Általában a hifiről

[Luxor Audio]

Ahogy valaki beszél a hifiről, lehet tudni hol jár. Hogy azt a rövid mondatot megértsd, még sokat kell tanulnod.

Ahogy valaki beszél bármiről, abból lehet tudni, hol jár. Van, amit érdemes megtanulni és van, amit nem, szerintem erről mindenki szabadon dönthet. Még én is.

Nem kellene keverni a torzítást az akusztikus hangszerek felharmonikusaival

A figyelmes olvasás csökkenti a kommunikáció torzulását. Pár órával ezelőtt azt kérdeztem, hogy a "helyszínen elhangzó és rögzített hang melyik összetevője tekinthető torzításnak".

Mi fán terem a harmonikus torzítás? Végy a kezedbe egy akusztikus gitárt, fogj le stabilan egy hangot, pengesd meg finoman a húrt és lassan engedd fel a fogást! Megismételheted erőteljes pengetéssel is, úgy még hatékonyabb lesz a kísérlet. Ha ügyes vagy, pont olyan hangot fogsz kapni, mintha elektromos torzítót használnál (ami ugye többek között szintén felharmonikusokat állít elő, aztán mégis torzítónak hívják, nem természetezőnek). Haladók próbálkozhatnak a hallgatási pont (mikrofon) helyének tologatásával is, esetleg körbejárhatják a muzsikust a teremben és kézfeltartással jelezhetik, hol kapnak tiszta, torzításoktól mentes hangot. Van, amikor a gyakorlat milliószor többet ér az okoskodásnál. Vagy két gitáróra 22 év hifizésnél?

Nem zavarom tovább a felnőtt bácsikat... Zárkózzatok be, simogassátok egymást buksiját, utáljatok mindenki mást, aztán néha kérdezzétek meg egymástól, miért hal ki ez a hobbi!

[kaef2]

.....Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege.....

Na, ez szép volt. Pláne egy "hangmérnöktől".

Az akusztikus hangszerek hangjában felharmonikusok sokasága, azok aránya, nagysága adja meg az adott akusztikus hangszer egyedi hangját, a hangszerek megkülönböztethetőségét. A művész a hangszer megszólaltatásakor képes ezeket az arányokat megváltoztatni a billentéssel, vonó használattal, húr lefogással....

A hangmérnök maximum a felvétel és az utómunka során képes különböző torzításokat bevinni a hangba kedvére akarva vagy akaratlanul tökéletlen eszközei révén, de ennek semmi köze magának a hangszernek a hangjához, felharmonikus gazdagságához.

Nem kellene keverni a torzítást az akusztikus hangszerek felharmonikusaival

Vizsgáljuk meg a gyakorlati hangszer megszólalási (hangforrás) és akusztikai összefüggéseket. Hosszú leszek.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Torzítást vagy különböző veszteségeket tisztán akusztikus zenét a nézőtérről figyelve is hallhatunk, ugyanis minden hangszer megszólalásának van környezete, nem izolálva szólalnak meg élőben ráadásul nem a zenész pozíciójából hallgatjuk a produkciót. Minden hangszernek, hangforrásnak van valamiféle diszperziója, megszólalási karakterisztikája (gömb, henger, nyolcas, stb), maga a levegő is veszteséges közeg, nemcsak a mikrofon kapszuláig, de a fülünkig is.

Ezért aztán minél távolabb ülünk egy koncerten, annál kevésbé fogjuk hallani például a felharmonikusokat. A teljes hangcsillapítás például 4 kHz-en, 10 méter távolságban, 25°C-on és 60% páratartalom mellett egy koncertteremben körülbelül 20,12 dB, ha szabad térbeli terjedést feltételezünk. A koncertterem visszaverődései azonban csökkenthetik a geometriai veszteséget, így a tényleges csillapítás 14-20 dB között is lehet, a terem akusztikai tulajdonságaitól függően.

Nézzük a felharmonikusokat.

A magasabb frekvenciák jobban elnyelődnek a közönség, textilek vagy más abszorbens felületek által, így a tényleges csillapítás nagyobb lehet, mint a szabad térben számított érték. Például a közönség ruházata és teste jelentős elnyelődést okozhat 8 kHz felett, akár 2-5 dB további veszteséget 10 méteren. Ha a terem erősen visszaverő (pl. kemény falak), a geometriai veszteség csökkenhet 3-6 dB-lel, de a magas frekvenciák esetében a visszaverődések kevésbé hatékonyak, mert a rövidebb hullámhosszú hangok könnyebben szóródnak vagy nyelődnek el. Vagyis a felharmonikusok nagyobb súrlódási veszteséget szenvednek a magasabb frekvencia miatt. A koncertterem akusztikája azonban részben ellensúlyozhatja ezt a hatást, ha a visszaverődések felerősítő hatását is figyelembe vesszük.

A felharmonikusok csillapítása 4 kHz alapfrekvencián, 10 méter távolságban, 25°C-on, 60% páratartalom mellett egy koncertteremben:

8 kHz: ~20,33 dB,

12 kHz: ~20,65 dB,

16 kHz: ~21,00 dB.

A koncertterem visszaverődései miatt a tényleges csillapítás 14-21 dB között lehet.

A mikrofon elhelyezéskor nem véletlenül terjedt el a közelmikrofonozás élő koncert felvételek esetében, ezeket a hatásokat szinte teljesen ki lehet küszöbölni használatukkal (további problémák keletkezése mellett).


Vannak fázisproblémák is.

Nézzük mi történik a 4 kHz frekvenciával és felharmonikusaival, továbbra is 10 méter távolságban a színpadtól (minél távolabb ülünk annál nagyobbak a veszteségek).

Fázisproblémák akkor keletkeznek, ha a hanghullámok különböző utakon (pl. közvetlen hang és visszaverődések) érkeznek a nézőtér egy pontjára, és a fáziseltérésük interferenciát okoz. A hullámok erősítik egymást, ha azonos fázisban érkeznek, kioltják egymást, ha ellentétes fázisban érkeznek, ami hangerőcsökkenést vagy „lyukakat” okozhat a hangképben, szokás ez utóbbit fésűszűrő hatásnak (comb filtering) nevezni.

A hanghullámok nemcsak közvetlenül a színpadtól (hangforrás) érkeznek a nézőtérre, hanem visszaverődnek a falakról, mennyezetről, padlóról és más felületekről. Ezek a visszaverődések eltérő utat járnak be, így különböző időpontokban érkeznek a hallgatóhoz, ami fáziseltérést okozhat. A magasabb frekvenciájú felharmonikusok rövidebb hullámhossza miatt a fázisproblémák érzékenyebbek az útkülönbségekre, így a nézőtéren bizonyos pontokon a magas frekvenciák (pl. 12 kHz, 16 kHz) kioltódhatnak vagy felerősödhetnek. Bár ez nem közvetlen fázisprobléma, a felharmonikusok relatív amplitúdójának változása befolyásolja a hangérzetet, különösen a koncertterem távolabbi pontjain. A fáziseltérések és az ampltúdóváltozások együttesen megváltoztathatják a hangszerek természetes hangzását, azt is mondhatjuk, hogy torzítják. Ráadásul, ha a színpadon több hangforrás van, ezek különböző pozíciókból sugároznak, ami további fáziseltéréseket okozhat. Például, ha két hangszer 1 méter távolságra van egymástól, az útkülönbség a nézőtér egyes pontjain jelentős lehet a felharmonikusok rövidebb hullámhossza miatt, különösen 12 kHz vagy 16 kHz frekvencián.

Mit észlelünk ezekből a nézőtéren?

- a nézőtér különböző pontjain a fáziseltérések miatt a felharmonikusok (különösen 12 kHz és 16 kHz) hangerőcsökkenést vagy felerősödést szenvedhetnek el.

- a felharmonikusok nagyobb csillapítása és az esetleges fáziseltérések miatt a hangzás a nézőtér távolabbi pontjain tompább lehet, különösen a magas frekvenciákon.

- A fázisproblémák miatt a hangminőség a nézőtér különböző pontjain eltérő lehet. Például a terem középső részén, ahol a közvetlen és visszavert hangok hasonló úthosszal érkeznek, kevesebb fázisprobléma várható, míg a falak közelében erősebb interferencia léphet fel.

- A hangszerek felharmonikus-tartalma (pl. hegedű, trombita) eltérő, így a fázisproblémák hatása hangszerfüggő. Például a trombita erősebb felharmonikusokkal rendelkezik, így a magas frekvenciák interferenciája jobban észrevehető lehet.

- Az emberi fül kevésbé érzékeny a fáziseltérésekre magas frekvenciákon (pl. 12-16 kHz), így a felharmonikusok fázisproblémái kevésbé észrevehetők, mint az alapfrekvencia (4 kHz) esetében. Azonban a destruktív interferencia miatti hangerőcsökkenés megváltoztathatja a hangszerek karakterét.

Mivel a köznyelvben a „torzítás” szót széleskörben használják bármilyen hangminőségromlásra, például ha a hangszín a felharmonikusok csillapítása vagy fáziseltérések miatt eltér az eredetitől, ezért a felsorolt sokféle mechanikus, akusztikai veszteséget és módosulásokat összességében nevezhetjük torzításnak.

Vagyis a tökéletesnek feltételezett élő előadás (hangszerhang?) is messze van a tökéletestől, ha a valós megszólalás körülményeit vizsgáljuk. Az élő megszólalás fizikája bonyolult dolog. Az előadásról hangfelvételt készíteni további veszteségeket, "torzításokat" okoz, amiket a produkciós folyamat során sokféleképpen próbálhatnak meg kompenzálni és persze ezzel további veszteségeket, torzításokat okozva egy másik "dimenzióban": az elektronokéban.

Nem érdemes tehát annyira leegyszerűsítve beszélni róla, mint amilyen leegyszerűsítést a kábelek "kompresszálásának" emlegetése jelent.

[chord_]

Ui: megkérem a dilettante juzereket, ezt ne kommentálják. ..

Megteszi más.:)

'Lángész nem követ el hibát. Tévedései akaratlagosak és a felfedezés kapui'

[revox]

Mesélek egy sztorit kábelek torzításáról. Aki elolvassa és elgondolkodik rajta, nem reménytelen eset. A többiek sajnos azok...

Ültünk a Merlinben, elég régen. Én akkor ott új fiú voltam. Akkor volt új a Quad ESL 989 nagy panel és a Classic-II ill 99es sorozat. Nem állítom, hogy maradéktalanul tetszett volna, de úgy voltam, ez biztos ilyen, nekem nem tetszik.
Quad panelek, azok tápkábelei és hangfalkábel. Supwrtweeter a hangfalkábelével. Előfok+ tápja+interkonnekt a DAC felől és IC a végfok felé. CD futómű és tápja +digit kábel. Végfoknak tápja, DAC-nak tápja... Talán mindent felsoroltam. Perszek, ezek izolációja (mivel a nem megfelelő izoláció is tud torzítást szülni), de a hangfalak nem helyes befofgatása is.

Ment ez a rendszer, István(Csontos) az előtérben tett-vett (az még messze is volt). Egyszer bejött és a maga leugatós módján beszólt,hogy fordítsátok már meg a digit kábelt (a hangsúlyban a "süketek" szó is ott volt). Erre mondta valaki, hogy jól van bekötve, a szöveg irányába. Erre rámnézett: revox, mi a kábel iránya? én: Amely irányban jól szól. CsI: na akkor fordítsátok meg!

És elkezdett a Quad szólni, el is múlt a seggviszketésem. (Van is két Quad CDP99-em)

Vagyok e ilyen szinten? Nem! Biztos, hogy nem, de valamennyire megy a dolog.

Lesz e valaki valaha ilyen szinten, aki a hülyeségeket írja a rendszerek torzításáról? Tizedére sincs esélye.

Rutinnal kialakul a különféle torzítások felusmerése, de biztos kell hozzá valami adottságféle is

Tanuljatok inkább, mint a hangoskodó, bár annál "járatlanabb" hülyeségeivel megnyugtatnátok magatokat: " nem süllyedünk, nem süllyedünk"

Ui: megkérem a dilettante juzereket, ezt ne kommentálják. Nincs már kedvem osztogatni a "süket" jelvényt,köszi

[ELEX]

.....Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege.....

Na, ez szép volt. Pláne egy "hangmérnöktől".

Az akusztikus hangszerek hangjában felharmonikusok sokasága, azok aránya, nagysága adja meg az adott akusztikus hangszer egyedi hangját, a hangszerek megkülönböztethetőségét. A művész a hangszer megszólaltatásakor képes ezeket az arányokat megváltoztatni a billentéssel, vonó használattal, húr lefogással....

A hangmérnök maximum a felvétel és az utómunka során képes különböző torzításokat bevinni a hangba kedvére akarva vagy akaratlanul tökéletlen eszközei révén, de ennek semmi köze magának a hangszernek a hangjához, felharmonikus gazdagságához.

Nem kellene keverni a torzítást az akusztikus hangszerek felharmonikusaival

[revox]

30 - 40 év hifizés alatt már kialakulhat egy olyan rutin szerintem, amiben egy gyakorlott fül különbséget tud tenni az akusztikus hangszer természetes, és az elektronika/hangszedő/kábel/hangfal/stb. mesterségesen gerjesztett torzítása között.

Miért is nevezzük torzításnak, amit egy kábel tud művelni?
Ki tudta valaki mérni, hogy a vz az 0.00valami%?
Vagy egy szg tápkábel az torzít? Változik a 230V valamilyen paramétere?

Mehetsz luxor haveroddal a hifioviba. Gyűlik a kiscsoport...

[revox]

Szívesen megkérdezném, milyen alapon döntöd el bármelyik hangszer esetén, a - helyszínen elhangzó és rögzített - hang melyik összetevője tekinthető torzításnak és melyik a "hasznos jel". Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege.

Most megkérdezted, vagy nem ?

Bár nem én vagyok a megszólított, de szerintem az összes elhangzó és rögzített hang " hasznos jel ". Főleg az elhangzó.

Az egy másik kérdés, hogy azt visszanyerve a hordozóról a reprodukáló rendszer technikai tökéletlensége " jóvoltából " már milyen veszteségekkel és torzításokkal tarkítva válik újra hallhatóvá.
30 - 40 év hifizés alatt már kialakulhat egy olyan rutin szerintem, amiben egy gyakorlott fül különbséget tud tenni az akusztikus hangszer természetes, és az elektronika/hangszedő/kábel/hangfal/stb. mesterségesen gerjesztett torzítása között.

Szívesen megkérdezném, milyen alapon döntöd el bármelyik hangszer esetén, a - helyszínen elhangzó és rögzített - hang melyik összetevője tekinthető torzításnak és melyik a "hasznos jel". Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege.

Most megkérdezted, vagy nem ?

Bár nem én vagyok a megszólított, de szerintem az összes elhangzó és rögzített hang " hasznos jel ". Főleg az elhangzó.

Az egy másik kérdés, hogy azt visszanyerve a hordozóról a reprodukáló rendszer technikai tökéletlensége " jóvoltából " már milyen veszteségekkel és torzításokkal tarkítva válik újra hallhatóvá.
30 - 40 év hifizés alatt már kialakulhat egy olyan rutin szerintem, amiben egy gyakorlott fül különbséget tud tenni az akusztikus hangszer természetes, és az elektronika/hangszedő/kábel/hangfal/stb. mesterségesen gerjesztett torzítása között.

Kb ennyi ez. Látszik, hogy jó iskolába jártál és érted a dörgést félszavakból. Csak azért nem egy mezei lájkot dobtam rá, hadd lása professzorúr,milyen egyszerű sport a hifi, és kb tudja magát pozícionálni.

Egyik ismerős pont ma hívott, hogy vett egy Ongakut. Gyorsan volt pár kérdése,többek között tápkábel is.. Megbeszéltük, nem kérdezett vissza, csak megköszönte és előjegyeztetett egy halyszíni konzultációval egybekötött installt. Ehhez vagyok szokva, csak-hogy még kicsit nagyképűbb legyek.

ui: meguntam a finomkodást. Ha valaki okoskodik és nagyon távol van a szinttől, mától (tegnaptól) jelzem neki... de nyugi, nem szándékozom sokáig időzn. Hátránya, hogy kevesen állnak majd velem szóba, előnye,hogy a számomra érdektelen emberekkel nem kell az időmet vesztegetni

[revox]

Nagyképű mondatnak tűnhet, de nem annak szánom: mi nem ebben a ligában játszunk. Rég megtanultuk a torzításokat megkülönböztetni a hasznos "jeltől".

Nagyképű? Nekem egészen más jelzők jutnak eszembe mondatodat olvasva. Ezek ismertetése helyett kiosztok neked egy HiFi Nagymester címet, mivel úgy tűnik, a Matrix filmekből ismeretes Neot megszégyenítő szabadságfokkal mozogsz a dimenziók között és talán kisujjad apró rezdítésével megálljt parancsolsz a gonosz torzításoknak.




Szívesen megkérdezném, milyen alapon döntöd el bármelyik hangszer esetén, a - helyszínen elhangzó és rögzített - hang melyik összetevője tekinthető torzításnak és melyik a "hasznos jel". Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege. Ha esetleg ezeket le akarnád pucolni a Szent Hangról, akkor a MIDI rendszert tudom neked ajánlani, aminél végletesen egyszerű parancsokból és - akár színuszos tisztaságú - szintetikus hullámokból áll össze a megszólalás. Ott aztán nincs torzítás, mondjuk zenei hangzás sem.

Ahogy valaki beszél a hifiről, lehet tudni hol jár. Hogy azt a rövid mondatot megértsd, még sokat kell tanulnod.

[Rock60]

Szívesen megkérdezném, milyen alapon döntöd el bármelyik hangszer esetén, a - helyszínen elhangzó és rögzített - hang melyik összetevője tekinthető torzításnak és melyik a "hasznos jel". Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege.

Most megkérdezted, vagy nem ?

Bár nem én vagyok a megszólított, de szerintem az összes elhangzó és rögzített hang " hasznos jel ". Főleg az elhangzó.

Az egy másik kérdés, hogy azt visszanyerve a hordozóról a reprodukáló rendszer technikai tökéletlensége " jóvoltából " már milyen veszteségekkel és torzításokkal tarkítva válik újra hallhatóvá.
30 - 40 év hifizés alatt már kialakulhat egy olyan rutin szerintem, amiben egy gyakorlott fül különbséget tud tenni az akusztikus hangszer természetes, és az elektronika/hangszedő/kábel/hangfal/stb. mesterségesen gerjesztett torzítása között.

[Luxor Audio]

Nagyképű mondatnak tűnhet, de nem annak szánom: mi nem ebben a ligában játszunk. Rég megtanultuk a torzításokat megkülönböztetni a hasznos "jeltől".

Nagyképű? Nekem egészen más jelzők jutnak eszembe mondatodat olvasva. Ezek ismertetése helyett kiosztok neked egy HiFi Nagymester címet, mivel úgy tűnik, a Matrix filmekből ismeretes Neot megszégyenítő szabadságfokkal mozogsz a dimenziók között és talán kisujjad apró rezdítésével megálljt parancsolsz a gonosz torzításoknak.




Szívesen megkérdezném, milyen alapon döntöd el bármelyik hangszer esetén, a - helyszínen elhangzó és rögzített - hang melyik összetevője tekinthető torzításnak és melyik a "hasznos jel". Aki esetleg került már testközeli kapcsolatba valamilyen akusztikus instrumentummal, az tisztában van vele, hogy a hangjuk torzítások tömkelege. Ha esetleg ezeket le akarnád pucolni a Szent Hangról, akkor a MIDI rendszert tudom neked ajánlani, aminél végletesen egyszerű parancsokból és - akár színuszos tisztaságú - szintetikus hullámokból áll össze a megszólalás. Ott aztán nincs torzítás, mondjuk zenei hangzás sem.

[SoundMania]

Feltettem egy egyszerű kérdést, ami nem arra vonatkozott, hogy milyen fontossági sorrend alapján választotok kábelt.
Fel sem tételezem senkiről, hogy nem a hangminőség az első számú szempont.

Nyilván nem gondolom, hogy nem a hangminőség az elsőrendű szempont mindenki számára, mégis feltűnő volt ennek a jellemzőnek a kihagyása a " fontossági sorrend " szempontjából. / Ott a " sorrend "./
Mind amellett el tudok képzelni olyan ronda drótot, amit nem szeretnék látni, bármilyen jól is szól.

Lehet tényleg szövegértési problémáid vannak?
"nem arra vonatkozott, hogy milyen fontossági sorrend alapján"
De nem gond, írjál még, addig sem a hangfalakról megy a duma.

Pedig a kábelekkel sem nagyon jutunk előbbre évek óta! Akkor meg mindegy is....

[SoundMania]

Beszédérthetőség? Neked sem volt sosem ilyen spendorod?

Nekem Harbeth M30.1-ek vannak, idestova 10 éve.

Nem tudom hogyan viszonyul a spendorhoz. Haveromnak Prelude volt de ő hamarabb lecserélte, mert még rosszabb volt mint az sp1. De kb 4 évnél én sem bírtam tovább. Ennek már kb 30 éve... :) Csontos mondta ne vegyük meg, vegyünk J/b-t. :) Utólag jobb is lett volna.... Prelude helyett aztán az lett. Én másra váltottam.

[MrCollector]

Feltettem egy egyszerű kérdést, ami nem arra vonatkozott, hogy milyen fontossági sorrend alapján választotok kábelt.
Fel sem tételezem senkiről, hogy nem a hangminőség az első számú szempont.

Nyilván nem gondolom, hogy nem a hangminőség az elsőrendű szempont mindenki számára, mégis feltűnő volt ennek a jellemzőnek a kihagyása a " fontossági sorrend " szempontjából. / Ott a " sorrend "./
Mind amellett el tudok képzelni olyan ronda drótot, amit nem szeretnék látni, bármilyen jól is szól.

Lehet tényleg szövegértési problémáid vannak?
"nem arra vonatkozott, hogy milyen fontossági sorrend alapján"
De nem gond, írjál még, addig sem a hangfalakról megy a duma.

[juliush]

Beszédérthetőség? Neked sem volt sosem ilyen spendorod?

Nekem Harbeth M30.1-ek vannak, idestova 10 éve.

[SoundMania]

... és ezt te mind a spendorral? :) Vicces.... Pláne mikor valaki még elkezd rajt énekelni! :)

Tudod mi a vicces? Hogy ezt olyasvalakinek mondod, akinek ezerszer több élő koncertélménye, tapasztalata van vokális és akusztikus hangszeres műfajokban, mint Neked, és ezek birtokában hallgatja nagy megelégedéssel a Spendorjait, amelyek mellesleg a BBC rádió eredetileg beszédérthetőségre kihegyezett konstrukcióján alapulnak. De Te jobban tudod...

Beszédérthetőség? Neked sem volt sosem ilyen spendorod?

[juliush]

... és ezt te mind a spendorral? :) Vicces.... Pláne mikor valaki még elkezd rajt énekelni! :)

Tudod mi a vicces? Hogy ezt olyasvalakinek mondod, akinek ezerszer több élő koncertélménye, tapasztalata van vokális és akusztikus hangszeres műfajokban, mint Neked, és ezek birtokában hallgatja nagy megelégedéssel a Spendorjait, amelyek mellesleg a BBC rádió eredetileg beszédérthetőségre kihegyezett konstrukcióján alapulnak. De Te jobban tudod...

[SoundMania]

Aztaqu... :)
Neked télleg meg kellene mutatni már egy jó rendszert!

Neked meg mondjuk egy Hans-Ruckers csembalót, hogy nyomogatod a billentyűit kicsit, vagy egy viola da gamba-játékot úgy, hogy megfogod kicsit a hangszertestet, miközben játszanak rajta, - csak hogy tudd, mi az a 'felhangbőség', amit a kábelek nagyon szeretnek elszínezni a rendszereken...

Mi az a "felhangbőség amit a kábelek szeretnek elszínezni....? :) és ezt te mind a spendorral? :) Vicces.... Pláne mikor valaki még elkezd rajt énekelni! :)

[revox]

Mint kábelkészítőt érdekelnek a következő dolgok a vásárlók részéről.
Ha vásárolni akartok valamit akkor az alábbiak mennyit nyomnak a latba?
- kábel (vezető) anyaga
- a szerelt kábelen lévő csatlakozók
- a szerelt kábel kivitelezési, esztétikai minősége
Mi alapján döntötök? Vannak-e alapvető elvárások, igények?

Ha már idetévedtem (thanks for pärt )
Amiröl kevés szo esik ameghelenése. Én se szeretrm a locsolöxsöveket, de a másij frkéről inkább. Lehet egy drót világelső, ha egy értelmes, legalább neccharisnyát nem húznak rá. Vagy 25 évd fivat volt a vízszerelős teflondzalaggal betekergetni a madzek drótojat, most talán a rextil van soron. Verjetrk meg, de nem endeném be a szobába. Szép a hifi, a szoba központi eleme,nem bámulok egy ilyen drótot. Bár ebben is van eltérés. Pl.cables drótjai egész esztétukisak. De nemrég volt nálam fülelek drótja, az is szépen meg volt csinálva. De sok girbegurba nadzagot lehet látni. Biztos van köztük jó hangú, de, ha a kínaiak kamu ezüstöt szépen be tudják bugyizni,ne gatyamadzagok lógjanak ki a készülékekböl. Persze, szerintem.
A többi passz. Van jó egyeres, sodfot, réz és ezüst is, bàr tapasztalatom szerint a jó ezüstnek jobb a hangja, mint a jó réznek, de az árban is jekentkezik általában

Summázva, azért a "csomagolás" is számít. Semmi extra, csak ne legyen ronda.

Revi!
Én eskü legtöbbször bírom az írásaidat.
De vedd már a fáradtságot,hogy ellenőrizd le mit is pötyögtél be.

Bocsi. Csak telóm van és rossz szemem. Törölhető hozzászólás, ha ennyire gáz

[revox]

... Ugyanakkor arra is jó esély van, hogy azok a csodakábeleitek akár még jobban is "kompresszálhatnak és torzíthatnak" otthoni környezetben, de lehet, hogy pont ezt az "egyedi fűszert" szerettétek meg bennük.
Az egy alapvető félreértés, hogy ami jobban tetszik, az szükségszerúen műszakilag jobb is, kevésbé torzít például.

...De nem, ezeknél valós, hogy minden paraméterben jobban teljesít, persze, a pozitívakban, ha lehet ilyen egyszerűsítve beszélni drótokról, hifiről...

Tényeket plíz...típusokat, stúdiósakat és szuperhifiseket, valós, mért műszaki paraméterekkel, ha már "kompresszálásra és torzításra" hivatkozol!
Köszi.

Ne haragudj, hülyeségre nincs idöm

[juliush]

Múlt héten volt lehetőségem a Holló Auréllal kiegészült Juhász Gábor Trió "Stories from the West Side" lemezbemutató koncertjét élvezni a Fonóban, az első sor közepéről, majd persze rögtön megvettem a saját maguk készítette CD-t is.
Itt már beszámoltam róla és linkeltem a "werkfilmet", amelyből elég jól látszik a használt technológia és a kábelezés is.
viewtopic.php?p=2953366#p2953366
Nem úgy tűnik, hogy különösebben ezoterikus kábelezést használtak volna, a hangzó eredmény ennek ellenére elképesztően jó lett, kiválóan adja vissza a nyilvánvalóan élőben is hallott hangszerek hangszíneit, az előadások vibráló dinamikáját.
Nyomát se hallom a stúdió kábelezés kompresszáló hatásának, torzításának. (Igy ugye nem OFF...annyira)
A tapasztalat felidézte a MyReelClub eseményein szerzett élményeimet (többek között a Trió "Planets" albumával), nagyon instruktív abban a tekintetben, mit is tudnak és akarnak megőrizni a stúdiómunka és a mastering során, mit várhatunk.

[chord_]

Aztaqu... :)
Neked télleg meg kellene mutatni már egy jó rendszert!

Neked meg mondjuk egy Hans-Ruckers csembalót, hogy nyomogatod a billentyűit kicsit, vagy egy viola da gamba-játékot úgy, hogy megfogod kicsit a hangszertestet, miközben játszanak rajta, - csak hogy tudd, mi az a 'felhangbőség', amit a kábelek nagyon szeretnek elszínezni a rendszereken...

[chord_]

Azért lehet a hölgy vonó hang figyelésének, előtérbe helyezésének egy prózaibb oka is. Épp akkor akart venni egy jobb vonót és annak a hangjára koncentrált ott a HEED rendezvényen.

Csak hogy értsétek, hogy itt mi a lényeg, és hogy mit keres ez a sztori a kábeleknél.
Amit KF vetett fel.
Hogy aztán Nórit mindenféle trükkös kérdéssel próbáltuk rávenni, hogy nyilatkozzon már, hogy jó volt-e a lemezhang, vagy menjünk haza sírni, hifisek mind, vagy egyáltalán, a CD hang tartalmaz-e nyomokban gambahangot, meg egyáltalán az élő / konzervzene viszonya, stb...
Nem tudtunk semmit kihúzni belőle. Pedig nagyon okos nő. De egyszerűen ez a rész nem érdekelte. 'Aha, elég jó volt', ilyesmi jött ki max.
'Out of my scope', mondaná a művelt angol.:)

Szóval, nem mindenki hifizik. Aki meg igen, az legalább ilyesmi nem-egyformán érzékeli / értékeli a dolgokat, mint pl. mi itt.

[juliush]

... Ugyanakkor arra is jó esély van, hogy azok a csodakábeleitek akár még jobban is "kompresszálhatnak és torzíthatnak" otthoni környezetben, de lehet, hogy pont ezt az "egyedi fűszert" szerettétek meg bennük.
Az egy alapvető félreértés, hogy ami jobban tetszik, az szükségszerúen műszakilag jobb is, kevésbé torzít például.

...De nem, ezeknél valós, hogy minden paraméterben jobban teljesít, persze, a pozitívakban, ha lehet ilyen egyszerűsítve beszélni drótokról, hifiről...

Tényeket plíz...típusokat, stúdiósakat és szuperhifiseket, valós, mért műszaki paraméterekkel, ha már "kompresszálásra és torzításra" hivatkozol!
Köszi.

[kaef2]

'a vonó, a lemezen, az egyszerűen fantasztikus volt... ha neki egyszer ilyen vonója lehetne...'


A vonó.

Ha erre volt válasza: az érdekelne, hogy miért volt számára a hallott vonó a különleges, mi az amit kihallott a "vonóból" (jaj de hülyén hangzik :) )

Egyáltalán nem off.
Pl. ezek a vonó-különbségek kissé analóg módon viselkednek a kábelezéssel.

Aztán volt egy vonó-teszt, rögtön utána. Volt nála egy 'mezei' vonó, meg egy 'jegyzett' vonó. Kb. 10× árkülönbség. (Hogy ne csak a drága kábelek árától essünk már hasra...) Kétszer játszott egy kis Ortízt, egyiket ezzel, másikat azzal.
Szerencsénkre, a jelenlévők, szépen kihallottuk, hogy a jobb hang a jobb vonóval jött elő.
Nem egyszerű elmagyarázni a különbséget; a nyelv vergődik, - mert pont nem arra való, hogy ezekre az érzékelt eltérésekre szóalakokat találjunk - Nóri sem tudta elmondani, azt mondta, hogy simán hallani, hogy jobb, nem?,
szóval, részemről, ott volt a lényeg pontosan, mint a kábelek esetében: a felhangok 'kezelése'.
Mintha többfelé 'szálasodott' volna pl. az egyetlen megszólaltatott húr hangja. Vagy valami ilyesmi.

És ehhez képest, a jobbikhoz képest vágyódott a lemezen lévőre...

Az első jáki templomos szóló hegedű felvétele első próbájakor Sebestyén Ernő hegedűművész hosszasan válogatta a hegedű álltámaszát: játszott, felvettük, meghallgatta a felvételt, majd elővette a következőt és ismétlődött a folyamat. A felvételen nem az szólt a legjobban, ami a játékakor élőben. A támasz kiválasztását követően jött csak a vonók kiválasztása, többfélét is használt a különböző tételek felvételéhez és volt olyan tétel, amit többféle vonóval is eljátszott.

[chord_]

Gtominak még:

az is fontos, hogy ez egy viola da gamba volt. Aminek a húrfeszítése kb. fele a csellóénak; a vonót nem rányomják, hanem fordított fogással 'ráhúzzák', más a fogólap szöge, stb..., szóval fizikailag több felhang jön ki belőle, színesebb a felharmonikus-kavalkád.
Hogy miért 'halt ki'?, hát mert a hangereje kb. 1/3-a a csellóénak.

Hogy mi köze ennek a kábelezéshez?
Hát az, hogy mégis vannak sokan, akik egyszerűen a cselló hangját jobban szeretik. A sivárabb felhangjaival. Mert az 'csellósabb'. Dögösebb. Jobb és kész. Meg pl. sokkal kevésbé sérülékeny egy át-nem-gondolt rossz kábelmanőverre; a gamba-hang, az annyira érzékeny, hogyha másképp fogod a lemez tokját, már meghallatszik...:)