Streaming szolgáltatók és ami velük kapcsolatos / Tidal, Spotify stb...

[Luxor Audio]

Aszpirin kartárs, gyorsan tisztázzuk a félreértést! A számomra meglepő reakciód az volt, hogy szerinted népszerűsíteni akarom a Qobuz-t. Nem akarom, értelme sem lenne. A 25 €-s árral kapcsolatban pedig azt írtam, hogy nem tudom, honnan vetted. Ez azóta kiderült. Így már talán minden tiszta. Peace!

[Aszpirin]

Meglep, hogy részedről is ez a reakció soraimra, de egyáltalán nem szándékozom a Qobuz szolgáltatását népszerűsíteni, pláne hogy Magyarországon nem lehet előfizetni rá. Miért is tenném? Inkább csak infónak szántam, hogy nem lehetetlen nálunk sem használni és részemről egyelőre jobbnak tűnik, mint a Tidal/MQA.

Én egy angol barátom segítségével, az ő adatait használva regisztráltam Londonban. Volt egy régi Qobuz fiókom USA címmel, de ezt nem tudtam idehaza használni, érthetetlen módon még Londonban sem, ezért kellett új fiókot csinálni. Nem tudom, a 25 € díj honnan jött nálad és hogy kinek mennyit ér egy ilyen szolgáltatás, angliai árakon a Qobuz Studio Solo csomag 10 font, a Sublime Solo 15 font, ami a Tidal magyar áraihoz képest kissé magasabb (5e Ft versus 3e Ft), de nyugaton a Qobuz olcsóbb, mivel ott a Tidal magasabb (20 font) díjat szed. Amúgy szerintem a Qobuz itteni jelenlétének egyik akadálya a Tidal kelet-európai féláras kampánya, ezzel talán nem akar versenyezni a Qobuz, ilyen olcsón nem akarják adni a szolgáltatásukat, amit én meg is értek.

Ha megvan az élő Qobuz fiók, a csomagokra akár magyar bankkártyával is elő lehet fizetni, tehát akár egy külföldi kirándulás során is be lehet regisztrálni, vagy nyugaton élő ismerőst megkérni rá, minden mást lehet itthonról intézni. Ha valakinek kell, tudok segíteni én is, de ezt már félve írom le, mert biztosan ebbe is belelát majd valaki valami sötét dolgot.

A saját asztali lejátszó szoftverük gond nélkül telepíthető és működik Budapesten Windows és MAC rendszeren is, a Roon is csont nélkül kezeli a Qobuz tartalmakat, csak a mobil applikációval van kis gond, mert a Google Play áruház nem engedi telepíteni ebben a régióban. Ám ezt is meg lehet oldani, én letöltöttem az APK csomagot és manuálisan telepítettem, onnan kezdve csont nélkül megy a telefonon is, az autó hangrendszerére is rá tud csatlakozni, ami nálam fontos szempont volt. Igény szerint állítható a mobil alkalmazásban a stream felbontása, így el tudom hagyni a Spotify néha elég gagyi minőségét az autóban is, tehát a Qobuz nálam ki tudja váltani a Tidal és Spotify előfizetést is, szóval még olcsóbban is kijövök vele, miközben jobb minőséget kapok.


Qobuz.jpg

Nem volt semmi negatív a rekaciómban, legalábbis nem szándékoztam, csak felhívtam az itthoni Qobuz-buktatókra a figyelmet. A Qobuznál még a tavaly külön volt a high-res streaminget tartalmazó csomag, amit 25 euróért adtak, ezt akár számlával is tudom neked bizonyítani (de gondolom nincs okod nem elhinni, mert nem hiszem, hogy úgy ismersz, mint aki a levegőbe beszél). Ezért írtam a 25€-t. 15€-ért ők akkor az egyéni CD-minőségű csomagjukat adták, és nem voltak “családi” és “duó” csomagok sem. Német regisztrációval tuti nem volt ilyen. Valamikor az elmúlt égy-másfél év folyamán (gondolom a konkurrencia hatására) úgy tűnik kivezették a low-res és CD-minőségű csomagjaikat, maradt a Studio (így hívták régebb a 25€-s csomagot) és a Sublime, ami letöltési kedvezményt ad (de ez csak azoknak éri meg, akik elég sok fevételt vásárolnak meg letöltésre, mert Sublime csomaggal sem ingyenesek a letöltések). Valamint bevezették a Duo és Family csomagváltozatokat, ezek +1 illetve +5 meghívó kiküldésére jogosítanak fel, így a “családtagok” külön accounttal fognak rendelkezni, de az anyagiakat a fő-regisztráló rendezi.

Én németországi tartózkodásom alatt regisztráltam a Qobuzra, a regisztráció során már kérte a fizetési módot, és bankkártyás fizetésnél NEM fogadott el magyar bankkártyát. Kiírta, hogy a kártyakibocsátó német kell legyen. Paypal-lal viszont ment a trükk, akkor (még) nem ellenőrizték a Paypal mögötti kártya kibocsátóját ill. a Paypal-fiók tulajdonosának adatait. Amikor Paypal-lal fizetsz elő valamire, akkor a háttérben létrejön egy ún. számlázási megállapodás, ezt eléggé elrejtve ugyan, de a Paypal-ba belépve is megtalálhatod a Beállítások alatt böngészve. A Qobuz esetében ennek a leírása “ Autorisation de facturation Qobuz.com” (ez francia nyelven van, de így szerepel nálam). Ha ez már megszületett, akkor él is, amíg fel nem mondod, és ezért tudtam innentől itthoról is újra meg újra előfizetni Paypal-lal. Egyszerűbben: a sikeres regisztrációig kell eljutni PayPal-lal, utána már akár le is mondhatod a Qobuzt (csak a reget ne szüntesd meg), mert azzal a reggel és Paypallal újra és újra elő tudsz már fizetni, ugyanis az előfizetés felmondásánál nem törlődik az “Autorisation de facturation”, és az új előfizetésnél láthatóan a korábbi “Autorisation de facturation” megléte elég.

A regisztrációt (amit ne tévesszünk össze az előfizetéssel, és az előfizetés megszüntetésével a reg nem szűnik meg) viszont megnehezítették. Már nem lehet Revolut-tal sem (Robitól származó infó) regisztrálni, illetve a Paypal mögötti személy illetékességét is ellenőrzik az “Autorisation de facturation” létrehozásánál. Legalábbis ez volt a helyzet a tavalyi utolsó ilyen irányú próbálkozásnál, és ha addig szigorítottak, nem hiszem, hogy azóta lazítottak volna. Én bevallom, még nem találkoztam olyan szolgáltatóval, amely ennyire komoly technikai háttérrel próbálta meg távol tartani a “nem támogatott” országokban élőket.

Nekem amúgy egyáltalán nincs ellenérzésem a Qobuz iránt, olyannyira, hogy most, hogy a régi regemmel sikerült egy Studio Duo előfizetést indítani (és van már “párom” is), az új árakat látva gondolkodás nélkül váltottam Qobuzra, és a Tidal-t lemondom (a HRA-n féléves az előfizu, annak lejárta még odébb van pár hónappal, addig van időm eldönteni, hogy érdemes-e megtartanom - egyébként ők is olcsítottak, korábban 99€ volt egy félév, most már csak 79€). Megjegyzem (friss infó tőlem, elsőkézből ), hogy a Qobuz a Studio Duo második regjének elindításakor kötelezővé teszi a lakcím megadását, és a második account használója is ugyanazzal a lakcímmel kell rendelkezzen - de úgy tűnik, a megadott infók valóságtartalmát /egyelőre/ nem ellenőrzik. ki tudja, meddig…

[wittao]

Nekem élő Qobuz fiókot nem sikerült külföldön magyar bankkártyával regisztrálni.
Beszélgettem velük idén Münchenben, nem tervezik a hazai bővítést, megvan a maguk stratégiája, azt követik ilyen téren. Hogy ez jó-e nekik nem tudom, nekünk biztosan rossz...

[Luxor Audio]

Ezennel megkövete Fapacit, mert most első felindulásból aktiváltam ismét a Qobuz-előfizetést, és most láto, hogy jelentősen levitték az áráat (illetve bevonták a korábbi drága Hi-Res előfizetésüket az olcsóba), így egy Studio Solo már csak 15€, a Studio Duo pedig 20€.

No akkor már azt is tudjuk, hogy UK-ban érdemes regisztrálni

[Luxor Audio]

Nem a streameléssel van gond (azzal is volt korábban, nálam gyakran akadozott, de ez ma már nem jellemző), ha valahogy sikerül előfizetned magyarként, vagy korabbról maradt regisztrációd, akkor már megy a streamelés gond nélkül, csak épp az új regisztráció/előfizetés majdnem lehetetlen (volt???). A másik bibi az ára: a 25 euró, vagyis több mint havi 10ezer forint - valljuk be - nálunk nehezen versenyképes a Tidal-“családtagok” párszáz forintos havi költségével, de még én is úgy láttam, hogy egy egyéni Tidal és egy HRA előfizetés is összességében jobban megéri, mint a Qobuz. Erről már többször is írtam itt, mert talán én voltam itt azon nagyon kevesek egyike, aki részletes beszámolókat írt a különböző szolgáltatókkal végzett többhónapos tesztekről. Szóval örülök, hogy népszerűsíted a Qobuzt, mert amúgy tényleg az általam ismert jelenlegi legjobb szolgáltatás az audiofülek számára, ha a minőséget, választékot nézzük - csakhogy itthon több szempontból is nehezített pálya. Ezért is érdeklőtem, hogy tervezitek-e a HRA-megjelenést is az MRC-kiadványokhoz - a Hunnia Records ezt következetesen megteszi, elég sok kiadványuk fenn is van már 24/192 FLAC-ban, szóval nem lenne lehetetlen. A Qobuz biztos fasza dolog, de itt sajnos hiába népszerűsíted, hacsak nem hozza be végre hivatalosan is a szolgáltatását kis hanzánkba.

Ami a sávszélesség-dolgot illeti, ezt is teszteltem: kb 11Mbps a legnagyobb Qobuz-felbontáshoz is elég már, ennyi sávszélesség pedig Magyarországon már elég kevés helyen okoz problémát (kedvenc kormányunk ugye már rég meghirdette a programját, ami minimum 30Mbps-t céloz meg minden magyar településen), és ennyi kábelneten is bőven tud jönni (nekem 120Mbps is volt kábelneten, igaz az Budapesten). Ez az én isten háta mögötti kis falumban pl. már annyira sikeres, hogy 2 Mbps-es internetem van itthon (ez persze optikán), immár 2 éve.Jelentkezzen itt, akinél otthon nem éri el a vezetékes net a 11Mbps-t. A 4G-vel sem kérdéses már ez a sávszélesség, és ugye 3G már a múlté…

Meglep, hogy részedről is ez a reakció soraimra, de egyáltalán nem szándékozom a Qobuz szolgáltatását népszerűsíteni, pláne hogy Magyarországon nem lehet előfizetni rá. Miért is tenném? Inkább csak infónak szántam, hogy nem lehetetlen nálunk sem használni és részemről egyelőre jobbnak tűnik, mint a Tidal/MQA.

Én egy angol barátom segítségével, az ő adatait használva regisztráltam Londonban. Volt egy régi Qobuz fiókom USA címmel, de ezt nem tudtam idehaza használni, érthetetlen módon még Londonban sem, ezért kellett új fiókot csinálni. Nem tudom, a 25 € díj honnan jött nálad és hogy kinek mennyit ér egy ilyen szolgáltatás, angliai árakon a Qobuz Studio Solo csomag 10 font, a Sublime Solo 15 font, ami a Tidal magyar áraihoz képest kissé magasabb (5e Ft versus 3e Ft), de nyugaton a Qobuz olcsóbb, mivel ott a Tidal magasabb (20 font) díjat szed. Amúgy szerintem a Qobuz itteni jelenlétének egyik akadálya a Tidal kelet-európai féláras kampánya, ezzel talán nem akar versenyezni a Qobuz, ilyen olcsón nem akarják adni a szolgáltatásukat, amit én meg is értek.

Ha megvan az élő Qobuz fiók, a csomagokra akár magyar bankkártyával is elő lehet fizetni, tehát akár egy külföldi kirándulás során is be lehet regisztrálni, vagy nyugaton élő ismerőst megkérni rá, minden mást lehet itthonról intézni. Ha valakinek kell, tudok segíteni én is, de ezt már félve írom le, mert biztosan ebbe is belelát majd valaki valami sötét dolgot.

A saját asztali lejátszó szoftverük gond nélkül telepíthető és működik Budapesten Windows és MAC rendszeren is, a Roon is csont nélkül kezeli a Qobuz tartalmakat, csak a mobil applikációval van kis gond, mert a Google Play áruház nem engedi telepíteni ebben a régióban. Ám ezt is meg lehet oldani, én letöltöttem az APK csomagot és manuálisan telepítettem, onnan kezdve csont nélkül megy a telefonon is, az autó hangrendszerére is rá tud csatlakozni, ami nálam fontos szempont volt. Igény szerint állítható a mobil alkalmazásban a stream felbontása, így el tudom hagyni a Spotify néha elég gagyi minőségét az autóban is, tehát a Qobuz nálam ki tudja váltani a Tidal és Spotify előfizetést is, szóval még olcsóbban is kijövök vele, miközben jobb minőséget kapok.

Qobuz.jpg (154.89 KiB) Megtekintve 2101 alkalommal

[rTom]

Amugy ez miert uzlet a qubuz-nak, hogy mas orszagakbol nem lehet regisztralni vagy streamelni?

Serge Latouche: A nem növekedés diszkrét bája

[tottyi]

Amugy ez miert uzlet a qubuz-nak, hogy mas orszagakbol nem lehet regisztralni vagy streamelni?

[Aszpirin]

A másik bibi az ára: a 25 euró, vagyis több mint havi 10ezer forint - valljuk be - nálunk nehezen versenyképes a Tidal-“családtagok” párszáz forintos havi költségével, de még én is úgy láttam, hogy egy egyéni Tidal és egy HRA előfizetés is összességében jobban megéri, mint a Qobuz.

Ezennel megkövetem Fapacit, mert most első felindulásból aktiváltam ismét a Qobuz-előfizetést, és most látom, hogy jelentősen levitték az árát (illetve bevonták a korábbi drága Hi-Res előfizetésüket az olcsóba), így egy Studio Solo már csak 15€, a Studio Duo pedig 20€.

[gomolalaci]

A senki az tulzas, de alapvetoen azokat a Tidal felhasznalokat erdekli akik kulon hajlandoak is fizetni erte. Az mas kerdes hogy ki es miert hasznalja a Tidalt, kulfoldon sok esetben a Qobuz hianya az egyik ok, itthon meg az hogy lehet nepes csaladokat osszevalogatni nagyjabol barhonnan es igy talan csak egy fel kilo kenyer arat kell a streamingre aldozni havonta.

A Tidal idehaza nagyon jó hírnevet kapott évekkel ezelőtt, gyakorlatilag az egyetlen valódi HiFi streaming szolgáltatásként terjedt el a köztudatban. Az MQA kb ugyanez, valami modern dolog, tehát sokan rácsapnak, mint a házimozinál az új audio/video formátumokra. Érdemi minőségi előnyt nem igazán hozott egyik sem, de a kereskedelmi forgalmat szépen megdobták, pl. MQA feldolgozás nélküli DAC-ot jóval nehezebb eladni manapság, valamiért sokan ragaszkodnak ehhez a képességhez még akkor is, ha előnyét egyáltalán nem hallják. (Hallotta már egyáltalán valaki?)

A Qobuznál is van Solo, Duo és 6 főig használható családi csomag. Bár bizarrnak tartom, mikor idegenek családot alapítanak pár száz forintos spórolás érdekében, bevallom, én is duo csomagban használom a Qobuz-t, mert csak így férek hozzá egy külföldi barátommal közösen, mivel idehaza nem lehet előfizetni rá és a francia vezetőség nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ez így is marad jó ideig. A Tidal kicsit olcsóbb (legalábbis nálunk, mert nyugaton drágább a Qobuznál), mégis megszüntettem az előfizetésem, mert az MQA őrület ellenszenvessé tette a szolgáltatást, ez valamennyire elvi kérdés is nálam. A Qobuznál mindenki megkapja a szoftveres manipuláció nélküli, nagy felbontású, lossless műsorokat is, mivel csak egyféle minőségi szint van náluk (Qobuz Studio), a nagyobb Sublime csomag csak a letölthető albumok vásárlásánál ad előnyt. Bár az sem butaság, ha valaki pár hónapra az utóbbit választja, letölti a kedvenc muzsikáit HD minőségben, aztán vált az olcsóbb Studio csomagra az újdonságok és ismeretlen zenék miatt. Lehet, hogy én is meglépem ezt.

Mert hogy sokkal több HD tartalom (jelenleg kb félmillió natív nagyfelbontású album) van a Qobuznál, a szaksajtóban olvasható hírek szerint minden zenei streaming szolgáltatás előtt járnak ebből a szempontból és az előnyük folyamatosan nő. Szintén szimpatikus, hogy útközben, pl. autóban használva be lehet állítani a sávszélességet (MP3, CD, HD), hogy ne zabálja le két nap alatt a mobilnet havi keretét, de otthon, kábeles hálózaton ki lehet használni a HD felbontást.

Nekem a Tidal 1500 Ft.-os előfizetése elegendő, szeretem hallgatni.

[Aszpirin]

.
Mert hogy sokkal több HD tartalom (jelenleg kb félmillió natív nagyfelbontású album) van a Qobuznál, a szaksajtóban olvasható hírek szerint minden zenei streaming szolgáltatás előtt járnak ebből a szempontból és az előnyük folyamatosan nő. Szintén szimpatikus, hogy útközben, pl. autóban használva be lehet állítani a sávszélességet (MP3, CD, HD), hogy ne zabálja le két nap alatt a mobilnet havi keretét, de otthon, kábeles hálózaton ki lehet használni a HD felbontást.

Ez mind szép és jó, csakhogy van itt egy bibi (khm, nem is egy, de egy igen fontos), ami legalábbis itt volt még egy fél éve (ezért is volt pár hónapja egy olyan kérésem, hogy ha találkoztok a Qobuz képviselőivel, akkor kérdezzetek rá): hogy itthonról nem lehet(ett?) Qobuzra előfizetni. Nekem még sikerült kicseleznem VPN-nel és PayPal-lal, így - lévén Qobuz-regisztrációm, és mivel németnek hisznek - többször is volt előfizetésem, és most is meg tudnám újítani. De ismerek olyan fórumtársat, aki utánam már sehogy sem tudta megoldani - itt van közöttünk, nem tisztem elarulni, talán majd ő maga jelzi, hogy javult-e a helyzet nála.
Nem a streameléssel van gond (azzal is volt korábban, nálam gyakran akadozott, de ez ma már nem jellemző), ha valahogy sikerül előfizetned magyarként, vagy korabbról maradt regisztrációd, akkor már megy a streamelés gond nélkül, csak épp az új regisztráció/előfizetés majdnem lehetetlen (volt???). A másik bibi az ára: a 25 euró, vagyis több mint havi 10ezer forint - valljuk be - nálunk nehezen versenyképes a Tidal-“családtagok” párszáz forintos havi költségével, de még én is úgy láttam, hogy egy egyéni Tidal és egy HRA előfizetés is összességében jobban megéri, mint a Qobuz. Erről már többször is írtam itt, mert talán én voltam itt azon nagyon kevesek egyike, aki részletes beszámolókat írt a különböző szolgáltatókkal végzett többhónapos tesztekről. Szóval örülök, hogy népszerűsíted a Qobuzt, mert amúgy tényleg az általam ismert jelenlegi legjobb szolgáltatás az audiofülek számára, ha a minőséget, választékot nézzük - csakhogy itthon több szempontból is nehezített pálya. Ezért is érdeklőtem, hogy tervezitek-e a HRA-megjelenést is az MRC-kiadványokhoz - a Hunnia Records ezt következetesen megteszi, elég sok kiadványuk fenn is van már 24/192 FLAC-ban, szóval nem lenne lehetetlen. A Qobuz biztos fasza dolog, de itt sajnos hiába népszerűsíted, hacsak nem hozza be végre hivatalosan is a szolgáltatását kis hanzánkba.

Ami a sávszélesség-dolgot illeti, ezt is teszteltem: kb 11Mbps a legnagyobb Qobuz-felbontáshoz is elég már, ennyi sávszélesség pedig Magyarországon már elég kevés helyen okoz problémát (kedvenc kormányunk ugye már rég meghirdette a programját, ami minimum 30Mbps-t céloz meg minden magyar településen), és ennyi kábelneten is bőven tud jönni (nekem 120Mbps is volt kábelneten, igaz az Budapesten). Ez az én isten háta mögötti kis falumban pl. már annyira sikeres, hogy 2 Mbps-es internetem van itthon (ez persze optikán), immár 2 éve.Jelentkezzen itt, akinél otthon nem éri el a vezetékes net a 11Mbps-t. A 4G-vel sem kérdéses már ez a sávszélesség, és ugye 3G már a múlté…

[Luxor Audio]

A senki az tulzas, de alapvetoen azokat a Tidal felhasznalokat erdekli akik kulon hajlandoak is fizetni erte. Az mas kerdes hogy ki es miert hasznalja a Tidalt, kulfoldon sok esetben a Qobuz hianya az egyik ok, itthon meg az hogy lehet nepes csaladokat osszevalogatni nagyjabol barhonnan es igy talan csak egy fel kilo kenyer arat kell a streamingre aldozni havonta.

A Tidal idehaza nagyon jó hírnevet kapott évekkel ezelőtt, gyakorlatilag az egyetlen valódi HiFi streaming szolgáltatásként terjedt el a köztudatban. Az MQA kb ugyanez, valami modern dolog, tehát sokan rácsapnak, mint a házimozinál az új audio/video formátumokra. Érdemi minőségi előnyt nem igazán hozott egyik sem, de a kereskedelmi forgalmat szépen megdobták, pl. MQA feldolgozás nélküli DAC-ot jóval nehezebb eladni manapság, valamiért sokan ragaszkodnak ehhez a képességhez még akkor is, ha előnyét egyáltalán nem hallják. (Hallotta már egyáltalán valaki?)

A Qobuznál is van Solo, Duo és 6 főig használható családi csomag. Bár bizarrnak tartom, mikor idegenek családot alapítanak pár száz forintos spórolás érdekében, bevallom, én is duo csomagban használom a Qobuz-t, mert csak így férek hozzá egy külföldi barátommal közösen, mivel idehaza nem lehet előfizetni rá és a francia vezetőség nyilatkozatai alapján úgy tűnik, ez így is marad jó ideig. A Tidal kicsit olcsóbb (legalábbis nálunk, mert nyugaton drágább a Qobuznál), mégis megszüntettem az előfizetésem, mert az MQA őrület ellenszenvessé tette a szolgáltatást, ez valamennyire elvi kérdés is nálam. A Qobuznál mindenki megkapja a szoftveres manipuláció nélküli, nagy felbontású, lossless műsorokat is, mivel csak egyféle minőségi szint van náluk (Qobuz Studio), a nagyobb Sublime csomag csak a letölthető albumok vásárlásánál ad előnyt. Bár az sem butaság, ha valaki pár hónapra az utóbbit választja, letölti a kedvenc muzsikáit HD minőségben, aztán vált az olcsóbb Studio csomagra az újdonságok és ismeretlen zenék miatt. Lehet, hogy én is meglépem ezt.

Mert hogy sokkal több HD tartalom (jelenleg kb félmillió natív nagyfelbontású album) van a Qobuznál, a szaksajtóban olvasható hírek szerint minden zenei streaming szolgáltatás előtt járnak ebből a szempontból és az előnyük folyamatosan nő. Szintén szimpatikus, hogy útközben, pl. autóban használva be lehet állítani a sávszélességet (MP3, CD, HD), hogy ne zabálja le két nap alatt a mobilnet havi keretét, de otthon, kábeles hálózaton ki lehet használni a HD felbontást.

[dbrnsk]

Kis hetvegi szines (igaz az oldal az internet hoskorat idezi).

https://www.audioasylum.com/forums/crit ... 98662.html

Kezdem azt hinni, hogy az MQA a magyar piacról el.
Itthon mindenhol ezt olvasni, hogy képes rá az XY cucc, és ez milyen nagy szám, miközben kb. senki sem használja a világon?

Mert akinek van hallása, annak nincs szüksége rá...

[Alex_Aston]

Kis hetvegi szines (igaz az oldal az internet hoskorat idezi).

https://www.audioasylum.com/forums/crit ... 98662.html

Kezdem azt hinni, hogy az MQA a magyar piacról el.
Itthon mindenhol ezt olvasni, hogy képes rá az XY cucc, és ez milyen nagy szám, miközben kb. senki sem használja a világon?

[gomolalaci]

Nem annyira streaming, de reszben kapcsolodik. A minap neztem az uj albumokat HDtracks-en amikor feltunt hogy szepen betette az mqa oda is labat es most mar valaszthato mint opcio sok albumnal. Mar maga a helyzet is paradoxon, viszont legalabb megoldotta azt a kerdesemet hogy akarom e meg hasznalni barmire is a regisztraciomat naluk :)

Megérkezett az MQAir is

MQA blutooth-on

https://www.mqa.co.uk/newsroom/news/mqair

Lesz@rom az mqa-t még ha levegős is

[vlaca]

Nem annyira streaming, de reszben kapcsolodik. A minap neztem az uj albumokat HDtracks-en amikor feltunt hogy szepen betette az mqa oda is labat es most mar valaszthato mint opcio sok albumnal. Mar maga a helyzet is paradoxon, viszont legalabb megoldotta azt a kerdesemet hogy akarom e meg hasznalni barmire is a regisztraciomat naluk :)

Megérkezett az MQAir is

MQA blutooth-on

https://www.mqa.co.uk/newsroom/news/mqair

[wittao]

Mikorra varhato az aktualis Spotify bejelentes?

[Alex_Aston]

Ebből is látszik talán, hol is van a közízlés, meg persze a minőségre való törekvés.

Mondjuk ez teljesen szubjektív, de szerintem a béka segge alatt...

https://index.hu/fomo/2022/11/11/spotif ... -nmhh-gwm/

Legalább a Bagossy egy kis fény a sötétségben.

[s4tch]

Streaming szolgáltatók minősége közötti különbséghez egy apró lábjegyzet: Wiim Minin (+ Pioneer U05 dac, TMP Ant erősítő, Lua Con Brio dobozok) hallgatok tidalt és amazon musicot (indítottam egy 30 napos próbaidőszakot kíváncsiságból). Ugyanazokat a dalokat egymás után hallgattam az utóbbi másfél órában. Volt itt jazz, pop, metál, klasszikus. Előfordult, hogy a két szolgáltató más bitrátával hozta adott tracket. Nem találtam egyetlen dalt sem, aminél meg tudtam volna különböztetni a két szolgáltatást. Vagy ugyanazt a mastert töltötték fel mindkét helyre, és így mqa nélkül gyakorlatilag ugyanazt a pcm-et kapja a dac, vagy a láncom nem mutat elég részletet, vagy rossz a fülem, vagy előbbiek tetszőleges kombinációja. Mindenesetre ez kényelmes helyzet, marad a tidal a connect miatt.

¯\_(ツ)_/¯

[s4tch]

...De öntsünk tiszta vizet a pohárba! Valaki tényleg összevetett már RedBook, HiRes PCM, DSD és MQA tartalmakat ugyanarról az anyagról, nem Tidalról streamelve és mondjuk nem egy Audioquest Dragonfly vagy iFi akármi kategóriájú eszközön? A 2L azért jutott eszembe, mert náluk elérhetők a különböző formátumok, ha jól tudom.

2L anyagokkal én próbálkoztam itthon összehozni valami számomra értékelhető összehasonlítást. MQA képes dacom nincs, így az pont kimaradt. Windows 11 pc (nem audio pc), foobar + abx plugin, Pioneer U-05, Focal Elear (Clear párnákkal, tehát gyakorlatilag Elex) volt a lánc. Azt mondják, akkor érvényes az abx teszt, ha 16 kört lenyom vele az ember hibátlanul. Én általában hatig jutok max. 1 hibával veszteséges tömörítésekkel (pl. mp3, ogg, aac, opus), utána 10-15 perc szünetet kell tartani, és a következő hatos kör megint hasonlóan sikerül.

A veszteségmentes tömörítéseket képtelen vagyok megkülönböztetni egymástól. Ennek megfelelően nem érdekel a hi-res, örülnék neki, ha a redbook kompromisszummentesen szólna.

Egyébként a hétköznapokban nincs sok bajom a veszteséges tömörítéssel sem. Örömmel hallgatok webrádiókat, az offline tidal playlistjeim az autóba az elérhető leggyengébb minőségben mennek le, és nem szaladtam még le egyszer sem az útról. Korábban, amíg ssd-ről vagy ipodról ment az autóban a zene, addig azt vettem észre, hogy némelyik dalnál volt valami nehezen megfogható, zavaró elem - utólag ellenőrizve mindig azok voltak a 128k vagy 192k mp3-ak. 320-as mp3 hibái a menetzaj mellett már nem tűnnek fel.

A tidal/mqa és a vele kapcsolatos dolgok inkább elvi szinten idegesítenek. Tényleg fölöslegesnek tartom egy licencelendő (fizetős), ráadásul veszteséges tömörítés illetve felskálázás bevezetését, amihez a legjobb eredmény végett nem is elég a szoftveres dekóder, hanem külön hardvert is kell illeszteni, ahelyett, hogy a bevált 16/44.1 pcm streamet hallgatnánk. De ez számomra csak elvi kérdés alapvetően.

Egyébként volt itthon egy időben apple music és tidal előfizetés is. Android telefon, usb dac/amp (vagy a fenti Pioneer, vagy egy AK PEE51) és különböző fej- és fülhallgatók segítségével próbáltam különbséget tenni közöttük. Jobban tetszett az apple music hangja, mintha nyugodtabb, simább lett volna, ezzel együtt maradt a tidal: ez legalább integrálható probléma nélkül a raspberryre épülő hangfalas rendszerbe. A tidal connectet nem adnám fel azért a csak direkt összehasonlításban észlelhető, marginális hangbéli különbségért, amit az apple music nyújtott.

[juliush]

Azt hiszem, elég világosan leírtam, hogy nincs saját tapasztalatom MQA képes DAC híján és valahogy az eddigi tesztekből (már ha szervezett valaki ilyet a környéken) kimaradva. Ha lenne, akkor egyértelmű értékítélettel álltam volna elő.
De hogy mennyire indulatból folyik az egész, jól bizonyítja, hogy valaki, aki - még egyszer - tapasztalat híján, pusztán szubjektív meggondolások alapján nem áll automatikusan be a sorba és tör pálcát (még) az MQA felett, rögtön meggyőzendő, lenyomandó "ellenféllé" válik. Holott nyilvánvaló, hogy Nektek sincs valós, mérvadó tapasztalatotok.
A "bitpazarlás" nem érzelmi reakció, hanem közismert matematikai tény (na jó, némiképp hatásvadász módon tálalva), mégcsak nem is én találtam ki és semmi köze környezeti hatásokhoz. Egyszerűen arról van szó, hogy a valóságban pár bittől úgy 12 bitig dinamikusan változó mennyiségű adattal leírható folyamatot állandó 16-24 biten ábrázolva tároljuk, továbbítjuk, tehát akadhat helye némi kreatívitásnak.
Egyébként meg következetesen nem idéztem és szándékoltan nem véleményeztem senki hozzászólását, csupán a saját gondolataimat fogalmaztam meg az MQA és Tidal között kialakult szerintem egészségtelen viszonyról, sajnos egy meggondolatlanul elejtett célzással fűszerezve az előbbi általam nyilvánvalóan naívan remélt erényeiről és most itt állok, a céltábla közepén...

[audioline]

"Elméletileg egy zene tökéletes reprodukciójához teljesen elegendő a 16 bit 44.1 Khz-en"

Bizony így van. A gyártók/kereskedők/marketingesek szeretnék elhitetni, hogy több kell. Hiszen miről is szól a dolog? :) Van tovább, és tényleg. Csak az a + amit hozzátesz, számomra olyan "másság", oldalra lépés, ami hasonló 1-1 gyári CD korong közötti diferenciához. Emlékszem az SACD korszakra, amikor hibrid lemezeken a normal "réteg" eleve butítva került konzerválásra. Legalább is ugyanazon album hagyományos kiadásához képest. A nagyobb felbontás szándékosan vaxoltabb volt. De nem lett tökéletes. Nem ám. Mesterkélt ízű lett. Hangsúlyozom, számomra. Az MQA vonal is hasonló kicsit, most ez a párhuzam ugrott be. Szóval ha 16/44.1-el is van libabőr, akkor a rendszer rendben van. Lehet élvezni a zenét.

[Aszpirin]

De öntsünk tiszta vizet a pohárba! Valaki tényleg összevetett már RedBook, HiRes PCM, DSD és MQA tartalmakat ugyanarról az anyagról, nem Tidalról streamelve és mondjuk nem egy Audioquest Dragonfly vagy iFi akármi kategóriájú eszközön?

Jaj, vajon miért jut eszembe ennek olvastán a “mit adtak nekünk a rómaiak”?

De hadd kérdezzek vissza? Te megtetted? Ha igen, valószínűleg van anyagod, én pedig szívesen összevetem. Legfeljebb előtte állítok még én is egy-két feltételt a rómaiak ellen: pl. ne egymásból legyenek konvertálva, és ne a 2L kiadványail legyenek :) - na jó, csak viccelek. Tényleg belemennék, sőt, vaktesztbe méginkább, Veled együtt. Érdekes eredményeket borítékolnék

Ami az érzelmi, indulati alapot illeti, ebből biztosan van valamennyi bennem, benned biztosan nincs? Mert a mondataid nem feltétlenül erről árulkodnak (egy szakmainak szánt vitában azzal érvelni, hogy a másik érzelmi alapon vitázik, pont érzelmi megnyilvánulásnak tűnik nekem), sem az olyan szavak, mint “bitpazarló PCM”-bocs, de mire is érv vagy ellenérv ez? Ha a bitpazarlást el akarjuk kerülni (mert pl. “bitzöldek” vagyunk, és az MQA fogja megmenteni a Földet az egyre fogyó bitjeinek elpazarlásától, hogy még egy kis érzelmi töltetet is vigyek bele ), ott van pl. a sokkal hatékonyabb MP3 vagy AAC és tsai. Nos?

Leírhatnád inkább hogy miben nem értesz egyet azzal, amit írtam az előző hsz-ban, és miért.

[juliush]

Nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy a vélemények túlnyomó többsége itt érzelmi, indulati alapon áll, leginkább mások vitriolos tollából származó élményein rugózva. Akinek nem inge, ne vegye magára!
De öntsünk tiszta vizet a pohárba! Valaki tényleg összevetett már RedBook, HiRes PCM, DSD és MQA tartalmakat ugyanarról az anyagról, nem Tidalról streamelve és mondjuk nem egy Audioquest Dragonfly vagy iFi akármi kategóriájú eszközön? A 2L azért jutott eszembe, mert náluk elérhetők a különböző formátumok, ha jól tudom.
Tényleg kíváncsi vagyok - akár magam is részt vennék egy ilyen összehallgatáson!
Arról hogy a Tidal mihez kezd ezzel a technológiával megvan a saját véleményem (cseppet sem hízelgő), de műszakilag nem tartom kizártnak, hogy a rettentően bitpazarló PCM kapacitásának okosabb kihasználásával belekódolhatjuk a folyamatosan változó zenei jel olyan fizikai jellemzőit, amelyek bizonyos pszichoakusztikai vizsgálatok és kutatások szerint pozitív hatással vannak a szubjektíve érzékelt zenei élményre. A stúdióbeli kódolás - disztribúció - otthoni dekódolás teljes láncának szabványosításával meg elég jól kézben tartható a kívánt minőség, legalábbis a digitális-analóg átalakítás kapujáig (talán tovább is? - annyira nem ismerem). A Tidal ott hágja meg aszerintem z egészet, hogy a kódolást nem autentikálja az előadóval (vagy inkább a mastering engineerrel), csupán mezei "konverterként" ráküldi az anyagokra, amit kap.

[Aszpirin]

Kár, mert az MQA-ban az eredeti koncepció szerint alkalmazva többet érzek (bár soha nem volt alkalmam kipróbálni). Azért az érdekes, hogy olyan minőség-orientált kiadó is felvállalta, mint pl. a 2L.

Tudom, mire gondolsz, (egyszer már kifejtetted), de szerintem meg nem hozza azt...

Egyébként mit értesz az "igazán komoly MQA Ready eszköz alatt? Mert szerintem megette a fene, ha ahhoz hogy jól szóljon "igazán komoly" rendszer kell - ami az én fejemben - bocs az nyilvánvalóan téves asszociációért - "igazán drágá"-t is jelent. Általában legalábbis.

Elméletileg egy zene tökéletes reprodukciójához teljesen elegendő a 16 bit 44.1 kHz-en - ezt Te is többször jogosan hangsúlyoztad. Egyrész a 44.1 KHz a Nyquist-Shannon tétel miatt már akkora, ami a legjobb emberi füllel hallható legmagasabb ferkvenciák repordukciójához is teljesen elegendő, másrészt a kvantálási zaj is már mélyen a hallható szint alatt van - elméletileg.
Szóval szerintem az "igazán komoly" rendszer az, ami ezt az elméletet igazán elhanyagolhatóan kis eltérésekkel tudja "valósággá alakítani". Az "igazán komoly" rendszernek tehát nincs szüksége MQA-trükközésre, de még HighRes-re sem.
A fentiek - egyik meggyőződésem szerint - pont azt pofozzák helyre, hogy elég nehéz ilyen "igazán komoly" átalakítót összehozni - az okokat itt lehet és érdemes keresgélni. Pedig az elmélet adott és bizonyított, már csak a gyakorlaton kellene csiszolni.

Minden eddigi tapasztalatom affelé mutat, hogy minél kevésbé "komoly" a rendszer, annál jobban előjönnek a HighRes előnyei. Bár azért nagyon sok tapasztalatom nincs.

De az MQA-val a problémák messze túlmutatnak a vele elérhető hangminőség problémáin. Egyszerűen megkérdőjelezhető a létjogosultsága, illetve csak a köré épített (főleg hardveres) biznisznek van értelme. Ugyanis ugyanezt el lehet érni natív HighRes-szel is, és az igen korlátozott kapacitású CD-k "kikopásának" időszakában már az MQA-CD előnyei sem tudnak érvényesülni. Egyszerűen ezzel elkéstek. A streaming platformon pedig NEM fognak tudni ezzel a formátummal a natív HighRes-t előnyben részesítő szolgáltatókkal versenyezni.

Habár az MQA-ban bőven vannak/lehetnek szakmailag zseniális húzások, sajnos a zsenialitását eléggé durván beárnyékolják a körülötte kialakult vagy körvonalazódó botrányok.

Just my two pence.

[juliush]

Hmmm...nekem egy ideje nagyon úgy tűnik, hogy a Tidal és az MQA egyfajta "halálos ölelésbe" fagyott!
Míg az előbbi a rendelkezésre bocsátandó sávszélességgel kufárkodva, de mégis HiRes játékosként történő legitimizációként használja divatos hárombetűs pecsétként (valójában szerintem a rendszer lényegét meghágva csupán egyfajta "konténer" kódolásként), addig az utóbbi a megfelelő piaci momentum elérése miatt nem tudja nélkülözni. A fejekben meg már teljes az asszociációs lánc, TIDAL = MQA = szar.
Kár, mert az MQA-ban az eredeti koncepció szerint alkalmazva többet érzek (bár soha nem volt alkalmam kipróbálni). Azért az érdekes, hogy olyan minőség-orientált kiadó is felvállalta, mint pl. a 2L.
Valakinek van itt konkrét tapasztalata igazán komoly MQA Ready eszközön, nem streamelt - akár mondjuk 2L - felvételt összevetni ugyanannak a nagyfelbontású változatával?