Szép, azért ezen látszik, hogy nem filozófusok tervezték.
Lineáris motorok mozgatják a fejet..(?)
Olyan belső képet nem találtam amin ez egyértelműen látszik.konok írta: ↑2025.03.09., vas. 15:41Mire gondolsz pontosan?supravox írta: ↑2025.03.09., vas. 15:18Ennek teljesen ellentmond a Soulnote filozófiaja
https://indulgr.com/audiophile/reviews/ ... -3-review/
Ez nem műszaki, hanem marketing szöveg és nem látok belső képet.
A 3tüske egy pro koncepció, jellemzően mindennek 3 lába van, ami stabilan kell, hogy álljon, a 4 láb túlhatározott.
A belső doboz külön billeghet rugókon, ez az egyik legelterjedtebb konstrukció a nagy érzékenységű berendezésekhez, ilyenek az analitikai mérlegek, g szenzoros kalibráló műszerek, optikai bemérők, ezek brutál érzékenyek mindenre.
D. verzió. ha megnyomod a csatlakozókat inog az egész, Cd játszóban van ilyen, meg nem mondom melyikben láttam.
bration-isolation-systems-a-Machine-bolted-to-a-rigid-foundation-b-Supported-on.png
Az én Pioneer PD-75 játszóm fordított lemez mechanikája dobozon belül rugalmas felfüggesztésű.
Mire gondolsz pontosan?supravox írta: ↑2025.03.09., vas. 15:18Ennek teljesen ellentmond a Soulnote filozófiaja
https://indulgr.com/audiophile/reviews/ ... -3-review/
Ennek teljesen ellentmond a Soulnote filozófiajakonok írta: ↑2025.03.09., vas. 13:03A készülékdobozok problémáját a gyártók a megoldják, viszonylag könnyű dolguk van, mert egy kisméretű tárgyról van szó. Egy vékony lemez dobozhoz képest, az egy darabból kimart, 15mm anyagvastagsáú doboz, már gyakorlatilag tökéletes. Lehet kézzel tesztelni, az egyik lazán megütögetve csörög, zörög, a másik meg tompa, kb semmilyen hangot ad. A nyákokhoz lehet kapni szilikon gél vagy habosított szilikon távtartót, a trafó alá pedig saját lábat érdemes tenni, így annak a búgása közvetlen az állványban kerül elnyelésre, nem terheli a dobozt magát, ezeket mind megtalálni egy-egy nívós berendezésben. A szoba az igazán nagy falat a problémák szempontjából, annak az akusztikája.SoundMania írta: ↑2025.03.09., vas. 12:45És ez még csak az alátét... A készülékek rezonanciái még egy megoldandó plusz dolog! :)
Találtam egy képet a grafit alátétről
A készülékdobozok problémáját a gyártók a megoldják, viszonylag könnyű dolguk van, mert egy kisméretű tárgyról van szó. Egy vékony lemez dobozhoz képest, az egy darabból kimart, 15mm anyagvastagsáú doboz, már gyakorlatilag tökéletes. Lehet kézzel tesztelni, az egyik lazán megütögetve csörög, zörög, a másik meg tompa, kb semmilyen hangot ad. A nyákokhoz lehet kapni szilikon gél vagy habosított szilikon távtartót, a trafó alá pedig saját lábat érdemes tenni, így annak a búgása közvetlen az állványban kerül elnyelésre, nem terheli a dobozt magát, ezeket mind megtalálni egy-egy nívós berendezésben. A szoba az igazán nagy falat a problémák szempontjából, annak az akusztikája.SoundMania írta: ↑2025.03.09., vas. 12:45És ez még csak az alátét... A készülékek rezonanciái még egy megoldandó plusz dolog! :)
Szerintem csak részben van igazad.chord_ írta: ↑2025.03.09., vas. 09:44Igen, ez jó bonyolult.konok írta: ↑2025.03.09., vas. 03:21
...Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.
Mert ez a 'gerjed az állvány', ez ugye olyasmi, hogy lesz egy rezgés/rezonancia-púp, valóban. De tekintve, hogy zárt a rendszer, ezek a rezgések magából a rezgő rendszerből jönnek, onnan jöhetnek csak, tehát onnan kivonódnak, elvonódnak. A másik 'fronton' való megjelenésük pedig egy elhangolt frekvencián lesz, amelynek beleszólása a hallható tartományba eldöntheti azt, hogy mi is történik a hangzással.
Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy nem mindenkinek, ill. nem mindegyik berendezésnek tetszik pl. a légpárnás csatolás. Mert ott nem lesz 'gerjedés' pl. az állvány további részein; a légpárna engedi ugyan rezegni magát az egész berendezést, de egy nagyon erősen csillapított rezgést fog továbbadni csak.
Ezen a területen nem kicsi hangzás-módosítás lehetséges.
Kicsit labirintus-szerű a csatolóeszközök végtelenhez közelítő tárháza.
Nem elhangolt frekvencián lesz. Pl, ha az állvány egyik alkatrészének saját frekvenciája 73.42Hz, akkor az meg fog szólalni, ha a zenében lejátszásra kerül egy D2 hang, így ott és akkor egy kiemelést okoz, tehát nő a torzítás. Ha én állvány gyártó lennék, akkor úgy méretezném az állványom, hogy az alkatrészei saját frekvenciája ne essen zenei hangok dedikált frekvenciájának a közelébe vagy olyan konstrukciót terveznék, aminek a sajátfrekvenciája nem értelmezhető hangfrekvenciás tartományban. pl 1m3 térfogatú beton kocka. :) Laborokban látni ilyesmit, nagy rugókon állnak.chord_ írta: ↑2025.03.09., vas. 09:44Igen, ez jó bonyolult.
Mert ez a 'gerjed az állvány', ez ugye olyasmi, hogy lesz egy rezgés/rezonancia-púp, valóban. De tekintve, hogy zárt a rendszer, ezek a rezgések magából a rezgő rendszerből jönnek, onnan jöhetnek csak, tehát onnan kivonódnak, elvonódnak. A másik 'fronton' való megjelenésük pedig egy elhangolt frekvencián lesz, amelynek beleszólása a hallható tartományba eldöntheti azt, hogy mi is történik a hangzással.
Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy nem mindenkinek, ill. nem mindegyik berendezésnek tetszik pl. a légpárnás csatolás. Mert ott nem lesz 'gerjedés' pl. az állvány további részein; a légpárna engedi ugyan rezegni magát az egész berendezést, de egy nagyon erősen csillapított rezgést fog továbbadni csak.
Ezen a területen nem kicsi hangzás-módosítás lehetséges.
Kicsit labirintus-szerű a csatolóeszközök végtelenhez közelítő tárháza.
Először is semmi rejtélyes nincs az alátétekben, minden mérhető, spektrálisan elemezhető. Az egyetlen bibi, hogy az egyedi szubjektív értékelés nincs mindig szinkronban a mérés eredményével, de ilyenkor nem a mérésben van a hiba, hanem a hallgató ízlésében, ami meg olyan, amilyen, ha valakinek a picit több meg visszhangosabb basszus jobban tetszik, vagy akármi más anomália, azt egyrészt el kell fogadni, hiszen ő holmija, ő hallgatja, másrészt a véleményével, -miszerint ez jó, az meg nem-, csínján kell bánni.supravox írta: ↑2025.03.09., vas. 07:30Jajj Istenem ez a misztikumba oltott titokzatosság.cables írta: ↑2025.03.09., vas. 06:56-----
Az alátét hatása az egyik legnagyobb rejtély az audióban. Amikor ezzel kísérleteztem - jó régen - szinte elment a kedvem az egész audiótól akkora és annyira kiszámíthatatlan változások voltak a hangban. Végül nálam a grafit alátét jött be, de nem úgy általában. Ugyanis grafitból millió fajtát gyártanak és nem mindegyiknek van jó hatása. A legtöbb grafit összeragasztott grafit őrlemény és talán a ragasztás módja jelenti a problémát. Végül rátaláltam egy anyagra, ami nekem tetsző hatást okozott máig azt használom és nem kísérletezek más irányban.
Vízhólyagos lenne az ujjad ha még azt is bepötyögnéd mi ez a bigyó?
Csak merő kívancsiságból érdeklődnék.
Igen, ez jó bonyolult.konok írta: ↑2025.03.09., vas. 03:21
...Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.
Olaj nem fedheti a golyót teljes magasságig, mert akkor az ellen darabnak be kellene süllyedni a kehelybe. A Libránál a lencse és a sík lapos ellen darab pontosan azonos átmérőjű.Rock60 írta: ↑2025.03.08., szomb. 18:29
A csillapítás szócskán olvasva eszembe jutott, hogy mi van, ha nem csak egy-két csepp olajat használnánk, hanem lényegesen többet, hogy szinte teljesen ellepje a golyót ?
A por az olaj tetejére ragad, nem igazán jut le a golyó aljáig, a csillapítás meg elég szignifikánsan jelentkezne.
/ Hogy ez adott esetben jó, vagy rossz, azt nem tudom./
Semmi extra egy négyzet alakú, kb 5 mm vastag grafit lap. Az anyaga, a grafit maga ami különleges lehet benne.
Jajj Istenem ez a misztikumba oltott titokzatosság.cables írta: ↑2025.03.09., vas. 06:56-----
Az alátét hatása az egyik legnagyobb rejtély az audióban. Amikor ezzel kísérleteztem - jó régen - szinte elment a kedvem az egész audiótól akkora és annyira kiszámíthatatlan változások voltak a hangban. Végül nálam a grafit alátét jött be, de nem úgy általában. Ugyanis grafitból millió fajtát gyártanak és nem mindegyiknek van jó hatása. A legtöbb grafit összeragasztott grafit őrlemény és talán a ragasztás módja jelenti a problémát. Végül rátaláltam egy anyagra, ami nekem tetsző hatást okozott máig azt használom és nem kísérletezek más irányban.
Igen, körülbelül erről van szó.konok írta: ↑2025.03.09., vas. 03:21A "rugós" állapotra elterjedt a floating kifejezés, az azért különösen előnyös, ha mint megoldás szóba jöhet, mert -általában- a mélytartományban van sajátrezgéspontja magának az izolátornak is, pl egy gumilapnak, a rugónak viszont ez a problémás frekvencia tartományon kívül esik, ha megfelelően van méretezve (!), nem rezonálhat, a saját frekvenciája 0.3Hz lesz kb, pattogtotatni lehet max, mint egy labdát :). Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül ibetalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.SoundMania írta: ↑2025.03.08., szomb. 19:07
Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.
A "rugós" állapotra elterjedt a floating kifejezés, az azért különösen előnyös, ha mint megoldás szóba jöhet, mert -általában- a mélytartományban van sajátrezgéspontja magának az izolátornak is, pl egy gumilapnak, a rugónak viszont ez a problémás frekvencia tartományon kívül esik, ha megfelelően van méretezve (!), nem rezonálhat, a saját frekvenciája 0.3Hz lesz kb, pattogtotatni lehet max, mint egy labdát :). Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.SoundMania írta: ↑2025.03.08., szomb. 19:07
Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.
Ezt nem próbáltam. Annyit "játszottam" velük csak, hogy bárhova tettem (készülék alá, polcpap alá fölé, bárhova, bármelyik "üveget", ugyanazt csinálták. Nekem ez nem tetszett sehol soha, így az "üvegeket" száműztem a rendszer közeléből. :)istvan01 írta: ↑2025.03.08., szomb. 19:27Amikor üveglapos polcon lemezjátszóztam, akkor az üveg "csengését" úgy oldottam meg, szerintem hatásosan, hogy 3db azonos méretű, de eltérő vastagságú nem keményedő, hőre lágyuló üvegtiszta ragasztóval fogtam össze. Nem teljes felületen, hanem 200Ft-os foltokban 3x4-es rácson. Ezzel a 3 üveg 20mm vastag lett. Üveg lapok között maradt 1-1m rés.SoundMania írta: ↑2025.03.08., szomb. 19:07
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.
Amikor üveglapos polcon lemezjátszóztam, akkor az üveg "csengését" úgy oldottam meg, szerintem hatásosan, hogy 3db azonos méretű, de eltérő vastagságú nem keményedő, hőre lágyuló üvegtiszta ragasztóval fogtam össze. Nem teljes felületen, hanem 200Ft-os foltokban 3x4-es rácson. Ezzel a 3 üveg 20mm vastag lett. Üveg lapok között maradt 1-1m rés.SoundMania írta: ↑2025.03.08., szomb. 19:07
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.
Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)Rock60 írta: ↑2025.03.08., szomb. 18:29Az olaj híres porfogó, minden szennyeződés megtapad rajta/benne.istvan01 írta: ↑2025.03.08., szomb. 13:18
Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát
A kerékpárláncra éppen ezért teflon kenőanyagot használnak már jó ideje, pl teflonspray-t, arra szinte egyáltalán nem tapad a szennyeződés.
Érdemes lehet kipróbálni a Libra - csészében...
A csillapítás szócskán olvasva eszembe jutott, hogy mi van, ha nem csak egy-két csepp olajat használnánk, hanem lényegesen többet, hogy szinte teljesen ellepje a golyót ?
A por az olaj tetejére ragad, nem igazán jut le a golyó aljáig, a csillapítás meg elég szignifikánsan jelentkezne.
/ Hogy ez adott esetben jó, vagy rossz, azt nem tudom./
szerinted
Az olaj híres porfogó, minden szennyeződés megtapad rajta/benne.istvan01 írta: ↑2025.03.08., szomb. 13:18
Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát
Lehet, hogy a rugó használata nem terjedt el széles körben, de a Solid Tech termékeit megnézve, láthatsz pár példát a használatára.konok írta: ↑2025.03.08., szomb. 11:14Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.
Volt kísérletem olajozással. Az üveg kehely középpontjára egy csepp olaj (pl szilikon olaj), amit a golyó majd szétterít maga alatt. Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbátkonok írta: ↑2025.03.08., szomb. 11:14Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.
Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.