TLDR: Ezt még Mozart is nagyon élvezte volna, de vigyázat! Csak azoknak ajánlom, akiket nem zavar, ha a “komoly” zenébe egy kis “komoly”-talanság is vegyül.
Szombati matiném harmadik darabja (az elsőről a “milyen zenét hallgatsz”-ban írtam rövid recenziót, a másodikat nem tartom érdemesnek megemlíteni) Sarah Willis nevével fémjelzett, az Alpha kiadásában tegnap(!) megjelent “Mozart y Mambo” — pont az, amit a címe sugall: megmutatja, hogy milyen jól meg tud férni egymás mellett a két műfaj. Sőt azt is, hogy még ötvözni is lehet őket.
Az albumon egyrészt Mozart teljesen “komoly” stílusban előadott kürt-concertóiból van egy válogatás, márészt nevesebb mambo-szerzeményekből készült, szintén kürt-szólós feldolgozásokból. A mambó-számok jó része szintén Mozart-motívumokra épül, teljesen kendőzetlenül, a másik fele eredeti kubai “lüktetés” (ha lehet így nevezni). A két stílus váltogatja egymást, nagyon ízlésesen (szerintem).
Ha kis vidámságra vágysz, és szereted a komolyzenét (már amennyire Mozart “komoly” tud lenni), de a nagyon latinos dallamvilágtól sem riadsz vissza, akkor feltétlenül ajánlom ezt az új Alpha-albumot. Engem felvillanyozott
Hangminőség szuper - de ezt már lehet, hogy nem fogom minden alkalmommal leírni, mert alapból csak olyan lemezeket ajánlok, amelyeknél ez teljesül.
. .
youtu.be/PSlaIE2KreM









