Kábelezzünk

[sutemenyx]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

Egy saját teória, mint eddigi kategorikus bejáratódás-tagadó, csak gomolyog nálam:

Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük.
Nem kizárt, hogy ezért van a hirtelen tesztek hirtelen bedugásainak hiábavalósága, a hangkép, meg a véleményeink összezavarodása. Aztán, amire azt mondjuk, hogy 'lenyugszik', az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára.
Bejáratódik, azt mondjátok.

Ezt azért kellett kitaláljam, mert általában, a tápkábeleknél, (a többinél sem), én nem hallottam igazi hangi változást a bejáratódásnál, olyan volt persze, hogy mellélőttem, pár napig is akár, de az pszichés zűr volt inkább, szóval, a bejáratódás, az egy nagy kamu (volt).
De most úgy jártam egy bejáratott tápkábellel, hogy a fenti mese egészen jól illik rá....
Egy bő hét kellett, mire megtetszett, de utána meg totálisan és teljesen leültem tőle. De az első három nap biztosan nem, pedig, ha más nem, az üresjárat az folyamatosan ment, kikapcsolás nem volt.

Szóval, tömörebben: nem tudom.:)

Én próbáltam ezt úgy, hogy 2 tök ugyanolyan tápkábel volt, de az egyik már többezer órája ment, a másik pedig 0km-es volt. Úgy nagy különbség volt köztük. Aztán mire az új bejáródott, addigre az A/B teszt különbség is elmúlt.

[sutemenyx]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

A tápkábel a tapasztalatom szerint pontosan ugyanannyira és ugyanannyi idő alatt járódik be csak bekapcsolt készüléknél, mintha szólna is.

[chord_]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

Egy saját teória, mint eddigi kategorikus bejáratódás-tagadó, csak gomolyog nálam:

Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy 'másik' árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen 'át kell tanulni' az új hullámokra, a másik stílusra.
Nuvoe Musiche.
Egyszerűbben, össze kell rezegniük.
Nem kizárt, hogy ezért van a hirtelen tesztek hirtelen bedugásainak hiábavalósága, a hangkép, meg a véleményeink összezavarodása. Aztán, amire azt mondjuk, hogy 'lenyugszik', az igazából az 'új' rezgések átvétele, átmágneseződése dolgoknak (ha egyáltalán), a módosult hullámforma betanulása. És az egész készülék átáll az új kábel üzemmódjára.
Bejáratódik, azt mondjátok.

Ezt azért kellett kitaláljam, mert általában, a tápkábeleknél, (a többinél sem), én nem hallottam igazi hangi változást a bejáratódásnál, olyan volt persze, hogy mellélőttem, pár napig is akár, de az pszichés zűr volt inkább, szóval, a bejáratódás, az egy nagy kamu (volt).
De most úgy jártam egy bejáratott tápkábellel, hogy a fenti mese egészen jól illik rá....
Egy bő hét kellett, mire megtetszett, de utána meg totálisan és teljesen leültem tőle. De az első három nap biztosan nem, pedig, ha más nem, az üresjárat az folyamatosan ment, kikapcsolás nem volt.

Szóval, tömörebben: nem tudom.:)

[Luxor Audio]

Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva?

Én úgy vettem észre, a bejáródási folyamat így is lezajlik, csak lassabban. A folyamatnak része a kábel lenyugvása is a mechanikai stresszel járó gyártás és telepítés után.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Kinek, mi a véleménye, tapasztalata arról, hogy egy tápkábel bejáratásához, mennyiben tartozik hozzá az az idő, ami alatt nem szól a zene, de a készülék be van kapcsolva? Tudom, ez készüléke is válogatja, esetemben az elő és végerősítőről van szó.
A legújabb készítésű hálózati kábelem, az alapanyag ismeretében, viszonylag hosszabb bejáratási időt igényel.
Köszönöm!

[Voyager]

Én is kérdeznék, bár lehet, hogy mindenki tudja rá a választ, csak én nem:
Adott egy hangfalkábel, amely bikábelezésre készült, azaz négy ér fut benne.
Az erősítőn szimpla terminál van, a hangdobozon dupla.
Hogyan használjam?
1. Két-két ér közösítve a kezdő és végpontnál, a dobozon jumper-t használva.
2. Erősítőnél közös, majd kétfelé ágaztatva, a dobozt jumper nélkül bekötve
3. Felesleges ilyet használnom, elég a két ér.

Az van, hogy ezt már számtalanszor kibeszéltük.

Ha nem lehet kettős erősítést megvalósítani (biamp), akkor az erősítőnél össze kell kötni az ereket és élvezni kell a biwire előnyeit.

[zoli73]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.

Azért engem az meglep, hogy jumprek készülnek acélból, még ha aranyozottak is. Ha úgy írtad volna, hogy a célból...

Ezen állításom ellenörzésére előkerestem az egyik kacatos dobozomból, egy ilyen olcsó, lemezből készült jumpert, és bizony fogja a mágnes.
Azt nem állítom, hogy minden ilyen alkatrész acélból van, de a legtöbbje talán igen. Magasabb kategóriájú hangsugárzók esetében talán sárga rezet alkalmaznak. Vörösrezet, vagy még ilusztrisabb anyagokat nem hinném.

[La_Valse]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.

Azért engem az meglep, hogy jumprek készülnek acélból, még ha aranyozottak is. Ha úgy írtad volna, hogy a célból...

[tonya]

Többszöri nekifutásra én arra jutottam, hogy jumpernek elég egy vékony drótdarab. Lehetőleg tömör, és lehetőleg minél jobb minőségű drótból, akár a hanbfalkábeltől is sokkal jobb minőségű.
Vannak gyártok, akik ugyanerre a megoldásra esküsznek, és durung jumperek helyett, csak két darabka, pl. ezüst drótot mellékelnek a hangsugárzóhoz.

A Rogers Stúdio Monitorjaimban a gyártó anno eredetileg tömör, ezüst vezetéket rakott mindenféle hókusz-pókusz nélkül, bár ha bekötöm őket akkor én bi wire használom, nekem úgy jobban tetszik a hangjuk....

[PgSpa]

Köszönöm a válaszokat. Azt hiszem, kipróbálom az első és második verziót, sőt a harmadikat is, nem kerül sok szerelésbe és időbe.

[zoli73]

Nagyon érdekes kérdés ez a jumper.
Ezek a gyári lemezek még ha aranyozottak is(kérdés milyen minőségben), de mégiscsak acélból vannak rend szerint.
Ebből kofolyólag, teljesen érthető, ha aki teheti, kiváltja valami kábellel, mert ez jó tuningalap, ezeket a lemezeket viszonylag könnyű hangminőségben felülmúlni.
Viszont a megoldások már eléggé szerteágazóak lehetnek.
A leginkább kézenfekvő megoldás, a használt hangsugárzókábellel megegyező darabokból kialakított jumper.
Sokszor látom, leginkább az eladó hangsugárzókról készült képeken, hogy sokan túlgondolják ennek a kivitelezését.
Nem egyszer újnyi vastag kábelből, masszív villákkal, banándugókkal szerelve.
Mivel a jelenlegi hangsugárzóim úgy kerültek hozzám, hogy a gyári jumperei hiányoztak, csak valamilyen kétes minőségű kábeldarabbal oldották meg ezt a feladatot, így én is sokat foglalkoztam a kérdéssel, kisérleteztem a jumperekkel.
A jelenlegi a negyedik változat, és arra jutottam, hogy nem kell nagy keresztmetszetben gondolkodni, sőt, a legegyszerűbb megoldásra kell törekedni.
A magas, és esetleges középsugárzó irányába nem kell vastag kábel sem, semmi esetre sem olyan vastag, mint a "fő" hagfalkábel. A csatlakozók(banándugó, villa) is kerülendők. Ezek csak elviszik a hangot, színeznek, ráadásúl ezen a helyen, nagyon nehezen is járódnak be.
Többszöri nekifutásra én arra jutottam, hogy jumpernek elég egy vékony drótdarab. Lehetőleg tömör, és lehetőleg minél jobb minőségű drótból, akár a hanbfalkábeltől is sokkal jobb minőségű.
Vannak gyártok, akik ugyanerre a megoldásra esküsznek, és durung jumperek helyett, csak két darabka, pl. ezüst drótot mellékelnek a hangsugárzóhoz.
Ezzel kapcsolatban kinek, mi a tapasztalata? Mi vált be leginkább?
Amúgy én sem vagyok híve a kettős kábelezésnek, inkább egy dupla árú szimpla kábel, mint két olcsóbb.
Ahogy látom a hansugárzó gyártók is inkább e felé mozdultak el. Valahogy úgy a 90' években gyűrűzött be ez a kettős kábelezés hullám, de mára már jelentősen alábbhagyott. Nagyon sok gyártó elhagyta a hangszgárzókról a kettős bemeneteket.

[ZolaBA]

Képzeljünk el egy világot, ahol jumper kábelekkel szerelve gyártanák a hangsugárzókat...
Mi lenne az első hifi fejlesztés?
.
.
.
A jumper lemez!!!
- ami kábelnél sokkal nagyobb kersztmetszetet biztosít
- rövidebb a jelút
- stabil, erős, csavaros rögzítésű
- a terminálok anyagával megegyező felületkezelésű
- két csatlakozóval kevesebb van a jelútban
- mentes a kábel rezgéseiből adódó hibáktól
- stb.

[MrCollector]

Én is kérdeznék, bár lehet, hogy mindenki tudja rá a választ, csak én nem:
Adott egy hangfalkábel, amely bikábelezésre készült, azaz négy ér fut benne.
Az erősítőn szimpla terminál van, a hangdobozon dupla.
Hogyan használjam?
1. Két-két ér közösítve a kezdő és végpontnál, a dobozon jumper-t használva.
2. Erősítőnél közös, majd kétfelé ágaztatva, a dobozt jumper nélkül bekötve
3. Felesleges ilyet használnom, elég a két ér.

2.

[pali923]

2. Erősítőnél közös, majd kétfelé ágaztatva, a dobozt jumper nélkül bekötve

Sokáig volt több ilyen kábelem is (mindig véletlenül alakult így), és így használtam.
A jumperek minőségével mindig baj van, meg sokan esküsznek, hogy melyik csatlakozóba is érdemes bedugni (alsó/felső?). Ha így használod, nincs probléma.
Ugyanakkor sokan mondják azt, hogy bikábel helyett legyen 1 pár jobb minőségű kábel. Szóval akár megtarthatod az egyik felét, a másikat meg eladhatod - ha piacképes, és úgy gondolod, megéri eladni.

[PgSpa]

Én is kérdeznék, bár lehet, hogy mindenki tudja rá a választ, csak én nem:
Adott egy hangfalkábel, amely bikábelezésre készült, azaz négy ér fut benne.
Az erősítőn szimpla terminál van, a hangdobozon dupla.
Hogyan használjam?
1. Két-két ér közösítve a kezdő és végpontnál, a dobozon jumper-t használva.
2. Erősítőnél közös, majd kétfelé ágaztatva, a dobozt jumper nélkül bekötve
3. Felesleges ilyet használnom, elég a két ér.

[Aszpirin]

Sziasztok, van esetleg tapasztalatotok a Forza Audioworks-től megrendelt kábel (megrendeléstől/fizetéstől számított) tényleges (nem a weblapon olvasható) szállítási idejével kapcsolatban?

[tutinet]

Ha jó egy házimozi erősítőhoz is, akkor érdekelne.
Bár ott az IEC csatlakozónál a középső csatlakozó hiányzik, ami a földelés.
Így is van értelme ?

[gomolalaci]

Valakinek van tapasztalata a Proburn Blue Horizon kábelégetővel kapcsolatban? A Nordost Vidar 2 elérhetlennek tűnik...:(
Egyik ismerősöm kábele egy DIY bérégetés során irreverzibilis károsodásokat szenvedett, mert rossz irányba égette be véletlenül.
Miket javasolnátok?

A különböző égetőknek más hangjuk van?
Gondolom a jobb égetők hosszabb távra biztosítják a jó hangot, de egyértelmű hogy időszakos ciklusonként ismételni kell a procedúrát, ezért is gondolkodom egy jófajta gép beszerzésén, ami nem a lengyelpiacos kategória.

Én a Magyar kandallómmal szoktam ,,beégetni" a kábeleimet. Utána garantáltan nem kell ismételni a folyamatot...

[Luxor Audio]

Azért arra kiváncsi lennék, a kábelgyártók is úgy csinálják, mint akár az autóiparban, hogy "bevásáronak" a konkurencia gyártmányaiból, hogy összemérjék a sajátjukkal, hol tart a fejlesztés? Jó az irány? Mit produkál a rivális gyártó terméke? Van valakinek infója erről? Sejtem, hogy így van.

Nem mintha magamat "kábelgyártónak" tartanám, de nálam sokáig voltak etalon kábelek és addig nem nyugodtam, míg legalább azokat el nem értem hangzásban. De mire elértem, rájöttem, hogy ennek semmi értelme, mert a kábelek nem egy egyenes vonal mentén szórnak, hanem minimum 2, de inkább 3 dimenzióban, ráadásul minden rendszerben másként viselkednek. (A rendszerbe beleértem a hallgatót is.) Onnan kezdve a kábel nálam a rendszer sója, azaz elengedhetetlen, de nincs rá szabály, személyes ízlés szerint kell adagolni, nem pótolja a minőségi hozzávalókat, de ha túltoljuk, elfed mindent. Ahogy egy rossz kínai étteremben is minden kaja túl van sózva.

Ugyanakkor erősen kétlem, hogy a gyártók nagy része érdeklődne a konkurencia termékei iránt, inkább csak az árakat és a kinézetet figyelik. Sőt megkockáztatom, sokan nem is rendelkeznek HiFi-s tapasztalatokkal, csak jó üzletnek tekintik a kábelgyártást (hiszen itt lehet a legmagasabb haszonkulccsal dolgozni), ahol ha elég hangos vagy és megtalálod azt a néhány varázsigét, amire harapnak, vagy megnyersz néhány véleményvezért, el is fogsz adni sok madzagot.

[Luxor Audio]

Jó, hogy ismét előkerült a kábellel hangolás témája... Biztos mindenki olvasott már olyan kérdést, hogy egy sikítozós rendszert hogyan nyugtassunk le, a punnyadt hangot hogy rázzunk fel élőbbé, aztán hamar jön a tanács, hogy x kábeltől a vadló is megszelídül, y kábeltől pedig a halottak is előtangóznak a kriptáikból. Ugyan aránylag széleskörű az egyetértés, hogy hibát ellentétes előjelű hibával nem jó javítani, mégis kiirthatatlanul jelen van és jelen is lesz, mert drótot dugdosni egyszerűbb - bár már jó ideje nem feltétlenül olcsóbb - mint készüléket cserélni, ráadásul adott felállásban még működhet is, egészen egy új elem bekerüléséig. És ebben pédául igaza van SoundMania-nak, hogy a koszt nem szétkenni kell, hanem letörölni - csak a recept további részét vitatom/vitatjuk. Hogy ez a kábeles csodavárás miért alakult így, abban valószínűleg több tényező is szerepet játszik. Ez egyrészt összefügghet az EQ bárminemű formájának kiátkozásával, audiofil készülékeken még a lehetőségnek is a száműzésével - ennek azért a kezdeti, bumfordi megoldások esetében volt is alapja, ma már talán kevésbé. Alternatívaként a tréfli hangszínszabályozás helyett bejött a kóser kábeltuning. Másrészt a kábelőrület felpörgésével a kígyóolajárusok előtt egy új korlátozatlan szabadpiac nyílt meg, és bolondok lettek volna nem beígérni a mindent is, ideértve a drótrátételes beteghang gyógyítást. Harmadrészt általános vélekedés, hogy ami ingyen van, az annyit is ér, tehát például a hangsugárzó és bútor tologatás, vagy a nem feltétlenül ingyenes, de a kábelcserékkel elégetett pénznél nagyságrendekkel olcsóbb akusztikai kezelés sokak szemében alantasabb tevékenység, mint kábelekkel kísérletezni.

(A fentiekkel természetesen lehet vitatkozni, de nehogy valaki kificamítsa a bokáját a csúszós lejtőre lépve, gyorsan ideírnám, hogy mit nem állítottam. Nem állítottam, hogy a kábelcserék mögött csak a tonális egyensúly helyreállításának vágya áll. Azt sem állítottam, hogy a kábelgyártók és kereskedők kóklerek és rablólovagok, pusztán attól a ténytől, hogy kábelt gyártanak és kereskednek vele. Továbbá azt sem, hogy aki kábeles köreit futja, ne próbálkozhatott volna már előtte a hangsugárzó helyének változtatásával, vagy akusztikai kezeléssel. Azt meg végképp nem, hogy a kábelek kérdése úgy általában hanyagolandó érdektelen terület, idejét, pénzét pazarolja, aki erre adja a fejét.)

Csak azért idézem be a teljes szöveget, mert nálam ez a hét hozzászólása (így vasárnap este). Ha ez lett a vége, nem volt hiába a több napos huzavona.

[zoli73]

Azért arra kiváncsi lennék, a kábelgyártók is úgy csinálják, mint akár az autóiparban, hogy "bevásáronak" a konkurencia gyártmányaiból, hogy összemérjék a sajátjukkal, hol tart a fejlesztés? Jó az irány? Mit produkál a rivális gyártó terméke?
Van valakinek infója erről? Sejtem, hogy így van.

[earforce]

Valakinek van tapasztalata a Proburn Blue Horizon kábelégetővel kapcsolatban? A Nordost Vidar 2 elérhetlennek tűnik...:(
Egyik ismerősöm kábele egy DIY bérégetés során irreverzibilis károsodásokat szenvedett, mert rossz irányba égette be véletlenül.
Miket javasolnátok?

A különböző égetőknek más hangjuk van?
Gondolom a jobb égetők hosszabb távra biztosítják a jó hangot, de egyértelmű hogy időszakos ciklusonként ismételni kell a procedúrát, ezért is gondolkodom egy jófajta gép beszerzésén, ami nem a lengyelpiacos kategória.

[sutemenyx]

Igen, mi is a minél semlegesebb hangú kábelről beszélünk. A hangcsináló pártízezres kategória épp ezért esik ki. Meg az azokkal való hangolás főleg.

Még az a szerencse, hogy a zenehallgató népesség 99.99999999999%-a a párszáz, max. párezres kategóriájú kábeleivel kiesik a hangcsinálók táborából, így semlegesebb élményekhez jutnak, mintha méterenként tízezrekkel kopasztották volna meg őket.

Gratulálok! Újra sikerült hasznos és hozzáértő tanácsot megfogalmaznod. Csak így tovább!

[pärt]

Jó, hogy ismét előkerült a kábellel hangolás témája. Biztos mindenki olvasott már olyan kérdést, hogy egy sikítozós rendszert hogyan nyugtassunk le, a punnyadt hangot hogy rázzunk fel élőbbé, aztán hamar jön a tanács, hogy x kábeltől a vadló is megszelídül, y kábeltől pedig a halottak is előtangóznak a kriptáikból. Ugyan aránylag széleskörű az egyetértés, hogy hibát ellentétes előjelű hibával nem jó javítani, mégis kiirthatatlanul jelen van és jelen is lesz, mert drótot dugdosni egyszerűbb - bár már jó ideje nem feltétlenül olcsóbb - mint készüléket cserélni, ráadásul adott felállásban még működhet is, egészen egy új elem bekerüléséig. És ebben pédául igaza van SoundMania-nak, hogy a koszt nem szétkenni kell, hanem letörölni - csak a recept további részét vitatom/vitatjuk. Hogy ez a kábeles csodavárás miért alakult így, abban valószínűleg több tényező is szerepet játszik. Ez egyrészt összefügghet az EQ bárminemű formájának kiátkozásával, audiofil készülékeken még a lehetőségnek is a száműzésével - ennek azért a kezdeti, bumfordi megoldások esetében volt is alapja, ma már talán kevésbé. Alternatívaként a tréfli hangszínszabályozás helyett bejött a kóser kábeltuning. Másrészt a kábelőrület felpörgésével a kígyóolajárusok előtt egy új korlátozatlan szabadpiac nyílt meg, és bolondok lettek volna nem beígérni a mindent is, ideértve a drótrátételes beteghang gyógyítást. Harmadrészt általános vélekedés, hogy ami ingyen van, az annyit is ér, tehát például a hangsugárzó és bútor tologatás, vagy a nem feltétlenül ingyenes, de a kábelcserékkel elégetett pénznél nagyságrendekkel olcsóbb akusztikai kezelés sokak szemében alantasabb tevékenység, mint kábelekkel kísérletezni.

(A fentiekkel természetesen lehet vitatkozni, de nehogy valaki kificamítsa a bokáját a csúszós lejtőre lépve, gyorsan ideírnám, hogy mit nem állítottam. Nem állítottam, hogy a kábelcserék mögött csak a tonális egyensúly helyreállításának vágya áll. Azt sem állítottam, hogy a kábelgyártók és kereskedők kóklerek és rablólovagok, pusztán attól a ténytől, hogy kábelt gyártanak és kereskednek vele. Továbbá azt sem, hogy aki kábeles köreit futja, ne próbálkozhatott volna már előtte a hangsugárzó helyének változtatásával, vagy akusztikai kezeléssel. Azt meg végképp nem, hogy a kábelek kérdése úgy általában hanyagolandó érdektelen terület, idejét, pénzét pazarolja, aki erre adja a fejét.)

[diagnet]

Igen, mi is a minél semlegesebb hangú kábelről beszélünk. A hangcsináló pártízezres kategória épp ezért esik ki. Meg az azokkal való hangolás főleg.

Még az a szerencse, hogy a zenehallgató népesség 99.99999999999%-a a párszáz, max. párezres kategóriájú kábeleivel kiesik a hangcsinálók táborából, így semlegesebb élményekhez jutnak, mintha méterenként tízezrekkel kopasztották volna meg őket.