Sztereó erősítők

[KLajos]

Hogy hozok így közös nevezőre egy Bowers-t, ProAcot, Focalt vagy Dynaudiot? És akkor még a mindenkinél mindenféle eltérő villanygépekről nem emlékeztem meg: Rotelek (Bowers-szel), fogalmam sincs mik a ProAc-kal, tüskéken álló Jadis-ok a Focalok előtt, akkor éppen légpárnán ficergő Dynaudiók Hivoxokkal, Shakti kő, fagyasztott cd és ezerféle, akkor épp divatos „varázslat” ...

Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.

Én célravezetőbbnek tartanám nem a közzös nevezőt keresni, hanem kizárásra hallgatózni.

Én a nagyobb légterű lehallgatóteret pont nem hátrányként élném meg.
Kis szobában minden elprüntyög.
Olyan meg nincs, hogy a hang nem fér be a szobába...

És ami 100+ négyzetméteren 5-8 m távolságból és közel ülve (gugolva) nem tud kiegyenlítetten megszólalni azt egyből kizárnám.

Olyan viszont van, hogy ( az elérhető ársávban, kinek mi az?) nem egy hanem két hangsugárzó pár az ami alkalmas a klasszikusra-kamara zenére ill. a pop-rock zenére.
( Pl.: anno '98-ban egy Sony SS-176EB Brooklands Edition vs. Cervin Vega)

Kizártam, hiszen nem Bowers-t vettem végül, hanem évnyi dolgos keresgélés után Dynaudiot. :-)
Az ársávot meg megadta az S1.4 akkori ára - ahova szépen mendegéltem felfelé, a (pénzügyi) határaimat feszegetve.

[KLajos]

Már elnézést, de az csak annyi, hogy senki nem mondott érdemit arra, hogy a max 15 A-osztályú vatt elég-e az S1.4 szobahangerőre kihajtásához. Nyilván nem azért nem, mert nem írtam le, hogy a szoba kb. 20 négyzetméteres ...

Ha a 20m2-es szoba alig csillapított, akkor még sok is a 15W, már jóval előbb egy nagy káosz lesz a hang a rengeteg reflexiótól. Ha viszont ez egy jól csillapított helyiség, akkor az erősítő hamarabb fog elfogyni, mint a Dyno, az még képes lenne nagyobb energiák tisztességes megjelenítésére. A közhiedelemmel ellentétben a legtöbbször nem azért "hangos" a muzsika a tisztelt hifistának, mert valóban akkora a hangnyomás, hanem mert már akkorát torzít a rendszer mindenestől, beleértendó a zenehallgató helyiséget is.

Gondolom, elég csillapítottnak számít a nappalink, mert ugyan faparkettás, de azon nagyméretű és úgy centi vastag szőnyeg hever, kárpitos- és fabútorok is akadnak rendesen, szóval nem nagyon van akár egy méternyi széles nyitott, fedetlen falszakasz.
Szóval elsősorban lakószoba, másodlagosan zenehallgató helyiség.

[tunerman]

Első bekezdés: nem értem, amit leírtál

Az, hogy hol van itt az A class áramkör?
Én egy kaszkádos B osztályt látok mindenféle bias szabályzással
Azért mondom a hűtőbordát, mert az A class tranyónak azonnali hűtés kell

Azért ne a levegőben lógjon a kérdésed - ki gyártotta és mi a tipusszáma ennek a betett rajzon lévő erősítőnek?
Azután folytathatjuk a témát , megnézzük mi a helyzet.
TJ.

[Luxor Audio]

Már elnézést, de az csak annyi, hogy senki nem mondott érdemit arra, hogy a max 15 A-osztályú vatt elég-e az S1.4 szobahangerőre kihajtásához. Nyilván nem azért nem, mert nem írtam le, hogy a szoba kb. 20 négyzetméteres...

Nem írtam le, de a) nem vagyok villamosmérnök, b) nem tartok itthon oszcilloszkópot (sem), c) egy netes eladó erősítőjén meg amúgy hogy mérnék bármit távolról? Mélyebb kifogásokba nem megyek bele.

Akkor mindent mindenhova cipeljek? ... Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.

Elég-e két alma ebédre? Az őskor kezdete óta tudjuk, hogy amilyen a kérdés, olyan a válasz. Minél kevesebb infót adsz meg és minél agresszívebben kérdezel, annál kisebb az esélyed az érdemi válaszra.

A "szobahangerő" mindenkinél mást jelent, talán te is többféle hangerővel hallgatsz zenét hangulatodtól, napszaktól, széljárástól függően. Egy tenyérnyi készülék is lehet nagyon hangos, vagy legalábbis érezheted annak, miközben egy kW-os erősítőt alaposan kihajtva is érezheted úgy, hogy lehetne még hangosabb, miközben már zörögnek a poharak a konyhaszekrényben. A hallgatott zenei műsor is sokféle lehet, ezek dinamikája alapvetően meghatározza a hangosítási paramétereket. Az "elég" semennyire sem egzakt adat, de a 20 m2 terület már fontos, a légtérfogat még fontosabb, a szoba akusztikája pedig mindent visz a kérdésedhez köthető fontossági listán.

De ha mindent adatot meg is adsz precízen és esetleg kapsz valakitől egy igen/nem választ, vagy egy konkrét számot, az otthoni kipróbálás egyik sem fogja pótolni, az igazi választ csak az adhatja meg.

[dixie-chicken]

Az a doboz 82dB/W. Kb.90dB ha 2 méterről hallgatod. Zenétől meg tőled függ, hogy elég ez, vagy sem. Nekem kevés lenne. Különben sem célszerű olyasmit megvenni, amit nem tudsz előtte meghallgatni, vagy pont ez a sport benne, hátha jó lesz?
Ne csodálkozz, hogy nem kapsz ennél pontosabb választ.

Nem célszerű? Akkor mindent mindenhova cipeljek? Tizenéve, mikor hangdoboz-keresésben voltam, minden forgalmazónál csak a dobozt tudtam meghallgatni ki tudja milyen és mekkora légtérben - amik mind nagyobbak már alapterületre is, mint a szobám -, bármilyen, de nem egyforma csillapítású helyiségben (volt közöttük századfordulós táglaházi polgári lakásból, panelpincéből, panel sokadikon lévő lakásból, vagy éppen modern irodaház aljában kialakított hallgató helyiség vagy 3-4 mellmagas tégla(?)fallal „elhatárolt” szekcióval, de 100+ négyzetméternyi egybe alapterülettel ...

Az vajon miben segít bárkit? Mi a közös pont azon kívül, hogy hallok valamit, mert a levegőben terjednek a hangszórók által keltett hullámok? Hogy hozok így közös nevezőre egy Bowers-t, ProAcot, Focalt vagy Dynaudiot? És akkor még a mindenkinél mindenféle eltérő villanygépekről nem emlékeztem meg: Rotelek (Bowers-szel), fogalmam sincs mik a ProAc-kal, tüskéken álló Jadis-ok a Focalok előtt, akkor éppen légpárnán ficergő Dynaudiók Hivoxokkal, Shakti kő, fagyasztott cd és ezerféle, akkor épp divatos „varázslat” ...

Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.
Sport ...
Az eladás, az a sport. A vétel az lutri.

a téves vásárlás következményeit Te fogod viselni.. ..az othoni meghallgatást semmi nem tudja kiváltani,ez a mérvadó...viszont visszakanyorodva az S1.4+Luxman 510/525/530 párositáshoz:a Dyno 4 Ohmra van specifikálva,ha jól emlékszem a grafikonjaira,ez elég stabil az egész frekitartományában,vagyis nincs nagyobb ingadozás/eltérés a névleges impedanciához amit a gyártó megadott...mondjuk azt hogy ez a része világos... amit senki sem emlitett meg,az az hogy az általad megcélzott Luxman sorozat,annak ellenére hogy valóban jók,jó phono fokozattal rendelkeznek,nem igazán jól viselik az olyan dobozok társaságát amelyeknén nagy az impedancia ingadozás a névleges esetleg megadott 8 Ohmoz,vagy 4 Ohmra vannak specifikálva...emlékszem az L-510 mérési adataira,és a kistesó L-410sre (Stereoplay/Stereo),ahol a mért teljesitmény a 8Ohmos adathoz viszonyitva,a 4Ohmos adat alig volt több 5-10%-al...ez nem épp arra utal hogy a végfok része" potens/stabil " lenne,,nincs meg bennük a "duplázási" hajlam,ahol az impedanci csökkenésével,emelkedik a teljesitmény jócskán (lásd Matti Otala elvét),amit általában a Dynok igényelnek meghajtás szempontjábol...tovább viszem,az L-410 nekem elfüstölt,egy AR11-sel(névleges 4Ohmra specifikálva) halk hangerőn,amikor a társaság csak beszélgetett,és a zene csák háttérben "ciripelt",nagyon jó haveromnak meg az L-510,egy Infinity Kappa 9-el,amikor 2-3 évesek volta,és nem cca 35-40 évesen...

további jó vásárlást

[tamagaba]

Első bekezdés: nem értem, amit leírtál

Az, hogy hol van itt az A class áramkör?
Én egy kaszkádos B osztályt látok mindenféle bias szabályzással
Azért mondom a hűtőbordát, mert az A class tranyónak azonnali hűtés kell

[rTom]

Hogy hozok így közös nevezőre egy Bowers-t, ProAcot, Focalt vagy Dynaudiot? És akkor még a mindenkinél mindenféle eltérő villanygépekről nem emlékeztem meg: Rotelek (Bowers-szel), fogalmam sincs mik a ProAc-kal, tüskéken álló Jadis-ok a Focalok előtt, akkor éppen légpárnán ficergő Dynaudiók Hivoxokkal, Shakti kő, fagyasztott cd és ezerféle, akkor épp divatos „varázslat” ...

Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.

Én célravezetőbbnek tartanám nem a közzös nevezőt keresni, hanem kizárásra hallgatózni.

Én a nagyobb légterű lehallgatóteret pont nem hátrányként élném meg.
Kis szobában minden elprüntyög.
Olyan meg nincs, hogy a hang nem fér be a szobába...

És ami 100+ négyzetméteren 5-8 m távolságból és közel ülve (gugolva) nem tud kiegyenlítetten megszólalni azt egyből kizárnám.

Olyan viszont van, hogy ( az elérhető ársávban, kinek mi az?) nem egy hanem két hangsugárzó pár az ami alkalmas a klasszikusra-kamara zenére ill. a pop-rock zenére.
( Pl.: anno '98-ban egy Sony SS-176EB Brooklands Edition vs. Cervin Vega)

[asebestyen]

Már elnézést, de az csak annyi, hogy senki nem mondott érdemit arra, hogy a max 15 A-osztályú vatt elég-e az S1.4 szobahangerőre kihajtásához. Nyilván nem azért nem, mert nem írtam le, hogy a szoba kb. 20 négyzetméteres ...

Ha a 20m2-es szoba alig csillapított, akkor még sok is a 15W, már jóval előbb egy nagy káosz lesz a hang a rengeteg reflexiótól. Ha viszont ez egy jól csillapított helyiség, akkor az erősítő hamarabb fog elfogyni, mint a Dyno, az még képes lenne nagyobb energiák tisztességes megjelenítésére. A közhiedelemmel ellentétben a legtöbbször nem azért "hangos" a muzsika a tisztelt hifistának, mert valóban akkora a hangnyomás, hanem mert már akkorát torzít a rendszer mindenestől, beleértendó a zenehallgató helyiséget is.

[KLajos]

Még valami.

Hallásmemória nincs.
Ahogy színmemória sincs.

Sem hangzást, sem színt nem tudunk megjegyezni, elővenni a tudatunkból. Megnézel otthon egy színt, elmész a festékboltba, pusztán memória alapján ugyan sárgát (nem drappot, nem okkert) választasz az otthoni sárgádat reprodukálandó, de hogy meglehetősen el fog térni, az 100%.
Ahogy a zenei emlékezet is. Főleg, hogy a felkínált lehetőségek (meghallgatási körülmények) roppant mód nem szabványosak. Csak a mérések azok. És azokról is tudható, mennyire ...
Így tehát elég véleményes a hallgasd meg, anélkül semmit, soha.

De ez már nagyon off, bár eléggé rámutat a hiányosságokra.

[KLajos]

Az a doboz 82dB/W. Kb.90dB ha 2 méterről hallgatod. Zenétől meg tőled függ, hogy elég ez, vagy sem. Nekem kevés lenne. Különben sem célszerű olyasmit megvenni, amit nem tudsz előtte meghallgatni, vagy pont ez a sport benne, hátha jó lesz?
Ne csodálkozz, hogy nem kapsz ennél pontosabb választ.

Nem célszerű? Akkor mindent mindenhova cipeljek? Tizenéve, mikor hangdoboz-keresésben voltam, minden forgalmazónál csak a dobozt tudtam meghallgatni ki tudja milyen és mekkora légtérben - amik mind nagyobbak már alapterületre is, mint a szobám -, bármilyen, de nem egyforma csillapítású helyiségben (volt közöttük századfordulós táglaházi polgári lakásból, panelpincéből, panel sokadikon lévő lakásból, vagy éppen modern irodaház aljában kialakított hallgató helyiség vagy 3-4 mellmagas tégla(?)fallal „elhatárolt” szekcióval, de 100+ négyzetméternyi egybe alapterülettel ...

Az vajon miben segít bárkit? Mi a közös pont azon kívül, hogy hallok valamit, mert a levegőben terjednek a hangszórók által keltett hullámok? Hogy hozok így közös nevezőre egy Bowers-t, ProAcot, Focalt vagy Dynaudiot? És akkor még a mindenkinél mindenféle eltérő villanygépekről nem emlékeztem meg: Rotelek (Bowers-szel), fogalmam sincs mik a ProAc-kal, tüskéken álló Jadis-ok a Focalok előtt, akkor éppen légpárnán ficergő Dynaudiók Hivoxokkal, Shakti kő, fagyasztott cd és ezerféle, akkor épp divatos „varázslat” ...

Szóval nagyon nem látom a közös nevezőt.
Sport ...
Az eladás, az a sport. A vétel az lutri.

[fülelek]

Az a doboz 82dB/W. Kb.90dB ha 2 méterről hallgatod. Zenétől meg tőled függ, hogy elég ez, vagy sem. Nekem kevés lenne. Különben sem célszerű olyasmit megvenni, amit nem tudsz előtte meghallgatni, vagy pont ez a sport benne, hátha jó lesz?
Ne csodálkozz, hogy nem kapsz ennél pontosabb választ.

[KLajos]

A vatt nyilván watt, elütés.

[KLajos]

Már elnézést, de mi az, hogy senki nem tudja? Leírtam, hogy lehet megmérni, hogy mekkora teljesítményt vesz fel a hangsugárzó adott zenét a kívánt(elvárt) hangerősségen hallgatva. Az oszcilloszkóp nem csal, nem átlagol, kiváló eszköz arra, hogy felelős döntést hozzunk az adott hangsugárzóhoz adott környezetben szükséges erősítő teljesítményt illetőleg.

Már elnézést, de az csak annyi, hogy senki nem mondott érdemit arra, hogy a max 15 A-osztályú vatt elég-e az S1.4 szobahangerőre kihajtásához. Nyilván nem azért nem, mert nem írtam le, hogy a szoba kb. 20 négyzetméteres ...

Nem írtam le, de a) nem vagyok villamosmérnök, b) nem tartok itthon oszcilloszkópot (sem), c) egy netes eladó erősítőjén meg amúgy hogy mérnék bármit távolról?

Mélyebb kifogásokba nem megyek bele.

[Deenoo]

Nem nagyon tudom, mi jelentősége lenne, mennyire lenne hall(gat)ható A-osztályúként, mert egy elég érzéketlen Contour S1.4-et kéne megzargatnia. Annak meg 15 watt ...
A szomszédtűrő szobahangerő ennél több wattot jelenthet. Gondolom. Vagy ezt tudom valahogy mérni?

Az S1.4 érzékenysége mindössze 85 dB 2.83V/1m-nél.

Nekem Contour 20-asom van. Jellemzően kb. 2-3W amin hallgatom. 2x15W hangerő már-már házibuli szint, vagy igen gangis zenehallgatás.

2x15W gyakorlatilag mindenre elegendő teljesítmény. Persze nyilván van olyan helyzet, vagy ízlés, amikor több is elkél

Bill Gates is megmondta: 640kB elég mindenre

[Tctronic]

Amik voltak

Luxman M03 2x200 Watt 8ohm
Threshold A400 2x100 Watt 8ohm
Parasound A21 2x250 Watt 8ohm
Crown K2 2x500 Watt 8ohm

Csak hogy a nagyobbakat említsem.

Lehet csak nekem volt szerencsém de pl. Nakamichi IA3 legalább annyira tetszett a 2x40 wattjával, ha nem jobban mint a fentiek. (Főleg ha az árát is nézzük)

De hogy mást ne mondjak a jelenlegi Hibrid még a kb. 2 x 15-18 Wattjával is teljesen más liga mint a fentiek Én nem hiszek a több watt mindenhatóságában, bár lehet hogy csak szerencsém volt az eddigi hangfalakkal. Nekem a jó hanghoz nem több watt kell. A kiswattos erősítők általában nem a kevés watt miatt gagyik (tisztelet a kivételnek) hanem mert általában ezek képviselik a belépő szintet. Terelik az embereket a nagyobb vasak irányába...

[gomolalaci]

Én úgy tudom, hogy egy kisebb félvezetős (40W) körüli erősítő túlhajtás esetén képes leégetni a mély, ill. mélyközép hangszórót, mert egyen áramot ad a hangszórókra, ami végzetes lehet.
Ezt én is tapasztaltam még fiatalabb koromban egy kétutas hangsugárzónál szilveszteri buli alatt

[juliush]

Picit más szemszögből tekintve a teljesítmény kérdést.
Végtelenül leegyszerűsítve minden erősítő topológiailag alapvetően fix erősítésű fokozat(ok) és kivezérlési szintet szabályozó csillapítások ötvözete. Az erősítő fokozat erősítése (gain) dB-ben jellemzi a részegység feszültségerősítését.
Itthoni példa: digitális tartományban hangerő szabályozására képes, mérések szerint teljes kivezérlésben 2.7V kimenőfeszültséggel bíró DAC (digitális eszközként nem várható tőle számottevő dinamikai túllövés) közvetlenül hajt egy bivalyerős (2x300W under 8Ω @ 1kHz THD=0.01%) 2 db Hypex NC500-as modulból építkező végfokon keresztül igen érzéketlen (~86 dB/W/m) hangfalakat. A végfok két fokozatú, de én a meghajtót kikapcsoltam, így a teljes berendezés mindössze 12.8 dB feszültségerősítéssel bír. (Csak összehasonlításképp, a modern végfokok általában 25 dB fölött kezdenek, a Naim például minden végfokában 29 dB-vel dolgozik, ha ehhez még aktív erősítéssel bíró előfokot is használunk, nem ritka, hogy a hangerő potija még a 9 órát sem éri el már üvöltő hangerőnél!))
Ebből könnyen kiszámolható, hogy a DAC teljes kivezérlése esetén a hangfalakra durván 12V jut, ami a 6 ohmos névleges terhelés mellett 24W teljesítmény leadását jelenti. Ennél többet nem is szedhetek kis ebben a felállásban, és már ez is túl hangos az én körülményeim között, az általam hallgatott programmal, a DAC hangerő szabályzójával jó tízegynéhány dB-t kell csillapítanom.
Miért nem használom a végfok teljes erősítési képességét? Mert akkor még nagyobbat kellene csillapítani a bemenő jelen, tovább rontva a jel-zaj viszonyt.
Nemrég számoltam be arról, hogy még Süti 0dB (!) erősítésű kimenő fokozatával hajtva a DAC-ról a hangfalakat is teljesen hallgatható eredményeket produkáltam az itthoni körülmények között (kicsi légtér, kvázi közeltéri), ráadásul a forrás szintjétől függően legtöbbször a DAC-ot fullra járathattam.
A tanulság szerintem az, hogy önmagukban a teljesítményadatok, melyek pusztán azt számszerűsítik, hogy bizonyos torzítási küszöbérték alatt, adott terhelésre mekkora teljesítményt képes az erősítő leadni, nem tükrözik a valódi képet arról, hogy a szükséges hangerőhöz valójában mekkora köztes csillapítás és járulékos veszteségei árán jutunk el a sokszor bődületes gain következményeként. És mindezeket saját körülmények között, a kedvenc műfajú zenéinket hallgatva tapasztalhatjuk meg igazából, az elmélet, a számtan, meg a papír nem mindig tükrözi a tapasztalható tényeket, különösen, ha nem a teljes képet nézzük!

[sutemenyx]

.. egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Itt a történet ha jól látom a 63V felirat alatt
Látszik a hűtőborda csatlakozás szaggatott vonala. 0,61V-on megy be az audió (300mV az eleje)
Egyébként táp puffer kondinak beraktak 71V 30 ezer mikrósat - Az elég combos, de nem hervadt már el a 40 év 63 Volt-jától?

Első bekezdés: nem értem, amit leírtál
Második bekezdés: az attól függ, hogy milyen elkó, mennyit ment és mennyire volt meleg.
Amúgy egyáltalán nem biztos, sőt!

[dixie-chicken]

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

A matek ugyan stimmel, de vannak itt más tényezők is: mély hangoknál inkább membrán amplitúdó limitált a hangszóró, mint teljesítmény limitált, 150Hz felett meg a torzítást is figyelembe kell venni. Egy 20cm-es hangszóró 60Hz-en és 109dB hangnyomáson már +/- 13mm-t szeretne mozogni, nem biztos, hogy sikerül, vagy ha igen, eszelős torzítással.
A 109dB hangnyomás a szomszédnál (panel, vagy bármelyik előkelő társasház esetén) 70-75dB hangnyomás lesz mély hangoknál, ez még nappal sem esik jól senkinek. A nagy hatásfok egyben jó nagy dobozt is jelent, amit kerülgetni kell, vagy oda lehet tenni a fal elé, csak akkor meg a sztereo tér szenved csorbát.
Szerintem egy 85dB/W hatásfokú hangszóróhoz 50W teljesítmény legtöbbször elegendő, ennyit az utóbbi 30 évben gyártott hangsugárzók nagy többsége kibír, 102dB hangnyomás még a sakál-metálhoz ( ) is elegendő. Minden ettől eltérő kivétel gyengíti de nem törli a szabályt.
Azt is tessék figyelembe venni, hogy manapság nem dB/m/W-ban adják meg a hangsugárzó hatásfokát, hanem érzékenységről beszélnek, amit úgy kell értelmezni, hogy a hangsugárzó kapcsaira ráadnak akkora hangfrekvenciás feszültséget, ami egy 8 ohmos hangszórónál 1W teljesítményt jelent, és megmérik a keltett hangnyomást 1 méterről. Igen ám, de ha ez a hangsugárzó nem 8 hanem 4 ohmos, akkor nem 1 wattot vesz fel, hanem 2 wattot, tehát a megadott érzékenység adatból mindjárt le kell vonni 3dB-t, ha a hatásfokra vagyunk kíváncsiak.

hááát én kerülgetném inkább a sifonyérokat,és mint "gyengitő" tényező jelentkezem a fent leirtakhoz

[tamagaba]

.. egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Itt a történet ha jól látom a 63V felirat alatt
Látszik a hűtőborda csatlakozás szaggatott vonala. 0,61V-on megy be az audió (300mV az eleje)
Egyébként táp puffer kondinak beraktak 71V 30 ezer mikrósat - Az elég combos, de nem hervadt már el a 40 év 63 Volt-jától?

[fülelek]

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

A matek ugyan stimmel, de vannak itt más tényezők is: mély hangoknál inkább membrán amplitúdó limitált a hangszóró, mint teljesítmény limitált, 150Hz felett meg a torzítást is figyelembe kell venni. Egy 20cm-es hangszóró 60Hz-en és 109dB hangnyomáson már +/- 13mm-t szeretne mozogni, nem biztos, hogy sikerül, vagy ha igen, eszelős torzítással.
A 109dB hangnyomás a szomszédnál (panel, vagy bármelyik előkelő társasház esetén) 70-75dB hangnyomás lesz mély hangoknál, ez még nappal sem esik jól senkinek. A nagy hatásfok egyben jó nagy dobozt is jelent, amit kerülgetni kell, vagy oda lehet tenni a fal elé, csak akkor meg a sztereo tér szenved csorbát.
Szerintem egy 85dB/W hatásfokú hangszóróhoz 50W teljesítmény legtöbbször elegendő, ennyit az utóbbi 30 évben gyártott hangsugárzók nagy többsége kibír, 102dB hangnyomás még a sakál-metálhoz ( ) is elegendő. Minden ettől eltérő kivétel gyengíti de nem törli a szabályt.
Azt is tessék figyelembe venni, hogy manapság nem dB/m/W-ban adják meg a hangsugárzó hatásfokát, hanem érzékenységről beszélnek, amit úgy kell értelmezni, hogy a hangsugárzó kapcsaira ráadnak akkora hangfrekvenciás feszültséget, ami egy 8 ohmos hangszórónál 1W teljesítményt jelent, és megmérik a keltett hangnyomást 1 méterről. Igen ám, de ha ez a hangsugárzó nem 8 hanem 4 ohmos, akkor nem 1 wattot vesz fel, hanem 2 wattot, tehát a megadott érzékenység adatból mindjárt le kell vonni 3dB-t, ha a hatásfokra vagyunk kíváncsiak.

[sutemenyx]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A Yamaha CA1000 a korai tranzisztoros erősítők egyik kézzel kapcsolható A/AB osztályú példánya. Csak kikapcsolt állapotban volt szabad használni az A és az AB osztályú üzemmódválasztót, mivel a tápfeszültséget + BIAS-t is váltotta!
https://audio-database.com/YAMAHA/amp/ca-1000.html
A későbbi elektronikusan megoldott A/AB osztályú átkapcsolások már egy kicsit elbonyolították az erősítőket, itt inkább nem írnék róluk.
TJ.

Gaba szerintem nem erre gondolt, hanem egy nem manuálisan váltható AB osztályú erősítőre, hogy hogyan lép át A-osztályból B-be.

Ahogy -CB- is leírta, be van állítva valamekkora nyugalmi áram egy kimeneti komplementerpárnak, aztán, ha a pillanatnyi kimeneti áramigény megfelelően nagy, akkor eltolódik úgy a vezérlés, hogy már a komplementerpárnak nem mindkét eszköze lesz nyitva, hanem már az egyik lezár, és ezzel egy kis időre B-osztályba kerül a fokozat, mert csak az egyik eszköz szolgáltat áramot.

[tunerman]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A Yamaha CA1000 a korai tranzisztoros erősítők egyik kézzel kapcsolható A/AB osztályú példánya. Csak kikapcsolt állapotban volt szabad használni az A és az AB osztályú üzemmódválasztót, mivel a tápfeszültséget + BIAS-t is váltotta!
https://audio-database.com/YAMAHA/amp/ca-1000.html
A későbbi elektronikusan megoldott A/AB osztályú átkapcsolások már egy kicsit elbonyolították az erősítőket, itt inkább nem írnék róluk.
TJ.

[dixie-chicken]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

vlszinű észrevehető,ha egy kicsit jobban odafigyelsz...alacsony hangerőn,minden szuper bársonyos,amikor kezd kilépegetni,felkeményedik a hang,jobban és jobban,ahogy tekered felfele a potit..jó kis parasztvakitás az egész,más ismert japán gyártó is használta a "tehnikát",nem csak a Luxman '70 évek végén,'80 évek elején...

más,itt az első épkézlább teszt,az új MF A1-röl:

https://www.stereonet.com/au/reviews/mu ... ier-review

sok pozitiv,de a buzatáblában akad némi,konkoly:

"Yet it’s not all good going for the new A1 – with a favourite amplifier torture track, things didn’t do quite so well. Simple Minds’ New Gold Dream is a great thumper of a recording; it has a super-strong bass guitar line that’s hell for any amplifier under about 50W per channel, even with reasonably efficient speakers. The last time I played this, it was with a 25W-rated Naim NAIT 50, and the little amp from Salisbury clearly wasn’t enjoying itself trying to resolve that thunderous yet chewy bass guitar work. Prior to that, I’d tried this track with the aforementioned Musical Fidelity M5si, which didn’t have a care in the world, even when driving much more demanding speakers such as my Yamaha NS-1000Ms. The 2023 A1, however, sounded more like the NAIT 50 in this situation – it was fractionally tighter as it manfully slogged along, but there was little in it as both were really struggling.

So unless you’re running speakers in the 95dB and above sensitivity range – Klipschs, JBLs, etc. – then this amplifier really isn’t gutsy enough for loud, dense rock music played at high volumes. "

egy kis matematika,ha 2x25W-hoz ajánlás (legalább) a 95dB érzékenységű doboz,92dB-hez ez 2x50W,89dB-hez ez már 2x100W,a 86dB-hez ez már 2x200W...aztán mostanság,nem egyszer kiderült hogy a szuper modern hangszoró,specifikálva van 91/92dB érzékenységre,mérve,meg tapógatoznak a 84/85dB környéken,ha sikerül...és a fentiekben leirtak,kötve hiszem hogy hangositási/disco hangerő,csak egy picit jobban feltekerjük a hanagerőt féle állapot...

[-CB-]

Engem pl. az a rész érdekelne, amikor AB-re vált
Abban a tartományban már eléggé megugrik az A class torzitása (amikor vége van)
Hogy történik a váltás úgy, hogy semmit ne vegyen észre a hallgató?

A torzítás azért ugrik meg, mert már le-le zárogatnak a tranzisztorok. Az A osztály lényege meg pont az, hogy nem zárnak le. Ezért folyik rajtuk állandóan áram, és teszik azt hővé.
Az A ról AB üzemre váltás meg nem nagy misztikum, ha amúgy a tápfeszültség engedi, és a tranzisztorok is tudják, egyszerűen túllépnek az A osztályra beállított munkafeszültségen, illetve a másik tranzisztor meg zárt állapotba kerül. De biztos lesz itt, aki ezt szemléletesebben, szakszerűbben leírja. Amúgy lehet hallani, ahogy kimozdulnak belőle, de nyilván nem úgy, mint mikor kikapcsolod a lúdneszt :-) gá-gá.