Általában a hifiről

[cables]

Este amikor lefeküdtünk olyan volt, mintha a kocsik a fejünkön mentek volna át, nem tudtam elaludni. Másnap már észre SE vette az ember ezt a borzalmas hangot.

Ez azért érdekes, mert ebben az esetben nem finom-hangolt az agyunk, hanem egyszerűen kizárt egy mód felett erős, irritáló hangot. Tehát erre is képes az agy és ez azért érdekes, mert azt jelzi, hogy hihetetlen "dinamikával" történik a hangok észlelése ill. feldolgozása. Mert ugyanakkor felismerjük egy ócska telefon vonalon keresztül ismerősünk hangjában a hangulatát, ami felharmonikusok nagyon finom megváltozása.

[Luxor Audio]

Normalize
pl. -10dB-re sikerült a teteje. A zene dinamikája legyen 55dB. A cuccosunk mondjuk elég csendes -90dB-en zörög az alapzaj
Mennyivel tolja fel? Meddig lehet büntetlenül helyettesíteni a poti Volt erejét a nullák és egyesek matekozásával. Számtanilag stimmelni fog, de lehet, hogy hangra és dinamika hallásérzetre nem. Ez olyan, mintha feljebb emelném a fazekat és azt mondanám több a kaja.

Veszélyes dolog konyhanyelven ilyenekről beszélgetni, ezért nem biztos, hogy jól értem a mondandódat, de ...

Ha a csúcsértéket -0,1 dBFS értékre akarod feltornázni normalizálással, akkor a teljes anyagot 9.9 dB-lel fogja megemelni, halk és hangos részeket egyaránt. Ezzel pont azt éri el, mintha a hangerő potméteren tekertél volna ennyit. Az anyag dinamikáján egyik sem fog változtatni, nem is erre lettek kitalálva, de a hangosságérzeted más lesz. Ezt a kettőt persze sokan összekeverik.

[cables]

Amúgy a fülnek is van aktív EQ képessége. Ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert annak füle (hallás feldolgozó rendszere) akár tartósan is ráállhat arra a fajta egyensúlyra, annak korrekcióira.

Talán nem is a fülünknek a képessége ez, hanem az agyunkké. A 80-as években kimentünk Bécs mellé a Laxemburgi autós kempingbe. A Magyar Autóklub kihelyezett lakó kocsijait közvetlenül a forgalmas út menti kerítés mellé tették. Este amikor lefeküdtünk olyan volt, mintha a kocsik a fejünkön mentek volna át, nem tudtam elaludni. Másnap már észre vette az ember ezt a borzalmas hangot.

[chord]

Amúgy a fülnek is van aktív EQ képessége. Ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert annak füle (hallás feldolgozó rendszere) akár tartósan is ráállhat arra a fajta egyensúlyra, annak korrekcióira.

Na, ezt nem akarják sokan megérteni.
Hogy itt a bábeli zűrzavar egyik kulcsa.

Hogy nem csak a tonális irányba húzásról van szó, hanem magáról a tonális jellegről.
És persze, hogy 'ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert', (mert mindegyikünk rendszere 'húz' valahová), hát persze, hogy sokat hallgatja, hiszen a saját rendszere... rááll, ő is, én is, ti is, innentől az objektivitás szépen süllyed elfelé.


Még annyit a hangos-halk témához, hogy a fentihez hasonlóan a hangerőhöz is alkalmazkodunk. Az ismert, hogy az extrém hangerőre, egy idő után, egyfajta hallásblokáddal reagálunk. De a fordítottja is igaz.
Amikor csöndes helyen hallgatunk zenét, egy, valamekkora, (nyilván ésszerű) halkítás után, az elveszettnek gondolt részletek szépen visszajönnek, csak figyelni kell.
És ez is marad HighEnd a javából - az tény, hogy egyes rendszerek erre nem képesek.

Persze, hangosan jóval kényelmesebb zenét hallgatni, nagyságrendekkel kevesebb koncentráció kell.
Más-más az élmény van a két dolognál; az adott zene milyenségétől pl. rengeteg függ.

Itt amúgy az egyéni eltérések talán még nagyobbak, mint a szokásos ízlésbeli eltéréseink.

[juliush]

Ha már Radiohead! Lehet hogy a "Komolyzenei ajánlóba" jobban illene!
https://www.theguardian.com/music/2019/ ... ical-label
https://octatonicrecords.com

[jott/ment]

De a stúdió jellemző felhasználási mód is változott. Egy régebbi forma klasszikus hangstúdióban ott voltak a kicsi közeltéri, koherens hangú monitorok az időzítés, közép részletek stb. ellenőrzésére és ott voltak a rendes méretes nagy dinamikájú monitorok is a hangfelvételek basszus és dinamika irányú kontrolljára. Mindkettő használatban természetesen amikor hangfelvétel készül.

Az utolsó Radiohead lemezt a saját stúdiójukban vettek fel, találtam róla képet.
http://www.radioheadchile.com/bienvenid ... il-selway/

Robert C. Ludwig maszterelte, aki valószínüleg azonos Bob Ludwiggal, a Gateway Mastering stúdióban.
http://whirlgroup.com/project/gateway-mastering/
https://www.merging.com/uploads/assets/ ... Ludwig.pdf

[zz7]

De annyit a 'halkan' zenét hallgatók védelmében mondanék, hogy a hangosság relatív és az érzete még relatívabb. Egy torzítatlan és természetes hang sokszor halknak tűnhet, pedig valójában igen hangos.

Ugyanez másképpen. Amikor egy rendszerből elfújnak egy rakat torzítást hirtelen jó lesz tekerni neki felfelé. Onnan nem annyira probléma lesz a hangerő, hanem élmény. Már ha a hangfelvétel is megengedi.

[Luxor Audio]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize...

Nem.

Normalizálásnál a szoftver megkeresi az anyag csúcskivezérlési pontját, majd az e ponton érvényes jelszint és a digitális zero (0 dBFS) közötti különbség értékével megemeli a teljes anyag kivezérlését, azaz maximalizálja a kivezérlést. Okosabb szoftvereknél beállíthatjuk a célértéket, pl. masteringnél 0 helyett -1 dBFS (mivel némelyik D/A konverter nem szereti a 0 közeli értékeket).

A Replay Gain is megvizsgálja az anyag kivezérlését, de nem csak csúcsértéket, hanem átlagos, effektív értékeket is mér (számol), majd ezeket elmenti az adatbázisba, vagy az anyag fejlécébe. Lejátszáskor egy előre megadott értékre módosítja az effektív kivezérlést, így éri el, hogy az egymás után lejátszott albumok hasonló hangerővel szólaljanak meg, ahogy azt a tömeg szereti.

Mindkét megoldásban közös, hogy nem módosítanak az anyag dinamika arányain. A bemutatott ábrákon jól látható, hogy ott dinamika komprimálás történt, a kivezérlést úgy emelték meg, hogy a csúcsértékeket megtartották, azaz szűkítették a dinamika tartományt. Ez nagyon nem ugyanaz a beavatkozás, mint a normalizálás, vagy a Replay Gain esetében.

[huszti-zsolt]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

Engem (szinte szóról szóra) ezért a mondatért "kitiltottak 1994-ben a high end show-ról. És amikor még meg is magyaráztam, hogy olyan ez mint a 22 másodperc alatt százra gyorsuló, 40 litert fogyasztó, max. 140-nel menni tudó luxus sportkocsi, akkor aztán még téglával a nyakamba a Dunába is dobtak volna!
De annyit a 'halkan' zenét hallgatók védelmében mondanék, hogy a hangosság relatív és az érzete még relatívabb. Egy torzítatlan és természetes hang sokszor halknak tűnhet, pedig valójában igen hangos.

[zz7]

Régebben a home hifi volt a zene fogyasztás eszköze, és mellékesen voltak “kis igényű” eszközök, mostanra ez megfordult. 99%-ban ezeken megy a fogyasztás, a home hifi, main stream zene termelői szempontból nem létezik, nem figyelembe veendő tényező.

Mondjuk hogy ez is igaz. Sajnos.
De a stúdió jellemző felhasználási mód is változott. Egy régebbi forma klasszikus hangstúdióban ott voltak a kicsi közeltéri, koherens hangú monitorok az időzítés, közép részletek stb. ellenőrzésére és ott voltak a rendes méretes nagy dinamikájú monitorok is a hangfelvételek basszus és dinamika irányú kontrolljára. Mindkettő használatban természetesen amikor hangfelvétel készül.
Ehhez képest manapság a basszusban felfújt hangú olcsóbb kis monitorokon komplett zene készítés módszer megy nagyon sok helyen, persze főképp a könnyű műfajban. Sok olyan videóval lehet találkozni ahol egyértelmű hogy ez történik. Egy dob, egy elektromos gitár hangját és a keverendő zenét hallgatják mérsékelt hangerőkön kis dobozokon, így készül a zene. Persze hogy alapból vékonykán szól az egész, nem idézi egy élő koncert dob, gitár stb. hangzását, hatását, mert a kis dobozka és a mérsékelt hallgatási szint bekorlátoz. Erre dobálják rá rendületlenül a kompresszorokat, egyre erősebb beállításokkal, amikor már úgy tűnik mintha valami hangosság, test, energia visszajönne a zenébe. Csak aztán az így készült hangfelvételt ne akard nagyon meghallgatni egy komolyabb képességű cuccon otthon már kicsit is megtekerve, mert borzasztó lesz.

[vlaca]

Régebben a home hifi volt a zene fogyasztás eszköze, és mellékesen voltak “kis igényű” eszközök, mostanra ez megfordult. 99%-ban ezeken megy a fogyasztás, a home hifi, main stream zene termelői szempontból nem létezik, nem figyelembe veendő tényező.

[zz7]

Nem “kicsi döglött hangú dobozokon keverik” meg nem a technikus nem ért hozzá, hanem a “felhasználási hely” miatt. TelefonoN, bluetooth hangszórón, laptop hangszórón, fülbedugős fülesen stb. kell elfogadhatóan szólnia, ezért ilyen a mostani mixing/mastering.

Csak emiatt nem kellene ennyire olyannak lennie. Régen is voltak kicsi, gyenge holmik a zene hallgatóknál meg kereskedelmi rádiók, mégse kellett ennyiszer ilyen mértékben elrontani a hangfelvételeket ezen a módon. És persze ma is vannak jó felvételek, meg régen is voltak ilyen irányban rosszak is. Csak az arány eltolódott. Aminek persze több oka is van hogy miért lett ez mára ilyen. Az elterjedt gyenge képességű olcsó stúdió monitorok, a felhígult szakma, a komoly stúdiók és költségeik megkerülése, a mai média meghatározott irányok bevett szokásai, elvárásai, a részben már csökkent hallású rock zenészek hangmérnökökké előlépései és talán a média területen is legelső szintre lépett paraméter a minél nagyobb anyagi haszon. És talán a hallgatók nagyobb részének igényszintje se éppen felfelé mozdult az utóbbi évtizedek alatt.

[vlaca]

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

A régebbi, több kiadást megért lemezeknél van esély "szteroid menteset" találni. De az elmúlt húsz évben készült albumok jelentős részénél nincs, pl. a Radiohead számok egy teljesen zöldre színezett téglalapként néznek ki Audition-ben. Így jártak az őket kedvelő audiofilek (én). :)

Persze, mert kicsi, döglött hangú dobozkákon keverik halkan a zenéket és naná hogy egy csomó minden úgy hiányzik nekik a hangzásból, sok a hiányérzet. Na erre aztán elkezdenek mindent jól feltolni, dinamika kompresszió az egekbe, mély emelés és akkor majd olyan lesz nekik ott a kis stúdióban a kis cuccokon mintha sokkal jobb lenne a hangzás.
Meg valahogy ezzel együtt mintha menne el az ízlés is valahová, a hangfelvételeket készítők, újrakeverők körében (tisztelet az egyre kevesebb kivételeknek).

Nem “kicsi döglött hangú dobozokon keverik” meg nem a technikus nem ért hozzá, hanem a “felhasználási hely” miatt. TelefonoN, bluetooth hangszórón, laptop hangszórón, fülbedugős fülesen stb. kell elfogadhatóan szólnia, ezért ilyen a mostani mixing/mastering.

[zz7]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

A régebbi, több kiadást megért lemezeknél van esély "szteroid menteset" találni. De az elmúlt húsz évben készült albumok jelentős részénél nincs, pl. a Radiohead számok egy teljesen zöldre színezett téglalapként néznek ki Audition-ben. Így jártak az őket kedvelő audiofilek (én). :)

Persze, mert kicsi, döglött hangú dobozkákon keverik halkan a zenéket és naná hogy egy csomó minden úgy hiányzik nekik a hangzásból, sok a hiányérzet. Na erre aztán elkezdenek mindent jól feltolni, dinamika kompresszió az egekbe, mély emelés és akkor majd olyan lesz nekik ott a kis stúdióban a kis cuccokon mintha sokkal jobb lenne a hangzás.
Meg valahogy ezzel együtt mintha menne el az ízlés is valahová, a hangfelvételeket készítők, újrakeverők körében (tisztelet az egyre kevesebb kivételeknek).

[jott/ment]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

A régebbi, több kiadást megért lemezeknél van esély "szteroid menteset" találni. De az elmúlt húsz évben készült albumok jelentős részénél nincs, pl. a Radiohead számok egy teljesen zöldre színezett téglalapként néznek ki Audition-ben. Így jártak az őket kedvelő audiofilek (én). :)

[avl2]

...erre találták ki a loudness kapcsolót...Nem tudom, hogy kellene-e.

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

Igen. Ez az egyik legerősebb indoklás az akusztika jelentősége mellett. Méréseim során ritka az a helyszín, ahol ne szólalna meg valamilyen berendezési tárgy, rosszabb esetben épületszerkezet, pedig átlagos hangnyomás szinten szoktam zajongani.

...
Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

(azaz) szerintem: elvileg lenne rá (valamekkora) szükség, ez tény
de megvalósítani jól nem nagyon lehet (Zoli több okot is írt erre : hallgatási szint, hangsugárzó érzékenység, ...mind más-más mértékü "túlemelést" igényelne, melyik legyen "beépítve" ??); egyik (fö ?) ok, hogy a reális hangerötartomány sem olyan nagy, hogy igen nagy szükseg lenne rá,
40dB-s csúccsal nem lehet - nálam a faluvégen sem - hallgatni, 120 dB-es cúccsal sem lehet/ajánlott,
mozgunk a - nyilván többen pontosabban meg tudnák adni, jöhet is ! - mondjuk 80-100dB-es csúcsok közötti tartományban; es a 80dB-s csúcsok esetében a halk rész (normális felvétel és zene esetén) már nem hallatszik, 100dB feletti csúcs meg torzít, szól a szomszéd, elfutnak a kutyák, ... (jó, "igényesebbek" [vagy elborultabbak ?] ezt máshova tudják tenni :-)

nekem volt Kenwood KA-3020SE erösítöm, amin a potival egyben volt "loudness", nem volt olyan rossz, söt: tetszett - az én szobámban, hangsugárzóimmal, hallgatási szokásaimmal.

bevallom: a mai napig is felvételek / lemezek / zenék szerint a REL T2 sub-on kicsit tekerek - de tenyleg kicsit: crossoverje 30-120Hz között állítható 40 lépésben es ezen 1 lépést (legalsó 4-et használom, Swans M1S-sel alsó 2-t, Jungson LS3/5A-val 3.-4.-et) , intenzitása szintén 40 lépésben állítható, es azon 1-2 lépésnyit tekerek - nem mérés, a saját (könyen lehet, hogy objektive nem helyes !) ízlésem szerint.
Gyakran veszem azt észre, hogy "modernebb" zenéknél inkább kicsit vissza "kell" tekernem, régebbi felvételek-zenék esetén pedig a fenti mértékben adok rá.

- szerintem ez is passzol ahhoz, hogy itt molyfingnyi változásról van szó, nem igen nagy kényszer, ha nincs ilyen (állítható "loudness" szerüség)

[jott/ment]

Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Mintha magamat olvasnám. :)

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

Ez három különböző évjáratú mastering, mindegyik rip EAC-kal készült. A log fájlban nem találok arra vonatkozó infót, hogy a "normalize" opció ki lenne pipálva. De nem is látom magam előtt azt a jóembert, aki az EAC-ot használva, a konfigurációt végigszöszmötölve ekkora amatőr hibát vétne. :)

Az elsőre mondja a rendes Steve Hoffman fórumista, hogy "crankable", feltekerhető. A második sem gáz, az album két kiadása a masteringen kívül egyes számok időtartamában tér el.

[zz7]

Ezt csinálja az Autogain, meg a Normalize
Jól hazavágják vele a CD rip-et
Sok ilyennel találkozok. Van egy jellegzetes "hangos-torz" hangzása - Auditionban megnyitom és már kukázom is

Eredeti CD anyag is nagyon sokszor tartalmaz már eleve elrontott, túltolt dinamika viszonyokat.

[zz7]

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

A harmadikat biztos hogy nem.

[zz7]

Az ilyen szimulációs-modellezős korrekció-kreálásnál maradva, eszembe jutott egy, ami elterjedt volt nagyon, amit mindenki ismer, ill. ismert, mert a mai HighEnd teljesen száműzte.
Pedig nem az ördögtől való.

A hangszínszabályozás.

Hova is lett?
Mielőtt valaki nyomná, hogy minek, meg csak elrontja a hangot, meg színez, meg sz@r, elég arra gondolni, hogy a fülünknek is van egy frekvenciafüggő karakterisztikája, ami azt jelenti, hogy kicsi hangerőn 'színtelenedés' van az észlelésben, vagy másképp, középhang-orientáció, ez valószínűleg evolúciós hatás is volt.

Vagyis, amikor nem a Show-n vagyunk, amikor 110dB-lel ordít a bármi-mert-fáj, hanem otthon, pl. éjszaka, egy halk zenehallgatásnál, elméletileg és fiziológiásan is hiány lesz az alsó és a felső frekvenciákon kb. 1:2 arányban, a mélyek jobban elvesznek.

Igen, erre találták ki a loudness kapcsolót, az idősebbek tutira emlékeznek rá.
Régen, 20+ éve, hallottam olyan erősítőt, amelyen igazi loudness volt. Vagyis, többleágazásos hangerőpotmétert alkalmaztak, és így a loudness kiemelés mértéke a tekerésnél automatikusan változott, pici hangerőn nagy volt, kb, fele állás után, felfelé haladva pedig nulla.
Az átmenet teljesen folyamatos volt.
És, ami a lényeg, így, ez az egész, teljesen és totálisan észrevehetetlen volt, és egészen helyesnek tűnt. Akkor.


Mostanában nem hallottam ilyet. Pedig valószínűleg lehetne nagyon jót készíteni. És az elv teljesen korrekt.

Nem tudom, hogy kellene-e.

Profi audio világban rengetegféle EQ-t használnak, főleg mióta a digitális világ jóvoltából bővült a történet a lineár fázisú EQ-k lehetőségeivel is. Szóval az EQ is mondhatni egy külön tudomány terület a hangászaton belül és rengeteg variációja és változója lehet. Hifiben is lehetne néha létjogosultsága, például durvább rendszer, szoba, vagy akár a hangfelvételek egyenetlenségeinek korrigálására. De szerintem ami működni is tudna jól esetleg, az elég macerás lenne hifivel zene hallgatóknak azt majd állandóan kezelni, állítgatni hangfelvételenként, hallgatási hangerő szintenként stb. Kényelmesebb ha nincs is, legfeljebb az ember majd megpróbál úgy ahogy a saját fülének megfelelő tonális működésű rendszert összerakni a szobájában.
Amúgy a fülnek is van aktív EQ képessége. Ha valaki sokat hallgat egy tonális irányba húzó rendszert annak füle (hallás feldolgozó rendszere) akár tartósan is ráállhat arra a fajta egyensúlyra, annak korrekcióira.

[Aszpirin]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

Tidalon elég gyakori, hogy ugyanaz az album két vagy több változatban van fenn. Az, hogy a fizikai nyomatok hol készülnek, az streamelt fájl változatban nem hinném, hogy különbséget jelentene (ebből a szempontból eléggé valószínűnek tartom, hogy a file verzió az ideális). Más kérdés persze a mastering...

A második kérdésedre: én az elsőt választanám. De ez nem a nyomástól függ, ez három különböző mastering vagy különböző módszerű rip szerintem. Az utolsó - jó eséllyel - agyonkompresszált.

[Luxor Audio]

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.

Igen. Ez az egyik legerősebb indoklás az akusztika jelentősége mellett. Méréseim során ritka az a helyszín, ahol ne szólalna meg valamilyen berendezési tárgy, rosszabb esetben épületszerkezet, pedig átlagos hangnyomás szinten szoktam zajongani.

[jott/ment]

Cd,lp esetében ugye volt sokféle kiadás egy egy album esetében,most ez az online elérés esetében hogyan működik?Gondolom nincs usa,vagy japán nyomat online elérés,vagy hogyan van ez?
Bocsi ha láma a kérdés,de ez a világ nekem nagyon kínai.

A Steve Hoffman fórumon esetenként több száz oldalon beszélik meg, hogy egy-egy album különböző kiadásai hogyan szólnak. Gyanítom, hogy a streamelve nem mindegyik elérhető, és a legesélyesebb, hogy amelyik igen, az egy felpumpált verzió lesz.

A Talking Heads Speaking in Tongues c. lemezének három változatát hasonlítottam össze. Ti melyiket választanátok?

[Tctronic]

"Ez pont nem csak műszaki dolog, hanem élő szükséglet.
Lenne. De a HighEndből meg mindenhonnan kigolyózódott.
Micsoda felhördülések itt is, tökvicces.:)

Van egy fiziológiás jellegzetessége az észlelésünknek, amely nem olyan zavaros dolog, mint az akusztika nagyon komplikált változatossága, hanem nektek is így pont úgy működik, mint mindenkinek, ez tényleg szépen mérhető és modellezhető, és ez szimplán 'marhaságnak' van titulálva.

Furcsa ez a kánonban benne lenni, meg nem-lenni-benne..."

Te most szándékosan nem veszed figyelembe az említett műszaki problémákat, vagy csak szimplán nem érted?
Az ábrázolt görbéken csak a különbségeket kell nézni a különböző hangosság szinteken, nem az abszolút értéket.
Ha halkan hallgatod a zenét, akkor elég sok minden belevész a környezeti zajba, tehát hígendről kár beszélni. Nincs hígend háttérzenélés, mert nincs értelme.

Ott a pont. De azért zárt térben van egy optimum hangerő szerintem, ahol még a rezonanciák, reflexiók nem zavarnak, de a torzítás még nem számottevő.