A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Keresd szepi0808 at, sokkal megbízhatóbb és fórumosoknak külön kedvezményt ad.
Köszi, ez a kör már megvolt.
Fashion 334 x 188, Diamond 1.2gain
Azért amennyiben van valakinek egyéb javaslata, azt is szívesen vesszük.
A projektor és a vetítővászon, bár nagyon fontos, de koránt sem az egyedüli feltételei a jó képnek. Törekedj arra, hogy a vetítési helyszín és környezet legyen minél sötétebb (fekete) és mattabb. Ebben az esetben tudod csak maximalizálni a látott kép minőségét. Persze egy jó minőségű vászon is elkelne, ha már egy több millió forintos, minőségi optikai motorral és objektívvel ellátott vetítőre tettél szert (függetlenül attól, mennyiért jutottál hozzá!). Itt is járható út az, amit a projinál léptél meg, miszerint vegyél másodkézből egy nagyon jó vásznat! Ne akard 2 HUF-ból megúszni, különben feleslegesen vettél pazar projektort!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk gondolataid.
Keresem is a használt vásznat, a kívánt méretben ( min. 300 cm szélesség) eddig kevés sikerrel ha meg lesz eladó, nem biztos, hogy fel fogom ismerni, milyen minőséget képvisel. Itt a fórumon volt Elite Screens 150"-os de az alján lévő hullámosodás miatt visszaléptem a vételtől.
Sajnos ekkora méretben lehet, hogy marad az új ami nem baj, csak sajnos nem tudom, melyiket válasszam a sok közül...
Storm Audio ISP3D 20CH-Cavern, Christie HD6K-M, Severtson Cinema White Microperf 150" 16:9, 5xIMG STA 2000D, 2xTulun Play TIP10000q, HTPC - MadVR, DIY 9.8.6, Adamantium Audio Dark 2.0
Keresd szepi0808 at, sokkal megbízhatóbb és fórumosoknak külön kedvezményt ad.
Köszi, ez a kör már megvolt.
Fashion 334 x 188, Diamond 1.2gain
Azért amennyiben van valakinek egyéb javaslata, azt is szívesen vesszük.
A projektor és a vetítővászon, bár nagyon fontos, de koránt sem az egyedüli feltételei a jó képnek. Törekedj arra, hogy a vetítési helyszín és környezet legyen minél sötétebb (fekete) és mattabb. Ebben az esetben tudod csak maximalizálni a látott kép minőségét. Persze egy jó minőségű vászon is elkelne, ha már egy több millió forintos, minőségi optikai motorral és objektívvel ellátott vetítőre tettél szert (függetlenül attól, mennyiért jutottál hozzá!). Itt is járható út az, amit a projinál léptél meg, miszerint vegyél másodkézből egy nagyon jó vásznat! Ne akard 2 HUF-ból megúszni, különben feleslegesen vettél pazar projektort!
A linkelt cég már akkor is rég működött, megbizhatóan, amikor szepi0808 még a festéssel foglalkozott.
Sőt, ha jól tudom ez a cég indítotte el szepi0808-at a vásznakkal való dílerkedés útján.
Kedvezményeket meg ad mindenki, nem kell ehhez fórumosnak sem lenni
Ezekről a vásznakról volna valakinek felhasználói ismerete? Baba-Barco-hoz keresek kb. 300CM szélességű vásznat. Korábban nem projektoroztunk, ez az ismerkedési fázis. A projektor is az első ilyen jellegű képmegjelenítő és ehhez keresek vásznat, ami a lehető legtöbbet "hozza ki" a jelzett vetítőből. A helyiség kb. 5x8 méteres, minden nyílászárón redőny és függöny. Volna valakinek javaslata akár ezekkel a vásznakkal, akár más gyártótól származó vásznakkal kapcsolatban?
Storm Audio ISP3D 20CH-Cavern, Christie HD6K-M, Severtson Cinema White Microperf 150" 16:9, 5xIMG STA 2000D, 2xTulun Play TIP10000q, HTPC - MadVR, DIY 9.8.6, Adamantium Audio Dark 2.0
Számít a fény színhőmérséklete? Gondolom nem ugyanaz, mint uhp lámpa esetén.
Jó mondás, köszönöm!
A lámpa színhőmérséklete egy 1 chip-es (nyilván DLP) projektor esetén nem is igazán egyértelmű fogalom. Nem csak az számít ugyanis, hogy mi "jön ki" a lámpából, hanem az is, hogy melyik alapszín mennyi ideig jut át a színkeréken (az adott színű szegmens milyen hosszú) és még az sem mindegy, hogy az adott szegmens ideje alatt mekkora áram folyik át a lámpán (a VIDI lámpavezérlés szegmensenként változtatja a lámpa áramát).
A modern (VIDI-s) DLP színkerekén átjutott fény gyakorlatilag "szép" fehér (időátlagban). E gépek színkerekén még a szegmensek is kb. egyforma hosszúak lehetnek. Ez pedig jó hír, mert a lézer-foszfor fényforrás fényét mi is úgy fogjuk beállítani, hogy "helyből" 6500K közelében legyen a színhőmérséklete. Itt tehát nincs probléma.
A lézeres fényforrással visoznt a vörös alapszín telítettebbé válik ... ami jól jön az UHD filmek széles színterének a megjelenítésekor (persze az új alappontokra kell beállítani a gép CMS-ét).
Sajnos ha viszont nincs VIDI lámpavezérlés a gépben, akkor a színkerék "simogatja" az UHP lámpa zöldes fényét fehérre ... magyarul a zöld szegmens rövidebb lesz a többinél. Mivel a színkeréken a lézeres fényforrás fénye is átmegy, ez feleslegesen lecsökkenti a fény zöld komponensét. Ilyen esetben vagy dupla lézeres fényforrást kell használni, az egyikben zöld foszfort használva ... vagy egyszerűen el kell fogadni, hogy a fényerő valamennyit csökken a lézeres megoldással.
Természetesen mindez NEM igaz akkor, ha 3 chip-es gépről beszélünk (legyen az LDC vagy DLP). Ezekben nincs színkerék, így a 3 chip-es gépeket "natív lámpa" színhőmérsékletre kell majd kapcsolni a lézeres fényforrással (enélkül alig lenne zöld a képben). Ez azonban nem probléma, mivel az ilyen komoly gépekben egyrészt szokott lenni CMS, másrészt mindig van "lámpa natív" színhőmérséklet (a maximális fényerő érdekében).
No, végre volt egy kis időm, úgyhogy a kölyökkel kipróbáltuk, hogy "mit bír" egy kerámia foszforos Osram LED, ha "megcirógatjuk" a felületét lézerrel. A dolog elméleti háttere később ... ha egyáltalán érdekel valakit...
Mint azt szerintem már említettem, az egyik "kicsi" Osram Stage LED-em egyik chip-je nem kap áramot (forrasztási hiba). Ezt a kis foszfor-felületet használtuk a teszthez ... ennek már úgyis mindegy alapon ... :-)
Emlékeztetőül: nem túl rég, az "első kísérletben" azaz a (régebben tönkretett) kínai "Cree hamisítvány" LED gélbe ágyazott foszfora esetén 8W lézerteljesítmény egy kb. 2x2mm-es felületen azonnal szénné "alakította" a felület anyagát.
A mostani teszben 16db lézer volt sorbakötve (ebből 14db működik is) és ezek kb. 70% teljesítményen mentek. Ez kb. 10W fény-energiát jelent. Ennél jobban sajnos nem tudtam a lézereket "küldeni" (a tápegységem áram/feszültség korlátai miatt). A hasonló elektromos teljesítmény ellenére (kb.) 4x-es felületi lézer-teljesítményt kapott a kerámia foszfor anyaga, mivel most kb. négyszer kisebb felületre fókuszáltuk a lézerek fényét.
Eredmény: fény. Nem füst és nem fekete korom, csak "tiszta fény". Annyit vettem csak észre, hogy amikor a legkisebb felületre sikerült összefókuszálni a lézerek fényét, akkor 70% lézer-teljesítménynél "bekékült" a fény, ami "visszajött" a foszforról. Ezt a jeleneséget (a sokszoros teljesítményen "túlhajtott") LED-ek is "csinálják", oka nagyon egyszerű: a foszfor (túl) magas hőmérsékleten "járatva" már csak lecsökkent kvantum-hatásfokkal tudja sárga fénnyé konvertálni a lézerek kék fotonjait. A jelenség azonban NEM károsította a kerámia-foszfort és picit állítva a lézerek fókuszán, már simán "vette" a kb. 10W lézer-teljesítményt a kis LED chip felületén levő kerámia-foszfor. Igen valószínű, hogy a fókuszt jól beállítva a (négyzetmilliméterenként) 12-14W is teljesen sima ügy lesz (ezt azonban nem tudtam kipróbálni).
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Nos, ha a fényt most is azonos hatásfokkal alakítja át a foszfor sárga fénnyé, akkor most most egyetlen kis LED chip adott kb. ugyanakkora fényerőt, amennyit "LED üzemben" a 4db chip ad összesen (a 4db LED is kb. 12W-nyi kék fényt termel). Ez 4x-es felületi fényességet jelent.
Ráadásul a fény (a "LED-üzemben" szokásos kb.) 2x2mm-es felület helyett most egy mindössze 1x1mm-es felületen keletkezik, azaz (gyakorlatilag) 100%-ban hasznosítható a projektor számára. Ezzel nyerünk egy kis plusz "abszolút" fényerőt (hiszen a LED fénye a sokkal nagyobb világító felület miatt csak részben lenne hasznosítható)!
Sajnos azonban a (remélhetőleg így is kb.) 2800 lumen fényerőből sok nem jut át a projektoron akkor, ha RGBRGB színkerék van a gépben. Ha a végén nem akarunk pofára esni, akkor kb. 7% fényhasznosítással kell számolnunk. Ez kb. 200 lumen-t jelent a vásznon (12W lézer-teljesítményből). Ez bizony elég nevetségesen hangzik ... de ezt a legkisebb Osram LED egyetlen kis chip-jére számoltuk ki. A "nagyobb" Osram LED chip-jei dupla ekkora felületűek, így azokkal már kb. 400 lumen fényerőt várhatunk a vásznon (kb. 24W lézer-teljesítményből). 2db ilyen "nagyobb" chip "együtt" kb. azonos formájú, mint a tüköralagút bejárata, így a rajtuk keletkező fény még mindig (gyakorlatilag) 100%-ban hasznosítható. Ezzel 48W lézer-teljesítmény mellett már 800 lumen körüli fényerőt kell, hogy kapjunk a vásznon. Ez a fényteljesítmény elegendő (kicsit több, mint) 3m képszélességhez ... az ennél nagyobb vászon pedig itthon elég ritka. Normál vászonméret esetén tehát a lézereket járathatjuk alacsonyabb teljesítményen (a hosszabb élettartam érdekében).
A lézereknek csak kb. 25% a hatásfoka, tehát a kb. 48W fényteljesítményhez kell majd kb. 200W elektromos teljesítmény nekik. A modern lézerek sokkal jobbak, de olyanok nincsenek az olcsó, gagyi gépekben. Az áramfogyasztás tehát NEM lesz kisebb, mint UHP lámpával. De egyéb paraméterekben sok előnye lesz a megoldásnak.
Szerintem ezzel a feladat meg is van oldva. A kérdés már csak az, hogy elég lesz-e pl. a kisgében 24db lézer fényét használni? Nyilván az lenne a legegyszerűbb, ha "egy az egyben" használhatnánk a kis Casio optikai elemeit ... de hát majd meglátjuk. A nagygépek esetén sima ügy a 2x24db lézer használata, hiszen azokon két "lyuk" van, amin az új fényforrás bevilágíthat...
Elvileg, ahogy olvastam olyan anyag van hozzá adva a fényforrásban lévő anyagokhoz amitől nem fogy az elektróda, csak az alakja és az elektródák közötti távolság nő.
Nekem úgy rémlik hogy maga a halogén gáznak van olyan tulajdonsága hogy csökkenti a szál anyagának kipárolgását.
Egy új és egy használt (2542 órás) fényforrás fényképe.
Pontosan mi az a fehér kirakódás a fényforrás belsejében?
Megolvad az üveg vagy az elektróda "párolog" el és az rakódik ki.
Elvileg, ahogy olvastam olyan anyag van hozzá adva a fényforrásban lévő anyagokhoz amitől nem fogy az elektróda, csak az alakja és az elektródák közötti távolság nő.
Csatolmányok
P1010225.JPG (4.23 MiB) Megtekintve 3457 alkalommal
P1010224.JPG (4.16 MiB) Megtekintve 3457 alkalommal
P1010220.JPG (5.18 MiB) Megtekintve 3457 alkalommal
Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört.
Ebben sajnos tévedsz, mivel az egyéni izlések határozzák meg, hogy ki mit és hogyan állít be a vetítőjén.
Én pl. a Brillantcolor-t használom, pedig tudom, hogy elmászik tőle a végpontozás, de abszolút nem izgat.
Köszönöm az építő jellegű hozzászólást, de én olyan ember válaszát várom aki használja ezt a típust hátha nála is jelentkezett a probléma ill. ha igen javították-e és pont azért érdeklődőm vásárlás előtt mert ez sem olcsó legalább is nekem.
Rossz írisszel árult "hibás" gépet vegyél olcsón. ( Már ha árulnak így.) Ezt írta a Pali.
Köszönöm az építő jellegű hozzászólást, de én olyan ember válaszát várom aki használja ezt a típust hátha nála is jelentkezett a probléma ill. ha igen javították-e és pont azért érdeklődőm vásárlás előtt mert ez sem olcsó legalább is nekem.
Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.
Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört. Ha valami furcsa okból Neked ez a gép tetszik, akkor pont azért vedd meg (szerintem) mert rossz benne az írisz, így olcsón meg tudod venni.
Azért én csak megnézném a többi lehetőséget is a helyedben...
Valami furcsa okból, képzeld szoktak használni képjavító dolgokat elég sokan, és valami furcsa okból meg másnak nem biztos, hogy az tetszik, ami neked.
Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.
Itt szerintem mindenki kikapcsol mindenféle "dinamikus" íriszt meg "képjavító" áramkört. Ha valami furcsa okból Neked ez a gép tetszik, akkor pont azért vedd meg (szerintem) mert rossz benne az írisz, így olcsón meg tudod venni.
Azért én csak megnézném a többi lehetőséget is a helyedben...
> A sötét jelenetekre vonatkozó végpontot azonban a natív kontraszt adja meg. Namost ha ezt egy fekete képpel mérik akkor jó eséllyel semmit nem jelent az érték mert vagy bekapcsol a dinamikus írisz, vagy leszabályoz egy lézeres gép.
A komoly gépekben ritkán van ilyesmi és MINDIG kikapcsolható. Szerintem ott azért már tart a világ, hogy a tesztekben is így mérnek ... kivéve pl. a modern DLP-ket, mert ott olyan borzalmas értéket kellene leírni, amit egyetlen tesztelő sem vállal be, ezért ezeket a méréseket tipikusan "kifelejtik".
> És akkor még a szürke skálát sem árt odabiggyeszteni, mert hiába jó a natív kontraszt, ha közben sötét részletek nagy részét elveszítetted.
MOST írtad le az egyik legfontosabb dolgot, amit viszont mindenki hajlamos elfelejteni. KÖSZÖNÖM!
Sajnos én is (de így már csak majdnem) elfelejtettem, hogy mennyit szívtam annak idején a "brightness" beállításával az olcsó gépek esetén. Ezekkel vagy (ahhoz képest) jó volt a fekete (de akkor elvesztek a sötét részletek a képből) vagy egy lépést "ráadva" már látszottak a sötét részletek, akkor meg a kontraszt drasztikusan lecsökkent (és persze az már eleve sem valami acélos).
Pedig ez csak szoftveres probléma és ilyen probléma egyáltalán nincsen olyan gépek esetén, amelyek vezérlő szoftverét valóban hozzáértő szakemberek írják. Ilyesmit csak a távolkeleti gépek csinálnak ... de olyat régen láttam, így már el is felejtettem a dolgot. De csacsi vagyok...
> Szivárványt nem tudom lehetséges-e objektív méréssel osztályozni.
Igen, de nem fogják. A lézeres gépek esetén a fényerő széles tartományban változtatható a lézerek áramának a változtatásával ... és nagy fényerőt is el lehet érni több lézert téve a gépbe. Innentől kezdve miért is kellene 3-4 féle színkereket gyártani? Hát nem sokkal jobb így, hogy csak egyféle (RGBY) színkerék van minden lézeres gépben? Sokkal egyszerűbb a gyártás, csak egyféle szoftvert kell írni ... hát nem mindenkinek jobb így? Hogy a szivárvány jobban látszik? Kit érdekel? Akinek van 15-20 millája egy ilyen gépre, úgysem tudja mi az a szivárvány...
> Élességet biztosan lehet és nagyon kíváncsi lennék hol kullogna a natív megjelenítés mögött a pixel shift.
Ezt már levezettem, leírtam. Olvass vissza néhány(ezer) oldalt és megtalálod! Most csak a végeredmény:
- a vetített kép "élességét" (a pici részletek kontrasztját az elméleti maximumhoz képest) azzal lehet lemérni, hogy megnézzük, "hány százalékban" van a pixel "saját" fényessége/színe a pixel "elméleti" felületén. Ezt alapvetően 4 probléma rontja:
1.) Minden gép esetén a tökéletlen optika (fényszórás, nem végtelenül éles kontraszt) miatt fény "szivárog" a szomszédos pixelek felületére. Ennek százalékos arányával romlik a (fenti módon értelmezett) "élesség". LCD gépek esetén plusz probléma a fény útjában levő polárszűrők fényszórása, D-Ila (vagy Sony SXRD) esetén ráadásul ezeken kétszer megy át a fény, így ezek élessége (és ANSI kontrasztja) romlik a legtöbbet "optikai" okokból.
2.) LCD gépek esetén a pixelek "kölcsönhatása".
3.) XPR-es DLP esetén a romlás attól függ, hágy logikai pixelt rajzol egy fizikai pixel a vászonra. E szám reciproka a maximális "élesség" (ezt szoktam "mikro kontrasztnak" is hívni, angolul használatos az "adjacent pixel contrast" kifejezés).
4.) E-shift-es LCD esetén a pixelek lassú állapotváltása miatt még tovább romlik a kép.
5.) A pixelek méretének és a lencse felbontóképességének az aránya is számít. Kisebb pixel (és a kisebb DMD/LCD panel) homályosabb képet jelent.
A gyakorlatban a következő értékeket adja az elmélet (és a gyakorlat) a különböző projektor típusokra:
- Fluorit optikás, szűkített íriszű, nagy chip-es DLP: 100% közeli élesség. Ezek közel egy azonos méretű tévé képélességét vetítik a vászonra.
- XPR-es DLP: az egy dimenzióban rezgetett (0,66") 4K chip esetén 50%. A 0,47"-es (2 dimenziós XPR) esetén 25%. A probléma itt a pixelek átfedése (2- vagy 4 fizikai pixel átfedésével alakul ki a kép). Ezek az elméleti maximumok, a kicsi chip még további élességet "bukik" az optika véges felbontása és a gagyi, sokszor műanyag optika miatt. De a négyszeresen egymást átfedő pixelek miatt úgyis olyan homályos a kép, hogy ez már kb. lényegtelen... sajnos.
- LCD gépek esetén csak becslést lehet adni, én valahova 50% környékére tippelnék. Ennyi a kontrasztja a pici részleteknek a képben. Ezért érezzük homályosnak a képet, NEM a lencsével van gond.
- E-shift szerencsére csak 1 dimenzióban van, így "csak" feleződik az élesség (a dupla felbontáshoz képest).
>Nyilván részletességet is lehetne mérni és a júzer már tudna határozni hogy ha neki az élesség fontos melyik gép erősebb ill. ha a részletesség akkor melyik.
A részletesség mérésére ötletem sincs, pedig sokat foglalkoztam az emberi látással, az agy képfeldolgozásával, stb. Valószínűleg a megjelenített pixelek számát kellene "korrigálni" a kép élességével ... de ez csak tipp.
> Képi üzemmódoknak nem vagyok ellensége. Komoly gépeknél persze nincs szükség erre, csak profilokra. De aki esetleg nem fog kalibráltatni (felhasználók 99%-ka), használja a film üzemmódot ami a lehető legközelebb áll a kalibrálthoz
A komoly gépek egyetlen üzemmódja a "perfekt kép" üzemmód. Ezek gyárilag (műszerrel) kalibráltak, csak bekapcsolod a gépet és besz.rsz, olyan a kép. Finomitani lehet a kalibráláson, de enélkül is jó a kép. Persze általában a drágább gépeket szokták kalibráltatni a tulajdonosok ... pedig pont ezekre "fér rá" legkevésbé a kalibrálás. Ráadásul egy csomó dolog itt helyből tökéletes (kb. az összes paraméter az, ami a szoftveren múlik). Kalibrálni egy rendes gépet csak a színkerék színszűrőinek- illetve az UHP lámpák gyártási szórása miatt kell (plusz a vásznak változó fényvisszaverése miatt, de a rendes vászon fényvisszaverési görbéje úgyis közel egyenes). A gagyi gép esetén ezzel szemben az elcseszett vezérlő szoftver hibáinak az elfedése a fő cél. Ezért marad (tipikusan) szar a képe a szar gépnek kalibrálás után is és ezért vetít "egész jó" gépet a jó gép már a kalibrálás előtt is (pontosabban: a gyári kalibrálás beállításaival). A Barco még arra is odafigyel, hogy a gépeket tökfekete szobában és tökfeketébe öltözött dolgozó kalibrálja. Ezt bármelyik másik gyártó is megtehetné ... de nem teszi. Sajnos.
> illetve például játék üzemmódot ahol fontosabb a fényerő mint natív kontraszt,
Tudtommal itt a késleltetés a legfontosabb, azaz hogy a képek minimális késleltetéssel jelenjenek meg a vásznon, így a játékos gyorsabban tud reagálni (pl. FPS-ekben, autószimulátorokban, stb.). De persze a fényerőt is szokták "tolni" ilyenkor a gépek, ebben (is) teljesen igazad van.
> de még a 6500k színhőmérséklet sem létszükség ha környezeti fény is jelen van.
Ez is igaz. A szem gyorsan és hatékonyan alkalmazkodik ahhoz, ha nem pont D65-re van kalibrálva a gép. De azért egy kis gyakorlattal szemmel is meglátszik ha nagyon "mellé lő" a fehérpont. És miért ne kalibrálnánk a gépeket pontosan D65-re ha ez a szabvány? Ha már gyorsaság ... :-)
Sziasztok!
Használ valaki Benq W5700 projektort kíváncsi lennék a véleményére, hogy rendesen működik-e ? Külföldön elég sokat küldenek szervizbe írisz működési hibával.
Elolvasol egy tesztet és nagyrészt szubjekítv véleményt olvasol. Eleve szubjektív véleményekből nem tudhatod vajon nincs mögötte bizonyos gyártó amely gépeit, technológiáját esetleg preferálja a tesztekben?
De ha teljesen független gyártóktól, kereskedőktől, akkor is húzni fog egy technológia felé valószínűleg. Persze igazán profik ezen képesek túllépni, és akadnak is ilyen tesztek.
Azért jók az objektív specifikációk mert akkor azok alapján mégis tudod hasonlítani egymáshoz a gépeket. Hangerőt lehet mérni dB-ben, zajt hangfrekvenciában. Ha hallottál egy típust és tudod hány dB és hány Hz akkor tudsz hozzá viszonyítani. Nyilván nem helyettesíti a személyes tapasztalatot de mégsem vakon tapogatózol.
Képi jellemzőket pedig megadni egy táblázatban ahol adott színtérre kalibrált eredményeket írják. Kit érdekel hogy dinamikus módban tud a gép 2000 lument, ha házimozira kalibráltan tud 550-et? Pedig nagyon fontos a házimozira kalibrált érték, mert abból tudsz méretezni megfelelő fényerőt, és itt 50-100 lumenek is számítanak.
Kontraszt mérés. ANSI-val szerencsére nem nagyon lehet csalni, ezzel megvan a nagy fényerejű végpontod. A sötét jelenetekre vonatkozó végpontot azonban a natív kontraszt adja meg. Namost ha ezt egy fekete képpel mérik akkor jó eséllyel semmit nem jelent az érték mert vagy bekapcsol a dinamikus írisz, vagy leszabályoz egy lézeres gép. És akkor még a szürke skálát sem árt odabiggyeszteni, mert hiába jó a natív kontraszt, ha közben sötét részletek nagy részét elveszítetted.
Szivárványt nem tudom lehetséges-e objektív méréssel osztályozni. Élességet biztosan lehet és nagyon kíváncsi lennék hol kullogna a natív megjelenítés mögött a pixel shift. Nyilván részletességet is lehetne mérni és a júzer már tudna határozni hogy ha neki az élesség fontos melyik gép erősebb ill. ha a részletesség akkor melyik.
Képi üzemmódoknak nem vagyok ellensége. Komoly gépeknél persze nincs szükség erre, csak profilokra. De aki esetleg nem fog kalibráltatni (felhasználók 99%-ka), használja a film üzemmódot ami a lehető legközelebb áll a kalibrálthoz, illetve például játék üzemmódot ahol fontosabb a fényerő mint natív kontraszt, de még a 6500k színhőmérséklet sem létszükség ha környezeti fény is jelen van.
Projectiondream tesztjei tetszenek, kár hogy nagyon kevés gépet teszteltek csak.
> Jó lenne valami megbízható projektoros teszt adatbázis.
Ez csak álom.
Ezt nagyon leegyszerűsíted specifikációra, holott ez egy szubjektív műfaj. Egyszerű példa a zaj, amit díB-ben adnak meg, de frekvenciában nem. Például egy DLP-s színkerék, akár lehet 29dB-es is, de olyan hangtartományban, hogy azonnal kidobod. Vagy van, aki meg sem hallja.
Minden projektornak vannak hibái, de ezek a hibák és jelentőségük már nagyon egyedi. Cisco-t nagyon zavarta a projektora poszterizációja, más talán észre sem veszi vagy ha igen, akkor együtt tud vele élni. De beszélhetnénk a 4K-s Sony bandingjéről vagy az LCD vs DLP eltérő on/off illetve ANSI kontrasztjáról. Van, akit jobban zavar a szürke fekete, mint a laposabb kép vagy éppen fordítva. És akkor a rainbow-ról nem is beszéltem. A rainbow mértékének megadására ma szinte csak a színkerék típusát és annak forgási sebességét lehet megadni, holott nem csak ezektől függ.
Balagee tesztjeit szerettem, mert ismertem és tudtam olvasni a sorai között. De ehhez szükség volt a tesztelő ízlésének és preferenciájának ismeretére. A mért adatok -még ha megbízhatóak is- csak támpontot adhatnak.
De egyébként meg úgy beszélünk, mintha ezerféle vetítőből kellene megtalálni a megfelelőt, holott a valóság az, hogy abból a 3-4 darabból (egyik szarabb, mint a másik) nem is olyan nehéz.
