Általában a hifiről

[lehoako]

Realfidelity fórumtársunk szerintem igen jó stílusú blogjából egy poszt, érdemes elolvasni, az itt már elhangzott alkotóról, Kondoról szól.

Valóban megindító. A magyar és a szláv nyelvek sokszínűsége nagyban elősegítette az "audiofil" életérzés átvitelét a közép-európai régióban.

Ugyanez így fest egy szektán kívüli irodalmár tollából:
IMG_20181225_221246.jpg

5. sor: "Lignet Rose". Ilyen nincs. Olyan van, hogy Ligne Roset. Ha már ugye az olvasónak kell jobban tudni, mit kéne írni az írónak. Dobálózik azzal, amit leírtak neki, mint menőség. Se korrektor, se senki nem vette észre.

Nem tudom, honnan az idézet, nem tudom, hogy tartozik ide. Burzsujékról? A Kondo-filozófia pont az Audiolife-blogban lévő dolgokról szól, nem arról, hogy valakinek felvitte a dolgát valaki és épp veretni kell.

"A magyar és a szláv nyelvek sokszínűsége "-ezt pláne nem értem, pedig kommunikációképes vagyok pár szláv nyelven, kérlek, fejtsd ki.

[Indy]

Olvasom a műszaki és termék részt, sehol egy műszaki leírás. Ha olyan technológiát talált ki, miért nem védjegyezteti? A HOLO:PLUG® Connector-t igen
Mindenesetre nagyon szűkszavü etéren, a többi készülékgyártó meg többször szinte mindent közzétesz. Blockdiagram, alkatrész felhasználást (persze levesszük a fedőt és kiderül rögtön). Egy 4 millás drótot ki fog megblankolni.
Az viszont tény, hogy a legnevesebb készülékgyártók engedik a kiállításon a bedrótozást. Oda azért hülyéket nem engednek - VPI, McIntosh stb.
Pár helyen már olvastam, hogy zenekarok szponzori segítője volt. Na innentől kezd bűzleni a dolog. Persze, hogy jót fognak írni róluk. Lehet, hogy javarészt csak egy nagyon profi marketing húzás. Egy pár helyen ott a plakátjuk és a dicsérő szavak, onnantól kezdve már a nép csak ismétli őket. Amúgy nagyon szép tetszetős termékeket csinálnak.
Ha igaz a története azért, ha nem és megfőzött mindenkit azért jár az elismerés neki.

Látom, mindenképpen keresed az önigazolást, hogy miért nem engedhetsz meg magadnak egy ilyen kaliberű drótot. Szerintem engedd el.

[denesdr]

A kábelezés csak egy szűk része a rendszernek, valaki sokra tartja én csak inkább fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. Megpróbáltam több kábelt, szerintem egy rendszernek nem drága kábelre van szüksége, hanem oda illőre.

Többen itt azt mondják, hogy egy normál PC-s tápkábel az xar. Szerinted az is tud ugyan olyan jó lenni mint egy drágább kábel, ha a megfelelő rendszerbe helyezzük? Vagy van valami minimum szint amit egy PC vezeték nem üt meg?

[Tctronic]

A Hifizés (minőségi zene hallgatás, ki hogy hívja) nem verseny. Számomra soha nem volt az és soha nem is lesz az. Késztetés volt, van, és lesz (ha kell) hogy a "saját képemre" saját elvárásaimnak megfelelőre formáljam a kapott hangot. Olyanra ahogy én szeretem, amilyennek én elképzelem a jó hangot.

A kábelezés csak egy szűk része a rendszernek, valaki sokra tartja én csak inkább fontosnak tartom, de nem a legfontosabbnak. Megpróbáltam több kábelt, szerintem egy rendszernek nem drága kábelre van szüksége, hanem oda illőre.

Sajnos a nagyon végletekig kihegyezett rendszerek nagyon érzékenyek a forrás minőségére. Ha egy SACD-t, vagy DSD-t hallgatsz nagyon jó lehet, de egy gyengébb minőségen sajnos könnyen lehet kiábrándító.

Én a mai napig TV-n keresztül (is) hallgatok zenét pl. YouTube-ról. És igen is jól tud szólni, és igen is élvezetes tud lenni.

Nyilván nem ez a fő csapás irány de ilyen perverzióim is vannak

Szóval valóban könnyű eltévedni a hifi mocsárban, erdőben.

[SoundMania]

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

Nem vagyok anyagtechnológiai, metallurgiai szakember, de a vezető anyagok szerkezete korántsem homogén. Telis teli vannak belső átmenetekkel, kristály szerkezeti hibákkal, szennyeződésekkel...

a gyártás során ért stressz, ami szintén torzítja a kábel kristályszerkezetét. Ennek a feszültségnek, kényszerített kristályszerkezet deformációnak el kell rendeződnie, vissza kell állnia a nyugalmi állapotba. Ezért is jók az öreg kábelek, amiknek a szerkezete már visszarendeződött, stabil. Vagy ezért is találtak ki mesterséges öregbítési eljárásokat (Kondo)...

en sem vagyok benne szakember, de az öreg(b)ítés vagy lágyítás sok szerkezeti anyagnal letezö, alkalmazott eljaras. Anyagtol függöen alkalmazott hömerseklet es abban töltött idö modositja a (kristály)szerkezetet, celnak megfelelöen tényleg sokféle van.
(régen a kovácsok hagyták pihenni, kitették a cuccot, igy termeszetesen is bekövetkezett valamennyire)

könnyü elképzelni illetve akár találkozni is vele a jégképzödésnél: viszonyoktól függö méretü jég (vagy épp hó-) kristályok lesznek, ugyanígy van a fémekben is; "szerkezeti anyagok tecnologia"-jabol tanultam 30+ éve
ezek között egyszerütöl a bonyolultig sokféle van: 1 alkalommal mondjuk 180°C-ra hevites 1 orara vs. 8-10 alkalommal különbözö hömersekletre hevites (pesze a melegitesi es hütesi gradiens is fontos dT/dt) es ott akár napokig tartás; persze köztük lehütes ...na nyilvan az extrem megoldasnak extrem ára is van
mechanikai tulajdonsagok egyertelmüen merhetöen valtoznak szerkezeti anyagokban igy.
elektromos tulajdonsagok valtozasarol nincs tudasom/ismeretem/infom/velemenyem

Szerintem majd ha a kábeleinket is űrhajókon gyárják , akkor lesz némi áttörés azért a hangminőségben. Addig már nem lesz nagy durranás.

[Shimano]

Ebben az egész hifi játékban egyébként sokan,(köztük persze én is benne voltam )azért vesztik el a fonalat,mert nem tudják hogy mire is van szükségük,nem ismerik saját magukat,és így az elvárásaikat sem.
A mottó és a cél lehetne az,hogy ismerd meg magadat,légy őszinte magadhoz,és gondolkozz racionálisan.
Ha ez meg van és ott van a fejben,akkor nincs az a varázsló és varázspálca ami el tudna téríteni a saját és a nekünk való utunktól ebben a nagy hifi erdőben.

[juliush]

Ugyanez így fest egy szektán kívüli irodalmár tollából:

Meridian DSP7200SE + Ongaku ??

PS: Félreértettem. Bocsánat.

[diagnet]

Realfidelity fórumtársunk szerintem igen jó stílusú blogjából egy poszt, érdemes elolvasni, az itt már elhangzott alkotóról, Kondoról szól.

Valóban megindító. A magyar és a szláv nyelvek sokszínűsége nagyban elősegítette az "audiofil" életérzés átvitelét a közép-európai régióban.

Ugyanez így fest egy szektán kívüli irodalmár tollából:

IMG_20181225_221246.jpg (3.82 MiB) Megtekintve 2278 alkalommal

[Shimano]

Olvasom Nordost-bá blogját
Ekkora varázslót nem láttam még földi létezésem óta
A legnagyobb gyártók berendezéseit kábelezi kiállításokon, audio-feszteken
Küzd mindenki dac-kal, bonyolult gépészeti megoldásokkal, hangközvetítő rendszerekkel
Ő meg csak úgy simán sodri a drótokat és hoppá 4 milla - és azt mondják, hogy jobban szól
Biztos, hogy bent vagyunk a mátrixban, nem tudom melyik bolygóról jött az illető
Azóta győzködöm magam, hogy miért ne lehetne hatással atomi részecske szinten a hangzásra
Változni fog a véleményem már látom, de továbbra is "csak varázsló" szinten tudok beszélni róla :)

https://nordost.com/blog/

Aki 10+ milláért el tud adni egy darab drótot az tényleg varázsló.
De ebből is látszik hogy mennyi sz@r rendszer van a világon,mert ha csak ezekkel szól élvezhetően egy cuccos,akkor ott nagy baj van.Persze hallani vélem az indokot,hogy ezzel teljesedik csak ki igazán.Erre csak azt tudom mondani,hogy egy jó rendszernek nincs szüksége ahhoz hogy a végletekig kipolírozzuk,mert ennek már semmi köze a hétköznapi zenehallgatáshoz,ha nem inkább csak egy technikai sport ez,a magamutogatásával együtt.
Kíváncsi lennék azok zenegyűjteményéhez is,akik ilyen kihegyezett rendszereket hallgatnak,hogy ugyan mivel etetik is,mert hogy nem kommersz cd-ékkel,mert azok szarul szólnak és inkább fájnak mint jól esnek,abban szinte biztos vagyok.
Persze van aki sportkocsival szeret terepen is menni,de vajon élvezi e?
Szóval a lényeg az,hogy a mai kommersz felvételekhez amit a többség hallgat egyszerűen szükségtelen az a felbontás és az a kihegyezett hang,amit ezek a csoda rendszerek a csoda drótjaival nyújtanak,mert ennek kb annyi haszna van mint egy 75 colos "18k"-ás tévével sd műsorokat nézni.
De mindenki úgy élvez ahogy tud és akar ha van választása,szóval nekem aztán tök mindegy.

[mgus]

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

Nem vagyok anyagtechnológiai, metallurgiai szakember, de a vezető anyagok szerkezete korántsem homogén. Telis teli vannak belső átmenetekkel, kristály szerkezeti hibákkal, szennyeződésekkel. Az a szerencsétlen elektromos jel ezeken keresztül vergődik a kábel egyik végétől a másikig. Sohasem ugyanazt az utat járja be. Véletlenszerűen ütközik az anyagszerkezeti hibákba, átmenetekbe. Így véletlenszerűen is torzul az átvitel. Véletlenszerűen jelennek meg olyan komponensek, amik az eredeti jelben nem voltak.
Itt jön be a gyártás során ért stressz, ami szintén torzítja a kábel kristályszerkezetét. Ennek a feszültségnek, kényszerített kristályszerkezet deformációnak el kell rendeződnie, vissza kell állnia a nyugalmi állapotba. Ezért is jók az öreg kábelek, amiknek a szerkezete már visszarendeződött, stabil. Vagy ezért is találtak ki mesterséges öregbítési eljárásokat (Kondo). A kábel bejáratás is zömmel a kristályszerkezet visszarendezését segíti elő.
A kábel gyártás során vannak költséges eljárások, amik során a kristályszerkezet nem torzul jelentősen, nem éri akkora stressz a kábelt. Ezek nem a hagyományosan húzott vezetők, hanem az öntött vezető szálak. Borzasztó költséges, de nagyon jó technológia a stresszmentes vezetők előállítására.

Köszönöm, hogy egy hozzáértő és sok és sok jó kábelt hallott szakértő ezt így leírta.

Eszerint a kábel, minőségétől függően hangi torzításokat visz a rendszerbe, a tápkábeltől a hangfalkábelen keresztül az interkonnekten és digitális interkonnekten túl az USB-kábelig mindenhol. Mivel a jelút/tápút nagyrésze maga a kábel a rendszerben, logikus, hogy már a kiindulóponttól kezdve minél kevesebb hangi torzulás menjen végig a rendszeren.

Ha nem tévedek, a kábelek lehűtése (cryo kezelése) is ezt a célt szolgálja, konyhanyelven fogalmazva "lenyugtatja" a fémrácsot.

Jól gondolom, hogy a tápkábel maga/tápkábelek maguk a rendszer (ebből a szempontból torzításmentes) hangjának kiindulópontja(i), hiszen az itt a pl az előfokba, végfokba és a forráskészülékekbe jutó torzítások is fel fognak erősödni? Bocsáss meg, hogy ennyire szájbarágósan kérdezem, de posztod összehasonlíthatatlanul informatívabb, mint a jelenség ellen ágálók "érvei", én pedig a fórumozók nagy többségéhez hasonlóan max. tapasztalatból származó élménnyel rendelkezem.

Előre is köszönöm.

Nagyából így van ahogy leírtad, azért sokat számít az anyag tisztasága is, pl. az audioqest-nél külön hengerelik a fém felületét.

[lehoako]

Realfidelity fórumtársunk szerintem igen jó stílusú blogjából egy poszt, érdemes elolvasni, az itt már elhangzott alkotóról, Kondoról szól.

(A megemlített árak a poszt megjelenésének idejében, 2013-ban voltak helytállóak. )

https://audiolife.blog.hu/2013/09/19/mr ... ndo_sztori

Részlet:

"Előtte korábban senki nem figyelt fel arra, hogy adott esetben egy ellenállásnak vagy egy kondenzátornak lehet saját hangja. Kondo fedezte fel, hogy a hangképben jelen lévő torzítások sok esetben egy-egy elektronikai szempontból elhanyagolható alkatrész cseréje után megszűnnek. Saját elképzelése szerint az általa megépített készülékek a zene hangját, míg a többiek az elektromosság hangját képviselik. A második nagyon fontos dolog az ezüst felhasználásának jelentősége. Kondo volt az első, aki először használt teljesen ezüstből készült kábelt, majd ezüst szálból tekercselt kimenőtrafót. Készülékei között teljesen szabadon használta a csöveket és azok típusát, ezzel is bizonyítva, hogy hasonló hangot lehet kihozni egy 300B-ből és egy 2A3-ból."

[lehoako]

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

Nem vagyok anyagtechnológiai, metallurgiai szakember, de a vezető anyagok szerkezete korántsem homogén. Telis teli vannak belső átmenetekkel, kristály szerkezeti hibákkal, szennyeződésekkel. Az a szerencsétlen elektromos jel ezeken keresztül vergődik a kábel egyik végétől a másikig. Sohasem ugyanazt az utat járja be. Véletlenszerűen ütközik az anyagszerkezeti hibákba, átmenetekbe. Így véletlenszerűen is torzul az átvitel. Véletlenszerűen jelennek meg olyan komponensek, amik az eredeti jelben nem voltak.
Itt jön be a gyártás során ért stressz, ami szintén torzítja a kábel kristályszerkezetét. Ennek a feszültségnek, kényszerített kristályszerkezet deformációnak el kell rendeződnie, vissza kell állnia a nyugalmi állapotba. Ezért is jók az öreg kábelek, amiknek a szerkezete már visszarendeződött, stabil. Vagy ezért is találtak ki mesterséges öregbítési eljárásokat (Kondo). A kábel bejáratás is zömmel a kristályszerkezet visszarendezését segíti elő.
A kábel gyártás során vannak költséges eljárások, amik során a kristályszerkezet nem torzul jelentősen, nem éri akkora stressz a kábelt. Ezek nem a hagyományosan húzott vezetők, hanem az öntött vezető szálak. Borzasztó költséges, de nagyon jó technológia a stresszmentes vezetők előállítására.

Köszönöm, hogy egy hozzáértő és sok és sok jó kábelt hallott szakértő ezt így leírta.

Eszerint a kábel, minőségétől függően hangi torzításokat visz a rendszerbe, a tápkábeltől a hangfalkábelen keresztül az interkonnekten és digitális interkonnekten túl az USB-kábelig mindenhol. Mivel a jelút/tápút nagyrésze maga a kábel a rendszerben, logikus, hogy már a kiindulóponttól kezdve minél kevesebb hangi torzulás menjen végig a rendszeren.

Ha nem tévedek, a kábelek lehűtése (cryo kezelése) is ezt a célt szolgálja, konyhanyelven fogalmazva "lenyugtatja" a fémrácsot.

Jól gondolom, hogy a tápkábel maga/tápkábelek maguk a rendszer (ebből a szempontból torzításmentes) hangjának kiindulópontja(i), hiszen az itt a pl az előfokba, végfokba és a forráskészülékekbe jutó torzítások is fel fognak erősödni? Bocsáss meg, hogy ennyire szájbarágósan kérdezem, de posztod összehasonlíthatatlanul informatívabb, mint a jelenség ellen ágálók "érvei", én pedig a fórumozók nagy többségéhez hasonlóan max. tapasztalatból származó élménnyel rendelkezem.

Előre is köszönöm.

[avl2]

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

Nem vagyok anyagtechnológiai, metallurgiai szakember, de a vezető anyagok szerkezete korántsem homogén. Telis teli vannak belső átmenetekkel, kristály szerkezeti hibákkal, szennyeződésekkel...

a gyártás során ért stressz, ami szintén torzítja a kábel kristályszerkezetét. Ennek a feszültségnek, kényszerített kristályszerkezet deformációnak el kell rendeződnie, vissza kell állnia a nyugalmi állapotba. Ezért is jók az öreg kábelek, amiknek a szerkezete már visszarendeződött, stabil. Vagy ezért is találtak ki mesterséges öregbítési eljárásokat (Kondo)...

en sem vagyok benne szakember, de az öreg(b)ítés vagy lágyítás sok szerkezeti anyagnal letezö, alkalmazott eljaras. Anyagtol függöen alkalmazott hömerseklet es abban töltött idö modositja a (kristály)szerkezetet, celnak megfelelöen tényleg sokféle van.
(régen a kovácsok hagyták pihenni, kitették a cuccot, igy termeszetesen is bekövetkezett valamennyire)

könnyü elképzelni illetve akár találkozni is vele a jégképzödésnél: viszonyoktól függö méretü jég (vagy épp hó-) kristályok lesznek, ugyanígy van a fémekben is; "szerkezeti anyagok tecnologia"-jabol tanultam 30+ éve
ezek között egyszerütöl a bonyolultig sokféle van: 1 alkalommal mondjuk 180°C-ra hevites 1 orara vs. 8-10 alkalommal különbözö hömersekletre hevites (pesze a melegitesi es hütesi gradiens is fontos dT/dt) es ott akár napokig tartás; persze köztük lehütes ...na nyilvan az extrem megoldasnak extrem ára is van
mechanikai tulajdonsagok egyertelmüen merhetöen valtoznak szerkezeti anyagokban igy.
elektromos tulajdonsagok valtozasarol nincs tudasom/ismeretem/infom/velemenyem

[pärt]

Na jöjjön az a hatalmas like...

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

Hát azt ki kell érdemelni. Most túl jó modorúak vagytok. Mintha szeretnétek valamit megtudni a kábel misztikumból.
Majd, ha szokás szerint fröcsögtök, gúnyolódtok, esetleg majd akkor.

Túl jó vagy hozzánk, meg sem érdemeljük.
A misztikumhoz sokan még túl tenyeres-talpasok vagyunk, még nem lennénk képesek teljesíteni a beavatási szertartás próbáit, hogy csatlakozhassunk páholyodhoz.

Más.
Nem tudom, mennyire lett körbejárva a téma. A kábelek öregedésére gondolok, de ezúttal nem csak a vezetőre, ahol ez öröm, hanem a szigetelésre, forrasztásokra is. A kábel boom óta több évtized eltelt, már bőven lehetnek olyan példányok-akár egykori csúcs típusok is-amikkel elbánt az idő; oxidáció, kiszáradt szigetelés, stb. Tapasztalat?

[mgus]

Hát azt ki kell érdemelni. Most túl jó modorúak vagytok. Mintha szeretnétek valamit megtudni a kábel misztikumból.
Majd, ha szokás szerint fröcsögtök, gúnyolódtok, esetleg majd akkor.

Ha régen gyártottak jó kábeleket akkor azok ma is megállják a helyüket. Most már csak az a kérdés milyen régen? A nyugodt hangzás már nyuggeres lehet kb 50-60 éves kábelekre gondoltál? Az ezüstöt már akkor is ismerték legfeljebb kanalat gyártottak belőle.

Hetven éves kábel alapanyag használatról tudok, réz kábel előállításánál.

30 éves kábeleim vannak, de sajnos semmit nem változott a hangjuk szerintem. 70 évvel ezelőtt nem lehetett mint olyan hogy hifibe gyártott vezeték, legfeljebb rádió meg tv ha lehetett abba az időbe. Úgyhogy kizárt hogy az akkor jó vezetéket tudtak volna gyártani.

[hollohazi]

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

Hát azt ki kell érdemelni. Most túl jó modorúak vagytok. Mintha szeretnétek valamit megtudni a kábel misztikumból.
Majd, ha szokás szerint fröcsögtök, gúnyolódtok, esetleg majd akkor.

Ha régen gyártottak jó kábeleket akkor azok ma is megállják a helyüket. Most már csak az a kérdés milyen régen? A nyugodt hangzás már nyuggeres lehet kb 50-60 éves kábelekre gondoltál? Az ezüstöt már akkor is ismerték legfeljebb kanalat gyártottak belőle.

Hetven éves kábel alapanyag használatról tudok, réz kábel előállításánál.

[mgus]

Na jöjjön az a hatalmas like...

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

Hát azt ki kell érdemelni. Most túl jó modorúak vagytok. Mintha szeretnétek valamit megtudni a kábel misztikumból.
Majd, ha szokás szerint fröcsögtök, gúnyolódtok, esetleg majd akkor.

Ha régen gyártottak jó kábeleket akkor azok ma is megállják a helyüket. Most már csak az a kérdés milyen régen? A nyugodt hangzás már nyuggeres lehet kb 50-60 éves kábelekre gondoltál? Az ezüstöt már akkor is ismerték legfeljebb kanalat gyártottak belőle.

[cables]

Na jöjjön az a hatalmas like...

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

Hát azt ki kell érdemelni. Most túl jó modorúak vagytok. Mintha szeretnétek valamit megtudni a kábel misztikumból.
Majd, ha szokás szerint fröcsögtök, gúnyolódtok, esetleg majd akkor.

[LIMAR]

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

Nem vagyok anyagtechnológiai, metallurgiai szakember, de a vezető anyagok szerkezete korántsem homogén. Telis teli vannak belső átmenetekkel, kristály szerkezeti hibákkal, szennyeződésekkel. Az a szerencsétlen elektromos jel ezeken keresztül vergődik a kábel egyik végétől a másikig. Sohasem ugyanazt az utat járja be. Véletlenszerűen ütközik az anyagszerkezeti hibákba, átmenetekbe. Így véletlenszerűen is torzul az átvitel. Véletlenszerűen jelennek meg olyan komponensek, amik az eredeti jelben nem voltak.
Itt jön be a gyártás során ért stressz, ami szintén torzítja a kábel kristályszerkezetét. Ennek a feszültségnek, kényszerített kristályszerkezet deformációnak el kell rendeződnie, vissza kell állnia a nyugalmi állapotba. Ezért is jók az öreg kábelek, amiknek a szerkezete már visszarendeződött, stabil. Vagy ezért is találtak ki mesterséges öregbítési eljárásokat (Kondo). A kábel bejáratás is zömmel a kristályszerkezet visszarendezését segíti elő.
A kábel gyártás során vannak költséges eljárások, amik során a kristályszerkezet nem torzul jelentősen, nem éri akkora stressz a kábelt. Ezek nem a hagyományosan húzott vezetők, hanem az öntött vezető szálak. Borzasztó költséges, de nagyon jó technológia a stresszmentes vezetők előállítására.

[fülelek]

Ezért is érdekelne a véleményed még a kábelekkel kapcsolatban arról, hogy ha így van, ahogyan írod, akkor honnan jön a sok igen nagy szórású vélemény a fórumozóktól, ami alapján úgy tűnik, a kábelek megítélésben semmilyen konszenzushoz nem közelít a köz véleménye, még kicsit sem, nemcsak itthon, hanem nyugaton sem. Ha úgy van, ahogyan írod, és tapasztalaod, akkor miért ingadozik olyan szélsőségesen ebben akérdésbena hifisták véleménye, a mérnököké, meg egyéb szakembereké meg miért tendál eléggé egyértelműen egy irányba, miért tartják leginkább "parasztvakítsának" ezt a dolgot. Te ,mint mérnök és kábelek fontosságát is látó tapasztalt hifis és kereskedő, talán tudsz erről is valami érdekeset mondnani.

Nézd, ahány ember, annyi Ízlésvilág, annyi rendszer, amin zenét hallgat.
Sohasem fogsz olyan kábelt találni, ami mindenkinek minden rendszerben tetszeni fog.
Egy kábel önállóan semmit sem ér. Azt mindig két audio komponens összekötésére használunk. Ahány komponens, annyi generátor (meghajtás) és terhelés (lezárás). A kábelek mérhető paraméterei miatt változik az átvitelük ezek miatt.
Ez a legegyszerűbb eset, mivel itt könnyen mérhető okok miatt változik az átvitel, ami megmagyarázza az átviteli különbségeket.
Aztán jönnek a kevésbé mérhető, zömmel anyagszerkezetből eredő különbségek, jeltorzulások. Ezeket nem lehet egyszerűen mérni. Nem frekvencia átvitelben, harmonikus torzításban jelenik meg a különbség a szokásos statikus mérőjelekkel mérve. Sajnálatosan a zenei jel nem statikus, dinamika tartománya igen magas, ami gyorsan változik. Ezt a szinte véletlenszerűen változó jelet nem egyszerű pontosan továbbítani. Olyan komponensek jelennek meg, amik nem írhatók le a hagyományos harmonikus torzítási komponensekkel, gyakorlatilag kimérhetetlenek, viszont az emberi fül nagyon érzékeny az olyan jelekre, amikkel a természetben egyébként sohasem találkozik. Így vagyunk képesek elfogadni a százalék nagyságrendű torzításokat a csöves erősítőknél, hangszóróknál. Ezek nem produkálnak nemlineáris torzítási komponenseket. És pont ezért érzékeny a fülünk a nagyságrendekkel kisebb digitális torzítási komponensekre. Olyan összetevők jelennek meg a jelben, ami a természetben sosem fordul elő. Ez érzékenyen hat az idegrendszerünkre. Ugyanez tapasztalható a kábeleknél is, amikor az anyagszerkezeti, fém/fém átmeneti kontakt hibák okozta "torzítási" komponenseket halljuk. Ezek igazából nem is torzítási komponensek, mert nem az alapharmonikus többszörösei, vagy különbségi komponensek, hanem szinte véletlenszerűen jelennek meg frekvenciától, amplitudótól függetlenül.

Az utolsó félmondatra felkaptam a fejem. Erről a véletlenszerűségről írhatnál még.

[fülelek]

Na jöjjön az a hatalmas like...

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

Megszoktuk...

[LIMAR]

Ezért is érdekelne a véleményed még a kábelekkel kapcsolatban arról, hogy ha így van, ahogyan írod, akkor honnan jön a sok igen nagy szórású vélemény a fórumozóktól, ami alapján úgy tűnik, a kábelek megítélésben semmilyen konszenzushoz nem közelít a köz véleménye, még kicsit sem, nemcsak itthon, hanem nyugaton sem. Ha úgy van, ahogyan írod, és tapasztalaod, akkor miért ingadozik olyan szélsőségesen ebben akérdésbena hifisták véleménye, a mérnököké, meg egyéb szakembereké meg miért tendál eléggé egyértelműen egy irányba, miért tartják leginkább "parasztvakítsának" ezt a dolgot. Te ,mint mérnök és kábelek fontosságát is látó tapasztalt hifis és kereskedő, talán tudsz erről is valami érdekeset mondnani.

Nézd, ahány ember, annyi Ízlésvilág, annyi rendszer, amin zenét hallgat.
Sohasem fogsz olyan kábelt találni, ami mindenkinek minden rendszerben tetszeni fog.
Egy kábel önállóan semmit sem ér. Azt mindig két audio komponens összekötésére használunk. Ahány komponens, annyi generátor (meghajtás) és terhelés (lezárás). A kábelek mérhető paraméterei miatt változik az átvitelük ezek miatt.
Ez a legegyszerűbb eset, mivel itt könnyen mérhető okok miatt változik az átvitel, ami megmagyarázza az átviteli különbségeket.
Aztán jönnek a kevésbé mérhető, zömmel anyagszerkezetből eredő különbségek, jeltorzulások. Ezeket nem lehet egyszerűen mérni. Nem frekvencia átvitelben, harmonikus torzításban jelenik meg a különbség a szokásos statikus mérőjelekkel mérve. Sajnálatosan a zenei jel nem statikus, dinamika tartománya igen magas, ami gyorsan változik. Ezt a szinte véletlenszerűen változó jelet nem egyszerű pontosan továbbítani. Olyan komponensek jelennek meg, amik nem írhatók le a hagyományos harmonikus torzítási komponensekkel, gyakorlatilag kimérhetetlenek, viszont az emberi fül nagyon érzékeny az olyan jelekre, amikkel a természetben egyébként sohasem találkozik. Így vagyunk képesek elfogadni a százalék nagyságrendű torzításokat a csöves erősítőknél, hangszóróknál. Ezek nem produkálnak nemlineáris torzítási komponenseket. És pont ezért érzékeny a fülünk a nagyságrendekkel kisebb digitális torzítási komponensekre. Olyan összetevők jelennek meg a jelben, ami a természetben sosem fordul elő. Ez érzékenyen hat az idegrendszerünkre. Ugyanez tapasztalható a kábeleknél is, amikor az anyagszerkezeti, fém/fém átmeneti kontakt hibák okozta "torzítási" komponenseket halljuk. Ezek igazából nem is torzítási komponensek, mert nem az alapharmonikus többszörösei, vagy különbségi komponensek, hanem szinte véletlenszerűen jelennek meg frekvenciától, amplitudótól függetlenül.

[pärt]

Na jöjjön az a hatalmas like...

Nono, nem addig a'! Hol marad a ledorongolás?

[cables]

Na jöjjön az a hatalmas like... Egy dolgot megmondanék, amire építeni lehet: A nyugodt hangzás a nagyon régen gyártott huzalok privilégiuma. Mondom ezt egy topiktárssal folytatott beszélgetés eredményeként. Ő nem nagyon irogat ide, de nála kevesen próbáltak többet a drága, esetenként milliós kábelekből.

[L5S1]

Most hirtelen azon gondolkodom, hogy kikre célozhattál, ergo magamra vegyem-e ezt vagy sem. Mert bennem speciel egy deka irigység sincs a mások által birtokolt anyagi javak miatt (ha ez jött volna le, akkor a kommunikációmon kell csiszolnom, mea culpa), és más hozzászólásokban sem látom az irigykedést. Vagy nem figyeltem eléggé?

A mondandóddal természetesen egyetértek.

Ha majd jön a cumi és egy háztetőn rekedtél akkor fogod biztosan tudni hogy tényleg így van-e.

Cunami az ott, nem szimplán cumi. Szerintem.

Ja-ja, az lesz az. Cunami hogy rohadjon meg. Annyira tökélyre fejlesztett a helyesírásom hogy olvasás közben az agyam már kéretelenül is úgy kijavít ( engem, érted engem ? ) hogy nekem már nem is szól róla.