Hát mihez képest 6-8x-os?
Igen, ugyanaz. 1mm-es szálakból van, csak itt értelemszerűen a pamut szigetelés nem oké, teflon kell rá.
Hát mihez képest 6-8x-os?
Nincs összecsavarva,
Na, most aztán jól megmondtátok !gomolalaci írta: ↑2024.07.08., hétf. 20:41Hogy miért foglalkoztatja? Azért mert itt lehet fitogtatni a ,,magas" szintű ,,mérnöki" tudást, és jól földbe lehet döngölni a ,,tudatlanokat"MrCollector írta: ↑2024.07.08., hétf. 14:46
Sosem értettem, hogy az egyszeri felhasználót miért foglalkoztatja annyira az eszközei működésének rejtelmei.
Nyilván lehet itt okoskodni, fitogtatni a legmagasabb szintű fizikai ismereteket. De szerintem teljesen felesleges.
![]()
És le lehet nézni azokat, akik a fülüket és az érzelmeiket használják a hangzás megítélésekor, nulla tudománnyal...
Ezzel én is egyetértek mindaddig, amíg valaki nincs tisztában a saját rendszerével, a saját elvárásaival.
Hogy miért foglalkoztatja? Azért mert itt lehet fitogtatni a ,,magas" szintű ,,mérnöki" tudást, és jól földbe lehet döngölni a ,,tudatlanokat"MrCollector írta: ↑2024.07.08., hétf. 14:46Sosem értettem, hogy az egyszeri felhasználót miért foglalkoztatja annyira az eszközei működésének rejtelmei.
Aki azt gondolja kizárólag a kábel (vezető) keresztmetszete, anyaga alapján el tudja dönteni, hogy egy kábel "hangja" jó-e az nagyon messze jár a megoldástól.
Na, de mi a JÓ? És kinek a véleménye alapján? És milyen rendszerben használva? Hiszen a kábelek önmagukban nem szólnak.
Nyilván lehet itt okoskodni, fitogtatni a legmagasabb szintű fizikai ismereteket. De szerintem teljesen felesleges. Ennek minimális gyakorlati haszna lehet a kábelválasztásnál.
KI KELL PRÓBÁLNI! Nem mások, akiknek a hallási, tapasztalati képességeivel sok esetben nincs is tisztában az olvasó, véleményére hagyatkozni. Még akkor sem, ha az a gyártó, kereskedő (és most magam ellen is beszélek). Hiszen senki sem tudhat egy rendszer teljes ismerete nélkül, ideértve az adott hely akusztikai tulajdonságait is, 100%-os tuti tippet adni. Még akkor sem, ha ténylegesen a vásárló, fórumtárs érdekeit helyezi is teljes mértékben előtérbe. És akkor az egyén szubjektív ízléséről még nem is beszéltünk.
Tehát aki a rendszerében kábelcserén gondolkozik, annak igen is rá kell szánnia az energiát, időt, pénzt, hogy ezek függvényében a lehető legelégedettebb legyen a választásával.
istvan01 írta: ↑2024.07.08., hétf. 13:56Elektron, feszültség, elektromos áram hogyan mozog fémes vezetőben, az nem is olyan magától értetendő. De az a propaganda egyszerűsítés, amit cables a cérna vékony drótjai mellé hangoztat, hogy a vékony vezetőben (azonos tisztaságú, kristály szerkezetű anyagot feltételezve) az elektron, és abból származó áramlással (áram) kevesebb rácshibán, zárványon, kristály falfelületen kell átvergődnie magát, mint a vastagabb keresztmetszetű vezetőben. Ez az egyszerűsítés azt feltételezi, hogy minden szabad elektron meglátogat minden szennyezőt, rács hibát, ez totálisan hamis. Nem megy az elektron cikk-cakkban. De az elektronáramlásnál sokkal gyorsabb energia áram minden kvantuma sem megy a vezető minden pontján át. Még akkor sem, ha az elektron kettős, részecske és hullám viselkedéssel közlekedne a fémes vezetőben, mert az elektron hullám viselkedése vezetőn belül szinte nulla. Az elektron hullám viselkedése vákuumban és nagy feszültségen kezd jellemző lenni. Az elektron nem azonos az általa gerjesztett elektromágneses térrel, amit MHz tartomány felett vezető körül eltolási áramként jellemeznek.juliush írta: ↑2024.07.08., hétf. 12:51Szerintem az itt kialakult polémia egyszerű szövegértelmezésbeli problémára vezethető vissza. Tunerman fenti mondata valóban értelmezhető lehet úgy is, hogy az áram "kiválasztja" a legkisebb ellenállású irányt és csak arra halad. De nyilván Ő sem így értette. A helyes értelmezése ennek a mondatnak az, hogy azonos potenciálkülönbségen levő végpontok között az alacsonyabb ellenállás irányában arányosan nagyobb áram folyik, mint a nagyobb ellenállású ágon, szekcióban...
A helyzetet a hobbink számára ugyanakkor árnyalja az a tény, hogy váltakozó áramokkal dolgozunk, ahol a vezető frekvenciafüggő tulajdonságai, mint az induktivitása, kapacitása a jel frekvenciájának függvényében változó ellenállást kezd képviselni, ami számos, közel sem magától értetődő huncutsággal színesíti a vezetők, hát még a dielektrikumokkal elszigetelt vezetőkből exotikus geometria mentén kialakított kábelek viselkedését.
Ezért aztán bár cables sokéves, szubjektív gyakorlati tapasztalatát a vékony kábelek előnyeivel kapcsolatban nem tudom és nem is akarom megkérdőjelezni, a megfogalmazott "műszaki" magyarázatát nem igazán érzem meggyőzőnek.
Ezzel egyetértek! Próba saját rendszerben, saját zenéinkkel, saját fülünkkel, előítéletek nélkül!
Elektron, feszültség, elektromos áram hogyan mozog fémes vezetőben, az nem is olyan magától értetendő. De az a propaganda egyszerűsítés, amit cables a cérna vékony drótjai mellé hangoztat, hogy a vékony vezetőben (azonos tisztaságú, kristály szerkezetű anyagot feltételezve) az elektron, és abból származó áramlással (áram) kevesebb rácshibán, zárványon, kristály falfelületen kell átvergődnie magát, mint a vastagabb keresztmetszetű vezetőben. Ez az egyszerűsítés azt feltételezi, hogy minden szabad elektron meglátogat minden szennyezőt, rács hibát, ez totálisan hamis. Nem megy az elektron cikk-cakkban. De az elektronáramlásnál sokkal gyorsabb energia áram minden kvantuma sem megy a vezető minden pontján át. Még akkor sem, ha az elektron kettős, részecske és hullám viselkedéssel közlekedne a fémes vezetőben, mert az elektron hullám viselkedése vezetőn belül szinte nulla. Az elektron hullám viselkedése vákuumban és nagy feszültségen kezd jellemző lenni. Az elektron nem azonos az általa gerjesztett elektromágneses térrel, amit MHz tartomány felett vezető körül eltolási áramként jellemeznek.juliush írta: ↑2024.07.08., hétf. 12:51Szerintem az itt kialakult polémia egyszerű szövegértelmezésbeli problémára vezethető vissza. Tunerman fenti mondata valóban értelmezhető lehet úgy is, hogy az áram "kiválasztja" a legkisebb ellenállású irányt és csak arra halad. De nyilván Ő sem így értette. A helyes értelmezése ennek a mondatnak az, hogy azonos potenciálkülönbségen levő végpontok között az alacsonyabb ellenállás irányában arányosan nagyobb áram folyik, mint a nagyobb ellenállású ágon, szekcióban...
A helyzetet a hobbink számára ugyanakkor árnyalja az a tény, hogy váltakozó áramokkal dolgozunk, ahol a vezető frekvenciafüggő tulajdonságai, mint az induktivitása, kapacitása a jel frekvenciájának függvényében változó ellenállást kezd képviselni, ami számos, közel sem magától értetődő huncutsággal színesíti a vezetők, hát még a dielektrikumokkal elszigetelt vezetőkből exotikus geometria mentén kialakított kábelek viselkedését.
Ezért aztán bár cables sokéves, szubjektív gyakorlati tapasztalatát a vékony kábelek előnyeivel kapcsolatban nem tudom és nem is akarom megkérdőjelezni, a megfogalmazott "műszaki" magyarázatát nem igazán érzem meggyőzőnek.
A műszaki magyarázatát én sem értem, hogy a kisebb keresztmetszetű kábel mitől szól jobban - amikor jobban szól.
Az a baj az audio célú kábelekkel, hogy szinte senki se tudja, hogy egy kábelnek mitől "jobb a hangja", mint egy másiknak.juliush írta: ↑2024.07.08., hétf. 12:51.........A helyes értelmezése ennek a mondatnak az, hogy azonos potenciálkülönbségen levő végpontok között az alacsonyabb ellenállás irányában arányosan nagyobb áram folyik, mint a nagyobb ellenállású ágon, szekcióban...
A helyzetet a hobbink számára ugyanakkor árnyalja az a tény, hogy váltakozó áramokkal dolgozunk, ahol a vezető frekvenciafüggő tulajdonságai, mint az induktivitása, kapacitása a jel frekvenciájának függvényében változó ellenállást kezd képviselni, ami számos, közel sem magától értetődő huncutsággal színesíti a vezetők, hát még a dielektrikumokkal elszigetelt vezetőkből exotikus geometria mentén kialakított kábelek viselkedését. .......
Szerintem az itt kialakult polémia egyszerű szövegértelmezésbeli problémára vezethető vissza. Tunerman fenti mondata valóban értelmezhető lehet úgy is, hogy az áram "kiválasztja" a legkisebb ellenállású irányt és csak arra halad. De nyilván Ő sem így értette. A helyes értelmezése ennek a mondatnak az, hogy azonos potenciálkülönbségen levő végpontok között az alacsonyabb ellenállás irányában arányosan nagyobb áram folyik, mint a nagyobb ellenállású ágon, szekcióban...
Jó-jó, de ha hifiről van szó, akkor a fizika törvények érvényüket vesztik.tunerman írta: ↑2024.07.08., hétf. 12:13Teljesen konkrétan megfogalmazva MINDENKI részére - elsőként megindul az áram, és csak utána következhet az árameloszlás (Ohm törvénye alapján).
Tehát nem a ' vastagabb/vékonyabb vezeték milyen " a kérdés, hanem az, hogy az elektronok számára melyik a kisebb ellenállású![]()
TJ.
Teljesen konkrétan megfogalmazva MINDENKI részére - elsőként megindul az áram, és csak utána következhet az árameloszlás (Ohm törvénye alapján).tunerman írta: ↑2024.07.08., hétf. 11:44Azért az elektronikai szabályok sorrendisége nagyon nem mindegy, először vannak alap, és utána az ezekből következőek.
TJ.
Azért az elektronikai szabályok sorrendisége nagyon nem mindegy, először vannak alap, és utána az ezekből következőek.
Szó sem volt alapvetésről és hifi kábel minősítésről.
Na, valami ilyesmire gondoltam.
Ugyan nem hozzám intézted a költői kérdést...
A fizikai alaptörvény természetesen továbbra is érvényes.
Nem, a teljes keresztmetszeten.