Általában a hifiről

[zz7]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

A régebbi, több kiadást megért lemezeknél van esély "szteroid menteset" találni. De az elmúlt húsz évben készült albumok jelentős részénél nincs, pl. a Radiohead számok egy teljesen zöldre színezett téglalapként néznek ki Audition-ben. Így jártak az őket kedvelő audiofilek (én). :)

Persze, mert kicsi, döglött hangú dobozkákon keverik halkan a zenéket és naná hogy egy csomó minden úgy hiányzik nekik a hangzásból, sok a hiányérzet. Na erre aztán elkezdenek mindent jól feltolni, dinamika kompresszió az egekbe, mély emelés és akkor majd olyan lesz nekik ott a kis stúdióban a kis cuccokon mintha sokkal jobb lenne a hangzás.
Meg valahogy ezzel együtt mintha menne el az ízlés is valahová, a hangfelvételeket készítők, újrakeverők körében (tisztelet az egyre kevesebb kivételeknek).

[jott/ment]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

A régebbi, több kiadást megért lemezeknél van esély "szteroid menteset" találni. De az elmúlt húsz évben készült albumok jelentős részénél nincs, pl. a Radiohead számok egy teljesen zöldre színezett téglalapként néznek ki Audition-ben. Így jártak az őket kedvelő audiofilek (én). :)

[avl2]

...erre találták ki a loudness kapcsolót...Nem tudom, hogy kellene-e.

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

Igen. Ez az egyik legerősebb indoklás az akusztika jelentősége mellett. Méréseim során ritka az a helyszín, ahol ne szólalna meg valamilyen berendezési tárgy, rosszabb esetben épületszerkezet, pedig átlagos hangnyomás szinten szoktam zajongani.

...
Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

(azaz) szerintem: elvileg lenne rá (valamekkora) szükség, ez tény
de megvalósítani jól nem nagyon lehet (Zoli több okot is írt erre : hallgatási szint, hangsugárzó érzékenység, ...mind más-más mértékü "túlemelést" igényelne, melyik legyen "beépítve" ??); egyik (fö ?) ok, hogy a reális hangerötartomány sem olyan nagy, hogy igen nagy szükseg lenne rá,
40dB-s csúccsal nem lehet - nálam a faluvégen sem - hallgatni, 120 dB-es cúccsal sem lehet/ajánlott,
mozgunk a - nyilván többen pontosabban meg tudnák adni, jöhet is ! - mondjuk 80-100dB-es csúcsok közötti tartományban; es a 80dB-s csúcsok esetében a halk rész (normális felvétel és zene esetén) már nem hallatszik, 100dB feletti csúcs meg torzít, szól a szomszéd, elfutnak a kutyák, ... (jó, "igényesebbek" [vagy elborultabbak ?] ezt máshova tudják tenni :-)

nekem volt Kenwood KA-3020SE erösítöm, amin a potival egyben volt "loudness", nem volt olyan rossz, söt: tetszett - az én szobámban, hangsugárzóimmal, hallgatási szokásaimmal.

bevallom: a mai napig is felvételek / lemezek / zenék szerint a REL T2 sub-on kicsit tekerek - de tenyleg kicsit: crossoverje 30-120Hz között állítható 40 lépésben es ezen 1 lépést (legalsó 4-et használom, Swans M1S-sel alsó 2-t, Jungson LS3/5A-val 3.-4.-et) , intenzitása szintén 40 lépésben állítható, es azon 1-2 lépésnyit tekerek - nem mérés, a saját (könyen lehet, hogy objektive nem helyes !) ízlésem szerint.
Gyakran veszem azt észre, hogy "modernebb" zenéknél inkább kicsit vissza "kell" tekernem, régebbi felvételek-zenék esetén pedig a fenti mértékben adok rá.

- szerintem ez is passzol ahhoz, hogy itt molyfingnyi változásról van szó, nem igen nagy kényszer, ha nincs ilyen (állítható "loudness" szerüség)

[jott/ment]

Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Mintha magamat olvasnám. :)

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

Ez három különböző évjáratú mastering, mindegyik rip EAC-kal készült. A log fájlban nem találok arra vonatkozó infót, hogy a "normalize" opció ki lenne pipálva. De nem is látom magam előtt azt a jóembert, aki az EAC-ot használva, a konfigurációt végigszöszmötölve ekkora amatőr hibát vétne. :)

Az elsőre mondja a rendes Steve Hoffman fórumista, hogy "crankable", feltekerhető. A második sem gáz, az album két kiadása a masteringen kívül egyes számok időtartamában tér el.

[zz7]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

[zz7]

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

A harmadikat biztos hogy nem.

[zz7]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Profi audio világban rengetegféle EQ-t használnak, főleg mióta a digitális világ jóvoltából bővült a történet a lineár fázisú EQ-k lehetőségeivel is. Szóval az EQ is mondhatni egy külön tudomány terület a hangászaton belül és rengeteg variációja és változója lehet. Hifiben is lehetne néha létjogosultsága, például durvább rendszer, szoba, vagy akár a hangfelvételek egyenetlenségeinek korrigálására. De szerintem ami működni is tudna jól esetleg, az elég macerás lenne hifivel zene hallgatóknak azt majd állandóan kezelni, állítgatni hangfelvételenként, hallgatási hangerő szintenként stb. Kényelmesebb ha nincs is, legfeljebb az ember majd megpróbál úgy ahogy a saját fülének megfelelő tonális működésű rendszert összerakni a szobájában.
Amúgy a fülnek is van aktív EQ képessége. Ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert annak füle (hallás feldolgozó rendszere) akár tartósan is ráállhat arra a fajta egyensúlyra, annak korrekcióira.

[Aszpirin]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

[Luxor Audio]

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

Igen. Ez az egyik legerősebb indoklás az akusztika jelentősége mellett. Méréseim során ritka az a helyszín, ahol ne szólalna meg valamilyen berendezési tárgy, rosszabb esetben épületszerkezet, pedig átlagos hangnyomás szinten szoktam zajongani.

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

[Tctronic]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

[fülelek]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

[Luxor Audio]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

Az kizárt, múltkor látták, ahogy megette a loch nessi szörny.

Nessiből is van már akkus High End verzió. Állítólag idén több HiFi kiállításon is bemutatják, Linux alapú 3 gépes rendszerbe lesz kötve tiszta ezüst kábelezéssel, kék gyöngyökkel zsonglőrködve fog operákat előadni és az 50-es évekből származó, demagnetizált, félig teli Unicumos üvegeket osztogatni. Bár itt a hírek ellentmondóak, mert némelyikben félig üres üvegeket említenek.

[asebestyen]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

Az kizárt, múltkor látták, ahogy megette a loch nessi szörny.

[SoundMania]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

Szerintem normális rendszer esetén gyakorlatilag szükségtelen .
Másrészt ahogy Zoli is írja , egyáltalán nem elhanyagolható a műszaki megvalósítás része. Sokkal több a probléma vele mint amit hozna, így sztem nem véletlenül gyomlálódtak ki a készülékekből.
Kár, hogy itt tartatok, hogy ilyen dolgokat szeretnétek a készülékekbe, az üveggolyók, meg színes kövek mellé.

[Robici]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

[Tctronic]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

Egy-két napja írtam a Hangsugárzó építés topikban pont, hogy a habszínszabályozás, (eqalizer) nem ördögtől való dolog....
Egy időben Home-audióban is nagyon népszerű volt aztán száműzték.

dsp.jpg (74.36 KiB) Megtekintve 2371 alkalommal

[chord]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

[marconi]

Loudness ma is létezik, például az RME ADI-2-ben be- és kikapcsolható, ráadásul még paraméterezhető is.

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

[fülelek]

A halk zenehallgatásnál valóban fiziológiailag szükséges a mély hangok emelése, az ábrán látszik, hogy az újabb mérések jócskán eltérnek a régiektől. A 80 és 50phon hangerő szint (hangos és halk zenehallgatás) között 200Hz alatt kb. 6 dB-t kellene korrigálni.
A szokásos fiziológiai hangerőszabályzás a gyakorlatban használhatatlan a következő okok miatt:
A szabályzás kezdete csak a hangerőszabályzó potméter kialakításától függ, nem veszi figyelembe a jelszintet, azaz ugyanúgy szabályoz, ha 2Vmax névleges jelszintet adó cédajátszót kötünk rá, vagy ha 500mV névleges jelszintű analóg hanglemez előerősítőt kötünk az erősítő bemenetére, ez akár12dB különbség is lehet, ami nem hanyagolható el. Az erősítő kimenetére kötött hangsugárzók hatásfoka is jócskán eltérhet, 82-94dB között még 12dB különbség van, ez sem hanyagolható el. A hallgatási távolság és a szobaakusztika is változó, ez is akár 6-8dB különbséget jelenthet.
Megoldható a dolog, ha mindent figyelembe veszünk, és egyénileg határozzuk meg a fiziológiai hangerőszabályzás mértékét. Ezt dsp segítségével relatíve egyszerűen és pontosan beállíthatjuk némi kísérletezés után, de ez elég úri huncutság, és érteni se árt hozzá. A hangerőszabályzó preset beállítással (már ahol van ilyen, pl. Foobar plugin) kísérleti alapon szintén lehet tenni valamit, de ha a hangszínszabályzó szabályzási meredeksége nagyobb a kelleténél, akkor könnyen túl lehet tolni a biciklit, amit persze meg lehet szokni, mint ahogy elég sok hifi hobbitársunk igényli a több mélyhangot, mint ami dukálna...

[Robici]

Loudness ma is létezik, például az RME ADI-2-ben be- és kikapcsolható, ráadásul még paraméterezhető is.

[SoundMania]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

[istvan01]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Ezt a loudness marhaságot hogy illeszted egy 83dB és 105dB hatásfokú rendszerhez? Arról már nem is beszélve, a tömeg-pop felvételek fele(?) ludnessre van keverve, ami persze nem pont ugyan az, de legalább nem kell bajlódni a halkabb részek esti háttérben zenélésével.

[chord]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.