venomer írta: ↑2024.08.28., szer. 09:21
...
Attól hogy nincs benne ízfokozó még nem lesz jellegtelen.
...
A mondanivalóddal egyetértek, de fenntartom, hogy a
3 Body Problem esetében nem ez a helyzet.
Egy filmalkotás vagy sorozat attól, hogy egyszerű a történet és/vagy nincs számtalan rétegben irgalmatlan mély mondanivalója, még lehet jó és emlékezetes.
Ott van pl. az
Unorthodox nem túl izmos cselekmény, mégis a színészi játék, a hangulat, a miliő olyan volt, hogy nyomot hagyott, egy-két jelenetre most is emlékszem.
A
Vezércselnek tulajdonképpen van egy sablonos, kiszámítható cselekménye, kifejezetten rossz a dramaturgiája, de a színészi játék annyira erős (és nem csak Anya Taylor-Joy), hogy elvitte a hátán, emlékezetes maradt.
De, említhetem a
Mindhuntert is, lassú, olyan nagy és váratlan fordulatok nincsenek benne, de a hangulat, a karizmatikus színészek miatt szintén emlékezetes.
Ugyanakkor, a
Sandman (ahol az alapanyag zseniális), legalábbis az 1. évada, a
3 Body Problem (ahol az alapanyag messze nem zseniális), legalábbis az 1-2. része semmilyen téren nem nyújt emlékezetest.
A karakterek nevét vagy a színészek arcát (Benedict Wong kivételével) a megtekintés után 5 perccel már nem tudtam felidézni.
Ha valamikor végére érek a Netflix verziónak (és valószínűleg végignézem, mert igazából nem rossz vagy nézhetetlen), utána belenézek majd a kínai verzióba is.
Talán belépőszintűnek mondható rendszerem: Sony BDP-S7200, Pioneer VSX329, Jamo S626, Jamo J112 sub, Audioquest Pearl és KáCsa kábelek