Kompromisszumkész vagy, nálam ez nem megy át, nagyon nem. Mindenkinek össze kellene szorítania minden izmát erősen koncentrálva a kvótasemlegességre, attól megváltozna a piac. Ugyanezzel a technikával levitációt is el lehet érni. Nem biztos, hogy így működik, de próbálgassuk. Egyes elemzők szerint elég, ha csak nem nézi meg senki, mert életidegen szar, röhejbe fordítva.
Annak ellenere, hogy en pont az vagyok aki kikapcsolodni szeret filmnezes kozben de ravettem, magam, hogy megnezzem a filmet es erdekesnek talaltam a tortenetet mar szinte hihetetlen ami az indianokat illeti. Utana is olvastam, hogy tenyleg leteztek-e ilyen indianok de az oldalakat amiket talaltam nem nagyon voltak hitelesek legalabb is nekem nem tuntek annak. Mert ha tudjuk illetve csak olyanokat mutattak eddig, hogy az indianokat semmibe vettek es ha nem tetszett valakinek akkor le is lotte az indiant. Az is erdekes, hogy most miert nincsenek ilyen indianok (szandekosan nem irok milyenek mert nem akarok spoilerezni) manapsag, vagy csak nem tudunk rola.TSanyi írta: ↑2024.05.20., hétf. 10:31Megfojtott virágok
Appple TV filmje
Scorsese rendezése, kedvenc színészeivel Robert De Niro, Leonardo DiCaprio-val.
Hosszú film, lassú kezdés, majd kezdenek történni a dolgok. DiCaprio nagyon hitelesen hozza a karakterét. Ahogy öregszem leszek egyre érzelmesebb, lehet megyjegyeztem már. Most azon vettem észre magam hogy zavar ahogy bántak az indiánokkal, már-már roszzul esett. Nem kellemes érzés hogy "fáj", de időnként meg "kell", lehet nézni ilyen filmet is.
Elglfogadom azt is, hogy sokan kihagyják, mert ők kikapcsolódni szeretnek, nem más nyomorát nézni. Nos ez a film nekik nem ajánlott. Másoknak, akiket érdekel a történelem egy ilyen szeglete, vagy csak egy jó DiCaprio alakítást szerrtne látni (De Niro-t szeretem, de ebben Caprio "lejátszotta" szerintem), annak ajánlott.
Nálam elérte a szándékát a film, elhitette velem, átéreztette azt a miliőt. Ez igaz történetre épülő film. Megjelet könyv formájában is itthon David Grann regénye azonos címmel.
Pedig lehetett volna, pl. Kezdődik a halál
Bár sok magyar címet durván elferdítenek, ez esetben nem biztos, hogy “benézés” volt a fordítás. A “short” ugyanis itt pont annyira nem az eredeti értelmével szerepel, mint a magyar címben a “dobás”. Szerintem a “short” itt a tőzsdéken megszokott spekulatív tranzakciókra utal, amit magyarul is csak “shortolás”-ként láttam fordítva (mellesleg szerintem be kellene tiltani).
Nagyon dinamikus, jól elhelyezett effektekkel és sokat használt atmossal. A mélytartománya is nagyon erős, de nem túlzó. A beszédérthetősége is jónak mondható.Luxor Audio írta: ↑2024.05.18., szomb. 16:15Kicsit konkrétabban mit értesz ez alatt? Mástól is tanulságos lenne olvasni, szerinte milyen is a jó "hangkeverés".
Kicsit konkrétabban mit értesz ez alatt? Mástól is tanulságos lenne olvasni, szerinte milyen is a jó "hangkeverés".
Légy férfi és nézd végig, vállalj közösséget azokkal, akik szintén megtették ugyanezt. A Mátrixból ismert nincs kanál alapon neked most se legyenek beletekerő gombjaid. A többi popkornikus moziban sincs sokkal több, látszódhat úgy, de nincs. Itt csupán nem fektettek elég energiát az elfedésbe.
Legyen az is kulturális kisajátítás akkor. Ők miért vehetik át történelmi személyek komplett megformálását akár, hülyeségi, plafonszaggatási határokat nem ismerve, ha mi a legapróbb öltözködési jegyek átvételére sem vagyunk jogosultak? Nem az igény zavar, hanem hogy nincs mögötte ész, gondolat, csak vergődnek a kultúrák nagyon sokszor, átvesznek hangzatos mondatokat, amik zömmel egyirányba mutatnak, nincs bennük logika sem a nap végére. Gyakorlatilag önmagukat gáncsolják el, mert a ténylegesen fontos kérdésekről is elveszik a fókuszt, elkenik azokat. A filmek pedig nem a tényleges gondolkodóknak készülnek, tehát erős hatását tapasztaljuk a nép szavának a képernyőkön is. Gondolkodók alatt nem raccsoló filozófusokat értek, hanem akiknek megadatott a mindennapokban is alkalmazott, alapvető logikán alapuló szellemi életvitel. Azt is tudom, hogy nem a néger színészt kell pellengérre állítani, producerek, rendezők nagyobb mértékben mozgatják a szálakat, de mindegy hogyan forgatjuk és vizsgáljuk, a pénzre a gyártósor egyik eleme sem fog nemet mondani. A kérdés csak az, hogy mikor méltóztatnak ezek az irányok kipukkanni.
Nekem tetszett. :) A fura az volt benne, hogy Bryce Dallas aki egyebkent rendgkivul csinos, itt ebben a filmben molett volt.
De pl a Dua Lipa aki unokam kedvence es nekem is tetszik par szama, itt lathattam szerepelni. Szerintem jo film volt, humoros es meg erdekes is volt a vege. Na meg John Cena aki eleinte nem nagyon tetszett de mostanaban egyre szimpatikusabb. Persze nem szabad komolyan venni mert nem egy drama az eletunkbol amibol mar elegem van, ez a film egy jo kikapcsolodas volt.
Paul Walter Hauser zseniális benne. A frász kivert tőle.
20-30-40 évvel ezelőtti felmérésben mekkora volt ez az arány? Ha egyáltalán volt felmérés róla vagy csak most hirtelen lett egy felmérés...-KP- írta: ↑2024.05.15., szer. 12:27
Nemrég készült felmérés a különböző generációk között az USA-ban. A mostani fiatalok között (gen z) már 20% vallja magát valamilyen betűsnek a sok közül, Ami korábban 1% vagy inkább azalatti volt. Ne mondd hogy hirtelen 1-2 generáció alatt csak úgy magától megtízszereződött vagy húszszorozódott az ilyen beállítottságú személyek száma. 20%. Tehát mondjuk egy 20 fős osztályban minimum 4 személy. Ez a szám abnormális és pontosan megmutatja hogy igenis célba tud érni a folyamatosan és tudatosan felépített agymosás aminek ott már az óvodás kortól folyamatosan kiteszik a gyerekeket. Az meg nem érv, hogy bezzeg nekem semmi bajom nem lett tőle. Nem az a lényeg, hogy nálad 40-50 évesen betalált-e az üzenet, hanem az, aki pici gyerekkorától ebbe csöppen bele.
A másik amitől agyfrászt tudok kapni a "Ha nem tetszik ugord át" szintű kijelentések. Lassan ott tartunk, hogy nem lehet átugorni, mert mindenben ez van. Az Oscar-nál kötelező minimum kvóták vannak előírva, ami most ilyen 20-25% körüli de nemsokára 50% lesz. Nem lehet majd még Oscar jelölt sem olyan film, ami ezt nem teljesíti. Egyébként is az amerikai céges kultúrát letartolták a DEI (Diversity, equity and inclusion) kvóták és ebbe beletartozik a Disney, Amazon, Netflix is. A korábban szuper családi tartalmakat gyártó Disney pedig az egyik fő üzenetküldő platformja lett az egész "mozgalomnak". Van is belőle felháborodás nem kicsit.
, sokkal jobb filmeket találok, mint amiket ott díjaznak 
Ha kiragadsz a kommentjeim kozil mondatokat az nem fogja visszaadni amit mondani szerettem volna de csak azert sem akarod megerteni mit szerettem volna mondani. Aztan felhozol par filmet a sokezerbol de azt nem veszed eszre, hogy manapsag az amerikai filmekben mar mindegyikben az van amirol itt beszelunk.kargidje írta: ↑2024.05.15., szer. 12:37Akkor ezen a téren mégis elfogadóbb vagyok, mint te, nem teszem szóvá miért kell ennyire tolni.
Nézz bele a:
Kódjátszma, Mindhunter, Coming out, The Danish Girl, A fiúk a csapatban (1970), Az én szép kis mosodám (1985), Otthonom, Idaho (1991), Philadelphia (1993), C.R.A.Z.Y. (1995), Túl a barátságon (2005), Őrült nők ketrece (1978), But I’m a cheerleader (1999) ..... stb filmekbe! + egy rakás régebbi filmben van leszbi, meleg mellékszál, ami lehet fel sem tűnik, így meg sem említitek.
Sőt, ha két csajszi nyalja-falja egymást, még tetszik is sokaknak...
Mondom 2010 előtt is volt élet ilyen téren, ezeknél miért nem háborodtatok fel anno? Eszetekbe sem jutott szóvá tenni!
Nekem meg ez a furcsa
Eddig nekem egy kimondottan túltolt meleg szál volt a Last Of Us 3. része talán. De ott sem az zavart, hogy meleg pár, hanem feleslegesen hosszúra volt nyújtva.
" "Nem tetszik egy film? Skippeld!" "
KP:
De, ha nem jön be, le kell mondani. Én lemondtam pl. a D+-t, mert számomra értéktelen, és nem a lmbtq miatt, hanem a gyerekes, nevetséges filmek, sorozatok miatt. Mégsem sírok, dehát miért kell ennyi gagyi sorozatot csinálni.
Igaz, mindenki azt nem néz amit akar.
Ritkán ért a következő dózis. 
