Kábelezzünk

[Tctronic]

Holnap estig tavaszi akció (-20% kedvezmény) a Kácsa Audióban.

https://kacsa-audio.hu/

[fülelek]

Szabad megkérdeznem, Te mekkora legnagyobb frekvenciájú és amplitúdójú zavarjelet láttál szkópon Magyarországon? A rátesszük a mobiltelefont a készülékre, mikor adásban van, nem ér

[ELEX]

....Lemezjátszót említett a kérdező.
Ebben az esetben a lemezjátszó elektronikája komoly magasvágást végez a RIAA korrekció miatt. Evvel a magasvágással egyidejűleg mindenféle akárhonnan is rárakódott nagyfrekvenciás zajt is elnyom, emiatt pont nem olyan érzékeny, mint egy lineáris átvitelű erősítő......

Amit a lemezjátszó phono előerősítő korrekciós fokozatának frekvencia átviteléről írtál, azzal teljességgel egyetértek.
A bemenetre érkező magasabb frekvenciás zajokat a korrekció miatt jelentősen csillapítva kapjuk meg a kimeneten.
DE!!!
Itt pont a tákábelről volt szó és az szorosan összefüggésben van a phono előerősítő tápegységével.
Sajnálatosan az elektronikák nem mindegyike rendelkezik kellően nagy tápfesz elnyomással főleg a magasabb frekvenciákon. Így a tápegységben a hálózatból rárakódott zavarok eljutnak a phono fokozatig, onnan annak kimenetére is. Nem a bemeneten keresztül, hanem az erősítő fokozatok tápellátásán keresztül. Itt jön be a képbe a jobb hálózati kábel, jobb tápegység.
Saját tapasztalatom szerint a komolyabb gyártók a legnagyobb hangsúlyt a különböző audio fokozatok tápellátására fektetik.
Elképesztően brutális tápegységek sokasága van egy egyszerűnek tűnő előerősítőben és egy phono előerősítőben is. Igyekeznek a lehető legzajtalanabb tápfeszültséget előállítani és a lehetőségekhez mérten egymástól független tápfeszültséggel ellátni az erősítő fokozatokat, hogy azok egymásra hatását is minimalizálni lehessen

[DeProtector]

Hogy némiképp eltérítsem a témát a kábelek felé, tapasztaltabbakat kérdezném, hogy KSL-SPC vs Lexus összehasonlításban mi a tapasztalat? Hangfal és összekötő kábel szintjén egyaránt. A Lexust nyilván sokkal egyszerűbb beszerezni, de az SPC-nek nagy nimbusza van.
Aki hallotta mindkettőt, annak nagyon érdekelne a véleménye.

[fülelek]

Én biztosan a forrásnál próbálkoznék.
Azt tapasztaltam, hogy minél előrébb, a forrás felé piszkálunk valamit az ac kábelnél, annál érdemlegesebb változás lesz. Nem biztos, hogy 'nagyobb', de nálam pl. 'érzékenyebb' a változás.

És csak egy jó tanács: ha úgy hallod, merjed azt mondani, hogy az eredeti szg öntött / akármilyen krumpli kábel a jobb hangú, mint a bepróbált xy sokkal-sokkal drágább kábel.

Lemezjátszót említett a kérdező.
Ebben az esetben a lemezjátszó elektronikája komoly magasvágást végez a RIAA korrekció miatt. Evvel a magasvágással egyidejűleg mindenféle akárhonnan is rárakódott nagyfrekvenciás zajt is elnyom, emiatt pont nem olyan érzékeny, mint egy lineáris átvitelű erősítő. A dac az más, ott valóban fontosabb a jó hálózati, mint az erősítőnél.
Mondani lehet, hogy neki jó a krumpli, csak általános következtetést nem érdemes levonni ebből, mert túlnyomórészt ez nem így van, persze ízlésről nem szoktunk vitatkozni, hamar odébb kell állni

[Voyager]

Igazad van, de én azon rugóztam, hogy miből gondolod, hogy egy lakásnak 20% a normális páratartalma. A lecsapódás szobahőmérsékleten esélytelen egy réz kábel esetén, ahhoz 10,2°C-ra kellene hűlnie. Az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint egy olyan szigetelés esetén, ami teljesn elzárja a levegőtől, de mi van akkor, ha a pamut, mint anyag pozitív hatása bőven ellensúlyozza az oxidáció negatív hatását? Csak kérdezem, nem állítom, de felmerül bennem az, hogy itt a viták során mindig kiemelésre kerül egy-egy szempont, de egészében vizsgálva más lehet a helyzet?

Értem és logikus, amit írsz, de én olyat sem írtam (és még csak nem is gondoltam), hogy a ~20% RH normális lenne egy szobában.

Nem vitatom, hogy talán túlzottnak tűnik az aggodalmam amiatt, hogy egy 40-60% RH értékű helyiségben a pamut felvehet annyi nedvességet, ami károsan hathat a vezető felületére. Viszont úgy gondolom, hogy bevonat/védelem nélküli vezetőre ráhúzva a pamut nem nyújt megfelelő védelmet a korrozív hatások ellen.

[PgSpa]

[/quote]

Nem sikerült.
Nem írtam vezetőképességről, hanem a korrózió nagyobb esélyéről, amikor a szigetelő anyag nedvszívó tulajdonságú.
[/quote]

Igazad van, de én azon rugóztam, hogy miből gondolod, hogy egy lakásnak 20% a normális páratartalma. A lecsapódás szobahőmérsékleten esélytelen egy réz kábel esetén, ahhoz 10,2°C-ra kellene hűlnie. Az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint egy olyan szigetelés esetén, ami teljesn elzárja a levegőtől, de mi van akkor, ha a pamut, mint anyag pozitív hatása bőven ellensúlyozza az oxidáció negatív hatását? Csak kérdezem, nem állítom, de felmerül bennem az, hogy itt a viták során mindig kiemelésre kerül egy-egy szempont, de egészében vizsgálva más lehet a helyzet?

[PgSpa]

Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem 7,7 gramm az a 7,7 liter?

Igen pontosítok, elnéztem a mértékegységet, 7,7g/kg, és igen, mivel a levegő kb. 1,2kg/m3, akkor 9,24g/m3.

[Voyager]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem sikerült.
Nem írtam vezetőképességről, hanem a korrózió nagyobb esélyéről, amikor a szigetelő anyag nedvszívó tulajdonságú.

[hodyka]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

"Nyáron a levegő relatív nedvességtartalma 40-50%, 1 m3
levegőben 8-10 gramm nedvesség
található vízgőz formájában. Télen a levegő relatív nedvesség tartalma nagyon magas, 70-
90%. Azonban az abszolút nedvességtartalom nagyon alacsony, a levegő 1 m3
-ében
mindössze 1-3 gramm nedvességtartalom található."

https://www.greendrone.hu/templates/dok ... -43-25.pdf

[La_Valse]

Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem 7,7 gramm az a 7,7 liter?

[cables]

Volna egy kérdésem : van egy hifi rendszer. Áll mondjuk egy forráskészülékből (ennek a példámban muszáj lemezjátszónak lenni), van egy külön phonó erősítőm (ezért) és van egy integrált erősítőm. (nincs benne phonó bemenet.)
Ha csak egyiknek cserélhetném ki a 220-as kábelét (tételezzük fel, hogy ez van, csak a példa kedvéért) melyik egység kábelének cseréjével érném el a legnagyobb változást?

Erre a helyes válasz szerintem az, hogy ez csak próbával dönthető el, és a gyakorlatban ezt is érdemes csinálni!
Ugyanis a hálózati kábel igazi hatása a zajszűrő képessége mindkét irányban. A saját készülékeink zaja is hat egymásra, tehát a készülék felőli zajszűrés épp olyan fontos, mint a hálózat felőli. Azt pedig csak a próba mutatja meg, hol hol segít legtöbbet egy jobb hálózati. Itt jelentkezik az elosztott paraméterű zajszűrés előnye a diszkrét elemekből készült zajszűrőkkel szemben.

[Voyager]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Elegendő annyi nedvességet magába szívnia, hogy a vezető felszínét elérje a környezet páratartalma. - ezáltal az közvetlenebbül ki van téve a korróziónak -

A higroszkóp jelenséget még mindig másképp értelmezed. A higroszkóposság azt jelenti, hogy relatív nedvességet von el a környezetétől, aminek eredménye az, hogy az anyag térfogatában, felületén több a nedvesség mint a környezetében úgy is hogy, folyadékot lehet róla edényben is összegyűjteni. A pamut egyáltalán nem higroszkópos. Sőt, abban segít, hogy a vele érintkező egyéb anyagról nedvességet szellőztessen el a környezetbe. Másképpen, az a bizonyos fémes vezető csak levegővel érintkezve is páralecsapódási felület addig, amíg annak felületi hőmérséklete azonos a környezetével. (Ha áram járja a vezetőt, akkor az a vezető nagyon csekély höemelkedésével már tud szárító hatású lenni.) Tehát a pamut inkább elvonja a felületről a nedvességet.

Mit csinál egy pamut borítás? Azt a felületet növeli, többszörözi meg amivel érintkezik, annak párolgási felületét sokzorozza meg. Ehhez persze az is kell, hogy az a pamuttal borított dolog ne legyen légmentesen lezárva. Ha meg teljesen zárt, akkor a bezárás előtt száraz levegővel kell telíteni.

https://sciencenotes.org/hygroscopic-de ... -examples/



youtu.be/oBXgIEIbfIA


Examples of Hygroscopic Substances
Many salts, fibers, and porous materials are hygroscopic. Examples of hygroscopic substances include:

Table salt (sodium chloride)
Sodium hydroxide
Potassium hydroxide
Sulfuric acid
Brown sugar
Ethanol
Methanol
Hair
Honey
Molasses
Caramel
Glycerol
Many fertilizers
Paper
Wool
Cotton
Nylon
Poly(methyl methacrylate) (PMMA and Plexiglas)
Silica gel

[Rock60]

Volna egy kérdésem : van egy hifi rendszer. Áll mondjuk egy forráskészülékből (ennek a példámban muszáj lemezjátszónak lenni), van egy külön phonó erősítőm (ezért) és van egy integrált erősítőm.
Ha csak egyiknek cserélhetném ki a 220-as kábelét (tételezzük fel, hogy ez van, csak a példa kedvéért) melyik egység kábelének cseréjével érném el a legnagyobb változást?

Én biztosan a forrásnál próbálkoznék.
Azt tapasztaltam, hogy minél előrébb, a forrás felé piszkálunk valamit az ac kábelnél, annál érdemlegesebb változás lesz. Nem biztos, hogy 'nagyobb', de nálam pl. 'érzékenyebb' a változás.

Én is a forráskészülékbe dugnám a jobb kábelt digitális forrás esetén.
Lp-s láncban viszont nálam a phono jelentené a piorítást, második helyen az integrált erősítő állna és csak harmadik helyen a lemezjátszó futómű.
Tehát, ha lenne egy jobb kábelem, azt a phonóban tenném próbára elsősorban.

[istvan01]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Elegendő annyi nedvességet magába szívnia, hogy a vezető felszínét elérje a környezet páratartalma. - ezáltal az közvetlenebbül ki van téve a korróziónak -

A higroszkóp jelenséget még mindig másképp értelmezed. A higroszkóposság azt jelenti, hogy relatív nedvességet von el a környezetétől, aminek eredménye az, hogy az anyag térfogatában, felületén több a nedvesség mint a környezetében úgy is hogy, folyadékot lehet róla edényben is összegyűjteni. A pamut egyáltalán nem higroszkópos. Sőt, abban segít, hogy a vele érintkező egyéb anyagról nedvességet szellőztessen el a környezetbe. Másképpen, az a bizonyos fémes vezető csak levegővel érintkezve is páralecsapódási felület addig, amíg annak felületi hőmérséklete azonos a környezetével. (Ha áram járja a vezetőt, akkor az a vezető nagyon csekély höemelkedésével már tud szárító hatású lenni.) Tehát a pamut inkább elvonja a felületről a nedvességet.

Mit csinál egy pamut borítás? Azt a felületet növeli, többszörözi meg amivel érintkezik, annak párolgási felületét sokzorozza meg. Ehhez persze az is kell, hogy az a pamuttal borított dolog ne legyen légmentesen lezárva. Ha meg teljesen zárt, akkor a bezárás előtt száraz levegővel kell telíteni.

[chord_]

Volna egy kérdésem : van egy hifi rendszer. Áll mondjuk egy forráskészülékből (ennek a példámban muszáj lemezjátszónak lenni), van egy külön phonó erősítőm (ezért) és van egy integrált erősítőm. (nincs benne phonó bemenet.)
Ha csak egyiknek cserélhetném ki a 220-as kábelét (tételezzük fel, hogy ez van, csak a példa kedvéért) melyik egység kábelének cseréjével érném el a legnagyobb változást? (Változást mondtam/kérdeztem nem javulást.)
Fogalmam sincs ezért kérdezem- még mielőtt - komolyan érdekel, és nem parttalan vita szítása a célom.
Előre is köszönöm.
Most csak a hálózati összekötőkre koncentrálnék, az IC és hangfalkábelek ügye nem képezi a kérdés részét.

Én biztosan a forrásnál próbálkoznék.
Azt tapasztaltam, hogy minél előrébb, a forrás felé piszkálunk valamit az ac kábelnél, annál érdemlegesebb változás lesz. Nem biztos, hogy 'nagyobb', de nálam pl. 'érzékenyebb' a változás.

És csak egy jó tanács: ha úgy hallod, merjed azt mondani, hogy az eredeti szg öntött / akármilyen krumpli kábel a jobb hangú, mint a bepróbált xy sokkal-sokkal drágább kábel.

[Voyager]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Elegendő annyi nedvességet magába szívnia, hogy a vezető felszínét elérje a környezet páratartalma. - ezáltal az közvetlenebbül ki van téve a korróziónak -

[PgSpa]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

[Voyager]

Nehéz a hozzászólásod után bármit is hozzáfűzni, de azért meg szeretném jegyezni, hogy a pamut (higroszkópos anyag) képes a levegő nedvességtartalmát viszonylag gyorsan felvenni. Ezzel önmagában még nincs probléma, amíg a helyiség páratartalma állandó marad (~20% RH körül).

Ha azonban a páratartalom magas és/vagy ingadozik, a pamut réteg folyamatosan magába szívhatja és leadhatja a nedvességet. Ez hosszú távon elősegítheti és felgyorsíthatja a vezetők oxidációját, emiatt a pamutborítás önmagában nem nyújt olyan stabil védelmet, mint a professzionális légzáró szigetelések.

Nem akarok rosszat kívánni, de javaslom, hogy tölts el egy éjszakát 20%-os páratartalmú helyiségben, ahol kiszárad a torkod, bevörösödik a szemed, meg a sztatikus feltöltődés miatt szikrázik az ágyneműd! Az egészséges páratartalom lakótérben 40-60% között van.

Persze, hogy egészségtelen. Egyébként nem tudom, miből gondoltad, hogy én ilyen környezetben szeretnék lenni, vagy bárkinek is ezt javaslom.

[PgSpa]

Nehéz a hozzászólásod után bármit is hozzáfűzni, de azért meg szeretném jegyezni, hogy a pamut (higroszkópos anyag) képes a levegő nedvességtartalmát viszonylag gyorsan felvenni. Ezzel önmagában még nincs probléma, amíg a helyiség páratartalma állandó marad (~20% RH körül).

Ha azonban a páratartalom magas és/vagy ingadozik, a pamut réteg folyamatosan magába szívhatja és leadhatja a nedvességet. Ez hosszú távon elősegítheti és felgyorsíthatja a vezetők oxidációját, emiatt a pamutborítás önmagában nem nyújt olyan stabil védelmet, mint a professzionális légzáró szigetelések.

Nem akarok rosszat kívánni, de javaslom, hogy tölts el egy éjszakát 20%-os páratartalmú helyiségben, ahol kiszárad a torkod, bevörösödik a szemed, meg a sztatikus feltöltődés miatt szikrázik az ágyneműd! Az egészséges páratartalom lakótérben 40-60% között van.

[istvan01]

When the music signal flows through a cable, the dielectric material (insulation) around the wire absorbs some if this magnetic energy, but then re-releases it back into the wire slightly later in time. This time smearing of the music signal is called dielectric effect distortion. Both this and jitter distortion collapses the sound stage, makes the music sound hard and closed in, and reduces dynamics making the music sound lifeless and un-involving.

https://anticables.com/news/page/6

Milyen kár, hogy bár angolul van, nagy butaság az egész. A dielektrikumnak (dielektromos anyagoknak) nincs köze a mágneses térhez, csak az elektromoshoz. Onnan képes energiát felvenni a dielektromos vesztesége révén. Ez viszont nem azonos a dielektromos állandóval. A felvett energiát pedig nem adja vissza, hanem az hővé alakul a dielektrikumban. Nagyjából így működnek a mikrohullámú sütők.
Nem kell mindent elhinni, csak azért mert angolul írta valaki a netre.

Részben igazad van. Az elektromos és mágneses tér más és más anaygokban tud hatást és veszteséget, elnyelődést okozni. Mágneses tér villamosan is vezető anyagokban (fémek, elektrolitok) az elektromos tér meg inkább szigetelő, villamos áramot alig vezető anyagokban hatnak jobban. Azonban teljesen szétválasztani a két térhatást csak DC viszonyokban lehet. Minél magasabb annak térnek változási sebessége, AC frekvenciája, spektrum összetevői magas frekvenciáig vannak jelen, ott bizony elektromos és mágneses tér egymástól nem választhatók el hatásosan, sőt egymásra hatnak is pozitív és negatívan is.

[MOT64]

When the music signal flows through a cable, the dielectric material (insulation) around the wire absorbs some if this magnetic energy, but then re-releases it back into the wire slightly later in time. This time smearing of the music signal is called dielectric effect distortion. Both this and jitter distortion collapses the sound stage, makes the music sound hard and closed in, and reduces dynamics making the music sound lifeless and un-involving.

https://anticables.com/news/page/6

Milyen kár, hogy bár angolul van, nagy butaság az egész. A dielektrikumnak (dielektromos anyagoknak) nincs köze a mágneses térhez, csak az elektromoshoz. Onnan képes energiát felvenni a dielektromos vesztesége révén. Ez viszont nem azonos a dielektromos állandóval. A felvett energiát pedig nem adja vissza, hanem az hővé alakul a dielektrikumban. Nagyjából így működnek a mikrohullámú sütők.
Nem kell mindent elhinni, csak azért mert angolul írta valaki a netre.

[Snipi]

Hát sajnos nem ilyesmikre lettem volna kíváncsi. Én nem akarok SEMMIT változtatni, minden jó ahogy van, csak elvi síkon érdekelt volna a dolog. Ez sajnos tényleg nem jött le a kérdésemből.
Úgy is kérdezhettem volna általánosítva, hogy a forráskészülékek hálózati kábel "tuningja" vagy az erősítésé hoz nagyobb változást, de mindegy hagyjuk ...
Nem tervezek semmiféle kábelmókolást egyik rendszeremben a kérdés kizárólag kvázi "tudományos alapon" érdekelt volna. Elnézést ha valakit félrevezettem, vagy bevittem az erdőbe ...

Nem zavar, hogy én adtam választ a a kérdésedre?
Leírtam, hogy az integrált erősítőhöz tenném be az egy szál jobb kábelt, mert valóban azt hittem, hogy ki is szeretnéd próbálni, és nem mész semmire az elméleti tengerészettel. Kiderült, hogy pont fordítva van, sebaj.

Bármelyik megfontolásnak van jól körülhatárolható műszaki alapja éppúgy, mint némi bizonytalansági tényezője is, mivel egy elektronikában többféleképp megoldható a tápellátás, és nagyon nem mindegy, melyikkel van dolgunk.
Arra kérdésre, hogy "a forráskészülékek hálózati kábel "tuningja" vagy az erősítésé hoz nagyobb változást", NEM lehet általános választ adni, mert nem áll rendelkezésre elegendő további információ, milyen forrás, milyen készülék, milyen erősítő, milyen a váltóáramú hálózat.
Ja és akkor nem beszéltem a körülmények lehetőségeihez képest rossz akusztikáról meg az esetleges szubjektíve esetleg kifacsarodott ám mégis mindenekfelett individuális ízlésvilágról, ami mind jócskán befolyásolja a döntést.

Igazad van tényleg írtad, csak a többi rész elvitt engem az erődbe ...
Igazából tőlem kérdezett egy nem hifi, de zeneszerető ismerős valami hasonlót, én meg csak tudományosan bólogatni és hümmögni tudtam, mert fogalmam sem volt róla ...

[Voyager]

Hát sajnos nem ilyesmikre lettem volna kíváncsi. Én nem akarok SEMMIT változtatni, minden jó ahogy van, csak elvi síkon érdekelt volna a dolog. Ez sajnos tényleg nem jött le a kérdésemből.

szerinnem lejött, hogy csak filozofálni akarsz a témakörben és kinek mi a tapasztalata. nehéz általánosan válaszolni, de alapvetően én rendszerint, ha egy legjobb van,azt az erősítőbe dugom.

Én is, de ha van a láncban fonó, akkor inkább oda.

[fülelek]

Hát sajnos nem ilyesmikre lettem volna kíváncsi. Én nem akarok SEMMIT változtatni, minden jó ahogy van, csak elvi síkon érdekelt volna a dolog. Ez sajnos tényleg nem jött le a kérdésemből.
Úgy is kérdezhettem volna általánosítva, hogy a forráskészülékek hálózati kábel "tuningja" vagy az erősítésé hoz nagyobb változást, de mindegy hagyjuk ...
Nem tervezek semmiféle kábelmókolást egyik rendszeremben a kérdés kizárólag kvázi "tudományos alapon" érdekelt volna. Elnézést ha valakit félrevezettem, vagy bevittem az erdőbe ...

Nem zavar, hogy én adtam választ a a kérdésedre?
Leírtam, hogy az integrált erősítőhöz tenném be az egy szál jobb kábelt, mert valóban azt hittem, hogy ki is szeretnéd próbálni, és nem mész semmire az elméleti tengerészettel. Kiderült, hogy pont fordítva van, sebaj.

Bármelyik megfontolásnak van jól körülhatárolható műszaki alapja éppúgy, mint némi bizonytalansági tényezője is, mivel egy elektronikában többféleképp megoldható a tápellátás, és nagyon nem mindegy, melyikkel van dolgunk.
Arra kérdésre, hogy "a forráskészülékek hálózati kábel "tuningja" vagy az erősítésé hoz nagyobb változást", NEM lehet általános választ adni, mert nem áll rendelkezésre elegendő további információ, milyen forrás, milyen készülék, milyen erősítő, milyen a váltóáramú hálózat.
Ja és akkor nem beszéltem a körülmények lehetőségeihez képest rossz akusztikáról meg az esetleges szubjektíve esetleg kifacsarodott ám mégis mindenekfelett individuális ízlésvilágról, ami mind jócskán befolyásolja a döntést.