Hangsugárzó építés

[sutemenyx]

“ 1x majd hajtsd meg rendesen, vedd fel a membrán mozgását és nézd vissza, hogy hol és hogy deformálódik. ”

Bármennyire hihetetlen, rendszeresen szoktam rendesen meghajtani. Jellemzően elektronikus zenét hallgatok rajta, mostanában főleg technot és psytrance-t. Szintén hihetetlennek fog hatni, de a nyáron Ozoráról visszatérve, meghallgattuk a lányommal, hogy azonos zenével, hasonlóan tetemes hangerőn tapasztalunk-e hasonló hatást, mint ott a helyszínen 30-40méterre a hangsugárzóktól. Egyöntetűen úgy állapítottuk meg, hogy igen. Persze könnyített pálya volt, mert ezekben a zenékben többnyire csak 50-60Hz fordul elő, és nem egy nyitott völgyet kellett behangosítani, hanem csak egy zárt, 50nm-es szobának megfelelő levegő térfogatot.

Gondolod, hogy ha nem lenne normális mély, akkor nem vásároltam volna vissza valamelyik nagyobb Tannoyt, amivel korábban rendelkeztem? A helyzet az, hogy egyrészt ennyire hülye azért nem vagyok, sőt az egyik nyomós érv azok eladásakor éppen az volt, hogy ennek kiterjedtebb és precízebb mélytartománya van.

[sutemenyx]

Megnéztem most az emailt, amiben fapaci küldte a mérési eredményeket 2021.12.08-án, és például a torzítás görbe rohadtul nem is az, mint amit 2 napja betett ide. Hogy miért nem, azt tőle kell megkérdezni. Ez volna az, amit tőle kaptam:

SPL LR.jpeg (123.18 KiB) Megtekintve 3297 alkalommal

Dist.jpeg (97.11 KiB) Megtekintve 3297 alkalommal

Kedves asebestyen és shany, remélem azért láttok a szemetektől. Az egyik sugárzó 37-38Hz-en, a másik 30Hz-en éri el a -5-6dB átvitelt a 75-höz képest. A torzítás csakugyan 40Hz alatt kezd el felkúszni. És még csak nem is én mértem.
Mennyivel szeretnétek mélyebbet?

Meg egyébként csak zárójelben, hogy ezen nincs 12dB esés 6kHz-en, csak 9dB.

[asebestyen]

Szóval picit visszatérnék ahhoz a gondolathoz, hogy a szélessávú RFT-nek egyesek szerint nem lesz soha olyan dinamikája, energiája, ütése, precizitása, mint mondjuk egy ATC-nek.
Tekintve, hogy ezt kivétel nélkül mindig olyan állítja, aki nem találkozott vele személyesen, így gondoltam leírom a technikai hátteret, hátha akkor egy kicsit átmegy valami.

Ez egyszerűen csak nem igaz, hisz az egyik én vagyok, és sok ilyen hangszóróval rendelkeztünk annó a barátommal. Sajnos nem azért mert jó volt, hanem mert ez volt elérhető.

Tehát, nem szabad figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez eredetileg egy kifejezetten hangszer és mozigép hangosítására kitalált eszköz volt, ráadásul csöves technikához, ahol nem nagyon volt rendes damping factora a meghajtó elektronikának, ki kellett hát valamit találni. Mondjuk könnyebb helyzetben voltak, mert fel sem merült, hogy többszáz wattos/kilowattos erősítőhöz is lehetne tervezni, olyan akkor még nem volt. Három fontos dolgot is elkövettek annak érdekében, hogy mégis jól működjön, és relatíve nagy hangnyomást képes legyen előállítani.

Így van, ahová ezeket használták eredendően, nem kellett se mélyet, se magasat tudnia. Nem is tud.

-Az első, hogy ugye a nagy membrán problémás, hiszen anyagában képesek hullámok kialakulni és deformálódni. Ezt megelőzendő, elővették az építészetben akkorra már régóta ismert dolgot, a membrán nem egyenesen tart a mágneskörből a kosár felé, hanem exponenciális tölcsér szerűen. Ettől aztán lényegesen jobban tűri a terhelést, mintha egyenes oldalfalú lenne.
-A második dolog, hogy kategóriáján belül borzasztó könnyű a membrán, mindössze 22-25grammot ír mozgó tömegnek egy DATS mérés.
-És végül, hogy ne legyen csillapítatlanságból eredő összevissza lengés, brummogás, őrületes késleltetések, utóremegések, a membránszél is saját anyagából van préselve, de ami ennél fontosabb, hogy a pille is rohadtul merev. Szóval nem egy könnyen ki-be lengő membránról beszélünk, hanem ez magától betonstabilan áll és a keményített papír merev, mint az állat.

1x majd hajtsd meg rendesen, vedd fel a membrán mozgását és nézd vissza, hogy hol és hogy deformálódik.
Az a membrán nagyon messze van a "merev mint az állat"-tól.
A csillapítottsága/csillapítatlansága attól is függ, milyen dobozva van szerelve. Bárhogy is, ha valami mélyet ki akarsz venni belőle, az agyon fogja csapni a középsávot. Nem sweep mérés közben, hanem zenében, összetett jeleknél és akkor lehet csak operát hallgatni hegedű kísérettel. Vagy bizony torzítani fog, nem kicsit.

Az érzékenysége 98dB, az eredő maximális hangnyomása egy hangszórónak kb 110dB/1m.
Általában 2db-ot tettek egy ládába, így 113dB hangnyomást képes volt előállítani mindössze 30W teljesítményből. Ezt még simán megoldották csövekből is, ráadásul a könnyű membrán és a merev felfüggesztés miatt nem akartak saját életet élni a hangszórók, nem volt probléma, hogy a csöves technika alacsony damping factorral rendelkezik.

Nem is lesz jó mélye soha. Kis kakaón döglött, ha kezdene valami élet lenni benne, elkezd pusztítóan torzítani.
Nekünk volt 1 dobozba 4 is. Hangosabb, ennyi előnye van, több fázishiba, igazából még szarabb hang.

Ha megnézünk egy mostani, nem is olcsó SB 12” sugárzót, akkor azt látjuk, hogy annak érzékenysége csak 91dB, terhelhetősége 200W, de a mozgó tömege is majdnem annyi, mint 10deka párizsié. Végül az eredő maximális hangnyomása nem több neki sem 113dB-nél, a különbség annyi, hogy nagyonsokkal nehezebb meghajtani mind teljesítménnyel, a jóval nagyobb mozgó tömeg miatt pedig sokkal nagyobb damping factorra is szükség van.
https://sonopart.hu/sb34nrxl75-8-12-melysugarzo-5964
Lehet, hogy van jobb is, most hasraütés szerűen ezt találtam.

Almát körtével este az összehasonlítás.

A másik érdekes aspektus annak a kérdése, hogy vajon tud-e olyan vehemensen, instant energiával megszólalni valami, mint mondjuk az említett ATC.
Leírtam már, de most akkor elismétlem: ez a jelenség nem másnak köszönhető, mint főleg annak, hogy az erősítő kapcsai és a hangszóró között nincsen semmi. Ezért szólnak sokkal jobban az aktív változatok, és ezért szeretik őket annyira, mert adnak egy olyan érzést, hogy közvetlenül sugározzák az energiát/lüktetést. Nincsenek szívókörök, szűrők, amik nyelik az energiát. Ami kijön az erősítőből, már megy is rá a mozgótekercsre és lesz belőle hangnyomás.
Ezt pedig tudja ez az őshangszóró is, pontosan ugyanannyira, mint az ATC-ben lévő szintén nem szerény méretű mély és középsugárzó.
Ezért van az, hogy nem vagyok hajlandó elé váltót tenni még akkor sem, ha az eredő frekvenciaválaszt segítené. Egyszerűen messze nem fontos annyira, mint az, hogy őrült energiával megbír szólalni.

Nem tud. Meg se tudja közelíteni. Hangosan tud visítani. De még azt is tud jobban sok más hangszóró, csak azokat középsugárzónak hívják és meg se próbálnak belőle mély hangokat meg magasat kivenni. A szívókörök azt az energiát nyelik, amik feleslegesek, ha nem csak azt, akkor rosszul van megtervezve. Kompenzáló körök a váltóban azért vannak, hogy az arányok megfelelőek legyenek, ami szükséges. Mondhatod, hogy számodra lényegtelenek az arányok, neked csak a direktség számít, ezzel nekünk nincs dolgunk, de az csak a te ízlésed, nem pedig a jó.
Azon cél, hogy ezekre lehetőség szerint ne legyen szükség vagy minél kevesebb fajtára és minél diszkrétebb mértékben, az oké. De az, hogy kéne, de kihagyod, az nem oké. Egyébként téged sem akadályoz semmi a hangszórónkénti erősítésben, ha nem akarsz az erősítés után kompenzálni, de kéne.

Viszont az ismert hátrány mellett akad bőséges további előny is. Annyira képes önmagát csillapítani a cucc, hogy még egy 4-es damping factorú Single Ended csöves erősítővel is pont ugyanolyan energikus és precíz tud maradni a hangkép, mint egy félvezetőssel. (Sőt, még az általam épített 0, azaz nulla damping factorú, áramgenerátor üzemű erősítővel is kifogástalan hangot produkál a két mechanikai rezonanciapontján leszámítva - habár még ott sem zavaró)

Precíz hangkép, kifogástalan hang ennél a sugárzónál? Te ugratsz minket!

Ugyanezen okok és irányelvek vezérelhették egyébként akkoriban a Tannoy mérnökeit is. Az akkoriban gyártott Monitor Silver és Monitor Black kísértetiesen hasonló megoldásokkal rendelkezik. Vékony, nagyon könnyű, de merev, tölcsérszerű membrán, kemény felfüggesztés, alacsony terhelhetőség. És ezzel nagyjából el is mondtam, hogy mi még az a hangsugárzó, ami potenciálisan nagyon érdekel. Enyhe hátráltató tényező, hogy egy megőrzött pár hangszóró ára mostanság úgy 4-6millió forint közt mozog. Már amikor van eladó belőle.

Véletlenül se szentgrál ez a megoldás, csak 1 kompromisszum fajta a sok közül. Más kérdés, hogy hova kényszeríted magad az általad favorizált elektrotechnikai megoldásokkal. Így valóban nem marad sok választás.

[shany]

Szóval picit visszatérnék ahhoz a gondolathoz, hogy a szélessávú RFT-nek egyesek szerint nem lesz soha olyan dinamikája, energiája, ütése, precizitása, mint mondjuk egy ATC-nek....

Esetleg néhány dolgot még hozzá lehetne tenni:
Emlékeim szerint ennek a RFT hangszórónak 700Hz környékén van az első (membrán)betörése, tehát eddig a frekvenciáig tekinthető merevnek a membrán ( köszönhetően a vékony-, mechanikailag gyenge mermbánanyagnak ), efelett elkezdődik az inhomogén membrán mozgás: a nagyobb frekvenciák felé haladva egyre inkább a membrán nyaka közelébe tevődik át a hangsugárzás centruma. A gyengülő magasfrekvenciás sugárzásnak pedig a membrán többi része, mint tölcsér segít be részben. Csak azért nem keletkezik ebből még nagyobb torzítás a magasabb régióban, mert a membrán anyaga csillapítani próbálja a külső területeken. ( Pl. a membránanyaggal való kísérletezéssel hangolható a torzítás összetétele, kikutyulható egy fülnek/rajongónak kedvesebb torzítás-összetétel )
A mélytartománya nagyon gyenge a RFT-nek. Gyakorlatilag a hangszóró saját a csillapítatlansága-, a hangsugárzó teljes csillapatatlansága, ennek a hatásfoknövelő következménye, valamint a környezet mélyerősítő/rezonnás jellege kell, hogy egyensúlyba kerülhessen a középhang tartományban levő hangnyomás maximummal. Persze ennek megvan a hátulütője az időbeli tartományban.
A modern mélyhangszórók eleve "túlcsillapítottak", a jól méretezett dobozzal együtt érik el az közel ideális mértékű, végső csillapítottságot.
Ha egy mélysugárzó jól van méretezve, elég nagy akusztikus teljesítményre képes alacsony frekvenciákon is ( az RFT nyilván nem ilyen, hiszen kicsi az Xmax értéke, nem megy mélyre, és nem is tud 110dB-t mélyben ) akkor teljesen mindegy, hogy aktív vagy passzív...leszakad a vese.

Frequency-response-QTC-sealed-enclosure.jpg (57.25 KiB) Megtekintve 3250 alkalommal

[Luxor Audio]

Olyan egyszerü 3 utas nagy mélytölcséres, minőségi dobozt nem lehetne fejleszteni? pl. ATC, Yamaha NS széria aktív vagy nem
Elérhető áron, fellendíteni egy kicsit a magyar piacot. Legyen egy jó recept a hozzávalókkal, bemérve, meghallgatva és mindenki rakassa össze magának, ahogy akarja. Ezzel a 100 kilós batárral mit lehet csinálni egy átlag magyar nappaliban? Vegyek hozzá egy budai villát is? A régi dobozoddal - amit eladtál - mi volt a tapasztalat? Az az irány nem lenne jobb?

Legyünk realisták! Hányan vágtak bele hangdobozgyártásba a magyar piacon a Videoton és Orion óta? Legalább tucatnyi próbálkozásról tudunk. Hányaknak sikerült életben maradni 3-4 évnél hosszab ideig és nem csak egy szűk csoportnak, hanem széles körben is népszerű termékeket készíteni? Nagyjából egyetlen ilyen cég van, a Heed Audio, de a hangsugárzógyártás náluk is hektikusan alakult, hol volt, hol nem, nem ez volt a fő csapásirány.

A 80-90-es években ipari mennyiségű (évente 60-80 db) hangdobozt készítettem színpadi hangosításhoz. Ráértem, hobbinak jó volt, pénzt keresni nem lehetett vele, pedig akkor sokkal-sokkal kisebb volt a konkurencia, mint manapság, nagyon nehezen voltak még elérhetők a komolyabb nyugati portékák.

Az egy dolog, ha esetleg sikerül összehoznod egy klassz dobozt, de a többség csípőből le fogja szarozni, mert nincs rajta ismert márkajelzés, ráadásul azonnal ellopják az ötleted. Összeszámolod az anyagköltséget, hozzácsapsz egy százast, eladod és büszke vagy magadra, kb ennyi van ebben. Ha komolyan foglalkozol vele, rengeteg idődet elviszi, tehát meg kell élned belőle, cégszerűen kell csinálnod. Ha minden költséget, munkaidőt beleszámolsz, meg még a viszonteladók részéről elvárt 20-40 %-os árrést is rárakod, simán kijön egy 2-3 milliós eladási ár, ott meg nem fogsz labdába rúgni.

A fotón mutatott doboz rendelésre készül a leendő tulajdonos konkrét elképzelése alapján, én csak segítek neki a tervezésben, összeszerelésben, behangolásban, illetve én építem az elektronikát. Szép nagy helyiségben fogja hallgatni, oda kell is egy ekkora doboz. "Gyári áron" ez egy 50-70 milliós doboz lesz, ő megússza a tizedéből, szóval jól fog járni vele még úgy is, hogy nekem is becsületes pénzt fizet. A többség úgy képzeli el, hogy anyagköltség + 2 forintért csináljam meg neki a világ legjobb hangfalát.

A legutóbbi dobozomból 4 pár készült, egy nálam üzemelt idén nyárig, 3 pár eladásra ment, tudtommal egyik sem cserélt gazdát. A korábbi Scan Speak dobozaimból is ment néhány eladásra, meg készült néhány aktív monitor is. Ha összeszámolnám a befektetett munkaórák számát, totális ráfizetés az egész. Magadnak építeni, hobbinak, szórakozásnak jó, főleg ha van sikerélmény. Csak hát az meg egyre ritkább, mióta mindenki elkezdett mindenhez érteni.

[sutemenyx]

Szóval picit visszatérnék ahhoz a gondolathoz, hogy a szélessávú RFT-nek egyesek szerint nem lesz soha olyan dinamikája, energiája, ütése, precizitása, mint mondjuk egy ATC-nek.
Tekintve, hogy ezt kivétel nélkül mindig olyan állítja, aki nem találkozott vele személyesen, így gondoltam leírom a technikai hátteret, hátha akkor egy kicsit átmegy valami.

Tehát, nem szabad figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez eredetileg egy kifejezetten hangszer és mozigép hangosítására kitalált eszköz volt, ráadásul csöves technikához, ahol nem nagyon volt rendes damping factora a meghajtó elektronikának, ki kellett hát valamit találni. Mondjuk könnyebb helyzetben voltak, mert fel sem merült, hogy többszáz wattos/kilowattos erősítőhöz is lehetne tervezni, olyan akkor még nem volt. Három fontos dolgot is elkövettek annak érdekében, hogy mégis jól működjön, és relatíve nagy hangnyomást képes legyen előállítani.
-Az első, hogy ugye a nagy membrán problémás, hiszen anyagában képesek hullámok kialakulni és deformálódni. Ezt megelőzendő, elővették az építészetben akkorra már régóta ismert dolgot, a membrán nem egyenesen tart a mágneskörből a kosár felé, hanem exponenciális tölcsér szerűen. Ettől aztán lényegesen jobban tűri a terhelést, mintha egyenes oldalfalú lenne.
-A második dolog, hogy kategóriáján belül borzasztó könnyű a membrán, mindössze 22-25grammot ír mozgó tömegnek egy DATS mérés.
-És végül, hogy ne legyen csillapítatlanságból eredő összevissza lengés, brummogás, őrületes késleltetések, utóremegések, a membránszél is saját anyagából van préselve, de ami ennél fontosabb, hogy a pille is rohadtul merev. Szóval nem egy könnyen ki-be lengő membránról beszélünk, hanem ez magától betonstabilan áll és a keményített papír merev, mint az állat.

Az érzékenysége 98dB, az eredő maximális hangnyomása egy hangszórónak kb 110dB/1m.
Általában 2db-ot tettek egy ládába, így 113dB hangnyomást képes volt előállítani mindössze 30W teljesítményből. Ezt még simán megoldották csövekből is, ráadásul a könnyű membrán és a merev felfüggesztés miatt nem akartak saját életet élni a hangszórók, nem volt probléma, hogy a csöves technika alacsony damping factorral rendelkezik.

Ha megnézünk egy mostani, nem is olcsó SB 12” sugárzót, akkor azt látjuk, hogy annak érzékenysége csak 91dB, terhelhetősége 200W, de a mozgó tömege is majdnem annyi, mint 10deka párizsié. Végül az eredő maximális hangnyomása nem több neki sem 113dB-nél, a különbség annyi, hogy nagyonsokkal nehezebb meghajtani mind teljesítménnyel, a jóval nagyobb mozgó tömeg miatt pedig sokkal nagyobb damping factorra is szükség van.
https://sonopart.hu/sb34nrxl75-8-12-melysugarzo-5964
Lehet, hogy van jobb is, most hasraütés szerűen ezt találtam.

A másik érdekes aspektus annak a kérdése, hogy vajon tud-e olyan vehemensen, instant energiával megszólalni valami, mint mondjuk az említett ATC.
Leírtam már, de most akkor elismétlem: ez a jelenség nem másnak köszönhető, mint főleg annak, hogy az erősítő kapcsai és a hangszóró között nincsen semmi. Ezért szólnak sokkal jobban az aktív változatok, és ezért szeretik őket annyira, mert adnak egy olyan érzést, hogy közvetlenül sugározzák az energiát/lüktetést. Nincsenek szívókörök, szűrők, amik nyelik az energiát. Ami kijön az erősítőből, már megy is rá a mozgótekercsre és lesz belőle hangnyomás.
Ezt pedig tudja ez az őshangszóró is, pontosan ugyanannyira, mint az ATC-ben lévő szintén nem szerény méretű mély és középsugárzó.
Ezért van az, hogy nem vagyok hajlandó elé váltót tenni még akkor sem, ha az eredő frekvenciaválaszt segítené. Egyszerűen messze nem fontos annyira, mint az, hogy őrült energiával megbír szólalni.

Viszont az ismert hátrány mellett akad bőséges további előny is. Annyira képes önmagát csillapítani a cucc, hogy még egy 4-es damping factorú Single Ended csöves erősítővel is pont ugyanolyan energikus és precíz tud maradni a hangkép, mint egy félvezetőssel. (Sőt, még az általam épített 0, azaz nulla damping factorú, áramgenerátor üzemű erősítővel is kifogástalan hangot produkál a két mechanikai rezonanciapontján leszámítva - habár még ott sem zavaró)

Ugyanezen okok és irányelvek vezérelhették egyébként akkoriban a Tannoy mérnökeit is. Az akkoriban gyártott Monitor Silver és Monitor Black kísértetiesen hasonló megoldásokkal rendelkezik. Vékony, nagyon könnyű, de merev, tölcsérszerű membrán, kemény felfüggesztés, alacsony terhelhetőség. És ezzel nagyjából el is mondtam, hogy mi még az a hangsugárzó, ami potenciálisan nagyon érdekel. Enyhe hátráltató tényező, hogy egy megőrzött pár hangszóró ára mostanság úgy 4-6millió forint közt mozog. Már amikor van eladó belőle.

[tamagaba]

Épül nálam egy új szépség. Az embermagasságú, kb 100 kg súlyú dobozokban nem kevesebb, mint 9 db Wilson Benesch Tactic mély/közép és SB Acoustics Satori dómsugárzó ügyködik majd. A dobozok már készülnek, az alkatrészek is megvannak, valamikor ősszel talán már muzsikálni fognak.

Olyan egyszerü 3 utas nagy mélytölcséres, minőségi dobozt nem lehetne fejleszteni? pl. ATC, Yamaha NS széria aktív vagy nem
Elérhető áron, fellendíteni egy kicsit a magyar piacot. Legyen egy jó recept a hozzávalókkal, bemérve, meghallgatva és mindenki rakassa össze magának, ahogy akarja.
Ezzel a 100 kilós batárral mit lehet csinálni egy átlag magyar nappaliban? Vegyek hozzá egy budai villát is?
A régi dobozoddal - amit eladtál - mi volt a tapasztalat? Az az irány nem lenne jobb?

[Luxor Audio]

Én nem akarom, hogy zenehallgatás közben egy készülék fogjon meg, ezt inkább a zenétől várom el, a készülék maradjon észrevétlen!

Igen, pont ez a lényeg. Számomra ott, akkor az a rendszer a Danley dobozokkal hangügyileg nem maradt észrevétlen. De mondom, lehet, hogy nem a hangsugárzók miatt volt ez, simán lehet az én hibám is.

Nem hiszem, hogy bármiben is hibáztál volna. Sokszor mondtuk, hogy nem HiFi demózás miatt vagyunk ott, nem készülékeket akarunk reklámozni, sokkal inkább tájékoztatni, informálni akartuk a látogatókat, no meg kirángatni őket a szokásos HiFi zárványokból.

No de legyen némi ontopik tartalom is:

Épül nálam egy új szépség. Az embermagasságú, kb 100 kg súlyú dobozokban nem kevesebb, mint 9 db Wilson Benesch Tactic mély/közép és SB Acoustics Satori dómsugárzó ügyködik majd. A dobozok már készülnek, az alkatrészek is megvannak, valamikor ősszel talán már muzsikálni fognak.

[denesdr]

Én nem akarom, hogy zenehallgatás közben egy készülék fogjon meg, ezt inkább a zenétől várom el, a készülék maradjon észrevétlen!

Igen, pont ez a lényeg. Számomra ott, akkor az a rendszer a Danley dobozokkal hangügyileg nem maradt észrevétlen. De mondom, lehet, hogy nem a hangsugárzók miatt volt ez, simán lehet az én hibám is.

[Luxor Audio]

Aztán bár nem annyira ide tartozik, de pl nekem a tavalyi Hifi Show-n kiállított nagy Danley monitorok hangja kifejezetten nem tetszett (lehet, hogy nem a hangsugárzók hibája volt, passz), pedig méréspárti vagyok, de hiába a szép átvitel stb, ha egész egyszerűen nincs a hangban semmi ami megfogjon, akkor megette a fene az egészet szvsz.

A Danley hangdobozokat azért választottuk, mert képesek voltak megmutatni azt a dinamika átfogást, ami a felvételeink jellemzője volt. HiFi hangdobozokkal abban a teremben nem sokra mentünk volna.

Én nem akarom, hogy zenehallgatás közben egy készülék fogjon meg, ezt inkább a zenétől várom el, a készülék maradjon észrevétlen!

[denesdr]

Amúgy nekem tetszett süti hangsugárzójának megszólalása (méréseket akkor még nem láttam róla, szóval nem volt az esetleges mérésből eredeztethető előítéletem), ami nyilván nem tökéletes, de szerintem olyan jelenleg nem létezik akármennyi pénzért sem (legalábbis abszolút értelemben véve), de ha létezne is, nem garantált, hogy tetszene rajta az éppen lejátszott felvétel, mert ugye a felvételek sem tökéletesek (vagy tökéletes rögzítései az eredeti hangnak).

Aztán bár nem annyira ide tartozik, de pl nekem a tavalyi Hifi Show-n kiállított nagy Danley monitorok hangja kifejezetten nem tetszett (lehet, hogy nem a hangsugárzók hibája volt, passz), pedig méréspárti vagyok, de hiába a szép átvitel stb, ha egész egyszerűen nincs a hangban semmi ami megfogjon, akkor megette a fene az egészet szvsz.

[denesdr]

De, ki lehet zárni akár teljesen is, kérdés, hogy milyen rövidre vesszük az időkapuzást és milyen távol vannak a helyiségben a reflexiós pontok a mérési távolsághoz képest. Minél rövidebbre vesszük az időkaput, annál közelebb lehetnek a környezeti reflexiós pontok, viszont annál magasabbra kerül az értékelhető alsó frekvencia. A korábbi kommentben látható mérések azt hiszem 3 ms (de lehet, hogy 5, már nem emlékszem pontosan) kapuzási idővel készültek. Az impulzusválaszon szépen látszott, hogy a hangsugárzó már "lenyugodott" és ezután mikor lépett be az első szobai reflexió (ami ugye már az időkapun kívülre esett).

Igen, csak hát a basszus- és középsávban a hullámfront megszületése után 3ms elteltével még bőven mocorog a membrán, meg a dobozban a levegő, meg a belső visszaverődések igyekeznek kifelé a membránon át. Ha meg nagyobbra veszed az időablakot, befutnak az első teremreflexiók. Ezért nem oldja meg minden szobai problémánkat a kapuzott mérés.

Nem mondtam, hogy minden problémát megold az időkapus mérés. Aki nem tud mérni süketszobában vagy mondjuk egy csendes udvaron egy létra tetején, annak nem marad más mint a rövid időkapus szobai mérés, ami szerintem, meg mások szerint is jól használható, az ismert korlátaival együtt.
De ahogy mondtam, a feltöltött mérések impulzusválaszain látszott, hogy a hangszórók már nem nagyon mocorognak és tisztán kivehető volt, hogy mikor lép be az első teremreflexió.

[sutemenyx]

Nem véletlenül mondtam, hogy simítatlan vagy alacsony simítású méréseket senki sem tesz közzé...

Mondhatni mást sem teszek már vagy 2 évtizede.

És hol teszed közzé?

[Luxor Audio]

De, ki lehet zárni akár teljesen is, kérdés, hogy milyen rövidre vesszük az időkapuzást és milyen távol vannak a helyiségben a reflexiós pontok a mérési távolsághoz képest. Minél rövidebbre vesszük az időkaput, annál közelebb lehetnek a környezeti reflexiós pontok, viszont annál magasabbra kerül az értékelhető alsó frekvencia. A korábbi kommentben látható mérések azt hiszem 3 ms (de lehet, hogy 5, már nem emlékszem pontosan) kapuzási idővel készültek. Az impulzusválaszon szépen látszott, hogy a hangsugárzó már "lenyugodott" és ezután mikor lépett be az első szobai reflexió (ami ugye már az időkapun kívülre esett).

Igen, csak hát a basszus- és középsávban a hullámfront megszületése után 3ms elteltével még bőven mocorog a membrán, meg a dobozban a levegő, meg a belső visszaverődések igyekeznek kifelé a membránon át. Ha meg nagyobbra veszed az időablakot, befutnak az első teremreflexiók. Ezért nem oldja meg minden szobai problémánkat a kapuzott mérés.

[sutemenyx]

@sutemenyx!

Te ezzel a hangsugárzóval fejlesztesz, tesztelsz audio eszközöket?

Meg mégegy ugyanilyennel. De ne izgulj, az SCM150-en is van pogó, csak az agyonsimított görbén kevésbé látszik. Nyugodtan megszorozhatod 2-vel a keskeny ugrálások amplitudóját:
IMG_7818.jpeg

Nem véletlenül mondtam, hogy simítatlan vagy alacsony simítású méréseket senki sem tesz közzé, mert az bizony szarul néz ki.

És akkor ez még a legkevésbé problémás (nem problémás) dobozok egyike. Majd keresek mást is, ami gyári.

Szerintem sokan örülnének, lehet te is, ha a saját hangsugárzójuk, csak nyomokban tartalmazná ezt a görbét.

Valóban, és valóban örülnék is. Csupán csak arra akartam rávilágítani, hogy a tiéd átvitele sem egy egyenes vonal, és főleg nem, ha még simítva sem lenne. Ezzel együtt persze nyilván jobb, mint az enyém, vagy mint sok más egyéb -akár drága- gyári hangsugárzóé.

[denesdr]

A neve time-gating vagyis időkapus mérés, amivel ki lehet szűrni a szobai visszaverődéseket, így megtudhatjuk a hangsugárzónk saját, szobától független átvitelét, hátránya a technikának, hogy a mérés alsó határfrekvenciája korlátolt.

Hogy érted ezt a korlátot? Nyilván nem REW-vel, de elég sok kapuzott mérést követtem már el a basszus sávban. Sajnos a reflexiókat nem lehet vele teljesen kizárni.

De, ki lehet zárni akár teljesen is, kérdés, hogy milyen rövidre vesszük az időkaput és milyen távol vannak a helyiségben a reflexiós pontok a mérési távolsághoz képest. Minél rövidebbre vesszük az időkaput, annál közelebb lehetnek a környezeti reflexiós pontok, viszont annál magasabbra kerül az értékelhető alsó frekvencia. A korábbi kommentben látható mérések azt hiszem 3 ms (de lehet, hogy 5, már nem emlékszem pontosan) kapuzási idővel készültek és látható, hogy a használható alsó frekvencia 350 Hz körül lett. Az impulzusválaszon szépen látszott, hogy a hangsugárzó már "lenyugodott" és ezután mikor lépett be az első szobai reflexió, ami ugye már az időkapun kívülre esett, így ez utóbbi hatását a hangnyomásgörbe nem tartalmazza.

[Vinkler]

@sutemenyx!

Te ezzel a hangsugárzóval fejlesztesz, tesztelsz audio eszközöket?

Meg mégegy ugyanilyennel. De ne izgulj, az SCM150-en is van pogó, csak az agyonsimított görbén kevésbé látszik. Nyugodtan megszorozhatod 2-vel a keskeny ugrálások amplitudóját:
IMG_7818.jpeg

Nem véletlenül mondtam, hogy simítatlan vagy alacsony simítású méréseket senki sem tesz közzé, mert az bizony szarul néz ki.

És akkor ez még a legkevésbé problémás (nem problémás) dobozok egyike. Majd keresek mást is, ami gyári.

Szerintem sokan örülnének, lehet te is, ha a saját hangsugárzójuk, csak nyomokban tartalmazná ezt a görbét.

[sutemenyx]

Nemtudom, ez teljesen szemből történt

Azt gondoltam, hogy szemből mértél de függőleges irányban ha különböző magasságban mérsz, több utas doboz esetén ilyesmit láthatsz mérve:

YPVGlUC.png

Ami ugye a váltás környékén van.

Holnap, vagy holnapután majd megnézem, hogy milyen különböző magasságokon. Kösz a tippet!

[Luxor Audio]

A neve time-gating vagyis időkapus mérés, amivel ki lehet szűrni a szobai visszaverődéseket, így megtudhatjuk a hangsugárzónk saját, szobától független átvitelét, hátránya a technikának, hogy a mérés alsó határfrekvenciája korlátolt.

Hogy érted ezt a korlátot? Nyilván nem REW-vel, de elég sok kapuzott mérést követtem már el a basszus sávban. Sajnos a reflexiókat nem lehet vele teljesen kizárni.

[sutemenyx]

“Süti, a büdös életben nem fogja semmiben megközelíteni az RFT meg a Greencone az ATC-ket, semelyiket. Még 1x, semmiben. Se torzításban, se linearitásban, se energia egyensúlyban, sem a nagyobbakat terhelhetőségben, sem műfajfüggetlenségben.”

De főleg, B-osztályú torzításban nem! A terhelhetőségben igazad van, viszont az nem is cél.

“Az emberiségnek komolyabb gondjai is vannak, amik megoldásra várnak.”

Valamit hagyni kell másoknak is.


“Nem lehet az RFT-ből normális mélyet kivenni, mert ha lesz elég, akkor borzalmas lesz az impulzusválasza, ha viszonylag normális lesz az impulzusválasza, nem lesz mélye.”

Hát eddig nem tűnik úgy. Éppenséggel ez a néhány görbe a szoba közepén lévő sugárzóról készült, ami mélyátvitel szempontjából hálátlan lokáció. A másiknak másmilyen az alja. Az állóhullámokat leszámítva a mélyátvitelben nincs semmilyen reális probléma.

“Nincs magasa, ami van, az torz. A Jó magas hangokhoz könnyű merev membrán kell. “

Éppenséggel könnyű is meg merev is. Na nem annyira, mint egy berillium dóm, de szerencsére fém hangja sincs.

“A Greencone-nal nem lehet elváltani, a váltási frekvencia környéke mindig borzalmas torz és hiányos is lesz, nem ér össze az átvitelük rendesen.”

Hát igen, ez technikailag a legnagyobb probléma. Én a jövőbelátáshoz viszont nem vagyok elég merész, így inkább próbálkoznék még kicsit.


“Nem érdemes belefeccölni 1 perc energiát se. Kell egy jó alap, ha nincs megfelelő mérőparkod, ismereted, gyakorlatod (leginkább évtizedes, hogy jó is legyen), akkor valami olyan kész doboz, ami nagyvonalakban tetszik, aztán azt szét lehet még tekerni csoda kondikkal meg drótokkal.”

Kár volt leírnod, privátban már kifejtettem a véleményem. Megfordult nálam elég sok hangfal, és én is megfordultam jópárnál. Jelen pillanatban 3 olyan hangsugárzót tudok mondani, amiért talán venném a fáradtságot, hogy elcipeljem haza meghallgatni, de azokra sincs igazán egyikre sem esély, hogy meg is vásárolnám. Ott már eleve számomra értelmét veszti a dolog, ha el kell gondolkozni, hogy milyen alkatrészeket kéne kicserélni a váltóban. Én nem elfűteni akarom az erősítőből kijövő energiát, hanem meghallgatni. Az sem érdekel, ha van benne 6-8dB esés valahol, azt én lesz@rom. A torzítás jobban érdekel meg a fázismenet, azokon még lehet dolgozni.

Az aktív ATC SCM150 egy remek hangfal, tényleg, tök szuper. Jó is lenne, de egyetlen hibája van, amiért nekem mégsem felel meg: nem elég jók benne az erősítő modulok

[Luxor Audio]

Nem véletlenül mondtam, hogy simítatlan vagy alacsony simítású méréseket senki sem tesz közzé...

Mondhatni mást sem teszek már vagy 2 évtizede.

[denesdr]

Nemtudom, ez teljesen szemből történt

Azt gondoltam, hogy szemből mértél de függőleges irányban ha különböző magasságban mérsz, több utas doboz esetén ilyesmit láthatsz mérve:

YPVGlUC.png

Ami ugye a váltás környékén van.

Amennyiben a hangszórók függőlegesen elrendezésben vannak! :)

[denesdr]

Nem véletlenül mondtam, hogy simítatlan vagy alacsony simítású méréseket senki sem tesz közzé, mert az bizony szarul néz ki.

Tulajdonképpen lehet rendesen simítatlanul is mérni/használható görbéket kapni, van rá technika akkor is, ha nem süketszobában mérünk. A neve time-gating vagyis időkapus mérés, amivel ki lehet szűrni a szobai visszaverődéseket, így megtudhatjuk a hangsugárzónk saját, szobától független átvitelét, hátránya a technikának, hogy a mérés alsó határfrekvenciája korlátolt.
Az alábbi két ábrán a saját dobozom simítatlan on-axis átvitele 1 méter távolságból, az első képen normál polaritással az eredő és a váltásban résztvevő hangszórók saját görbéi, a másodikon a fordított polaritású átvitel összevetése a normál polaritásúval (reverse null test), aztán itt van még az on-axis átvitel fázissal és a fordított polaritású átvitel szintén fázissal. Az említett alsó frekvenciakorlát is jól látható a grafikonokon.

mid-high_xo_gated.jpg (58.13 KiB) Megtekintve 1924 alkalommal

reverse_null+normal_polarity.jpg (60.63 KiB) Megtekintve 1924 alkalommal

fr+ph.jpg (57.91 KiB) Megtekintve 1924 alkalommal

reverse_null.jpg (61.85 KiB) Megtekintve 1924 alkalommal

[fererencz]

Nemtudom, ez teljesen szemből történt

Azt gondoltam, hogy szemből mértél de függőleges irányban ha különböző magasságban mérsz, több utas doboz esetén ilyesmit láthatsz mérve:

Ami ugye a váltás környékén van.

[sutemenyx]

Most csináltam egy újabb mérést

Nem lehet, hogy nem a doboznak/hangszóróknak kedvező irányból mérsz? Ahol az a csúnya beszakadás volt, az nekem hasonló arra, mint egyes dobozok "off-axis" átvitele. Szóval én mérnék szemben a dobozokkal, de különböző (5-10cm különbséggel) magasságban.

Nemtudom, ez teljesen szemből történt