Komolyzenei ajánló

[Sosztakovics]

Most, hogy végre néha már zenét is hallgatunk, betenném ide is ezt az áriát. Hátha valaki nem ismeri.

youtu.be/UdPNR9G1N_I

[Sosztakovics]

ZAK



- Te miért nem tanítasz a ZAK-on?
- Se DLA, se PhD fokozat.
- De hát te szólamvezető voltál a MET-ben, a Chicago SO-ban, a San Francisco SO-ban...
- A bostoniakat és a philadelphiaiakat kihagytad. Ja. De akkor sem lehet. Nincs doktori képesítésem. Ilyen egyszerű a képlet.
- Nem elég, ha benne vagy a világ tíz legjobbjában és minden jegyzett nemzetközi versenyen te vagy a zsűrielnök?
- Ez ma már kevés a boldoguláshoz. Könyvtárosnak és tudományos kutatónak is lenned kell. Sőt, jelenleg leginkább ezeknek kell lenned. Bölcsésznek. Aztán hogy hangszeren mit tudsz, nagyjából teljesen indifferens. Mármint itthon.
- A fafúvós tanszéken?
- Mindegyiken.
- Ezt ki találta ki?
- Passz.
- Mondjuk az USA-ban is ez a rendszer van...
- És? Tudnak hangot indítani és befejezni a doktori vizsgakoncertjükön? A hajukra kenhetik az összes disszertációjukat ők is!
- Azért csak jelent valamit az a tudományos fokozat, nem?
- Próbajátékon? Vagy amikor Currentzis beint a Csajkovszkij ötödikben és be kell lépni?
- Bizonyára jól végiggondolták ennek a rendszernek a bevezetését. Azért nem mindenki hülye ebben az országban.
- Egyszer kerestek egy vidéki zenekarba egy szólamvezető trombitást. Senki nem felelt meg az elvárásoknak. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy ismer egy trombita fenomént, csak nem egyszerű őt megtalálni, mert a MÁV-nál dolgozik, valamelyik mellékvonalon, és a vonatok fékeit kopogtatja a kalapácsával. Valahogy csak megtalálták, nagyon meglepődött a hír hallatán, de amikor látta, hogy komolyan gondolják a dolgot, elment a meghallgatásra és elnyerte a posztot. Másnap felmondott a munkahelyén, és örömében akkorát ütött az egyik vonatkerékre, hogy a visszacsapódó kalapács kiverte a metszőfogait. Pótlásukat követően még szebben szólt a hangszere. Most gondolj bele! Egy ilyen embertől hogyan várható el, hogy ledoktorizzon? Ugyanakkor meg bárkinél jobban fúj.
- OK. De nem csak elméleti dolgokat kell azalatt a két vagy négy év alatt tanulni. Hangszeres órákra is el kell járni, van kamarazene, koncerteket kell adni...
- Több koncertet adok egy évben, mint az összes doktorandusz együttvéve! Arról nem beszélve, hogy nem nekem kellene elmennem tanulni a számomra kijelölt akadémiai hangszeres oktatóhoz, hanem neki hozzám! Van az a vicc, hogy a feleség megkérdezi este a férjét, hogy felvilágosította-e a fiát szexuálisan a megbeszéltek szerint. Mire a férj: 'Igen! És milyen remek tippeket kaptam tőle!" Ez pont ilyen. Talán nyolc ember van Magyarországon, aki világszínvonalú hangon fúj, a többi csak maszatolja a munkát. Viszont most sietek, két óra múlva a reptéren kell lennem, holnaptól egy éven át én helyettesítek a Juilliard School-ban.
- És az itthon maradt gyerekekkel mi lesz? Ki fogja őket addig tanítani?
- Gondolom egy zenéből felmentett zenetudós. Majd megoldják valahogy.

John Ferrillo a Boston SO szólamvezetője. Ő 2024-ben DLA fokozat hiányában nem lehetne tanár a ZAK-ON.


youtu.be/HVEzy7jA6EI

[Sosztakovics]

Azt olvastam valahol, hogy a darabot tanítványa jegyezhette le Bach improvizációját hallgatva és annak a másolata került a lent hivatkozott gyűjteménybe. De gondolom, ez is csak egy hipotézis, az igazságot már sohasem tudjuk meg.

A barokk kottagyűjtemények sokszor nélkülözik a szerző nevét. Ennek az az oka, hogy amikor a gyűjteménybe került az anyag, még mindenki számára evidens volt az alkotó személye, tehát értelme nem volt a fedlapra ráírni a nevét, amikor pedig kikopott a művészete a köztudatból, már senki nem emlékezett rá.

A stílus mindig árulkodó. Ez a d-moll toccata és fúga akkor is szép karriert futott volna be, ha nem J.S Bachnak tulajdonítják. Talán még megérjük, hogy egyszer kiveszik a szerzői katalógusból és ráírják, hogy ismeretlen mester szerzeménye olasz stílusban, előjegyzés nélkül.

[juliush]

Azt olvastam valahol, hogy a darabot tanítványa jegyezhette le Bach improvizációját hallgatva és annak a másolata került a lent hivatkozott gyűjteménybe. De gondolom, ez is csak egy hipotézis, az igazságot már sohasem tudjuk meg.

[Sosztakovics]

A toccata amúgy nem rossz, kifejezetten jól játssza Koopmann. Viszont a fúga annyira egyszerű és fantáziátlan, hogy ha mégis J.S Bach követte volna el, akkor letagadnám a helyében.

[Sosztakovics]

Még soha nem jött itt fel az a kérdés, hogy pontosan miből gondolják a zenészek, hogy nem J.S Bach írta a BVW 565-öt. Pl van a fúgában egy szekvencia, amely - hogy is mondjam, hogy ne legyek bántó, - nem igazán egyeztethető össze J.S Bach zenei felkészültségével és körmönfontságával. Ő ezt rommá innoválta volna pár váratlan akkorddal, vagy megmozgatta volna a bal kéz kíséretet. Egészen biztos, hogy nem hagyta volna ezt a részt így, fantáziátlanul, statikusan, minden változtatás nélkül lefutni. 03:07-től meghallgatható.


youtu.be/ng4Zbr6AeOQ

[Sosztakovics]

Xavér kb 30 évvel ezelőtt jelent meg a hazai zenei kínálatban. Emlékszem, mInden lámpaoszlop az ő "hatalmas" művészi nagyságát hirdette. Akkoriban ez a gátlástalan és hazug gerilla marketing még teljesen ismeretlen dolog volt itthon, az emberek totálisan védtelenek voltak vele szemben, tódultak is rendesen a koncertjeire, mert elhitték neki a mantrát. Nem mondom, hogy rémes a pali játéka, mert igazságtalanság volna, lebeszélni meg végképp nem fogok senkit az élő koncertjeiről. Sokat már amúgy sem fogunk vele itthon találkozni. Szathmáry Zsigmond számomra tetszetősebben játssza a hivatkozott művet.

Bár J.S Bachnak tulajdonítják ezt a d-moll toccata és fúgát, mert a gyűjteményben, amelyben megtalálták (Ringk's manuscrip) ez volt volt a kottára írva, de kizárt, hogy ő szerezte volna. A bachi életmű legismertebb darabja. Mekkora fricska már ez az élettől!

[Aszpirin]

Az orgonistákat könnyű felismerni. Kereszt van a nyakukban. Vallásos érzület nélkül nincs orgonálás. Nincs.

Nem tudom, hogy Xavérban mennyi a vallásos érzület, és tudom, hogy elcsépelt darab, de ezt az előadást számomra még akkor nem tudta még senki felülmúlni. Amikor egy orgonista nemcsak a hangszerrel, de az azt befogadó épülettel is eggyé válik.
Mea maxima culpa.

youtu.be/FHNLdHe8uxY

[chord_]

1400-as évek, Itália.
Padova.
Johannes Ciconia.
Írnám, hogy 'csak haladóknak', de igazából azt sejtem, vagy inkább remélem, hogy minden további nélkül lecsúszik az átlag hallgatóságnak is.
Mert nem könnyű, de van benne valami furcsa szépség, valami szokatlan harmónia, valami, pont ami miatt nem kell elszaladni, amikor az Ars Nova, vagy az Ars Subtilior kerül terítékre.


youtu.be/qB0-NGFZYTI

A lemez nem egy hifis referencia, de prímán hallgatható. (szerencsés esetben.:))

[chord_]

Ez mennyire véletlen??

Szerencsére csak távoli hasonlóság.
Máskülönben engem S. gyíkká változtatott volna már kb. 30 alkalommal...

[Sosztakovics]

Az orgonistákat könnyű felismerni. Kereszt van a nyakukban. Vallásos érzület nélkül nincs orgonálás. Nincs. Furcsán is venné ki magát, ha úgy járna be az orgonista nap, mint a nap a munkahelyére, hogy közben vitatja a szentírás sorait!

Az orgonisták furcsa lények. Iskolában nem vegyülnek a poroslábúakkal. Mindössze kétszer lehet velük a tanulmányok során találkozni. Elsőben évnyitókor, és diplomaosztón. Hogy hol és mit csinálnak a a két esemény között, rejtély. Az évfolyam közös óráin nem látni őket, ha kérdik, hogy kihez járnak szolfézsra és összhangzattanra, mindenki csak tanácstalanul széttárja a karját, nem buliznak, az önkormányzati napról is ellógnak, koleszos szobatársakkal nem kommunikálnak, tipikus testhelyzetük a fekvés, fülhallgatóval a fejükön. Mondjuk ők legalább hallgatnak zenét. Kár, hogy kizárólag orgonás felvételeket. A humor nem az erősségük. Komolyak, akár a korboncnokok.



Aztán mindig akad egy kivétel, aki rácáfol a sztereotípiákra. Andrea Marcon is ilyen. A palinak van humora, ez nem kétséges. Elég meghallgatni a 2003-ban megjelent 3 Centuries of Italian Organ Music c. lemezét és egyből világossá válik. Az orgonás lemezek sokszor esnek abba a hibába, hogy túlságosan is komolyan vétetik magukat, s ezzel olyan képzetet keltenek a hallgatókban, mintha kizárólag csak veretes, a lét végső kérdéseivel foglalkozó műveket komponáltak volna a hangszerek királynőjére az elmúlt évszázadok során. A regiszterek szerencsétlen kombinálása sem kedvez ennek a vélekedésnek az oldására, némely orgona beállítása olyan sötét hangulatot áraszt, mintha B52-es bombázók repülnének bevetésre.



Marcon lemeze nem ilyen. Egy ötletesen összeállított műsorral letér a d-moll toccata és fúga és a c-moll passacaglia és fúga által keretezett sztrádáról, és bozótvágó késével új csapásvonalat kialakítva izgalmas intellektuális kalandra invitálja a J.S. Bach művészetétől megcsömörlött zenehallgatókat.

A műsor:

Organo Pietro Nacchini (1750) Chiesa S. Maria dei Batuti
01. Rossi: Toccata VII 04:45
02. Storace: Ricercare 06:33
03. Storace: Balletto 02:06
04. Storace: Ballo della Battaglia 02:46
05. Pasquini: Tre Arie 02:58

Organo Gaetano Callido (1778/9) Chiesa/Tempio di S. Nicolo
06. Scarlatti: Sonata in Sol K.328 05:19
07. Scarlatti: Sonata in Sol K.153 02:12
08. Scarlatti: Sonata in Do K.513 03:20
09. Scarlatti: Sonata in Do K.199 06:53

Organo Gaetano Callido (1787) Chiesa di S. Leonardo
10. Pescetti: Sonata in do minore 03:02
11. Pescetti: Sonata in do minore 02:33
12. Pescetti: Sonata in do minore 03:28
13. Galuppi: Sonata per flauto 02:00
14. Paganelli: Aria II "Sub Elevatione" 01:54
15. Valeri: Sonata III 01:39

Organo Fratelli Serassi (1858) Chiesa di S. Agostino
16. Bergamo: Suonatina in fa magg. 04:02
17. Bergamo: Elevazione in re min. 04:32
18. Bergamo: Elevazione in re min. 04:32
19. Bergamo: Sinfonia col tanto applaudito inno popola 08:52

Bár a felvételen érezni, hogy négy különböző helyszínen rögzítették az anyagot, de ez inkább emeli az album fényét mintsem rontja. Az album nagy időszakot fog át. A mérsékelten komoly zenéktől indulunk, érintjük az operák világát, végül a vásári hangulatú szórakoztatásnál fejezzük be.


youtu.be/TapBnd9TM7E


youtu.be/yBYkGnBDB0I

Van olyan darab, amelybe kétszer is bele van komponálva a német himnusz! Weber hatása is jócskán érezhető itt-ott, Bergamo bizonyára nagy operarajongó volt. Összességében alig akad olyan szerzemény, amelynek a dallamfoszlányait már ne hallottuk volna másutt is. Azok még más idők voltak! Akkoriban a zeneszerzők kifogyhatatlanok voltak a dallamokból, érdekelte is őket, hogy valaki lenyúlta az ötleteiket. Nem úgy napjaink pop csillagai, akik már algoritmusokkal írják dalaikat és egyből bírósággal fenyegetnek, ha három hangnál több egyezést találnak a riválisnál. Legalább jó zenéket koppintanának...


youtu.be/FLd7i6hP44g

[Sosztakovics]

Ez mennyire véletlen??

Harry Pottert felismerem. De ki az a másik?

[fülelek]

Ez mennyire véletlen??

[fülelek]

Ezt a zenét próbáljuk elképzelni bármelyik hazai, orgonával rendelkező templomban! Azonnal elcsapnák a hívek a pléhbánost.

Hát, folytatva a festmény-elemzést, Bartók után a kontraszt kissé riasztó, és nem az igényesség meg a 'szellemi tartalom kiteljesedésének' új, eleddig fel nem fedezett dimenziója által okozott sokk miatt...

ez n e k e m nem jó zene, semmilyen szempontból.

[chord_]

Ezt a zenét próbáljuk elképzelni bármelyik hazai, orgonával rendelkező templomban! Azonnal elcsapnák a hívek a pléhbánost.

Hát, folytatva a festmény-elemzést, Bartók után a kontraszt kissé riasztó, és nem az igényesség meg a 'szellemi tartalom kiteljesedésének' új, eleddig fel nem fedezett dimenziója által okozott sokk miatt...

[Sosztakovics]

Benda volt már?


youtu.be/42h6DuJzVwE

Itt munka közben is megfigyelhetjük a művésznőt.



youtu.be/s6x8gJpr1eA

[Sosztakovics]

Ezt a zenét próbáljuk elképzelni bármelyik hazai, orgonával rendelkező templomban! Azonnal elcsapnák a hívek a pléhbánost.


youtu.be/K5ULWMTaQoo

[Sosztakovics]

Jópofa.

"Az igazi sznob az, aki anélkül társalog Mozartról, hogy egyetlen festményét is ismerné".

[chord_]

Ez egy nagyon jó zene.

[Sosztakovics]

Bartók szerette Debussy zenéjét. A Virágzás is erről tanúskodik. Hihetetlen, hogy mennyire elfeledtem az idők folyamán. Pedig még játszottam is.


youtu.be/YHFC-0-z29w

[Sosztakovics]

Vajon Mozart (a név tetszőlegesen behelyettesíthető) mennyire volt szennyezett napjainak "könnyűzenei megoldásaival"?
Egyáltalán, mennyire szennyeznek a könnyűzenei megoldások? Mason Bates idézett darabja például nem "szennyezett"?
Vajon a Beatles dalok kevésbé igényesek Schubert dalainál?

Hol a helye ebben a gondolatmenetben az avantgarde-nak? Akkor a bécsi iskola a maga idejében nem is volt komolyzene?

Provokálsz.

A téma provokatív, szerény, hozzá nem értő véleményem szerint nem dobozolható annyira, mint azt szeretnéd!
De ezen nem is akarok tovább rugózni, már jó ideje nem gondolok a zenékre komoly vs. könnyű kategóriákban.

Inkább egy friss lemezemről, Michael Collins-szal :

Malcolm Arnold szinte semennyire nincs benne a hazai zenei köztudatban. A legtöbben max. annyit tudnak róla, hogy ő szerezte a zenét a Híd a Kwai folyón. c filmehez. Szóval örömmel üdvözlöm mindazokat, akik nyitnak az irányába, pláne ilyen klassz előadással.

[juliush]

Fantasztikus darab, az egyik legszebb zongorahanggal, amit rögzítettek

youtu.be/C_OS7k4sMzc

[Sosztakovics]

Nem mintha egyetértenék ezzel a tempóval és előadásmóddal, de el kell ismernem, hogy Gould fantasztikusan jól kontrollálta a testét, és olyan bal kéz szólamot mutat, amely szinte egyedülálló a zenetörténetben.


youtu.be/n3XoAGxSLOo

[Sosztakovics]

De ezen nem is akarok tovább rugózni, már jó ideje nem gondolok a zenékre komoly vs. könnyű kategóriákban.

Azért Michael Jackson-ajánlót ne tegyél be te is ebbe a topikba

André Rieu is szívesen játssza a Heal the World c. szerzeményét. Gyönyörű példája egy alapvetően őszinte zene tökéletes kiüresítésének.


youtu.be/wQ3aZ4HEzno

[Aszpirin]

De ezen nem is akarok tovább rugózni, már jó ideje nem gondolok a zenékre komoly vs. könnyű kategóriákban.

Azért Michael Jackson-ajánlót ne tegyél be te is ebbe a topikba

Már egy ideje észrevettem, hogy a fórummotor összezavarodik a youtube tartalmaktól és a preview-ban már mást jelenít meg. Próbáld ki az alatta levő linken!

Szerintem félreértettél, de mindegy. (nemm az általad linkelt videóra utaltam).