Audiophile ösvény és tápszűrő kondícionáló

[istvan01]

A jelenlegi fővezeték végig 6-os alu kábel, a lakásokban lévő mérőhöz viszont már csak 4-es aluvezetékkel álltak be. 
1962-ben a kábelvégeket fogóval összetekerte a szaki, kátrányos szigetelőszalaggal jó vastagon betekerte és betuszakolta a kötődobozokba, amelyek azóta "frankón" oxidálódhattak... 
A lakásom mérőjétől van MCU, illetve saját ösvény, árnyékolt, sodrott rézkábelből.
(Zárójelben: tavasszal tervezzük a fővezeték cseréjét + EPH kialakítását - sajnos, jelenleg se földszonda, se EPH.)

Azt kizártnak tartom, a ház fővezeték 6mm2, a lakás mérőkhöz 4mm2 alu megy. A villamosságban a vezetékeket, kábeleket mindig keresztmetszetben jelölik, arra van szabvány méret sor, nem pedig átmérőben. A vezetékek sok eseteben nem kör keresztmetszetűek. Ha fővezetéke 6mm átmérőt értettél aluba, az 28mm2, már el megy, elment 30éve, ma már kevés. A mérőkhöz a 4mm átmérő 12mm2, az elég lakásokhoz aluban.

[Amatőr61]

Ha a lakás, ház sűrűn tartalmaz csavart kötéseket, pláne vékony aluminiumokkal, na az betesz. Az viszont (élet és tűz) veszélyes ha aluval réz van összetekerve.
A jelenlegi fővezeték végig 6-os alu kábel, a lakásokban lévő mérőhöz viszont már csak 4-es aluvezetékkel álltak be. 
1962-ben a kábelvégeket fogóval összetekerte a szaki, kátrányos szigetelőszalaggal jó vastagon betekerte és betuszakolta a kötődobozokba, amelyek azóta "frankón" oxidálódhattak... 
A lakásom mérőjétől van MCU, illetve saját ösvény, árnyékolt, sodrott rézkábelből.
(Zárójelben: tavasszal tervezzük a fővezeték cseréjét + EPH kialakítását - sajnos, jelenleg se földszonda, se EPH.)

[istvan01]

csavart kötés hatása, pláne ha réz és alu van összedrótozva. Lakás tüzek fele-harmada(?) ehhez hasonló okok miatt fordul elő.
https://www.villanylap.hu/hirek/4694-al ... do-kerdese

[istvan01]

Igazad van, átgondolva a dolgokat legnagyobb baj mégiscsak az alacsonyabb feszültségből fakadó nagyobb hálózati zaj.
Csak ezt az ember zenehallgatás közben úgy éli meg, mintha a mikrodinamika lenne kisebb, pedig egyszerűen csak elveszik a zajban.
Ha a lakás, ház sűrűn tartalmaz csavart kötéseket, pláne vékony aluminiumokkal, na az betesz. Az viszont (élet és tűz) veszélyes ha aluval réz van összetekerve.

[Amatőr61]

feltételezem nem vagy villamos végzettségű, mert ezek így szamárság. A P10-ről meg elég kevés az ismereted, tapasztalat sem sok.
A hangzás minőségbe kevés speciel esetet kivéve a feszültség pár százalékos eltérése semmit nem számít, annál inkább a túlterhelt hálózat alacsonyabb feszültsége mellett megjelenő nagyobb zajszint. Emellett az is szokásos tényező, az áramszolgáltató az optimálisnál kisebb teljesítményű utcai trafót telepít, amit részben azzal kompenzál, megemeli az üresjárati feszültséget a trafó szekunderen, aztán ha mindenki a területen vasárnap délelőtt bekapcsolja az automata mosógépét, porszívózik, miközben forognak a klíma-inverterek, akkor lecsúszik az utcai fesz 220V-ra, a trafótól legtávolabbi fogyasztónál 215V-ra.

Igazad van, átgondolva a dolgokat legnagyobb baj mégiscsak az alacsonyabb feszültségből fakadó nagyobb hálózati zaj. 
Csak ezt az ember zenehallgatás közben úgy éli meg, mintha a mikrodinamika lenne kisebb, pedig egyszerűen csak elveszik a zajban.

[Amatőr61]

A másik helyszín dolog nagyon becsapós tud lenni. Kétszer költöztem ugyan azzal a rendszerrel. Nem semmi élmény...
Már 3 x  költöztem, de, itt nem az eltérő akusztika a hunyó.
 
A gyengébb szereplés okát én három tényezőre vezetem vissza.
Egyik, amiről eddig is beszéltem, hogy a monoblokkok nem kapnak stabil 230 voltot, néha még a 220 sem teljesül. 
A másik, hogy 1962-es építésű a tömbházunk, fővezeték 6-os alu, ami csak össze van sodorva és kátrányos szigszalaggal szigetelve. Szerintem az összes csatlakozópont össze lehet égve, azaz oxidálódott kötéseken át vezet az út a lakásom mérőjéig.
Igaz, földszinti lakóként én közel vagyok a főmérőhöz: "csupán két oxidációs hullán", kötésen kell keresztül verekednie magát az elektronoknak. Nyilván a 10-es rézdrót, tisztességes kötésekkel hozna némi javulást...
A harmadik a trafóház: évek óta nincs karban tartva.
(Egy másikban tavaly olajat is cseréltek, egy harmadikat pedig totál újra cseréltek a földkábeles vezetékre való átállás miatt.) 

[pet525TT]

Valószínű, hogy a "dinamika hiánya" nem a feszültség ingadozása miatt van. Ha a feszültségen múlna, akkor a 110V-os rendszerekben már a fele sem maradna, mint neked.
 
 
Sokat nem, esetleg semmit. Lentebb az olvasható, hogy az csak egy szinuszjel modulátor.

 
Próbáltad már?

[SoundMania]

Átvittem az erősítőimet, a hangfalaimat, kábeleimet a két utcával odébb lakó hifis barátomhoz.
Egyrészt simán hallható volt a két lehallgatóhelyiség eltérő akusztikája, másrészt nála megjött az a plusz mikrodinamika, ami nálam - sajnos - nincs.

Szerintem egy "ösvényt" húzz át hozzád és akkor kiderül , hogy tényleg a villany-e az oka!

[audioline]

Átvittem az erősítőimet, a hangfalaimat, kábeleimet a két utcával odébb lakó hifis barátomhoz.
Egyrészt simán hallható volt a két lehallgatóhelyiség eltérő akusztikája, másrészt nála megjött az a plusz mikrodinamika, ami nálam - sajnos - nincs.

 
A másik helyszín dolog nagyon becsapós tud lenni. Kétszer költöztem ugyan azzal a rendszerrel. Nem semmi élmény...

[Amatőr61]

Valószínű, hogy a "dinamika hiánya" nem a feszültség ingadozása miatt van. Ha a feszültségen múlna, akkor a 110V-os rendszerekben már a fele sem maradna, mint neked.
 
 
Sokat nem, esetleg semmit. Lentebb az olvasható, hogy az csak egy szinuszjel modulátor.

 
Átvittem az erősítőimet, a hangfalaimat, kábeleimet a két utcával odébb lakó hifis barátomhoz. 
Egyrészt simán hallható volt a két lehallgatóhelyiség eltérő akusztikája, másrészt nála megjött az a plusz mikrodinamika, ami nálam - sajnos - nincs.

[istvan01]

Valószínű, hogy a "dinamika hiánya" nem a feszültség ingadozása miatt van. Ha a feszültségen múlna, akkor a 110V-os rendszerekben már a fele sem maradna, mint neked.
 
 
Sokat nem, esetleg semmit. Lentebb az olvasható, hogy az csak egy szinuszjel modulátor.

feltételezem nem vagy villamos végzettségű, mert ezek így szamárság. A P10-ről meg elég kevés az ismereted, tapasztalat sem sok.
A hangzás minőségbe kevés speciel esetet kivéve a feszültség pár százalékos eltérése semmit nem számít, annál inkább a túlterhelt hálózat alacsonyabb feszültsége mellett megjelenő nagyobb zajszint. Emellett az is szokásos tényező, az áramszolgáltató az optimálisnál kisebb teljesítményű utcai trafót telepít, amit részben azzal kompenzál, megemeli az üresjárati feszültséget a trafó szekunderen, aztán ha mindenki a területen vasárnap délelőtt bekapcsolja az automata mosógépét, porszívózik, miközben forognak a klíma-inverterek, akkor lecsúszik az utcai fesz 220V-ra, a trafótól legtávolabbi fogyasztónál 215V-ra.

[mike-rame]

 
Én ÉMÁSZ, pontosabban egy ideje már ELMÜ-ÉMÁSZ területen lakom, nálam meg pont fordítva van: évszaktól függetlenül, évek óta alacsonyabb a feszültség, többnyire 218-226V között ingadozik, 230 voltot még soha nem mértem.
Emiatt pici, de állandó dinamika hiány van a zenében, lágyabbak, kevésbé erőteljesek a megindulások, az (többféle integrált) erősítőből nem jön ki annyi energia, hogy úgy igazából oda tudjon szegezni a fotelbe, a potméter feljebb tekerésével csak hangosabb lesz a zene, de elmarad az extázis.
 
Nem tud az ember mit tenni, mert az áramszolgáltatói ÁSZF-ben az szerepel, hogy: 230V AC, +/- 10%.
 
Két utcával arrébb - másik trafóház látja el - 235V egész nap, mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége. Nincs is gondja a tulajnak se a dinamikával, se a kerámialapos tűzhely hatékonyságával.
 

 
Valószínű, hogy a "dinamika hiánya" nem a feszültség ingadozása miatt van. Ha a feszültségen múlna, akkor a 110V-os rendszerekben már a fele sem maradna, mint neked.
 
 Hát ilyen esetben egy PS Audio P10 tápgenerátor sokat segítene.
 
Sokat nem, esetleg semmit. Lentebb az olvasható, hogy az csak egy szinuszjel modulátor.

[audioline]

Valóban meghallható, hogy a hálózatban éppen 220 vagy 235V leledzik?

[Columbiai]

Én ÉMÁSZ, pontosabban egy ideje már ELMÜ-ÉMÁSZ területen lakom, nálam meg pont fordítva van: évszaktól függetlenül, évek óta alacsonyabb a feszültség, többnyire 218-226V között ingadozik, 230 voltot még soha nem mértem.

Emiatt pici, de állandó dinamika hiány van a zenében, lágyabbak, kevésbé erőteljesek a megindulások, az (többféle integrált) erősítőből nem jön ki annyi energia, hogy úgy igazából oda tudjon szegezni a fotelbe, a potméter feljebb tekerésével csak hangosabb lesz a zene, de elmarad az extázis.

 

Nem tud az ember mit tenni, mert az áramszolgáltatói ÁSZF-ben az szerepel, hogy: 230V AC, +/- 10%.

 

Két utcával arrébb - másik trafóház látja el - 235V egész nap, mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége. Nincs is gondja a tulajnak se a dinamikával, se a kerámialapos tűzhely hatékonyságával.
  

Hát ilyen esetben egy PS Audio P10 tápgenerátor sokat segítene.

A probléma csak az árával van, de a minőséget meg kell fizetni (mint általában a zenehallgatás világában mindennek).

[Amatőr61]

Helló,
 
Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.
 
Csak úgy megmértem mekkora  a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....
 
 
Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest.. 
 
Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...
 
Köszi,
 
Imi

 
Én ÉMÁSZ, pontosabban egy ideje már ELMÜ-ÉMÁSZ területen lakom, nálam meg pont fordítva van: évszaktól függetlenül, évek óta alacsonyabb a feszültség, többnyire 218-226V között ingadozik, 230 voltot még soha nem mértem.
Emiatt pici, de állandó dinamika hiány van a zenében, lágyabbak, kevésbé erőteljesek a megindulások, az (többféle integrált) erősítőből nem jön ki annyi energia, hogy úgy igazából oda tudjon szegezni a fotelbe, a potméter feljebb tekerésével csak hangosabb lesz a zene, de elmarad az extázis.
 
Nem tud az ember mit tenni, mert az áramszolgáltatói ÁSZF-ben az szerepel, hogy: 230V AC, +/- 10%.
 
Két utcával arrébb - másik trafóház látja el - 235V egész nap, mindegy, hogy hétköznap vagy hétvége. Nincs is gondja a tulajnak se a dinamikával, se a kerámialapos tűzhely hatékonyságával.

[SoundMania]

Ebben azért ne legyél olyan biztos. Főleg a Power csövek nem szeretik a tápfesz vándorlást, anód, rácselőfesz, fűtés. A katódbiaszos az jobban viseli. A tápstabilizálás ritka a csövesekben, a végcsövek környékén még ritkább. Munkapont vándorlás az eredménye, jobb esetben teljesítmény csökkenés, rosszabb esetben torzítás növekedés, még rosszabb esetben rácsaram folyik arra nem alkalmas csövekben. De van egy ennél is kellemetlenebb feszváltozási következmény, élettartam csökkenés, főleg a fűtőfeszültség kényes. +10% -10% eltérés már káros a direktfűtésű teljesítmény csöveknél, ezért hasznos azokat stabfeszről járatni. Attól, hogy érdekes módon a régi adatlapok nem foglalkoznak a fűtőfesz megengedett toleranciájával, attól még a jelenség létezik.
A fűtésben igazad lehet. De az anódfesz növekedés nem okozhat gondot. A negatív előfesz pedig még negatívabb ha nő a betáp. Szóval pont ellenkezőleg fog hatni.
Így azért no para annyira.
Elrontani meg nem fogom stabilizátorokkal a hangját. A 90 éve gyártott csövek még így is elmennek 10-15 évet. Legalábbis ez a tapasztalat.

[istvan01]

Mennyit szeretnél?! Miért nem jó? Gondolod számít valamit az hogy 10%- al többet vagy kevesebbet kap? Csövesek sztem lesz..rják. Sok félvezetősben ott a rengeteg stabilizátor. .
Ebben azért ne legyél olyan biztos. Főleg a Power csövek nem szeretik a tápfesz vándorlást, anód, rácselőfesz, fűtés. A katódbiaszos az jobban viseli. A tápstabilizálás ritka a csövesekben, a végcsövek környékén még ritkább. Munkapont vándorlás az eredménye, jobb esetben teljesítmény csökkenés, rosszabb esetben torzítás növekedés, még rosszabb esetben rácsaram folyik arra nem alkalmas csövekben. De van egy ennél is kellemetlenebb feszváltozási következmény, élettartam csökkenés, főleg a fűtőfeszültség kényes. +10% -10% eltérés már káros a direktfűtésű teljesítmény csöveknél, ezért hasznos azokat stabfeszről járatni. Attól, hogy érdekes módon a régi adatlapok nem foglalkoznak a fűtőfesz megengedett toleranciájával, attól még a jelenség létezik.

[SoundMania]

Elméletileg +/- 10 %, tehát igazuk van, de ez ettől még nem jó.
Mennyit szeretnél?! Miért nem jó? Gondolod számít valamit az hogy 10%- al többet vagy kevesebbet kap? Csövesek sztem lesz..rják. Sok félvezetősben ott a rengeteg stabilizátor. Vagy szintén ne sokat számítneki hogy több vagy kevesebb a fesz. Legtöbb készülék úgyis elmegy 120-130 volttól 270- ig. Legalábbis pl a tv-ket ennyivel tesztelték ha jól emlékszem.
A hálózati zavarok meg nem feltétlenül a fesz nagyságától függenek.

[istvan01]

Helló,
 
Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.
 
Csak úgy megmértem mekkora  a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....
 
 
Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest.. 
 
Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...
 
Köszi,
 
Imi

A szabvány nálunk megengedi a +/-10%-ot, ha bár én az EDF-nél azt láttam, hogy itt +5% és -10%-on belül tartják. Az hogy nyáron terheltebb a környéked, ez teljesen logikus, a Balaton parti terület 2-3szor népesebb nyáron mint télen. Itt nálam 235-241V között szokott lenni a feszültség.

[6c33c]

Helló,
 
Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.
 
Csak úgy megmértem mekkora  a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....
 
 
Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest.. 
 
Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...
 
Köszi,
 
Imi

Elméletileg +/- 10 %, tehát igazuk van, de ez ettől még nem jó.

[petimre]

Helló,
 
Megmértem a rendszer mekkora teljesítményt vesz fel, mert gondolkodok az áram rendberakásában.
 
Csak úgy megmértem mekkora  a feszültség, mert nyáron örültem, hogy 10 perces átlagban 229-230 volt az eredmény, most viszont több méréssel 10 perces átlagban 237-245 volt lett. Sokallom nagyon....
 
 
Írtam az E.ON-nak, de szerintük + - 10% ok, a 230-hoz képest.. 
 
Kérdem a szakértőket, hogy higgyek-e az E.ON-nak, mert kételkedek a véleményükben...
 
Köszi,
 
Imi

[Zeneati]

http://www.mattes-shop.de/
Itt találsz olcsón.

Köszönöm!

[Zeneati]

Szerintem használd intenzíven a topic felső és alsó részén a "következő" ikonokat, lapozd át, 65 oldal foglalkozik lényegében ezzel a kérdéssel. Ha ezek után esetleg elbizonytalanodsz, akkor lehet tovább gyúrni a kérdést, de ne kezdjük már újra-és-újra.
Minden estre, ha még úgy is az elején vagy, nem is akarsz erre sokat költeni, akkor ne akard eltalálni elsőre a neked is jó hifi ösvényt, hidd el, nem fog sikerülni. Egyébként a hangbéli jelentősége kisebb, mint a többi komponensé. Egy dologra készülj inkább, a háztartási kiselosztó és a hifi felé menő villamos csövezés legyen olyan, hogy könnyen cserélhető. Kismegszakító helyett melegen ajánlom a hengeres olvadó betét beépítését, pl a képen látható, 10mm átmérőjű betétet fogadót. (esetleg 8mm típusút) Ennek semlegesebb a "hangja" szinte minden kismegszakító fajtánál. A betétekkel könnyű variálni is, ha kedved van azzal foglalkozni.  

Köszönöm!

[hosszu]

Csak hangosan gondolkozom. Ez a multiwave variálja a szinusz jelalakot, amivel a P10 táplálja a rácsatlakoztatott készülékeket. Ha viszont eltéríti a szinuszt az ideális matematikai alakjától, akkor minek is a torzítását méri, jelzi ki? Ugyanakkor tudható, sejthető, a feszültség szinuszhoz közelítésnél fontosabb lenne az áram jelalakot (ami egyáltalán nem szinusz) kordában tartani, értsd ez alatt, ne képződjenek vad tranziensek pl tápegységek kondenzátorainak nyitó-töltő áramainál, mert ezek a nagy energiájú tranziens komponensek utána szétterjednek az összes környező elektronikán.
A multiwave hatása az 1-6 skálán igazából a 0-4, 0-5 váltásnál hallható. A kisebb értékre való állítást a sima szinuszhoz képest, nem hallom meg (az én rendszeremen). A 4-5-6 lépést pedig érdekes módon a TV képén veszem csak észre (bár az is lehet, hogy bebeszélem magamnak, de a sztereó rendszer hangján még csak bebeszélni sem tudom ) Van ismerősöm, aki viszont a saját rendszerén a 4-5 lépés között hall nagy minőségi ugrást.
 
Elképzelhetőnek tartom, hogy a P10 valójában az áram jelalakját (is?) "kordában tartja", de a hétköznapi felhasználó számára az sokkal érthetőbb, hogy "szép szinuszjel és alacsony torzítás", ezért kommunikálja ezt a cég.
A P20 ráadásul még alacsonyabb kimenőtorzítással rendelkezik és azt a felhasználó számára még nagyobb számokkal írják a képernyőre.

[istvan01]

Erre csak áttételesen tudok válaszolni.
 
A józan ész adta beállítások mellett, akár a feszültséget, akár a torzítást "stabilizálom" a P10 kimenetén, a torzítás csak hatos értékű multiwave esetén éri el a 0,2%-ot, de csak akkor, ha a bejövő jel torzítása eléri a 3%-ot. Így nem tudom, hogyan változik a hangkép attól függően, hogy a P10-et a legalacsonyabb torzításértékre, vagy fix feszültségtartásra állítom be.
 
Azonban, nagyon nagy bejövő torzítás mellett (8% felett) a fázisszög (fázistolás?) változtatásával is lehet a kimenő jel torzítását javítani - használatát csak ekkora torzítás mellett javasolja a gyártó.
Kipróbáltam, mi történik, ha a nálunk lévő, ettől sokkal alacsonyabb torzítású tápellátás fázisához nyúlok hozzá. A kimenő jel torzítása felment 2,7%-ra, ami így tulajdonképpen egy mesterségesen generált helyzet okozta torzítás.
A hangkép (komplett rendszer CD+DAC+erősítő) koszosabbá vált, eltűntek apró részletek, eltűnt a hangszerek körüli levegő. Olyan érzésem volt (némileg sarkítva), mintha egy kisebb erősítőt hallgatnék kazettás-magnóról.

Csak hangosan gondolkozom. Ez a multiwave variálja a szinusz jelalakot, amivel a P10 táplálja a rácsatlakoztatott készülékeket. Ha viszont eltéríti a szinuszt az ideális matematikai alakjától, akkor minek is a torzítását méri, jelzi ki? Ugyanakkor tudható, sejthető, a feszültség szinuszhoz közelítésnél fontosabb lenne az áram jelalakot (ami egyáltalán nem szinusz) kordában tartani, értsd ez alatt, ne képződjenek vad tranziensek pl tápegységek kondenzátorainak nyitó-töltő áramainál, mert ezek a nagy energiájú tranziens komponensek utána szétterjednek az összes környező elektronikán.
A P10 nem feszültség, hanem power generátor, ami azt jelenti, hogy a feszültséget és áramot együtt optimalizálja a tisztább tápláláshoz.
Ezért gondolkoztam azon, ez a látványosan szép THD OUT biztos hogy a legjobb hangot is képezi az audio rendszeren?