Általában a hifiről

[tunerman]

Nem ma kezdtem el a zenehallgatással/készülékekkel foglalkozni , de titkon mindig irigyeltem azokat a megmondó embereket, akik egy helyszínen (akár HiFi Show, akár bemutatóterem) simán kijelőlték, hogy az adott rendszerben valamelyik komponens mennyire felelős a hallott zenei minőségért
TJ.

[csövi]

Nem olvastam végig ,de a teszt csak azt dönti el hogy adott készülék adott szobában azokkal a partnerekkel partner vagy nem...ez nem jelenti azt hogy az a készülék vagy hangfal jó vagy rosszabb mint a másik... Hogy is lehetne össze hasonlítani egy AudioNote vagy Avalon hangfalak...pedig árba még egyenrangú is lehetne.

[diagnet]

Nem teljesen értem a javaslatod, de összehasonlító tesztek tipped nélkül is sok évtizede zajlanak.

Sehol nem zajlanak úgy, ahogy leírtam. Még akusztikusan közel tökéletes szobában sem. Mivel nagyon hamar bukna a termékek 2/3 része. A maradékból meg nem élnének meg. A hangsugárzó teszteknél is kínosan ügyelnek, hogy ne legyen a közelében hasonló kivitelű, de magasabb kategóriájú példány, mert ha össze akarja hallgatni a vevő, akkor az olcsóbbat otthagyja, a drágábbra meg nincs pénze.

Nálam harcosabb képviselőt keveset találsz az akusztikai fontosságának kérdésében és az érveim hasonlóak a tieidhez, de az elméleted ettől még téves. Egy rossz akusztikájú szobában (amiből szerintem ebben az országban én találkoztam a legtöbbel) jóval kevesebb értelme van komoly készülékekkel fegyverkezni, de azt nem jelenthetjük ki, hogy semmi értelme, hiszen egy komoly cucc ott is jobban fog szólni, mint a gagyi, de egyik sem lesz az igazi. Ha fel akarjuk tárni a rendszerünk valódi képességeit, ahhoz bizony az akusztikát is arra a szintre kell emelni. Ezt a hobbitársak 1 ezreléke lépi meg, talán 10 százalékuk tesz néhány lépést az ügy érdekében, 89.9 százalékuk pedig semennyire sem foglalkozik vele.

Ha egy rossz akusztikájú szobában használsz jó minőségű rendszert, akkor valóban nem kapod meg a 100% élményfaktort, de vagy nincs más választásod, vagy egy komponens század részéből lehet változtatni a helyzeten.
Ha viszont rossz minőségű hangsugárzókat huzogattatnak pénzért jobbra-balra, mert nincs mély/térérzet/dinamika, akkor azon egyik pozició, vagy akusztikai panel sem fog segíteni. Feltöltik az optimalizált mérési eredményeket, aztán ahogy lecseng a dolog 2 hét múlva itt vakaróznak, hogy milyen streamerre, dacra, erősítőre kellene upgradelni és kezdődik minden elölről.

Ha a leggyengébb láncszem teória érvényes lenne a HiFi rendszerekre, akkor a legtöbb szobában semmi különbséget nem érzékelnénk a különböző színvonalú készülékek között, de ezt még az a bizonyos 89,9 százalék sem így éli meg.

Ezzel csak azt erősíted meg, hogy nem az akusztika a leggyengébb láncszem. A képlet működik.

[cables]

Egyébként én nem azt állítottam, hogy nincsenek olyan lakások, ahol a szobaakusztika nagyon rossz. De szerintem nem ez általában a leggyengébb láncszem.

Tippelhetek?...Hadd tippeljek!!!!...Légyszi, légyszi, légyszi!...aaa...tápkábel?

Nem kell tippelned a véleményemre, mert beírtam abba a posztba, amire reagálsz:

"Nemigen lehet sommás megállapítást tenni a leggyengébb láncszemre. Az audió ehhez túl összetett falat."

[juliush]

Egyébként én nem azt állítottam, hogy nincsenek olyan lakások, ahol a szobaakusztika nagyon rossz. De szerintem nem ez általában a leggyengébb láncszem.

Tippelhetek?...Hadd tippeljek!!!!...Légyszi, légyszi, légyszi!...aaa...tápkábel?

[tonee73]

Viszont ha már Aston belinkelte a szobáját lenne egy kérdésem. Itt nem a legnagyobb akusztikai probléma az, hogy a fal (radiátor) miatt totál aszimmetrikus rendszer elhelyezése?

Szerintem csak óvatlan volt és nyitva felejtette az erkély ajtót.

[cables]

Én voltam az egyik, anno beszélgettünk is erről itt
viewtopic.php?p=2687188#p2687188

Egyébként én nem azt állítottam, hogy nincsenek olyan lakások, ahol a szobaakusztika nagyon rossz. De szerintem nem ez általában a leggyengébb láncszem.

Viszont ha már Aston belinkelte a szobáját lenne egy kérdésem. Itt nem a legnagyobb akusztikai probléma az, hogy a fal (radiátor) miatt totál aszimmetrikus rendszer elhelyezése?

[sutemenyx]

Persze most a doboz csere is segített, de sz is akusztikai gondok miatt vált szükségessé.

Nem, nem csak amiatt. Az a legkisebb probléma volt vele, hogy épp ott emelt, ahol a szobád is.
Szerencsére az új az jó is, nemcsak drága, úgyhogy vért fogsz izzadni, hogy elérd a határait.

[Luxor Audio]

Ezt azért terjeszted, mert ezzel foglalkozol.

Igazad van, a fekete gólyák párzási szokásaival kapcsolatosan kevésbé van határozott véleményem, mivel azzal nem foglalkozom. Ha van szakmai ellenérved, szívesen olvasom. Hogy az audio (?) túl összetett falat, nem igazán meggyőző érv, inkább csak a lila ködöt sűríti.

[Luxor Audio]

Had kérdezzem meg, ebből a bő 1000 helyszínből, hány olyan volt, amivel semmi, vagy alig valami akusztikai probléma volt? Amire Te is azt mondtad, hogy ez így jó ahogy van, ne változtass semmin? Gondolom töredéke.

Kb 1500 helyszíni mérésnél járok jelenleg, ennek nagyjából harmada volt zenehallgató szoba, másik harmada házimozi, a többi valamilyen intézmény (stúdió, színház, étterem, stb.). Talán félszáz olyan zenehallgató és moziszobával találkoztam, ahol a szinte tökéletes helyzet miatt semmilyen akusztikai módosítást nem javasoltam. (Tökéletes alatt itt nem feltétlenül hangstúdió szintű akusztikát értek, hanem hogy az elvárások és az aktuális helyzet harmóniában volt.) Nagyjából ugyanennyi eset volt, ahol reménytelenség miatt nem javasoltam semmilyen korrekciót, mert pénzkidobás lett volna.

A másik kérdesem. Hány olyan volt, ahol a javaslataidat megfogadta a tulaj, végrehajtott mindent, majd visszahívott egy kontrollmérésre? Úgy tudom ilyenből azért akadt, de talán nem tömeges.

Jellemzően azok kérnek ellenőrző mérést, akiket a elméleti háttér is érdekel és látni akarják a számokon, görbéken a változást. Kevesen vannak ilyenek, szerintem kb 5 %. A többiek megelégszenek azzal, amit hallanak. Jól van ez így.

Bár volt olyan, akinél azt éreztem, hogy ez a csere-bere tartja "életben", nála ez a hobbi sava-borsa, és ha minden rendben volna, akkor kiüresedne az élete.

Igen, szerintem a hifisták komoly hányada ide sorolható, számukra a HiFi készülékek cserélgetését és különbségek keresését jelenti.

[fülelek]

Rudi bácsi, aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul.

[Alex_Aston]

A másik kérdesem. Hány olyan volt, ahol a javaslataidat megfogadta a tulaj, végrehajtott mindent, majd visszahívott egy kontrollmérésre? Úgy tudom ilyenből azért akadt, de talán nem tömeges.

Én voltam az egyik, anno beszélgettünk is erről itt
viewtopic.php?p=2687188#p2687188

[Alex_Aston]

Nálam itt az új lakásban az akusztikai kezelés hozott legtöbbet a hangon, ez nem is kérdés.
A többi csak apróság volt.
Persze most a doboz csere is segített, de sz is akusztikai gondok miatt vált szükségessé.

Amikor 10x-es árú IC kábelt raktam a streamer és az erősítő közé a alap, fröccsöntött helyett, az épphogy hozott valamit. Persze attól nem is vártam csodát, csak tettem valami tisztességeset, mert azért illik, hogy ne Hama szintű kábel legyen.

[zoli73]

Tipp: Teszteltess szobaakusztikát és készülékeket az ügyfeleiddel egy 6x6m-es üres vasbeton kockában. Tartalmazon lowend és highend digitális-analóg forrásokat, csöves, fetes, A,AB-D erősítőket, kábeleket, közelsugárzókat és szobai álló dobozokat. Kérdezd meg őket, hogy melyik konfigurációban hallanak érdemi különbséget egy hidegburkoló makita hordozható rádiójához képest. Majd értékeld ki excelben a komponenseinek előfordulási arányát és másold be ide azt az eszközt, amely a legtöbbször szerepelt. Az lesz a leggyengébb láncszem. Állom a teszt költségeit.

Nem teljesen értem a javaslatod, de összehasonlító tesztek tipped nélkül is sok évtizede zajlanak. Nálam harcosabb képviselőt keveset találsz az akusztikai fontosságának kérdésében és az érveim hasonlóak a tieidhez, de az elméleted ettől még téves. Egy rossz akusztikájú szobában (amiből szerintem ebben az országban én találkoztam a legtöbbel) jóval kevesebb értelme van komoly készülékekkel fegyverkezni, de azt nem jelenthetjük ki, hogy semmi értelme, hiszen egy komoly cucc ott is jobban fog szólni, mint a gagyi, de egyik sem lesz az igazi. Ha fel akarjuk tárni a rendszerünk valódi képességeit, ahhoz bizony az akusztikát is arra a szintre kell emelni. Ezt a hobbitársak 1 ezreléke lépi meg, talán 10 százalékuk tesz néhány lépést az ügy érdekében, 89.9 százalékuk pedig semennyire sem foglalkozik vele. Ha a leggyengébb láncszem teória érvényes lenne a HiFi rendszerekre, akkor a legtöbb szobában semmi különbséget nem érzékelnénk a különböző színvonalú készülékek között, de ezt még az a bizonyos 89,9 százalék sem így éli meg.

Mikor nálam jártál mérni elmondtad, hogy már bőven 1000 feletti az ilyen látogatásaid száma.
Gondolom aki megkeresett, hívott az feltehetően akusztikai problémákkal küzdött, vagy legalábbis arra gyanakodott, ha a mérés mellett döntött.
Had kérdezzem meg, ebből a bő 1000 helyszínből, hány olyan volt, amivel semmi, vagy alig valami akusztikai probléma volt? Amire Te is azt mondtad, hogy ez így jó ahogy van, ne változtass semmin?
Gondolom töredéke.
A másik kérdesem. Hány olyan volt, ahol a javaslataidat megfogadta a tulaj, végrehajtott mindent, majd visszahívott egy kontrollmérésre? Úgy tudom ilyenből azért akadt, de talán nem tömeges.
Sokan még mindig ódszkonak az akusztikával foglalkoztam.
Az utóbbi időben, adás-vétel ürügyén megfordultam néhány embernél(fórumtag és nem egyaránt), és néhol szomorúan láttam, hogy lehetetlen hangsugárzó elhelyezés, a létező legrosszabb hallgatóhely, stb. és megy a csodavárás az újabbnál újabb készülékektől, kábelektől. Pedig ezek árának csak a töredékét kellene akusztikára fordítani, és lehet megállna a készülék csere-bere.
Bár volt olyan, akinél azt éreztem, hogy ez a csere-bere tartja "életben", nála ez a hobbi sava-borsa, és ha minden rendben volna, akkor kiüresedne az élete.
Nem vagyunk egyformák, de talán ettől szép...

[Vinkler]

...
Amennyiben ez a teória valóban mindent felülírna, a hobbitársak túlnyomó többségénél nem lenne értelme bármit is cserélni, mert náluk a szobaakusztika a rendszerük garantáltan leggyengébb láncszeme ...

Ez nem igaz! Ezt azért terjeszted, mert ezzel foglalkozol. Nemrég beszéltem egy akusztikai tervezővel, aki nem mellesleg nagyon komolyan audiózik is és ő is cáfolta ezt. Nemigen lehet sommás megállapítást tenni a leggyengébb láncszemre. Az audió ehhez túl összetett falat.

Én nemrég beszéltem egy mérnök barátommal, aki hifizik is. Szerinte semmilyen más területen nincs annyi snakeolil, mint az hifiben és nem érti, hogy felnőtt embereket, hogy lehet megvezetni, főleg a kábelekkel.
Az akusztika elég egzakt dolog. Mindent meg tudsz mérni és ott az eredmény. Ezt ki tudod értékelni, változtatsz, mérsz, változtatsz mérsz. Addig, amíg a legjobb eredményt nem éred el. Nem egy ördöglakat, csak érteni kell hozzá.
De az akusztika jelentősségét megcáfolni egy messziről jött ismerős történettel elég gyermeteg dolog, de a legborzasztóbb, hogy ezt terjeszted is!

[cables]

...
Amennyiben ez a teória valóban mindent felülírna, a hobbitársak túlnyomó többségénél nem lenne értelme bármit is cserélni, mert náluk a szobaakusztika a rendszerük garantáltan leggyengébb láncszeme ...

Ez nem igaz! Ezt azért terjeszted, mert ezzel foglalkozol. Nemrég beszéltem egy akusztikai tervezővel, aki nem mellesleg nagyon komolyan audiózik is és ő is cáfolta ezt. Nemigen lehet sommás megállapítást tenni a leggyengébb láncszemre. Az audió ehhez túl összetett falat.

[KLajos]

Miért nem jó a leggyengébb láncszem teória az audioban?
...
Nem igaz, hogy a műszaki paraméterek semmit sem érnek, inkább az a probléma, hogy amit megadnak, az nem elegendő (kb. ötöd-tized annyi paramétert adnak meg, mint amennyi dukálna, mondván, úgysem érti a lúzerjúzer, akkor meg minek)
Egy gondosan megválogatott jól szóló hifiholmi analóg IC kábelét ha kicseréljük egy lényegesen gyengébbre, a zene élvezetére nem lesz hatással, (különösen, ha nem tudunk róla), persze ehhez az kell, hogy a hifi felszerelés és elhelyezési körülményeinek (szobaakusztika, stb.)hangminőségi színvonala legalább valamivel feljebb legyen, mint az elvárási küszöbszintünk. Ha állandóan az elvárási küszöbszint közelében vagy egy kicsit alatta van a hifink produkciója, akkor jön a vég nélküli találgatás majd cserélgetés egy döglött kutyát két döglött macskára, a financiális probléma, a kellő hozzá nem értés, és a "jól kell járnom mindenképp" triumvirátus. "A neten ezt meg azt olvastam, olyan jókat irkáltak róla" -ugye ismerős? Pedig inkább olyan kompromisszumokat lenne érdemes kötni, mint a kisebb hangerő/kisebb teljesítmény, magasabb alsó határfrekvencia, kisebb hallgatási távolság, alternatív elhelyezési mód a korrektebb mélyhangátvitel és az élvezhetőbb sztereo tér érdekében, távirányítás hiánya, stb.
A DIY cuccok és módszerek általában jobb anyagi hatásfokkal működnek, de ésszel kell azt is művelni, mint ahogy a bolti vásárlásokat is. Csak olyan ember véleményére érdemes hallgatni, akivel legalább egy délutánt közösen hallgattál és véleményeztél zenét akárhol is. A kereskedő csak akkor fogja az érdemesebb holmit ajánlani, ha anyagilag kb. mindegy neki, illetve úgy érzi, hogy nem csak egyszer szeretne vásárlóként látni.
Tisztában vagyok avval, hogy a köztudat betonból van, és ami megköt benne, azt igen nehéz, vagy lehetetlen szétverni. (lásd "bakelit")
De ha csak a hifi hobbival foglalkozók pár százaléka elgondolkodik, hogyan lehetne kihagyni vagy legalábbis nem kalandozni újra évekig a hifi erdő sűrűjében, már megéri koptatni időnként nekem és még egy pár fültársamnak a billentyűzetet...

Elfogadom amit leírtál, de ez még győzött meg arról, hogy az adott rendszerben ne az lenne a leggyengébb szem, aminek a cseréjével ne tudnál javítani a rendszereden. Hogy ezt most a torzítás csökkenése, a szinergia növelése, bármilyen technikai paraméter/ek pozitív változása és nem utolsó/vagy elsősorban a saját szubjektív megítélésed miatt történik, igazából mindegy.

“Egy gondosan megválogatott jól szóló hifiholmi analóg IC kábelét ha kicseréljük egy lényegesen gyengébbre, a zene élvezetére nem lesz hatással”.

Tapasztalatom szerint a visszalépés rögtön feltűnő lesz, csak a mértéke kérdéses. Itt nyilván számít hogy az cserélt IC kábel mennyivel gyengébb, mint ami kikerült…

Nos, nem tudom, nem IC kábel csere volt, hanem középkategóriás hangfalkábelt cseréltem a gépekkel együtt: japán integrált ki, régebbi (komolyabb) japán integrált be.

Mivel a 2,5 méteres (egykori ára 50 és 100 ezer között volt a párnak) flatline rövid a mostani elhelyezés miatt (csak az integrált helye változott, a szoba, dobozok, minden egyéb a helyén), így 115 vagy 150(?) forintos méterárú, darabonként 3,5 méter hosszú vellanydrót került dugó és minden sallang nélkül az integrált és a dobozok közé.

Egész más világ, azóta naponta órákig hallgatok zenét.

[Luxor Audio]

Tipp: Teszteltess szobaakusztikát és készülékeket az ügyfeleiddel egy 6x6m-es üres vasbeton kockában. Tartalmazon lowend és highend digitális-analóg forrásokat, csöves, fetes, A,AB-D erősítőket, kábeleket, közelsugárzókat és szobai álló dobozokat. Kérdezd meg őket, hogy melyik konfigurációban hallanak érdemi különbséget egy hidegburkoló makita hordozható rádiójához képest. Majd értékeld ki excelben a komponenseinek előfordulási arányát és másold be ide azt az eszközt, amely a legtöbbször szerepelt. Az lesz a leggyengébb láncszem. Állom a teszt költségeit.

Nem teljesen értem a javaslatod, de összehasonlító tesztek tipped nélkül is sok évtizede zajlanak. Nálam harcosabb képviselőt keveset találsz az akusztikai fontosságának kérdésében és az érveim hasonlóak a tieidhez, de az elméleted ettől még téves. Egy rossz akusztikájú szobában (amiből szerintem ebben az országban én találkoztam a legtöbbel) jóval kevesebb értelme van komoly készülékekkel fegyverkezni, de azt nem jelenthetjük ki, hogy semmi értelme, hiszen egy komoly cucc ott is jobban fog szólni, mint a gagyi, de egyik sem lesz az igazi. Ha fel akarjuk tárni a rendszerünk valódi képességeit, ahhoz bizony az akusztikát is arra a szintre kell emelni. Ezt a hobbitársak 1 ezreléke lépi meg, talán 10 százalékuk tesz néhány lépést az ügy érdekében, 89.9 százalékuk pedig semennyire sem foglalkozik vele. Ha a leggyengébb láncszem teória érvényes lenne a HiFi rendszerekre, akkor a legtöbb szobában semmi különbséget nem érzékelnénk a különböző színvonalú készülékek között, de ezt még az a bizonyos 89,9 százalék sem így éli meg.

[white-tiger]

Miért nem jó a leggyengébb láncszem teória az audioban?
A különböző audio komponensek az ideálistól eltérő valamely részt hibás működését torzításnak nevezzük. Torzítás elég sokféle van, a különféle komponenseknek (forrás, digitális és analóg elektronika, hangsugárzó, kábelek, akusztika) lehet azonos és eltérő típusú torzítása, és a nagyságrendek is nagyon eltérők lehetnek. És hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, hozzájön mindehhez az idő faktor is, ami az analóg forrásoknál a nyávogás, a digitális forrásoknál a jitter, az erősítőknél a jitter és a félvezetők nem azonos kapcsolása/töltés tárolása, a hangsugárzó terhelések visszapofázása az erősítő felé, a hangszóróknál a tehetetlenség/membrán/motor rendszer miatti változó késés/, a hallgatási tér akusztikájának időbeli problémái, a hangsugárzó doboz/keret, valamint az összes elektronika készülékház valamint kábelek rezgéseinek hatása, meg ami még kimaradt a felsorolásból. Ezen hibák összessége csak azt a hangminőségi szintet tudja rontani, ami a felvételt jellemzi. Azaz a jól sikerült felvételek (előadás és felvétel technika) lejátszáskor több hibát is "elviselnek" az élvezhetőség határán belül. Divat utálni a demo felvételeket, igaz, gyakran zeneileg gyenge produktumok, amiket nem kellemes hallgatni egynél többször, bármennyire is jó felvételeknek tűnnek, vagy esetleg azok is. Vannak durva hibák, meg finom hibák, ezekre nem egyformán vagyunk érzékenyek, a pszichikai helyzetekről nem is beszélve, ami gyakran vélt vagy valótlan hibákat eredményeznek. (Csengő-bongó szobában hamar kiderülhet egy hangsugárzóról, hogy "nincs mélye", a másiknak meg van, a "nincsen dinamikája" kifejezés szinte mindig a mélyhangokra értendő, ahol egyáltalán nem a több feltétlen a jobb. Komoly megítélési csapda a gyors, rosszul szervezett összehasonlításos véleményezés, amikor két beteg malatzról (bocs:D) kell eldönteni egy döngő hodályban, melyik az egészségesebb. Van két nagyon drága, nagy nevű, igen jó műszaki paraméterekkel rendelkező erősítőnk, amelyet egy század árú kis monitor dobozkán keresztül hallgatunk felváltva. Nem tudjuk érdemben megítélni, melyik a jobb erősítő, de abban biztosak vagyunk, hogy a két műszakilag az olcsó dobozkához képest sokkal tökéletesebb erősítő nem szól egyformán, tehát mégiscsak van olyan paraméter, amiben az olcsó dobozka jobb, mint a drága erősítők, különben nem hallanánk jól értékelhetően a különbséget.
Nem igaz, hogy a műszaki paraméterek semmit sem érnek, inkább az a probléma, hogy amit megadnak, az nem elegendő (kb. ötöd-tized annyi paramétert adnak meg, mint amennyi dukálna, mondván, úgysem érti a lúzerjúzer, akkor meg minek)
Egy gondosan megválogatott jól szóló hifiholmi analóg IC kábelét ha kicseréljük egy lényegesen gyengébbre, a zene élvezetére nem lesz hatással, (különösen, ha nem tudunk róla), persze ehhez az kell, hogy a hifi felszerelés és elhelyezési körülményeinek (szobaakusztika, stb.)hangminőségi színvonala legalább valamivel feljebb legyen, mint az elvárási küszöbszintünk. Ha állandóan az elvárási küszöbszint közelében vagy egy kicsit alatta van a hifink produkciója, akkor jön a vég nélküli találgatás majd cserélgetés egy döglött kutyát két döglött macskára, a financiális probléma, a kellő hozzá nem értés, és a "jól kell járnom mindenképp" triumvirátus. "A neten ezt meg azt olvastam, olyan jókat irkáltak róla" -ugye ismerős? Pedig inkább olyan kompromisszumokat lenne érdemes kötni, mint a kisebb hangerő/kisebb teljesítmény, magasabb alsó határfrekvencia, kisebb hallgatási távolság, alternatív elhelyezési mód a korrektebb mélyhangátvitel és az élvezhetőbb sztereo tér érdekében, távirányítás hiánya, stb.
A DIY cuccok és módszerek általában jobb anyagi hatásfokkal működnek, de ésszel kell azt is művelni, mint ahogy a bolti vásárlásokat is. Csak olyan ember véleményére érdemes hallgatni, akivel legalább egy délutánt közösen hallgattál és véleményeztél zenét akárhol is. A kereskedő csak akkor fogja az érdemesebb holmit ajánlani, ha anyagilag kb. mindegy neki, illetve úgy érzi, hogy nem csak egyszer szeretne vásárlóként látni.
Tisztában vagyok avval, hogy a köztudat betonból van, és ami megköt benne, azt igen nehéz, vagy lehetetlen szétverni. (lásd "bakelit")
De ha csak a hifi hobbival foglalkozók pár százaléka elgondolkodik, hogyan lehetne kihagyni vagy legalábbis nem kalandozni újra évekig a hifi erdő sűrűjében, már megéri koptatni időnként nekem és még egy pár fültársamnak a billentyűzetet...

Elfogadom amit leírtál, de ez még győzött meg arról, hogy az adott rendszerben ne az lenne a leggyengébb szem, aminek a cseréjével ne tudnál javítani a rendszereden. Hogy ezt most a torzítás csökkenése, a szinergia növelése, bármilyen technikai paraméter/ek pozitív változása és nem utolsó/vagy elsősorban a saját szubjektív megítélésed miatt történik, igazából mindegy.

“Egy gondosan megválogatott jól szóló hifiholmi analóg IC kábelét ha kicseréljük egy lényegesen gyengébbre, a zene élvezetére nem lesz hatással”.

Tapasztalatom szerint a visszalépés rögtön feltűnő lesz, csak a mértéke kérdéses. Itt nyilván számít hogy az cserélt IC kábel mennyivel gyengébb, mint ami kikerült…

[diagnet]

Amennyiben ez a teória valóban mindent felülírna, a hobbitársak túlnyomó többségénél nem lenne értelme bármit is cserélni, mert náluk a szobaakusztika a rendszerük garantáltan leggyengébb láncszeme és amíg azt nem javítják fel, a Te elméleted szerint nem hallhatnának különbséget két készülék, kábel, hangfelvétel között. Ez ugye a gyakorlatban nagyon nem így van, de annyi igazságod mégis akad, hogy a hátrányos környezetben született vélemények, döntések nem feltétlenül érvényesek hosszú távon, másik helyszínre, rendszerre pedig szinte semennyire sem.

Az elméletemnek semmi köze nem volt a szobaakusztikához. Mivel pont az a lényege, hogy bármely külső tényező másodlagos marad. Egyszer sem írtam olyat, hogy nem lehet különbséget hallani! Csak azt, hogy a különbség relatív értéket mutat. Az abszolút különbség soha nem fog megmutatkozni a hibásan felépített rendszer kiegyenlítettlensége miatt.

A rendszereinkben nem csak egyetlen leggyengébb láncszem van. Ahány paraméter mentén vizsgálódunk, annyiféle eredmény fog kijönni. Torzítás és hatásfok versenyszámokban mindig is a hangsugárzóink lesznek a sereghajtók, áthallásban, jel/zaj viszonyban viszont örök bajnokok, fázismenetben és impulzus követésben pedig a szobánk kényszerül tartósan a szégyenpadra. Mindezek ellenére halljuk, ha a gyengécske hangdoboz előtt a problémás szobában erősítőt vagy lejátszót cserélünk, pedig ezek a legtöbb paraméterben nagyságrendileg megelőzik a többi egység képességeit. Ez szerintem izmos cáfolat a leggyengébb láncszem teóriára, ami ugye a megfeszített láncok teherbírásáról szól; azok valóban mindig a legkevésbé terhelhető szemnél fognak elszakadni, az összes többi szem ép marad, felesleges őket cserélni, a lánc teljes terhelhetősége (minősége) nem javulna tőlük, azon csak a leggyengébb elem cseréje tud változtatni. A HiFi-ben ez nem így működik, ráadásul itt durva csavar a történetben, hogy rendszereink teherbírására (minőségére) nincs sem mértékegységünk, sem mérési módszerünk, a szubjektivitás okozta teljes káoszban kell tájékozódnunk.

A leggyengébb láncszem attól a leggyengébb, hogy mindig azon bukik a mutatvány. Ne adjunk már másik jelentést a fogalmaknak az igazunk kedvéért. A kerékpárt azzal a nyomatékkal tudod hajtani amit a leggyengébb hajtási eleme bír.
Hiába van rajta 1Kw-os villanymotor, ha 400W-nál átugrál, vagy elszakad a lánc.

Onnan kezdve, hogy ha a hangsugárzó nem képes egy kritikus veszteségi szint alatt átkonvertálni az erősítő által közölt energiát, teljesen mindegy milyen a jel/zaj viszonya, vagy a szobánk fázismenete, mivel az adott "hanghoz" rendelt nyomáskülönbség változás meg sem jelenik a légtérben. Nincs értékelhető információ abban a tartományban.
Ennyire gyengén semelyik modern forráskészülék vagy erősítő sem tud szerepelni, mert ahhoz már szándékos hanyagság szükséges.

Tipp: Teszteltess szobaakusztikát és készülékeket az ügyfeleiddel egy 6x6m-es üres vasbeton kockában.
Tartalmazon lowend és highend digitális-analóg forrásokat, csöves, fetes, A,AB-D erősítőket, kábeleket, közelsugárzókat és szobai álló dobozokat.
Kérdezd meg őket, hogy melyik konfigurációban hallanak érdemi különbséget egy hidegburkoló makita hordozható rádiójához képest. Majd értékeld ki excelben a komponenseinek előfordulási arányát és másold be ide azt az eszközt, amely a legtöbbször szerepelt. Az lesz a leggyengébb láncszem.
Állom a teszt költségeit.

[sutemenyx]

Terelés…
A kérdésre nem válaszoltál, úgyhogy válaszolok helyetted az egyikre. Szóval hogyan hasonlítod össze egy izzó dinamikáját egy ledével? Az izzó már akkor is sugároz, amikor csak mikroszkópikus áram folyik rajta, mert teljesen ANALÓG eszköz. A led meg ki sem nyit, nem csinál semmit. Na ugyanez a helyzet a hangszóró vs félvezetős erősítő kérdésben. A hangszórón hallod ám a 120dB jelzaj viszonyú erősítő zaját is, ha elég közel teszed a füled. A hangszórónak mennyi zaját hallod, ha rövidre zárod a kapcsait? Mi is a dinamika? Maximális jel/zaj viszony? Akkor a hangszóróé hány decibel?

Az lehet, hogy a led kevesebbet fogyaszt és nagyobbat világít, de pl közel sem annyira végtelen a dinamika átfogása, mint az izzóé, a sugárzott fény spektrumáról nem is beszélve. A nullátmenet kérdését meghagytam neked, hátha…

Önmagában mindkét kérdésed értelmezhetetlen. Meg a hozzá fűzött izzós analógiád is. Ezzel megint csak Limart fogod kiégetni.

1. Az izzólámpa nem induktív terhelés. Nem sugároz fényt alacsony áramerősségnél, csak miután nem tudja leadni a hőt és izzási hőmérsékletre hevül.
A hangszóró lengőtekercsén folyó áram jó része szintén hővé alakul. A maradék energiától történik az elmozdulás. Ennek idejét és hatékonyágát ezernyi tényező befolyásolja. De legfőképp tervezés, méretezés és anyagminőség kérdése.
Itt kezdődnek a problémák.
2. A nullátmeneti torzítással mire szeretnél következteti?
Nem arról szólt a beírásom, hogy A osztályú kapcsolással kell magas érzékenységű szélessávú hangszórót üzemeltetni és minden probléma (zaj) elhárul. Ezt a témát már párszor lerágtuk.

Elvesztetted a fonalat:

“Nem, nincs olyan paraméter. Se frekvenciaátvitelben, se dinamikatartományban nem tudja azt az olcsó dobozka, mint bármelyik jó műszaki paraméterrel rendelkező erősítő.”

Erre írtam 2példát, hogy de, van olyan paramétere egy hangszórónak, ami jobb, mint bármelyik erősítőé.

[Luxor Audio]

Attól még a kapott végeredmény teljességgel hiteltelen és élvezhetetlen, mert az olcsó dobozka torzít, elfed/kiemel, sávhatárol, mivel kb. bármely körülmény között a fizikai képességei határán küszködik. Így az erősítők (és az előtte lévő dolgok) félsüketen cserélgetésének semmi értelme. Puszta szerencsejáték. Ezért marad örök érvényű a leggyengébb láncszem teória.

Amennyiben ez a teória valóban mindent felülírna, a hobbitársak túlnyomó többségénél nem lenne értelme bármit is cserélni, mert náluk a szobaakusztika a rendszerük garantáltan leggyengébb láncszeme és amíg azt nem javítják fel, a Te elméleted szerint nem hallhatnának különbséget két készülék, kábel, hangfelvétel között. Ez ugye a gyakorlatban nagyon nem így van, de annyi igazságod mégis akad, hogy a hátrányos környezetben született vélemények, döntések nem feltétlenül érvényesek hosszú távon, másik helyszínre, rendszerre pedig szinte semennyire sem.

A rendszereinkben nem csak egyetlen leggyengébb láncszem van. Ahány paraméter mentén vizsgálódunk, annyiféle eredmény fog kijönni. Torzítás és hatásfok versenyszámokban mindig is a hangsugárzóink lesznek a sereghajtók, áthallásban, jel/zaj viszonyban viszont örök bajnokok, fázismenetben és impulzus követésben pedig a szobánk kényszerül tartósan a szégyenpadra. Mindezek ellenére halljuk, ha a gyengécske hangdoboz előtt a problémás szobában erősítőt vagy lejátszót cserélünk, pedig ezek a legtöbb paraméterben nagyságrendileg megelőzik a többi egység képességeit. Ez szerintem izmos cáfolat a leggyengébb láncszem teóriára, ami ugye a megfeszített láncok teherbírásáról szól; azok valóban mindig a legkevésbé terhelhető szemnél fognak elszakadni, az összes többi szem ép marad, felesleges őket cserélni, a lánc teljes terhelhetősége (minősége) nem javulna tőlük, azon csak a leggyengébb elem cseréje tud változtatni. A HiFi-ben ez nem így működik, ráadásul itt durva csavar a történetben, hogy rendszereink teherbírására (minőségére) nincs sem mértékegységünk, sem mérési módszerünk, a szubjektivitás okozta teljes káoszban kell tájékozódnunk.

Ellenben itt mindenki tutira tudja bármely random rendszerbe kitől milyen kábelt, melyik lejátszó program verziót hány biten és melyik routerban milyen kondit kell használni a vágyott hangzás eléréséhez.

Örömteli hír, pláne így ünnepek idején, bár én nem vettem észre ezt a kollektív megvilágosodást. Amennyiben figyelmetlen voltam és valóban bekövetkezett az említett csodatétel, tisztelettel megkérném a mindenkit, szépen sorjában írják le az inkriminált információkat!

[diagnet]

Terelés…
A kérdésre nem válaszoltál, úgyhogy válaszolok helyetted az egyikre. Szóval hogyan hasonlítod össze egy izzó dinamikáját egy ledével? Az izzó már akkor is sugároz, amikor csak mikroszkópikus áram folyik rajta, mert teljesen ANALÓG eszköz. A led meg ki sem nyit, nem csinál semmit. Na ugyanez a helyzet a hangszóró vs félvezetős erősítő kérdésben. A hangszórón hallod ám a 120dB jelzaj viszonyú erősítő zaját is, ha elég közel teszed a füled. A hangszórónak mennyi zaját hallod, ha rövidre zárod a kapcsait? Mi is a dinamika? Maximális jel/zaj viszony? :D Akkor a hangszóróé hány decibel?

Az lehet, hogy a led kevesebbet fogyaszt és nagyobbat világít, de pl közel sem annyira végtelen a dinamika átfogása, mint az izzóé, a sugárzott fény spektrumáról nem is beszélve. A nullátmenet kérdését meghagytam neked, hátha…

Önmagában mindkét kérdésed értelmezhetetlen. Meg a hozzá fűzött izzós analógiád is. Ezzel megint csak Limart fogod kiégetni.

1. Az izzólámpa nem induktív terhelés. Nem sugároz fényt alacsony áramerősségnél, csak miután nem tudja leadni a hőt és izzási hőmérsékletre hevül.
A hangszóró lengőtekercsén folyó áram jó része szintén hővé alakul. A maradék energiától történik az elmozdulás. Ennek idejét és hatékonyágát ezernyi tényező befolyásolja. De legfőképp tervezés, méretezés és anyagminőség kérdése.
Itt kezdődnek a problémák.
2. A nullátmeneti torzítással mire szeretnél következteti?
Nem arról szólt a beírásom, hogy A osztályú kapcsolással kell magas érzékenységű szélessávú hangszórót üzemeltetni és minden probléma (zaj) elhárul. Ezt a témát már párszor lerágtuk.

[sutemenyx]

Nullátmeneti torzítás? Dinamikatartományban miért nem?

Viccelsz, ugye?
Az ipar 4.0-nak köszönhető, hogy méltatlankodva számolhatod a mosfet nyitási időket a vezérlés technikában és a femtosec/jittereket a digitális jelátvitel világában. Remélem észlelhető a néhány évtizedes előnyük a hangszórókal szemben? Az ipar által igényelt folyamatos fejlesztéseknek és mennyiségi termelésnek köszönhetően lett "filléres" tétel a digitális forráskészülék és a félvezetős erősítő.
Sajnos nem tartozik ide a hangszóró technika ami a legtöbb esetben megmaradt az 50-es évek színvonalán, mivel senkit nem érdekel, hogy a néhány ezer hifipisti milyen minőségben szeretné nyekeregtetni kedvenc felvételeit.
Annyiban szerencsés, hogy az autóipar megrendelések, rendezvénytechnika, valamint a házi hangprojektorok terjedése miatt folyik be némi tőke a nagyobb gyártókhoz.
De ettől még kínszenvedés nem deficites és jó hangsugárzót gyártani. Ezért is fog még jó darabig fajlagosan a leggyengébb láncszem maradni. Pláne az ilyen "kis olcsó dobozkák" kategóriában.

Terelés…
A kérdésre nem válaszoltál, úgyhogy válaszolok helyetted az egyikre. Szóval hogyan hasonlítod össze egy izzó dinamikáját egy ledével? Az izzó már akkor is sugároz, amikor csak mikroszkópikus áram folyik rajta, mert teljesen ANALÓG eszköz. A led meg ki sem nyit, nem csinál semmit. Na ugyanez a helyzet a hangszóró vs félvezetős erősítő kérdésben. A hangszórón hallod ám a 120dB jelzaj viszonyú erősítő zaját is, ha elég közel teszed a füled. A hangszórónak mennyi zaját hallod, ha rövidre zárod a kapcsait? Mi is a dinamika? Maximális jel/zaj viszony? Akkor a hangszóróé hány decibel?

Az lehet, hogy a led kevesebbet fogyaszt és nagyobbat világít, de pl közel sem annyira végtelen a dinamika átfogása, mint az izzóé, a sugárzott fény spektrumáról nem is beszélve. A nullátmenet kérdését meghagytam neked, hátha…

[diagnet]

Nullátmeneti torzítás? Dinamikatartományban miért nem?

Viccelsz, ugye?
Az ipar 4.0-nak köszönhető, hogy méltatlankodva számolhatod a mosfet nyitási időket a vezérlés technikában és a femtosec/jittereket a digitális jelátvitel világában. Remélem észlelhető a néhány évtizedes előnyük a hangszórókal szemben? Az ipar által igényelt folyamatos fejlesztéseknek és mennyiségi termelésnek köszönhetően lett "filléres" tétel a digitális forráskészülék és a félvezetős erősítő.
Sajnos nem tartozik ide a hangszóró technika ami a legtöbb esetben megmaradt az 50-es évek színvonalán, mivel senkit nem érdekel, hogy a néhány ezer hifipisti milyen minőségben szeretné nyekeregtetni kedvenc felvételeit.
Annyiban szerencsés, hogy az autóipar megrendelések, rendezvénytechnika, valamint a házi hangprojektorok terjedése miatt folyik be némi tőke a nagyobb gyártókhoz.
De ettől még kínszenvedés nem deficites és jó hangsugárzót gyártani. Ezért is fog még jó darabig fajlagosan a leggyengébb láncszem maradni. Pláne az ilyen "kis olcsó dobozkák" kategóriában.