Az orgonisták furcsa lények. Iskolában nem vegyülnek a poroslábúakkal. Mindössze kétszer lehet velük a tanulmányok során találkozni. Elsőben évnyitókor, és diplomaosztón. Hogy hol és mit csinálnak a a két esemény között, rejtély. Az évfolyam közös óráin nem látni őket, ha kérdik, hogy kihez járnak szolfézsra és összhangzattanra, mindenki csak tanácstalanul széttárja a karját, nem buliznak, az önkormányzati napról is ellógnak, koleszos szobatársakkal nem kommunikálnak, tipikus testhelyzetük a fekvés, fülhallgatóval a fejükön. Mondjuk ők legalább hallgatnak zenét. Kár, hogy kizárólag orgonás felvételeket. A humor nem az erősségük. Komolyak, akár a korboncnokok.

Aztán mindig akad egy kivétel, aki rácáfol a sztereotípiákra. Andrea Marcon is ilyen. A palinak van humora, ez nem kétséges. Elég meghallgatni a 2003-ban megjelent 3 Centuries of Italian Organ Music c. lemezét és egyből világossá válik. Az orgonás lemezek sokszor esnek abba a hibába, hogy túlságosan is komolyan vétetik magukat, s ezzel olyan képzetet keltenek a hallgatókban, mintha kizárólag csak veretes, a lét végső kérdéseivel foglalkozó műveket komponáltak volna a hangszerek királynőjére az elmúlt évszázadok során. A regiszterek szerencsétlen kombinálása sem kedvez ennek a vélekedésnek az oldására, némely orgona beállítása olyan sötét hangulatot áraszt, mintha B52-es bombázók repülnének bevetésre.

Marcon lemeze nem ilyen. Egy ötletesen összeállított műsorral letér a d-moll toccata és fúga és a c-moll passacaglia és fúga által keretezett sztrádáról, és bozótvágó késével új csapásvonalat kialakítva izgalmas intellektuális kalandra invitálja a J.S. Bach művészetétől megcsömörlött zenehallgatókat.
A műsor:
Organo Pietro Nacchini (1750) Chiesa S. Maria dei Batuti
01. Rossi: Toccata VII 04:45
02. Storace: Ricercare 06:33
03. Storace: Balletto 02:06
04. Storace: Ballo della Battaglia 02:46
05. Pasquini: Tre Arie 02:58
Organo Gaetano Callido (1778/9) Chiesa/Tempio di S. Nicolo
06. Scarlatti: Sonata in Sol K.328 05:19
07. Scarlatti: Sonata in Sol K.153 02:12
08. Scarlatti: Sonata in Do K.513 03:20
09. Scarlatti: Sonata in Do K.199 06:53
Organo Gaetano Callido (1787) Chiesa di S. Leonardo
10. Pescetti: Sonata in do minore 03:02
11. Pescetti: Sonata in do minore 02:33
12. Pescetti: Sonata in do minore 03:28
13. Galuppi: Sonata per flauto 02:00
14. Paganelli: Aria II "Sub Elevatione" 01:54
15. Valeri: Sonata III 01:39
Organo Fratelli Serassi (1858) Chiesa di S. Agostino
16. Bergamo: Suonatina in fa magg. 04:02
17. Bergamo: Elevazione in re min. 04:32
18. Bergamo: Elevazione in re min. 04:32
19. Bergamo: Sinfonia col tanto applaudito inno popola 08:52
Bár a felvételen érezni, hogy négy különböző helyszínen rögzítették az anyagot, de ez inkább emeli az album fényét mintsem rontja. Az album nagy időszakot fog át. A mérsékelten komoly zenéktől indulunk, érintjük az operák világát, végül a vásári hangulatú szórakoztatásnál fejezzük be.
youtu.be/TapBnd9TM7E
youtu.be/yBYkGnBDB0I
Van olyan darab, amelybe kétszer is bele van komponálva a német himnusz! Weber hatása is jócskán érezhető itt-ott, Bergamo bizonyára nagy operarajongó volt. Összességében alig akad olyan szerzemény, amelynek a dallamfoszlányait már ne hallottuk volna másutt is. Azok még más idők voltak! Akkoriban a zeneszerzők kifogyhatatlanok voltak a dallamokból, érdekelte is őket, hogy valaki lenyúlta az ötleteiket. Nem úgy napjaink pop csillagai, akik már algoritmusokkal írják dalaikat és egyből bírósággal fenyegetnek, ha három hangnál több egyezést találnak a riválisnál. Legalább jó zenéket koppintanának...
youtu.be/FLd7i6hP44g



