Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[1982Flow]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

Kuka.

Köszönöm! :-(

[gyulaipal]

No, én meg "megreszeltem" egy Baba-Barco kontrasztját.

A (fluorit) lencsébe tettem egy szűkebb íriszt (a gyári 25mm átmérőjű, én 17mm-est tettem bele, mert nem akartam nagyon lecsökkenteni a fényerőt). Ennek így 2,16x kisebb a felülete, ezért (a megvilágítás kúpszögének hasonló csökkentése után) a kontraszt is MINIMUM ennyiszer lenne jobb ... HA a szórt fény teljesen egyenletesen oszlana el a lencse felületén. De ez nagyon NEM egyenletesen oszlik el, mivel a megvilágítás kúpszögének a csökkentése miatt az "off" állapotba billent tükröcskékről visszavert fénykúp is "soványabb" lett, így ezek a sugarak mostantól "messziről elkerülik" a lencse (maradék, szabad) felületét. Már többször említettem, hogy a (szimmetrikus) blendézés hatása az "elején" inkább négyzetesen növeli a kontrasztot, mint lineárisan, ez most is látszik, mivel a kontraszt (szemre) SOKKAL jobb lett mint 2,16x-os.

Persze most is mondom: ez egy DLP projektor, olyan feketéje SOHA nem lesz, mint egy JVC-nek ... de basszus, EZ az ANSI kontraszt EZZEL az on/off kontraszttal ... hát ... amikor nem tökfekete a kép, akkor szerintem igen élvezhető.

Szinte hihetetlen, ahogy ez a kis vacak "veszi" a kontraszt-tuningot, csupán két kis darab alufólia "beépítése" után azonnal olyan lett a kontrasztja, mint a 2560 pixeles nagygépnek egy év "szénné" tuningolás után. De hát a kisgép (1080p, 0,95") DMD-jén a tükröcskék vagy másfélszer nagyobbak, így sokkal jobb a felület/kerület arányuk (ennek a DMD-nek a múltkor kiszámolt "kontraszt állandója" kb.9 míg a 2560 pixelesé csak 6 körüli ... de még az is sokkal jobb a mai 0,45"-es gépek 1 körüli és a 0,66"-es 4K chip 2 körüli értékéhez képest) szóval a 2560 pixeles géphez képest kb. másfélszer jobb kontrasztot tud ez a kis vacak "helyből", így alig kell "piszkálni" ahhoz, hogy a kontraszt (szerintem) teljesen kielégítő legyen. Persze lehetne még "erőlködni" ezzel a géppel is ... de nem látom értelmét.E felett a szint felett már alig javul a kép, kár lenne ennek érdekében a fényerőt tovább csökkenteni.

Ja, kipróbáltam a fluorit lencsét a nagygépben és MŰKÖDIK! Persze csak kézzel tartottam oda a fény útjába, de a lényeg, hogy azok a problémák, amelyek valóban problémássá tették volna a használatát, NEM jelentkeztek. SImán eléri a lencse fókuszsíkja a DMD felületét, nem ütközik semmi semmivel, nem láttam színhibát a képben (ha a két géptípus TIR prizmájában lényegesen különbözne az üvegben megtett fényút hossza, ez lehetne probléma). Szerencsére MINDEN működni látszott, tehát csak egy közdarabot kell csinálni, amivel a nagygében mechanikailag rögzíthető a kicsi lencse ... és kész is a fluorit optikás, natív 1440p DLP projektor. Ahhoz képest, hogy egy fluorit lencse a nagygépbe lenne közel egy milla, szerintem ez elég jól hangzik! Persze a milliós lencsében mindent motorok "tekergetnének" ... de ez engem nem érdekel. A nagy lencse nagyobb lens shift-et is tud, de erre sincs szükségem, a kicsi lencse is vagy 50%-kal el tudja tolni a képet függőlegesen, vízszintesen is valamennyivel, ez BŐVEN elég nekem a gyakorlatban. Nincsen "halott" Baba Barco-m fluorit lencsével (egy tökéletesen működő FullHD gépet meg marhaság lenne "szétbarmolni" a lencse kedvéért) de mostmár tudom, hogy BÁRMIKOR "lőhetek" egy "halott" fluorit lencsés kisgépet Ebay-en és a lencse BIZTOSAN működni fog BÁRMELYIK (akár 2560, akár 1920 pixeles) nagygépben. A nagygépek "lencsehiányának" problémaköre szerintem ezzel meg is van oldva ... :-)

[szepi0808]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:
251491_img_20180413_093032_1.jpg
Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

Kuka.

[1982Flow]

Sziasztok!
Van a melóhelyemen egy nec p115 típusú projektor, aminek a képe sajnos ilyen:

251491_img_20180413_093032_1.jpg (180.25 KiB) Megtekintve 3130 alkalommal

Csak telós a kép, a kis fehér foltok négyzetek. Azt szeretném kérdezni, hogy érdemes-e ezzel foglalkozni vagy mehet a kukába? Csak mert ki akarják dobni, én viszont sajnálnám, de ha gazdaságtalan akkor megértem.

Köszi előre is!

[szepi0808]

JVC DLA-RS2000 review
https://hometheaterreview.com/jvc-dla-r ... ed/?page=1

Ráfèr a kalibrálás.

[Hiccusz]

JVC DLA-RS2000 review
https://hometheaterreview.com/jvc-dla-r ... ed/?page=1

[gyulaipal]

Továbbgondolva a tegnapi "az UHP lámpa fényereje alig változik az élettartama alatt" állítást ... hát ... ez alapján azt gondolom, hogy a lámpa "környékén" még nagyon is lenne mit "kapirgálni"!

Mint azt már említettem, van nálam olyan "kuka-érett" (gyárilag) segédtükrös lámpa (legalább 1500, talán 2000 vetített órával) amelyeket Batyó szedett ki olyan (LCD) gépből, amelyben annak már alig volt fényereje. Amikor pár hónapja "begányoltam" ezt a lámpát a Barco lámpaházba és kipróbáltam, teljes meglepetésemre a fényerő alig volt kisebb, mint az új gyári Barco lámpával. Mivel azonban a fénysugarak átlagos szöge nem volt (lényegesen) kisebb a gyári lámpához képest, így akkor még NEM láttam nagy "fantáziát" ebben a lámpatípusban (ezért tettünk be később egy új segédtükrös lámpát a Barco foncsorba).

Mai fejjel nézve már teljesen más "húrokat" pendít meg az agyamban a fenti tapasztalat: az öreg segédtükrös lámpa azért produkált ilyen jó fényerőt a Barco-ban, mert a Barco (valahogyan) képes a lámpa által termelt (szinte változatlan mennyiségű) fényt hasznosítani még akkor is, amikor erre az LCD gép (amiből a lámpát kiselejtezték) már nem volt képes. De hogyan lehetséges ez?

Tegnap óta tudjuk, hogy a lámpa által termelt fény mennyisége alig csökken idővel, de a lámpa fényfoltjának a mérete viszont DRASZTIKUSAN MEGNŐ a lámpa öregedésével (az ívhossz növekedése miatt). Ha a többszörös méretre "hízott" fényfolt még most is "befér" a Barco tüköralagút-bejáratán, akkor ennek a lámpának eredetileg NAGYON KICSI kellett, hogy legyen a fényfoltja. Ez az egyetlen értelmes magyarázat.

De hogyan lehet ilyen kicsi a fényfoltja a (gyári, azaz "öblös" foncsorú) segédtükrös lámpának? A magyarázat nagyon egyszerű (és persze ismét felmerül a "hogyan lehetséges, hogy én ezt nem ismertem fel már sokkal korábban?" kérdés :-)...

Már régebben megállapítottuk, hogy a lámpa foncsorának különböző kis felület-darabkái más és más optikai nagyítással képezik le a lámpában világító plazmát a fókuszpontba. Emiatt egyes sugarak nagy foltba de lapos szögben érkeznek, más sugarak kicsi foltba de nagyobb szögben. A nagy szögű (és "kis foltú") sugarakat is hasznosíthatnánk a kontrasztos kép vetítéséhez, de ehhez egy nagyon kúpos tüköralagúttal el kéne "laposítani" a szögüket. Ezt azonban NEM tehetjük meg, mert akkor elvesztenénk az eleve kis szögű (de nagyobb foltra érkező) sugarakat (ezek nem jutnának be a kicsike lyukon).

A probléma gyökere tehát az ASSZIMMETRIA, amely a különböző szögű- és foltméretű fénysugarak között áll fenn. Minden fénysugár-típus jól használható lenne önmagában, de mindegyikhez más-más alakú tüköralagút lenne az optimális ... de egyszerre csak EGYFÉLE tüköralagút lehet a gépben.

A fenti asszimmetria "mértékének" a jellemzésére bevezethetünk egy mérőszámot, ami azt mondja meg, hogy a kicsi szögben érkező sugarak fényfoltja "hányszor nagyobb", mint a legnagyobb szögben érkező sugarak fényfoltja. Hívhatnánk ezt a mennyiséget "foltméret hányadosnak". Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb az asszimmetria, annál nagyobbra kell nyitnunk a tüköralagút bejáratát (a "lapos" sugarak hasznosításának a kedvéért) ... és annál kevésbé tudjuk hasznosítani a nagy szögű sugarakat a kontrasztos kép vetítésére. A fénysugarak asszimmetriáját kellene csökkenteni a helyzet javítása érdekében, hiszen a fentiekből láthatóan egy lámpa annál kevésbé ideális a kontrasztos kép vetítésére, minél nagyobb a foltméret hányadosa.

A (kontrasztos kép vetítésére) ideális lámpa foltméret hányadosa 1 lenne. Ekkor MINDEN fénysugár esetén AZONOS lenne a foltméret, így (az Etendue-megmaradás miatt) minden fénysugár azonos szög alatt érkezne meg a fókuszpontba. A tüköralagút bejárata ekkor sokkal kisebb lehetne, mint most, így a tüköralagútban a fénysugarak tovább "laposodnának" és gyakorlatilag a lámpa TELJES fénymennyisége részt vehetne a kontrasztos kép vetítésében. Ezt a feladatot (szerintem) lehetetlen tökéletesen megoldani ... de legalább már tudjuk, hogy mihez kellene KÖZELÍTENIE az ideális lámpának (és foncsornak).

Mit csinál a segédtükör a segédtükrös lámpában? A nagy szögű sugarakat "visszapattintja", ezáltal kis szögű sugarakká "konvertálja" őket. Ezek a sugarak ezután már NEM rajzolnak egy picike "foltocskát" a fényfolt közepére, így lecsökkent a méretkülönbség a foncsor különböző részei által alkotott "foltok" között, tehát a segédtükör a lámpa foltméret hányadosát csökkenti! Pont ezért is szeretjük ennyire! Szinte biztos vagyok benne, hogy az ideális lámpának segédtükrösnek KELL lennie.

A második lehetőség a foltméret hányados csökkentésére az, ha csökkentjük a foncsor felület-darabkái között az optikai nagyítás KÜLÖNBSÉGÉT. Az optikai nagyítás a képtávolság és a tárgytávolság hányadosa, ebből a képtávolság nem változik sokat egy segédtükrös lámpa esetén (a fókuszponthoz közeli foncsor-részek NEM vesznek részt a fény fókuszálásában) tehát a k/t hányados nagyrészt a foncsor felülete és a plazma közötti távolság változásán múlik. Az ideális az lenne, ha a foncsor teljes felülete AZONOS távolságban lenne a plazmától, ez azonban egy gömb felületű reflektort jelentene, ami a gyakorlatban NEM lenne alkalmas a projektorban való használatra (a fény ide-oda pattogna a két foncsor között, de a gépbe nem jutna be egyetlen foton sem). Viszont a foncsor alakjának a GÖMBTŐL VALÓ ELTÉRÉSÉT minimalizálhatjuk (persze a racionalitás határain belül): minél kisebb a (forgási ellipszoid) alakú foncsor "eltérése" a gömb formától, annál jobb lesz a foltméret hányados. Magyarul az elmélet szerint mégis csak a gömbhöz minél inkább hasonló alakú, azaz "öblös" foncsor lesz az ideális, nem pedig az (eddig ideálisnak gondolt) Epson lámpa "elnyújtott" foncsora. A gömb-közeli formájú foncsor a segédtükörrel "együttműködve" (közel) azonos méretű képet alkotna a plazmáról minden egyes fénysugár esetén, tehát lecsökken a lapos szögű sugarak (normál lámpa esetén "hatalmas") foltmérete. Így már NEM kell nagy felületű bejárat a tüköralagútra ezek hasznosításához, tehát a tüköralagút az eddiginél sokkal kúposabb lehet, aminek az eredménye, hogy a lámpa által termelt (szinte) összes fény bejut a kicsi bejáraton, majd a szögük el fog "laposodni" a (nagyon) kúpos tüköralagútban, tehát kicsi szög alatt lépnek majd ki onnan, majd később át fognak jutni a szűk íriszeken ... és végül (közel) 100% fényerő mellett vetíthetünk durván jó kontrasztú képet.

A fentiek felismerése után két lehetőségünk van az elmélet gyakorlati hasznosítására:

1.) Nagyon kúpos tüköralagút használatával nagyon fényes és kontrasztos képet kapunk ugyan, de a segédtükrös lámpa idővel "felfújódó" fényfoltja hamar le fog lógni a tüköralagút szűk bejáratáról, tehát a lámpa ebben a gépben relatíve gyorsabban fog veszíteni a fényerejéből.

2.) Ha viszont NEM változtatunk a tüköralagút bejáratának a jelenlegi méretén, akkor még többezer vetített óra után is (nagyrészt) hasznosulni fog az öblös foncsorú segédtükrös lámpa által (még ekkor is) megtermelt fény. A kontraszt így nem lesz olyan jó (a tüköralagút csak kicsit kúpos) de a lámpa teljes élettartama alatt (gyakorlatilag) maximális fényességű képet élvezhetünk, többezer órán át. Amikor a (gyárilag) segédtükrös lámpát kipróbáltam, pont ezt az "üzemmódot" próbáltam ki ... csak akkor ezzel még nem voltam tisztában. És mivel akkor még nem gondoltam át részletesen a dolog elméleti hátterét, NEM ismertem fel, hogy a többezer órás lámpa által vetített fényes kép egyben azt is jelenti, hogy egy ugyanilyen lámpa újkorában rendkívül kontrasztos kép vetítésére lenne alkalmas a pici foltmérete miatt.

A kontrasztos kép vetítésére ideális UHP lámpa a tehát egy "öblös" foncsorú segédtükrös lámpa, amelyik egy nagyon kúpos tüköralagútba világít. Ezzel a megoldássa gyakorlatilag 100% fényerő mellett lehet durván jó kontrasztú képet lehet(ne) vetíteni (de csak a lámpa újkorában, később a fényerő relatíve gyorsabban fog csökkenni).

Egy előnye azonban továbbra is van az (eddig legjobbnak tekintett) Epson lámpának: a használatához NEM kell a gépen belül (további :-) átalakítást végezni (azaz nem kell ultra-kúpos tüköralagút a gépbe). Egyszerűen csak betesszük az Epson lámpát, beszűkítjük az íriszeket és már ott is van a vásznon a kontrasztos (és relatíve fényes) kép. A projektor tehát alkalmas marad a "normál" (gyári) lámpákkal való használatra (persze ezekkel kicsit nagyobbra kell nyitni az íriszeket, így picit gyengébb a kontraszt). A segédtükrös lámpával való használatra optimalizált gép ezzel szemben CSAK keveset használt (még pici foltméretű) és CSAK segédtükrös lámpákkal (kicsi foltméret-hányados) működne jól ... ekkor viszont mindent "verne". Mivel a lámpa csak relatíve rövid ideig lenne használható, ez a megoldás csak akkor racionális, ha a tulajdonos hasznosítani tudja (pl. másik projektorban) a gép számára már "elhasznált" (de amúgy még teljesen jó állapotú) lámpákat. A másik lehetőség persze az, hogy elfogadjuk: ennek a képminőségnek az az ára, hogy (mondjuk) 500 óránként lámpát cserélünk. Ha megnézzük, hogy egy boltban (pár millióért) megvásárolt projektor tulajdonosának mennyi pénzbe kerül a gép néhány éves birtoklása (magyarul a vételárból kivonjuk az eladási árat, ami tipikusan a vételár töredéke) és ha azt is megnézzük, hogy tipikusan hány vetített órával kerül végül eladásra az átlagos projektor, akkor ezen paraméterek fényében még akár a 200 óránként kicserélt lámpák költsége is (szinte) elhanyagolható lenne. A vásznon látott kép viszont nem lenne semmi...

A segédtükrös lámpák 230W teljesítmény felett ritkák, így ha nagy fényerőre van szükség, akkor első ránézésre kevésbé tűnnek ideálisnak (pl. egy Epson lámpa jóval több fotont "termel" 300W-on hajtva). A segédtükrös lámpa pici foltmérete azonban akár ekkor is előnyös lehet, hiszen a pici foltméret azt is jelentheti, hogy akár KÉT DARAB segédtükrös lámpa (pici) fényfoltja is bejuttatható lenne a tüköralagútba úgy, hogy a tüköralagút még mindig kúpos maradhatna. Számításaim szerint két darab, egyenként 220W-on hajtott segédtükrös lámpával, amelyek 3,33*3mm-es felületeken világítanak be egy (21:9-es) kétszeresen kúpos tüköralagútba (illetve a fényvezető üvegtestbe) kb. 1500 lumen "nettó" fényerőt lehetne elérni kb. 6000:1 kontraszt mellett. Ez (a tegnap részletezet fénysűrűség mellett) kb. 5m széles 21:9-es kép vetítésére alkalmas fényerő. Ez nekem nem hangzik rosszul ... még úgy sem, hogy a lámpákat relatíve gyakrabban kellene cserélni. Ráadásul egy (mondjuk) 180W-on "hajtott" 230W-os lámpa élettartama elég hosszú, tehát lehet, hogy nem is kellene olyan gyakran a lámpákat cserélni, ha 5m-nél valamivel kisebb képet vetítünk és csak óvatosan "toljuk" a lámpáknak az áramot...

A következő napokban ismét "előásom" a régebben tesztelt segédtükrös lámpát és újra "eljátszom" vele...

[gyulaipal]

Hej,

az alábbi diagramot véletlenül láttam meg az "UHP Lamp Systems for Projection Applications" nevű cikkben:

UHPBrightnessVSTime.png (41.05 KiB) Megtekintve 3103 alkalommal

Azok kedvéért, akik nem beszélnek angolul: a felső "pöttysorozat" a lámpa által termelt fotonok száma, az alsó pedig az "átlagos" vetítő által HASZNOSÍTHATÓ fotonok száma. Ez ugyan egy picike (100W) lámpa mérési diagramja, de a nagyok esetén is kb. hasonló a helyzet, csak a 12000 óra helyére képzeljünk mondjuk 2500 órát az X tengelyen!

Számomra elég döbbenetes, hogy a lámpa gyakorlatilag (10% hibán) belül ugyanannyi fényt termel a teljes élettartama alatt, de a vetítő által HASZNOSÍTHATÓ fotonok száma ez idő alatt durván, kb. egyharmadára csökken. Hogyan lehetséges ez?

Tudtommal a lámpa öregedésével két probléma jelentkezik:

1. A higanygőzt tartalmazó "üvegbuborékban" lecsökken a gáznyomás, mivel a "buborék" felfújódik a hatalmas belső nyomástól (a magas hőmérséklet is "felpuhítja" a buborék kvarc anyagát). Márpedig a jó UHP lámpa a nagy belső nyomásról ismerszik meg. A gáznyomás csökkenése miatt a feketetest-sugárzás-jellegű fénykibocsátás intenzitása csökken és a (kékben- és zöldben jellemző) emissziós csúcsokon viszont megnő a kisugárzott energia mennyisége. Mivel vörösben nincs emissziós csúcs, a vörös mennyisége relatíve lecsökken, emiatt a CMS-ben "vissza kell húzni" a zöld- és kék mennyiségét is ... így lecsökken a fényerő.

2. A másik probléma, hogy az elektródák "kopnak" és bár a tömegük (a belső regeneráló ciklus miatt) gyakorlatilag nem változik, az ALAKJUK sajnos nagyon is változik. Emiatt az ív egyre hosszabb lesz, tehát a fény nagyobb térfogatban fog keletkezni. A nagyobb fénykibocsátó plazmát nagyobb foltra fókuszálja a lámpa foncsora, tehát az öreg lámpa fényfoltja jóval nagyobb. Emiatt a fény egy része "elvéti" a tüköralagút bejáratát ... így ismét csak csökken a fényerő. Ráadásul (mivel a vörös az ív végeinél keletkezik) ez a probléma különösen jelentős a vörös színű sugarak esetén.

A fenti diagram "csodája" az, hogy megmutatja: a második probléma SOKSZOROS jelentőségű az elsőhöz képest (hiszen a fő probléma NEM az, hogy az öreg lámpa kevesebb fényt termel, a felső diagramon látszik, hogy a termelt fény mennyisége alig csökken, de az öreg lámpa által megtermelt fény sokkal kevésbé hasznosul a nagyobb fényfolt miatt).

Mit jelentenek a fentiek a gyakorlatban és mit tehetünk?

Ahhoz, hogy az öreg lámpa több fényt adjon egy gépnek, nagyobb fényfoltot kell "befogadnia" a tüköralagútnak. Magyarul jó nagy tüköralagutat kell a gépbe tenni ... de persze ettől romlik a kontraszt (mivel kisebb nagyítással vetítik a lencsék a tüköralagút kijáratát a DMD-re, azaz a fény nagyobb szögben "érkezik meg" a chip-re). A DLP chip fizikai mérete a legvontosabb paraméter a tüköralagút tervezésénél, ezért ha a chip kicsi, akkor csak két lehetősége van a tervezőnek:
- vagy kicsi tüköralagutat tervez ... akkor jó lesz a kontraszt, de akkor a lámpa öregedésével gyorsan csökken majd a fényerő
- vagy nagy tüköralagutat tervez a gépbe ... de akkor a DLP chip-re érkező fény szöge nagy lesz (mivel kicsi a nagyítása a kollimátor lencséknek) és ezért gyenge lesz a gép kontrasztja.

Az öregedő UHP lámpa fényfoljának növeketése tehát annál nagyobb probléma a tervezők számára, minél kisebb a DLP chip a gépben. A nagyon jó kontrasztú (azaz kicsi tüköralagúttal épített, pl. DPI Titan 250, DPI HighLite Cine 260HC, stb.) gépekben a lámpa élettartama sokkal rövidebb, de ezek kiváló kontrasztú képet is vetítenek. Az ezekből "kiselejtezett" lámpa ezután még szépen tovább használható egy olyan gépben, amely nagyobb tüköralagúttal rendelkezik (ezek tipikusan a prezentációs gépek) és EBBEN a géptípusban a fényerő még teljesen jó lesz ... de ennek ára a gyengébb kontraszt. Persze ezt a problémakört a lézer fényforrás szépen megoldja ... de sajnos az ma még megfizethetetlen.

Jogos megállapítás tehát, hogy az UHP lámpának igazából "NINCS SAJÁT ÉLETTARTAMA" ... hiszen az, hogy mikorra csökken felére a kép fényessége, a fentiek szerint SOKKAL JOBBAN múlik a tüköralagút (bejáratának a) méretén, mint a lámpa saját fénykibocsátásának a csökkenésén.

Ha a projektort 21:9 képformátumra átalakítjuk át (új tüköralagút beépítésével) akkor a tüköralagút bejárata jóval alacsonyabbá válik. Új lámpával így nagyon jó felületi fényességet kapunk a képben (a fiatal lámpa fényének nagyobb része "betalál" a kicsi bejáraton és a lecsökkent képfelületen jóval magasabb felületi fényességet produkál) ... de egy öregebb lámpával a fényerő jelentősen csökken majd, hiszen annak a fényfoltja csak kis részben jut majd be a tüköralagút szűk bejáratán. Egy 16:9-es gépben viszont ugyanaz a lámpa még teljesen jó fényerőt produkál majd, mivel ott 33%-kal magasabb felületen léphet be a fény a tüköralagútba, tehát ott a nagyobb fényfoltra érkező fény is jól hasznosul.

A gyárilag 21:9 képformátumú (kétlámpás) Barco gépekben nagyobb méretű a tüköralagút (és kisebb a kollimátorok nagyítása) mint a gyárilag 16:10-es képformátumú 2560 pixeles gépekben. Emiatt a DLP chip-re nagyobb szögben érkezik meg a fény, így a kontraszt elmarad a házilag 21:9-re alakított (sokkal szűkebb tüköralagút) gépekhez képest. Viszont a gyárilag 21:9-es gép tüköralagútjának a bejárata is nagyobb, így azokban lassabban csökken a lámpa öregedésével a fényerő. Valamit valamiért!

Az "átalakított" 21:9-es gépek tulajdonosainak (ez a halmaz jelenleg én magam vagyok! :-) ideális megoldás az, hogy (legalább :-) két gépet kell otthon tartani: az új lámpát mindig a 21:9-es gépbe tesszük, majd amikor ott már nem kielégítő a fényereje, akkor áttesszük a másik, 16:9-es ("kertmozizós" vagy "sorozatozós" esetleg "gyerekfilmezős") gépbe, ahol a lámpa még sokáig használható és ismét jó fényerőt produkál (ami ráadásul csak lassan csökken idővel).

A legfontosabb következtetés pedig az, hogy minél nagyobb DLP chip-pel szerelt projektort kell venni, mivel a legfőbb paraméter a DLP chip méretének és a gépben levő lámpa ívhosszának a hányadosa (az ívhossz határozza meg a fényfolt méretét, az a tüköralagút magasságát, majd ehhez képest a chip mérete a kollimátor lencsék nagyítását, az pedig a fénysugarak szögét határozza meg, ami a kontraszt szempontjából a legfontosabb paraméter, hiszen láttuk, hogy ettől NÉGYZETESEN függ az elérhető kontraszt).

A Batyóval közösen fejlesztett "Epson tuning" lámpa fő előnye a rövid (0,8mm) ívhossz (a gyári lámpa 1,35mm ívhosszú). Ez teszi lehetővé, hogy az Epson "csúcsosabb" foncsort használjon és a fényfolt mérete közben NE növekedjen (de a sugarak átlagos szöge jelentősen csökkenjen). A gyári lámpához képest az Epson lámpa használata kb. 69%-kal megnöveli a chipméret/ívhossz hányadost. Emiatt lehet sokkal jobb kontrasztot elérni az Epson lámpával (azonos fényerő mellett). Egy pici DLP chip használatával a tört számlálója lecsökken, így az eredeti kontraszt fenntartásához még rövidebb ívhosszú lámpa kellene.

A gond az, hogy NEM LÉTEZNEK kb. 0,8mm-nél rövidebb ívhosszú UHP lámpák. Valószínűleg valamilyen technológiai limit ez az ívhossz, rövidebb ívhosszú lámpák (0,6mm) csak nagyon kicsi teljesítménnyel (100W környéke) állnak rendelkezésre (ezek viszont alig termelnek fényt, így sajnos NEM használhatóak a pici DLP chip hátrányainak a kompenzálására). A lámpa ívhosszának gyakorlati minimuma tehát 0,8mm, így az egyetlen megoldás a DLP chip méretének a növelése. Ez azonban nem probléma manapság, amikor igen komoly projektorok is meglepően olcsón beszerezhetőek használtan (akár itt a fórumon is, tehát a gép élőben kipróbálható, NEM kell külföldről rendelni).

A másik lehetőség a 0,8mm ívhosszú lámpák közül a legnagyobb teljesítményűt használni (a több fényből többet pazarolhatunk). Itt viszont 280W a gyakorlati limit, ennél nagyobb teljesítményű lámpa nincsen ilyen rövid ívhosszal.

Jelen pillanatban tehát a legjobb megoldás egy maximális teljesítményű (280W-os) és minimális ívhosszú (0,8mm Epson) lámpa használata egy nagyméretű (0,9"-0,95") DLP chip-pel. Ezt diktálják a fizika/optika törvényei ... és erről NEM én tehetek! :-)

[Dorian]

A sötétebb szín praliné a világosabb gránátalma, mindkettő Héra. Nagyon sok fényforrás kell, hogy világos legyen, talán ez a legnagyobb hátránya a sötétebb színeknek.
Ha van lehetőséged legyen redőny és sötétítő függöny is. Nappali és vászon 1.jpg

Köszönöm! Nálam a helyiségben jelenleg pont a te világosabb színed van, minimum a te sötétebb színedhez hasonló sötétségűt szeretnék, ha az oldalborda nem rúg picsán, akkor egy kicsit sötétebbet.

A vetítőm elvileg igencsak jó lesz, most Palit olvasva kicsit megnyugodtam.

[gyulaipal]

Látható, hogy páran bepisilnek egy új proji hallatán úgy, hogy tulképp nincs meg a környezet hozzájuk.
Talán csak Cutler és Pali rendelkezik denevérbarlanggal. De Bocs ha valakit kihagytam, esetleg
jelentkezzen! Ja magamat.

Nálam sötétkékek a falak (NEM feketék) és persze nincs ablak. Ez a gyakorlatban már elég, borzalmasan dinamikus képet tudok vetíteni egy JÓ projektorral. És pont erről akartam pár dolgot említeni ... mivel felmerült itt egy ellentmondás:

- nemrég említettem, hogy egy ANSI kontraszt tesztábrával "kimértem", hogy a mozi belső fényvisszaverése SOKKAL JOBBAN rontja az ANSI kontrasztot, mint a projektor saját fényszórása.

- Mostanában viszont egy durván jó (700:1) ANSI kontrasztú Baba-Barco-val vetítgetek ... és a kép dinamikájának a javulása DÖBBENETES!

Hogy a fenébe javulhatott ENNYIT a képi dinamika, ha "csak" egy olyan hibát javítottunk, ami eleve sem volt jelentős? Érti ezt valaki?

Több nap agyalás után ráköttem a dologra. És az indoklás tökegyszerű - és tényszerű:

Az ANSI kontraszt (és a mérése) legalább két dologban "sántít":
1.) az ANSI kontraszt tesztábra TÖBBSZÖR fényesebb, mint egy átlagos filmkocka. Emiatt sokkal több fény verődik vissza a szobából (hiszen a szobát "bevilágítja" a fényes vászon).
2.) Az ANSI kontraszt mérésekor a mérőfej egynyolcad képszélességre- és képmagasságra van a fehér felületektől, a fekete mező(k) közepén. Magyarul a fehér felületből (kb.) 25-35cm-re kiszórt fény mennyiségét mérjük. Az emberi szem azonban a pár milliméterre (vagy max egy centire) "kiszórt" fény mennyisége alapján érzékeli a kép élességét- és dinamikáját.

Magyarul az ANSI kontraszt mérésekor:
- nem az "átlagos üzemi körülmények" között történik a mérés és
- NEM az emberi szem számára "fontos" paramétert mérjük.

Ez a fluorit optikás Baba-Barco a projektor.hu-s tesztben igen jó, de azért NEM "döbbenetes" (ANSI) kontraszt adatokat produkált (a különböző megvilágítottságú tesztábrák esetén). Mondjuk az igaz, hogy a tesztelő nagyon "lelkendezik" az optika minőségével kapcsolatban, így a mérési adatok tükrében maximum azt gondolnánk, hogy "talán valamivel" jobb lesz a vetített kép ANSI-(és mikro-)kontrasztja pl. egy LCD-hez, vagy egy "átlagos" DLP-hez képest (a 9300-as Epson ANSI kontrasztjának kb. dupláját produkálja a Barco, mivel tudjuk, hogy a szoba hatása ezt a különbséget még durván csökkenteni fogja, a "végére" talán 20-35%-kal jobb ANSI kontraszra számítunk a vetített képben, amit ugyan gyakorlott szemmel már "illik" észrevenni, de "komoly" különbségre senki nem számít). Mindez jól mutatja, hogy mennyire FÉLREVEZETŐ a ma használt mérési technológia, ugyanis a valóságban a képi dinamika nem csak "valamivel" jobb, hanem a "beszarás szintjén döbbenetes". A szemmel látható különbségnek csak PICI TÖREDÉKÉT magyarázhatjuk a mérési adatokkal, ami (számomra) azt bizonyítja, hogy a mérési eljárás NEM MEGFELELŐ. Sőt, a mérési adatok konkrétan ELLENTMONDANAK A VALÓSÁGNAK, hiszen ezek alapján azt gondolnánk, hogy nekem a képminőség javításához a szobát kellett volna sötétkékről feketére pingálni, mivel a fő problémám mindig is a falak maradék fényvisszaverése volt. Ezzel azonban szöges ellentétben van az a tény, hogy a fluorit optikás kisgép használata DURVA javulást hozott a képminőségben, ami a mérési adatok fényében kb. lehetetlen, hiszen a fő problémát NEM szünteti meg semmilyen optika (azt csak egy vödör mattfekete festék csökkentené valamennyivel :-).

A fentiek fényében érthető, hogy miért NEM dugtam be a konnektorba már hetek óta a 2560 pixeles nagygépet. Aki egyszer "belekóstolt" a fluorit optikával vetített kép minőségébe, az azután nehezen "lép vissza" egy "sima" üvegből készült optikára. De NEM azért, mert "műszer van a szemében", hanem azért, mert a vetített képben ORDÍT a különbség. A projektor.hu-s teszt ezt szépen le is írja, de mivel a mérési adatokból viszont NEM látszik a különbség valós mértéke (a rossz mérési eljárások miatt) így a szöveget kb. senki nem veszi komolyan. Szerencsére (ellenkező esetben ezeket a gépeket nem lehetne ennyiért megvenni használtan :-).

Ez az eset ismét csak arra hívja fel a figyelmet (szerintem), hogy mennyire nem jó a mérések módszertana manapság a tesztekben, illetve hogy ezek mennyire NEM az emberi szem számára fontos paramétereket vizsgálják. Ha valaki valós képet akar kapni egy eszköz minőségéről, akkor NE a katalógust nézegesse, hanem nézze meg az eszköz produkcióját élőben! Ez nagy meglepetéseket hozhat akár pozitív, szerencsétlenebb esetben pedig negatív irányban. De még mindig jobb ezeken a meglepetéseken az ELŐTT "túllenni", hogy az ember elkölt egy csomó pénzt valamire, amiről később derül ki, hogy ... izé... "hozé"! :-)

Nekem persze most van új projektem: szerezni további fluorit optikás kisgépeket és "átgányolni" a lencséjüket a nagygép(ek)be. Na, az már valami lesz, amit a 2560 pixeles gép fog vetíteni ilyen optikával! De hát úgy szép az élet, ha zajlik, nem? :-)

[djkoxi]

No de mégis. Nem denevérbarlang moziszoba, hanem mozinappali esetében mi lehet az arany középút? Ahol egy mozis sem köpi le a falszínt, de egy feleség sem kezd toporzékolni? Most készülök festetni, lapozgatom a színskálát, de elég tanácstalan vagyok. Ami jónak tűnhet ezen a kis pár cm2-es lapon, az brutális lehet egy teljes falon.

(Színesség-kérdés nem kérdés, ha nem fehér és nem matt fekete, akkor bizony valamilyen színű kell legyen, ha el is tolja a kicsit a kép színét a visszavert fény, mert szürkére azért mégsem festi senki a falakat)

Ja, még valami: sötétítő függöny elég lehet, ha este filmezik az ember, vagy mindenképpen redőny? Ha viszont redőny, akkor az sem lehet világos színű, hiszen...

A sötétebb szín praliné a világosabb gránátalma, mindkettő Héra. Nagyon sok fényforrás kell, hogy világos legyen, talán ez a legnagyobb hátránya a sötétebb színeknek.
Ha van lehetőséged legyen redőny és sötétítő függöny is.

Nappali és vászon 1.jpg (45.11 KiB) Megtekintve 3027 alkalommal

[gyulaipal]

Pali DC-ben tartott előadásában mondta, hogy tök jó a dci-p3 színtér, de az életben ennek nagy része nem jelenik meg, így filmre sem kerül, max cgi szempontból lehet érdekes.

Vagy félreértetted, vagy valótlant mondott a mi Palink (vagy én vagyok már szenilis ). ...

Szerintem én azt mondtam, hogy viszonylag KEVÉS alkalommal látni a filmekben olyan színeket, amelyek a Rec.709 háromszögén kívül vannak. De ettől még nagyon is léteznek ilyen színek a természetben (is), csak nem ezek teszik ki a természet "átlagos" színeit. Ezek inkább a speciális esetek, de azért tényszerűen léteznek.

Persze UHD forrásból filmenként pár alkalommal fel szoktam figyelni rá, hogy milyen szaturált színű egy-egy részlet, de ez sokkal ritkább, mint pl. az, hogy a gyenge kontrasztra figyelek fel. Egy szar DLP szar kontrasztja szinte folyamatosan látszik, míg a DCI színtér (az én szemem számára) sokkal ritkábban. Kivétel persze amikor szándékosan arra "játszik" egy film, hogy vörösben "fürdesse" a vásznat (pl. Incredibles 2). A széles színteret én is az animációs filmekben látom a legfeltűnőbben, de persze másnak lehet más a véleménye (mindenkinek másra érzékeny a szeme is).

A problémám nekem az, hogy attól félek, a széles színteret egyszerűen arra fogják használni a filme(se)k, hogy (még az eddiginél is) jobban "megtolják" a színeket ... a messze túl a természetességen (mivel sokak szerint minél színesebb a kép, annál szebb). Az aktuális UHD Planet Earth sorozatban pl. annyira "színes" a kép szinte folyamatosan, hogy én már erősen kételkedem abban, hogy ezek a dolgok valóban így néznek ki élőben. Elhiszem én, hogy a trópusokon nagy szögben süt a nap, meg hogy kék a tenger, de ENNYIRE szerintem nem színes kb. MINDEN a természetben, még ott sem. Szerintem egyszerűen az utómunka során addig "színezik" a filmet, ameddig az adott színtér engedi. Nekem ez NEM tetszik ... de hát ízlések és pofonok. :-)

Az is tény, hogy a városokban is vannak tényszerűen NAGYON színes, gyakorlatilag monokromatikus fényforrások körülöttünk. Én sokat látok ilyet a napi munkám során (különböző színű lézerekkel tesztelem a csillagászati optikákat) de pl. este ha végigsétálunk a városban, akkor a gázcsöves fényreklámok (neon és társai) borzalmasan szaturált színekben világítanak. Ez pl. a Lucy-ban is látható amikor éjszaka "taxizgat" a városban a kórház felé, ott is a gázkisülés- és a LED alapú fényreklámok színei nagyon szaturáltak, pont mint a valóságban. EKKOR nagyon is okos dolog a DCI színtér ... csak imádkozzunk együtt, hogy a filmipar a VALÓS színek megjelenítésére használja az új lehetőséget, ne egyszerűen a kép "túlszínezésére"!

[cisco]

Pali DC-ben tartott előadásában mondta, hogy tök jó a dci-p3 színtér, de az életben ennek nagy része nem jelenik meg, így filmre sem kerül, max cgi szempontból lehet érdekes.

Vagy félreértetted, vagy valótlant mondott a mi Palink (vagy én vagyok már szenilis ).

Nekem ez ragadt meg, de ezen nem veszünk össze. Nyilván egy animációs film - Verdák vagy egy Marvel - Galaxis őrzői 2, olyan színeket használ amilyeneket csak betápláltak a számítógépbe.

[Hiccusz]

Pali DC-ben tartott előadásában mondta, hogy tök jó a dci-p3 színtér, de az életben ennek nagy része nem jelenik meg, így filmre sem kerül, max cgi szempontból lehet érdekes.

Vagy félreértetted, vagy valótlant mondott a mi Palink (vagy én vagyok már szenilis ). A DCI színtér igenis megtalálható a való életben, sőt! Egyes őserdőkben honos madár- vagy ízeltlábú fajok színezete (de akár az óceánban megtalálható egyes halak színe) még ezen is jóval túlmutat. Más kérdés, hogy nincs olyan ismert tárgy vagy akármi, aminek a színét pontosan mindenki ismeri, s amelyről tudható, hogy az bizony referencia ez vagy az a DCI színterű szín. Magyarán, az operatőr vagy a rendező olyan színeket használhat a renderelés során, amelyeket csak akar (legyen az animációs film, vagy netán egy AVATAR látványvilág), ettől még te nem fogod tudni beazonosítani, hogy az pontosan milyen színűnek kellene lennie. Ezért mutat faszán mindenki projektorán a Rontó Ralf

[cisco]

A redőny a fényt zárja ki, a függöny meg a fény visszaverést szünteti meg, illetve kinek matt fekete az ablak kerete, meg tokja? :)

Azért a matt fekete fal festék nem olyan nagyon triviális, most kellett utána járnom. Kikeverni nem lehetett a feketét, csak fényesben. Van Dulux fekete párduca, ami inkább szürke. Van a Hérának egy fekete kaviár színe, meg van a fekete színező, de az fél liter/flakon.

Én a fekete kaviárt vettem, aztán majd meglátjuk mennyire fekete.

Vetítő: Annó még a dvdcenter.hu idején emberek önfelett moziztak pana ae500-al,meg sanyo z1-el. Ma bármelyik készülék sok kört ver ezekre mindenben.

Régen a sok fénytől tartottunk, ma meg pont fordítva. Amire ma rápörgünk, 5 év múlva pont lényegtelen lesz. Pali DC-ben tartott előadásában mondta, hogy tök jó a dci-p3 színtér, de az életben ennek nagy része nem jelenik meg, így filmre sem kerül, max cgi szempontból lehet érdekes.

Annó a moziban is csak néztünk, ahogy a mondás tartja, de a minőség ugyanúgy sehol sem volt, mégis imádtuk. Analóg vetítés során 2-3 hét után már jó karcos volt a kópia, ha dts volt a hang szépen tudott kimaradni is, de mégis imádtuk, mert a film volt a lényeg.

Ma olyan tökéletességre törekednek itt emberek, ami már túlzó, főleg hogy azok a bizonyos "referenciák" is változnak.

[Dorian]

No de mégis. Nem denevérbarlang moziszoba, hanem mozinappali esetében mi lehet az arany középút? Ahol egy mozis sem köpi le a falszínt, de egy feleség sem kezd toporzékolni? Most készülök festetni, lapozgatom a színskálát, de elég tanácstalan vagyok. Ami jónak tűnhet ezen a kis pár cm2-es lapon, az brutális lehet egy teljes falon.

(Színesség-kérdés nem kérdés, ha nem fehér és nem matt fekete, akkor bizony valamilyen színű kell legyen, ha el is tolja a kicsit a kép színét a visszavert fény, mert szürkére azért mégsem festi senki a falakat)

Ja, még valami: sötétítő függöny elég lehet, ha este filmezik az ember, vagy mindenképpen redőny? Ha viszont redőny, akkor az sem lehet világos színű, hiszen...

[Hiccusz]

És mi van a színes falakkal? Bordó, piros, bézs stb. Nem viszi el a színeket egy nagy - mondjuk bordó - falfelület? A vásznon az visszaköszön nem?

Kalibrálás nélkül értve.
Én megéltem háromféle vetítési környezetet, ugyanazzal a projektorral, mondhatom, hogy egy nem fekete szoba csak vetítgetés.

Ha a "hivatalos" 2.2 gamma helyett mondjuk 2,4-et használnánk, a sötétebb képrészletek még sötétebbé válnának, ehhez hozzáadódna a szobából visszavert fény és TALÁN a végeredmény jobban közelítené az eredeti 2.2-es gammával sötét szobában látható képet, mint előtte. Egyszerű megoldás de TALÁN javítana valamit ... és olcsó megoldás is, hiszen csak egy kattintás a menüben...

A bibi az, hogy, a projektorokban megadott 2.2 (vagy 2.4) érték a valóságban baromira nem 2.2 (vagy 2.4). A közelmúltban nálam járt Optoma UHD és UHZ65 vetítőkben 2.8-ra (!) kellett ahhoz állítani a gamma preset-et, hogy 2.1 körüli legyen a gamma tracking.
A másik scenario, hogy átállítod 2.4-re a gammát, s azonnal kukázod az alsó 5-8%-nyi szürke (fekete) árnyalatot. Pláne, ha ehhez még a falak is világosabb tónusúak (hiszen ott még 2.2-nél simán "becsukódhat az alja", tehát nem látsz rendes sürke skálát).

[TSanyi]

Rossz hasonlat és lenéző.

Mi a lenéző benne? Nem azt írtam hogy lúzer ha valakinek 250-es a vászna vagy ha 4k-s a projiektora...

A hasonlat az volt hogy amennyiben a képszélesség duplájáról nézed a vásznat ugyan olyan felesleges a 4 k-s vetítő ( mert eleg a full HD is) mint kvazi versenygumit rakni egy gyenge autó alá. Lehet de nem használod ki a képességeit.

Katalógus adatok sem egyidejűleg jelentkeznek ( fényerő, HDR) a 4l/100km fogyasztás es a 250 km/h végsebesség. 250-nél nem 4 litert fog fogyasztani az autód! Tudja produkálni csak akkor egy komolyabb bringás lehagy...

HDR
A mai vetítők nem igazán képesek érdemben megjeleníteni, megteszik csak nem számottevő.
Ha egy autó 0-ról 100 -ra 10mp alatt gyorsul az már elég jó, ott lehet dinamikáról beszélni. Ha ezt a sprintet 18mp alatt teszi akkor is gyorsul annak kell nevezni, csupán érdemben nem az (pláne egy 4mp-hez képest).
Na kb. ez a helyzet egy kommersz vetítővel.

Szerintem.

Nem bántásként írtam.

[gyulaipal]

És mi van a színes falakkal? Bordó, piros, bézs stb. Nem viszi el a színeket egy nagy - mondjuk bordó - falfelület? A vásznon az visszaköszön nem?

Kalibrálás nélkül értve.
Én megéltem háromféle vetítési környezetet, ugyanazzal a projektorral, mondhatom, hogy egy nem fekete szoba csak vetítgetés.

Ez is NAGYON JÓ kérdés!

A hangnál ugye megszoktuk, hogy a szobakorrekció "javítja" az akusztikai hibákat. Kérdés: a vetített kép (színes) falakból adódó hibáit lehet javítani kalibrálással?

Szerintem a dolog lehetséges, de nem egyszerű. Tegyük fel, hogy színes az összes fal körben a szobában! Ekkor a vászonra visszaverődik fény a falakról, amely színe azonban módosul a falak színe szerint. Magyarul (gyakorlatilag) MINDEN pixel fényéhez a vásznon hozzáadódik valamennyi piros, kék és zöld fény. Hogy ez a fénymennyiség pontosan mennyi lesz (és milyen színű fényről beszélünk mondjuk akkor, ha több különböző színű fal is van) az szerintem mérhető (a mérésre van is ötletem).

A mérés után tudjuk, hogy (pl. teljes felületen fehér kép esetén) mennyi lesz a vászonra visszavert fény mennyisége, ezek után akkor azt is meg tudjuk mondani, hogy egy adott kép vetítése esetén (ha a kép pixeleinek átlagos fényessége "X" és az átlagos színűk "Y") akkor mennyi fény jut majd vissza a vászonra (és az milyen színű lesz). Minden pixel fényéből (pl. avisynth segítségével) kivonhatjuk ezt a fénymennyiséget (alapszínenként) és innentől kezdve a kép színei (és a sötét részletek) visszanyerték az eredeti színüket/dinamikájukat. Magyarul megoldottuk a "szobakorrekciót", csak nem a hangra, hanem a képre.

Persze a gond itt ugyanaz lesz, ami a nagymoziban is a 3D kép "szellemképtelenítésekor": a fentiek csak addig működnek, ameddig van miből kivonni a fényességeket/színeket. Ha egy pixel a képben fekete, akkor annak a fényéből nincs mit kivonni ... szóval ez a dolog csak akkor működik, ha a képben nincsenek nagy, fekete felületek.

A másik kérdés (amit ki kellene számolni) az, hogy a fentieket nem lehetne-e megmegközelíteni egyszerűen azzal, hogy nagyobbra állítjuk a vetítőben a gammát az előírásnál? Ha a "hivatalos" 2.2 gamma helyett mondjuk 2,4-et használnánk, a sötétebb képrészletek még sötétebbé válnának, ehhez hozzáadódna a szobából visszavert fény és TALÁN a végeredmény jobban közelítené az eredeti 2.2-es gammával sötét szobában látható képet, mint előtte. Egyszerű megoldás de TALÁN javítana valamit ... és olcsó megoldás is, hiszen csak egy kattintás a menüben...

[Hiccusz]

Mennyire reális ezeknek az áhított értékeknek az elérése azoknak, akik itt, kb 70-80%-ban világos
napppaliban, rossz vetítési körülmények között filmeznek?

Szerintem pedig inkább úgy relevánsabb a kérdésfeltétel, hogy amennyiben valaki világos, nappaliban vetít, kevésbé érdemli meg a vetítőgyártók (s főleg, a tesztelők) részéről az őszinteséget? Csak, mert ő messze nem ideális környezetben vetít, bocsánatosabb bűn őt becsapni (=elhallgatni az igazságot)?

[gyulaipal]

Mennyire reális ezeknek az áhított értékeknek az elérése azoknak, akik itt, kb 70-80%-ban világos
napppaliban, rossz vetítési körülmények között filmeznek?

Ez egy nagyon jó kérdés. Nem tudok róla, hogy bárki komolyabban átgondolta volna, hogy pontosan mit okoz a képben a vászon körüli világos felületekről visszavert fény. Ez szerintem megér egy átgondolást.

Azt helyből meg merem tippelni, hogy NEM a vászon körüli falfelületet kell sötétre festeni, ahogyan az manapság az "ipari szabvány". Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a "pszichológiai" hatása ennek jó, de a valóságban az ANSI kontraszt javításához a vászon által visszavert fény hatását kellene csökkenteni ... márpedig a vászonról a mögötte levő falra NULLA mennyiségű fény verődik vissza. Emiatt a vászonnal SZEMBEN levő fal sötétítése valószínűleg sokszoros javulást hozna a valós képminőségben. És persze a vászon közelében a plafon/padló is sok fényt ver vissza, de ez elég hatékonyan kezelhető pl. egy olcsó Peroni ezüstvászon használatával.

A pici részletek kontrasztja ("mikro-kontraszt") viszont szerintem NEM csökken jelentősen attól, hogy világosak a falak, mivel itt a projektor optikai rendszerének a fényszórása a fő gond, ez már azelőtt el tudja rontani a képet (koszos felületek, LCD gépekben polárszűrők) hogy a fény elhagyja a lencsét. Itt is van csökkenés, de sokkal kisebb, szóval a DLP képének az élessége akkor is szépen látszik, ha fehér falak között vetít az ember. Ezt élőben is látom, mivel a gyerek is így vetít és a kép élességével nincs gond.

A kép tartalma is nagyon sokat számít, ha alapvetően sötét a kép (pl. űrséta) akkor alig csökken a kontraszt, viszont egy napfényes jelenetben a sötét képrészletek durván beszürkülnek. Aki tehát világos falak között vetít. nézzen sci-fi filmeket, amelyek sok jelenete az űrben játszódik ... meg persze "barlangos" filmeket. :-)

[Emotiva]

Mennyire reális ezeknek az áhított értékeknek az elérése azoknak, akik itt, kb 70-80%-ban világos
napppaliban, rossz vetítési körülmények között filmeznek?

Kb. mint a k felbontás előnye 4-5m-ről egy 2.52-8-as vászbon.

Autós hasonlattal: Yokohama Paradanak az 1000 ccm-es autón.

[TSanyi]

Mennyire reális ezeknek az áhított értékeknek az elérése azoknak, akik itt, kb 70-80%-ban világos
napppaliban, rossz vetítési körülmények között filmeznek?

Kb. mint a k felbontás előnye 4-5m-ről egy 2.52-8-as vászbon.

Autós hasonlattal: Yokohama Paradanak az 1000 ccm-es autón.

[TSanyi]

Anno olvastam hogy ugyan azzal a specifikációval rendelkező chopek között is van minőségi besorolás, és a Barco kb 6-7 -es katagóriát építette be, níg a kommersz gyártók a 3-4-eseket.

[gyulaipal]

Én a mozis színteret, 4K-val, és szivárvány nélkül választanám. Engem nem érdekel a HDR szuperfényesség ökörség, de felőlem kergethetitek.
Újkorában 6-7 millás DLP-t szénné kell reszelgetni, ez is vicc. Pár év múlva veszek használtan egy ilyen JVC-t félár alatt.

...hanem azt, hogy a különböző megvilágítottságú képek (IRE-k) egy meghatározott luminencia értéket kell, hogy felvegyenek. Ez inkább szoftveres dolog, sem mint hardveres. S EZ az, amit a mai gépek többsége képtelen teljesíteni. Sem a PQ, sem az EOTF görbék lekövetése nem felel meg a szabványnak egy projektorban sem. ...

Teljesen igaz. De szerencsére van megoldás: át kell adni a feladatot a HTPC-nek. Az szoftveresen megcsinálja az EOTF függvény konvertálását "hagyományos" gammára és kész. Abban az IRE tartományban, ahol egy mai (DLP) projektor a valóságban képet tud megjeleníteni, ott (sajnos) SEMMI baj nem keletkezik emiatt, itt nincs a gamma függvénnyel semmi gond. A PQ egy nagyon okos dolog egy OLED tévén, ahol milliós kontrasztok "szaladgálnak" a képben, de a projektorok fényévekre vannak ettől. Azért mégis ... 1000:1 natív kontrasztú projektoron HDR-t megjeleníteni ... nagyon vicces. De hát ha ott a matrica, akkor rohanni kell a boltba! :-)

Sajnos valóban minden mai projektor elrontja a PQ függvény megjelenítését, ezért szerintem NEM érdemes a dolgot erőltetni, miközben ugyanez a feladat egy HTPC-n sima ügy. Ha ez az egyetlen megoldás, akkor ezt kell használni, nincs választásunk.

Az természetes, hogy egy újkorában sokmilliós DLP projektort is "reszelni" kell, mivel ezeket NEM kimondottan házimozira tervezték és optimalizálták. Viszont ezekben legalább olyan alkatrészek és műszaki megoldások vannak, hogy ezeket LEHET "reszelni" és a végeredmény garantáltan jó lesz. Egy 2560 pixeles és 0,9"-es DLP chip ára 1600 dollár (a Texas Instruments honlapjáról rendelhető). Ez csak a chip, vezérlő és minden más nélkül (de nyilván a ProjektionDesign ennél SOKKAL olcsóbban vette a chip-eket ha pl. százasával rendelte őket). Ha ennyibe kerül csak egy chip, akkor nyilván SOHA nem lesz ilyen méretű- és minőségű DMD egy újonnan 1000 dolláros projektorban, ezt szerintem nem kell nagyon túlmagyarázni. Hiccusz-nak teljesen igaza van, ingyen ebéd nem létezik, de van megoldás olcsó és jó ebédre: ha valaki már helyettünk kifizette a sokmilliós ebédet de végül alig evett belőle, majd pedig nekünk adja a "maradékot" töredék pénzért ... és ha mondjuk a "maradék" az ebéd 95%-a (és persze NEM romlott a kaja minősége közben) ... nos, akkor nekem NINCS semmilyen gondom ezzel.

Engem csak az érdekel, hogy jó képet lássak a vásznon. Ha lesz új gép a boltban, ami ilyet vetít majd és ki is tudom fizetni, megveszem. Tőlem gyárthatja bárki, lehet akármilyen ronda a gép, semmi más nem érdekel, ha a kép jó, nekem az elég. Most is van jó (de nem tökéletes) gép a boltban, a Sony 870 ... de azt nem tudom kifizetni. Egy ilyen "reszelős" 2560 pixeles Barco kb. hasonló képet vetít kb. tized pénzből egy HTPC-vel (a kb. hasonló azt jelenti, hogy van amiben jobb, van amiben rosszabb). Nézegetem az olcsóbb gépeket is használtan, pl. az Optoma 550 talán jó tuning-alap lenne ... de egyedül a beépített "rezgetés" által jobb a Barco-nál, minden másban gyengébb. És a "rezgetésnek" nem látom sok értelmét ekkora felbontás mellett ... ezért nem is használom jelenleg. Magyarul kapunk egy értelmetlen előnyt és egy csomó hátrányt. Szerintem NEM éri meg ... de azért figyelek, amint lesz másik lehetőség, kipróbálom.