Általában a hifiről

[supravox]

Pfffffff… Fincsi!

8AD58473-54ED-4056-B04D-6B6DD8841282.jpeg

Ez az Accu 2x45W
A TAD 86dB..
Biztos jó lehet

[mishow]

Ps: Szívesen elmesélném, hogyan változott az évekkel (örgedéssel, éréssel, tapasztalásokkal?) a tárgyakhoz való viszonyom, hogyan jutottam el a mindenféle tárgyakat (óra, LP, CD, könyv, autómodell, stb) gyűjtő emberkéből egyre tudatosabb vásárlóvá és nagy selejtezővé, de ez már tényleg egy másik - bár hallatlanul izgalmas, és szerintem ma egyre aktuálisabb - sztori!

Légy szíves. Mindegy, melyik topikban, csak kérlek, linkeld ide is. Előre is köszönöm.

Figyi, ez nagggyon hosszú történet, és gondolkodtam már azon, hogy egyszer össze kellene szedni, leírni, vagy csinálni belőle standupot. Mindenesetre van pár olyan kanyar benne, amitől Coelho besírna

[Alex_Aston]

Azért az érdekes lesz ,amikor egyszer csak lekapcsolják az Internetet egy mozdulattal....

5 ora szabadido / fo es 1.000.000 uj munkanelkuli. Amugy jo buli lesz.

Nemrég volt a kb. 6? órás FB leállás. Én nem is észleltem, mert nem ott élek. Mégis napokig ment a téma, hogy micsoda gond, és katasztrófa. Mégis mi? Hogy leállt egy oldal? És? Nekem az a gondom, hogy probléma ez sokaknak, ha nem megy pár órát a FB. És egyre jobban függő lesz mindenki, ezt látom sajna.

[Alex_Aston]

Élószóban nálam? A fiatalabb pedig segít felhurcolni és JÓÓÓL elpakolni a CD-ket egy szekrénybe az emeleten?

Ha van felesleges CDd, átveszem, ne foglalja feleslegesen a szekrényben sem a helyet

Én amolyan hagyományos ember vagyok ebben (is). Szeretem a CD-ket hallgatni. Ahogy a könyveket is kézben tartani, és nem pedig tablet, vagy egyéb módon olvasni. Mivé lesz (lett?) a világ, ha nem lesz semminek látszólag, minden valami felhőben csak?

De persze most már én sem úszom meg a netes lejátszó beszerzését, ezt én is látom.

[-CB-]

Ps: Szívesen elmesélném, hogyan változott az évekkel (örgedéssel, éréssel, tapasztalásokkal?) a tárgyakhoz való viszonyom, hogyan jutottam el a mindenféle tárgyakat (óra, LP, CD, könyv, autómodell, stb) gyűjtő emberkéből egyre tudatosabb vásárlóvá és nagy selejtezővé, de ez már tényleg egy másik - bár hallatlanul izgalmas, és szerintem ma egyre aktuálisabb - sztori!

Légy szíves. Mindegy, melyik topikban, csak kérlek, linkeld ide is. Előre is köszönöm.

Élószóban nálam? A fiatalabb pedig segít felhurcolni és JÓÓÓL elpakolni a CD-ket egy szekrénybe az emeleten?

Egy öregedésessel járó megváltozott szokásokról szóló (zenében is) beszélgetés engem is érdekelne, esetleg egy moderátor kijelölhetne rá helyet, illetve lesz nov.5.-én fórum(os) találkozó, akár ott is lehet altopic.

[asebestyen]

Azért az érdekes lesz ,amikor egyszer csak lekapcsolják az Internetet egy mozdulattal....

Ekkor nem az lenne a legnagyobb gondja senkinek, hogy miként fogja kielégíteni kielégíthetetlen audiofil/hígend vágyait.

[arzachel]

Azért az érdekes lesz ,amikor egyszer csak lekapcsolják az Internetet egy mozdulattal....

[s4tch]

Ps: Szívesen elmesélném, hogyan változott az évekkel (örgedéssel, éréssel, tapasztalásokkal?) a tárgyakhoz való viszonyom, hogyan jutottam el a mindenféle tárgyakat (óra, LP, CD, könyv, autómodell, stb) gyűjtő emberkéből egyre tudatosabb vásárlóvá és nagy selejtezővé, de ez már tényleg egy másik - bár hallatlanul izgalmas, és szerintem ma egyre aktuálisabb - sztori!

Légy szíves. Mindegy, melyik topikban, csak kérlek, linkeld ide is. Előre is köszönöm.

[Aszpirin]

Az 5 évvel ezelőtti költözésemkor összepakolt könyvek nagy része a mai napig nem lett kipakolva...

Ismerős helyzet, pedig a költözés nagyszerű lehetőség, hogy megszabaduljunk a tárgyaktól.
[...]

Nálam ez meg is történt, de nem mindenre. Tudod, az a "gyűjtögető" típus voltam, aki sajnál kidobni olyan dolgokat, amelyeknek később még vélten hasznát vehetem. Ez kisebb mértékben, de ma is igaz, egyszerűen nem tudom levetkőzni, hogy dolgokat "túlhasználok", és utána is komoly szellemi erőfeszítésbe kerül kidobni kidobni őket. Ennek mellékhatására a költözéskor ébredtem rá. Egy kis 43 négyzetméteres lakásom volt Budapesten, és ne gondoljátok, hogy zsúfolt volt. De az mindenki tudja, hogy a beépített szekrények, gardróbok milyen irdatlan mennyiségű holmit tudnak szinte látatlanban elnyelni. A kipakolás/dobozolás folyamatában, amikor már harmadszor mentem el költöztetődobozokért a közeli OBI-ba (mert folyton alulbecsültem a mennyiséget, amire szükségem lesz), és már mozdulni sem lehetett a lakásban a dobozoktól, akkor döbbentem rá, hogy ennyi, amit használni szoktam, az úgyis az elsők között került bedobozolásra, ami hátra van, azzal nagyon szőrösszívű leszek. Szó szerint több zsák ruha, cipő, és mindenféle kacat ment újrafelhasznosításra, többek között pl. az egyetemi jegyzeteim, amikről nem is értem, hogy miért gondoltam, hogfy valamikor még életemben szükségem lesz rájuk).

A CD-k viszont más kategória. Nem ragaszkodom én sem hozzájuk, de egyik (kisebbik) részüket még hallgatom, a túlnyomó részük viszont fáradtságosan és elég drágán "összevadászott" darab. A számítógépes lejátszásra már hamarabb rá kelett volna állnom, de akkor még nem volt az a technikám, ami akár egy alsó-középkategóriás CD-lejátszó hangminőségét megközelítette volna, ráadásul vannak elveim, aminek következtében a zenéért mindig fizettem, SOHA nem torrenteztem zenei tartalmat, és a CD-k túlnyomó része még akkor lett beszerezve, amikor a nagykapacitású tárolók épp az optikai korongok voltak, ergo CD-minőségben berippelni valamit (FLAC híján akkor ez még WAV-ot jelentett) egyenlő volt nagymennyiségű háttértár beszerzésével, ami akkoriban még igen komoly és gyorsan értéktelenedő "befektetésnek" számított. Hogy úgy mondjam, a CD-k értéktelenedése messze nem volt annyira nyilvánvaló (ebből is lehet tanulni, és le is vontam a következtetést). 256 kbps MP3-ba berippeltem a könyűzenei cd-im nagy részét (iszonyat mennyiségű munkával), autóbeli és útközbeni (repülőgép, vonat, BKV, stb) használatra. Bár az MP3 ezekben a környezetekben kielégítő (és számomra kihagyhatatlan) élményt nyújtott, otthon továbbra is a CD-ket hallgattam. Komolyzenét MP3-ban csak elvétve, egész egyszerűen azokban a környezetekben/eszközökön, amelyekben MP3 ment (és bevallom: megy ma is sokszor, pedig már a Tidalt is tudom használni) nem volt élvezetes a komolyzene.

Ha előrelátó lettem volna, akkor sem lett volna elég időm minden megvásárolt CD-ről CD-ROM másolatot készítenem, hogy utána rögtön megváljak tőlük.

Így maradtam a CD-hallgatásnál, és ez bár jelentősen alábbhagyott az utóbbi években a számítógépes lejátszási láncomon megejtett relatíve igen komoly fejlesztések és a Tidal és tsai elérhetővé válása nyomán, de kiemelném, hogy nem maradt teljesen abba, mert a számítógépes lejátszás nálam gyakorlatilag kizárólag internet-streamingen alapul, local streaming csak nagyon elvétve, és az is teljesen legális anyagról (ezért nincs pl. NAS-om, és belátható időn belül nem is lesz: egy egyterás 10 éves Apple Time Capsule, amit újan vettem anno, még mindig elég arra, ami van).

De nagyon gondolkodom azon, hogy kész, véget vetek a CD-s korszakomnak. Nem minden van meg a streaming szolgáltatóknál, amit szívesen hallgatok, de emiatt már nem biztos, hogy érdemes tartani a CD-gyűjteményt. Márpedig ha valamin "nagyon gondolkodok", az nálam általában tettekbe torkollik. Most úgy vagyok vele, hogy amíg húzza a lejátszó. A jelek mostanában egyre inkább azt mutatják, hogy ez már nem sok idő, sajnos (LIMAR, ha olvasod: hamarosan ismét kereslek... megint döglődik a Linn mechanikája). És ha vége a lejátszónak, akkor mennek a CD-k.

Na, jó hosszú lett

[Luxor Audio]

Nem annyira romantikus, mint inkább ésszerű, józan, és egyben a világ túlélésének egyik elkerülhetetlen módja - lenne, ha a fogyasztási lobby és belénk kódolt bitroklási ösztön nem dolgozna folyton ellene. Mivel lassan átmegyünk buddhista topicba, ezért - bár a magam részéről szívesen folytatnám ezt a témát, mivel egyre inkább szívügyem -, de itt kezd erősen OFF lenni, úgyhogy a továbbiakat skippelem.

Sokak szemében nyilván offtopic a téma, de szerintem igenis van köze a hifizéshez, ami nem ritkán a birtoklásról és tárgyak halmozásáról szól, ám ilyen formában szerintem nem képes igazi örömet okozni. No de én sem feszegetem a témát, mert szándéktalanul is megbántunk vele néhányakat.

[mishow]

Mikor világjáró barátom 3 éves körútjáról hazatért, a reptéren csodálkozva kérdeztük tőle, hol van a poggyásza. Erre ő a fényképezőgépére, majd a fejére mutatott és mondta, hogy ezekben van minden, ami fontos. Tudom, romantikus hozzáállás, de számomra iránymutató.

Nem annyira romantikus, mint inkább ésszerű, józan, és egyben a világ túlélésének egyik elkerülhetetlen módja - lenne, ha a fogyasztási lobby és belénk kódolt bitroklási ösztön nem dolgozna folyton ellene.
Mivel lassan átmegyünk buddhista topicba, ezért - bár a magam részéről szívesen folytatnám ezt a témát, mivel egyre inkább szívügyem -, de itt kezd erősen OFF lenni, úgyhogy a továbbiakat skippelem.



Ps: Szívesen elmesélném, hogyan változott az évekkel (örgedéssel, éréssel, tapasztalásokkal?) a tárgyakhoz való viszonyom, hogyan jutottam el a mindenféle tárgyakat (óra, LP, CD, könyv, autómodell, stb) gyűjtő emberkéből egyre tudatosabb vásárlóvá és nagy selejtezővé, de ez már tényleg egy másik - bár hallatlanul izgalmas, és szerintem ma egyre aktuálisabb - sztori!

[Luxor Audio]

Az 5 évvel ezelőtti költözésemkor összepakolt könyvek nagy része a mai napig nem lett kipakolva...

Ismerős helyzet, pedig a költözés nagyszerű lehetőség, hogy megszabaduljunk a tárgyaktól. Az elmúlt két évtizedben többször is költöznöm kellett, minden alkalommal szigorúan feleztem a dobozok számát. Míg az elsőnél egy jókora teherautót is megtöltöttek, utolsó esetben már egy kis buszban is elfértek azok a tárgyak, amiktől nem volt szívem megválni, de még ez is nyomasztóan nagy mennyiség. A magamnak kialakított szabály szerint mindentől megválok, amit nem használok egy évig és nem kötődik hozzá valami különleges emlék. Nem vagyok hajlandó egy raktárban élni, a kacatokat mániákusan kidobálom, a ruháimat is rendszeresen odaadom rászorulóknak, a már nem használt készülékeket sem vagyok hajlandó tárolni.

Megértem azokat, akik ragaszkodnak a CD, lemez, DVD gyűjteményükhöz, de nálam valamiért soha nem alakult ki kötődés a fizikai adathordozókhoz, az értéket a rajtuk található műsorban látom, azt pedig le lehet menteni, onnan kezdve a korongoknak nincs haszna, számomra csak csomagolás. Mivel igen korán, már a 90-es években áttértem a PC-s lejátszásra, nem kicsi kazetta és CD gyűjteményemet még idejében elajándékoztam, akkor még örültek neki sokan. LP-im nagy részét is elkapkodták ismerőseim, csak kb félszáz különleges példányt tartottam meg, hogy ha majd egyszer... de persze ez a pillanat valószínűleg soha nem jön el.

Mikor világjáró barátom 3 éves körútjáról hazatért, a reptéren csodálkozva kérdeztük tőle, hol van a poggyásza. Erre ő a fényképezőgépére, majd a fejére mutatott és mondta, hogy ezekben van minden, ami fontos. Tudom, romantikus hozzáállás, de számomra iránymutató.

[andarson]

Én ajándékoztam már egy csomagtartónyi könyvet egy szervezetnek, de még legalább annyi van a padláson, amit soha nem fogunk a kezünkbe venni, és még maradt bőven a polcokon is. Könyvtárnak is akartunk adni, de nekik sem kell. A Gutenberg-galaxis már nem a régi. Én is ebookot olvasok pár éve.

Én még leginkább könyvet olvasok, meg is veszem őket, de nem az értékállóságuk miatt.
Az 5 évvel ezelőtti költözésemkor összepakolt könyvek nagy része a mai napig nem lett kipakolva, a raktárnak is használt kamrában a mennyezetig érnek a könyvekkel teli, igen súlyos dobozok. Kidobni nem fogom őket, elvből. Majd valaki más…
Nálam sajnos ugyanez a helyzet a CD-kkel. Nagy részüket évek óta nem hallgattam, pedig anno kisebb vagyont költöttema beszerzésükre (többségüket külföldről). De ma már a streaming nálam is nagyon visszaszorította a CD-hallgstást… Ha végleg megadja magát a lejátszóm, akkor már nem veszek másikat, inkább eladom a CD-ket. Bár ott már nem annyira nyilvánvaló a brutális értékvesztés, sőt… épp a múltkor gondoltam megnézem, mit érhetnek ma a CD-im, escsak szúrópróbaszerűen, ledöbbentem, hogy jópár olyan akadt a kezembe, amiért ma már 40-50 eurót elkérnek használtan ebayen vagy amazonon… ha ennyiert el is lehet(ne) adni őket, akkor összességében viszonylag kis veszteséggel válnék meg a CD-imtől.
A DVD-ket viszont szintén elpakoltam, még meghirdetni sem éri meg a macerát… És nem kevés pénzt költöttem rájuk anno.

Detto!
Csak nálam 2 költözést éltek meg dobozban.

Nekem ezek a könyves/CD-s sztorik eszembe juttatták, hogy kb. 5-6 éve nagy felháborodás közepette felraktam ide a fórumra 50 progrock CD-t 5eFt-ért.

10 éve kezdtem el csak hifizni, azaz normálisabb rendszerrel zenét hallgatni, de már akkor is file alapú rendszerben. Viszont egyszer beszabadultam egy pesti megszűnt rádió raktárába, ahol hatalmas dobozokban álltak a CD-k és egyszer még jó lesz alapon gyorsan átnyálazva hoztam el kb 50-60db progrok CD-t, grátisz. Sokáig csak álltak a szekrényben, míg feleségem milliomodik megjegyzésére hogy kellenek-e, ha még CD játszóm sincs és csak a 45 m2-es panelban foglalják a helyet, összeírtam az előadók és album címeket és felraktam ide.

Az, hogy nekem mennyire nem volt érték a CD, mert sosem CD-éztem és nem ismertem senkit aki CD-ézett volna jelzi, hogy először ingyen akartam felrakni a pakkot, részben, mert nekem sem kerültek semmibe, másrészt mert tényleg nem jelentett értéket számomra. Na persze nem művészetileg, mert jó zenék voltak de ezek alapvetően file formátumban is rendelkezésemre álltak.

Aztán feleségem pusholt, hogy nehogy már ingyen rakjam fel, ráadásul még dolgoztam is azzal, hogy összeírtam a CD-ket egy listába így engedve a nyomásnak a számomra jelképes 100Ft/CD-re esett a választásom, azaz az 50db CD 5eFt-ért egyben.

Valaki gyorsan lecsapott a CD-ékre, biztos ami biztos megkérdezte, hogy ugye eredetiek és nem írottak majd ugyanilyen gyorsan a fórum népének "haragja" is lecsapott, hogy micsoda gyűjtemény ennyi pénzért eladva...

Azóta tudom, hogy sokaknak érték a CD, de utánna még azokat a CD-ket is normálisabb áron eladtam amikért régebben pénzt is adtam, mint pl. a Hortobágyi László CD-k és mára már csak a Vedres Csaba CD-im maradtak meg materiális formában. (bár, most hírtelen azokat sem tudom merre vannak ... a NAS-on mindenesetre ott vannak...)

[Vinkler]

De a felét ki kellett dobjuk, mert senkinek nem kellettek.

Én ajándékoztam már egy csomagtartónyi könyvet egy szervezetnek, de még legalább annyi van a padláson, amit soha nem fogunk a kezünkbe venni, és még maradt bőven a polcokon is. Könyvtárnak is akartunk adni, de nekik sem kell. A Gutenberg-galaxis már nem a régi. Én is ebookot olvasok pár éve.

Én még leginkább könyvet olvasok, meg is veszem őket, de nem az értékállóságuk miatt.
Az 5 évvel ezelőtti költözésemkor összepakolt könyvek nagy része a mai napig nem lett kipakolva, a raktárnak is használt kamrában a mennyezetig érnek a könyvekkel teli, igen súlyos dobozok. Kidobni nem fogom őket, elvből. Majd valaki más…
Nálam sajnos ugyanez a helyzet a CD-kkel. Nagy részüket évek óta nem hallgattam, pedig anno kisebb vagyont költöttema beszerzésükre (többségüket külföldről). De ma már a streaming nálam is nagyon visszaszorította a CD-hallgstást… Ha végleg megadja magát a lejátszóm, akkor már nem veszek másikat, inkább eladom a CD-ket. Bár ott már nem annyira nyilvánvaló a brutális értékvesztés, sőt… épp a múltkor gondoltam megnézem, mit érhetnek ma a CD-im, escsak szúrópróbaszerűen, ledöbbentem, hogy jópár olyan akadt a kezembe, amiért ma már 40-50 eurót elkérnek használtan ebayen vagy amazonon… ha ennyiert el is lehet(ne) adni őket, akkor összességében viszonylag kis veszteséggel válnék meg a CD-imtől.
A DVD-ket viszont szintén elpakoltam, még meghirdetni sem éri meg a macerát… És nem kevés pénzt költöttem rájuk anno.

Detto!
Csak nálam 2 költözést éltek meg dobozban.

[Aszpirin]

De a felét ki kellett dobjuk, mert senkinek nem kellettek.

Én ajándékoztam már egy csomagtartónyi könyvet egy szervezetnek, de még legalább annyi van a padláson, amit soha nem fogunk a kezünkbe venni, és még maradt bőven a polcokon is. Könyvtárnak is akartunk adni, de nekik sem kell. A Gutenberg-galaxis már nem a régi. Én is ebookot olvasok pár éve.

Én még leginkább könyvet olvasok, meg is veszem őket, de nem az értékállóságuk miatt.
Az 5 évvel ezelőtti költözésemkor összepakolt könyvek nagy része a mai napig nem lett kipakolva, a raktárnak is használt kamrában a mennyezetig érnek a könyvekkel teli, igen súlyos dobozok. Kidobni nem fogom őket, elvből. Majd valaki más…
Nálam sajnos ugyanez a helyzet a CD-kkel. Nagy részüket évek óta nem hallgattam, pedig anno kisebb vagyont költöttema beszerzésükre (többségüket külföldről). De ma már a streaming nálam is nagyon visszaszorította a CD-hallgstást… Ha végleg megadja magát a lejátszóm, akkor már nem veszek másikat, inkább eladom a CD-ket. Bár ott már nem annyira nyilvánvaló a brutális értékvesztés, sőt… épp a múltkor gondoltam megnézem, mit érhetnek ma a CD-im, escsak szúrópróbaszerűen, ledöbbentem, hogy jópár olyan akadt a kezembe, amiért ma már 40-50 eurót elkérnek használtan ebayen vagy amazonon… ha ennyiert el is lehet(ne) adni őket, akkor összességében viszonylag kis veszteséggel válnék meg a CD-imtől.
A DVD-ket viszont szintén elpakoltam, még meghirdetni sem éri meg a macerát… És nem kevés pénzt költöttem rájuk anno.

[hifitibi]

Az okosan tervezett üveg oldalfal mellett érdemes vetni egy pillantást arra a "foltos" plafonra. 1 perc 20-tól kezdődően.

Szép "dógok" ezek, na! Örül az ember szíve!

[gomolalaci]

Arat a diszlexia... :(

Tudod mit jelent a diszlexia? Biztosa nem! Elárulom! Olvasási problémát, amely akár gyermekkorban is előfordulhat! A diszkalkula pedig alapvető számolási képesség elmaradást jelent! Legközelebbi hozzászólásodban gondold meg mit írsz!

Szerintem arra célzott, hogy aki megdicsérte, az nem tud olvasni, és azért örült a rövid szövegnek.

[Alex_Aston]

Tegnap valaki (AVX olvasó/író) megdicsért, hogy röviden írok be...

Arat a diszlexia... :(

Tudod mit jelent a diszlexia? Biztosa nem! Elárulom! Olvasási problémát, amely akár gyermekkorban is előfordulhat! A diszkalkula pedig alapvető számolási képesség elmaradást jelent! Legközelebbi hozzászólásodban gondold meg mit írsz!

Szerintem arra célzott, hogy aki megdicsérte, az nem tud olvasni, és azért örült a rövid szövegnek.

[gomolalaci]

Tegnap valaki (AVX olvasó/író) megdicsért, hogy röviden írok be...

Arat a diszlexia... :(

Tudod mit jelent a diszlexia? Biztosa nem! Elárulom! Olvasási problémát, amely akár gyermekkorban is előfordulhat! A diszkalkula pedig alapvető számolási képesség elmaradást jelent! Legközelebbi hozzászólásodban gondold meg mit írsz!

[Vinkler]

youtu.be/CGBTgUx9hsA

[gomolalaci]

Tegnap valaki (AVX olvasó/író) megdicsért, hogy röviden írok be...

Arat a diszlexia... :(

Szégyeldd magad! Rudi nem az! Te nem akarsz megöregedni azért, hogy rajtad a korod miatt ne lehessen fogást találni?

[Alex_Aston]

De a felét ki kellett dobjuk, mert senkinek nem kellettek.

Én ajándékoztam már egy csomagtartónyi könyvet egy szervezetnek, de még legalább annyi van a padláson, amit soha nem fogunk a kezünkbe venni, és még maradt bőven a polcokon is. Könyvtárnak is akartunk adni, de nekik sem kell. A Gutenberg-galaxis már nem a régi. Én is ebookot olvasok pár éve.

Tökéletes akusztikus panel lehetne belőlük...

[pali923]

De a felét ki kellett dobjuk, mert senkinek nem kellettek.

Én ajándékoztam már egy csomagtartónyi könyvet egy szervezetnek, de még legalább annyi van a padláson, amit soha nem fogunk a kezünkbe venni, és még maradt bőven a polcokon is. Könyvtárnak is akartunk adni, de nekik sem kell. A Gutenberg-galaxis már nem a régi. Én is ebookot olvasok pár éve.

[zoli73]

És mekkora málőr az ha a feleséged a plázacica, te meg a hifi gyűjtögető vagy. :)
Vajon van ilyen egybeesés?

Kicsit másabb, de egybeesés. A feleségem hobbija a patchwork(foltvarrás), 2 hete vettünk neki varrógépet(a harmadikat), 430e volt tokkal vonóval, és ez nem is a legdrágább gépe. Igaz, ez nem csak a hobbiját szolgálja, hanem a munkáját is. Azért a kiválasztásánál a hobbihoz szükséges paraméterek voltak előtérben.
Ha azt nézem, 430e-ért nekem is lett volna ötletem, mit tudnék fejleszteni a rendszeremen, de most Ő volt soron.

[pärt]

A mi plázánkban van könyvesbolt.

És szerinted egy modern könyv értékálló? Épp nemrég adott el a párom kb. mázsányi könyvet. sok közülük tankönyv, szótár, lexikon volt, egy sem ponyvaregény. kb. 3000 Ft volt az átlag új áruk. ..és 200 ft az eladási :-(. De a felét ki kellett dobjuk, mert senkinek nem kellettek.

Én nem az örökösök anyagi boldogulására/boldogítására gondoltam.