Én ritkán szoktam hallgatni, de nekem az a (nyilván szokványosabb) változat van meg élő felvételen amit Solti vezényelt Bécsben 1991-ben Mozart halálának 200. évfordulóján. Ja meg van egy Herreweghe-féle felvételem is. De a soltissal elvagyok.
Valóban, a modern tudósok a Lacrimosa első nyolc ütemét tulajdonítják csak Mozartnak! Paradox módon az általam birtokolt és az ízlésemet így talán leginkább formáló legeslegelső, Peter Schreier vezényelte LP verzió után (nagyon szeretem továbbra is), CD-n az első Requiem előadásom a Hogwood vezényelte Maunder-kiadás lett, amely pont azt a célt tűzte maga elé, hogy kigyepálja mindazt, ami bizonyíthatóan nem Mozart keze munkája, és frissen felfedezett vázlatok és az adott időszakban született egyéb művek stiláris és hangszerelési jegyeinek figyelembe vételével módosítsa és egészítse ki azt. Ennek a törekvésnek egyik "áldozata" épp ezért a Lacrimosa lett, amely a 9. tételtől a megszokottól egészen eltérő irányt vesz és a múlt század 60-as éveiben felfedezett Ámen kórus vázlatai alapján komplettírozva fejeződik be.Robici írta:Nagy kár, hogy már abban is jócskán benne van Süssmayr és Eybler keze. Mozart bizonyíthatóan csak a vokális szólam egy részét írta.alfaati írta: A Lacrimosa egyfajta alapmű vagy mérföldkő az én nézőpontomból, amihez a mai zenészek visszanyúlnak illetve ihletet merítenek amikor epikus műveket komponálnak.
Erről is csak másodkézből és sok évvel későbbi időből származó információink vannak. Bár azok elég hitelesnek tűnnek, de utolsó éveiben többször depressziós volt, ez is simán lehetett az oka annak, hogy ez járt a fejében. Amire a gyászmise megrendelése csak még rá is erősített.
Ez is csak egy feltételezés, halálának pontos okait ma már lehetetlen biztosan megállapítani.
Ez mind lehetséges, de ez mind csak spekuláció, azokból meg már van a padláson elég. (A forrásuk meg sok esetben szintén Mozart halála után évtizedekkel keletkezett.) Lehetnek érdekesek, lehet rajta jól filozofálgatni meg kombinálni de én maradnék a tényeknél.alfaati írta: ↑2021.12.05., vas. 09:49Mint mondtam érdemes társadalom filozófiai szempontból is vizsgálni a halálát. A holisztikus szemlélet segít jobban megérteni a történelmi eseményeket. Ilyenkor végre igazi és fontos kérdésekt tesz fel az ember és egy vagy több olyan aspektus is felmerűl az adott témában a vizsgálódás során ami miatt újra kell értékelni az addigi tudást.
Urémiája volt. Akut veseelégtelenség!Robici írta: ↑2021.12.04., szomb. 23:53Mozart halálának körülményeivel kapcsolatos legendák nagy része évtizedekkel a halála után keletkezett, szóval ha valami, hát azok tényleg megbízhatatlanok. Korabeli viszont például az, hogy két bécsi orvos is megvizsgálta és egy kollégájuk ezt írta a betegről: "Mozart odavan, a lerakódást most már lehetetlen megakadályozni - Sallaba [az egyik orvos aki Mozartot vizsgálta] ezt haladéktalanul közölte velem, s néhány napon belül Mozart valóban meg is halt, az agyi lerakódás szokásos tüneteivel. [...] Ekkoriban igen sok bécsi kapta el ezt a kórt, s nem kevesen voltak, akik a Mozartéihoz hasonló tünetektől szenvedtek, s szintén nem élték túl. A törvényben előírt halottkémi szemle semmi rendkívülit nem állapított meg."
A Stephansdom halotti anyakönyvében 1791. november közepétől december közepéig 71 temetés szerepel, ebből a nagy többség, 51 volt ugyanolyan mint a Mozarté és csak 12 ennél nagyobb szintű, a többi alkalommal nincsteleneket temettek.
Mozart halálának körülményeivel kapcsolatos legendák nagy része évtizedekkel a halála után keletkezett, szóval ha valami, hát azok tényleg megbízhatatlanok. Korabeli viszont például az, hogy két bécsi orvos is megvizsgálta és egy kollégájuk ezt írta a betegről: "Mozart odavan, a lerakódást most már lehetetlen megakadályozni - Sallaba [az egyik orvos aki Mozartot vizsgálta] ezt haladéktalanul közölte velem, s néhány napon belül Mozart valóban meg is halt, az agyi lerakódás szokásos tüneteivel. [...] Ekkoriban igen sok bécsi kapta el ezt a kórt, s nem kevesen voltak, akik a Mozartéihoz hasonló tünetektől szenvedtek, s szintén nem élték túl. A törvényben előírt halottkémi szemle semmi rendkívülit nem állapított meg."alfaati írta: ↑2021.12.04., szomb. 10:54A mainstream egyébként megpróbálja elbagatelizálni a halálának körülményeit, és egyfajta burkolt ítéletet mond ki azokra akik idegenkezűséget vélnek felfedezni vagy összefüggéseket látnak az 1791 Szeptember 30 és 1791 December 5. közötti időszak eseményei között!
Erről sajnos egyetlen megbízható vagy kortárstól származó leírás sem maradt fenn. Sem a szertartásról sem pedig a temetésről. Attól még persze valószínű, hogy volt szertartás, de semmiféle bizonyíték nincs se arról se az ellenkezőjéről.
Nagy kár, hogy már abban is jócskán benne van Süssmayr és Eybler keze. Mozart bizonyíthatóan csak a vokális szólam egy részét írta.
A mainstream valóban azt a narratívát erölteti, hogy "akkoriban ez a fajta temetkezés volt a standard". Meg, hogy "akkoriban 35 év volt az átlag életkor", stb. El ne hidd! Vallásos volt és már akkor is létezett a ravatalozás, kegyelet nyilványítás, papi szertartással egybekötött méltó temetés procedúrája. Gyakorlatilag egy instant, sürgetett temetést kapott amiből minden előbb felsorolt lépés kimaradt!Robici írta: ↑2021.12.04., szomb. 10:12Én úgy tudom, a temetése teljesen szokványosnak számított és ezt a fajta temetkezési módot választotta volna akkoriban a bécsi polgárok többsége. (Nyilván az, hogy kik voltak ott, ha voltak miért, ha nem voltak akkor miért nem az más kérdés de erre már valószínűleg sose tudjuk meg a választ.)
Mint Mozart zenéjének egyik legnagyobb rajongója, bevallhatom, hogy a Requiemet sose szerettem igazán, bár az is igaz, hogy annak nagyjából kétharmadát már nem is ő írta.
Viszont - ha már ajánló - hetek óta az Harnoncourt-féle fiatalkori Mozart szimfónia-felvételek bűvöletében élek (ebből az albumból: https://www.youtube.com/watch?v=tNnjcK7BoPA ). Hasonlítgatom őket Pinnock teljes ciklusához meg Fricsay felvételeihez, de majdnem mindig az jön ki, hogy Harnoncourt a legjobb... (Bár Pinnock zenekara általában picit profibb.)
Ezt én se tudtam.
Alpha kiadó nagyon igényes, nem adják a nevüket mindenhez. Sok eszement jó lemezük van,
Gyönyörű kiadvány, nagy kár hogy Wagner nekem nem jön be.Robici írta: ↑2021.10.06., szer. 10:14Nekem tegnap ez jött. Ebben nem csak hallgatni- hanem olvasnivaló (meg egy néznivaló DVD) is van.
Ha már szóbakerült a remasterek témája, a Ring-ből nekem is megvan az 1997-es James Lock-féle remaster, ez pedig egy újabb, 2012-es. Majd végzek összehasonlításokat. :-) De a fő vágyfokozó nem a remaster volt hanem a körítés. :-)
20211005_155915.jpg
20211005_155954.jpg
20211005_160131.jpg
20211005_160252.jpg
20211005_160420.jpg
Tele volt a MÜPA. Élmény volt minden pillanat.
