Kábelezzünk

[zoli73]

...picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak,
...és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük...

...az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára...

Ilyenkor a távolban felsír egy mérnök.

Ja.
Aki az űrkorszakban képtelen elmagyarázni nekünk az igazi, műszaki okokat, hogy két tápkábel között miért lehet ekkora hangi különbség... aki ott tart, hogy megméri a bemeneti csatlakozón, mindkettőnél 231V, és a vállát vonogatja...

Szerintem aki a tudomány mai állása szerint ezt meg tudja válaszolni, az jogosan pályázik a fizikai Nobel-díjra.
Nem is értem, miért kell folyton mindenre magyarázatot követelni?
Nem mindegy, mitől szól máskép a rendszer az egyik kábellel, mint a másikkal?
Ha Mi, hifisták, zenehallgatók megkapnánk a pontos, fizikai magyarázatot, akkor mennyivel lennénk előbbre? Ettől elégedettebben dőlnénk hátra zenehallgatás közben? Egy fenét!
Ehhez képest például az akusztika egy eléggé egzakt tudomány, minden jelenség mérhető, van rá magyarázat, sokakat mégsem érdekel, csak mennek a saját fejük után, hogy majd Ők megmutatjám...

[Luxor Audio]

Ilyenkor a távolban felsír egy mérnök.

A közelben is, de jól titkolja.

[chord_]

...picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak,
...és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük...

...az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára...

Ilyenkor a távolban felsír egy mérnök.

Ja.
Aki az űrkorszakban képtelen elmagyarázni nekünk az igazi, műszaki okokat, hogy két tápkábel között miért lehet ekkora hangi különbség... aki ott tart, hogy megméri a bemeneti csatlakozón, mindkettőnél 231V, és a vállát vonogatja...

[Aszpirin]

jó, hogy ez feljött, akartam már régóta kérdezni, hogy valaki aki használt-e már valaki ilyen beégető/bejárató/enhancer stb nevű cd-ket, amikről a netes cikkek ódákat zengenek, hogy micsoda pozitív hatása van. tényleg van/nincs?

Kábelekre (főleg tápkábelekre :) ) nem tudom, de fejhallgatóra anno használtam bejárató CD-t, persze hogy van haszna. Egyébként fejhallgató/hangsugárzó bejáratására ez nem valami vudu, hanem a CD-n található anyag olyan, hogy megrezgesse minden hallható frekvencián a hangszórók membránját.

[pärt]

...picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak,
...és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük...

...az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára...

Ilyenkor a távolban felsír egy mérnök.

[pali923]

Igen, de érdemes szem előtt tartani hogy így az egyik kábelnek csöves, a másiknak A, a harmadiknak pedig AB osztályú hangja lesz :(

Így van, és ezután kötelezővé kell tenni, hogy az eladó erősítők mellé társítani kell a megfelelően bejáratott tápkábelt is! Az RCA maradhat?

[greenbio]

Na de mivel lett bejáratva az a kábel?
Ha már rezgések.

Nekem meggyőződésem, hogy a hozzám kerülő készülékeknek 'meg kellett ismerkedni' a lemezeimmel, ízlésemmel, a szobával, az árammal, a kábelekkel, és onnantól állt be a hang.

Járt nálam régen egy bejárató CD, valami furcsa generált szörnyűség volt, amivel járatni kellett, kb. 5 perc volt, a szobából ki is mentünk. Visszatérve, az hallatszott, hogy kissé 'elhangolódott' az hang.
Hogy egy finom Frescobaldi csembaló után, jött ez a brutális nem-emberi zaj-cucc, a rendszer 'besértődött'.
Kb. 2 nap kellett, mire visszaállt minden.

Ez lehet pszichózis (85%), vagy lehet valami más effektus (15%), de a zenehallgatás szempontjából teljesen jelentételen, hogy melyik történt.

jó, hogy ez feljött, akartam már régóta kérdezni, hogy valaki aki használt-e már valaki ilyen beégető/bejárató/enhancer stb nevű cd-ket, amikről a netes cikkek ódákat zengenek, hogy micsoda pozitív hatása van. tényleg van/nincs?

[earforce]

Azt mondják a tapasztaltabbak, hogy üresjáratban(zene nélkül) is bejáródik a hálózati kábel, de ebben az esetben talán az sem mindegy, hogy milyen erősítő nyeli az áramot.
Egy csöves, vagy félvezetős A-osztályú biztos hamarabb bejáratja, mint egy kisebb A-B osztályú.

Igen, de érdemes szem előtt tartani hogy így az egyik kábelnek csöves, a másiknak A, a harmadiknak pedig AB osztályú hangja lesz :(

[chord_]

Na de mivel lett bejáratva az a kábel?
Ha már rezgések.

Nekem meggyőződésem, hogy a hozzám kerülő készülékeknek 'meg kellett ismerkedni' a lemezeimmel, ízlésemmel, a szobával, az árammal, a kábelekkel, és onnantól állt be a hang.

Járt nálam régen egy bejárató CD, valami furcsa generált szörnyűség volt, amivel járatni kellett, kb. 5 perc volt, a szobából ki is mentünk. Visszatérve, az hallatszott, hogy kissé 'elhangolódott' az hang.
Hogy egy finom Frescobaldi csembaló után, jött ez a brutális nem-emberi zaj-cucc, a rendszer 'besértődött'.
Kb. 2 nap kellett, mire visszaállt minden.

Ez lehet pszichózis (85%), vagy lehet valami más effektus (15%), de a zenehallgatás szempontjából teljesen jelentételen, hogy melyik történt.

[zoli73]

Na de mivel lett bejáratva az a kábel?
Ha már rezgések.

Na most, én ezek közűl a stílusok közűl egyiket sem hallgatom, akkor én mire számítsak?
Azt mondják a tapasztaltabbak, hogy üresjáratban(zene nélkül) is bejáródik a hálózati kábel, de ebben az esetben talán az sem mindegy, hogy milyen erősítő nyeli az áramot.
Egy csöves, vagy félvezetős A-osztályú biztos hamarabb bejáratja, mint egy kisebb A-B osztályú.

[earforce]

Na de mivel lett bejáratva az a kábel?
Ha már rezgések.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

Egy saját teória, mint eddigi kategorikus bejáratódás-tagadó, csak gomolyog nálam:

Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük.
Nem kizárt, hogy ezért van a hirtelen tesztek hirtelen bedugásainak hiábavalósága, a hangkép, meg a véleményeink összezavarodása. Aztán, amire azt mondjuk, hogy 'lenyugszik', az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára.
Bejáratódik, azt mondjátok.

Ezt azért kellett kitaláljam, mert általában, a tápkábeleknél, (a többinél sem), én nem hallottam igazi hangi változást a bejáratódásnál, olyan volt persze, hogy mellélőttem, pár napig is akár, de az pszichés zűr volt inkább, szóval, a bejáratódás, az egy nagy kamu (volt).
De most úgy jártam egy bejáratott tápkábellel, hogy a fenti mese egészen jól illik rá....
Egy bő hét kellett, mire megtetszett, de utána meg totálisan és teljesen leültem tőle. De az első három nap biztosan nem, pedig, ha más nem, az üresjárat az folyamatosan ment, kikapcsolás nem volt.

Szóval, tömörebben: nem tudom.:)

Bennem ilyen filozófikus gondolatok nem fogalmazódtak meg, de ettől még igaz lehet. Bár ezt az "átmágneseződést", "módosult hullámformát" nem igazán tudom hová tenni. Az új kábel ugyan olyan hullámformát kap, mint a régi. A kábel megváltoztatni, torzítani talán tudja, és ebben javul a bejáratás alatt. Abban viszont lehet valami, hogy az erősítő is alkalmazkodik a kábelhez, nem csak fordítva, de ez tényleg csak feltételezés, elmélet.
A bejáratás hasznosságát, eredményét már rég elfogadtam, megfigyeltem, megtapasztaltam, legutóbb úgy bő egy éve.
Az RCA összekötő kábeleimet, egy kivételével újonnan vásároltam, egyesével(piszkos anyagiak).
Három pár, egyforma kábelről van szó, az első és a harmadik pár beszerzése között eltelt kb. fél év, ki is használtam, hogy össze tudok hasonlítani egy bejáratott, és egy 0 kilóméteres kábelt.
Vártam a különbséget, de nem ennyit, komolyan meglepett, mennyivel határozottabb, folyékonyabb, elevenebb volt a bejáratott kábel. Az új, bár a karakter ugyanaz volt, de sokkal "szégyenlősebb", visszahuzódóbb, fakóbb, laposabb volt.
Tehát szerintem jól tettenérhető jelei vannak a bejáratásnak, ami szinte minden kábelre ugyanúgy jellemző.
A villámpróba, bár elsőre nagyon határozott véleményt eredményezhet, de messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle. Ahogy a közmondás is szól, "lakva ismeri meg az ember a másikat", vagyis kell az idő, hogy kiismerjük, leülepedjen bennünk a produkciója. Első blikkre becsaphat, félrevezethet.

[zoli73]

Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva?

Én úgy vettem észre, a bejáródási folyamat így is lezajlik, csak lassabban. A folyamatnak része a kábel lenyugvása is a mechanikai stresszel járó gyártás és telepítés után.

Köszönöm, én is így gondolom. Inkább gondolom, mint tapasztaltam, ezért is vagyok kiváncsi mások véleményére, tapasztalatára.
A vezetőerek anyaga UP-OCC tömör réz, amiről az a hír járja, az a tapasztalat, hogy több bejáratási időt igényel, mint például a "sima" OFC réz. Az ötletgazda, akitől az alapanyag kábel használata ered, Ő is ezt tapasztalta. Elmondása szerint elsőre szürke, lapos, majd 20-30 óra elteltével kezd éledni, de igazán csak 60-70 óra után értékelhető a teljesítménye.
Na most ehhez hozzájön, hogy én fonott technikát alkalmazok, igaz az ötletgazda is, de az enyémben van még egy plusz csavar, én négyes fonattal készítettem, úgynevezett LessLoss fonással. Ami további, nem kevés stresszt visz a kábel anyagába. Így felteszem, türelmesnek kell lennem a bejáratásnál, ezzel együtt néhány óra(max 10) után, már határozottan érzem benne a potenciált. Már most hozza azt a szintet, amit a korábbi, már bejáratott kábelem.
Majd megkérem a páromat, hogy lehetőleg sokat rádiózzon hét közben.

[sutemenyx]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

Egy saját teória, mint eddigi kategorikus bejáratódás-tagadó, csak gomolyog nálam:

Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük.
Nem kizárt, hogy ezért van a hirtelen tesztek hirtelen bedugásainak hiábavalósága, a hangkép, meg a véleményeink összezavarodása. Aztán, amire azt mondjuk, hogy 'lenyugszik', az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára.
Bejáratódik, azt mondjátok.

Ezt azért kellett kitaláljam, mert általában, a tápkábeleknél, (a többinél sem), én nem hallottam igazi hangi változást a bejáratódásnál, olyan volt persze, hogy mellélőttem, pár napig is akár, de az pszichés zűr volt inkább, szóval, a bejáratódás, az egy nagy kamu (volt).
De most úgy jártam egy bejáratott tápkábellel, hogy a fenti mese egészen jól illik rá....
Egy bő hét kellett, mire megtetszett, de utána meg totálisan és teljesen leültem tőle. De az első három nap biztosan nem, pedig, ha más nem, az üresjárat az folyamatosan ment, kikapcsolás nem volt.

Szóval, tömörebben: nem tudom.:)

Én próbáltam ezt úgy, hogy 2 tök ugyanolyan tápkábel volt, de az egyik már többezer órája ment, a másik pedig 0km-es volt. Úgy nagy különbség volt köztük. Aztán mire az új bejáródott, addigre az A/B teszt különbség is elmúlt.

[sutemenyx]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

A tápkábel a tapasztalatom szerint pontosan ugyanannyira és ugyanannyi idő alatt járódik be csak bekapcsolt készüléknél, mintha szólna is.

[chord_]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

Egy saját teória, mint eddigi kategorikus bejáratódás-tagadó, csak gomolyog nálam:

Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük.
Nem kizárt, hogy ezért van a hirtelen tesztek hirtelen bedugásainak hiábavalósága, a hangkép, meg a véleményeink összezavarodása. Aztán, amire azt mondjuk, hogy 'lenyugszik', az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára.
Bejáratódik, azt mondjátok.

Ezt azért kellett kitaláljam, mert általában, a tápkábeleknél, (a többinél sem), én nem hallottam igazi hangi változást a bejáratódásnál, olyan volt persze, hogy mellélőttem, pár napig is akár, de az pszichés zűr volt inkább, szóval, a bejáratódás, az egy nagy kamu (volt).
De most úgy jártam egy bejáratott tápkábellel, hogy a fenti mese egészen jól illik rá....
Egy bő hét kellett, mire megtetszett, de utána meg totálisan és teljesen leültem tőle. De az első három nap biztosan nem, pedig, ha más nem, az üresjárat az folyamatosan ment, kikapcsolás nem volt.

Szóval, tömörebben: nem tudom.:)

[Luxor Audio]

Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva?

Én úgy vettem észre, a bejáródási folyamat így is lezajlik, csak lassabban. A folyamatnak része a kábel lenyugvása is a mechanikai stresszel járó gyártás és telepítés után.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

[Voyager]

Én is kérdeznék, bár lehet, hogy mindenki tudja rá a választ, csak én nem:
Adott egy hangfalkábel, amely bikábelezésre készült, azaz négy ér fut benne.
Az erősítőn szimpla terminál van, a hangdobozon dupla.
Hogyan használjam?
1. Két-két ér közösítve a kezdő és végpontnál, a dobozon jumper-t használva.
2. Erősítőnél közös, majd kétfelé ágaztatva, a dobozt jumper nélkül bekötve
3. Felesleges ilyet használnom, elég a két ér.

Az van, hogy ezt már számtalanszor kibeszéltük.

Ha nem lehet kettős erősítést megvalósítani (biamp), akkor az erősítőnél össze kell kötni az ereket és élvezni kell a biwire előnyeit.

[zoli73]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.

Azért engem az meglep, hogy jumprek készülnek acélból, még ha aranyozottak is. Ha úgy írtad volna, hogy a célból...

Ezen állításom ellenörzésére előkerestem az egyik kacatos dobozomból, egy ilyen olcsó, lemezből készült jumpert, és bizony fogja a mágnes.
Azt nem állítom, hogy minden ilyen alkatrész acélból van, de a legtöbbje talán igen. Magasabb kategóriájú hangsugárzók esetében talán sárga rezet alkalmaznak. Vörösrezet, vagy még ilusztrisabb anyagokat nem hinném.

[La_Valse]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.

Azért engem az meglep, hogy jumprek készülnek acélból, még ha aranyozottak is. Ha úgy írtad volna, hogy a célból...

[tonya]

Többszöri nekifutásra én arra jutottam, hogy jumpernek elég egy vékony drótdarab. Lehetőleg tömör, és lehetőleg minél jobb minőségű drótból, akár a hanbfalkábeltől is sokkal jobb minőségű.
Vannak gyártok, akik ugyanerre a megoldásra esküsznek, és durung jumperek helyett, csak két darabka, pl. ezüst drótot mellékelnek a hangsugárzóhoz.

A Rogers Stúdio Monitorjaimban a gyártó anno eredetileg tömör, ezüst vezetéket rakott mindenféle hókusz-pókusz nélkül, bár ha bekötöm őket akkor én bi wire használom, nekem úgy jobban tetszik a hangjuk....

[PgSpa]

Köszönöm a válaszokat. Azt hiszem, kipróbálom az első és második verziót, sőt a harmadikat is, nem kerül sok szerelésbe és időbe.

[zoli73]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.
Ebből kofolyólag, teljesen érthető, ha aki teheti, kiváltja valami kábellel, mert ez jó tuningalap, ezeket a lemezeket viszonylag könnyű hangminőségben felülmúlni.
Viszont a megoldások már eléggé szerteágazóak lehetnek.
A leginkább kézenfekvő megoldás, a használt hangsugárzókábellel megegyező darabokból kialakított jumper.
Sokszor látom, leginkább az eladó hangsugárzókról készült képeken, hogy sokan túlgondolják ennek a kivitelezését.
Nem egyszer újnyi vastag kábelből, masszív villákkal, banándugókkal szerelve.
Mivel a jelenlegi hangsugárzóim úgy kerültek hozzám, hogy a gyári jumperei hiányoztak, csak valamilyen kétes minőségű kábeldarabbal oldották meg ezt a feladatot, így én is sokat foglalkoztam a kérdéssel, kisérleteztem a jumperekkel.
A jelenlegi a negyedik változat, és arra jutottam, hogy nem kell nagy keresztmetszetben gondolkodni, sőt, a legegyszerűbb megoldásra kell törekedni.
A magas, és esetleges középsugárzó irányába nem kell vastag kábel sem, semmi esetre sem olyan vastag, mint a "fő" hagfalkábel. A csatlakozók(banándugó, villa) is kerülendők. Ezek csak elviszik a hangot, színeznek, ráadásúl ezen a helyen, nagyon nehezen is járódnak be.
Többszöri nekifutásra én arra jutottam, hogy jumpernek elég egy vékony drótdarab. Lehetőleg tömör, és lehetőleg minél jobb minőségű drótból, akár a hanbfalkábeltől is sokkal jobb minőségű.
Vannak gyártok, akik ugyanerre a megoldásra esküsznek, és durung jumperek helyett, csak két darabka, pl. ezüst drótot mellékelnek a hangsugárzóhoz.
Ezzel kapcsolatban kinek, mi a tapasztalata? Mi vált be leginkább?
Amúgy én sem vagyok híve a kettős kábelezésnek, inkább egy dupla árú szimpla kábel, mint két olcsóbb.
Ahogy látom a hansugárzó gyártók is inkább e felé mozdultak el. Valahogy úgy a 90' években gyűrűzött be ez a kettős kábelezés hullám, de mára már jelentősen alábbhagyott. Nagyon sok gyártó elhagyta a hangszgárzókról a kettős bemeneteket.

[ZolaBA]

Képzeljünk el egy világot, ahol jumper kábelekkel szerelve gyártanák a hangsugárzókat...
Mi lenne az első hifi fejlesztés?
.
.
.
A jumper lemez!!!
- ami kábelnél sokkal nagyobb kersztmetszetet biztosít
- rövidebb a jelút
- stabil, erős, csavaros rögzítésű
- a terminálok anyagával megegyező felületkezelésű
- két csatlakozóval kevesebb van a jelútban
- mentes a kábel rezgéseiből adódó hibáktól
- stb.