Általában a hifiről

[chord_]

...
A streamert látom a jövő zeneforrásának,és több lesz a mindent egyben és minél egyszerűbben megoldás,mint az hogy minden készülék külön külön dobozban,ezek macerájával együtt,szerintem,de majd meglátjuk ha megéljük.
Egyszerűbb már most is egy hallgatható rendszert összerakni mint anno volt nekünk,és ez még inkább így lesz.

Egyetértek.
És hogy milyen a hang? Hogy sajnáljuk őket?, nem hinném, hogy helyes lenne. Inkább fordítva... :(
Valamelyik nap ismét meglepődtem, a 'kütyü-gépeken'. Fiatalok, Balaton-part, strand, nincs tömeg még, fekszenek, hevernek, beszélgetnek, kártyáznak, képeket nézegetnek mobilon, nevetnek sokat, szóval élnek, mindegyik biciklivel jött, és hallgatnak zenét, szerintem nem is rosszat,
ami egy olyan nemtudom-hogyhívjákból jött, hengeres-hordozható cucc, kb 25-30cm az egész,a két végén 1-1 hangszóró, 5-6 cm átmérővel, és odanéztem, és komolyan, minimum 2cm-es membrán-kitérést láttam, és olyan basszust, és dinamikát, és szólamtisztaságot, és torzítatlanságot, hogy le a kalappal. Egyszerűen jól szólt.
Mindezt az 'energia-elnyelő' szabadtéren.

Ami volt nekünk annó, a szobánkban, drága pénzért, ehhez képest, az egy kalap ... volt.

Itt miért tudják ennyire tökéletesen megszólaltatni pl. ezt a hihetetlen hosszú löketű mini-izé-hangszórócskát?
Hol van ez a pazar innováció pl. a HighEnd világában?

[Shimano]

Van egy másik elhajlási oka is a high-end piac szűkülésnek. A valódi minőségért irgalmatlan összeget kérnek a "jól bevezetett" márkák. Ezen belül is a kábelesek emelkednek ki. Csodálkozhatunk azon, hogy egy csúcs IC 1m-es párért 26ezerEUR-t, hangfalkábel 2m-es párért 73ezerEUR-t kellene fizetni? Igen, ezt nagyon kevesen hajlandók megadni, viszont a zászlóshajó alatti 4. kategória 1/10árat már jónak gondolják, miközben abból szinte minden minőség tényező ki van hagyva, de jól felhúzza annak is az árát 73ezerEUR master-reference xxx csúcs kábel.
Na, ez is taszító tényező az új, Z generáció számára.

Az utóbbi 3-4 év kb 80%-os áremelkedése szinte minden hifi cuccban sem teszi szélesebb körben elérhetővé a minősegi hifit,de e nélkül is szűkül a vásárlóréteg.A fiatalabb generáció nem fog úgy megfertőződni hifi téren mint anno mi,és lassanként kihaló félben lévő "állatfajok" leszünk így.
A streamert látom a jövő zeneforrásának,és több lesz a mindent egyben és minél egyszerűbben megoldás,mint az hogy minden készülék külön külön dobozban,ezek macerájával együtt,szerintem,de majd meglátjuk ha megéljük.
Egyszerűbb már most is egy hallgatható rendszert összerakni mint anno volt nekünk,és ez még inkább így lesz.

[pali923]

A mostani tinédzsereknek meg ott van Gedeon......................

[kaef2]

Tinédzser generációra (Z) ez lett az élet felülete. 10-100ezer dolláros hifis, only audio rendszer? Azt nem értik mi az, minek?

Hát nem is tudom... a tinédzser generáció mikor és melyik országban volt a 10-100 ezer dolláros hifi célközönsége? Ha a gyártók azt várják hogy majd ezeket a méregdrága cuccokat a tizenéveseknek kéne megvenni akkor szűnjenek is meg mert nagyon félrement náluk a valóságérzékelés.

Félre érted. A mostani tinédzserek nem lesznek hifi audió őrültek mint mi néhányan. Ez nekik már nem hobbi és életcél. Tecnika és média érdeklődésük megreked a 4-5 évente eldobandó (elavuló) okostelefonnál. Audio hifinél elképzelhetetlen, vagy rémisztő ez a 4-5, de 10évenkénti avulás, eldobás. De látva, hogy néhányunk mégis cserélget, eldob millió forintos egységeket, rendszert csak audió szintben lépésre, nem éri meg nekik ez.

Nekünk tinédzser korunkban volt egy Darvas Lacink és a Hi-Fi Magazin, akik nélkül jó eséllyel másképpen hifiznénk, mint ahogy azt tesszük.

A mostani tinédzsereknek meg ott van Gedeon......................

[pali923]

a 4-5 évente eldobandó (elavuló) okostelefonnál.

4-5 év? Szerintem túlságosan optimista vagy...

[istvan01]

Tinédzser generációra (Z) ez lett az élet felülete. 10-100ezer dolláros hifis, only audio rendszer? Azt nem értik mi az, minek?

Hát nem is tudom... a tinédzser generáció mikor és melyik országban volt a 10-100 ezer dolláros hifi célközönsége? Ha a gyártók azt várják hogy majd ezeket a méregdrága cuccokat a tizenéveseknek kéne megvenni akkor szűnjenek is meg mert nagyon félrement náluk a valóságérzékelés.

Félre érted. A mostani tinédzserek nem lesznek hifi audió őrültek mint mi néhányan. Ez nekik már nem hobbi és életcél. Tecnika és média érdeklődésük megreked a 4-5 évente eldobandó (elavuló) okostelefonnál. Audio hifinél elképzelhetetlen, vagy rémisztő ez a 4-5, de 10évenkénti avulás, eldobás. De látva, hogy néhányunk mégis cserélget, eldob millió forintos egységeket, rendszert csak audió szintben lépésre, nem éri meg nekik ez.

[pali923]

Hát nem is tudom... a tinédzser generáció mikor és melyik országban volt a 10-100 ezer dolláros hifi célközönsége? Ha a gyártók azt várják hogy majd ezeket a méregdrága cuccokat a tizenéveseknek kéne megvenni akkor szűnjenek is meg mert nagyon félrement náluk a valóságérzékelés.

Hát, ha nem is tizenévesen, de egyetemista koromban a 80-as években már elég sok akkori kortársamnak (velem együtt) az ismerősi körömben is megvolt legalább a lemezjátszó/erősítő kombója, amihez nyilván kellett egy magnó is, hogy egymás cuccait másolhassuk LP-ről. Olyan amilyet a boltban lehetett kapni (Pio, Kleopátra, Unitra, akármi), de más lehetőség nem volt a zenehallgatásra a Sokol szintjén felül. Pedig akkor nem volt olcsó az sem a fizetésekhez képest.
Ehhez kell mérni a mai hozzáállást: elég a telefon fülessel, esetleg egy boombox, az sem baj, ha monó.

[Robici]

Tinédzser generációra (Z) ez lett az élet felülete. 10-100ezer dolláros hifis, only audio rendszer? Azt nem értik mi az, minek?

Hát nem is tudom... a tinédzser generáció mikor és melyik országban volt a 10-100 ezer dolláros hifi célközönsége? Ha a gyártók azt várják hogy majd ezeket a méregdrága cuccokat a tizenéveseknek kéne megvenni akkor szűnjenek is meg mert nagyon félrement náluk a valóságérzékelés.

[istvan01]

Van egy másik elhajlási oka is a high-end piac szűkülésnek. A valódi minőségért irgalmatlan összeget kérnek a "jól bevezetett" márkák. Ezen belül is a kábelesek emelkednek ki. Csodálkozhatunk azon, hogy egy csúcs IC 1m-es párért 26ezerEUR-t, hangfalkábel 2m-es párért 73ezerEUR-t kellene fizetni? Igen, ezt nagyon kevesen hajlandók megadni, viszont a zászlóshajó alatti 4. kategória 1/10árat már jónak gondolják, miközben abból szinte minden minőség tényező ki van hagyva, de jól felhúzza annak is az árát 73ezerEUR master-reference xxx csúcs kábel.
Na, ez is taszító tényező az új, Z generáció számára.

[Vinkler]

A HIFIsta réteg egyértelműen olvad. Azok a maréknyi emberek, akik még vásárlónak tekinthetők, nem feltétlen a "multi" gyártók termékei közül vásárolnak. Miért? Mert ugyan azon az áron lehet már jobb, vagy drágábban sokkal jobb termékeket vásárolni.
Az elmúlt években gomba módra szaporodtak a DIY-ből felnövő kisebb gyártók, akik szuper, általában nagyon jó, vagy kiemelkedő termékekkel rukkoltak elő. Addig a "sorgyártók" egy széria frissítésével próbáltak valamit mutatni, de ez általában egy design váltásban kimerült, esetleg egy-két plusz funkciót reszeltek a készülékekbe, de sokszor hangzásbeli fejlődés nemhogy javult volna, rosszabb lett. Meg lehet nézni a Denon, Marantz, B&W vonalat is, pont ez történ náluk is.
A köznép, már nem vásárolta nagyon ezeket a termékeket (nem volt rá igénye, úgy általában a hifire sem), a hifistáknak meg nem felelt meg úgy álltában (tisztelet egy kevés számú kivételnek), a magas polcon lévő termékekből, meg azért nem vettek, mert azon az áron lehetett sokkal jobbakat is találni a már említett értelemben.

Így majd szépen degradálódnak egy blucuccos szintre, amíg a brand-el el tudja adni magát az átlagembernek, vagy majd újrapozicionálják valahova, de kötve hiszem, hogy sokáig megmaradnak ott, ahol eddig voltak.

[kaef2]

Túl bonyolult a hifis világ a mai fiatalabb generációk érdeklődőinek.

Bonyolult? Igen.
Azzal is, hogy régen volt az LP, kazetta és CD, bedugom és hallgatom. Ok, kell hozzá valami erősítő és hangszóró, akár kompakt minden egy-az egyben.
Aztán jött sztreamelés, PC-val, Roon-nal, lejátszó ilyen-olyan driverekkel, regisztrációk kavalkádjával. Ez már forrás szinten is bonyolulttá vált.
Akkor vissza a mindent egy-az-egyben, ami lett az egyre univerzálisabb okos telefon. Amivel lehet hálón, közösségi médián is villogni, sőt élni. Tinédzser generációra (Z) ez lett az élet felülete. 10-100ezer dolláros hifis, only audio rendszer? Azt nem értik mi az, minek?

Ez a hifis gyártók előtt azért több, mint egy évtizede ismert állapot.
Mégsem tesznek érdemben semmit. Amit meg a nagy gyártók (Apple, Samsung, stb) tesznek majd, nem egészen az audiofil irányba viszik a piacot.

Nemcsak a streaming miatt lett bonyolult a rendszer.
A hardverekből is könnyű összerakni 5-6-8, sok dobozosat, sok állvánnyal, elcsatolásokkal, külső órajel generátorokkal, karvastagságú kábelekkel, energia pazarló A-osztályú működéssel, ahol 5-10-15 négyzetmétert is elvesz a szobából a sok eszköz, főképpen ha még egy-két szubot is használunk. Mi ezt az élet rendjének tartjuk, de a még az érdeklődő fiatalok sem fogadják el ezt normálisnak többségükben.

Erre kellene a hifis cégeknek valami választ találni.
Ja és persze valahogy elmagyarázni, hogy milyen is az igényes zenehallgatás...

[istvan01]

Túl bonyolult a hifis világ a mai fiatalabb generációk érdeklődőinek.

Bonyolult? Igen.
Azzal is, hogy régen volt az LP, kazetta és CD, bedugom és hallgatom. Ok, kell hozzá valami erősítő és hangszóró, akár kompakt minden egy-az egyben.
Aztán jött sztreamelés, PC-val, Roon-nal, lejátszó ilyen-olyan driverekkel, regisztrációk kavalkádjával. Ez már forrás szinten is bonyolulttá vált.
Akkor vissza a mindent egy-az-egyben, ami lett az egyre univerzálisabb okos telefon. Amivel lehet hálón, közösségi médián is villogni, sőt élni. Tinédzser generációra (Z) ez lett az élet felülete. 10-100ezer dolláros hifis, only audio rendszer? Azt nem értik mi az, minek?

[kaef2]

Én ebből két dolgot vélek következtetni. Bajban lehet az audio high-end ipar néhány kulcs szereplője.

Miután itt elég gyakran előkerül, hogy az ide írogató és hifit kedvelő, azt hallgató emberek lassan ősbölénnyé válnak, növekvő átlagéletkorral és csökkenő létszámmal, ez bizony könnyen előfordulhat. Ma már biztosan több Samsung telefon van az emberek birtokában (és ezzel együtt mp3-t hallgató ember), mint mondjuk lemezjátszó, magnó, egyáltalán bármilyen hifis berendezés. Pár évtizeddel ezelőtt ez kellett a zenehallgatáshoz, nem volt más. Nem minden cég tud alkalmazkodni ehhez az új világhoz. Mint ahogy a hírek szerint sok autógyár/márkanév is el fog tűnni hamarosan.

Egy ismert külföldi hangsugárzó gyártónak éppen most csinált egy olyan prototípus erősítőt egy idehaza kevéssé ismert magyar cég, ahol a cél, hogy az aktív hangfalnak ne legyen semmilyen fizikai bemenete, csak BT és WiFi.
30 ezer eurós a passzív hangsugárzó, amihez a DSP-s kétutas erősítő készült.

Túl bonyolult a hifis világ a mai fiatalabb generációk érdeklődőinek.

[kaef2]

Bekebelezte a Harman/Samsung a Bowers & Wilkins, Marantz, és Denont tulajdonló csoportot.

Én ebből két dolgot vélek következtetni. Bajban lehet az audio high-end ipar néhány kulcs szereplője. Másik, út a nagy monopolizálás felé, ami akár lehet jó a fennmaradásra, de nem biztos hogy a fejlődés és a vásárlók érdekében.
Aztán az is lehet, hogy hasonlatos ahhoz, ami az élelmiszer-kozmetika területén történt brand felvásárlás az elmúlt 30-50 év alatt 5-6 nagy monopóliumra osztva annak világpiacát.

Alapvetően bajban van a hifi világ, nagyon sok miatt. Ha Ázsia nem költene annyi pénzt, amennyit költ, sokkal kevesebb cég lenne a piacon, az európai, amerikai high-end audio cégek egy része Ázsiából él. Elöregedtek a vásárlói, a több tíz kilós, energia pazarlóan működő elektronikái egyszerűen idegenek a mai fiatalabb potenciális vásárlói réteg számára.

Tartottam az őszi hifi kiállításon két előadást is, részben erről is beszélve. Ha valakit érdekel, küldjön üzenetet és elküldöm a linket, a második, sokkal rövidebb előadás videójához.

[pali923]

Én ebből két dolgot vélek következtetni. Bajban lehet az audio high-end ipar néhány kulcs szereplője.

Miután itt elég gyakran előkerül, hogy az ide írogató és hifit kedvelő, azt hallgató emberek lassan ősbölénnyé válnak, növekvő átlagéletkorral és csökkenő létszámmal, ez bizony könnyen előfordulhat. Ma már biztosan több Samsung telefon van az emberek birtokában (és ezzel együtt mp3-t hallgató ember), mint mondjuk lemezjátszó, magnó, egyáltalán bármilyen hifis berendezés. Pár évtizeddel ezelőtt ez kellett a zenehallgatáshoz, nem volt más. Nem minden cég tud alkalmazkodni ehhez az új világhoz. Mint ahogy a hírek szerint sok autógyár/márkanév is el fog tűnni hamarosan.

[istvan01]

Bekebelezte a Harman/Samsung a Bowers & Wilkins, Marantz, és Denont tulajdonló csoportot.

Én ebből két dolgot vélek következtetni. Bajban lehet az audio high-end ipar néhány kulcs szereplője. Másik, út a nagy monopolizálás felé, ami akár lehet jó a fennmaradásra, de nem biztos hogy a fejlődés és a vásárlók érdekében.
Aztán az is lehet, hogy hasonlatos ahhoz, ami az élelmiszer-kozmetika területén történt brand felvásárlás az elmúlt 30-50 év alatt 5-6 nagy monopóliumra osztva annak világpiacát.

[kaef2]

Bekebelezte a Harman/Samsung a Bowers & Wilkins, Marantz, és Denont tulajdonló csoportot.

[rTom]

[kaef2]

Jómagam a 24/352 illetve 64/352 DSD (remélem jól írom) hasonlíthattam össze.

Nem tudom így elsőre megmondani, holnap folytatom majd, de 16 éves fiamat is leültettem elé (csak projekt hetük lesz így nem alszik még :) ), aki a többedik meg/belehallgatás után is megmondta, hogy mikor szól ez vagy az a felvétel.

Holnap fülessel is tesztelem magam, meg megint leülök elé.

Van egy jó atmoszférája a felvételnek.

A DSD hivatalos megnevezése DSD64 vagy 2,88 MHz/ 1bit.
A file nevében csak azért van a 352 és a 64 bit, mert a TRPTK nevű holland audiofil kiadó kísérleteinek/ajánlásainak megfelelően csináltuk meg a különböző verziókat, ahogy az alábbi cikkben írva vagyon.

Megint tanultam valamit :)

Lehet a fülemmel van baj, de nem találtam nagy és eltérő különbséget a kettő között, de talán, esetleg a dsd szól jobban, illetve arra gondoltam, hogy a fülem már a maga 54 évével nem a legjobb egy 16 évesével szemben, illetve ha a felbontás közel azonos, nem jön ki füllbetűnő differencia :)

Annak ellenére is szólhat "jobban" a konvertált DSD, hogy PCM volt az eredeti felvétel, amennyiben a DAC architektúrája a DSD-t esetleg jobban szereti.

Ne felejtsük el, hogy soha nem hallunk csak egy komponenst (ebben az esetben a felvétel a komponens), hanem a rendszer egészét, a környezetet és persze a saját ízlésünket is ideértve.

[PgSpa]

Én is az 55. évemben vagyok. Nálam nagyon egyértelmű volt a különbség.

[GTomi]

Jómagam a 24/352 illetve 64/352 DSD (remélem jól írom) hasonlíthattam össze.

Nem tudom így elsőre megmondani, holnap folytatom majd, de 16 éves fiamat is leültettem elé (csak projekt hetük lesz így nem alszik még :) ), aki a többedik meg/belehallgatás után is megmondta, hogy mikor szól ez vagy az a felvétel.

Holnap fülessel is tesztelem magam, meg megint leülök elé.

Van egy jó atmoszférája a felvételnek.

A DSD hivatalos megnevezése DSD64 vagy 2,88 MHz/ 1bit.
A file nevében csak azért van a 352 és a 64 bit, mert a TRPTK nevű holland audiofil kiadó kísérleteinek/ajánlásainak megfelelően csináltuk meg a különböző verziókat, ahogy az alábbi cikkben írva vagyon.

Megint tanultam valamit :)

Lehet a fülemmel van baj, de nem találtam nagy és eltérő különbséget a kettő között, de talán, esetleg a dsd szól jobban, illetve arra gondoltam, hogy a fülem már a maga 54 évével nem a legjobb egy 16 évesével szemben, illetve ha a felbontás közel azonos, nem jön ki füllbetűnő differencia :)

[kaef2]

Jómagam a 24/352 illetve 64/352 DSD (remélem jól írom) hasonlíthattam össze.

Nem tudom így elsőre megmondani, holnap folytatom majd, de 16 éves fiamat is leültettem elé (csak projekt hetük lesz így nem alszik még :) ), aki a többedik meg/belehallgatás után is megmondta, hogy mikor szól ez vagy az a felvétel.

Holnap fülessel is tesztelem magam, meg megint leülök elé.

Van egy jó atmoszférája a felvételnek.

A DSD hivatalos megnevezése DSD64 vagy 2,88 MHz/ 1bit.
A file nevében csak azért van a 352 és a 64 bit, mert a TRPTK nevű holland audiofil kiadó kísérleteinek/ajánlásainak megfelelően csináltuk meg a különböző verziókat, ahogy az alábbi cikkben írva vagyon.

https://medium.com/@mediaengineering/al ... 35b4f0810b

[GTomi]

Jómagam a 24/352 illetve 64/352 DSD (remélem jól írom) hasonlíthattam össze.

Nem tudom így elsőre megmondani, holnap folytatom majd, de 16 éves fiamat is leültettem elé (csak projekt hetük lesz így nem alszik még :) ), aki a többedik meg/belehallgatás után is megmondta, hogy mikor szól ez vagy az a felvétel.

Holnap fülessel is tesztelem magam, meg megint leülök elé.

Van egy jó atmoszférája a felvételnek.

[kaef2]

Remélem, hogy nem off, de beszámolnék az előbbi letöltés meghallgatásáról.
Az általam választott két verzió: 24/352 PCM és DSD 128.
Nálam óriási a különbség, a PCM előre tolakodó, kissé kemény, amolyan CD-s hang.
A DSD levegős, éteri, sokkal jobb a tér és a helyszín atmoszférája is jobban jön le.

Köszönöm a posztot. :)

A 352,8 kHz/24 bit az eredeti felvétel.
A DSD128 a 352,8 kHz/64 bites verzióból konvertált.

(Csak azok kedvéért írom, akik nem olvasták a technikai részleteket.)

[PgSpa]

Remélem, hogy nem off, de beszámolnék az előbbi letöltés meghallgatásáról.
Az általam választott két verzió: 24/352 PCM és DSD 128.
Nálam óriási a különbség, a PCM előre tolakodó, kissé kemény, amolyan CD-s hang.
A DSD levegős, éteri, sokkal jobb a tér és a helyszín atmoszférája is jobban jön le.