Filmajánlók,sorozatok,vélemények,csevegő...

[Alex_Aston]

Nem a minőség a fontos, hanem a PC.

Tehát a minőséget a fehér színészek jelentik? Na ebbe inkább ne is menjünk bele!

Na, sikerült félre érteni, látom.

SW esetében arra gondoltam, hogy eredeti ötlet helyett a VII rész gyakorlatag egy újra forgatott IV rész volt, színes személyiségekkel, semmi több. Ez utobbin volt a hangsúly láthatóan.

Nincs azzal semmi gond, ha a szereplők nem az árja faj tagjai kizárólag, sőt. Csak amikor látszólag kínosan erre ügyelnek, hogy meglegyen az egyensúly a film lényege helyett, na az szeirntem gáz.

Ha pl. az Erik a vikinget ma újra forgatnák, több lenne benne az arab, ázsiai es afrikai emberke, csak azért, mert nehogy azt higgyék, hogy rasszisták az alkotók. Pedig abban az időben Skandináviában még nem voltak bevándorlók, csak erről van szó. De manapság még ez is tabu.

De mondok egy fordított példát. Ott a Fekete párduc című DC film. Afrikában játszódik, egy mondhatni bennszülött országban. Érdekes módon mindenki fekete, és nincs egy európai, vagy Ázsiai, esetleg arab közöttük. Mert ugye ez volt a lényege, hogy ők egy zárt népcsoport évezredek óta, és ez így is volt jó a film szempontjából. Miért nem mentek tüntetni a fehérek, hogy rasszista film? Fordított esetben ez lett volna...

Szerintem ez a gáz is a mai (film) világgal.

[scaurus]

Kevés dologért lelkesedem.
Ezek közé tartozik Neil Gaiman Sandman képregénye.
Talán az egyik legjobb amerikai képregény - egy angoltól.

Netflix első betekintője a készülő sorozatba:

youtu.be/VBXqrBl6pEo

Aztán, meglátjuk, mert, mondjuk, az Amerikai istenek adaptáció, nekem legalábbis, csalódás volt.
Viszont, az Audible-ön elérhető Sandman hangjáték, legalábbis, ameddig eljutottam vele, remek.

[Luxor Audio]

Nem a minőség a fontos, hanem a PC.

Tehát a minőséget a fehér színészek jelentik? Na ebbe inkább ne is menjünk bele!

[Alex_Aston]

Sajnos megöli a sok lelkizés.

Szvsz a zseniálistól messze van mint Zalaegerszeg Nyíregyházától.

A 9 részből 6-nál járok. Szerintem továbbra is qrva jó a film. Pont azért is jó, hogy nem csak agyatlan szeletelés folyik, hanem kicsit megismerjük a motivációkat is. Ettől lesz talán emberi.
És az imbd 8,3 csak nem véletlen.

[Alex_Aston]

Megnéztem az Alapítvány első két részét...

Én kizártam a sok évtizeddel ezelőtti, amúgy is megkopott olvasmányos élményemet, anélkül néztem a mozit. A (főcím)zenét, kosztümöket, díszletet túltolták, de ez az egész műfajra jellemző. Ettől eltekintve szórakoztató, apró nyomokban Asimovi hangulatot és színészi játékot tartalmaz. Nem fogadnék rá, hogy az összes epizódot megnézem, de várom a harmadikat.

u.i.: Ha nem szólsz, nekem fel sem tűnik a sok színes bőrű színész.

A legujabb SW is ilyen volt, hogy több volt a "vegyes" szereplő, mint korábban az összes.
Ha nem így készül, gondolom szetszedi a sajtó, utána meg az internet népe, hogy nem PC a film.
Ilyen világot élünk. Nem a minőség a fontos, hanem a PC.

[Luxor Audio]

Megnéztem az Alapítvány első két részét...

Én kizártam a sok évtizeddel ezelőtti, amúgy is megkopott olvasmányos élményemet, anélkül néztem a mozit. A (főcím)zenét, kosztümöket, díszletet túltolták, de ez az egész műfajra jellemző. Ettől eltekintve szórakoztató, apró nyomokban Asimovi hangulatot és színészi játékot tartalmaz. Nem fogadnék rá, hogy az összes epizódot megnézem, de várom a harmadikat.

u.i.: Ha nem szólsz, nekem fel sem tűnik a sok színes bőrű színész.

[bitrograde]

Az eredeti zseniális. Ez milyen lesz?

youtu.be/Yq2N-9EmedA

[Lemmy9.1]

Én csak az elsőt láttam, ez alapján nekem bejött.
Abban igazad van, hogy a könyv pörgősebb, ezért jobb is. (de maradjon is így)
Ez a nemcsere valóban szörnyű.

Elgépelted Asimovot.

[Aszpirin]

Megnéztem az Alapítvány első két részét (egyelőre ennyi jelent meg). Összesen kicsit több, mint két óra.
Sírok, basszus.
De. Adok neki még esélyt. Felejtsük el a könyve(ke)t. Nyilvánvalóan annak

alapján

készült a sorozat. Nézzük csak a sorozatot, mint egy szórakoztatóipari terméket (képes leszek rá? nem tudom).

A látvány okés, de nem az a katarzis, amire a trailerek alapján számítani lehetett.
A főcím a leglátványosabb, az nagyon tetszik. A zene is, bár nagyon hajaz a Trónok Harca zenéjére. Stílusban.

A Star Wars-os siklót igazán kihagyhatták volna. Ez egy sci-fi (kellene legyen), nem egy sci-finek álcázott fantasy.
Klónozás? Őrülten gonosz uralkodó? Emberekre támadó hüllőszerű idegen lények (á lá Alien?) Még hány ilyen scifi-s klisét akarnak beletuszkolni, hogy “menő” sci-fi legyen?

Szerplők. Salvor Hardin egy fekete nő? Gaal Dornick egy fekete nő? Eto Demerzel nő? Ám legyen, ilyen PC világot élünk, most ez kell. De egyik alakítás sem meggyőző, olyan unottan játszanak… Még a Seldont alakító színész is…

De hogy kerül ebbe az időszeletbe Lewis Pirenne? (oké, felejtsük el a könyvet). Ja, és amikor ott az érzes, hogy a könyv pörgősebb, mint a film (bakker FEEJTSÜK EL a könyvet!) De: tényleg muszáj szexjelenetnek is lennie egy Asimov-adaptációban? De ha már igen, legalább el tudnák velünk hitetni, hogy szeretik, vagy csak kívánják egymást… De nem, csak úgy nekidőlnek a szimulált naplementében…
Még nem következett be ugyan, de vajon “megússzuk” meleg vonal nélkül? (a tippem: nem).


A jó dolog: a hiperűrhajó nagyon eredeti. A trailerben azt hittem, egy fekete lyukat látok.

Nézem tovább, ofcourse, mert nagyon kíváncsi, de egyelőre sajnos csalódott is vagyok.

[Lemmy9.1]

Sajnos megöli a sok lelkizés.

Szvsz a zseniálistól messze van mint Zalaegerszeg Nyíregyházától.

[Alex_Aston]

Nyerd meg az életed

Egy zseniális koreai sorozat. Igaz, még csak az elején járok, de egyszerűen jó nézni, és tényleg odaszegez a székhez. A kimagasló értékeléseit így alá tudom támasztani, ami alapján elkezdtem nézni. Hamar be fogom fejezni, annyi szent.

https://m.imdb.com/title/tt10919420/

[scaurus]

Na, amin még pislogtam, hogy "ez mi ez", az Az utolsó és első emberek.

https://m.imdb.com/title/tt8015444/

Néztem egy darabig, nem történt semmi, bele-bele tekertem, nem történt semmi, a végére tekertem, nem történt semmi.

Jó, mondjuk, Olaf Stapledon regényét se tudtam, anno, többszöri nekifutásra sem elolvasni.

[scaurus]

Megtekintettem a Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása (Birds of Prey /and the Fantabulous Emancipation of One Harley Quinn/) c. opuszt.
Izé.
Nem is tudom mit mondjak, EHHEZ KÉPEST a WW 1984 egy koherens és mély mondanivalójú film.
Mintha egy 109 perces, értelmetlen videoklipet néztem volna.
Mondjuk, a grand finale látványos és vicces.

A hölgyek jók, bár Margot Robbie mindenkit elhomályosít, a karakter is és a színésznő is.

[bitrograde]

Ha már van előfizetésetek, nézzetek valami rendeset is.

youtu.be/HM3hsVrBMA4

[Aszpirin]

Az puhakötésű régi "Galaktika Fantasztikus Könyvek" példányaim szó szerint darabokra hullottak még gyerekkoromban.

Az alapítvány pereme - nekem is meg van/volt olyan rózsaszínes-lilás színtónusú könyvre emlékszem, bár őszintén megvallva, sosem olvastam. De már annyiszor dicsérted, hogy egyszer elolvasom… valahol biztos megtalálom.

Az Alapítvány pereme zseniálisan jó lett (és a folytatása is), megkockáztatom, hogy jobb, mint az első trilógia harmadik könyve… mégis azt javasolnám, hogy az eredeti trilógia első könyvével kezdd, mert az abban történtekre aztán folyton visszautalnak, és ezen az utalások, illetve az egész helyzet jobb megértéséhez kell az, hogy a trilógia első. egyszerűen Alapítvány c. könyve legyen az első olvasmányod. Az egy nagyon “pörgős” könyv, az egyes fejezetei között évtizedek telnek el, és ha az nem szippant magába, akkor az Alapítvány univerzuma nem neked való… de erre kevés az esély…

[TSanyi]

Az puhakötésű régi "Galaktika Fantasztikus Könyvek" példányaim szó szerint darabokra hullottak még gyerekkoromban.

Az alapítvány pereme - nekem is meg van/volt olyan rózsaszínes-lilás színtónusú könyvre emlékszem, bár őszintén megvallva, sosem olvastam. De már annyiszor dicsérted, hogy egyszer elolvasom… valahol biztos megtalálom.

[Lemmy9.1]

A Ted Lasso megvan, a múlt pénteki rész az nem volt semmi.

Roy Kent a legnagyobb király.

See-t elkezdtem, egyelőre s01e2-nél vagyok, de kaszáláson gondolkodom.
A Senki volt ma soron, nagyon jól szórakoztunk.
Asszony betegállomány, én törött sarokkal szintúgy, a fiunk meg oviban. Mozimatiné, szex fagyi, rock&roll.

[Aszpirin]

Bátor húzás az Alapítványt "vászonra" vinni.
De a Gyűrűk ura is jól sült el.
Reménykedem.

Most fizettem elő az Apple Tv+-ra, egyelőre csalódás a havidíjas tartalommennyiség.
A gyerektartalom is plusz 900 Ft, és a legtöbb film is zsebbenyúlós.
Nem kenyérre kell, csak az elv.
A minőség viszont fullpull.

Amíg vársz az alapítványra, kezdd el a Ted Lasso-t, kíváncsi vagyok mit szólsz, de szerintem tetszeni fog.
De ha komoly hangvételű utópiákat szereted, a See is "must see", Jason Momoával a főszerepben - de az "ismeretlen" színászek is nagyokat alakítanak. Eslőre bugyutának tűnhet a történet alapja, mégis nagyon be tud szippantani. Nem is beszélve az elképesztően profi operatőri munkáról.
Ha pedig a misztikumért rajongsz, akkor "Lisey története" - kiváló minisorozat, A-kategóriás szereplőkkel.
Ja, és hábosrús kategóriában ki ne hagyd a "Greyhound"-ot Tom Hanks-szel.
Vagy, ha a természetfilmeket kedvelitek, akkor konkrétan bármelyiket - én végignéztem mindegyiket, zseniálisak.
Esetleg a "Hosszú motorozás" bármelyik részét...
Ezek mind benne vannak a havidíjas előfizuban.

A havidíjas tartalom valóban kevés - és csöpögtetik az epizódokat -, de ami van, az szinte mind nagyon minőségi cucc a maga műfajában, szerintem. Ebben nagyon különbözik a Netflixtől, amelyen a sok szemét között nagyítóval kell keresni a megbújó gyöngyszemeket.

[Lemmy9.1]

Bátor húzás az Alapítványt "vászonra" vinni.
De a Gyűrűk ura is jól sült el.
Reménykedem.

Most fizettem elő az Apple Tv+-ra, egyelőre csalódás a havidíjas tartalommennyiség.
A gyerektartalom is plusz 900 Ft, és a legtöbb film is zsebbenyúlós.
Nem kenyérre kell, csak az elv.
A minőség viszont fullpull.

[Aszpirin]

Én a robot.
A piros LED csak annyi volt, hogy központi "parancsot" kaptak. Az csak akkor világított, amúgy nem.
A mesterséges intelligencia pedig sajátos módon értelmezte a 3 alaptörvényt, nem volt ott semmi gonoszság. Az emberiséget akarta védeni saját magától, amiben lássuk be, igaza volt. A módszer meg radikális volt, hasonlóan Tanos nézetéhez az univerzum megmentésével kapcsolatban. Van ez így...
A 200 éves emberhez képest nyilván inkább a látványra mentek rá, de attól még az alap törvény ott volt benne végig.

De ez is a szép benne, hogy, ahány ember, annyi felé képpen látja.

Ha értetted Asimov robotikájának a lényegét, akkor tudod, hogy Asimovnál egy mesterséges intelligencia soha nem hozhatott olyan döntést, ami akárcsak egyetlen embernek is akár a legkisebb mértékben is ártson, ha erről tudott. Még emberi parancsra sem. Minden egyes alkalom, amikor embernek ártott egy robot, félre volt vezetve ember vagy a körülmények által, de a félrevezetést is úgy kellett végrehajtani, hogy a robot ne tudja (és ne is tudja kikövetkeztetni), hogy árt az embernek, különben - ha elkerülhetetlen volt - inkább magát pusztította el. Ha utólag jutott a tudomására, hogy ártott embernek - ezt csak akaratlanul és tudattalanul tehette meg - tönkrement. Ez annyira erősen a pozitronagyak konstrukciós lényege Asimovnál, hogy egyrészt nem lehet kikapcsolni a robot megsemmisülése nélkül, másrészt - mivel a robotjai rendkívül intelligensek, és felismerik tetteik lehetséges következményeit - nagyon nehéz kijátszani.
Az totál elképzelhetetlen Asimov - egy meggyőződéses (mondhatni megrögzött) humanista - világában, ami az Én, a robot c. filmben történik. Egyrészt egy robot semmilyen módon nem kaphat felsőbbrendű utasítást másik mesterséges intelligenciától, mint bármely embertől, másrészt ezt nem lehet a robot tönkretétele nélkül megbuherálni, harmadrészt pedig bármely pozitronagyra épülő mesterséges intelligencia, amely az elé a dilemma elé van állítva, hogy vagy egy, vagy több embert elpusztítson, azonnal magát pusztítja el, mert az 1. törvényt semmilyen módon nem tudja mérlegelni, nincs benne "kivéve ha..."
Asimov robotikai törvényeiben ez a szenzációs. És ez esszenciális is, bárki csak egy kicsit is ismeri Asimov elveit, olyan filmet nem készíthet, ahol robotok tömege embereket gyilkolászik. A "piros led" pedig egy nevetségesen értelmetlen filmes klisé.

[bitrograde]

Én csak a Legenda vagyok-ot kíséreltem megtekinteni W. Smith-szel, -től, de annyira semmi köze nem volt az eredeti regényhez, hogy felhagytam a klasszikusok lemészárlására tett kísérleteivel.

[Alex_Aston]

Én leginkább a novelláit olvastam (vagyis azokból pár tucatnyit). Meg a 200 éves ember, Én a robot, illetve pár hasonló, de inkább rövidebb műremekeket. Zseniális, ahogy a robotokat 3 alap törvényét ki tudja forgatni. Le kéne porolnom a gyűjteményét.

Péntek előtt újraolvasom én is Az Alapítvány előttöt és az eredeti trilógia első kötetét (mert igen úgy néz ki, hogy a sorozat, legalábbis az első évad, ezekre támaszkodik). Az Alapítvány egyébként egyike azon nagyon kevés könyvnek, amit többször is elolvastam. Az puhakötésű régi "Galaktika Fantasztikus Könyvek" példányaim szó szerint darabokra hullottak még gyerekkoromban. A 2000-es években megjelent nagyformátumú és keménykötésű nagy "Asimov Alapítvány-Robotika világa" sorozat példányai is megvannak, végig is olvastam akkor is őket, értelemszerűen azok nem hullottak még darabokra...

A 200 éves emberből egy igazán élvezhető filmet forgattak, Robin Williams felejthetetlen alakításával. Nagyon érdekes, kevesek által felvetett kérdést boncolgat az a mű: lehetnek-e egy jövendőbeli, önálló érzelmekre is képes mesterséges intelligenciának személyiségi jogai (ha már személyisége lehet). A film nagyon jól tálalja a kérdést és szemlélteti dilemmát: etikus-e ilyen lényeket létrehoznunk, majd rabszolgaként kezelnünk őket?

Az Én, a robot nem egy történet ugyan, hanem a robotika törvényeit tálaló majd több aspektusból górcső alá vevő különálló történetek gyűjteménye, da az ugyanezzel a címmel elkészített film szerintem Asimov művei szellemiségének a megcsúfolása, egy szégyen, hogy ezzel a címmel visszaélve elkészítettek egy ilyen filmet (olyan nevetséges klisékkel, hogy a "gonosz" robotok szeme pirosan világít, és ebből gyorsan fel is lehet őket ismerni) - Asimov ugyanis minden robotika-történetében azt boncolgatja, hogy a három alaptörvényt milyen körülmények között lehet "kicselezni", és minden esetben kiderül, hogy a robotika törvényeinek kijátszása csak emberi fondorlattal és szándékossággal lehetséges, maga a robot nem lenne képes rá (így "gonosz", az embereknek szándékosan ártó robotok Asimov világában nem léteznek, az ilyen irányba manipulált robotok "életképtelenek" - a gonoszság kizárólag emberi tulajdonság lehet nála!).

Én a robot.
A piros LED csak annyi volt, hogy központi "parancsot" kaptak. Az csak akkor világított, amúgy nem.
A mesterséges intelligencia pedig sajátos módon értelmezte a 3 alaptörvényt, nem volt ott semmi gonoszság. Az emberiséget akarta védeni saját magától, amiben lássuk be, igaza volt. A módszer meg radikális volt, hasonlóan Tanos nézetéhez az univerzum megmentésével kapcsolatban. Van ez így...
A 200 éves emberhez képest nyilván inkább a látványra mentek rá, de attól még az alap törvény ott volt benne végig.

De ez is a szép benne, hogy, ahány ember, annyi felé képpen látja.

[zx07]

"...eddig senki nem merte megfilmesíteni... "

Én is többször elolvastam az alapítvány trilógiát, minden olvasásnál találtam valami olyan összefüggést, amit addig nem vettem észre... szerintem nem is nagyon lehet ezt vászonra vinni... de meglátjuk. A hangulatát valószínűleg át lehet adni, de a történetet nem gondolnám... esetleg részeit valahogy...

[Aszpirin]

Én leginkább a novelláit olvastam (vagyis azokból pár tucatnyit). Meg a 200 éves ember, Én a robot, illetve pár hasonló, de inkább rövidebb műremekeket. Zseniális, ahogy a robotokat 3 alap törvényét ki tudja forgatni. Le kéne porolnom a gyűjteményét.

Péntek előtt újraolvasom én is Az Alapítvány előttöt és az eredeti trilógia első kötetét (mert igen úgy néz ki, hogy a sorozat, legalábbis az első évad, ezekre támaszkodik). Az Alapítvány egyébként egyike azon nagyon kevés könyvnek, amit többször is elolvastam. Az puhakötésű régi "Galaktika Fantasztikus Könyvek" példányaim szó szerint darabokra hullottak még gyerekkoromban. A 2000-es években megjelent nagyformátumú és keménykötésű nagy "Asimov Alapítvány-Robotika világa" sorozat példányai is megvannak, végig is olvastam akkor is őket, értelemszerűen azok nem hullottak még darabokra...

A 200 éves emberből egy igazán élvezhető filmet forgattak, Robin Williams felejthetetlen alakításával. Nagyon érdekes, kevesek által felvetett kérdést boncolgat az a mű: lehetnek-e egy jövendőbeli, önálló érzelmekre is képes mesterséges intelligenciának személyiségi jogai (ha már személyisége lehet). A film nagyon jól tálalja a kérdést és szemlélteti dilemmát: etikus-e ilyen lényeket létrehoznunk, majd rabszolgaként kezelnünk őket?

Az Én, a robot nem egy történet ugyan, hanem a robotika törvényeit tálaló majd több aspektusból górcső alá vevő különálló történetek gyűjteménye, da az ugyanezzel a címmel elkészített film szerintem Asimov művei szellemiségének a megcsúfolása, egy szégyen, hogy ezzel a címmel visszaélve elkészítettek egy ilyen filmet (olyan nevetséges klisékkel, hogy a "gonosz" robotok szeme pirosan világít, és ebből gyorsan fel is lehet őket ismerni) - Asimov ugyanis minden robotika-történetében azt boncolgatja, hogy a három alaptörvényt milyen körülmények között lehet "kicselezni", és minden esetben kiderül, hogy a robotika törvényeinek kijátszása csak emberi fondorlattal és szándékossággal lehetséges, maga a robot nem lenne képes rá (így "gonosz", az embereknek szándékosan ártó robotok Asimov világában nem léteznek, az ilyen irányba manipulált robotok "életképtelenek" - a gonoszság kizárólag emberi tulajdonság lehet nála!).

[Alex_Aston]

Asimov féle Alapítvány?
És mi ez? Sorozat lesz valahol?

Igen, igen. Asimov, sorozat, ősbemutató pénteken.

Le vagy maradva, sci-fi rajongói körökben ez az év talán legjobban várt terméke (na meg a Dűne-sorozat). Az Apple sorozata, AppleTV+ előfizu kell hozzá, de biztosan máshogyan is meg lehet majd nézni A trailerek alapján beleöltek egy rakat pénzt, a látvány nem kicsit erős...

Asimov a science fiction egyik legnagyobb alakja, az Alapítvány pedig totál alapmű. Akkora, hogy eddig senbki nem merte megfilmesíteni. Olyan ez a mű a science fiction műfajnak, mint a Gyűrűk ura a fantasynek.

Én leginkább a novelláit olvastam (vagyis azokból pár tucatnyit). Meg a 200 éves ember, Én a robot, illetve pár hasonló, de inkább rövidebb műremekeket. Zseniális, ahogy a robotokat 3 alap törvényét ki tudja forgatni. Le kéne porolnom a gyűjteményét.