Komolyzenei ajánló

[Klaca]

A lemezt biztosan sokan ismerik, de aranyos ez a faszi. Mondjuk a Jacques Loussier-t azt kihagyhatta volna. Akkor már inkább a Daft Punk. (Hallott már valaki egyébként ilyen Sibelius hangfalat?)


youtu.be/ta0Xkw6yj3Q

[gnagy]

Igen, ezt, köszönöm. Csodálatos lemez.
Lea Desandre hangja külön csodálatot érdemel.

[ajkamici]

Ezt akartad volna gondolom a JUPITER t.
Thomas Dunford együttese a Jupiter.
Az Alpha kiadó mögéjük állt , láthatóen nem véletlenül. Itt a VIVALDI / Jupiter / lemezük.
Sztem korszakalkotó amit és ahogyan csinálnak.


youtu.be/Z6iHSVDc18g


youtu.be/EUWb3HplX_A

[gnagy]

Hát ez nem vált be.
Pedig olvasom, hogy hogyan, de nem akar beillesztődni, bocs.
Kénytelenek lesztek kattintani

https://www.youtube.com/watch?v=Xl3qHLP ... M9hRH4e65_

[gnagy]

Van egy másik lemez Thomas Dunford al együtt a BARRICADES.
A két srác fog még kellemes meglepetéseket okozni szerintem a klaszzikus,- barokk zene kedvelőinek.


youtu.be/ttFCbprwtQY

Köszönöm a koncertajánlót, ott leszek.
Jean Rondeau hatalmas kedvencem.
És ha már Rondeau és Dunford akkor ezt mindenképpen ajánlom figyelmetekbe. Nekem az egyik legjobb a valaha felvett Vivaldi lemezek közül.

[youtube]Xl3qHLPOqxM&list=PLZyXYjA8RbeC8nehWCbuW5kM9hRH4e65_&index=1[/youtube]

[ajkamici]

Van egy másik lemez Thomas Dunford al együtt a BARRICADES.
A két srác fog még kellemes meglepetéseket okozni szerintem a klaszzikus,- barokk zene kedvelőinek.


youtu.be/ttFCbprwtQY

[alto]

Sziporkázóan tehetséges fiatal csemballista Jean Rondeau. 2022 Április 2.án a Zeneakadémiára is jön egy J.S.Bach Goldberg variációkkal, csemballón..
https://zeneakademia.hu/mindenprogram/2 ... deau-10348

Ezt a lemezt nagyon ajánlom figyelmetekbe , Rameau .:
https://www.jean-rondeau.com/?album=vertigo


youtu.be/KQiBIb_klT8

Ezt eddig csak operaként ismertem:


youtu.be/2sPC8HsXxik

[ajkamici]

Sziporkázóan tehetséges fiatal csemballista Jean Rondeau. 2022 Április 2.án a Zeneakadémiára is jön egy J.S.Bach Goldberg variációkkal, csemballón..
https://zeneakademia.hu/mindenprogram/2 ... deau-10348

Ezt a lemezt nagyon ajánlom figyelmetekbe , Rameau .:
https://www.jean-rondeau.com/?album=vertigo


youtu.be/KQiBIb_klT8

[Robici]

Az imént érkezett, 106 CD. Azt hiszem egy darabig elleszek vele.

20220301_125507.jpg (477.83 KiB) Megtekintve 4003 alkalommal

20220301_125651.jpg (487.84 KiB) Megtekintve 4003 alkalommal

20220301_130200.jpg (448.19 KiB) Megtekintve 4003 alkalommal

[alto]

youtu.be/dO32U6Ke09U

Mozart 233 (382d) Köchel jegyzék számú darabja. Érdekessége, hogy eredeti szöveg így indul: "Leck mir den Arsch fein recht schön sauber", ami nagyjából a "nyald ki a seggem szép tisztára" -ként fordítható magyarra. A szöveget az utókor változtatta meg egy szalonképesebb verzióra.

[Robici]

Valóban, a modern tudósok a Lacrimosa első nyolc ütemét tulajdonítják csak Mozartnak!

Én ritkán szoktam hallgatni, de nekem az a (nyilván szokványosabb) változat van meg élő felvételen amit Solti vezényelt Bécsben 1991-ben Mozart halálának 200. évfordulóján. Ja meg van egy Herreweghe-féle felvételem is. De a soltissal elvagyok.
Ha már Mozart mise, akkor nekem sokkal inkább a c-moll mise. Bár az is befejezetlen de sokkal teljesebb mint a Requiem, azt nagyon szeretem.
De persze akárhogy is nézzük ez az egy nagy mű mégiscsak kevés Haydn érett kori liturgikus műveinek nagy hegyvonulatával szemben. (A négy nagymise, Te Deum, A hét szó, A Teremtés)

[juliush]

A Lacrimosa egyfajta alapmű vagy mérföldkő az én nézőpontomból, amihez a mai zenészek visszanyúlnak illetve ihletet merítenek amikor epikus műveket komponálnak.

Nagy kár, hogy már abban is jócskán benne van Süssmayr és Eybler keze. Mozart bizonyíthatóan csak a vokális szólam egy részét írta.

Valóban, a modern tudósok a Lacrimosa első nyolc ütemét tulajdonítják csak Mozartnak! Paradox módon az általam birtokolt és az ízlésemet így talán leginkább formáló legeslegelső, Peter Schreier vezényelte LP verzió után (nagyon szeretem továbbra is), CD-n az első Requiem előadásom a Hogwood vezényelte Maunder-kiadás lett, amely pont azt a célt tűzte maga elé, hogy kigyepálja mindazt, ami bizonyíthatóan nem Mozart keze munkája, és frissen felfedezett vázlatok és az adott időszakban született egyéb művek stiláris és hangszerelési jegyeinek figyelembe vételével módosítsa és egészítse ki azt. Ennek a törekvésnek egyik "áldozata" épp ezért a Lacrimosa lett, amely a 9. tételtől a megszokottól egészen eltérő irányt vesz és a múlt század 60-as éveiben felfedezett Ámen kórus vázlatai alapján komplettírozva fejeződik be.

youtu.be/u0MK-q0Ebh8

youtu.be/TSuUaKdG6b8

[Robici]

Mozart saját maga is többször mondta, hogy "őt megmérgezik".

Erről is csak másodkézből és sok évvel későbbi időből származó információink vannak. Bár azok elég hitelesnek tűnnek, de utolsó éveiben többször depressziós volt, ez is simán lehetett az oka annak, hogy ez járt a fejében. Amire a gyászmise megrendelése csak még rá is erősített.

Urémiája volt. Akut veseelégtelenség!

Ez is csak egy feltételezés, halálának pontos okait ma már lehetetlen biztosan megállapítani.

Mint mondtam érdemes társadalom filozófiai szempontból is vizsgálni a halálát. A holisztikus szemlélet segít jobban megérteni a történelmi eseményeket. Ilyenkor végre igazi és fontos kérdésekt tesz fel az ember és egy vagy több olyan aspektus is felmerűl az adott témában a vizsgálódás során ami miatt újra kell értékelni az addigi tudást.

Ez mind lehetséges, de ez mind csak spekuláció, azokból meg már van a padláson elég. (A forrásuk meg sok esetben szintén Mozart halála után évtizedekkel keletkezett.) Lehetnek érdekesek, lehet rajta jól filozofálgatni meg kombinálni de én maradnék a tényeknél.

[alfaati]

Mozart halálának körülményeivel kapcsolatos legendák nagy része évtizedekkel a halála után keletkezett, szóval ha valami, hát azok tényleg megbízhatatlanok. Korabeli viszont például az, hogy két bécsi orvos is megvizsgálta és egy kollégájuk ezt írta a betegről: "Mozart odavan, a lerakódást most már lehetetlen megakadályozni - Sallaba [az egyik orvos aki Mozartot vizsgálta] ezt haladéktalanul közölte velem, s néhány napon belül Mozart valóban meg is halt, az agyi lerakódás szokásos tüneteivel. [...] Ekkoriban igen sok bécsi kapta el ezt a kórt, s nem kevesen voltak, akik a Mozartéihoz hasonló tünetektől szenvedtek, s szintén nem élték túl. A törvényben előírt halottkémi szemle semmi rendkívülit nem állapított meg."

Urémiája volt. Akut veseelégtelenség!
Amelynek az okai lehetnek a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy mérgezés!
Mozart saját maga is többször mondta, hogy "őt megmérgezik". Ha elolvasod a szabadkőműves páholyok esküjét (teljesen mindegy milyen rítusu páholy!) majd megnézed a varázsfuvolát, és ezzel párhuzamosan persze tanulmányozod a szabadkőművesség természetét, filozófiáját, dogma rendszerét, szimbólum rendszerét és valódi céljait, lehetőleg olyan hiteles emberektől mint Albert Mackey vagy Albert Pike akkor letisztul ám a kép.
Angol nyelven nagyon jó elemzések állnak rendelkezésre a varázsfuvoláról közgondolkodóktól/filozófusoktól.
Ha néhány mondatban kellene kifejezni, akkor azt lehetne mondani, hogy Mozart elkövetett egy óriási hibát! Megszegett egy esküt! Nem tartotta a száját!
Olyan titkokat árúlt el a varázsfuvolában amiért az életével fizethetett ha a szabadkőműves eskü szövegét vesszük alapúl.

Mondjuk a királyi-császári udvarnak épp úgy szemetszúrhatott a mű, mivel a varázsfuvolában az éj kirájnője aki egy gonosz, elnyomó karakter, nem más mint Mária Terézia! Az udvar pedig elég rosszúl tűrte a kritikákat. Papageno a csetlő-botló világpolgár aki a beavatási szertartás első próbatételén elbukik mert nem tudja tartani a száját, nem más mint maga Mozart! Mozart tudatában volt annak mekkora hibát követett el!
Mint mondtam érdemes társadalom filozófiai szempontból is vizsgálni a halálát. A holisztikus szemlélet segít jobban megérteni a történelmi eseményeket. Ilyenkor végre igazi és fontos kérdésekt tesz fel az ember és egy vagy több olyan aspektus is felmerűl az adott témában a vizsgálódás során ami miatt újra kell értékelni az addigi tudást.

[Robici]

A mainstream valóban azt a narratívát erölteti, hogy "akkoriban ez a fajta temetkezés volt a standard".

A Stephansdom halotti anyakönyvében 1791. november közepétől december közepéig 71 temetés szerepel, ebből a nagy többség, 51 volt ugyanolyan mint a Mozarté és csak 12 ennél nagyobb szintű, a többi alkalommal nincsteleneket temettek.

A mainstream egyébként megpróbálja elbagatelizálni a halálának körülményeit, és egyfajta burkolt ítéletet mond ki azokra akik idegenkezűséget vélnek felfedezni vagy összefüggéseket látnak az 1791 Szeptember 30 és 1791 December 5. közötti időszak eseményei között!

Mozart halálának körülményeivel kapcsolatos legendák nagy része évtizedekkel a halála után keletkezett, szóval ha valami, hát azok tényleg megbízhatatlanok. Korabeli viszont például az, hogy két bécsi orvos is megvizsgálta és egy kollégájuk ezt írta a betegről: "Mozart odavan, a lerakódást most már lehetetlen megakadályozni - Sallaba [az egyik orvos aki Mozartot vizsgálta] ezt haladéktalanul közölte velem, s néhány napon belül Mozart valóban meg is halt, az agyi lerakódás szokásos tüneteivel. [...] Ekkoriban igen sok bécsi kapta el ezt a kórt, s nem kevesen voltak, akik a Mozartéihoz hasonló tünetektől szenvedtek, s szintén nem élték túl. A törvényben előírt halottkémi szemle semmi rendkívülit nem állapított meg."

Vallásos volt és már akkor is létezett a ravatalozás, kegyelet nyilványítás, papi szertartással egybekötött méltó temetés procedúrája. Gyakorlatilag egy instant, sürgetett temetést kapott amiből minden előbb felsorolt lépés kimaradt!

Erről sajnos egyetlen megbízható vagy kortárstól származó leírás sem maradt fenn. Sem a szertartásról sem pedig a temetésről. Attól még persze valószínű, hogy volt szertartás, de semmiféle bizonyíték nincs se arról se az ellenkezőjéről.

A Lacrimosa egyfajta alapmű vagy mérföldkő az én nézőpontomból, amihez a mai zenészek visszanyúlnak illetve ihletet merítenek amikor epikus műveket komponálnak.

Nagy kár, hogy már abban is jócskán benne van Süssmayr és Eybler keze. Mozart bizonyíthatóan csak a vokális szólam egy részét írta.

[alfaati]

John Williams, korunk egyik legfelkapottabb zeneszerzője bizonyosan ihletet kapott Mozart Dies Irae tétele, Rex Tremendae tétele vagy épp a Lacrimosa tétele a Requiem hallatán, továbbá valószínű, hogy Mozart egyéb vallásos témájú művei is hatottak rá, amikor megkomponálta a csillagok háborúja "Grievous speaks to Lord Sidious" vagy a "Duel of the fates" tételeit.


https://youtu.be/RKJur8wpfYM

[alfaati]

Én úgy tudom, a temetése teljesen szokványosnak számított és ezt a fajta temetkezési módot választotta volna akkoriban a bécsi polgárok többsége. (Nyilván az, hogy kik voltak ott, ha voltak miért, ha nem voltak akkor miért nem az más kérdés de erre már valószínűleg sose tudjuk meg a választ.)
Mint Mozart zenéjének egyik legnagyobb rajongója, bevallhatom, hogy a Requiemet sose szerettem igazán, bár az is igaz, hogy annak nagyjából kétharmadát már nem is ő írta.

Viszont - ha már ajánló - hetek óta az Harnoncourt-féle fiatalkori Mozart szimfónia-felvételek bűvöletében élek (ebből az albumból: https://www.youtube.com/watch?v=tNnjcK7BoPA ). Hasonlítgatom őket Pinnock teljes ciklusához meg Fricsay felvételeihez, de majdnem mindig az jön ki, hogy Harnoncourt a legjobb... (Bár Pinnock zenekara általában picit profibb.)

A mainstream valóban azt a narratívát erölteti, hogy "akkoriban ez a fajta temetkezés volt a standard". Meg, hogy "akkoriban 35 év volt az átlag életkor", stb. El ne hidd! Vallásos volt és már akkor is létezett a ravatalozás, kegyelet nyilványítás, papi szertartással egybekötött méltó temetés procedúrája. Gyakorlatilag egy instant, sürgetett temetést kapott amiből minden előbb felsorolt lépés kimaradt!
Azokat a lovagokat akiket a pápa arany sarkanytú lovagi ranggal ruház fel, nem így szokták temetni!
A mainstream egyébként megpróbálja elbagatelizálni a halálának körülményeit, és egyfajta burkolt ítéletet mond ki azokra akik idegenkezűséget vélnek felfedezni vagy összefüggéseket látnak az 1791 Szeptember 30 és 1791 December 5. közötti időszak eseményei között!

Számomra a liturgikus témájú művei a leginspirálóbbak mint pl. az előbb általam belinkelt Lacrimosa. De sok olyan modern zenészt is inspiráltak akiket én hallgatok, mint pl.: Jo Blankenburg, Thomas Bergersen, Audiomachine, Jasper Kyd, E.S. Posthumous vagy a magyar Pejtsik Péter.
A Lacrimosa egyfajta alapmű vagy mérföldkő az én nézőpontomból, amihez a mai zenészek visszanyúlnak illetve ihletet merítenek amikor epikus műveket komponálnak.

[Robici]

Én úgy tudom, a temetése teljesen szokványosnak számított és ezt a fajta temetkezési módot választotta volna akkoriban a bécsi polgárok többsége. (Nyilván az, hogy kik voltak ott, ha voltak miért, ha nem voltak akkor miért nem az más kérdés de erre már valószínűleg sose tudjuk meg a választ.)
Mint Mozart zenéjének egyik legnagyobb rajongója, bevallhatom, hogy a Requiemet sose szerettem igazán, bár az is igaz, hogy annak nagyjából kétharmadát már nem is ő írta.

Viszont - ha már ajánló - hetek óta az Harnoncourt-féle fiatalkori Mozart szimfónia-felvételek bűvöletében élek (ebből az albumból: https://www.youtube.com/watch?v=tNnjcK7BoPA ). Hasonlítgatom őket Pinnock teljes ciklusához meg Fricsay felvételeihez, de majdnem mindig az jön ki, hogy Harnoncourt a legjobb... (Bár Pinnock zenekara általában picit profibb.)

[alfaati]

W.A. Mozart 230 éve December 5-én halt meg. A kortárs filozófusok és a művészetre fogékony hallgatóság csodálója volt. Voltak olyan kortársak akik az addíg élt legnagyobb zeneszerzőnek tartották. Halálának körülményei máig vitatott. Egy tömegsírba temették, majd halálában is meggyalázták, mivel 1801-ben kiásták a tömegsírt és a csontokat ismeretlen helyre vitték. Állítólag szükség volt a sírhelyre mert hiány volt belőle. Temetésén érdekes módon egy csodálója sem vett részt. Utolsó éveiben 5000 Guldent keresett évente (150.000 Euro mai árfolyamon) de temetése inkább egy hajléktalanéhoz volt fogható. Nemesi származása sem indokolta ezt a fajta megaláztatást. Sem a szabadkőműves páholy ahol tag volt, sem atyai jó barátja Joseph Haydn aki szerette és tisztelte, sem jó barátja és szerzőtársa Schikaneder nem tudtak összedobni neki egy méltó temetésre!


https://youtu.be/BzsrqaLgdpk

[Klaca]

Ha valaki Gould mellet/után szeretné ezeket csembalóval is (nem könnyű eset jót találni): idén már megjelent a második lemez is, egész jó:

pomodoro.jpg (10.81 KiB) Megtekintve 3881 alkalommal

[Kellnerművek]

Egy kis ízelítő nagy zeneszerzők nagy műveiből nagy karmesterek ' tollából '.
Kiváló CBS gondozásban, holland nyomásban, 1981-ből.
Nagyon ajánlott, aki csak ismerkedne a műfajjal .
De rajongóknak sem utolsó .

[alto]

Akkor most valami egészen más. Szörényi Elég volt! című kóruskantátája. Nem bírok szabadulni az élménytől. Csak óvatosan, védőital legyen a közelben, ez egy igazi zenei napalm bomba, minden szerves anyagot megsemmisít hallótávolságon belül!


youtu.be/O7QUTWN405c

[Shinagawa]

Mennyi fiatal, akkor még kevésbé ismert, de későbbi világsztár zenész egy zenekarban. Az nekem például kimaradt, hogy Zubin Mehta nagybőgősként kezdte a karrierjét!

Ezt én se tudtam.
Jó videó, tényleg nagyon összejöttek itt a fiatal titánok. :-)

youtu.be/ZZdXoER96is


Daniel Barenboimnak a felvételen lapozó, Perlman hangszerét a színpadra vivő fiatalember is egy nagyszerű karmester, Lawrence Foster!


https://www.harrisonparrott.com/artists/lawrence-foster

[Robici]

Mennyi fiatal, akkor még kevésbé ismert, de későbbi világsztár zenész egy zenekarban. Az nekem például kimaradt, hogy Zubin Mehta nagybőgősként kezdte a karrierjét!

Ezt én se tudtam.
Jó videó, tényleg nagyon összejöttek itt a fiatal titánok. :-)

[alto]

youtu.be/D-2N17Su-UI

Mennyi fiatal, akkor még kevésbé ismert, de későbbi világsztár zenész egy zenekarban. Az nekem például kimaradt, hogy Zubin Mehta nagybőgősként kezdte a karrierjét!