Naim készülékek

Jól elvagytok!
Ja.
Valamit kell hifizni így hétvégén, szabadidőben.

Ez azért nem teljesen így van. Mivel nap mint nap igen komoly, de különböző rendszerek között élek és hasonló kábelekkel dolgozom, állíthatom, hogy a kábelek hatása nem függ attól, hogy milyen rendszerbe kötöd őket.

Teljesen mindegy, hogy egy Nordost Odin-t egy csöves VTL, vagy egy félvezetős Ayre rendszerbe kötök, a hatás ugyanaz. Szó sincs sötétben tapogatózásról. A hatás teljesen egyértelmű és készülék független.

Ezt akár azzal is lehetne magyarázni hogy a speciális high-end kábeleknek olyan szinten erős saját hangjuk van hogy az a hatás már mindenen átjön és mindig ugyanúgy.
Ezek lehet mind valamilyen erős egyéni ízlésre hangolt megoldások. Tulajdonképpen a high-end jórészt erről szól.
Ezen kívül azért lehet hogy azok a holmik amikkel foglalkozol a jobb szimmetrikus jelvezetés miatt talán pontosabbak valamivel mint az RCA-s holmik.
A végfokok meg talán kevésbé érzékenyek a hangsugárzó és a kábel együttes impedancia anomáliáira.
De ez még inkább azt erősíti hogy a speciális high-end kábelek ha minden esetben olyan mértékben felismerhetők hangilag, erős saját hanggal rendelkeznek.

Jól elvagytok!

A felbontás lehet erény, de lehet hiba is, a illesztetlenség viszont csak hiba lehet. Mégis kaphatsz miatta nagyobb hallható különbségeket kábelek között.
Mivel a Hifi rendszerek impedancia viszonyai nagyban eltérnek a stúdió rendszerek 600 Ohmos illesztett rendszereitől, így nincs értelme összehasonlítani se őket.
A stúdiókba általában hosszú jelutak vannak és szimmetrikus átvitel. Ez elképzelhetetlen a 600 Ohm-os illesztés nélkül. A hifi rendszerekben rövid kábelek, alacsony generátor impedancia és magas lezáró impedancia van minden esetben. Így impedancia illesztésről nem beszélhetünk, de jelentősége sincs az átvitelre. A kábelek közötti különbségeket nem a készülékek forrás és lezáró impedanciáiban kell keresn, azokra ráfogni.
Hozzá kell tenni, hogy a hifiben is vannak illesztett rendszerek, csak kevés. Például a Krell CAST rendszere, vagy a Dart Zeel 50 Ohmos ki és bemenetei, vagy a Halcro kisimpedanciás bemenetei.
A gyakorlati példák azért rendesen mást mutatnak. A hifiben még jelszintben sincs nagyon sokszor egyezés, bármiféle szabvány, ajánlás ami forrás és cél készülékek között be lenne tartva. És ez például a zene dinamikáját sok esetben jelentősen módosítja, sok szubjektív ilyennek vagy olyannak hallott hangzásért lehet felelős. Még ha a száraz tudomány mást is mond. Ki ellenőrzi, hol, mikor hogy a mindenféle összekötögetett hifi készülékek valójában hogyan is működnek illeszkedés szempontokból? Szerintem senki.

Hol lehet utóbbira példát találni? Például olyan esetben amikor van egy digitális forrás készülék, majd egy előfok és egy végfok. IC kábeleket próbálva a forrás és az előfok között sokkal nagyobb mértékű hallható különbségek adódnak mint az előfok és a végfok között. Volt már erre gyakorlati példa, próba. Ez egy és ugyanaz rendszer, tehát nem a felbontás hiánya vagy megléte a magyarázat.
De, pontosan arra magyarázat. A forrás és az előfok között egy több információt átengedő kábel hatása sokkal nagyobb, mint egy előfok és végfok között, ahol már nem tud mi többet átengedni, hiszen az információ már előbb elveszett.
És ha a CD és előfok közé mégis csak bekerült egy olyan kábel ami nem veszt különösebben információt, akkor mi van? Mellesleg meg ez sem működik minden rendszerben a példa szerint, csak van olyan amiben így és van olyan amiben úgy. Ugyanazokkal a kábelekkel próbálva.
Volt aki márkás, nem éppen olcsó hálózati kábelen mért olyan meglepő szintű fázistolást, amiről addig el se tudta képzelni hogy hálózati kábel olyanra képes lehet. Mindezt azután miután furcsállotta a hangját a rendszernek, mert valami hallhatóan félre ment benne, ami az előtte használt olcsó hálózati kábelekkel még rendben volt.
Nem mondom hogy ilyen sűrűn fordulhat elő, de vannak rá példák. A tanulság belőle pedig az hogy a hifiben, high-endben mindent lehet magyarázni ezerféle módon úgy ahogy az valakinek hasznos, de valójában senki nincs tisztában azzal hogyan is működik a hifije. Hogy mit hallunk és például a kábelekbe is mit vélünk bele hallani az egy dolog. Volt például olyan kábeles eset amikor egy kábel ugyanabban a berendezésben az egyik embernek szép teret csinált, meg színpadképet, a másik meg azt mondta rá hogy a zene bele veszik a visszhangba, szétmegy az egysége valami fajta fázistolás jellegű hiba miatt. A különbséget mindenki hallotta csak ugyanazt a hangi jellemzőt míg az egyik erényként könyvelte el, a másik meg hibaként.

Stúdió rendszerek általában a hangfelvételeket tekintve nagyobb felbontással rendelkeznek mint a hifi és high-end rendszerek. A kábelek mégse jelentenek akkora problémákat. Nagy csodák ritkán keletkeznek valami speciális kábeltől, de általában a kábelek okozta problémák is sokkal ritkábbak. Ritkán kell azon agyalni hogy most találjuk már meg az ideális kábelt mert nem jó a cucc. Elképzelhető hogy ennek oka a hifi és high-end rendszerek többségénél pontosabb impedancia és jelszint illesztésekből következik? A felbontás sokszor bőven megvan.
A stúdiókban az analóg jelutak jó esetben a mikrofontól az AD átalakítóig futnak. Onnantól már csakis digitális jelfeldolgozás folyik, így nincs jelentősége az analóg kábeleknek.
Az illesztésről fentebb írtam már.
Feltételezve hogy a világ minden stúdiója így működik, de ez nem így van. Rengeteg még a használt analóg eszköz a stúdiókban. Sorolni lehetne hosszan, kezdve a még használatban lévő analóg keverőpultokkal, folytatva a legkomolyabb igaz digitális működésű, de még analóg ki és bemenetű effekt rendszerekkel, de ezer más is van. És persze a jelút a keverő kimenettől az aktív hangsugárzókig. Ez is a stúdiók és egyéb profi audio rendszereknél még analóg.

Vendég

A felbontás lehet erény, de lehet hiba is, a illesztetlenség viszont csak hiba lehet. Mégis kaphatsz miatta nagyobb hallható különbségeket kábelek között.
Mivel a Hifi rendszerek impedancia viszonyai nagyban eltérnek a stúdió rendszerek 600 Ohmos illesztett rendszereitől, így nincs értelme összehasonlítani se őket.
A stúdiókba általában hosszú jelutak vannak és szimmetrikus átvitel. Ez elképzelhetetlen a 600 Ohm-os illesztés nélkül. A hifi rendszerekben rövid kábelek, alacsony generátor impedancia és magas lezáró impedancia van minden esetben. Így impedancia illesztésről nem beszélhetünk, de jelentősége sincs az átvitelre. A kábelek közötti különbségeket nem a készülékek forrás és lezáró impedanciáiban kell keresn, azokra ráfogni.
Hozzá kell tenni, hogy a hifiben is vannak illesztett rendszerek, csak kevés. Például a Krell CAST rendszere, vagy a Dart Zeel 50 Ohmos ki és bemenetei, vagy a Halcro kisimpedanciás bemenetei.
Hol lehet utóbbira példát találni? Például olyan esetben amikor van egy digitális forrás készülék, majd egy előfok és egy végfok. IC kábeleket próbálva a forrás és az előfok között sokkal nagyobb mértékű hallható különbségek adódnak mint az előfok és a végfok között. Volt már erre gyakorlati példa, próba. Ez egy és ugyanaz rendszer, tehát nem a felbontás hiánya vagy megléte a magyarázat.
De, pontosan arra magyarázat. A forrás és az előfok között egy több információt átengedő kábel hatása sokkal nagyobb, mint egy előfok és végfok között, ahol már nem tud mi többet átengedni, hiszen az információ már előbb elveszett.
Stúdió rendszerek általában a hangfelvételeket tekintve nagyobb felbontással rendelkeznek mint a hifi és high-end rendszerek. A kábelek mégse jelentenek akkora problémákat. Nagy csodák ritkán keletkeznek valami speciális kábeltől, de általában a kábelek okozta problémák is sokkal ritkábbak. Ritkán kell azon agyalni hogy most találjuk már meg az ideális kábelt mert nem jó a cucc. Elképzelhető hogy ennek oka a hifi és high-end rendszerek többségénél pontosabb impedancia és jelszint illesztésekből következik? A felbontás sokszor bőven megvan.
A stúdiókban az analóg jelutak jó esetben a mikrofontól az AD átalakítóig futnak. Onnantól már csakis digitális jelfeldolgozás folyik, így nincs jelentősége az analóg kábeleknek.
Az illesztésről fentebb írtam már.

Vendég

Körbe-körbe járunk, nem értjük meg egymást.
Ez így igaz.
Miért nem lehet megérteni, hogy ez egy rendszer, ami a meglévő hibákat ügyesen kompenzálja úgy, hogy egy sajátos hangzást hoz létre, amelyet én varázslatnak tartok?
Én értem, de hibát hibával kompenzálni csakis információvesztés árán lehet. Az eredmény lehet, hogy "varázslat", de köszönő viszonyban sincs a hanghordozón lévő anyaghoz.
Miért kell beleragadni ebbe a 'jobb-alkatrész/jobb drót - automatikusan jobb hang' teóriába? Óriási tévedés, jó lenne nem terjeszteni.
Nem beszéltem automatikus javulásról. De ha valami a hanghordozóból több és korrektebb információt közvetít hozzám, az számomra "jobb", mintha valami mesterséges "varázslatot" állít elő.
Ha ennyire jobb a nagy felbontás, mint a kicsi, miért nem jó egy minőségi hangszínszabályozó, amely megemeli a magas szintet...?
Ezt nem értem. Mi köze a hangszínszabályzónak a felbontáshoz? A nagyobb felbontás több információt hordoz, azaz közelebb áll a valóságban hallható hanghoz, aminek az információ tartalma minden esetben magasabb, mint a rögzített és reprodukált hangnak. Minél kevesebb ez a reprodukált információ, annál messzebb kerülünk a valóságtól. Ezért is ma a legmagasabb minőséget még mindig analóg rendszerekről lehet kapni, majd követi ezt a DSD és a nagy felbontású PCM. Sajnálatosan a legalja a láncnak a hagyományos redbook szabvány (most a tömörített formátumokról nem beszélek, mert nem ennek a fórumnak a témakörébe tartoznak).
De hogy ne legyen ennyire bunkó példa, a magassugárzó illesztésén az estek többségében lehet úgy változtatni, hogy a felbontás erősen megnő - miért nem teszik ezt a gyártók?
Mitől nőne? Sokan a kiemelt, szúrós magasakat felbontásnak élik meg. Nem erről beszélek, hanem a zenei szövet minél finomabb struktúráiról, amit a gyengébb rendszerek egyre nagyobb mértékben elfednek és csak a felületi jelenségeket tolmácsolják.
Miért nem hiszed el Huszti Zsolt történetét, miszerint egyszer, az egyik fejlesztésnél - tápfesz kialakításról volt szó - hirtelen össze kellett rakni valamit, és csak egy ósdi, műszakilag erősen elavult tranzisztor volt kéznél a normál, sokkal jobb helyett, de muszáj volt betenni, és a hang ugrásszerűen jobb lett?
Ezt a történetet nem ismerem, így nincs róla véleményem.
Inkább az a realitás, hogy ha valahova beteszel egy nagyon jó drótot, és a hang jobb lesz, ott a szokásos vak-vezet-világtalan sötétben tapogatózás történik, a kábelrengetegben és a készülékek szeretik egymást/nem szeretik egymást zűrzavarában bukdácsoltok, és a jó hang majdhogynem véletlenszerűen tűnik fel.
Ez azért nem teljesen így van. Mivel nap mint nap igen komoly, de különböző rendszerek között élek és hasonló kábelekkel dolgozom, állíthatom, hogy a kábelek hatása nem függ attól, hogy milyen rendszerbe kötöd őket.
Teljesen mindegy, hogy egy Nordost Odin-t egy csöves VTL, vagy egy félvezetős Ayre rendszerbe kötök, a hatás ugyanaz. Szó sincs sötétben tapogatózásról. A hatás teljesen egyértelmű és készülék független.
Nyilvánvalóan a "nagyon jó" kábelt egy közepes, vagy gyenge rendszerbe téve negatív hatást is kifejthet, de ez nem a kábel bűne.
Ahol a jó drót ront a hangon, ott erős a 'szisztéma', amit valaki kitalált, nem kis kínlódással, mert valószínű k...l unta ezt a 15 ismeretlenes megoldhatatlan hifi-katyvasz-drót függvényt...
Erre fentebb válaszoltam. Nincs mit hozzátennem.
Egy igazi jó rendszer, ahol a komponensek kb. a szinergiamaximumon vannak, lepattintja magáról a jó drótot.
Ez nem igaz. Ez a rendszer nem nőtt fel eléggé egy jobb kábelezéshez. Egyszerűen kevés hozzá.
Ez neked, mint kereskedőnek keserű dolog, rám ne haragudj, én nem tehetek róla.
Szerencsére egy cseppet sem keserű, mert a mi tevékenységi körünkbe ezek a gyenge rendszerek nem férnek bele.
Persze, hogy mi se örüljünk, itt vége a sztorink, a hang nem lesz jobb egy dróttól, megveszed a nagy sorozatot az összeg baromi drága tápjával, és ha hifizhetnéked van, zsákutcába fogsz futni.
Nálatok, kb. minden tízezredik próbálkozás/összeállítás, matematikailag lendíthet a hangon...
(emlékszel, matek, kombinatorika, ha belevesszük az összes kúpot-dugvillát-zselét-stb, a 15 kijön, a 10000 még szerény szám. Aztán ha a jobb erősítő a függesztése miatt nem szereti a kék színű demagnetizálót?, minden borul, lehet újra kezdeni a hangfaltologaást. Jó munkát.)
Ebből egy szót se értettem - bennem van a hiba.

chord

Ha egy rendszerben táp kábeleket cserélsz és nem hallasz különbséget, akkor ott azért nagyon súlyos gondok lehetnek a rendszer felbontására vonatkozóan. (az aktív tápregenerátorról nem is beszélve)
Még súlyosabb az az eset, amikor egy lényegesen magasabb szintű kábel hatása negatív a rendszerben. Akkor ott valami nagyon nincs rendben: két gyenge komponens egymás hibáit kompenzálja.
Ha az egyiket kiiktatod, azonnal hallhatóvá válik a másik gyengéje.
Természetesen ez is egy tudatos marketing része: csakis tőlem vegyél meg mindent, mert egyedül akkor leszel boldog. Ennek elérése érdekében tudatosan deformálják az egyes elemek átvitelét úgy, hogy a végeredmény összességében elfogadható legyen. De akármi mást beiktatva garantáltan gyengébb legyen az eredmény.
Természetesen ebből pedig azt a következtetést kell levonni, hogy minden más semmitérő és gyenge, hiszen hallhatóan rosszabb a hang, amikor azt berakod.
Hogy a vállalkozó kedvű hifistának végképp elmenjen a kedve a kábelek csereberéjétől, idegen komponensek beillesztésétől, rakj olyan csatlakozókat a gépre, amiket más nem használ, ilyen kábeleket nem gyárt.
Ügyes!

Körbe-körbe járunk, nem értjük meg egymást.
Jómagam is nagy kábelőrült vagyok, most is. Amikor átálltam a Naim -re, a fekete sorozat összes tagján volt/van RCA csati, az összes erősítő fogadja a banánt, tehát próbálkozni lehet, én megtettem.
Hidd el, hogy félreviszi a hangot a jobb vezeték. Ez a régi szériánál addig fajul, hogy a Naim saját drágább drótjai is rontanak szerintem. Hogy miért?, mert az Olive után oda is bekerült a managment -be olyan, aki a te szövegedet nyomja, hogy itt az új drót, ami mint drót, tényleg, műszakilag jobb, majd az emberek felszívják jó pénzért.
Miért nem lehet megérteni, hogy ez egy rendszer, ami a meglévő hibákat ügyesen kompenzálja úgy, hogy egy sajátos hangzást hoz létre, amelyet én varázslatnak tartok?
Miért kell beleragadni ebbe a 'jobb-alkatrész/jobb drót - automatikusan jobb hang' teóriába? Óriási tévedés, jó lenne nem terjeszteni.
Ha ennyire jobb a nagy felbontás, mint a kicsi, miért nem jó egy minőségi hangszínszabályozó, amely megemeli a magas szintet...?
De hogy ne legyen ennyire bunkó példa, a magassugárzó illesztésén az estek többségében lehet úgy változtatni, hogy a felbontás erősen megnő - miért nem teszik ezt a gyártók?
Miért nem hiszed el Huszti Zsolt történetét, miszerint egyszer, az egyik fejlesztésnél - tápfesz kialakításról volt szó - hirtelen össze kellett rakni valamit, és csak egy ósdi, műszakilag erősen elavult tranzisztor volt kéznél a normál, sokkal jobb helyett, de muszáj volt betenni, és a hang ugrásszerűen jobb lett?

Inkább az a realitás, hogy ha valahova beteszel egy nagyon jó drótot, és a hang jobb lesz, ott a szokásos vak-vezet-világtalan sötétben tapogatózás történik, a kábelrengetegben és a készülékek szeretik egymást/nem szeretik egymást zűrzavarában bukdácsoltok, és a jó hang majdhogynem véletlenszerűen tűnik fel.

Ahol a jó drót ront a hangon, ott erős a 'szisztéma', amit valaki kitalált, nem kis kínlódással, mert valószínű k...l unta ezt a 15 ismeretlenes megoldhatatlan hifi-katyvasz-drót függvényt...
Egy igazi jó rendszer, ahol a komponensek kb. a szinergiamaximumon vannak, lepattintja magáról a jó drótot.
Ez neked, mint kereskedőnek keserű dolog, rám ne haragudj, én nem tehetek róla.

Persze, hogy mi se örüljünk, itt vége a sztorink, a hang nem lesz jobb egy dróttól, megveszed a nagy sorozatot az összeg baromi drága tápjával, és ha hifizhetnéked van, zsákutcába fogsz futni.
Nálatok, kb. minden tízezredik próbálkozás/összeállítás, matematikailag lendíthet a hangon...
(emlékszel, matek, kombinatorika, ha belevesszük az összes kúpot-dugvillát-zselét-stb, a 15 kijön, a 10000 még szerény szám. Aztán ha a jobb erősítő a függesztése miatt nem szereti a kék színű demagnetizálót?, minden borul, lehet újra kezdeni a hangfaltologaást. Jó munkát.)

Ha egy rendszerben táp kábeleket cserélsz és nem hallasz különbséget, akkor ott azért nagyon súlyos gondok lehetnek a rendszer felbontására vonatkozóan. (az aktív tápregenerátorról nem is beszélve)
Még súlyosabb az az eset, amikor egy lényegesen magasabb szintű kábel hatása negatív a rendszerben. Akkor ott valami nagyon nincs rendben: két gyenge komponens egymás hibáit kompenzálja.
Ha az egyiket kiiktatod, azonnal hallhatóvá válik a másik gyengéje.
Természetesen ez is egy tudatos marketing része: csakis tőlem vegyél meg mindent, mert egyedül akkor leszel boldog. Ennek elérése érdekében tudatosan deformálják az egyes elemek átvitelét úgy, hogy a végeredmény összességében elfogadható legyen. De akármi mást beiktatva garantáltan gyengébb legyen az eredmény.
Természetesen ebből pedig azt a következtetést kell levonni, hogy minden más semmitérő és gyenge, hiszen hallhatóan rosszabb a hang, amikor azt berakod.
Hogy a vállalkozó kedvű hifistának végképp elmenjen a kedve a kábelek csereberéjétől, idegen komponensek beillesztésétől, rakj olyan csatlakozókat a gépre, amiket más nem használ, ilyen kábeleket nem gyárt.
Ügyes!

Amikor két kábel között kisebb vagy nagyobb mértékű különbségeket hallunk egy rendszeren, akkor persze jó kérdés hogy miért is. Azért mert a rendszer felbontása kevés (vannak akik szerint nem az a jó rendszer ami felbontja a hangokat, meg ezzel a zenét is darabjaira hanem egyben tartja azt), vagy azért mert két készülék között az impedancia és jelszint illesztés problémái miatt a kábelek az ideálisnál sokkal nagyobb mértékben pofáznak bele az átvitelbe és így persze a hallható különbség is nagyobb lesz két különböző kábel között. A felbontás lehet erény, de lehet hiba is, a illesztetlenség viszont csak hiba lehet. Mégis kaphatsz miatta nagyobb hallható különbségeket kábelek között.
Hol lehet utóbbira példát találni? Például olyan esetben amikor van egy digitális forrás készülék, majd egy előfok és egy végfok. IC kábeleket próbálva a forrás és az előfok között sokkal nagyobb mértékű hallható különbségek adódnak mint az előfok és a végfok között. Volt már erre gyakorlati példa, próba. Ez egy és ugyanaz rendszer, tehát nem a felbontás hiánya vagy megléte a magyarázat.
Persze ezek mind most nem a Naim-re vonatkoznak.
Aztán meg hogy mitől is jó vagy nem jó egy kábel, annak a definíciója sincs még igazából lefektetve, se műszaki se hallgatási szempontból. Meg persze ahány rendszer, ahány ember annyiféle lesz éppen oda a legjobb kábel.
Még példa a felbontás problémakörre. Stúdió rendszerek általában a hangfelvételeket tekintve nagyobb felbontással rendelkeznek mint a hifi és high-end rendszerek. A kábelek mégse jelentenek akkora problémákat. Nagy csodák ritkán keletkeznek valami speciális kábeltől, de általában a kábelek okozta problémák is sokkal ritkábbak. Ritkán kell azon agyalni hogy most találjuk már meg az ideális kábelt mert nem jó a cucc. Elképzelhető hogy ennek oka a hifi és high-end rendszerek többségénél pontosabb impedancia és jelszint illesztésekből következik? A felbontás sokszor bőven megvan.

Vendég

Saját tapasztalatom szerint inkább úgy mondanám, hogy felesleges.
Hallgattam PS Audio PP vel a naim láncot nálam, nem adott semmit , de talán el sem vett semmit...
A naim saját tápjai már megfelelően előkészítik a naftát. de szimplán a kis egyszerű tápkábel a fali dugaljba és kész !
Meg lehet próbálkozni persze egyéb , akár sokkal drágább kábelekkel,. de én úgy hallom hogy tényleg vagy szinte nincsen különbség, ( és még akkor is inkább
a naim kábel javára ) vagy egyértelműen - pl naim saját DIN összekötőjével a hang fényévekkel - jobb, mint jó nevű drága RCA IC.

Ha egy rendszerben táp kábeleket cserélsz és nem hallasz különbséget, akkor ott azért nagyon súlyos gondok lehetnek a rendszer felbontására vonatkozóan. (az aktív tápregenerátorról nem is beszélve)
Még súlyosabb az az eset, amikor egy lényegesen magasabb szintű kábel hatása negatív a rendszerben. Akkor ott valami nagyon nincs rendben: két gyenge komponens egymás hibáit kompenzálja.
Ha az egyiket kiiktatod, azonnal hallhatóvá válik a másik gyengéje.
Természetesen ez is egy tudatos marketing része: csakis tőlem vegyél meg mindent, mert egyedül akkor leszel boldog. Ennek elérése érdekében tudatosan deformálják az egyes elemek átvitelét úgy, hogy a végeredmény összességében elfogadható legyen. De akármi mást beiktatva garantáltan gyengébb legyen az eredmény.
Természetesen ebből pedig azt a következtetést kell levonni, hogy minden más semmitérő és gyenge, hiszen hallhatóan rosszabb a hang, amikor azt berakod.
Hogy a vállalkozó kedvű hifistának végképp elmenjen a kedve a kábelek csereberéjétől, idegen komponensek beillesztésétől, rakj olyan csatlakozókat a gépre, amiket más nem használ, ilyen kábeleket nem gyárt.
Ügyes!

Az ára húzós, annyiért már van alternatíva bőven
Ez a Guru hangfal nekem is nagyon tetszik. Az ára amúgy 600 ezer kőrül van.

Ezt a Guru QM10two hangfalat hallotta már esetleg valaki?
ujviking ha eljutsz hozzájuk hallgasd meg légyszi' ezt a fura hangfalat, na meg az ára is érdekelne

Ez a Guru hangfal nekem is nagyon tetszik. Az ára amúgy 600 ezer kőrül van.

Saját tapasztalatom szerint inkább úgy mondanám, hogy felesleges.
Hallgattam PS Audio PP vel a naim láncot nálam, nem adott semmit , de talán el sem vett semmit...
A naim saját tápjai már megfelelően előkészítik a naftát. de szimplán a kis egyszerű tápkábel a fali dugaljba és kész !
Meg lehet próbálkozni persze egyéb , akár sokkal drágább kábelekkel,. de én úgy hallom hogy tényleg vagy szinte nincsen különbség, ( és még akkor is inkább
a naim kábel javára ) vagy egyértelműen - pl naim saját DIN összekötőjével a hang fényévekkel - jobb, mint jó nevű drága RCA IC.

Állítólag a Naim nem tolerál semmilyen tápszűrést, ennek ellenére ez a "kutyaütő" társaság csak próbálkozik...

Azt nem tudom, én az aktuális modellt néztem a Guru honlapján, és ez "természetesen" jobb mint az elődje Köszi a gyors infót a hf-ról!
Biztos, hogy ezek az újabb szériából valók?

Vendég

Ezt a Guru QM10two hangfalat hallotta már esetleg valaki?
ujviking ha eljutsz hozzájuk hallgasd meg légyszi' ezt a fura hangfalat, na meg az ára is érdekelne

Biztos, hogy ezek az újabb szériából valók?
Egy barátomnak van QM10-ese, Heed-del hallgatja. Nagyon érzékeny az elhelyezésre, meg minden apróságra. Nem mondanám, hogy fárasztó, de ha szól, egyszerűen oda kell rá figyelnem, és ez számomra egy idő múlva zavaró. Az állódoboza sokkal felhasználóbarátabb, de sok monitor-tulajdonos hallani sem akar róla, hogy feljebb lépjen.

Pennáék is használnak tápszűrést
Ezt a mondatot épp Penna mondta, bár akkor épp egy Isotek eszközről beszéltünk, aztán gyorsan hozzátette, hogy ők is használnak, csak valami teljesen mást. Én is próbáltam Isotek-kel, se a csöves, se a cd játszó nem tolerálta, még picit sem.

Pennáék is használnak tápszűrést

Naim -- Shahinian Diapason
Naim 500 referencia sorozat ,
passziv rendszerben.

Állítólag a Naim nem tolerál semmilyen tápszűrést, ennek ellenére ez a "kutyaütő" társaság csak próbálkozik...

ok
kösz

Ezt a Guru QM10two hangfalat hallotta már esetleg valaki?
ujviking ha eljutsz hozzájuk hallgasd meg légyszi' ezt a fura hangfalat, na meg az ára is érdekelne

ok

Ezt a Guru QM10two hangfalat hallotta már esetleg valaki?
ujviking ha eljutsz hozzájuk hallgasd meg légyszi' ezt a fura hangfalat, na meg az ára is érdekelne

Ugye nem Londonban van?
Nem találom a címüket a honlapjukon

Megtaláltam!
Kedden megyünk Londonba, nem tudom el tudok-e látogatni oda, de megpróbálom.

Ez a TomTom Audio.
Az én CD játszóm is ezen a polcon várakozott.
Nagyon korrektek, csak ajánlani tudom.

Ugye nem Londonban van?
Nem találom a címüket a honlapjukon

chord

Ide kellene beszabadulni úgy, hogy azt mondják: válogass kedvedre hülye gyerek.
Naim.JPG

Ez a TomTom Audio.
Az én CD játszóm is ezen a polcon várakozott.
Nagyon korrektek, csak ajánlani tudom.

Naim -- Shahinian Diapason
Naim 500 referencia sorozat ,
passziv rendszerben.

Fekete, zongoralakkozott Shahinian? Hát ilyet se láttam még!!

Ide kellene beszabadulni úgy, hogy azt mondják: válogass kedvedre hülye gyerek.
Naim.JPG

Oh dear...

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.