Általában a hifiről

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

Ez három különböző évjáratú mastering, mindegyik rip EAC-kal készült. A log fájlban nem találok arra vonatkozó infót, hogy a "normalize" opció ki lenne pipálva. De nem is látom magam előtt azt a jóembert, aki az EAC-ot használva, a konfigurációt végigszöszmötölve ekkora amatőr hibát vétne. :)

Az elsőre mondja a rendes Steve Hoffman fórumista, hogy "crankable", feltekerhető. A második sem gáz, az album két kiadása a masteringen kívül egyes számok időtartamában tér el.

[zz7]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

[zz7]

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

A harmadikat biztos hogy nem.

[zz7]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Profi audio világban rengetegféle EQ-t használnak, főleg mióta a digitális világ jóvoltából bővült a történet a lineár fázisú EQ-k lehetőségeivel is. Szóval az EQ is mondhatni egy külön tudomány terület a hangászaton belül és rengeteg variációja és változója lehet. Hifiben is lehetne néha létjogosultsága, például durvább rendszer, szoba, vagy akár a hangfelvételek egyenetlenségeinek korrigálására. De szerintem ami működni is tudna jól esetleg, az elég macerás lenne hifivel zene hallgatóknak azt majd állandóan kezelni, állítgatni hangfelvételenként, hallgatási hangerő szintenként stb. Kényelmesebb ha nincs is, legfeljebb az ember majd megpróbál úgy ahogy a saját fülének megfelelő tonális működésű rendszert összerakni a szobájában.
Amúgy a fülnek is van aktív EQ képessége. Ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert annak füle (hallás feldolgozó rendszere) akár tartósan is ráállhat arra a fajta egyensúlyra, annak korrekcióira.

[Aszpirin]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

[Luxor Audio]

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

Igen. Ez az egyik legerősebb indoklás az akusztika jelentősége mellett. Méréseim során ritka az a helyszín, ahol ne szólalna meg valamilyen berendezési tárgy, rosszabb esetben épületszerkezet, pedig átlagos hangnyomás szinten szoktam zajongani.

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

[Tctronic]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

[fülelek]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

[Luxor Audio]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

Az kizárt, múltkor látták, ahogy megette a loch nessi szörny.

Nessiből is van már akkus High End verzió. Állítólag idén több HiFi kiállításon is bemutatják, Linux alapú 3 gépes rendszerbe lesz kötve tiszta ezüst kábelezéssel, kék gyöngyökkel zsonglőrködve fog operákat előadni és az 50-es évekből származó, demagnetizált, félig teli Unicumos üvegeket osztogatni. Bár itt a hírek ellentmondóak, mert némelyikben félig üres üvegeket említenek.

[asebestyen]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

Az kizárt, múltkor látták, ahogy megette a loch nessi szörny.

[SoundMania]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

Szerintem normális rendszer esetén gyakorlatilag szükségtelen .
Másrészt ahogy Zoli is írja , egyáltalán nem elhanyagolható a műszaki megvalósítás része. Sokkal több a probléma vele mint amit hozna, így sztem nem véletlenül gyomlálódtak ki a készülékekből.
Kár, hogy itt tartatok, hogy ilyen dolgokat szeretnétek a készülékekbe, az üveggolyók, meg színes kövek mellé.

[Robici]

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

Igen ez most megint egy "újra látták a jetit" jellegű hozzászólás volt. :-)

[Tctronic]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

Egy-két napja írtam a Hangsugárzó építés topikban pont, hogy a habszínszabályozás, (eqalizer) nem ördögtől való dolog....
Egy időben Home-audióban is nagyon népszerű volt aztán száműzték.

dsp.jpg (74.36 KiB) Megtekintve 2704 alkalommal

[chord]

A hangszínszabályozás.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne...

[marconi]

Loudness ma is létezik, például az RME ADI-2-ben be- és kikapcsolható, ráadásul még paraméterezhető is.

Aminek a hangminősége 500e Ft ért csak egy icipicit marad el egy normálisan megtuningolt 12e Ft os kínai dacpanelétől (ez utóbbi akkumlátorról hajtva)

[fülelek]

A halk zenehallgatásnál valóban fiziológiailag szükséges a mély hangok emelése, az ábrán látszik, hogy az újabb mérések jócskán eltérnek a régiektől. A 80 és 50phon hangerő szint (hangos és halk zenehallgatás) között 200Hz alatt kb. 6 dB-t kellene korrigálni.
A szokásos fiziológiai hangerőszabályzás a gyakorlatban használhatatlan a következő okok miatt:
A szabályzás kezdete csak a hangerőszabályzó potméter kialakításától függ, nem veszi figyelembe a jelszintet, azaz ugyanúgy szabályoz, ha 2Vmax névleges jelszintet adó cédajátszót kötünk rá, vagy ha 500mV névleges jelszintű analóg hanglemez előerősítőt kötünk az erősítő bemenetére, ez akár12dB különbség is lehet, ami nem hanyagolható el. Az erősítő kimenetére kötött hangsugárzók hatásfoka is jócskán eltérhet, 82-94dB között még 12dB különbség van, ez sem hanyagolható el. A hallgatási távolság és a szobaakusztika is változó, ez is akár 6-8dB különbséget jelenthet.
Megoldható a dolog, ha mindent figyelembe veszünk, és egyénileg határozzuk meg a fiziológiai hangerőszabályzás mértékét. Ezt dsp segítségével relatíve egyszerűen és pontosan beállíthatjuk némi kísérletezés után, de ez elég úri huncutság, és érteni se árt hozzá. A hangerőszabályzó preset beállítással (már ahol van ilyen, pl. Foobar plugin) kísérleti alapon szintén lehet tenni valamit, de ha a hangszínszabályzó szabályzási meredeksége nagyobb a kelleténél, akkor könnyen túl lehet tolni a biciklit, amit persze meg lehet szokni, mint ahogy elég sok hifi hobbitársunk igényli a több mélyhangot, mint ami dukálna...

[Robici]

Loudness ma is létezik, például az RME ADI-2-ben be- és kikapcsolható, ráadásul még paraméterezhető is.

[SoundMania]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Szerintem ipyen műszaki jellegű dolgokba ne menj bele...... Maradj a zenehallgatásnál.

[istvan01]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Ezt a loudness marhaságot hogy illeszted egy 83dB és 105dB hatásfokú rendszerhez? Arról már nem is beszélve, a tömeg-pop felvételek fele(?) ludnessre van keverve, ami persze nem pont ugyan az, de legalább nem kell bajlódni a halkabb részek esti háttérben zenélésével.

[chord]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

[Luxor Audio]

Ahol az akusztikai modellezésetek kb. olyan lenne, mint amikor 30 vagy 50 vagy 100 helyen mérek hőmérsékletet, légnyomást, páratartalmat meg szelet, időben, szg. szimulációval futtatva, atompontosan, ahogyan a megbízó kérte, és megpróbálom ezekből kitalálni, hogy holnap milyen idő lesz...

Attól tartok, az időjárást ritkábban találják el.

[chord]

Valóban, az, hogy a templomi terek, az egyenlő, hogy hideg meg visszhangos, ennek erősen ellentmondanak maguk a lemezek, amelyeket ott vettek fel, és mégis kiemelkedően szólnak.
Nekem, asszem, van jó sok ilyen felvételem. Ahol az akusztikai modellezésetek kb. olyan lenne, mint amikor 30 vagy 50 vagy 100 helyen mérek hőmérsékletet, légnyomást, páratartalmat meg szelet, időben, szg. szimulációval futtatva, atompontosan, ahogyan a megbízó kérte, és megpróbálom ezekből kitalálni, hogy holnap milyen idő lesz...

[L5S1]

[/quote]
Én azért így kategorikusan a templomokat nem írnám le, mert valóban lehet jó akusztikájuk, de ahogy te is írtad, ott mások az elvárások. Voltam már templomban vonósnégyes koncerten, ahol semmi probléma nem volt, bár tény, hogy az első sorok valemelyikében ültem. Sőt úgy gondolom, kisebb zenekarokra, énekre, meg persze orgonakoncertre nagyon is kellemes hangzást ad. De akárcsak bármely koncertteremben, egy templomban is vannak jó meg kevésbé jó helyek akusztika szempontjából. Szakrális szempontból pedig egy templom nekem még többet jelent, ami hozzátehet az élményhez, de nyilván ez megintcsak más témakör.
[/quote]

A zenekar az nem egy vacak hifitorony amit betolnak a templomba és jól vagy szarul de mindig ugyanolyan lélektelenül szól. A zenészek maguk is adaptálódnak az akusztikai viszonyokhoz így a kevésbé szerencsés akusztika bár néha megnehezíti az életüket de azért nem feltétlen akadályozza a feledhetetlen koncertélmények létrejöttét. Mire valaki eljut oda hogy egy zenei diplomát a kezébe kap nagyjából az iskolai vécétől a nagyzenekari koncertteremig mindenhol kipróbálja a gyakorlást és érdekes mód mindenütt képes lesz gyorsan alkalmazkodni az eltérő akusztikai viszonyokhoz. Nekik egy templomi koncert az utózengések ellenére is sokszor maga a mennyország.

[kaef2]

Nem minden mérnöki megközelítés iszonyú nagyképű a hifiben.
Csak az, amelyik azt nyomja, hogy 'minden' lemodellezhető és lemérhető az akusztika területén.

Mert ez azt sugallja, hogy OK minden, és e szerint bármilyen akusztikai fiaskó kivédhető.

Abban kiegyezek készséggel, hogy 'ipari szinten elég jól működik', de ez a mindentől igen messze esik.
A CD játszók is, ipari szinten elég jók, nem? Meg a PC-s zenehallgatás is, hiszen megy a zene, működik a dolog...


Ismét a MÜPA példája.
Sok szakember, hosszú hónapok munkája. És a szimulációk teljesen rendben voltak.
És akkor minden teljesen rendben van? Ja, azokon a mérési pontokon és azokon az elvárási tartományokon igen, rendben van. Azt feltételezni, hogy ilyenkor a meghallgatások alkalmával automatikusan minden rendben lesz, az tényleg nagyképűség.

Miért járnak együttesek adott templomokba és kápolnákba lemezeket felvenni, ha az ottani akusztika szerintetek lemodellezhető? Én láttam ilyeneket, a logisztika valami iszonyú szívás, higgyétek el, a stúdiókban könnyebb élet lenne ezerszer.

És tényleg, hol vannak azok az akusztika-modellező korrektorok tömegei a szobahifiben, ha minden olyan frankó? Pedig nem többszörösen ívelt templomi terekről van szó, hanem általában kocka szobákról. Mekkora mérnöki kihívás, nem?
És nem kifogás, hogy fúdedrága, mert aki egy erőművi betápot megcsináltat a szoba plafonján, az nem fogja sajnálni a zsét az aktív korrektorokra. Ha működnének tényleg.
Már rég lenne altopic az AVX-en...:)
Csak ez nem a MÜPA, és nem 1700 ember, hanem egy db., a karosszékben, egy nem túl nagy szobában, aki rögtön meghallja, hogy mi változott, és merre...

Ja, és nem a woodo-mérnöki párbajról van szó, tényleg ne vigyük ezzel félre a dolgokat. Mert nem tartom valószínűnek, hogy egy többé-kevésbé elrontott, vagy egyszerűen ab ovo rossz akusztikájú környezet pár színes pöttyel vagy akármilyen-rezonátorral helyrehozható.

Ipari szinten a modellezés úgy működik, hogy előírják a tervezők, hogy a tér sok kiválasztott pontjában, milyen mérőjelek esetén milyen tulajdonságokat, értékeket kell a kész rendszerben mérni (nagyon leegyszerűsítve a dolgokat).
Ehhez a hangfalakról rendelkezésre állnak a szimulációhoz szükséges szabványos keretbe foglalt, a térbeli viselkedést is magukban foglaló adatok. A mérendő paramétereket pedig részben évtizedes tapasztalatok, részben pedig tudományos alapon határozzák meg.

Az épületakusztika történetéről, akit érdekel itt olvashat egy nagyon érdekes viszonylag rövid összefoglalást.

http://www.bma.arch.unige.it/internos/P ... youted.pdf


Az pedig sajnos tényleg hazai beruházói betegség, hogy a tervek szinte soha nem úgy valósulnak meg, ahogy a tervezők elképzelték. A pécsi Kodály Központ a viszonylag kevés kivételek egyike és ott tényleg nem hallottam még semelyik helyen ahol ültem, rossz koncertet, ahol az akusztika bármilyen módon is befolyásolta volna az élvezete(me)t. A Müpában egy olyan élményem volt az egyik oldal páholyban ülve, hogy elveszett a hegedű és a zongora hangja a térben. Mint utólag kiderült betegen játszott a fellépő Midori. Jó esély van arra, hogy ez legalább annyira közrejátszott, mint hogy az akusztika esetleg éppen nem megfelelően volt beállítva az adott koncerthez.


A hifiben azért nincsenek akusztikai modellező szoftverek, amik esetleg használhatóak is, mert (sok egyéb ok mellett) a hangfalgyártók nem publikálnak olyan adatokat, méréseket a dobozaikról, mint amiket az ipari szimulációs rendszerekhez szokás, továbbá az átlag hifista (tisztelet a kivételnek) nem tudja értelmezni a méréseket. Az ipari modellező szoftverek helyett teljesen más jellegű otthoni szimulációs (és esetleg opcionális szobakorrekciós DSP beállításokat is adó) szoftvert kellene csinálni, ami persze a fizikájával pontosan ugyanazokra az alapokra építkezne, mint az ipariak. Szerencsére például az iOS ARkitje és az új iPhone-ok A13-as chipjei sok segítséget adhatnak egy ilyen alkalmazás elkészítéséhez. Akár még lehet is belőle valami. :)