Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[dhcodoki]

Számít a fény színhőmérséklete? Gondolom nem ugyanaz, mint uhp lámpa esetén.

[gyulaipal]

Lézer-foszfor fényforrás téma...

No, végre volt egy kis időm, úgyhogy a kölyökkel kipróbáltuk, hogy "mit bír" egy kerámia foszforos Osram LED, ha "megcirógatjuk" a felületét lézerrel. A dolog elméleti háttere később ... ha egyáltalán érdekel valakit...

Mint azt szerintem már említettem, az egyik "kicsi" Osram Stage LED-em egyik chip-je nem kap áramot (forrasztási hiba). Ezt a kis foszfor-felületet használtuk a teszthez ... ennek már úgyis mindegy alapon ... :-)

Emlékeztetőül: nem túl rég, az "első kísérletben" azaz a (régebben tönkretett) kínai "Cree hamisítvány" LED gélbe ágyazott foszfora esetén 8W lézerteljesítmény egy kb. 2x2mm-es felületen azonnal szénné "alakította" a felület anyagát.

A mostani teszben 16db lézer volt sorbakötve (ebből 14db működik is) és ezek kb. 70% teljesítményen mentek. Ez kb. 10W fény-energiát jelent. Ennél jobban sajnos nem tudtam a lézereket "küldeni" (a tápegységem áram/feszültség korlátai miatt). A hasonló elektromos teljesítmény ellenére (kb.) 4x-es felületi lézer-teljesítményt kapott a kerámia foszfor anyaga, mivel most kb. négyszer kisebb felületre fókuszáltuk a lézerek fényét.

Eredmény: fény. Nem füst és nem fekete korom, csak "tiszta fény". Annyit vettem csak észre, hogy amikor a legkisebb felületre sikerült összefókuszálni a lézerek fényét, akkor 70% lézer-teljesítménynél "bekékült" a fény, ami "visszajött" a foszforról. Ezt a jeleneséget (a sokszoros teljesítményen "túlhajtott") LED-ek is "csinálják", oka nagyon egyszerű: a foszfor (túl) magas hőmérsékleten "járatva" már csak lecsökkent kvantum-hatásfokkal tudja sárga fénnyé konvertálni a lézerek kék fotonjait. A jelenség azonban NEM károsította a kerámia-foszfort és picit állítva a lézerek fókuszán, már simán "vette" a kb. 10W lézer-teljesítményt a kis LED chip felületén levő kerámia-foszfor. Igen valószínű, hogy a fókuszt jól beállítva a (négyzetmilliméterenként) 12-14W is teljesen sima ügy lesz (ezt azonban nem tudtam kipróbálni).

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nos, ha a fényt most is azonos hatásfokkal alakítja át a foszfor sárga fénnyé, akkor most most egyetlen kis LED chip adott kb. ugyanakkora fényerőt, amennyit "LED üzemben" a 4db chip ad összesen (a 4db LED is kb. 12W-nyi kék fényt termel). Ez 4x-es felületi fényességet jelent.

Ráadásul a fény (a "LED-üzemben" szokásos kb.) 2x2mm-es felület helyett most egy mindössze 1x1mm-es felületen keletkezik, azaz (gyakorlatilag) 100%-ban hasznosítható a projektor számára. Ezzel nyerünk egy kis plusz "abszolút" fényerőt (hiszen a LED fénye a sokkal nagyobb világító felület miatt csak részben lenne hasznosítható)!

Sajnos azonban a (remélhetőleg így is kb.) 2800 lumen fényerőből sok nem jut át a projektoron akkor, ha RGBRGB színkerék van a gépben. Ha a végén nem akarunk pofára esni, akkor kb. 7% fényhasznosítással kell számolnunk. Ez kb. 200 lumen-t jelent a vásznon (12W lézer-teljesítményből). Ez bizony elég nevetségesen hangzik ... de ezt a legkisebb Osram LED egyetlen kis chip-jére számoltuk ki. A "nagyobb" Osram LED chip-jei dupla ekkora felületűek, így azokkal már kb. 400 lumen fényerőt várhatunk a vásznon (kb. 24W lézer-teljesítményből). 2db ilyen "nagyobb" chip "együtt" kb. azonos formájú, mint a tüköralagút bejárata, így a rajtuk keletkező fény még mindig (gyakorlatilag) 100%-ban hasznosítható. Ezzel 48W lézer-teljesítmény mellett már 800 lumen körüli fényerőt kell, hogy kapjunk a vásznon. Ez a fényteljesítmény elegendő (kicsit több, mint) 3m képszélességhez ... az ennél nagyobb vászon pedig itthon elég ritka. Normál vászonméret esetén tehát a lézereket járathatjuk alacsonyabb teljesítményen (a hosszabb élettartam érdekében).

A lézereknek csak kb. 25% a hatásfoka, tehát a kb. 48W fényteljesítményhez kell majd kb. 200W elektromos teljesítmény nekik. A modern lézerek sokkal jobbak, de olyanok nincsenek az olcsó, gagyi gépekben. Az áramfogyasztás tehát NEM lesz kisebb, mint UHP lámpával. De egyéb paraméterekben sok előnye lesz a megoldásnak.

Szerintem ezzel a feladat meg is van oldva. A kérdés már csak az, hogy elég lesz-e pl. a kisgében 24db lézer fényét használni? Nyilván az lenne a legegyszerűbb, ha "egy az egyben" használhatnánk a kis Casio optikai elemeit ... de hát majd meglátjuk. A nagygépek esetén sima ügy a 2x24db lézer használata, hiszen azokon két "lyuk" van, amin az új fényforrás bevilágíthat...

[Irvine]

Igen, közben én is ilyesmit olvastam, hogy ki kristályosodik.
A fényerőnek nyilván nem tesz jót.

Azt én jól számolom illetve mérem, hogy a vásznon megmérem a lux értéket, osztom 3,14-el és úgy kapom meg a fénysűrűséget a vásznon cd/m2-be? (Nit)

Pontosan mi az a fehér kirakódás a fényforrás belsejében?

A higanygőz kémiai reakcióba lép a búra kvarc anyagával és kristályokat alkot.

A dolog csökkenthető ha Eco módban használjuk a lámpát.

Amennyire én tudom ... de a kémikusok kiegészíthetik...

[TSanyi]

Elvileg, ahogy olvastam olyan anyag van hozzá adva a fényforrásban lévő anyagokhoz amitől nem fogy az elektróda, csak az alakja és az elektródák közötti távolság nő.

Nekem úgy rémlik hogy maga a halogén gáznak van olyan tulajdonsága hogy csökkenti a szál anyagának kipárolgását.

[gyulaipal]

Pontosan mi az a fehér kirakódás a fényforrás belsejében?

A higanygőz kémiai reakcióba lép a búra kvarc anyagával és kristályokat alkot.

A dolog csökkenthető ha Eco módban használjuk a lámpát.

Amennyire én tudom ... de a kémikusok kiegészíthetik...

[Irvine]

Egy új és egy használt (2542 órás) fényforrás fényképe.
Pontosan mi az a fehér kirakódás a fényforrás belsejében?
Megolvad az üveg vagy az elektróda "párolog" el és az rakódik ki.
Elvileg, ahogy olvastam olyan anyag van hozzá adva a fényforrásban lévő anyagokhoz amitől nem fogy az elektróda, csak az alakja és az elektródák közötti távolság nő.

[Red75]

Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört.

Ebben sajnos tévedsz, mivel az egyéni izlések határozzák meg, hogy ki mit és hogyan állít be a vetítőjén.
Én pl. a Brillantcolor-t használom, pedig tudom, hogy elmászik tőle a végpontozás, de abszolút nem izgat.

[TSanyi]

Köszönöm az építő jellegű hozzászólást, de én olyan ember válaszát várom aki használja ezt a típust hátha nála is jelentkezett a probléma ill. ha igen javították-e és pont azért érdeklődőm vásárlás előtt mert ez sem olcsó legalább is nekem.

Rossz írisszel árult "hibás" gépet vegyél olcsón. ( Már ha árulnak így.) Ezt írta a Pali.

[PatrolY61]

Köszönöm az építő jellegű hozzászólást, de én olyan ember válaszát várom aki használja ezt a típust hátha nála is jelentkezett a probléma ill. ha igen javították-e és pont azért érdeklődőm vásárlás előtt mert ez sem olcsó legalább is nekem.

Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.

Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört. Ha valami furcsa okból Neked ez a gép tetszik, akkor pont azért vedd meg (szerintem) mert rossz benne az írisz, így olcsón meg tudod venni.

Azért én csak megnézném a többi lehetőséget is a helyedben...

[szepi0808]

Valami furcsa okból, képzeld szoktak használni képjavító dolgokat elég sokan, és valami furcsa okból meg másnak nem biztos, hogy az tetszik, ami neked.

[gyulaipal]

Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.

Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört. Ha valami furcsa okból Neked ez a gép tetszik, akkor pont azért vedd meg (szerintem) mert rossz benne az írisz, így olcsón meg tudod venni.

Azért én csak megnézném a többi lehetőséget is a helyedben...

[gyulaipal]

> A sötét jelenetekre vonatkozó végpontot azonban a natív kontraszt adja meg. Namost ha ezt egy fekete képpel mérik akkor jó eséllyel semmit nem jelent az érték mert vagy bekapcsol a dinamikus írisz, vagy leszabályoz egy lézeres gép.

A komoly gépekben ritkán van ilyesmi és MINDIG kikapcsolható. Szerintem ott azért már tart a világ, hogy a tesztekben is így mérnek ... kivéve pl. a modern DLP-ket, mert ott olyan borzalmas értéket kellene leírni, amit egyetlen tesztelő sem vállal be, ezért ezeket a méréseket tipikusan "kifelejtik".

> És akkor még a szürke skálát sem árt odabiggyeszteni, mert hiába jó a natív kontraszt, ha közben sötét részletek nagy részét elveszítetted.

MOST írtad le az egyik legfontosabb dolgot, amit viszont mindenki hajlamos elfelejteni. KÖSZÖNÖM!
Sajnos én is (de így már csak majdnem) elfelejtettem, hogy mennyit szívtam annak idején a "brightness" beállításával az olcsó gépek esetén. Ezekkel vagy (ahhoz képest) jó volt a fekete (de akkor elvesztek a sötét részletek a képből) vagy egy lépést "ráadva" már látszottak a sötét részletek, akkor meg a kontraszt drasztikusan lecsökkent (és persze az már eleve sem valami acélos).
Pedig ez csak szoftveres probléma és ilyen probléma egyáltalán nincsen olyan gépek esetén, amelyek vezérlő szoftverét valóban hozzáértő szakemberek írják. Ilyesmit csak a távolkeleti gépek csinálnak ... de olyat régen láttam, így már el is felejtettem a dolgot. De csacsi vagyok...

> Szivárványt nem tudom lehetséges-e objektív méréssel osztályozni.

Igen, de nem fogják. A lézeres gépek esetén a fényerő széles tartományban változtatható a lézerek áramának a változtatásával ... és nagy fényerőt is el lehet érni több lézert téve a gépbe. Innentől kezdve miért is kellene 3-4 féle színkereket gyártani? Hát nem sokkal jobb így, hogy csak egyféle (RGBY) színkerék van minden lézeres gépben? Sokkal egyszerűbb a gyártás, csak egyféle szoftvert kell írni ... hát nem mindenkinek jobb így? Hogy a szivárvány jobban látszik? Kit érdekel? Akinek van 15-20 millája egy ilyen gépre, úgysem tudja mi az a szivárvány...

> Élességet biztosan lehet és nagyon kíváncsi lennék hol kullogna a natív megjelenítés mögött a pixel shift.

Ezt már levezettem, leírtam. Olvass vissza néhány(ezer) oldalt és megtalálod! Most csak a végeredmény:
- a vetített kép "élességét" (a pici részletek kontrasztját az elméleti maximumhoz képest) azzal lehet lemérni, hogy megnézzük, "hány százalékban" van a pixel "saját" fényessége/színe a pixel "elméleti" felületén. Ezt alapvetően 4 probléma rontja:
1.) Minden gép esetén a tökéletlen optika (fényszórás, nem végtelenül éles kontraszt) miatt fény "szivárog" a szomszédos pixelek felületére. Ennek százalékos arányával romlik a (fenti módon értelmezett) "élesség". LCD gépek esetén plusz probléma a fény útjában levő polárszűrők fényszórása, D-Ila (vagy Sony SXRD) esetén ráadásul ezeken kétszer megy át a fény, így ezek élessége (és ANSI kontrasztja) romlik a legtöbbet "optikai" okokból.
2.) LCD gépek esetén a pixelek "kölcsönhatása".
3.) XPR-es DLP esetén a romlás attól függ, hágy logikai pixelt rajzol egy fizikai pixel a vászonra. E szám reciproka a maximális "élesség" (ezt szoktam "mikro kontrasztnak" is hívni, angolul használatos az "adjacent pixel contrast" kifejezés).
4.) E-shift-es LCD esetén a pixelek lassú állapotváltása miatt még tovább romlik a kép.
5.) A pixelek méretének és a lencse felbontóképességének az aránya is számít. Kisebb pixel (és a kisebb DMD/LCD panel) homályosabb képet jelent.

A gyakorlatban a következő értékeket adja az elmélet (és a gyakorlat) a különböző projektor típusokra:
- Fluorit optikás, szűkített íriszű, nagy chip-es DLP: 100% közeli élesség. Ezek közel egy azonos méretű tévé képélességét vetítik a vászonra.
- XPR-es DLP: az egy dimenzióban rezgetett (0,66") 4K chip esetén 50%. A 0,47"-es (2 dimenziós XPR) esetén 25%. A probléma itt a pixelek átfedése (2- vagy 4 fizikai pixel átfedésével alakul ki a kép). Ezek az elméleti maximumok, a kicsi chip még további élességet "bukik" az optika véges felbontása és a gagyi, sokszor műanyag optika miatt. De a négyszeresen egymást átfedő pixelek miatt úgyis olyan homályos a kép, hogy ez már kb. lényegtelen... sajnos.
- LCD gépek esetén csak becslést lehet adni, én valahova 50% környékére tippelnék. Ennyi a kontrasztja a pici részleteknek a képben. Ezért érezzük homályosnak a képet, NEM a lencsével van gond.
- E-shift szerencsére csak 1 dimenzióban van, így "csak" feleződik az élesség (a dupla felbontáshoz képest).

>Nyilván részletességet is lehetne mérni és a júzer már tudna határozni hogy ha neki az élesség fontos melyik gép erősebb ill. ha a részletesség akkor melyik.

A részletesség mérésére ötletem sincs, pedig sokat foglalkoztam az emberi látással, az agy képfeldolgozásával, stb. Valószínűleg a megjelenített pixelek számát kellene "korrigálni" a kép élességével ... de ez csak tipp.

> Képi üzemmódoknak nem vagyok ellensége. Komoly gépeknél persze nincs szükség erre, csak profilokra. De aki esetleg nem fog kalibráltatni (felhasználók 99%-ka), használja a film üzemmódot ami a lehető legközelebb áll a kalibrálthoz

A komoly gépek egyetlen üzemmódja a "perfekt kép" üzemmód. Ezek gyárilag (műszerrel) kalibráltak, csak bekapcsolod a gépet és besz.rsz, olyan a kép. Finomitani lehet a kalibráláson, de enélkül is jó a kép. Persze általában a drágább gépeket szokták kalibráltatni a tulajdonosok ... pedig pont ezekre "fér rá" legkevésbé a kalibrálás. Ráadásul egy csomó dolog itt helyből tökéletes (kb. az összes paraméter az, ami a szoftveren múlik). Kalibrálni egy rendes gépet csak a színkerék színszűrőinek- illetve az UHP lámpák gyártási szórása miatt kell (plusz a vásznak változó fényvisszaverése miatt, de a rendes vászon fényvisszaverési görbéje úgyis közel egyenes). A gagyi gép esetén ezzel szemben az elcseszett vezérlő szoftver hibáinak az elfedése a fő cél. Ezért marad (tipikusan) szar a képe a szar gépnek kalibrálás után is és ezért vetít "egész jó" gépet a jó gép már a kalibrálás előtt is (pontosabban: a gyári kalibrálás beállításaival). A Barco még arra is odafigyel, hogy a gépeket tökfekete szobában és tökfeketébe öltözött dolgozó kalibrálja. Ezt bármelyik másik gyártó is megtehetné ... de nem teszi. Sajnos.

> illetve például játék üzemmódot ahol fontosabb a fényerő mint natív kontraszt,

Tudtommal itt a késleltetés a legfontosabb, azaz hogy a képek minimális késleltetéssel jelenjenek meg a vásznon, így a játékos gyorsabban tud reagálni (pl. FPS-ekben, autószimulátorokban, stb.). De persze a fényerőt is szokták "tolni" ilyenkor a gépek, ebben (is) teljesen igazad van.

> de még a 6500k színhőmérséklet sem létszükség ha környezeti fény is jelen van.

Ez is igaz. A szem gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik ahhoz, ha nem pont D65-re van kalibrálva a gép. De azért egy kis gyakorlattal szemmel is meglátszik ha nagyon "mellé lő" a fehérpont. És miért ne kalibrálnánk a gépeket pontosan D65-re ha ez a szabvány? Ha már gyorsaság ... :-)

[PatrolY61]

Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.

[cisco]

Elolvasol egy tesztet és nagyrészt szubjekítv véleményt olvasol.

Nem szabad elfelejteni, hogy két ugyanolyan gép között is lehet eltérés pl optikában!

[Cutler]

Aki vásznat venne, itt most akció van:

https://vetitovaszon-projektor.hu/hu/te ... itovaszon/

[Ijk]

Elolvasol egy tesztet és nagyrészt szubjekítv véleményt olvasol. Eleve szubjektív véleményekből nem tudhatod vajon nincs mögötte bizonyos gyártó amely gépeit, technológiáját esetleg preferálja a tesztekben?
De ha teljesen független gyártóktól, kereskedőktől, akkor is húzni fog egy technológia felé valószínűleg. Persze igazán profik ezen képesek túllépni, és akadnak is ilyen tesztek.
Azért jók az objektív specifikációk mert akkor azok alapján mégis tudod hasonlítani egymáshoz a gépeket. Hangerőt lehet mérni dB-ben, zajt hangfrekvenciában. Ha hallottál egy típust és tudod hány dB és hány Hz akkor tudsz hozzá viszonyítani. Nyilván nem helyettesíti a személyes tapasztalatot de mégsem vakon tapogatózol.
Képi jellemzőket pedig megadni egy táblázatban ahol adott színtérre kalibrált eredményeket írják. Kit érdekel hogy dinamikus módban tud a gép 2000 lument, ha házimozira kalibráltan tud 550-et? Pedig nagyon fontos a házimozira kalibrált érték, mert abból tudsz méretezni megfelelő fényerőt, és itt 50-100 lumenek is számítanak.
Kontraszt mérés. ANSI-val szerencsére nem nagyon lehet csalni, ezzel megvan a nagy fényerejű végpontod. A sötét jelenetekre vonatkozó végpontot azonban a natív kontraszt adja meg. Namost ha ezt egy fekete képpel mérik akkor jó eséllyel semmit nem jelent az érték mert vagy bekapcsol a dinamikus írisz, vagy leszabályoz egy lézeres gép. És akkor még a szürke skálát sem árt odabiggyeszteni, mert hiába jó a natív kontraszt, ha közben sötét részletek nagy részét elveszítetted.
Szivárványt nem tudom lehetséges-e objektív méréssel osztályozni. Élességet biztosan lehet és nagyon kíváncsi lennék hol kullogna a natív megjelenítés mögött a pixel shift. Nyilván részletességet is lehetne mérni és a júzer már tudna határozni hogy ha neki az élesség fontos melyik gép erősebb ill. ha a részletesség akkor melyik.

Képi üzemmódoknak nem vagyok ellensége. Komoly gépeknél persze nincs szükség erre, csak profilokra. De aki esetleg nem fog kalibráltatni (felhasználók 99%-ka), használja a film üzemmódot ami a lehető legközelebb áll a kalibrálthoz, illetve például játék üzemmódot ahol fontosabb a fényerő mint natív kontraszt, de még a 6500k színhőmérséklet sem létszükség ha környezeti fény is jelen van.
Projectiondream tesztjei tetszenek, kár hogy nagyon kevés gépet teszteltek csak.

[BoRRoNeo]

> Jó lenne valami megbízható projektoros teszt adatbázis.

Ez csak álom.

Ezt nagyon leegyszerűsíted specifikációra, holott ez egy szubjektív műfaj. Egyszerű példa a zaj, amit díB-ben adnak meg, de frekvenciában nem. Például egy DLP-s színkerék, akár lehet 29dB-es is, de olyan hangtartományban, hogy azonnal kidobod. Vagy van, aki meg sem hallja.
Minden projektornak vannak hibái, de ezek a hibák és jelentőségük már nagyon egyedi. Cisco-t nagyon zavarta a projektora poszterizációja, más talán észre sem veszi vagy ha igen, akkor együtt tud vele élni. De beszélhetnénk a 4K-s Sony bandingjéről vagy az LCD vs DLP eltérő on/off illetve ANSI kontrasztjáról. Van, akit jobban zavar a szürke fekete, mint a laposabb kép vagy éppen fordítva. És akkor a rainbow-ról nem is beszéltem. A rainbow mértékének megadására ma szinte csak a színkerék típusát és annak forgási sebességét lehet megadni, holott nem csak ezektől függ.
Balagee tesztjeit szerettem, mert ismertem és tudtam olvasni a sorai között. De ehhez szükség volt a tesztelő ízlésének és preferenciájának ismeretére. A mért adatok -még ha megbízhatóak is- csak támpontot adhatnak.
De egyébként meg úgy beszélünk, mintha ezerféle vetítőből kellene megtalálni a megfelelőt, holott a valóság az, hogy abból a 3-4 darabból (egyik szarabb, mint a másik) nem is olyan nehéz.

[gyulaipal]

Duplázás ... fura. Bocsi!

[gyulaipal]

Ja, még valami:

> Jó lenne valami megbízható projektoros teszt adatbázis.

Ez csak álom. A "megbízhatóság" a gyakorlatban NEM biztosítható ... mivel az emberi lények alapvetően alkalmatlanok mind a társadalomban való normális életre, mind a valóság tényeinek a korrekt (azaz "ferdítések nélküli") rögzítésére (pl. egy adatbázisban). Sajnos.

Bizonyítás: esetszétválasztással. Íme:

1.) Ha bárki tehetne az adatbázisba saját mérési eredményt, akkor ugyanúgy a katalógusokba hamisított értékeket tennék be oda "egyesek" (pl. üzleti érdekből) ahogyan most ezek a számok a katalógusokba bekerülnek.

2.) Ha viszont csak 1-2 "kiválasztott" emberke tehetne be oda mérési adatot, akkor kb. azonnal mindenki azt hinné, hogy ők azon gépek esetén mérnek "optimistán" amelyek gyártója (vagy forgalmazója) "támogatja" őket.

Egyik esetben sem hinné el senki az adatbázis adatait, tehát felesleges lenne létrehozni is. QED.

A valódi probléma szerintem NEM a katalógusokba írt hazugságokkal van, hanem az egész dolog "miért"-jével. Miért írnak marhaságokat a katalógusba a gyártók? Mert az emberi lények legalapvetőbb (és közös) tulajdonsága, hogy a saját maga (esetleg a családja, gyerekei, azaz a génjei) túlélésének a biztosítására programozta az evolúció az emberi lényt, nem pedig pl. a "közjó" biztosítására.

Hányan NEM írnának be hazugságokat egy katalógusba (vagy adatbázisba) ha ezzel biztosíthatnák saját maguk számára a(z akár valóban) szar termék eladását a következő években ... és persze az ebből származó bevételeket, a küldöldi nyaralásokat, a csillogós autókat? Miért lopják kb. a Föld összes országában a közpénzeket, miért csalják mindenhol az adót a polgárok? Nos, szerintem pontosan ugyanazért, amiért a projektorok katalógusaiba is hazugságokat írnak a gyártók. A saját boldogulásukért. Magyarul pénzért. Amíg az emberi lények alaptulajdonságai a jelenlegiek maradnak, addig mindig lesznek akik letagadják/elferdítik a valóságot és addig csak egyetlen mérésben lehet bízni, csak abban, amit TE magad mérsz. Szerinted én miért vettem egy műszert otthonra horror pénzért?

Ha biztosat akarsz tudni, akkor használt a saját szemedet! Nézz meg gépeket magad és ítélj a látottak alapján!

A másik lehetőség, hogy megbízol pl. egy kereskedőben. Azok közül biztosan igazat mond majd pl. az, aki a tényszerűen legjobb terméket árulja. Neki nem kell hazudnia, az ő termékét a valóság is simán eladja. Csak ez nem az olcsó kategória...

[gyulaipal]

... hab a tortán a projektorok különböző képüzemmódjai.

Ez kb. az egyetlen dolog, ami NEM gond a gyakorlatban ... ugyanis a jó projektor ott "kezdődik", hogy egyáltalán nincsenek "képi üzemmódok".

A valóban komoly gépnek csak "on" meg "off" üzemmódja van. Viszont amit "on" módban művelk a vásznon, az korrekt.

Ahogy én látom, egy gép "várható" minősége (szinte) FORDÍTOTTAN arányos a menüjében levő beállítások "számával". Kivétel a legprofibb gépek esete, de ott úgysem kérdés a minőség. Viszont a következő beállításokból minél több van (és minél többet kell őket "piszkálni") nekem annál kisebb a bizalmam egy gép felé (de persze ettől még csalódhatok pozitívan):

- Szürkeskála (RGB együttfutás). Ha a fehérpont D65-re állítása után a DLP szürkeskálája nem tökéletes azonnal, akkor ott valami komoly probléma van. Ebben az esetben viszont a szürkeskála "állítgatása" nem a kép beállítására, hanem a gép (szoftveres vagy hardveres) hibájának az elfedésére szolgál ... márpedig a kalibrálásnak nem ez a feladata ... és tipikusan nem is lehet vele megoldani ezt a problémát.

- Gamma. Lényegében azonos az előző ponttal. Ezzel is csak egyetlen esetben lehet probléma egy DLP esetén: ha a gép elektronikája (szoftveresen) el van rontva. Komoly gyártó gépével ilyen problémát én még soha nem láttam ... a gagyi gépek esetén viszont sajnos jellemző.

- Sharpness. Egy DLP projektor (és digitális jel) esetén ez felesleges. Analóg jel fogadása során lehet rá szükség, de ha a digitális kábelen fogadott képre is hatással van a beállítás, az gyanús. Az élesség állítása meghamisítja a kép tartalmát, tehát ez egyfajta TORZÍTÁS. Korrekt optikájú gép esetén erre nincs szükség, ha meg az optika gagyi, azt úgysem lehet így korrigálni.

- Szín "jellegű" beállítások (Hue, Saturation). Digitális jel fogadásakor ezek is feleslegesek. Ha a gépben van CMS akkor a színmegjelenítést ott kell beállítani. Ha nincs, akkor vagy azért nincs, mert a gép gyárilag rendesen be van kalibrálva (3 chip-es 720p gépek esetén láttam párszor ilyet) vagy akármit tekergetünk akárhova, úgysem lesz jó a kép. Én még soha nem láttam olyat, hogy ezek a beállítások lényegesen javítottak volna valamit ... és komoly gépek esetén nem is jellemzőek.

- Brightness, Contrast. Ezek alapvetően feleslegesek akkor ha digitális jelet kap a gép (hiszen a jel típusából a gépnek pontosan tudnia kell, hogy mi a "fekete-" és mi a "fehér" definíciója). Ezek ugyan minden gépben benne szoktak lenni (az analóg bemenetek kedvéért) de ha ezekhez a beállításokhoz hozzá is kell nyúlni (azaz NEM az alapbeállításon tökéletes a kép, ami pl. Barco esetén 50/50) akkor az minimum "gyanús".


Ja, mostanában a Barco megint tesz egyfajta "üzemmódokat" a lézeres gépekre, azonban ezek NEM a képet állítják, hanem a lézerek hűtésének a módját. Pl. "Silent" módban a gép kevésbé "erőszakosan" hűti a lézereket, így halkabb a működés (de melegebbek a félvezető lézerek, így csökken a várható élettartamuk ... de az még így is sokszorosa egy UHP lámpáénak).

Ha mostantól mindenki csak képi üzemmódok nélküli DLP gépeket venne, lehetne az bármelyik cég gyártmánya, kicsi lenne a valószínűsége a csalódásnak. Csak hát ezek újonnan drágák ... úgyhogy marad a használtpiac.

[-KP-]

porig kellene alázni a tesztoldalaknak ezeket az ipari hulladékokat, nem plecsniket osztogatni.

Üdvözlet a kapitalizmusban...

[Ijk]

Megakadt a szemem rajta, mert 0,66-os DLP van benne: LG CineBeam HU85LA 4K UST Laser Projector Review

A szerző jól forgatja a szavakat... Azt mondja a DLP projektorok velejárója a szivárvány hatás, amiért a színkerék a felelős, ebben viszont 3 lézer (RGB) van, tehát nem kell színkerék, a konklúziót pedig az olvasóra bízza
Azt mondja 100%-os méretben a betűk UHD-ban nem annyira élesek, mint amilyen lehetne, de 200%-os méretben nagyon éles, na ja az pont olyan, mintha 1080p lenne...
Nagyon szépek a színei is, még a netflix felirat pirosa is "szebb", mint bármi máson nézve, biztos a kitűnő színhűség miatt van ez.
No meg dícséri a 800:1-es kontrasztot, bár igaz fehér szobában nézte... ma már ennek is örülni kell 6000USD-ért?

Mindez 3 fényképpel megfejelve, természetesen szigorúan a projektorról és a távirányítóról.

Jó lenne valami megbízható projektoros teszt adatbázis. Nem lehet elmenni sok teszt lumen, kontraszt értékein, hab a tortán a projektorok különböző képüzemmódjai.
Adják meg a bekalibrált állapotban az értékeket, hány lumen és mennyi az on-off kontraszt 0,1% fehér tartalommal és az Ansi kontraszt. Azért 0,1% fehérrel az on-off, mert így kiküszöbölhető a dinamikus trükközés ami papíron nagyon szépen mutat, csak mint tudjuk gyakorlati haszna nincs. Ha jól tudom fényerőt meg csak a lézerek tudják szabályozni, hogy sötét képnél viszaveszi a fényerőt, ezáltal lehetnek mélyebb feketék amíg nincs fehér képpont. Ez nyilván nehezen mérhető.

Egyébként meg vicc hogy olyan dlp-k kapnak ajánlott plecsniket amelyek 480:1-es natív kontrasztra képesek, ez a gép mondjuk tud 1:1200-at, de lehet hogy sokat mondtam. Ilyen árakon ez elfogadhatatlan, és porig kellene alázni a tesztoldalaknak ezeket az ipari hulladékokat, nem plecsniket osztogatni.

[gyulaipal]

Hej,

nos, jelentem volt nálunk a Schott-os emberke. Kedves is volt, okos is volt, úgy tűnt, hogy tetszett is neki, amit nálam látott.

A személyes beszélgetés során több dolog kitisztult. Neki is, nekem is.

Kaptam nyomtatott reklámanyagokat a kerámia konverterről, de egyelőre csak a "forgó" változatról van ilyen anyag. A statikus konverter még annyira új termék, hogy a technikai anyagai csak most készülnek.

Ami nekem nagyon tetszik, az az, hogy a Schott-tól lehet venni ("megszakítatlan") gyűrű alakú kerámia konvertert, viszonylag kicsi (35mm átmérő) méretben is. Ez tehát csak a foszfor a kerámia hordozóban. Ezt nekünk fel kell ragasztani ... valamire. Úgy értem valamire, ami forog. Mivel azonban most egy gyűrű alakú foszforfelületről beszélünk, a forgásának a sebessége lényegtelen, azaz NEM kell a forgását szinkronizálni a színkerék forgásához. Ez nagyban egyszerűsíti a feladatot. Ha esetleg kiderül, hogy a statikus konverter mégsem alkalmas a feladatra (amin meglepődnék, de azért még NE igyunk előre a medve bőrére) szóval ebben az esetben ez a gyűrű alakú foszforfelület egy kiváló B-terv lesz. A nekünk szükséges fényteljesítmény mellett ez a megoldás teljesen biztos, hogy működni fog ... és mivel így (a statikus konverterhez képest) jó nagy foszforfelület "dolgozik", az élettartam is kb. "végtelen" kell, hogy legyen. Csak a mechanikai részt kell úgy megcsinálni, hogy legalább "millió" óra legyen az élettartama. Erre azonban (szerintem) vannak kész megoldások az iparban.

A nyomtatott reklámanyag, amit kaptam, lényegében ugyanazt az információt tartalmazza, mint ez a weblap:

https://www.schott.com/advanced_optics/ ... erter.html

A kérdés még az, hogy milyen ragasztót lehet használni a foszforgyűrű felragasztására? Ennek a ragasztónak jó hővezetőnek kell lennie ... és persze baromira kell bírnia a meleget. Remélem tud ajánlani a Schott megfelelő ragasztót...

Ja, valami azt súgja nekem, hogy a Schott és az Osram nem fejleszthette ki ezt a kerámiába ágyazott foszfor-dolgot egymástól függetlenül, ráadásul pont ugyanakkor. Két német cégről van szó, a közöttük levő együttműködés évszázados hagyományokra tekint ... úgyhogy a fejemet teszem rá, hogy az egyik cég terméke ez a kerámia-foszfor, csak mindkettő eladja a saját neve alatt (csak pl. az Osram LED-re ragasztja, a Schott pedig "lézer konverterként" árulja). Ha ez igaz, akkor az Osram LED-ek felületén is lényegében ugyanaz a foszforlap van, amit a Schott kerámia konverterében egy kis rézlapra ragasztva megvásárolhatunk. Akkor viszont az Osram LED foszforlapkái alól eltávolítva a LED-et, egy (a valóságban 4db) kerámia-foszforból készült "lapkát" kapunk. Ha van megfelelő ragasztónk, akkor ezt a "lapkát" akár mi magunk is felragaszthatjuk valamire ... pl. egy rézlapra. Ugye mindenki érti már, hogy mire gondolok? :-)

Ezek az Osram LED-ek 10 dollárért megvásárolhatóak aliexpress-ről. Ennyi pénzből házilag gyárthatnánk 4db (de minimum 1db) kerámia konvertert. A dolog nyilván nem érné meg anyagi értelemben ... de azért jó tudni, hogy a Schott-tal való együttműködés innentől kezdve már nem kulcsfontosságú tényező a projekt végső sikere szempontjából. Én örömmel dolgozom együtt a Schott-tal (igazából 2005 óta ezt csinálom csillagászat "vonalon") de ha esetleg ők valamiért mégsem akarnak nekünk segíteni, akkor azért jó tudni, hogy képesek lennénk mi magunkon is segíteni. Tudom, hogy kicsit túlaggódom a dolgot, de valamiért én szeretem tervekkel "lefedni" az elemi eseménytér minden elemét ... akkor nem érhet meglepetés. :-)

Meglátjuk ... de én egyre valószínűbbnek tartom, hogy ebből végül lesz valami.

A kérdésekre válaszolva:

- Most is van Ebay-en (lényegében) Barco Loki 3,3M körüli áron ... és talán még új is a gép. Lencse nincs hozzá, de ebbe jók az F35 lencséi is ... szóval a lencse NEM probléma, az is van fél milla alatt Ebay-en. Mégsem kell senkinek a gép ... pedig ennyiért kb. 5 perc alatt el kellett volna vinnie valakinek. Mondjuk ez nekem még nagyon sok pénz egy projektorért (főleg úgy, hogy az nem RGBRGB színekből vetít) de azt szerintem már mutatja ez a dolog, hogy MINDENNEK lefelé megy az ára, ahogy az évek telnek. Nyilván nehéz megmondani, hogy hány év múlva lesznek ezek a gépek mondjuk 1 milla alatti áron, de hogy el fog jönni az az idő, abban meglehetősen biztos vagyok. De hogy ez nem jövőre lesz, abban is.

- A 3 chip-es gépek fényhasznosítása durván jobb, úgyhogy ott mind a lézer-foszfor, mind a LED fényforrás sokkal nagyobb fényerőt ad majd. Ha sikerül "elhitetni" a gép elektronikájával, hogy van benne UHP lámpa (és az világít) akkor ezek a gépek lesznek a LEGJOBBAK az új fényforrással is. Mondjuk UHP lámpával is azok...

[escorial]

Ez az újság nekem is megvan

[TSanyi]

Jó lesz az! Legalább tisztességesen meg lehet jelebíteni ezt a tesztábrát. Ez egy jó Fekete Párduc változat!