Komolyzenei ajánló

[chord_]

Van egy régebbi DHM lemez, az Ensemble Organum ciprióta antifónákat énekel.
Egyszerűen tökéletes.
Mondanám, hogy 'haladóknak', de nem, mert mindenkire hatott ez a tünemény, akiknek megmutattam eleddig. Az a belépés, a második perc után, az nagyon különleges.


youtu.be/Gw1_1etJ_68

[Sosztakovics]

Ez már a pazarlás kategóriája.


youtu.be/-Wfc_cSa2vA

[juliush]

Régi, nagy kedvenc Csajkovszkij 4.-em, ez a londoni Philharmoniával felvett előadás, nem összetévesztendő a szintén EMI számára rögzített későbbi philadelphiaival! Számomra azon ritka előadások egyike, amelyben nem teng túl a hisztéria és a hatásvadászat, valahogy egyensúlyt talál a szimfónia formai következetességének tolmácsolása és az érzelmi hullámvasút között. Az 1980-ban, az analóg korszak legvégén készült felvételt nagyon jól sikerült átültetni CD-re, megfelelő minőségben hallgatva nagyon hiteles zenekari képet rajzol egy jól kiterjedt térben.
Az előadás egy egységesen remek szinvonalú, a viszonylag ritka Manfrédot is tartalmazó teljes ciklus része, amelyet a Warner, sőt azóta az olcsó újrakiadásairól ismert Brilliant Classics is kiadott dobozolva.

tch4_muti.jpg (96.02 KiB) Megtekintve 1247 alkalommal

[Sosztakovics]

Carmignola is tudja ezt a hangszín-változtatós pianot. 01:18-tól igazán látványos lesz.


youtu.be/4ZBm-lyWFbM

[Sosztakovics]

Még annyit, hogy a piano nem azt jelenti, hogy annyira halk a játékmód, hogy közelebb kell húznom a széket a hangsugárzóhoz vagy a színpadhoz. A piano valójában hangszínváltást jelent. Képzeljük el, mi történne, ha egy koncertteremben a piano részeket csak ez első sorban ülők hallanák! A szordínó mindössze puhítja a hangzást, a vonókezelésre nincs kihatása. Szordínóval is lehet hangosan játszani, ha jól odafekszenek a húrokra, csak minek? Ez esetben kb annyi értelme lenne, mint súlyokat tenni a bokára és úgy futni.

Ajánlom figyelmetekbe ezt a felvételt 04:54-től. A tétel végéig piano játszik Nicholas Daniel. És tökéletesen hallható marad. Még dinamikát is csinál közben. Ha bemérnénk a hangnyomás-változást, a különbség csekély lenne.


youtu.be/Xe_Ev7fepik

[chord_]

Előkerült nálam ez a ritkán emlegetett Savall lemez.
Angolországban ilyesmi?, sosem gondoltam volna. Persze, 'noblesse oblige', vagy akár úgy is hívhatjuk, 'amilyen a tanárja', vagy hogy 'genetika'... :)

A hangminőség?, az szimplán varázsol.


youtu.be/_DSSuKFhU9s

[chord_]

Paradicsomi állapotok...
Azon vitatkozni, hogy melyik Vivaldi felvétel jobb / nem jobb.

Nálam is jól szól az az ominózus, de belátom, magamból kiindulva, hogyha nem szól jól valamelyik lemez, akkor, bárki bármit mond, az bizony kiesik a hatókörből. Vagyis, ez a 'Sokol rádión is élvezem', ez itt nincs meg. Kőkeményen hifizünk. Ebben a koordináta-rendszerben ez teljesen helyénvaló.

[kupecke]

Örömmel hallgatom a linkelt ajánlókat, egyre többet e topicból, esetenként talán szerencsés is lehet, ha nem szakembere a hallgató az adott témának

[Sosztakovics]

Az utómunkálatoknál rengeteget játszott a hangmérnök a potikkal...

Hát, ma másodszor hallgatom végig, anélkül, hogy a legkisebb ingerenciát is érezzem a hangerő piszkálására! A csembaló tisztán, felismerhetően szól, talán a kis templom zengő terében néha picit háttérbe szorul, de ez akusztikai adottságnak tűnik, amibe épphogy nem kívánt belerondítani a hangmérnök. A zenekar nálam egyáltalán nem mosott, a csúnya kápahangok leginkább a barokkos "grunge"-ra vett "L'Inquietudine" versenyműben találhatók, de ott ez szerintem tudatos előadói döntés. Az "Il riposo" versenymű esetén sem a hangmérnök nyúlt bele, az a halk, "álomszerű" hangzás nagyon tudatos művészi koncepció része, az egyébként Vivaldi által előírt "piombi" speciális ólom-némítót használtak és ráadásul éjszaka vették fel a környezeti zajok teljes eliminálása miatt a Morfeusz világát megidéző hangulat elérése céljából.
De végül is mindegy, nem fontos, hogy minden ugyanúgy tetsszen!

Én soha nem üvöltetem otthon a rendszert, ezért egyből kibukik, ha a műsorszámok nem azonos hangerőn vannak rögzítve, pláne ha manipulálták. Ez a Vivaldi Naive sorozat meglehetősen hullámzó minőségű ami a felvételi minőséget illeti. Az utóbbi évek termése kifejezetten gyatra. Bárcsak a Sono Luminis stúdióiban készült volna a projekt! De nem. Onofri lemeze akár tökéletesre is sikeredhetett volna, de nem lett az. Zenei értelemben van rajta pár elsőre izgalmasnak tűnő húzás. Pl a Grosso Mogul első tételének vehemenciája vagy az Il riposo harmadik tételének vége, ahogyan leejtik a hangot, mintha elfogyott volna az áram a lejátszóból. De kb ennyi. Mások is eljátszották már ezeket a versenyműveket, nem is akárhogyan. Szóval a választék nagy, nem kell beérni a hifis szempontból vállalhatatlannal.

Itt van pl ez. A hangminőség is jobb, és az előadás is tartalmasabb. A kadenciáról nem is beszélve. Onofri lemezét már le is kukáztam. Könnyen jött, könnyen ment.

youtu.be/yHSstJusbWI

[juliush]

Az utómunkálatoknál rengeteget játszott a hangmérnök a potikkal...

Hát, ma másodszor hallgatom végig, anélkül, hogy a legkisebb ingerenciát is érezzem a hangerő piszkálására! A csembaló tisztán, felismerhetően szól, talán a kis templom zengő terében néha picit háttérbe szorul, de ez akusztikai adottságnak tűnik, amibe épphogy nem kívánt belerondítani a hangmérnök. A zenekar nálam egyáltalán nem mosott, a csúnya kápahangok leginkább a barokkos "grunge"-ra vett "L'Inquietudine" versenyműben találhatók, de ott ez szerintem tudatos előadói döntés. Az "Il riposo" versenymű esetén sem a hangmérnök nyúlt bele, az a halk, "álomszerű" hangzás nagyon tudatos művészi koncepció része, az egyébként Vivaldi által előírt "piombi" speciális ólom-némítót használtak és ráadásul éjszaka vették fel a környezeti zajok teljes eliminálása miatt a Morfeusz világát megidéző hangulat elérése céljából.
De végül is mindegy, nem fontos, hogy minden ugyanúgy tetsszen!

[Sosztakovics]

Egy remek, időtálló előadás.

A kiadvány hangzásminőségére csak egy szó létezik: f@s.

Nálam pedig szépen szól.

Az utómunkálatoknál rengeteget játszott a hangmérnök a potikkal. A hangzás művi. Olyan, mintha valakit baromira zavart volna a hangerőbeli ingadozás, emiatt folyton fel- és letekerte a hangerőt, nehogy valami érzelmet is kiválthasson benne Vivaldi zenéje. Ráadásul ezt a manipulálást csatornánként teszi, amitől a szólista teljesen indokolatlanul hol kiemelkedik a felvételből, hol belesüpped, ráadásul úgy, hogy a mikrozörejek meg megmaradnak. Az albumot nem lehet egy hangerőre beállítva meghallgatni, ahogyan váltják egymást a versenyművek, úgy kell folyamatosan utánaállítani a jelszintet. A csembaló hangja akár egy nylonzacskó csörgése, a zenekar hangzása bántóan mosott, a kápákhoz vert vonók hangja torz, az utolsó két versenymű pianoi pedig a hallásküszöböt súrolják. És akkor még nem beszéltem a Grosso Mogul harmadik tételének kadenciájáról, amelynek a második felében Onofri rossz helyre pozícionálja a hangokat. Kadenciában. A hangokat. Félrehúzza. Egy olyan kadenciában, amelynek pont az a lényege, hogy ne húzd félre a hangokat. Ez benne a nehézség. Ezért íródott üveghangokra és tiszta hangközökre. Szóval ez az album minden, csak nem remek és végképp nem időtálló.

[jott/ment]

A kiadvány hangzásminőségére csak egy szó létezik: f@s.

Nálam pedig szépen szól.

Nekem se az az első gondolatom, hogy ennél nincs rosszabb. Mi a baj a felvétellel?

[juliush]

Egy remek, időtálló előadás.

A kiadvány hangzásminőségére csak egy szó létezik: f@s.

Nálam pedig szépen szól.

[Sosztakovics]

Egy remek, időtálló előadás.

A kiadvány hangzásminőségére csak egy szó létezik: f@s.

[chord_]

Egy hozzá nem értő (én) kérdezi, hogy mit szól hozzá nagyérdemű?
Nekem tetszik.

Nekem is.
Nagyon.
Meg néha ránk fér egy kis 'Z' feeling.

[jott/ment]

Egy hozzá nem értő (én) kérdezi, hogy mit szól hozzá nagyérdemű?
Nekem tetszik.

youtu.be/2r3Ok6iUdU8

[kupecke]

[youtube]https://youtu.be/eg5vasWz3BU?list=PLwpM ... Bkt1eyoTx7[/youtube]
Gyönyörű ez a lemez

Gloria.jpeg (27.07 KiB) Megtekintve 1424 alkalommal

[Sosztakovics]

Micsoda zsíros hangja van! És hozzá még jól is énekel.


youtu.be/6GPkT7gfWD0

[Sosztakovics]

Na, itt most kivételesen tényleg laikus vagyok.
Az lenne a kérdés, hogy itt pl. mi újság a kottahűséggel?
Volt/van-e olyan pontos a lejegyzés, ennél, konkrétan, hogy az az eltérés, amit itt mindenki detektálhat, az, ránézve a kottára, mutatja magát, hogy 'na igen, itt azért nem egészen ez van', vagy ilyesmi?
Amúgy nagyon tetszik.
Más ívek keletkeznek, egyszerűen másra figyel az ember.

Ha kottahűek az a baj, ha nem kottahűek, az a baj.
Ha vibrátóznak az a baj, ha nem vibrátóznak, az a baj.
Ha díszítenek az a baj, ha nem díszítenek az a baj.
Ha pedig olyan tempóban játsszák Onofriék a tél 2. tételét, mint itt, egyből jön az ellenvetés, hogy rossz az elképzelésük, mert a második tétel mindig lassú a barokkban. És lám, Perlman ezt pontosan tudja!

Azért nekem (laikusként) ez a Perlman ezerszer jobban tetszik mint az Onofri féle verzió.

Senki sem tökéletes.

[alto]

Alla rustica.

Na, itt most kivételesen tényleg laikus vagyok.
Az lenne a kérdés, hogy itt pl. mi újság a kottahűséggel?
Volt/van-e olyan pontos a lejegyzés, ennél, konkrétan, hogy az az eltérés, amit itt mindenki detektálhat, az, ránézve a kottára, mutatja magát, hogy 'na igen, itt azért nem egészen ez van', vagy ilyesmi?
Amúgy nagyon tetszik.
Más ívek keletkeznek, egyszerűen másra figyel az ember.

Ha kottahűek az a baj, ha nem kottahűek, az a baj.
Ha vibrátóznak az a baj, ha nem vibrátóznak, az a baj.
Ha díszítenek az a baj, ha nem díszítenek az a baj.
Ha pedig olyan tempóban játsszák Onofriék a tél 2. tételét, mint itt, egyből jön az ellenvetés, hogy rossz az elképzelésük, mert a második tétel mindig lassú a barokkban. És lám, Perlman ezt pontosan tudja!


youtu.be/GNeAbvvmwxI


youtu.be/sBW4-6yI1_A

Azért nekem (laikusként) ez a Perlman ezerszer jobban tetszik mint az Onofri féle verzió.

[Sosztakovics]

Alla rustica.

Na, itt most kivételesen tényleg laikus vagyok.
Az lenne a kérdés, hogy itt pl. mi újság a kottahűséggel?
Volt/van-e olyan pontos a lejegyzés, ennél, konkrétan, hogy az az eltérés, amit itt mindenki detektálhat, az, ránézve a kottára, mutatja magát, hogy 'na igen, itt azért nem egészen ez van', vagy ilyesmi?
Amúgy nagyon tetszik.
Más ívek keletkeznek, egyszerűen másra figyel az ember.

Ha kottahűek az a baj, ha nem kottahűek, az a baj.
Ha vibrátóznak az a baj, ha nem vibrátóznak, az a baj.
Ha díszítenek az a baj, ha nem díszítenek az a baj.
Ha pedig olyan tempóban játsszák Onofriék a tél 2. tételét, mint itt, egyből jön az ellenvetés, hogy rossz az elképzelésük, mert a második tétel mindig lassú a barokkban. És lám, Perlman ezt pontosan tudja!


youtu.be/GNeAbvvmwxI


youtu.be/sBW4-6yI1_A

[chord_]

Alla rustica.

Na, itt most kivételesen tényleg laikus vagyok.
Az lenne a kérdés, hogy itt pl. mi újság a kottahűséggel?
Volt/van-e olyan pontos a lejegyzés, ennél, konkrétan, hogy az az eltérés, amit itt mindenki detektálhat, az, ránézve a kottára, mutatja magát, hogy 'na igen, itt azért nem egészen ez van', vagy ilyesmi?
Amúgy nagyon tetszik.
Más ívek keletkeznek, egyszerűen másra figyel az ember.

[Sosztakovics]

Alla rustica.


youtu.be/9armHIDaRMA

[juliush]

Egy nagyon élvezetes korhű Mendelssohn lemez 1987-ből.

[ajkamici]

Szerintem itt a lényeg megfogalmazása Soszta által :

" nem menetrendszerűen érkezik, és ami a legfontosabb, díszítésként használják. Épp csak egy lehelletnyit lebegtetik meg a záróhangokat. "