Szerencsére csak távoli hasonlóság.
Máskülönben engem S. gyíkká változtatott volna már kb. 30 alkalommal...
Szerencsére csak távoli hasonlóság.
ez n e k e m nem jó zene, semmilyen szempontból.chord_ írta: ↑2024.04.26., pén. 17:42Hát, folytatva a festmény-elemzést, Bartók után a kontraszt kissé riasztó, és nem az igényesség meg a 'szellemi tartalom kiteljesedésének' új, eleddig fel nem fedezett dimenziója által okozott sokk miatt...Sosztakovics írta: ↑2024.04.26., pén. 10:19Ezt a zenét próbáljuk elképzelni bármelyik hazai, orgonával rendelkező templomban! Azonnal elcsapnák a hívek a pléhbánost.
Hát, folytatva a festmény-elemzést, Bartók után a kontraszt kissé riasztó, és nem az igényesség meg a 'szellemi tartalom kiteljesedésének' új, eleddig fel nem fedezett dimenziója által okozott sokk miatt...Sosztakovics írta: ↑2024.04.26., pén. 10:19Ezt a zenét próbáljuk elképzelni bármelyik hazai, orgonával rendelkező templomban! Azonnal elcsapnák a hívek a pléhbánost.
Malcolm Arnold szinte semennyire nincs benne a hazai zenei köztudatban. A legtöbben max. annyit tudnak róla, hogy ő szerezte a zenét a Híd a Kwai folyón. c filmehez. Szóval örömmel üdvözlöm mindazokat, akik nyitnak az irányába, pláne ilyen klassz előadással.juliush írta: ↑2024.04.23., kedd 22:02A téma provokatív, szerény, hozzá nem értő véleményem szerint nem dobozolható annyira, mint azt szeretnéd!Sosztakovics írta: ↑2024.04.23., kedd 21:41Provokálsz.juliush írta: ↑2024.04.23., kedd 21:23
Vajon Mozart (a név tetszőlegesen behelyettesíthető) mennyire volt szennyezett napjainak "könnyűzenei megoldásaival"?
Egyáltalán, mennyire szennyeznek a könnyűzenei megoldások? Mason Bates idézett darabja például nem "szennyezett"?
Vajon a Beatles dalok kevésbé igényesek Schubert dalainál?
Hol a helye ebben a gondolatmenetben az avantgarde-nak? Akkor a bécsi iskola a maga idejében nem is volt komolyzene?
De ezen nem is akarok tovább rugózni, már jó ideje nem gondolok a zenékre komoly vs. könnyű kategóriákban.
Inkább egy friss lemezemről, Michael Collins-szal:
André Rieu is szívesen játssza a Heal the World c. szerzeményét. Gyönyörű példája egy alapvetően őszinte zene tökéletes kiüresítésének.
Szerintem félreértettél, de mindegy. (nemm az általad linkelt videóra utaltam).
Már egy ideje észrevettem, hogy a fórummotor összezavarodik a youtube tartalmaktól és a preview-ban már mást jelenít meg. Próbáld ki az alatta levő linken!
Azért Michael Jackson-ajánlót ne tegyél be te is ebbe a topikba
De azért elvezényli időnként a Fesztiválzenekar muzsikusaiból alakult histórikus csapatot!
A téma provokatív, szerény, hozzá nem értő véleményem szerint nem dobozolható annyira, mint azt szeretnéd!Sosztakovics írta: ↑2024.04.23., kedd 21:41Provokálsz.juliush írta: ↑2024.04.23., kedd 21:23Vajon Mozart (a név tetszőlegesen behelyettesíthető) mennyire volt szennyezett napjainak "könnyűzenei megoldásaival"?Sosztakovics írta: ↑2024.04.23., kedd 20:48Erősen szennyezettek napjaink könnyűzenei megoldásaival.
Egyáltalán, mennyire szennyeznek a könnyűzenei megoldások? Mason Bates idézett darabja például nem "szennyezett"?
Vajon a Beatles dalok kevésbé igényesek Schubert dalainál?Hol a helye ebben a gondolatmenetben az avantgarde-nak? Akkor a bécsi iskola a maga idejében nem is volt komolyzene?Sosztakovics írta: ...a komolyzene a szigorú szerkesztési elvekről és a mindenki által elfogadott és követett harmóniaszerkesztési szabályokról szól...
A másik fórumról tudhatod jól, hogy régizene témában kevésbé vagyok engedékeny. Savall is kimegy Lislevand koncertjéről. Ha neki eladod, hogy ez a lemez komolyzene, horribile dictu régizene, akkor megemelem a kalapomat előtted.chord_ írta: ↑2024.04.23., kedd 21:12Megírta a Saine Exupéry, hogy 'a szavak öltögetik ránk nyelvüket',
szóval, ezen nem fogunk összeveszni, alszunk nyugodtan, és nagyon sokan hallgatják a Folia Nova-t színvonalas komolyzeneként, sőt, régizeneként, erről jómagam is teszek valamennyit.:)
Amúgy, azt meg Örkény mondta, hogy 'a címre tessenek figyelni', vagyis a komolyzene egy másik közelítési rétege ott az orrunk előtt, mármint hogy 'komoly', hogy odafigyelnek, energiát fektetnek be, komolyan állnak az egész sztorihoz.
Mondjuk a te definíciód a szellemi teljesítményről, az jóval pontosabb és elegánsabb.
A 'crossover-szennyeződés' amúgy valóban az egyik legproblémásabb ezen a területen, mert nagyon jól mondod, csak nem jól észleled / érted, hogy 'benne kell maradni a rendszerben'. Ez a kulcs. Pl. ez az egész régizene lényege. A Sete Lagrimas azért nagyon jó, és azért emelkedik ki toronymagasan, mert ezt a lehetetlen küldetést teljesíti. Az fontos itt a megértéshez, hogy a régizene nem csupán 'szellemi' zene, mert ab ovo ilyen alapon minden zene akkor szellemi, nem?, hanem 'eszmei' zene, ami markáns különbség. Ha az eszmei kontinuitás megvan, akkor megáll a project a lábán.
Itt megvan. Ennyi a titok.
Provokálsz.juliush írta: ↑2024.04.23., kedd 21:23Vajon Mozart (a név tetszőlegesen behelyettesíthető) mennyire volt szennyezett napjainak "könnyűzenei megoldásaival"?Sosztakovics írta: ↑2024.04.23., kedd 20:48Erősen szennyezettek napjaink könnyűzenei megoldásaival.
Egyáltalán, mennyire szennyeznek a könnyűzenei megoldások? Mason Bates idézett darabja például nem "szennyezett"?
Vajon a Beatles dalok kevésbé igényesek Schubert dalainál?Hol a helye ebben a gondolatmenetben az avantgarde-nak? Akkor a bécsi iskola a maga idejében nem is volt komolyzene?Sosztakovics írta: ...a komolyzene a szigorú szerkesztési elvekről és a mindenki által elfogadott és követett harmóniaszerkesztési szabályokról szól...
Vajon Mozart (a név tetszőlegesen behelyettesíthető) mennyire volt szennyezett napjainak "könnyűzenei megoldásaival"?Sosztakovics írta: ↑2024.04.23., kedd 20:48Erősen szennyezettek napjaink könnyűzenei megoldásaival.
Hol a helye ebben a gondolatmenetben az avantgarde-nak? Akkor a bécsi iskola a maga idejében nem is volt komolyzene?Sosztakovics írta: ...a komolyzene a szigorú szerkesztési elvekről és a mindenki által elfogadott és követett harmóniaszerkesztési szabályokról szól...