Cd játszók

[juliush]

Senki sem tudja, hogy a CD lejátszás folyamata analóg erősítőkkel kezdődik, azzal is végződik?
(Laser preamp input & L/R analog output)
TJ.

Sajnos az Általad felvázolt kép pont a digitális technológia lényegét felejti ki, azt a nem-lineáris logikai döntés sorozatot, amely a CD-ről kiolvasott információt (amely egyébként nem az analóg jelalakból, hanem az adott hullámhosszúságú, koherens lézernyalább oda-vissza útjának fáziskülönbségeiből adódik a pitek és nem-pitek esetén) a digitális kódolásban alkalmazott faék egyszerűségű "jelszótárra", "1"-esekre és "0"-kra fordítja le. A CD-technológia kidolgozói elég komoly erőfeszítéseket tettek a folyamat hibatűrő képességének biztosításáért.
Innen még elég messze van az a szakasz a fizikai D/A-átalakítást követően, amelytől kezdve a jel alakja közvetlenül a zenei információt reprezentálja, és mint ilyen lineáris, analóg erősítés tárgyát képezi.

[chord_]

Senki sem tudja, hogy a CD lejátszás folyamata analóg erősítőkkel kezdődik, azzal is végződik?
(Laser preamp input & L/R analog output)
TJ.

De nem arról volt szó, hogy a dekódoláskor veszteségmentesen visszakapjuk a jelet? Sőt, itt most csak a kiolvasásról van szó, a korongon lévő pitek olvasásáról. Ha pl. Morze hasonlattal élnénk, a tá-tá-ti, az akkor is egy G betű, ha közben sercegés van és mindenféle analóg zavarjel zavarja az adást / vételt?
Illetve, ha nincs is dekódolás, csak kiolvasás, vagyis az 11110 az a dac bemenetén már nem 11110?

[tunerman]

Senki sem tudja, hogy a CD lejátszás folyamata analóg erősítőkkel kezdődik, azzal is végződik?
(Laser preamp input & L/R analog output)
TJ.

[chord_]

Úgy látom, hogy nem tudod a CD lejátszók alapvető működését - a lemezről visszaverődőtt lézerfényt fotódetektorok érzékelik, és az áramváltozásokat ANALÓG erősìtőfokozatok fogadják

Ez érvényes a komplex fázismodulált jelfolyamra (Eye Pattern), és a szervó áramkörökre is - itt aztán jönnek a szokásos analóg áramköri problémák

Igyekszem megérteni.
Ha egy dac fogad egy optikai kábelen digitális jelfolyamot, amelyik bithelyes, és mégis kihalljuk a futómű függesztését, vagy pl. a futómű alátét-manővereit, akkor hol van az analóg vonalon a probléma? 'Másképp' bithelyes? Vagy ez az egész bithelyesség csak a 26. probléma, és a digitális jelfolyam befertőződött valahogyan, hogy pl. silány basszust hallunk?
Aki sok futóművet már kipróbált, tudja, hogy a mélyátvitelben akkora eltérések lehetnek, mintha valami eq lenne a háttérben.

Ha az autóban a digitális vezérlésű ABS panelt gumibakokra függesztjük, másképp fog fékezni?

[tunerman]

A széles sávú rugós rezgés csillapító, energia elnyelőt úgy módosította a barátod ad-hoc alapon, hogy a rugó+gumi töltet saját frekvenciája jóval magasabbra került, mint ahol magában a rugóé volt, elkezdett átereszteni és gerjedni. Az ilyesmi mérnöki szempontok alapján elég jól tervezhető és kézben tartható.

Egy LP játszónál ez valószínűleg helyes érvelés.
A digitális technikában viszont nem.
Miért fáj az 1-0 soroknak, ha egy függesztés ilyen vagy olyan?
Nehogy azzal gyertek, hogy a 'kiolvasási pontosság', mert akkor a karcosabb CD lemezek gyengébben szólnának, amit első körön cáfolni tudok, valamint a nagy pufferes, sokszor-beolvasós lejátszók ezt a problémát eleve kikerülik, mégsem mindegy nekik sem a mechanikai csatolás.

Úgy látom, hogy nem tudod a CD lejátszók alapvető működését - a lemezről visszaverődőtt lézerfényt fotódetektorok érzékelik, és az áramváltozásokat ANALÓG erősìtőfokozatok fogadják

Ez érvényes a komplex fázismodulált jelfolyamra (Eye Pattern), és a szervó áramkörökre is - itt aztán jönnek a szokásos analóg áramköri problémák
(A fotón saját mérésem jelalakja látható)
TJ.

[konok]

Amiről Te írsz, az a komplett A/D-D/A folyamat, melyben a mechanikai rezgésnek még "analóg tartományban" kitett folyamaton A/D átalakítás után szoftveresen mutatod ki a mechanikus beavatkozás hatását.
A CD-olvasóban egy korábban rögzített mechanikai folyamat, a zene már A/D-átalakításon esett át valamikor, és a kiolvasó egységben a rezgések mechanikai hatásának a i.) tárolt és kiolvasott digitalizált információra, és/vagy ii.) a D/A-átalakításra gyakorolt hatását kellene magyaráznunk.
Az i.) eset ugye a bithelyesség sérülése lenne, vagyis a kiolvasást követően eltér a digitálisan tárolt információ az eredetitől.
A ii.) esetben a kiolvasás során olyan fizikai környezetbéli változás történik a rezgések hatására, amely a D/A-átalakítás folyamatát befolyásolja a bithelyesség teljes megőrzése mellett is. Például a kiolvasás pontossága többszöri ismétlést, erőteljesebb hibajavító számításokat követel meg, amelynek hatása megnövekedett EM hatás, ami befolyásolja az órajelek pontosságát, vagy a D/A átalakító működésének linearitását, zaját.

Így van. Ezért is írtam, hogy fogalmam sincs mi okozza a készülékben a problémát.
Mechanikai olvasata ennek úgy néz ki, hogy az áthangolt, szűkebb tartományban dolgozó csillapító elem a hangra nem kívánt hatást gyakorolt. Javasolt a gyári állapot visszaállítása.

[juliush]

Absztrakcióban gondolkozol, így a cáfolatod nem alapos.
Hasonlóval foglalkozom, igaz nem audio, hanem video, ipari video, hiperspektrális kamerák, lidar berendezések, egyéb ilyesmi szenzorok rezgés problémáival. Néhány esetben egy felvételből szoftveres úton meg tudom mondani hány Hz-en keletkezik a digitális alapon működő berendezésben a zaj, azt melyik mechanikai szerkezeti elem vagy környezeti hatás okozza, pl dronoknál elég jól belőhető. Hogy konkrétan a puffer nem bírja tovább, az érzékelés lesz extra zajos vagy a szoftveres szűrők kezdenek átereszteni, az már nem az én szakterületem (én gépészeti irányból közelítek). Megtervezem hozzá a megfelelő elnyelőt vagy tanácsot adok a konstrukció módosítására és -jó esetben- megszűnik a probléma.
A kedvencem a CMOS floating szenzor, azt arra tervezték, hogy ne kelljen ezzel foglalkozni, na az a legérzékenyebb.
Hasonló ez is, mint a szoba akusztika. :)

Amiről Te írsz, az a komplett A/D-D/A folyamat, melyben a mechanikai rezgésnek még "analóg tartományban" kitett folyamaton A/D átalakítás után szoftveresen mutatod ki a mechanikus beavatkozás hatását.
A CD-olvasóban egy korábban rögzített mechanikai folyamat, a zene már A/D-átalakításon esett át valamikor, és a kiolvasó egységben a rezgések mechanikai hatásának a i.) tárolt és kiolvasott digitalizált információra, és/vagy ii.) a D/A-átalakításra gyakorolt hatását kellene magyaráznunk.
Az i.) eset ugye a bithelyesség sérülése lenne, vagyis a kiolvasást követően eltér a digitálisan tárolt információ az eredetitől.
A ii.) esetben a kiolvasás során olyan fizikai környezetbéli változás történik a rezgések hatására, amely a D/A-átalakítás folyamatát befolyásolja a bithelyesség teljes megőrzése mellett is. Például a kiolvasás pontossága többszöri ismétlést, erőteljesebb hibajavító számításokat követel meg, amelynek hatása megnövekedett EM hatás, ami befolyásolja az órajelek pontosságát, vagy a D/A átalakító működésének linearitását, zaját.

[konok]

Egy LP játszónál ez valószínűleg helyes érvelés.
A digitális technikában viszont nem.
Miért fáj az 1-0 soroknak, ha egy függesztés ilyen vagy olyan?
Nehogy azzal gyertek, hogy a 'kiolvasási pontosság', mert akkor a karcosabb CD lemezek gyengébben szólnának, amit első körön cáfolni tudok, valamint a nagy pufferes, sokszor-beolvasós lejátszók ezt a problémát eleve kikerülik, mégsem mindegy nekik sem a mechanikai csatolás.

Absztrakcióban gondolkozol, így a cáfolatod nem alapos.
Hasonlóval foglalkozom, igaz nem audio, hanem video, ipari video, hiperspektrális kamerák, lidar berendezések, egyéb ilyesmi szenzorok rezgés problémáival. Néhány esetben egy felvételből szoftveres úton meg tudom mondani hány Hz-en keletkezik a digitális alapon működő berendezésben a zaj, azt melyik mechanikai szerkezeti elem vagy környezeti hatás okozza, pl dronoknál elég jól belőhető. Hogy konkrétan a puffer nem bírja tovább, az érzékelés lesz extra zajos vagy a szoftveres szűrők kezdenek átereszteni, az már nem az én szakterületem (én gépészeti irányból közelítek). Megtervezem hozzá a megfelelő elnyelőt vagy tanácsot adok a konstrukció módosítására és -jó esetben- megszűnik a probléma.
A kedvencem a CMOS floating szenzor, azt arra tervezték, hogy ne kelljen ezzel foglalkozni, na az a legérzékenyebb.
Hasonló ez is, mint a szoba akusztika. :)

[chord_]

A széles sávú rugós rezgés csillapító, energia elnyelőt úgy módosította a barátod ad-hoc alapon, hogy a rugó+gumi töltet saját frekvenciája jóval magasabbra került, mint ahol magában a rugóé volt, elkezdett átereszteni és gerjedni. Az ilyesmi mérnöki szempontok alapján elég jól tervezhető és kézben tartható.

Egy LP játszónál ez valószínűleg helyes érvelés.
A digitális technikában viszont nem.
Miért fáj az 1-0 soroknak, ha egy függesztés ilyen vagy olyan?
Nehogy azzal gyertek, hogy a 'kiolvasási pontosság', mert akkor a karcosabb CD lemezek gyengébben szólnának, amit első körön cáfolni tudok, valamint a nagy pufferes, sokszor-beolvasós lejátszók ezt a problémát eleve kikerülik, mégsem mindegy nekik sem a mechanikai csatolás.

[konok]

Egy barátomnál, egy nagyon jó hangú láncnál, az xxx CD játszónál, (kb 1M kategória), csak azt csinálta, hogy a mechanika függesztésénél a kicsi gumi(?) bakok alá betett pici mittudoménmit, tuning-ötlet gyanánt, tényleg egy minimális változtatás, -
ez egy AB tesz volt, én ültem a fotelben végig, és akkorát változott a hang, hogy a legvadabb kábel-kísérletek sem okoztak ilyet....
Rosszabb lett amúgy. De nem kicsit.
Szóval, a helyzet elkeserítő. Hogy ilyen zéró dolgokkal mennyire el lehet b@szni a hangot, kb. 2 perc alatt.
Nesze neked digitális technika.:)

A széles sávú rugós rezgés csillapító, energia elnyelőt úgy módosította a barátod ad-hoc alapon, hogy a rugó+gumi töltet saját frekvenciája jóval magasabbra került, mint ahol magában a rugóé volt, elkezdett átereszteni és gerjedni. Az ilyesmi mérnöki szempontok alapján elég jól tervezhető és kézben tartható.

[chord_]

Melyik ez a Pro-ject?

Pro-Ject RS-2T

[frenki485]

Csak megjegyzem, hogy a highend vilag amig kezd leszokni az egybe aluminium tomb megoldasokrol az elkepeszto anyag/energia/megmunkalasi arak miatt, addig Kinaban ez negyedebe kerul, igy lasd pl. Matrix viszonylag emesztheto aru termekei is mart aluhazba kerulnek. Ott szinte mindegy.

Soha nem voltam mart-alu-ház-rajongó.
Lehet, ez felül kell vizsgálnom? - szinte szerelmes vagyok ebbe a Pro-Ject futóműbe most, olyan hangot csinál.



Amúgy, ez az egész annyira bonyolult, hogy én sem hittem volna, egészen a közelmúltig.
Egy barátomnál, egy nagyon jó hangú láncnál, az xxx CD játszónál, (kb 1M kategória), csak azt csinálta, hogy a mechanika függesztésénél a kicsi gumi(?) bakok alá betett pici mittudoménmit, tuning-ötlet gyanánt, tényleg egy minimális változtatás, -
ez egy AB tesz volt, én ültem a fotelben végig, és akkorát változott a hang, hogy a legvadabb kábel-kísérletek sem okoztak ilyet....
Rosszabb lett amúgy. De nem kicsit.
Szóval, a helyzet elkeserítő. Hogy ilyen zéró dolgokkal mennyire el lehet b@szni a hangot, kb. 2 perc alatt.
Nesze neked digitális technika.:)

Melyik ez a Pro-ject?

[wittao]

Mi regebben tobb keszuleket csinaltunk mart aluminium hazban. Erezhetoen jobban szolt ugyanaz az elektronika igy.
Viszont amikor egy 5-tengelyes marogepet ki kell fizetni 22-26 orat csusszon az anyagon, az anyag 75%-at elforgacsolva, jo sok penzert mindezt… atertekeltuk a dolgot.
A mostani aluminium hazaink szinten CNC-martak, de darabokbol vannak osszerakva, minimalis anyagveszteseggel, igy alacsonyabb koltsegekkel (a durva az, hpgy meg igy is dragabb, mint 5 evvel ezelott a teljes alutombbol kimaras… ennyit valtozott a vilag).

Onmaga a keszulekhaz egyebkent ugyanugy beleszol a hangba, befolyasolja a vegeredmenyt, igy erre is gondot kell forditani (illetve. erdemes). De minel tobb mindenre forditunk energiat, az halmozza a koltsegeket. Es nalunk 1 munkaora nem annyi, mint Kinaban. Utana az ertekesitesi modell sem ugyanaz.
Nem allitom, hogy nincsenek jo kinai termekek, de azok rendre ugyanugy dragak is. Es meg eljon az ideje, hogy nagy kinai highend gyartok fogjak ostromolni a modtani EU/Usa/Japan/Kanada hegemoniat.

[chord_]

Csak megjegyzem, hogy a highend vilag amig kezd leszokni az egybe aluminium tomb megoldasokrol az elkepeszto anyag/energia/megmunkalasi arak miatt, addig Kinaban ez negyedebe kerul, igy lasd pl. Matrix viszonylag emesztheto aru termekei is mart aluhazba kerulnek. Ott szinte mindegy.

Soha nem voltam mart-alu-ház-rajongó.
Lehet, ez felül kell vizsgálnom? - szinte szerelmes vagyok ebbe a Pro-Ject futóműbe most, olyan hangot csinál.



Amúgy, ez az egész annyira bonyolult, hogy én sem hittem volna, egészen a közelmúltig.
Egy barátomnál, egy nagyon jó hangú láncnál, az xxx CD játszónál, (kb 1M kategória), csak azt csinálta, hogy a mechanika függesztésénél a kicsi gumi(?) bakok alá betett pici mittudoménmit, tuning-ötlet gyanánt, tényleg egy minimális változtatás, -
ez egy AB tesz volt, én ültem a fotelben végig, és akkorát változott a hang, hogy a legvadabb kábel-kísérletek sem okoztak ilyet....
Rosszabb lett amúgy. De nem kicsit.
Szóval, a helyzet elkeserítő. Hogy ilyen zéró dolgokkal mennyire el lehet b@szni a hangot, kb. 2 perc alatt.
Nesze neked digitális technika.:)

[wittao]

Azt remelem nem nekem kell elsore leirnom neked, hogy egy kinai CD-jatszon mekkora haszna van a gyartonak, es azt szorozd meg 100.000 eladott darabszammal, es ezt hasonlitsd ossze egy highend gyarto haszonkulcsa x par100/par1000 darabszammal.
A kereskedok es a gyartok is nagyobbat dzakitanak a tucat sz@rral…

Azt kellene megérteni, hogy nekem, mint végfelhasználónak, fogyasztónak ez teljesen irreleváns. Hogy mi és miért van a háttérben, az teljesen érdektelen. Én nem látom, hogy hány db. SMSL készül, és hány db. ML.
Csak a hangra megyünk. És nem, nincs tudatos fogyasztói magatartás, hogy 'támogassuk a hazai / EU-s / stb /.. gyártókat', meg csináljuk, mint Széchenyi apánk, (akit én végtelenül tisztelek), vegyük a hazait, vagy mondjuk hogy úgy vásároljunk, hogy 'kisebb öko-izé-nyomat legyen', vagy hogy miafrásznak 10 kiló rézdrót egy erősítőbe, meg hogy ez az egy tömbből kimart alu test az konkrétan merénylet a bolygó ellen, stb...
Eleve egy totál önző luxusdologról van szó, az összes utálható / szerethető devianciájával együtt.

En is a hangra megyek es nem vagyok a penztarcam ellensege. Ha ezt a lejatszosdit meg tudtam volna oldani egy fel kilos csoda kinai kutyuvel 1000€-ert, akkor megoldottam volna. De nem ment. Mert meg mindig annyiba kerul minden a vilagban, amennyit er… csodak nincsenek.
Csak megjegyzem, hogy a highend vilag amig kezd leszokni az egybe aluminium tomb megoldasokrol az elkepeszto anyag/energia/megmunkalasi arak miatt, addig Kinaban ez negyedebe kerul, igy lasd pl. Matrix viszonylag emesztheto aru termekei is mart aluhazba kerulnek. Ott szinte mindegy.

[chord_]

Azt remelem nem nekem kell elsore leirnom neked, hogy egy kinai CD-jatszon mekkora haszna van a gyartonak, es azt szorozd meg 100.000 eladott darabszammal, es ezt hasonlitsd ossze egy highend gyarto haszonkulcsa x par100/par1000 darabszammal.
A kereskedok es a gyartok is nagyobbat dzakitanak a tucat sz@rral…

Azt kellene megérteni, hogy nekem, mint végfelhasználónak, fogyasztónak ez teljesen irreleváns. Hogy mi és miért van a háttérben, az teljesen érdektelen. Én nem látom, hogy hány db. SMSL készül, és hány db. ML.
Csak a hangra megyünk. És nem, nincs tudatos fogyasztói magatartás, hogy 'támogassuk a hazai / EU-s / stb /.. gyártókat', meg csináljuk, mint Széchenyi apánk, (akit én végtelenül tisztelek), vegyük a hazait, vagy mondjuk hogy úgy vásároljunk, hogy 'kisebb öko-izé-nyomat legyen', vagy hogy miafrásznak 10 kiló rézdrót egy erősítőbe, meg hogy ez az egy tömbből kimart alu test az konkrétan merénylet a bolygó ellen, stb...
Eleve egy totál önző luxusdologról van szó, az összes utálható / szerethető devianciájával együtt.

[pärt]

Még egyszer köszi a releváns válaszokat. Örülök, hogy beindított egy építő jellegű párbeszédet, végre nem az unásig ismert panelek ismételgetésével.

[wittao]

...Ma ez egy kínai dac-al meghaladható.
A világ fejlődött.
Ez van.

Ezt a "fejlődést" ugye csak viccnek szántad? Ja, nem. Totálisan komolyan gondoltad.
Akkor meg vagyok nyugodva. Nem vagyok még teljesen süket.
A baj ott kezdődne, ha nekem is tetszene, ami neked. Na, az valóban gáz lenne.
Olyan mértékű ízlésbeli devianciával, amit te itt hevesen képviselsz, szerencsére nem kell azonosulnom.
Ha valami neked nem tetszik, akkor szinte mindenki biztos lehet abban, hogy neki miért igen és jó úton jár.
Azt becsülöm benned, hogy ennyire kiállsz a véleményed mellett, csak ezt nem árt a többieknek a helyén kezelni ismerve a zenei szubkultúrádat, a rendszeredet. Örülj neki, hogy téged boldoggá tesz, csak messzemenő következtetéseket nem kéne levonni ezek mögül.

Tudom, hogy a kereskedői érdekeidet erősen sértem.
Nem tudok mást leírni, mint amit hallottam.
Veled ellentétben, én nem vagyok kereskedő, nem mozgat az, hogy a $15k gépen mennyi megy a zsebembe, és nem szajkózom azt, hogy a kínai az f@s mindig.

Azt remelem nem nekem kell elsore leirnom neked, hogy egy kinai CD-jatszon mekkora haszna van a gyartonak, es azt szorozd meg 100.000 eladott darabszammal, es ezt hasonlitsd ossze egy highend gyarto haszonkulcsa x par100/par1000 darabszammal.
A kereskedok es a gyartok is nagyobbat dzakitanak a tucat sz@rral…

[chord_]

...Ma ez egy kínai dac-al meghaladható.
A világ fejlődött.
Ez van.

Ezt a "fejlődést" ugye csak viccnek szántad? Ja, nem. Totálisan komolyan gondoltad.
Akkor meg vagyok nyugodva. Nem vagyok még teljesen süket.
A baj ott kezdődne, ha nekem is tetszene, ami neked. Na, az valóban gáz lenne.
Olyan mértékű ízlésbeli devianciával, amit te itt hevesen képviselsz, szerencsére nem kell azonosulnom.
Ha valami neked nem tetszik, akkor szinte mindenki biztos lehet abban, hogy neki miért igen és jó úton jár.
Azt becsülöm benned, hogy ennyire kiállsz a véleményed mellett, csak ezt nem árt a többieknek a helyén kezelni ismerve a zenei szubkultúrádat, a rendszeredet. Örülj neki, hogy téged boldoggá tesz, csak messzemenő következtetéseket nem kéne levonni ezek mögül.

Tudom, hogy a kereskedői érdekeidet erősen sértem.
Nem tudok mást leírni, mint amit hallottam.
Veled ellentétben, én nem vagyok kereskedő, nem mozgat az, hogy a $15k gépen mennyi megy a zsebembe, és nem szajkózom azt, hogy a kínai az f@s mindig.

[ELEX]

...Ma ez egy kínai dac-al meghaladható.
A világ fejlődött.
Ez van.

Ezt a "fejlődést" ugye csak viccnek szántad? Ja, nem. Totálisan komolyan gondoltad.
Akkor meg vagyok nyugodva. Nem vagyok még teljesen süket.
A baj ott kezdődne, ha nekem is tetszene, ami neked. Na, az valóban gáz lenne.
Olyan mértékű ízlésbeli devianciával, amit te itt hevesen képviselsz, szerencsére nem kell azonosulnom.
Ha valami neked nem tetszik, akkor szinte mindenki biztos lehet abban, hogy neki miért igen és jó úton jár.
Azt becsülöm benned, hogy ennyire kiállsz a véleményed mellett, csak ezt nem árt a többieknek a helyén kezelni ismerve a zenei szubkultúrádat, a rendszeredet. Örülj neki, hogy téged boldoggá tesz, csak messzemenő következtetéseket nem kéne levonni ezek mögül.

[wittao]

....Kiindulsz a 20 eves ML lejatszodbol, aminel mar akkor is 10 masik volt, amit hamarabb megvettem volna…
.....

Szerintem fogalmad sincs, hogy miről beszélsz. Az ML No.512-es SACD/CD játszó a valaha létezett egyik legjobb egydobozos CD játszó volt. Már ami a hangját illeti. Nincs 20 éves, mivel 2008-ban jelent meg. Az első az országban az enyém volt még a piacra dobása előtt. A hangja extrém jó volt, ahogy a megbízhatósága extrém rossz. A széria feltehetően megbízhatóbb volt már, azok hangjáról nem tudok véleményt mondani. Én egy hónap alatt kettőt küldtem vissza, mert meghibásodott. Aztán elengedtem. Nem a hangja miatt!
De az előd ML No. 390S a mai napig is a legjobbak között van.
Nem fostalicska kábelezés és rendszer kell hozzájuk. Ha nem kapják meg a kiszolgálást, tudásuk töredékét se képes a tulaja kihozni belőlük. De a lényeg, egy húszdolláros kínai szar jobb náluk. Komolyan vicc már ez az egész, amit itt "komoly és tapasztalt bloggerek" elkövetnek a gyanútlan betévedőkkel szemben.

A szíjhajtású CEC az Oracle (amúgy az egész Oracle és CEC) egy vicc az ML-hez képest. Minden tekintetben - garázsfusi mindegyik.

Elnezest, hogy egy 17 eves keszuleket le 20-eveseztem :) volt szerencsem hallani 512-est, es nekem nem tetszett. Utana a CD-t nem akarta kiadni, nalam ez deal-breaker volt. Olvastam a muszaki gondokrol is, vegleg elvetettem a markat.
Az Oracle 2000 futomu szerintem nem vicc, es a CEC-nek se a belepo modelljet hasonlitsuk ha a ML eseten 512 es 390S a merce.
A 20 dollaros kinai szar jobb naluk mondat nem az en billentyuzetemet hagyta el

[chord_]

..De a lényeg, egy húszdolláros kínai szar jobb náluk. Komolyan vicc már ez az egész, amit itt "komoly és tapasztalt bloggerek" elkövetnek a gyanútlan betévedőkkel szemben.

Van, akinek az árcédula a lényeg. Nem becsülöm le őket, ne hidd.
De van, aki ki tud ebből szabadulni. Nem egyszerű dolog.
Mert az van, hogy az ultra drága gépek akkor is jók, ha nem jók. Ezt amúgy minden kereskedő tudja.

Abban egyetérthetünk, hogy a ML512 egy nagyon jó hang, a többi nagyvashoz képest is. Nagyon szép emlékeim vannak róla.
Ma ez egy kínai dac-al meghaladható.
A világ fejlődött.
Ez van.

[chord_]

Ez egy parttalan vita lesz, ami soha nem fog eldönteni egy olyan kérdést, amit senki sem tett fel.
Majd jöhet a számháború, hogy melyik mennyibe kerül, meg hogy almával a körtét és a vagdalkozás, hogy "na de hallottad-e egymás mellett őket?" meg mi mosta fel a padlót mivel.
Pár hasznos támpontot már kaptam, köszönöm. Ha valakinek még van saját tapasztalata, örömmel veszem, ha megosztja.

Részemről annyi még, hogy a CEC - futóműnek soha. Egy hangi tévedés szerintem.

A Kalista, nyilván nem játszik nekünk. De a kiállítás egyik legrosszabb hangját adta az ősszel, többek szerint is.
Most képzeld el, ha a 'szakértők' ezt a hangot hozták ki belőle a soktízmilliós körítéssel, akkor nekünk otthon mi jutna...:)
Na jó, ez vicc akart lenni...
De az a szörnyű-sz@r hang, az nem volt vicces.

[ELEX]

....Kiindulsz a 20 eves ML lejatszodbol, aminel mar akkor is 10 masik volt, amit hamarabb megvettem volna…
.....

Szerintem fogalmad sincs, hogy miről beszélsz. Az ML No.512-es SACD/CD játszó a valaha létezett egyik legjobb egydobozos CD játszó volt. Már ami a hangját illeti. Nincs 20 éves, mivel 2008-ban jelent meg. Az első az országban az enyém volt még a piacra dobása előtt. A hangja extrém jó volt, ahogy a megbízhatósága extrém rossz. A széria feltehetően megbízhatóbb volt már, azok hangjáról nem tudok véleményt mondani. Én egy hónap alatt kettőt küldtem vissza, mert meghibásodott. Aztán elengedtem. Nem a hangja miatt!
De az előd ML No. 390S a mai napig is a legjobbak között van.
Nem fostalicska kábelezés és rendszer kell hozzájuk. Ha nem kapják meg a kiszolgálást, tudásuk töredékét se képes a tulaja kihozni belőlük. De a lényeg, egy húszdolláros kínai szar jobb náluk. Komolyan vicc már ez az egész, amit itt "komoly és tapasztalt bloggerek" elkövetnek a gyanútlan betévedőkkel szemben.

A szíjhajtású CEC az Oracle (amúgy az egész Oracle és CEC) egy vicc az ML-hez képest. Minden tekintetben - garázsfusi mindegyik.

[pärt]

Ez egy parttalan vita lesz, ami soha nem fog eldönteni egy olyan kérdést, amit senki sem tett fel.
Majd jöhet a számháború, hogy melyik mennyibe kerül, meg hogy almával a körtét és a vagdalkozás, hogy "na de hallottad-e egymás mellett őket?" meg mi mosta fel a padlót mivel.
Pár hasznos támpontot már kaptam, köszönöm. Ha valakinek még van saját tapasztalata, örömmel veszem, ha megosztja.