Kábelezzünk

[revox]

Mi volt vele a probléma? Miben volt más a hang?

írta úgy szólt,mint egy AN-V, ami két szinttell lentebb van

ha már olcsó dugó:
KSL LP-re lett ilyen téve,amikor egy 2 méteres el lett felezve (egyikre ment a 4db P, másikra ilyenek). a terv az volt,hogy amikor lesz Kondo-P majd le lesz cserélve. mindenesetre,senki nem mondta meg,meilyik P és melyiken van ez (általában ilyet használunk,ha dugózni kell olcsóbb ezüstöket. LP-re van eltéve P dugóm, de az csak a hiúság miatt)

Csak bedugva kell hagyni, ha nincs használatban, akkor is(mindegy hova,én húzok rá RCA dugaljt, mert feketedni hajlamos (szódabikarbóna segíthet rajta)

https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/rca-du ... ozott-8-mm

[kaef2]

Sírógörcsöt kaptunk hirtelen, hogy a 'felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó terület' picit piszkálva lett.
Hihetetlen mennyiségű rossz felvétel van, hifiileg, a komolyzene területén is, pedig oda igényesebb dolgokat szeretünk képzelni...

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai dött a technikatöbbet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

Pedig tényleg ott van a kutya elásva! Állítólag annyit fejlődött a technika és a hangmérnökök tudása,mégis még csak megközelíteni sem tudják a 60-as évek zenéi,felvételi minőségét!!!

Ez egy érdekes téma, én például évek óta beszélek erről, különböző demókon, találkozókon.
Részletesen kitárgyalni sajnos ebben a topikban lehetetlen, de címszavakban a fontosabb ismérvei a hatvanas évek technológiájának:

- nem volt utómunka abban az értelemben, mint most, a felvételek gyakorlatilag élőben készültek
- max 8-12 bemenetes hangkeverők voltak és max 3, később 8 csatornás magnók. Ezért kevés mikrofonnal kellett rögzíteni és élőben keverni (lásd utómunka hiánya) kevés felvételi csatornára
- A kevés mikrofon azt jelentette, hogy egy-egy mikrofon egy teljes hangszercsoport hangját rögzítette, nem csak szólamokat izoláltan, mint most
- Ettől van valós térérzet a régi felvételeken (modern felvétel esetében digitálisan zengetnek szólamokat) és ettől van "teste" a hangszereknek illetve átjön a zenészek közötti kommunikáció
- nagyon drága volt a technika és csak a legjobbak dolgozhattak vele
- a zenészeknek a felvétel idején kellett a maximumot kihozni magukból, nem hibázhattak, mert nem hivták többet őket
- a kevés megvehető formátum hasonló dinamikai beállításokkal szólt optimálisan: lemez, rádió ritka esetben hivatalos szalagmásolat, majd később különböző kazettaformátumok
- az otthoni hifi rendszerek sokkal közelebb álltak a stúdiókban használt erősítőkhöz hangsugárzókhoz a hatvanas évek végéig

A hátrányai ezeknek a technológiai lehetőségeknek az alábbiak voltak:
- analóg zaj: egy akkor szalagos magnó jel-zaj viszonya 70 dB alatti volt jellemzően (a mostani pro audio interfacek jellemző jel-zaj viszonya 120 dB körül van)
- minden másolat készítésekor 3 dB-lel romlott a jel-zaj viszony (ma a digitális másolatok és feldolgozás közben nem romlik a jel-zaj viszony, mondjuk más tipusú problémák felléphetnek)
- a lemezeket jellemzően a 3. másolat vagy rosszabb szalagokról készítettek, vagyis akár 10 dB-lel rosszabb jel-zaj viszonyú felvételből
- a lemezeken a mélyhangokat sok esetben monósították és eleve levágták az 50 Hz alatti részt (ezt sokszor ma is így csinálják), vagyis az akkori lemezek többségén nincsenek igazán mély hangok
- jellemzően 65 dB körül jel-zaj viszonnyal és a mostanihoz képest számottevően magasabb harmonikus torzítással dolgoztak a külső csöves eszközök is, mint a mikrofon előerősítők, kompresszor, limiter, eq, stb.
- A külső eszközök miatt a nagyobb stúdiókban több analóg kábelre volt szükség, mint manapság.
- a szalagos magnók zajcsökkentési megoldásai később (Dolby A, DBX, stb) nem voltak transzparensek, de soksávos szalagos rögzítési technológia terjedésével muszáj volt használni őket)


Könyvet lehetne írni a különbségekről, de talán ízelítőnek ennyi is elég itt.

[kaef2]

A semlegesség a studió oldalon ítélhető meg igazán. Amikor ott ülünk a vezérlőben a szólam felvételekor.

Otthon, mivel nem tudjuk mi van a felvételen, nem nagyon lehet semlegesség megitéléséről beszélni. Egyszerűen nincs esélyünk korrekt módon eldönteni, hogy amit hallunk semleges-e. Gondolhatjuk, hogy semleges, de nem tudhatjuk.

Értem én, én azt írom, ha a 6 studio kábel mind semleges akkor hogy lehet, hogy másképp szól, és melyik az etalon?
Van itthon AT mikrofonom, bekötöm a Focusrite-ba és az asszony a Klotznál azt mondja ez nem az én hangom a Cordialnál meg azt, hogy ez az... Fülesen hallgatja, nincs akusztika, közvetlenül a Focusriteról.
Ha mind színezetlen, hogy lehet különbség?
Ez számomra az ellentmondás.

Nem baj.
A különbség adódhat abból, hogy nem ugyanott volt a mikrofon, ez kardioid, hiperkardioid karakterisztikánál már pár centi távolságkülönbség esetében is bekövetkezhet. És ne zárjuk ki azt sem, hogy nem tud az ember kétszer ugyanúgy beszélni. Nem véletlenül írtam azt tegnap az élő zenével történő mikrofonkábel összehasonlításra, hogy nem könnyű korrekt módon elvégezni.

Többé-kevésbé kizárható, hogy rövid (rövidebb, mint 5m) kábel esetében két, hasonló konstrukciójú, hasonló jellemzőkkel rendelkező kábel esetében, a hang felismerését gátló különbség keletkezzen kábel miatt a beszédhang felismerhetőségben.

[dixie-chicken]

Vagyis, ahol nem ANvz kábel volt a felvételi oldalon, azoknál a kiadott CD-knél fontos dolgok hiányoznak a hangból.
:)

Nem kell a VZ - re kihegyezni a kérdést, azt hittem, Te érted...
Azért írtam, hogy a márkák tetszőlegesen behelyettesíthetőek.
Miért nem írtam Cables drótot ? Azt kellett volna...

/ Azért kíváncsi voltam, ki ugrik az AN - re, bejött a tippem. /

Tehát a lényeg az, hogy számomra nem kérdés, hogy ami a lehallgató láncban megmutatkozik hangban a kábelek között, az legalább annyira megmutatkozik/megmutatkozna a felvételi oldalon is.
Kíváncsi lennék a magyarázatra, hogy miért is ne ?

@kaef2 a napokban listázott talán 100 olyan kiadót ahol speckó kábelezést használnak/vagy hangrögzitésnél van némi "pedigré" is az eszköztárban..a listán szerepel a Venus,és Water Lily kiadó is...és én találtam a gyüjteményemben egy Cardas kiadványt is..

Archie Shepp "Blue ballads" (Venus)
Ben Harper "Peasure and pain" (Cardas)
Ry Cooder & M.V.Bhatt "Meeting by the river (Lily)

A Shepp lemezen csak egy vlmilyen direct to disc folyamatot emlagetnek,és kiveszem a trilogiábol,mert a régivágású hangrögzitési folyamatot idézi (sztem,ahogyan én mondani szoktam,John Wayne,berúgta az ajtót,lövök és aztán kérdezek féle megközelités),és ez az amivel elő koncerten esetleg találkozhatunk,a másik kettő,annak ellenére hogy Cooder és Harper rajongó vagyok,audiofilista fingreszelésre való...Cooder és Harper bármely "komersz" sorlemeze nagyobb élményt nyújt,számomra

[MrCollector]

...
A masszív, teljesen fémből készült RCA aljzattól eljutottak a nagyrészt műanyagból készült csodáig (átszerelését nem nagyon ajánlom).
TJ.

Én aztán nem vagyok a mai kor szerelmese, de ezzel nem értek egyet. Szerintem jobban szólnak az újabb, kevés fémet tartalmazó WBT csatlakozók. Az áram minden fémalkatrész minden pontján áthalad. A hihetetlenül kis IC áramnak kár kóborolni a sok anyaghibán. Nyitottabb, részletezőbb az újabb csatik hangja.
Jó kábelt meg nem kell átszerelni. Rossz kábelre meg nemigen szerelnek drága WBT dugót.

Ilyenkor mindig eszembe jut a hozzám került wbt dugós Vz kábel. Talán szólt úgy mint a sokkal olcsóbb V.... :) Aztán tettem rá egész olcsó Kácsás dugókat, amivel nem tudtuk megkülönböztetni az eredeti P dugóstól sem. Ez kb az összes felsorolt variációd lefedi.... :)

Mi volt vele a probléma? Miben volt más a hang?

[SoundMania]

Én aztán nem vagyok a mai kor szerelmese, de ezzel nem értek egyet. Szerintem jobban szólnak az újabb, kevés fémet tartalmazó WBT csatlakozók. Az áram minden fémalkatrész minden pontján áthalad. A hihetetlenül kis IC áramnak kár kóborolni a sok anyaghibán. Nyitottabb, részletezőbb az újabb csatik hangja.
Jó kábelt meg nem kell átszerelni. Rossz kábelre meg nemigen szerelnek drága WBT dugót.

Ilyenkor mindig eszembe jut a hozzám került wbt dugós Vz kábel. Talán szólt úgy mint a sokkal olcsóbb V.... :) Aztán tettem rá egész olcsó Kácsás dugókat, amivel nem tudtuk megkülönböztetni az eredeti P dugóstól sem. Ez kb az összes felsorolt variációd lefedi.... :)

Van egy alapvető hiányosság a hozzászólásodban - nem adtad meg a WBT csatlakozót lealázó Kácsa tipusát...kérhetem minden DIY építő érdekében?
TJ.

Az rp66gt8 volt az. Már 3ezer/db lett az ára. :(. A wbt meg valamelyik aranyozott kevésfémes volt. Régebben már tettem fel róla képet. Lehet keresni, akit érdekel pontosabban melyik.

[tunerman]

...
A masszív, teljesen fémből készült RCA aljzattól eljutottak a nagyrészt műanyagból készült csodáig (átszerelését nem nagyon ajánlom).
TJ.

Én aztán nem vagyok a mai kor szerelmese, de ezzel nem értek egyet. Szerintem jobban szólnak az újabb, kevés fémet tartalmazó WBT csatlakozók. Az áram minden fémalkatrész minden pontján áthalad. A hihetetlenül kis IC áramnak kár kóborolni a sok anyaghibán. Nyitottabb, részletezőbb az újabb csatik hangja.
Jó kábelt meg nem kell átszerelni. Rossz kábelre meg nemigen szerelnek drága WBT dugót.

Ilyenkor mindig eszembe jut a hozzám került wbt dugós Vz kábel. Talán szólt úgy mint a sokkal olcsóbb V.... :) Aztán tettem rá egész olcsó Kácsás dugókat, amivel nem tudtuk megkülönböztetni az eredeti P dugóstól sem. Ez kb az összes felsorolt variációd lefedi.... :)

Van egy alapvető hiányosság a hozzászólásodban - nem adtad meg a WBT csatlakozót lealázó Kácsa tipusát...kérhetem minden DIY építő érdekében?
TJ.

[pjm]

Melyik az a csatlakozó? Nálam nem működtek régen a kácsás dugók, az újakat nem.ismerem. Olcsón működött a neutrik vagy a switchcraft, utóbbi azóta már nem is olcsó. A wbt toplineokkal zene volt...
A kettő persze nem zárja ki egymást, nem mindegy milyen kábelre, hova.
Nálam forraszanyagban is a wbt a favorit.

[SoundMania]

...
A masszív, teljesen fémből készült RCA aljzattól eljutottak a nagyrészt műanyagból készült csodáig (átszerelését nem nagyon ajánlom).
TJ.

Én aztán nem vagyok a mai kor szerelmese, de ezzel nem értek egyet. Szerintem jobban szólnak az újabb, kevés fémet tartalmazó WBT csatlakozók. Az áram minden fémalkatrész minden pontján áthalad. A hihetetlenül kis IC áramnak kár kóborolni a sok anyaghibán. Nyitottabb, részletezőbb az újabb csatik hangja.
Jó kábelt meg nem kell átszerelni. Rossz kábelre meg nemigen szerelnek drága WBT dugót.

Ilyenkor mindig eszembe jut a hozzám került wbt dugós Vz kábel. Talán szólt úgy mint a sokkal olcsóbb V.... :) Aztán tettem rá egész olcsó Kácsás dugókat, amivel nem tudtuk megkülönböztetni az eredeti P dugóstól sem. Ez kb az összes felsorolt variációd lefedi.... :)

[tunerman]

Én a saját tapasztalataim alapján irtam amít írtam, találkoztam már WBT-0200 és WBT-0210 RCA aljzattal - beismerem, hogy több alkalommal is.
TJ.

[cables]

...
A masszív, teljesen fémből készült RCA aljzattól eljutottak a nagyrészt műanyagból készült csodáig (átszerelését nem nagyon ajánlom).
TJ.

Én aztán nem vagyok a mai kor szerelmese, de ezzel nem értek egyet. Szerintem jobban szólnak az újabb, kevés fémet tartalmazó WBT csatlakozók. Az áram minden fémalkatrész minden pontján áthalad. A hihetetlenül kis IC áramnak kár kóborolni a sok anyaghibán. Nyitottabb, részletezőbb az újabb csatik hangja.
Jó kábelt meg nem kell átszerelni. Rossz kábelre meg nemigen szerelnek drága WBT dugót.

[tunerman]

Pedig kb de. Inkább csak olcsóbban, meg könnyebben tudják megcsinálni ugyanazt. De sokszor rosszabbat...

Ez a (nyíltan soha be nem ismert) gondolat mindenre érvényes lehet a mai világban.

A topiknál maradva itt egy kézzelfogható, fotókkal illusztrált példa a WBT-0200 és a WBT-0210 RCA aljzatról. Jól látható a "fejlődés" az elmúlt 40 év alatt.
A masszív, teljesen fémből készült RCA aljzattól eljutottak a nagyrészt műanyagból készült csodáig (átszerelését nem nagyon ajánlom).
TJ.

[istvan01]

Sírógörcsöt kaptunk hirtelen, hogy a 'felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó terület' picit piszkálva lett.
Hihetetlen mennyiségű rossz felvétel van, hifiileg, a komolyzene területén is, pedig oda igényesebb dolgokat szeretünk képzelni...

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai dött a technikatöbbet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

Pedig tényleg ott van a kutya elásva! Állítólag annyit fejlődött a technika és a hangmérnökök tudása,mégis még csak megközelíteni sem tudják a 60-as évek zenéi,felvételi minőségét!!!

Technikai értelemben igen is fejlődött.
Zenei élvezeti szintje azonban nem sokat. Vagyis a technika hangsúlyosabbá vált a kész produkcióban és az előadói minőség kevésbé jelenik meg.
Szomorú tény, hogy a technika inkább a költség hatékonyságot szolgálja a nagy kiadóknál is.
/de ez már megint nem kábel téma/

[SoundMania]

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai dött a technikatöbbet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

Pedig tényleg ott van a kutya elásva! Állítólag annyit fejlődött a technika és a hangmérnökök tudása,mégis még csak megközelíteni sem tudják a 60-as évek zenéi,felvételi minőségét!!!

Ez egyszerűen nem igaz.

Pedig kb de. Inkább csak olcsóbban, meg könnyebben tudják megcsinálni ugyanazt. De sokszor rosszabbat. Van néhány kivétel, de nehéz eldönteni, hogy mi lehet a probléma a rendszerben, mert a régi eredeti felvételekből olyanokat tudnak rittyenteni néhányan, hogy öröm hallgatni. Ha minden fejlettebb lenne, akkor 159ezer forintért ma olyan hangot kellene már tudni hallani a rendszereinkről otthon, hogy csak na! De sajnos csak soha nem látottan drága rendszerekről történhet meg.... Viszont ezeken, a régi lemezek kb úgy szólnak, mint az újak. Átlagban.... És ahogy említettem, a régi felvételek újrakiadásait is néhányan meg tudják olyan jóra csinálni, mint a frissekből senki, vagy csak onnan is nagyon kevesen, kb csak abból is ugyanazok a kiadók. Ezért szoktam kérdezni, hogy akkor miért nem szólhat ma minden friss lemez ugyanolyan jól, mint az eddigi legjobbak, vagy még jobban? Ha meg tudták volna csinálni, mindenki kidobálta volna a régi lemezeit az újakért és mindenki boldog lenne, csak a használtlemez piac nem......
És a "Vz"?! Minek a lemezkészítéshez Vz, ha annélkül is tudnának sokkal jobbat csinálni? De nem kell azért sem, mert nélküle, olcsóbban megcsinálják hasonlóan jól mint régen.... Vagy aki ma a régiekből vagy/meg az újakból is sokkal jobbat csinál mint az átlag az "vz-t használ" és azért jobb? Szóval nagyon úgy néz ki, hogy a hifis társadalom hagyja magát becsapni/lehúzni.... Az első hangtól az utolsó lemezig, a zolcsó készülékektől a horrordrága highendig..... Aki nem költ "eleget" rá nem kap sokat, aki meg rengeteget költ nem kap "eleget"....
Ja és a stream..... Ahol a fizikai hanghordozó ki is esik a rendszerből, sem jobb hangú mint egy cd, vagy pláne LP. Tehát még csak ott sem bukik meg a minőség....

[supravox]

Sírógörcsöt kaptunk hirtelen, hogy a 'felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó terület' picit piszkálva lett.
Hihetetlen mennyiségű rossz felvétel van, hifiileg, a komolyzene területén is, pedig oda igényesebb dolgokat szeretünk képzelni...

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai dött a technikatöbbet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

Pedig tényleg ott van a kutya elásva! Állítólag annyit fejlődött a technika és a hangmérnökök tudása,mégis még csak megközelíteni sem tudják a 60-as évek zenéi,felvételi minőségét!!!

Ez egyszerűen nem igaz.

[pjm]

Hajdanában danában, volt egy hely, ahol nem volt ciki pro kábelekkel zenét hallgatni, ezt megosztani. Én is ott kaptam először "neves" kábeleket kipróbálni, többe kerlült, mint az autóm, hazavittem, tetszett is, örömködtem, pedig csak egy high-end nézőpontból alap rendszerbe kötöttem be ( máig hálás vagyok wartam-nak ), ma az aprót nézve nem megfizethettelen, sőt... Ma az összes tápom vdc, Mogami ic-m is van (ismét), és igen, egy alap rendszerben is meghallani, hogy pl klotz ac 110 v mc5000, vagy kanári, mogami stb. van bekötve. Írom ezt úgy, hogy teljesen más "hangot" preferálok PJM-től kábelek terén, mivel talán csak a tápkábelekben van egyezés rendszereinkben.

Itt is leírhatod nyugodtan, chord pl még örül is neki. Ami azt a vdc tápot ilti, sokat kell fizetni, hogy jobban tetszen nekem a hang. Egy my 205-ön túllépni szerintem igen könnyű. Persze attól még sok felvétel készül vele mert átviszi a jelet (működik) és olcsó.

[vidor2009]

Aztán ha sikerült a hifistáknak leigázni a felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó területet, utána jöhetnek a hangszerkészítők. Mindenhol nagy szükség lenne az audiofil vécépapirgurigán át csőlátó szemléletre.

Sírógörcsöt kaptunk hirtelen, hogy a 'felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó terület' picit piszkálva lett.
Hihetetlen mennyiségű rossz felvétel van, hifiileg, a komolyzene területén is, pedig oda igényesebb dolgokat szeretünk képzelni...

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai dött a technikatöbbet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

Pedig tényleg ott van a kutya elásva! Állítólag annyit fejlődött a technika és a hangmérnökök tudása,mégis még csak megközelíteni sem tudják a 60-as évek zenéi,felvételi minőségét!!!

[pjm]

A semlegesség a studió oldalon ítélhető meg igazán. Amikor ott ülünk a vezérlőben a szólam felvételekor.

Otthon, mivel nem tudjuk mi van a felvételen, nem nagyon lehet semlegesség megitéléséről beszélni. Egyszerűen nincs esélyünk korrekt módon eldönteni, hogy amit hallunk semleges-e. Gondolhatjuk, hogy semleges, de nem tudhatjuk.

Értem én, én azt írom, ha a 6 studio kábel mind semleges akkor hogy lehet, hogy másképp szól, és melyik az etalon?
Van itthon AT mikrofonom, bekötöm a Focusrite-ba és az asszony a Klotznál azt mondja ez nem az én hangom a Cordialnál meg azt, hogy ez az... Fülesen hallgatja, nincs akusztika, közvetlenül a Focusriteról.
Ha mind színezetlen, hogy lehet különbség?
Ez számomra az ellentmondás.

[supravox]

Aztán ha sikerült a hifistáknak leigázni a felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó területet, utána jöhetnek a hangszerkészítők. Mindenhol nagy szükség lenne az audiofil vécépapirgurigán át csőlátó szemléletre.

Sírógörcsöt kaptunk hirtelen, hogy a 'felvétel készítő-, keverő, maszterelő, kiadó terület' picit piszkálva lett.
Hihetetlen mennyiségű rossz felvétel van, hifiileg, a komolyzene területén is, pedig oda igényesebb dolgokat szeretünk képzelni...

Mégis miből gondolod,hogy a felvétel a rossz és nem a kiadvány?
Nekem az a tapasztalatom,hogy nem a felvételi oldalon kell keresni a bajt.
A kiadvány minősége és a saját láncunk bajai többet nyomnak a latba.Csak hát ezt nem szeretjük beismerni.
Hogy van az,hogy ugyanaz a lemez jobban tetszően kezd el szólni ha jó irányba fejlesztjük a motyót???
Szerintem ezt a 2 dolgot teljesen külön kellene kezelni.
Annyira szánalmas már a hangmérnököket szapulni.

[kaef2]

Az viszont érdekes kísérlet lenne, ha mondjuk egy felvétel előtt nagyon jó kábelekkel bekábelezni egy stúdiót (amit lehet), majd csinálni egy felvételt. Ezután visszarakni a standard kábeleket és mindenféle beállításkorrekció nélkül megcsinálni ugyan azt a felvételt. Kíváncsi vagyok mi lenne a két felvétel között a különbség, már ha lenne.

Ez nem igazán megoldható sztem mert ki adna annyi kábelt a stúdiónak vagy netán venne , hogy kisérletezzen vele. Utána mit csinálna vele kiárusítaná féláron a kábelt? Biztos vagyok benne, hogy jó párszáz méter kellene...

Azért van ott az "amit lehet", tehát a rövidebb kábeleket.

Úgy látom, hogy 2018 után megint eljött az ideje a stúdió látogatások megszervezésének....




youtu.be/nkjTK7GpzU4

Nincsenek ugyanis rövid kábelek a stúdiókban és a hangfalkábelek száma is elhanyagolható, a többnyire aktív hangsugárzós monitorozás miatt.

A rövid mikrofonkábelek a felvételi helységben 5-10 méteresek, ezek csatlakoznak egy a falon lévő dugasztáblára általában majd a másik oldalon (sokszor egy másik, a mikrofon kábelnél olcsóbb un installációs kábellel) mennek tovább a rackbe az interfészek, és az eszközök csatlakozásaihoz, sokszor még egy dugasztáblán keresztül. Viszonylag rövid (3-5M) kábeleket ott lehetne hsználni, ahol analógban kevernek és az un aux buszokon keresztül küldik ki analóg bemenetes effektekhez majd onnan vissza a keverőbe rögzítéshez.

A kommersz felvételek hangzása semmilyen módon nem múlik a kábeleken, az utómunka sokkal meghatározóbb és utómunka nélkül nincs kommersz felvétel.

Csináltunk élő felvételeket pár éve próbából (szóló és duó), nagy felbontásban (DSD256 és DXD) különböző mikrofonkábelekkel, lehet egyszer majd megosztok belőle párat. Voltak különbségek, de nem mondanám szignifikánsnak őket.
Nehéz egy ilyen tesztet kompromisszumoktól mentesen megcsinálni.

[kupecke]

Hajdanában danában, volt egy hely, ahol nem volt ciki pro kábelekkel zenét hallgatni, ezt megosztani. Én is ott kaptam először "neves" kábeleket kipróbálni, többe kerlült, mint az autóm, hazavittem, tetszett is, örömködtem, pedig csak egy high-end nézőpontból alap rendszerbe kötöttem be ( máig hálás vagyok wartam-nak ), ma az aprót nézve nem megfizethettelen, sőt... Ma az összes tápom vdc, Mogami ic-m is van (ismét), és igen, egy alap rendszerben is meghallani, hogy pl klotz ac 110 v mc5000, vagy kanári, mogami stb. van bekötve. Írom ezt úgy, hogy teljesen más "hangot" preferálok PJM-től kábelek terén, mivel talán csak a tápkábelekben van egyezés rendszereinkben.

[kaef2]

Kiindulásnak összekötő kábelnek megfelelőek a jobb minőségű mikrofonkábelek, többségüknek nem nagyon van jellemző saját hangja, általában semlegesnek lehet őket mondani. A hifisták jó része persze nem igazán semleges hangot keres, még akkor sem, ha esetleg így gondolja.

Ferikém én sokszor egyetértek veled, de most nem.
Szeretem a pro kábeleket, van valami egyszerűség a hangjukban. A Van damme hálózatiját 10 éve használom. Interconnectben volt vagy 3 féle Klotz ( hiszem, hogy az mc5000 népszerűsítésében nagy érdemeim vannak), de volt Van damme, Cordial, Belden, Canare, Mogami (az most is van). Mindezen mennyiség megvolt hangfal kábelben is. Nagyon jó ár érték arányúak vannak közöttük, de ha a naturalitásról lenne szó mind másképp natúr, ahogy én hallottam. A feleségem mind közül bármikor rámutat a mogamira úgy, hogy nem tudja mi szól.

Inkább arróllehet szó, hogy a pro elektronikák másképp viszonyulnak a kábelekhez.
Szerintem.

Nem kell egyetértenünk, csak hangosan gondolkozom.
A semlegesség a studió oldalon ítélhető meg igazán. Amikor ott ülünk a vezérlőben a szólam felvételekor.

Otthon, mivel nem tudjuk mi van a felvételen, nem nagyon lehet semlegesség megitéléséről beszélni. Egyszerűen nincs esélyünk korrekt módon eldönteni, hogy amit hallunk semleges-e. Gondolhatjuk, hogy semleges, de nem tudhatjuk.

[pjm]

Kiindulásnak összekötő kábelnek megfelelőek a jobb minőségű mikrofonkábelek, többségüknek nem nagyon van jellemző saját hangja, általában semlegesnek lehet őket mondani. A hifisták jó része persze nem igazán semleges hangot keres, még akkor sem, ha esetleg így gondolja.

Ferikém én sokszor egyetértek veled, de most nem.
Szeretem a pro kábeleket, van valami egyszerűség a hangjukban. A Van damme hálózatiját 10 éve használom. Interconnectben volt vagy 3 féle Klotz ( hiszem, hogy az mc5000 népszerűsítésében nagy érdemeim vannak), de volt Van damme, Cordial, Belden, Canare, Mogami (az most is van). Mindezen mennyiség megvolt hangfal kábelben is. Nagyon jó ár érték arányúak vannak közöttük, de ha a naturalitásról lenne szó mind másképp natúr, ahogy én hallottam. A feleségem mind közül bármikor rámutat a mogamira úgy, hogy nem tudja mi szól.

Inkább arróllehet szó, hogy a pro elektronikák másképp viszonyulnak a kábelekhez.
Szerintem.

[chord_]

Vagyis, ahol nem ANvz kábel volt a felvételi oldalon, azoknál a kiadott CD-knél fontos dolgok hiányoznak a hangból.

,,,számomra nem kérdés, hogy ami a lehallgató láncban megmutatkozik hangban a kábelek között, az legalább annyira megmutatkozik/megmutatkozna a felvételi oldalon is.

Kíváncsi lennék a magyarázatra, hogy miért is ne ?

Elegánsan átsiklottál - Te is - a kérdésen.
Ha már fontosnak tartottál egy kis Vz-zést, akár erre is válaszolhatnál.
Érdekelne a véleményed.
Köszi.

A véleményem már ismert eléggé, asszem.
Miszerint a kábelekkel ide-oda kísérletezünk, színezünk, kínlódunk olykor: emitt kevesebb lesz az akármilyen-detektálhatatlan torzítás, cserében amott egy más területen kicsit 'elmászik' az ízlésünktől; az ének annyira jó lett az x kábellel, hogy nem is lehet már hallgatni; a kedvenc alátétünk a másik xy kábellel meg leginkább akkor működik jól most, ha kivesszük; az ünnepelt felbontás-többlet az y kábellel kiderül harmadnapra, hogy egy derekas loudness hatás, egy másik rendszerben meg fenomenális, egy diyer drót nálam húrt sokszoroz, az állam leesik azóta is, nálad meg 'semmi különös', stb....stb...
A berendezések mind-mind mást 'szeretnének', az áram, az akusztika, a biztosíték, a személyes ízlés, és egy csomó faktor egy érdekes mátrixot alkotnak, amelyben a kábelekkel lavírozunk, próbáljuk a finomhangolást és a személyre szabást okosan elvégezni, a berendezéseink vélt tökéletlenségeit elsimítani valahogy, sejtett jó oldalaikat kiemelni - és nem, nem haladunk semmiféle objektivitás felé, hanem az élményt keressük, a saját sk. élményt, ami pedig nem 'szabványosítható'.
Káosz.
A természethez közeli.:)

Ennek tükrében a felvételi oldalon számunkra semmi jelentősége nincs a kábelezésnek, akkor sem, ha tényleg van pár lánglelkű hangmérnök, aki komolyan akart valamit, akár a kábelezéssel is; mire az elképzelésük a lejátszó oldalra ér, ami semmi más, csak egy elképzelés, egy idea, - belevész/elporlad a ténylegesen igen-igen bonyolult Mátrixba. Ami meg átvészeli, abból meg az lesz, hogy igen, szeretem pl. az 'Alpha' kiadót, én, személy szerint, de nem hinném, hogy a kábeleik, vagy az én kábeleim miatt.
A rossz felvételeket meg nem a felvétel-oldali kábelezés rontotta el, abban biztos vagyok.

A kérdésed olyan kb., mint az, hogy CD írásakor az író alá tett 5k$ alátét/kábel/akármi hang-javítása felbukkan-é vajon a megírt lemez hangján, amikor betesszük a lejátszóba?

[Rock60]

Vagyis, ahol nem ANvz kábel volt a felvételi oldalon, azoknál a kiadott CD-knél fontos dolgok hiányoznak a hangból.

...számomra nem kérdés, hogy ami a lehallgató láncban megmutatkozik hangban a kábelek között, az legalább annyira megmutatkozik/megmutatkozna a felvételi oldalon is.

Kíváncsi lennék a magyarázatra, hogy miért is ne ?

Elegánsan átsiklottál - Te is - a kérdésen.
Ha már fontosnak tartottál egy kis Vz-zést, akár erre is válaszolhatnál.
Érdekelne a véleményed.
Köszi.