Lemezjátszó

engem a témával kapcsolatban inkább az foglalkoztat, hogy mit kezdenek most a CD gyűjteményükkel akik pl a 90-es évek elejétől pl 10 évig így vették a zenét , egy db cd-t kb a havi átlagfizetés tizedéért , most meg van egy szinte eladhatatlan gyűjteményük, ráadásul 96-97 után már nem a digi vs analóg miatt volt más az élmény, hanem a kezdődő loudness war-ral elcsesződő cd masterek miatt is
Vegyenek egy jó CD játszót, ha még nincs nekik, és élvezzék a zenét.

antizigün

engem a témával kapcsolatban inkább az foglalkoztat, hogy mit kezdenek most a CD gyűjteményükkel akik pl a 90-es évek elejétől pl 10 évig így vették a zenét , egy db cd-t kb a havi átlagfizetés tizedéért , most meg van egy szinte eladhatatlan gyűjteményük, ráadásul 96-97 után már nem a digi vs analóg miatt volt más az élmény, hanem a kezdődő loudness war-ral elcsesződő cd masterek miatt is

Ne kezdjük el szerintem.

Nem is vitaindítónak szántam, és a magam részéről folytatni sem akarom (nem is fogom)!
Csak megjegyeztem, amit ... főleg mert viszonylag friss az élmény, és mert valóban átírta kicsit a régi hangzásbeli emlékeimet.

A magam részéről tényleg nem vagyok formátum-sznob, azt gondolom, mindegyiknek meg van a maga helye, és a maga helyén/módján mindegyiket nagyon tudom élvezni.

Mert azért a ZENE mindenelőtt !

Nagyuram !

A CD a haditechnika használt papírzsebkendője ! Nem kell velem egyetérteni, de az. Adatrögzítésre szánták, ez lett belőle.

Most mondd meg nem mindegy mi volt az eredeti cél?
A lényeg, hogy működik
Konkrétan én 5 éves korom óta hallgatok (tudatosan ) lemezt értsd ezalatt a fekete (többnyire fekete) nagyalakú analóg cuccot
de ettől még a világ nem áll meg. hallgatok CD-t, aztán jött a többi DVD meg Blu és persze a flac ape és ilyesmi médiaplayerem is van a lejátszó mellett (na jó alatta)
Egy fehérlacis autós példával én pl nagyon nem szeretem a Mercedes-t mint autótipust
mégsem mondom azt hogy ipari hulladék, meg szemétre való trágya mert nem igaz
egy magas műszaki szintű autó amiben van anyag működik és nem érdekel, hogy eredetileg traktorgyár volt valamikor a 20-as években

teac

Pedig DE!!

A CD sokkal olcsóbban tudta biztosítani nagy tömegeknek a minőséget, amiről analóg vonalon sokkal de sokkal több pénzegység leszurkolásával, és temérdek macerával jutott volna hozzá.
Egy CD játszó fényévekkel szólt jobban a 70-80 -évek music centereinek kristályhangszedős vackainál ahol a tűnyomás is 6g volt így aztán a lemezek ritkán érték meg a 300-ik lejátszást.
De jobb volt a tojáshéj DD-k és az azokba gyárilag szerelt alap hangszedők 99,9 %-ánál is, a phono erősítők minőségéről pedig még nem is szóltam.
Mert ugye az ilyen egybecuccokba nem a legtutibb áramkörök kerültek többnyire.
szóval nem hitvita folytatás a cél, de a CD érdemei mellett sem lehet simán egy legyintéssel elvonulni.
A CD olcsón elhozta a népeknek a minőséget, és itt ne az itteni high-end fülűek többségét értsük, hanem az átlag zenehallgató népeket

Nagyuram !

A CD a haditechnika használt papírzsebkendője ! Nem kell velem egyetérteni, de az. Adatrögzítésre szánták, ez lett belőle.

szóval nem hitvita folytatás a cél, de a CD érdemei mellett sem lehet simán egy legyintéssel elvonulni.
A CD olcsón elhozta a népeknek a minőséget, és itt ne az itteni high-end fülűek többségét értsük, hanem az átlag zenehallgató népeket

Az átlag zenehallgatók valóban azt érezték, hogy na végre... a sok KGST és ultragáz kazettás magnó hallgatása után...

Mindenki tudja, hogy a CD, mit formátum nem azért lett kitalálva, mert az majd jobban fog szólni.

Pedig DE!!

A CD sokkal olcsóbban tudta biztosítani nagy tömegeknek a minőséget, amiről analóg vonalon sokkal de sokkal több pénzegység leszurkolásával, és temérdek macerával jutott volna hozzá.
Egy CD játszó fényévekkel szólt jobban a 70-80 -évek music centereinek kristályhangszedős vackainál ahol a tűnyomás is 6g volt így aztán a lemezek ritkán érték meg a 300-ik lejátszást.
De jobb volt a tojáshéj DD-k és az azokba gyárilag szerelt alap hangszedők 99,9 %-ánál is, a phono erősítők minőségéről pedig még nem is szóltam.
Mert ugye az ilyen egybecuccokba nem a legtutibb áramkörök kerültek többnyire.
szóval nem hitvita folytatás a cél, de a CD érdemei mellett sem lehet simán egy legyintéssel elvonulni.
A CD olcsón elhozta a népeknek a minőséget, és itt ne az itteni high-end fülűek többségét értsük, hanem az átlag zenehallgató népeket

Azért ez CD játszó függő is. Halkan hozzáteszem, hogy amióta a Heed DT + Dactilus III + PX láncon forognak az ezüstkorongok, azóta nagyon átértékelődött ám a CD hang is idehaza. Néha csak ámulok, mit is tud ez a mostanában lesajnált formátum. Csak persze ha ezt kategóriában “gyalura” konvertáljuk, akkor már nagyon borul a matek.

De az tény, hogy a hangulata - zenében, megszólalásban és úgy egyáltalán - valóban más egy LP-nek.

Ne kezdjük el szerintem. A CD vs. LP vita értelmetlen vergődés. A CD-n nyoma sincs olyan felbontásnak, mint az LP-n és ami nincs ott azt már utólag nem lehet visszaállítani. Persze ettől még vannak igen kellemes hangú CD lejátszók, de az összehasonlítgatásnak semmi értelme. Mindenki tudja, hogy a CD, mit formátum nem azért lett kitalálva, mert az majd jobban fog szólni.

ui: tényleg ne folytassuk...

Sok az eretnek.
Azért ez CD játszó függő is. Halkan hozzáteszem, hogy amióta a Heed DT + Dactilus III + PX láncon forognak az ezüstkorongok, azóta nagyon átértékelődött ám a CD hang is idehaza. Néha csak ámulok, mit is tud ez a mostanában lesajnált formátum. Csak persze ha ezt kategóriában “gyalura” konvertáljuk, akkor már nagyon borul a matek.

De az tény, hogy a hangulata - zenében, megszólalásban és úgy egyáltalán - valóban más egy LP-nek.

Ezzel vagyunk így egypáran.

Sok az eretnek.

Üdv mindenkinek!
Akad a lemezeim között jugoton meg india is,hallom is természetesen,hogy nem az igazi,viszont még mindig inkább azokat teszem fel mint ugyan azon albumokat cd-n. Számomra nem tud elég gyík lenni egy lemez nyomása ahhoz,hogy cd t válasszak helyette,ha megvan lp-n is.

Ezzel vagyunk így egypáran.

Figyelem a témában a hozzászólásokat, de egy körülményt senki sem említett:

A lemezek présgépben készülnek, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Az un. "présmatrica" ami a barázdát, vagyis a zenét belenyomja és beleégeti a vinyl pogácsába, kb 500 lemez után kopik/deformálódik annyit, hogy az már a nyomatok minőségén is hallható. Ezért aztán az igényes lemezgyárak matricákat 500 példányonként cserélték. Bár az 500. lemez is még szabványon belüli volt, de lehet gondolkodni, vajon ugyanazon gyár ugyanazon lemezének 1. és 500. darabja közt van-e különbség?

De mondom tovább. Az LP hőskorában az a legenda járta, hogy amikor a nyugati lemezgyárak cserélték az 500-as présmatricákat, akkor azok nem a kukába kerültek, hanem a Yugoton vagy a nálunk is jól ismert Dum-Dum India présgépeibe, ahol a pletykák szerint még további 500-1500 példány készült belőle. Na, az utolsó példányok hangjára tipp?

Állítólag a Melogyijánál még ennyire sem voltak szívbajosak, eleve 2000 db volt a norma/présmatrica, ehhez vegyük hozzá, hogy a vinyl minősége is erősen ingadozott, attól függően, hogy épp milyen volt raktáron ...
Hát ezért van, hogy egyes Melogyija lemezek brutálisan jól szólnak, mások meg pocsékul.
És ez - ha nem is ilyen szórással - szerintem mindenhol jellemző volt, és a technológiai szórás megvan ma is.

(Most szólok, a fenti számokért nem vállalok felelősséget, meg az is lehet, hogy az információk egy része urban legend, dejazé' na ... nem zörög a haraszt!)

Amikor újra elkezdtem LP-t hallgatni, vettem pár régi magyar lemezt a korai '70-es évekből - egészen egyszerűen érdekelt ez a korszak, mert kisiskolásként akkoriban a magyar pop-rock nemigen foglalkoztatott.
Van két lemezem, sima százforintos-turkálósak: az egyik egy Zalatnay lemez 1971-ből (amit a Frenreisz féle ős LGT-vel csináltak) és a Corvina első lemeze 1974-ből, ami mindkettő brutálisan jól szól, keverésre és megszólalásra egyaránt.

Szóval azt gondolom, az LP minősége (is) meglehetősen sokismeretlenes egyenlet, és én személy szerint azokkal értek egyet, hogy az izgalmas zenei tartalom a lényeg, a muzsika úgyis magával ragad, és ilyenkor még egy kis sercegés sem tud érdekelni.
Üdv mindenkinek! Akad a lemezeim között jugoton meg india is,hallom is természetesen,hogy nem az igazi,viszont még mindig inkább azokat teszem fel mint ugyan azon albumokat cd-n. Számomra nem tud elég gyík lenni egy lemez nyomása ahhoz,hogy cd t válasszak helyette,ha megvan lp-n is. Amúgy tök hihető amit írsz.

Ezt azért kifejthetnéd bővebben is, szerintem sokunkat érdekelne, mit is kell látni ezekből a számokból.

Az a gond,hogy minden kiadó más betű illetve számjelzést használ,de például itt van a Pink Floyd lemezek listája:

http://pinkfloydarchives.com/DUKLPPF.htm

Ezért kell figyelni az u.n. mátrix számokat ami a kifutó barázdáknál van.

Ezt azért kifejthetnéd bővebben is, szerintem sokunkat érdekelne, mit is kell látni ezekből a számokból.

Figyelem a témában a hozzászólásokat, de egy körülményt senki sem említett:

A lemezek présgépben készülnek, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Az un. "présmatrica" ami a barázdát, vagyis a zenét belenyomja és beleégeti a vinyl pogácsába, kb 500 lemez után kopik/deformálódik annyit, hogy az már a nyomatok minőségén is hallható. Ezért aztán az igényes lemezgyárak matricákat 500 példányonként cserélték. Bár az 500. lemez is még szabványon belüli volt, de lehet gondolkodni, vajon ugyanazon gyár ugyanazon lemezének 1. és 500. darabja közt van-e különbség?

Ezért kell figyelni az u.n. mátrix számokat ami a kifutó barázdáknál van.

Figyelem a témában a hozzászólásokat, de egy körülményt senki sem említett:

A lemezek présgépben készülnek, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Az un. "présmatrica" ami a barázdát, vagyis a zenét belenyomja és beleégeti a vinyl pogácsába, kb 500 lemez után kopik/deformálódik annyit, hogy az már a nyomatok minőségén is hallható. Ezért aztán az igényes lemezgyárak matricákat 500 példányonként cserélték. Bár az 500. lemez is még szabványon belüli volt, de lehet gondolkodni, vajon ugyanazon gyár ugyanazon lemezének 1. és 500. darabja közt van-e különbség?

De mondom tovább. Az LP hőskorában az a legenda járta, hogy amikor a nyugati lemezgyárak cserélték az 500-as présmatricákat, akkor azok nem a kukába kerültek, hanem a Yugoton vagy a nálunk is jól ismert Dum-Dum India présgépeibe, ahol a pletykák szerint még további 500-1500 példány készült belőle. Na, az utolsó példányok hangjára tipp?

Állítólag a Melogyijánál még ennyire sem voltak szívbajosak, eleve 2000 db volt a norma/présmatrica, ehhez vegyük hozzá, hogy a vinyl minősége is erősen ingadozott, attól függően, hogy épp milyen volt raktáron ...
Hát ezért van, hogy egyes Melogyija lemezek brutálisan jól szólnak, mások meg pocsékul.
És ez - ha nem is ilyen szórással - szerintem mindenhol jellemző volt, és a technológiai szórás megvan ma is.

(Most szólok, a fenti számokért nem vállalok felelősséget, meg az is lehet, hogy az információk egy része urban legend, dejazé' na ... nem zörög a haraszt!)

Amikor újra elkezdtem LP-t hallgatni, vettem pár régi magyar lemezt a korai '70-es évekből - egészen egyszerűen érdekelt ez a korszak, mert kisiskolásként akkoriban a magyar pop-rock nemigen foglalkoztatott.
Van két lemezem, sima százforintos-turkálósak: az egyik egy Zalatnay lemez 1971-ből (amit a Frenreisz féle ős LGT-vel csináltak) és a Corvina első lemeze 1974-ből, ami mindkettő brutálisan jól szól, keverésre és megszólalásra egyaránt.

Szóval azt gondolom, az LP minősége (is) meglehetősen sokismeretlenes egyenlet, és én személy szerint azokkal értek egyet, hogy az izgalmas zenei tartalom a lényeg, a muzsika úgyis magával ragad, és ilyenkor még egy kis sercegés sem tud érdekelni.

Ezt az "500 darabos" történetet én is így tudom, szerintem hihető.
Több helyről is hallottam, és még senki nem cáfolta meg. De lehet mindjárt jön valaki aki megcáfolja.
Talán ebből adódik, hogy alig hallottam Jugoton lemezt jól szólni. Vagy csörömpölö, torz, mélyhiányos, vagy dinamikátlan, fedett, szinte már tompa.

Figyelem a témában a hozzászólásokat, de egy körülményt senki sem említett:

A lemezek présgépben készülnek, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Az un. "présmatrica" ami a barázdát, vagyis a zenét belenyomja és beleégeti a vinyl pogácsába, kb 500 lemez után kopik/deformálódik annyit, hogy az már a nyomatok minőségén is hallható. Ezért aztán az igényes lemezgyárak matricákat 500 példányonként cserélték. Bár az 500. lemez is még szabványon belüli volt, de lehet gondolkodni, vajon ugyanazon gyár ugyanazon lemezének 1. és 500. darabja közt van-e különbség?

De mondom tovább. Az LP hőskorában az a legenda járta, hogy amikor a nyugati lemezgyárak cserélték az 500-as présmatricákat, akkor azok nem a kukába kerültek, hanem a Yugoton vagy a nálunk is jól ismert Dum-Dum India présgépeibe, ahol a pletykák szerint még további 500-1500 példány készült belőle. Na, az utolsó példányok hangjára tipp?

Állítólag a Melogyijánál még ennyire sem voltak szívbajosak, eleve 2000 db volt a norma/présmatrica, ehhez vegyük hozzá, hogy a vinyl minősége is erősen ingadozott, attól függően, hogy épp milyen volt raktáron ...
Hát ezért van, hogy egyes Melogyija lemezek brutálisan jól szólnak, mások meg pocsékul.
És ez - ha nem is ilyen szórással - szerintem mindenhol jellemző volt, és a technológiai szórás megvan ma is.

(Most szólok, a fenti számokért nem vállalok felelősséget, meg az is lehet, hogy az információk egy része urban legend, dejazé' na ... nem zörög a haraszt!)

Amikor újra elkezdtem LP-t hallgatni, vettem pár régi magyar lemezt a korai '70-es évekből - egészen egyszerűen érdekelt ez a korszak, mert kisiskolásként akkoriban a magyar pop-rock nemigen foglalkoztatott.
Van két lemezem, sima százforintos-turkálósak: az egyik egy Zalatnay lemez 1971-ből (amit a Frenreisz féle ős LGT-vel csináltak) és a Corvina első lemeze 1974-ből, ami mindkettő brutálisan jól szól, keverésre és megszólalásra egyaránt.

Szóval azt gondolom, az LP minősége (is) meglehetősen sokismeretlenes egyenlet, és én személy szerint azokkal értek egyet, hogy az izgalmas zenei tartalom a lényeg, a muzsika úgyis magával ragad, és ilyenkor még egy kis sercegés sem tud érdekelni.

Vannak minőségi nyomások, pl az Impex AAA Yamamoto Trio Midnight Sugar 45-ösben hozza egy eredeti 3 vakegeres kiadás szintjét.

Szóval vannak minőségi nyomások, de sajnos áruk is van. A hivatkozott Impex Yamamoto 60 font volt, ami még mindég olcsóbb,mint az eredeti 3 vakegeres verzió,amit úgy 60-500 dollár között kínálnak(VG-SS)

Talán rosszúl fejeztem ki magam, a saját új kiadású lemezeimre hivatkozva állapítottam meg.
Az ilyen drága lemezek beszerzését nem eröltetem, nálam 10 ezer Ft a felső határ , szimpla lemezeknél.

SoundMania

Lehet az Operát, mint műfajt kihagyom, maradok Beethovennél, Dvoraknál.
Pedig nagyon jó operák vannak!

SoundMania

Erre semmi szükségem,kétlem,hogy nálad mást,vagy nekem tetszőbbet hallanék,annál is inkább,mert,habár igen sok helyen voltam,még nem találkoztam olyan rendszerrel,ami megközelítette volna a saját tapasztalatom alapján felépített saját rendszeremet!
(Nekem is van egyébként pár száz általad említett lemez.)
Üdv. Gyuri

Csak azon csodálkozom, hogy az ecm meg a harmonia mundi annyira tetszik a DG meg csapnivaló.

Általában a hifiről topicban a decca 58-62 közötti lemezeit mondták legjobbnak. Ezek hol találhatók vásárolhatók?Lehet az Operát, mint műfajt kihagyom, maradok Beethovennél, Dvoraknál.

Srácok, ne hozzuk már be minden topicba a f@rok méregetést, ne már!

Nálam hallgathatsz jól szóló magyar lemezeket. Meg Melogyiát. Meg DG- ket is.
Szerintem felül kellene vizsgálnod otthon valamit.

Erre semmi szükségem,kétlem,hogy nálad mást,vagy nekem tetszőbbet hallanék,annál is inkább,mert,habár igen sok helyen voltam,még nem találkoztam olyan rendszerrel,ami megközelítette volna a saját tapasztalatom alapján felépített saját rendszeremet!
(Nekem is van egyébként pár száz általad említett lemez.)
Üdv. Gyuri

Jazzben: Verve, Blue-note, Pacific, Contemporary (zöld label jobb egy kicsivel, mint az okker-label), de csak eredeti USA. De itt sem igaz mindre, hogy kiváló hangzásúak. Az OJC után nyomottak főleg a japánok, meg egyszerűen katasztrófálisak.

SoundMania

Háát!
Ez így nagyon nem igaz!
Mivel azért a zene a lényeg,ilyen szempontból mindegy!
Ha csak hifi minőségileg nézzük,akkor ez így nagyon nem igaz!
Magyar komolyzenei lemezek maximum közepesek,népzenei és jazz kiadványok között vannak nagyon jók.
Az ECM-ek kiválóak,a Harmonia Mundi-k szintén, CBS,Columbia változó,a Melogyia közepes, a Deutsce Grammophon katasztrófa,a többi általad felsoroltat nem ismerem.
Régebben valahol találkoztam egy részletes minőségi leírást a lemezkiadókról,de már nem tudom,hogy hol.
Gyuri

Nálam hallgathatsz jól szóló magyar lemezeket. Meg Melogyiát. Meg DG- ket is.
Szerintem felül kellene vizsgálnod otthon valamit.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.