sutemenyx írta: ↑2024.05.26., vas. 20:23
Szal csak óvatossan…
"Igen nagy feszültség" nincsen. Meg rendkívül nagy feszültség, meg elképzelhetetlenül nagy feszültség sem. Sok Űrgolyhókat nézett a fazon. Magyarországon kis-, közép-, és nagyfeszültségű hálózat van max. 400kV-ig. Ilyen butaságokat felesleges ide berakni.
juliush írta: ↑2024.05.26., vas. 20:42
A teljes képhez hozzátartozik, hogy réz vezetőben, 50Hz-en a skin mélység kb. 9mm. Nagy energia továbbítása során az ohmikus ellenállás miatt nagyobb átmérőkkel kellene dolgozni, ott tehát van értelme a szálakra bontásnak. Az otthoni hifi esetén nincs szükség a skin mélységgel összevethető vastagságú kábelekre a tápellátáshoz.
A 9mm behatolási mélység azt jelenti, hogy 18mm átmérőjű kábel alatt nem igazán számít a skin hatás 50Hz-en. Ez 9mm2 * 3,1415 = 254 mm2. Ha valakinek ennél vastagabb vezetékek vannak a lakásába, az tényleg kezdhet aggódni a skin hatás miatt. Ezért írta hodyka, hogy "skínhatás ... 50Hz ... nehogy legyen már". Szóval jelentéktelen.
Én nem sokat értek a mélyhornyú aszinkron motorokhoz, de gondolom ott is vékonyabb huzalból van a tekercselés.
istvan01 írta: ↑2024.05.27., hétf. 10:23
Azonban magas feszültség (10kV-tól felfele akár MV-ig) egyre erősebb a vezetőben az azonos potenciálu elektronok egymást taszító hatása DC áramoknál is.
1. A magasfeszültség 35kV felett van. Definíció szerint: 0-1000V kisfeszültség, 1000V-35kV középfeszültség, 35kV - magasfeszültség.
2. A vezetőben az azonos potenciálú elektronok száma nem a feszültségtől, hanem az áram nagyságától függ. Def: áram: időegység alatt átáramló töltések (elektronok) mennyisége. Tehát a skin hatás áramfüggő és nem feszültségfüggő.
Amúgy a nagyfeszültséggel nekünk semmi dolgunk. A kisfeszültségű hálózatok vannak a lakásainkba bekötve. Az áramszállítás frekvenciája 50Hz, azon a frekvencián a skin-hatás elhanyagolható mértékű, szinte egyáltalán nem jelentkezik.