A válaszhoz előbb meg kellene beszélnünk, mit jelent a JOBB, de itt mindig elakadunk.
A 80-160 Hz közötti torzítás tüske tipikusan akusztikai kioltás eredménye szokott lenni olyan helyzetekben, ahol a hangdobozt valamilyen falfelület elé állítják. Persze ez csak egy tipp a részemről a bemutatott infók alapján.
Javaslat. A %-os torzítás görbe mellett mindig érdemes nézni a torzítás dBV görbét is. Akkor kritikus a torzítás, ha mindkettőn kiemelkedik egy adott frekin. Ha csak az egyiken van kiugrás, akkor az nem mindig jelent bajt.tamagaba írta: ↑2023.11.25., szomb. 09:59
Itt tartok most: 150 Hz-nél nem tudom mi lehet, szerintem ennél jobbat ebből a dobozból itt nem fogok kihozni
A magas előtét és sönt ellenállás párjaival még hallgatózas után lehet, hogy változtatni fogok. A transmission járatba raktam gyapjú csillapítást (amit korábban kivettem - hiba volt)
Na, ez egy érdekes felvetésdenesdr írta: ↑2023.11.25., szomb. 05:00A "jól szóláshoz" egy kis adalék:
https://audiosciencereview.com/forum/in ... st-1735542
Lehetnek, de még ha nincs is, amit a fülünk vagy inkább a hallásunk (mivel a hallásunk jókora részét képezi az elménk) hall, abban az összes mérhető paraméter egyszerre benne van, a különböző paraméterek egymásra hatásaival együtt. Na ilyet nem tud semmilyen mikrofonos mérés véghezvinni.tamagaba írta: ↑2023.11.24., pén. 22:45Persze, egy rosszul kötött polaritást egyből lehet látni a frekigörbéndenesdr írta: ↑2023.11.24., pén. 14:10Többek között (főleg) pont a(z eredő) frekiátvitel (mint cél) miatt lényeges, hogy hogyan mozdulnak időben a membránok egymáshoz képest. Mert pl ha a váltási frekin épp ellenkező irányba mozdulnak, akkor egy jó nagy kioltás lesz az eredmény a frekiátvitelben. A váltási ponttól távolodva ennek egyre kisebb a jelentősége a tipikus váltási görbék meredekségeinek köszönhetően. Az optimális nyilván az lenne, ha a váltásban résztvevő hangszórók minden frekin és a hallgatási tér minden pontján fázisban lennének egymással, de ez egyrészt a különböző hangszórók frekiátviteli (tengelyirányú és tengelyen kívüli) jellegéből adódóan, másrészt a tipikusan nem koncentrikus elrendezés miatt kevés esetben tud megvalósulni.
De miért van az, hogy látszólag jobb paramétereket mutató doboz nem szól jobban, mint egy sávhatárolt ill. magasabb THD-vel szóló egyéb pl. széles sávú. Lehetnek paraméterek, amiket még nem tudunk számszerüsiteni és mérni - de a fülünk tudja
Persze, egy rosszul kötött polaritást egyből lehet látni a frekigörbéndenesdr írta: ↑2023.11.24., pén. 14:10Többek között (főleg) pont a(z eredő) frekiátvitel (mint cél) miatt lényeges, hogy hogyan mozdulnak időben a membránok egymáshoz képest. Mert pl ha a váltási frekin épp ellenkező irányba mozdulnak, akkor egy jó nagy kioltás lesz az eredmény a frekiátvitelben. A váltási ponttól távolodva ennek egyre kisebb a jelentősége a tipikus váltási görbék meredekségeinek köszönhetően. Az optimális nyilván az lenne, ha a váltásban résztvevő hangszórók minden frekin és a hallgatási tér minden pontján fázisban lennének egymással, de ez egyrészt a különböző hangszórók frekiátviteli (tengelyirányú és tengelyen kívüli) jellegéből adódóan, másrészt a tipikusan nem koncentrikus elrendezés miatt kevés esetben tud megvalósulni.
Többek között (főleg) pont a(z eredő) frekiátvitel (mint cél) miatt lényeges, hogy hogyan mozdulnak időben a membránok egymáshoz képest. Mert pl ha a váltási frekin épp ellenkező irányba mozdulnak, akkor egy jó nagy kioltás lesz az eredmény a frekiátvitelben. A váltási ponttól távolodva ennek egyre kisebb a jelentősége a tipikus váltási görbék meredekségeinek köszönhetően. Az optimális nyilván az lenne, ha a váltásban résztvevő hangszórók minden frekin és a hallgatási tér minden pontján fázisban lennének egymással, de ez egyrészt a különböző hangszórók frekiátviteli (tengelyirányú és tengelyen kívüli) jellegéből adódóan, másrészt a tipikusan nem koncentrikus elrendezés miatt kevés esetben tud megvalósulni.
Megölted a bulit, nem szép dolog
Hááát - oka van annak
, szerintem a tuningolt váltó jobb lesz mint a hangszórók. 
2 utasba minek ennyi cucc
Szimpatikus hozzáállás. Nem minden váltót érdemes csinosítgatni, pláne nem ránézés alapján. A szokásos autós hasonlattal élve a hengerfejtömítés cseréjétől nem feltétlenül kapunk nagyobb fékhatást.cooler-mg írta: ↑2023.11.10., pén. 06:35SZVSZ nem az a legfontosabb kérdés, hogy érdemes e alkatrészeket cserélni, hanem az, hogy ez a kapcsolás, topológia mennyire képes a dobozban, hangszórókban rejlő lehetőségeket kiaknázni. Ha megbizonyosodsz arról, hogy megfelelő a váltó, akkor talán a kondenzátorok és az ellenállások cseréjét meghállálhatja a doboz, de ez lehet anyagi zsákutca is. Én legtöbször egy új váltót tervezek (igazítva hangszórók, doboz, akusztikai környezet, ízlés és pénztárca adta lehetőségekhez) és az eredeti megy a fiókba....
Ha bütykölhetnéked van, akkor a soros elemeket cseréld ki jobbakra. A kondenzátorokkal, és ellenállásokkal kezd, esetleg majd később a tekercseket is. Tapasztalatom szerint, az első kettőnek jobban hallható hatása van.
Nehéz kiragadni a hangváltó alkatrészekből bármit is. A jobb alkatrészek jobb hangot eredményezhetnek általában. Jó lenne tudni a kapcsolását a hangváltónak és a hangfal "milyenségég", hogy alapban mit is tud. Mennyit érdemes, érdemes-e egyáltalán rá költeni? Fontos a rendszer többi eleme is, mert hiába építed meg pl. duelund alkatrészekből 2M Ft-ért újra a teljes hangváltót ha ebből nem , vagy csak minimálisat fogsz érzékelni.
Nem tudom neked mi a komoly, de 20-22 éve JMLabokban 1M forint körül talán még ilyen alkartészek sem voltak. Spendor Sp1-ben igen. De hagban az sem volt egy világbajnok. Szóval ez nem hiszem hogy 1-2 százezres dobozban lenne.asebestyen írta: ↑2023.11.09., csüt. 20:44Szerintem meg komoly dologban nem kell mindent cserélni, mert ha mindent cserélni kell, akkor az a dolog nem komoly.SoundMania írta: ↑2023.11.09., csüt. 20:00Szeeintem ezattól függ miben van. Ha valami komoly dologban, akkor kb mindent cserélni kellene.
Szerintem meg komoly dologban nem kell mindent cserélni, mert ha mindent cserélni kell, akkor az a dolog nem komoly.SoundMania írta: ↑2023.11.09., csüt. 20:00Szeeintem ezattól függ miben van. Ha valami komoly dologban, akkor kb mindent cserélni kellene.
Ja tényleg, de mindig továbblépteti frekiben, ahogy fent ide-oda kapcsolgatok
A torzítás görbe alatti értékek mindig arra a frekvenciára érvényesek, amire kattintottál. Az All SPL ábrán nincs torzítás érték, csak hangnyomás adatok.
Én próbából mindig megépítem és tesztelem a keresztváltót, mielőtt beültetem a végleges helyére az alkatrészeket.Szereljek át mindent az új panelra, hogy kiderüljön milyen bibi van még, az újragyártás előtt
Magad tetted fel a mérésedet, senki sem kényszerített. Nem bántott senki. Személyedtől teljesen független műszaki szempontú megállapításokat tettünk segítő szándékkal. Shany is ugyanazokat látja és írta le kb, mint én. Nem akarunk Neked rosszat, én biztosan nem, de minden bizonnyal Shany se. Próbáltuk felhívni a figyelmed olyan anomáliákra, amik biztosan jelen vannak. Meghallgatás után továbbiak is derülhetnek még ki persze, illetve a publikált mérések nem elég informatívak komolyabb megállapításokhoz, de az a néhány, amit említettünk, ezekből is egyértelmű.istvan01 írta: ↑2023.10.11., szer. 19:03Ha még mindig érdemes az SPL görbéimmel példálózni és nagy elvi hibákat mutogatni rajta, csak egy dologról, leírtam, biztos átsiklottál felette véletlen/szándékosan, hogy a dómsugárzót közelmérésben nem magában egyedül mértem, hanem alatta pár cm-rel ott szólt a közép és még lejjebb a mélysugárzó is. A T25B egyetlen 2,5uF kondival illesztett, már pedig az 6dB/oktávot képez számára.
Részemről befejeztem ezt az elemző beszélgetést.
Nos, nem, de mindegy. ( impedanciagörbe+frekvenciaválasz határozza meg )
Valóban, ezt az "elcseszettet" én írtam, mivel szerintem sokan olyasmit olvasnak ki a hozzászólásodból ( jó szándékodtól függetlenül ), hogy a berillium membrános hangszórók problémásak, vigyázni kell velük, könnyen szívás lehet, stb...holott a példáidban szintén nem a berillium a kulcs, bármi egyéb is lehetne.
