Ipari szinten a modellezés úgy működik, hogy előírják a tervezők, hogy a tér sok kiválasztott pontjában, milyen mérőjelek esetén milyen tulajdonságokat, értékeket kell a kész rendszerben mérni (nagyon leegyszerűsítve a dolgokat).chord írta: ↑2019.10.10., csüt. 15:03Nem minden mérnöki megközelítés iszonyú nagyképű a hifiben.
Csak az, amelyik azt nyomja, hogy 'minden' lemodellezhető és lemérhető az akusztika területén.
Mert ez azt sugallja, hogy OK minden, és e szerint bármilyen akusztikai fiaskó kivédhető.
Abban kiegyezek készséggel, hogy 'ipari szinten elég jól működik', de ez a mindentől igen messze esik.
A CD játszók is, ipari szinten elég jók, nem? Meg a PC-s zenehallgatás is, hiszen megy a zene, működik a dolog...
Ismét a MÜPA példája.
Sok szakember, hosszú hónapok munkája. És a szimulációk teljesen rendben voltak.
És akkor minden teljesen rendben van? Ja, azokon a mérési pontokon és azokon az elvárási tartományokon igen, rendben van. Azt feltételezni, hogy ilyenkor a meghallgatások alkalmával automatikusan minden rendben lesz, az tényleg nagyképűség.
Miért járnak együttesek adott templomokba és kápolnákba lemezeket felvenni, ha az ottani akusztika szerintetek lemodellezhető? Én láttam ilyeneket, a logisztika valami iszonyú szívás, higgyétek el, a stúdiókban könnyebb élet lenne ezerszer.
És tényleg, hol vannak azok az akusztika-modellező korrektorok tömegei a szobahifiben, ha minden olyan frankó? Pedig nem többszörösen ívelt templomi terekről van szó, hanem általában kocka szobákról. Mekkora mérnöki kihívás, nem?
És nem kifogás, hogy fúdedrága, mert aki egy erőművi betápot megcsináltat a szoba plafonján, az nem fogja sajnálni a zsét az aktív korrektorokra. Ha működnének tényleg.
Már rég lenne altopic az AVX-en...:)
Csak ez nem a MÜPA, és nem 1700 ember, hanem egy db., a karosszékben, egy nem túl nagy szobában, aki rögtön meghallja, hogy mi változott, és merre...
Ja, és nem a woodo-mérnöki párbajról van szó, tényleg ne vigyük ezzel félre a dolgokat. Mert nem tartom valószínűnek, hogy egy többé-kevésbé elrontott, vagy egyszerűen ab ovo rossz akusztikájú környezet pár színes pöttyel vagy akármilyen-rezonátorral helyrehozható.
Ehhez a hangfalakról rendelkezésre állnak a szimulációhoz szükséges szabványos keretbe foglalt, a térbeli viselkedést is magukban foglaló adatok. A mérendő paramétereket pedig részben évtizedes tapasztalatok, részben pedig tudományos alapon határozzák meg.
Az épületakusztika történetéről, akit érdekel itt olvashat egy nagyon érdekes viszonylag rövid összefoglalást.
http://www.bma.arch.unige.it/internos/P ... youted.pdf
Az pedig sajnos tényleg hazai beruházói betegség, hogy a tervek szinte soha nem úgy valósulnak meg, ahogy a tervezők elképzelték. A pécsi Kodály Központ a viszonylag kevés kivételek egyike és ott tényleg nem hallottam még semelyik helyen ahol ültem, rossz koncertet, ahol az akusztika bármilyen módon is befolyásolta volna az élvezete(me)t. A Müpában egy olyan élményem volt az egyik oldal páholyban ülve, hogy elveszett a hegedű és a zongora hangja a térben. Mint utólag kiderült betegen játszott a fellépő Midori. Jó esély van arra, hogy ez legalább annyira közrejátszott, mint hogy az akusztika esetleg éppen nem megfelelően volt beállítva az adott koncerthez.
A hifiben azért nincsenek akusztikai modellező szoftverek, amik esetleg használhatóak is, mert (sok egyéb ok mellett) a hangfalgyártók nem publikálnak olyan adatokat, méréseket a dobozaikról, mint amiket az ipari szimulációs rendszerekhez szokás, továbbá az átlag hifista (tisztelet a kivételnek) nem tudja értelmezni a méréseket. Az ipari modellező szoftverek helyett teljesen más jellegű otthoni szimulációs (és esetleg opcionális szobakorrekciós DSP beállításokat is adó) szoftvert kellene csinálni, ami persze a fizikájával pontosan ugyanazokra az alapokra építkezne, mint az ipariak. Szerencsére például az iOS ARkitje és az új iPhone-ok A13-as chipjei sok segítséget adhatnak egy ilyen alkalmazás elkészítéséhez. Akár még lehet is belőle valami. :)