Kábelezzünk

[Rock60]

Zoli jelentette ki, hogy jobb lett a felbontás, amit én egyértelműen értettem, mit jelent.
Juliush nagyon eltalált mondataira visszatérve "Otthon is a lejátszó rendszer elemeiben is egészen a hangzó eseményt fizikailag reprodukáló hangszórókig.
A cél nyilván ennek a veszteségnek a minimalizálása."
Zoli, amikor kipróbálta a "drága kábelt", ezt követte el, veszteséget csökkentett. Mellesleg olyan zenei anyaggal próbálta ki,amit előtte már hallgatott sokat, szóval zenei anyag szinten nem történt változás, mégis detektálható volt a felbontás javulása.

Magyarul, maga a rendszer felbontása nem függ a zenei anyagtól, a felvételtől, de a kapott "zenereprodukció" igen.
Ami ebben a jó, akármilyen galád egy felvétel, egy jobb felbontású rendszeren akkor is jobban fog szólni, nem mindegy, hogy az alapanyagból minden rendszerkomponensen 10-10%-ot veszítünk,vagy csak 5-öt...

Nagyon fontos gondolatok. Jól összefoglaltad...

[revox]

Az én sajátságos rendszerszemléletem szerint a zenehallgató rendszer a felvétellel kezdődik és a szobánkban a hallgatási pozícióval, és a hangerővel végződik. Azt szeretném reprodukálni, ami a felvételen van, annak alkotóinak a szándékai szerint. Ezért is tettem egy rakás munkát, pénzt abba, hogy csináljak és kiadjak saját felvételeket, hasonló szemléletet valló szakemberekkel közösen, ahol lehet tudni, mit, mivel és milyen körülmények között vettek fel a készítők. Másképpen nem lehet tudni, hogy mi a felvétel "valósága", amibe a legkevésbé szeretnél belenyúlni.

ez egy korrekt dolog, de a homa audió rendszer felbontása más dolog, csak erre hívom fel a figyelmet. Örvendetes a cél,amit kitúztél és dícséretes, de ez megkavarhat értelmezéseket pl a kábelekkel kapcsolatban.

magamnak kerstem a bajt,hogy beleszóltam, próbálok kimászni belőle, hogy érthető legyek és mehessen tovább a kábelbűvölés

Zoli jelentette ki, hogy jobb lett a felbontás, amit én egyértelműen értettem, mit jelent. Julius utolsó mondatai nagyon ott vannak, valami hasonlót akartam én is rittyenteni, mert tudtam,hogy lesz reggelre reakció, megelőzött

"Otthon is a lejátszó rendszer elemeiben is egészen a hangzó eseményt fizikailag reprodukáló hangszórókig. A cél nyilván ennek a veszteségnek a minimalizálása."

kezdem az otthoni rendszer felbontsánál,ami, mint minden hasonlat sántít és nem is vagyok nagy tévé szaki,így lesznek olyan adatok,melyek túlzóak, vagy helytelenek, csakhogy lássuk a dolgot, de azt kérem mindenkitől,érteni akarja, nem "nemérteni" és akkor egyszerűbb az élet...

Van két TV. mindkettő 100 centis, de az egyik HD Ready és 1millió színárnyalatot tud, a másik 8K és 5millió színt.
Ezek számszrűsíthetőbb felbontások,mint a hifiben, ahol inkább hallani lehet ezt, de talán ezért is nehéz definiálni.

A tévék felbontásának különbsége jól látszik, ami rájuk jellemző, teljesen független attól, hogy mit nézek meg rajta. Ez adott, a sajátja. Az más dolog, ha megnézek rajtuk egy 25 éves telefonnal felvett VGA videót, hogy is mondjam, nem lesz túl jó a kép. De látjuk mi történik, akár egy komplett filmet is meg lehet így nézni, de a felbontáson lehet majd látni, hogy nem az igazi... sőt... Ettől a tévém felbontás nem változik, csak maga a nyersanyag ezt nem éri el.

Ha már egy HD adást nézek, azért már mindkét tévé egész nézhető lesz, de, ha ebben az adásban van 2 millió szín, akkor a 8K/5millió színnel mégis közelebb leszek a felvétel készítőjének elképzeléséhez. (a zenreprodukcióban is vannak színek,van színmélység, ami nem a színezést jelenti. Komolyabb rendszerekkel rendelkezők, ha betesznek egy butusabb interkonnektet, simán tudják azt mondani, ezzel fakóbbak a színek, vagy ez csak "fekete-fehér hang")

Aztán előkerül egy 8K felvétel és talán nem kell mondani, melyik kép lesz a jobb.

Ez ennyire egyszerű dolog. De magának a tévének a felbontása az konstans, a nyersanyag változik és persze,ezzel a kapott kép/élmény is, de a felbontása örök, max nincs kihasználva.

**************************************
Juliush nagyon eltalált mondataira visszatérve (mégegyszer: "Otthon is a lejátszó rendszer elemeiben is egészen a hangzó eseményt fizikailag reprodukáló hangszórókig. A cél nyilván ennek a veszteségnek a minimalizálása." ), az otthoni lejátszó rendszereken nagyon sok veszteség és torzítás keletkezik. Ezeket lehet minimalizálni, vagy leglábbis megpróbálni a jobb rendszerekkel, a helyes installal és persze a megfelelő kábelekkel.
Zoli, amikor kipróbálta a "drága kábelt", ezt követte el, veszteséget csökkentett. Mellesleg olyan zenei anyaggal próbálta ki,amit előtte már hallgatott sokat, szóval zenei anyag szinten nem történt változás, mégis detektálható volt a felbontás javulása.

Magyarul, maga a rendszer felbontása nem függ a zenei anyagtól, a felvételtől, de a kapott "zenereprodukció" igen. Ami ebben a jó, akármilyen galád egy felvétel, egy jobb felbontású rendszeren akkor is jobban fog szólni (nem mindegy,hogy az alpanyagból minden rendszerkonponensen 10-10%-ot veszítünk,vagy csak 5-öt) , igaz, ha vannak felvételi anomáliák, azt lehet hallani, de, ha a zene érdekel, ezeken át lehet lendülni. De, ja, ha hozzám is jönnek haverok, "vagánykodni" nem ezeket fogom elővenni


egyébként egy kicsit OFF, de talán még belefér, épp nemrég elmélkedtem azon, mi a jobb, egy régi, igen nagy felbontással bíró lemez kopottan, vagy a frissen,de sokkal gyengébb körülmények között nyomott. Sajnos oda jutotam, hiába jött az 1972-as lemez feltételekor a "tyűbazzmeg", abból nagyon sok információt már kiszántottak az elődök.
https://www.halfnote.hu/blogs/revox/reppeljunk-vagy-ne

[wasiliy888]

Ez nem ilyen egyszerű, a hangminőség önmagában nem adja el a felvételt, legyen bármilyen jó. Persze, vannak - nem túl sokan -, akiknek ez a legfontosabb, de számomra például (meg ne sértődj Kaef) az is lényeges, hogy ne egy koreai vándordiák csoport ütős bemutatóját hallgassam. Vagy említhetném a skandináv speciál kiadók "üdvöskéit", ahol a producer élete párját lehet csodálni a kiaványok 90 százalékában. Köszönöm, nem kérem. Inkább nagy duzzogva becsapatom magam DiMeola Telarc-os, utómunkás felvételeivel, amiből egy pár elérhető Tidalon.

[cables]

----
Az igazi kérdés egy ilyen spec projekt megítélésekor, hogy mennyire észlelik a lemezek vásárlói a különbséget ha a projekt lemezeit hallgatják. A befektetett munka és pénz eredményét ilyen kis szériában nyomott lemezeknél egyértelműen érezni kellene, és akkor nem lehet gond az eladás.

[kaef2]

1. A dinamikán lehet, hogy nem sokat segít, a hangon igen.
Nem tudom, a TV adásnak mekkora a dinamikája, a felbontása biztosan kevés, de bármikor, ha kábelt cseréltem, akár digitet a box és a dac, akár RCA - t a dac és az erősítő között, mindig szignifikáns különbség hallatszott. / Most ezüst LessLoss digi van és Kondo AN-VZ./

2. A "felbontás", "részlet", "testesség", "élethű" valóban, véletlenül sem műszaki fogalmak, de a zenehallgatás sem műszaki tevékenység.

3. A pöccintés az eq - n, nem tudom, hogyan növelné a felbontást.

Ha emelünk kicsit pl. a prezensz tartományon, bizonyos hangok előtérbe kerülnek, olyan dolgok is hallhatóak lesznek, amit valójában nem, vagy sokkal halkabban hallanánk élő zene esetén.
Ez nem valóságos részlet és valóságos felbontás, inkább annak hamis, elhangolt illúziója.
A felbontás - szerintem - akkor jobb, ha az egész produkció életszerűbb, valóságosabb, a hangspektrumnak egyik részét sem torzítja el, hamisítja meg, helyesebben, líneárisabban jeleníti meg.
Ez kb. az eq-zás ellentéte.

A " felbontás " -t lehet, hogy kisé eltérően értelmezzük...

Mindenki úgy élvez ahogy tud - talán Huszti Zsolt mondása ez hifi ügyekben?
Nekem teljesen tökmindegy ki mit vár, kap egy kábel (vagy bármely más komponens) cseréjétől.
Ahogy csak jónak találja, tegye nyugodtan. Csak öröme legyen benne.

Azért baj, ha egy jellemzőnek nincs műszakilag megfogható, magyarázható alapja, mert enélkül nehéz a vélemény szubjektivitásával bármit kezdeni, nehéz eldönteni, hogy mennyire hihető az állítás és mennyire vonatkozik esetleg rám. A felbontás például az egyik leggumibb fogalom, főképpen, hogy gőzünk sincs, hogy az alkotók mit akartak a felvétellel kifejezni az alkotási és a produkciós folyamat során, egyáltalán bármilyen módon is szempont volt-e a felbontás például. Mellesleg sem a felbontás, sem a részletgazdagság nem zenei fogalom, ezért is furcsa a zenehallgatásba belekeverni. Ha a mikrofont két centivel közelebb tolom a hegedűhöz, akkor jobb lesz-e a felvétel ettől, mert úgy véljük, jobb lesz tőle a felbontás és részletgazdagság?

A hangutómunka során az effekt szoftverekkel, pluginekkel, nagyon sok, az átlag zenehallgató által nem ismert és talán el sem képzelhető malackodást meg lehet csinálni, főképpen a szólamok külön történő rögzítése után, amikor minden hangszer külön van rögzítve (akár több sávon, több mikrofonnal is). A hangutómunka már nagyon régen túl van azon, hogy "megemeljük a prezensz tartományt", ettől sokkal furmányosabb módon is meg lehet bolondítani a felvételeket.

Lehet, hogy egyszer csinálunk olyan felvételt, amit felveszünk sok mikrofonnal közel mikrofonozva, modernül, utómunkázva és sztereóban élőben kevés (mondjuk 2) mikrofonnal is. Csak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mi mindent lehet a felvételbe belemalackodni utólag.

De még egyszer leszögezném: senkit nem szeretnék arról meggyőzni, hogy ne keressen felbontást, meg részleteket, főképpen nem egy kábeles topikban, tegye nyugodtan bárki, ha kedve tartja.

Feri! Ne haragudj érte, de mostmár nem tudom megállni, hogy szóljak. Ezt a felbontás dolgot teljesen félreviszed. Felbontása egy hifi láncnak van, teljesen értelmetlen módon kevered ide a felvételeket. A felbontás. ahogy a neve mondja a rendszer, vagy kábelrendszer felbontása, amit Te a másik oldalon semmivel nem fogsz tudni befolyásolni. Szerintem Zoli bejegyzése nagyon el volt találva és én értem, mit mond. Aki nem érti, mi egy rendszer felbontása még nem érkezet meg (Tőled ez fura lenne). De hogy érthető legyen, attól. ha a mikrofont a muzsikus seggébe dugjuk és minden apró szellentése a lemezen lesz, nem növeltük a felbontást, csak több infót mutatunk meg a produkcióból, de ez NEM a FELBONTÁS. Az már felbontás, ha a fingnak szinte érezzük is a szagát, annyira valósághű. De ez nem annak lesz a függvénye, mennyire tolod be a mikrofont abba a bizonyos ánuszba. Ez a lejátszó rendszertől fog függni. Ha nagyon erőltetem a felvételi oldal, mit tehet a felbontásért, amit Rock mondott, minél kevesebbet belenyúlni a valóságba. Ahogy írta az EQ ennek az ellentettje. De valójában a rendszer felbontására ennek nincs semmilyen hatása, az adott. Legfelejebb a xarabb felvételeken jobban hallható, hogy xar...

Az én sajátságos rendszerszemléletem szerint a zenehallgató rendszer a felvétellel kezdődik és a szobánkban a hallgatási pozícióval, és a hangerővel végződik. Azt szeretném reprodukálni, ami a felvételen van, annak alkotóinak a szándékai szerint. Ezért is tettem egy rakás munkát, pénzt abba, hogy csináljak és kiadjak saját felvételeket, hasonló szemléletet valló szakemberekkel közösen, ahol lehet tudni, mit, mivel és milyen körülmények között vettek fel a készítők. Másképpen nem lehet tudni, hogy mi a felvétel "valósága", amibe a legkevésbé szeretnél belenyúlni.

[juliush]

Felbontása egy hifi láncnak van, teljesen értelmetlen módon kevered ide a felvételeket. A felbontás. ahogy a neve mondja a rendszer, vagy kábelrendszer felbontása, amit Te a másik oldalon semmivel nem fogsz tudni befolyásolni...De hogy érthető legyen, attól. ha a mikrofont a muzsikus seggébe dugjuk és minden apró szellentése a lemezen lesz, nem növeltük a felbontást, csak több infót mutatunk meg a produkcióból, de ez NEM a FELBONTÁS. Az már felbontás, ha a fingnak szinte érezzük is a szagát, annyira valósághű. De ez nem annak lesz a függvénye, mennyire tolod be a mikrofont abba a bizonyos ánuszba...

A hangrögzítés, mint technológia alapvető célja, hogy egy hangzó eseményt több-kevesebb valósághűséggel reprodukálhassunk térben és időben eltérő ponton, akár újra meg újra megismételve.
Az eljárás lényege, hogy az eseményen elektromechanikus átalakítóval, mikrofonnal folyamatos mérést hajtunk végre, majd a mérési eredményeket analóg módon valamilyen médium fizikai változásaiba rögzítjük, vagy mintavételezzük és kvantálás után kódolva tároljuk. Ezt fizikailag sokszorozva megfelelő fizikai médiumokon, vagy manapság már akár hálózati megosztással juttatjuk el a lejátszás helyére, esetünkben otthoni rendszereinkbe.
Mind a mikrofonok, mind a tároló eszközök fizikai korlátaikból adódóan bizonyos mértékű, korlátos információsűrűséget biztosítanak, ez az a büdzsé, amellyel a teljes felvételi-disztribúciós-lejátszó távközlési csatornában felbontás tekintetében gazdálkodhatunk. Az információ tárolása, sokszorosítása, továbbítása, transzformációja, energiatartalmának növelése kódolatlan csatorna esetén szükségképpen mind veszteséges folyamat, vagyis a rendelkezésre álló információsűrűség, a felbontás folyamatosan csökken a távközlési csatornában előre haladva. Otthon is a lejátszó rendszer elemeiben is egészen a hangzó eseményt fizikailag reprodukáló hangszórókig. A cél nyilván ennek a veszteségnek a minimalizálása.

[revox]

1. Az átlag modern, kommersz felvételek dinamikája kb 10 dB. Ezen semmilyen kábelcsere nem fog segíteni.

2. A "felbontás", a "részlet", "testesség" megfoghatatlan fogalmak, műszaki értelemben. És az élethű hangzás is.

3. A felbontás és a részlet egy pöccintés az eq-n, meg a zengetésnél az utómunka során és általában a természetellenesen közelmikrofonozott felvételek sajátja.

1. A dinamikán lehet, hogy nem sokat segít, a hangon igen.
Nem tudom, a TV adásnak mekkora a dinamikája, a felbontása biztosan kevés, de bármikor, ha kábelt cseréltem, akár digitet a box és a dac, akár RCA - t a dac és az erősítő között, mindig szignifikáns különbség hallatszott. / Most ezüst LessLoss digi van és Kondo AN-VZ./

2. A "felbontás", "részlet", "testesség", "élethű" valóban, véletlenül sem műszaki fogalmak, de a zenehallgatás sem műszaki tevékenység.

3. A pöccintés az eq - n, nem tudom, hogyan növelné a felbontást.

Ha emelünk kicsit pl. a prezensz tartományon, bizonyos hangok előtérbe kerülnek, olyan dolgok is hallhatóak lesznek, amit valójában nem, vagy sokkal halkabban hallanánk élő zene esetén.
Ez nem valóságos részlet és valóságos felbontás, inkább annak hamis, elhangolt illúziója.
A felbontás - szerintem - akkor jobb, ha az egész produkció életszerűbb, valóságosabb, a hangspektrumnak egyik részét sem torzítja el, hamisítja meg, helyesebben, líneárisabban jeleníti meg.
Ez kb. az eq-zás ellentéte.

A " felbontás " -t lehet, hogy kisé eltérően értelmezzük...

Mindenki úgy élvez ahogy tud - talán Huszti Zsolt mondása ez hifi ügyekben?
Nekem teljesen tökmindegy ki mit vár, kap egy kábel (vagy bármely más komponens) cseréjétől.
Ahogy csak jónak találja, tegye nyugodtan. Csak öröme legyen benne.

Azért baj, ha egy jellemzőnek nincs műszakilag megfogható, magyarázható alapja, mert enélkül nehéz a vélemény szubjektivitásával bármit kezdeni, nehéz eldönteni, hogy mennyire hihető az állítás és mennyire vonatkozik esetleg rám. A felbontás például az egyik leggumibb fogalom, főképpen, hogy gőzünk sincs, hogy az alkotók mit akartak a felvétellel kifejezni az alkotási és a produkciós folyamat során, egyáltalán bármilyen módon is szempont volt-e a felbontás például. Mellesleg sem a felbontás, sem a részletgazdagság nem zenei fogalom, ezért is furcsa a zenehallgatásba belekeverni. Ha a mikrofont két centivel közelebb tolom a hegedűhöz, akkor jobb lesz-e a felvétel ettől, mert úgy véljük, jobb lesz tőle a felbontás és részletgazdagság?

A hangutómunka során az effekt szoftverekkel, pluginekkel, nagyon sok, az átlag zenehallgató által nem ismert és talán el sem képzelhető malackodást meg lehet csinálni, főképpen a szólamok külön történő rögzítése után, amikor minden hangszer külön van rögzítve (akár több sávon, több mikrofonnal is). A hangutómunka már nagyon régen túl van azon, hogy "megemeljük a prezensz tartományt", ettől sokkal furmányosabb módon is meg lehet bolondítani a felvételeket.

Lehet, hogy egyszer csinálunk olyan felvételt, amit felveszünk sok mikrofonnal közel mikrofonozva, modernül, utómunkázva és sztereóban élőben kevés (mondjuk 2) mikrofonnal is. Csak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mi mindent lehet a felvételbe belemalackodni utólag.

De még egyszer leszögezném: senkit nem szeretnék arról meggyőzni, hogy ne keressen felbontást, meg részleteket, főképpen nem egy kábeles topikban, tegye nyugodtan bárki, ha kedve tartja.

Feri! Ne haragudj érte, de mostmár nem tudom megállni, hogy szóljak. Ezt a felbontás dolgot teljesen félreviszed. Felbontása egy hifi láncnak van, teljesen értelmetlen módon kevered ide a felvételeket. A felbontás. ahogy a neve mondja a rendszer, vagy kábelrendszer felbontása, amit Te a másik oldalon semmivel nem fogsz tudni befolyásolni. Szerintem Zoli bejegyzése nagyon el volt találva és én értem, mit mond. Aki nem érti, mi egy rendszer felbontása még nem érkezet meg (Tőled ez fura lenne). De hogy érthető legyen, attól. ha a mikrofont a muzsikus seggébe dugjuk és minden apró szellentése a lemezen lesz, nem növeltük a felbontást, csak több infót mutatunk meg a produkcióból, de ez NEM a FELBONTÁS. Az már felbontás, ha a fingnak szinte érezzük is a szagát, annyira valósághű. De ez nem annak lesz a függvénye, mennyire tolod be a mikrofont abba a bizonyos ánuszba. Ez a lejátszó rendszertől fog függni. Ha nagyon erőltetem a felvételi oldal, mit tehet a felbontásért, amit Rock mondott, minél kevesebbet belenyúlni a valóságba. Ahogy írta az EQ ennek az ellentettje. De valójában a rendszer felbontására ennek nincs semmilyen hatása, az adott. Legfelejebb a xarabb felvételeken jobban hallható, hogy xar...

[kaef2]

1. Az átlag modern, kommersz felvételek dinamikája kb 10 dB. Ezen semmilyen kábelcsere nem fog segíteni.

2. A "felbontás", a "részlet", "testesség" megfoghatatlan fogalmak, műszaki értelemben. És az élethű hangzás is.

3. A felbontás és a részlet egy pöccintés az eq-n, meg a zengetésnél az utómunka során és általában a természetellenesen közelmikrofonozott felvételek sajátja.

1. A dinamikán lehet, hogy nem sokat segít, a hangon igen.
Nem tudom, a TV adásnak mekkora a dinamikája, a felbontása biztosan kevés, de bármikor, ha kábelt cseréltem, akár digitet a box és a dac, akár RCA - t a dac és az erősítő között, mindig szignifikáns különbség hallatszott. / Most ezüst LessLoss digi van és Kondo AN-VZ./

2. A "felbontás", "részlet", "testesség", "élethű" valóban, véletlenül sem műszaki fogalmak, de a zenehallgatás sem műszaki tevékenység.

3. A pöccintés az eq - n, nem tudom, hogyan növelné a felbontást.

Ha emelünk kicsit pl. a prezensz tartományon, bizonyos hangok előtérbe kerülnek, olyan dolgok is hallhatóak lesznek, amit valójában nem, vagy sokkal halkabban hallanánk élő zene esetén.
Ez nem valóságos részlet és valóságos felbontás, inkább annak hamis, elhangolt illúziója.
A felbontás - szerintem - akkor jobb, ha az egész produkció életszerűbb, valóságosabb, a hangspektrumnak egyik részét sem torzítja el, hamisítja meg, helyesebben, líneárisabban jeleníti meg.
Ez kb. az eq-zás ellentéte.

A " felbontás " -t lehet, hogy kisé eltérően értelmezzük...

Mindenki úgy élvez ahogy tud - talán Huszti Zsolt mondása ez hifi ügyekben?
Nekem teljesen tökmindegy ki mit vár, kap egy kábel (vagy bármely más komponens) cseréjétől.
Ahogy csak jónak találja, tegye nyugodtan. Csak öröme legyen benne.

Azért baj, ha egy jellemzőnek nincs műszakilag megfogható, magyarázható alapja, mert enélkül nehéz a vélemény szubjektivitásával bármit kezdeni, nehéz eldönteni, hogy mennyire hihető az állítás és mennyire vonatkozik esetleg rám. A felbontás például az egyik leggumibb fogalom, főképpen, hogy gőzünk sincs, hogy az alkotók mit akartak a felvétellel kifejezni az alkotási és a produkciós folyamat során, egyáltalán bármilyen módon is szempont volt-e a felbontás például. Mellesleg sem a felbontás, sem a részletgazdagság nem zenei fogalom, ezért is furcsa a zenehallgatásba belekeverni. Ha a mikrofont két centivel közelebb tolom a hegedűhöz, akkor jobb lesz-e a felvétel ettől, mert úgy véljük, jobb lesz tőle a felbontás és részletgazdagság?

A hangutómunka során az effekt szoftverekkel, pluginekkel, nagyon sok, az átlag zenehallgató által nem ismert és talán el sem képzelhető malackodást meg lehet csinálni, főképpen a szólamok külön történő rögzítése után, amikor minden hangszer külön van rögzítve (akár több sávon, több mikrofonnal is). A hangutómunka már nagyon régen túl van azon, hogy "megemeljük a prezensz tartományt", ettől sokkal furmányosabb módon is meg lehet bolondítani a felvételeket.

Lehet, hogy egyszer csinálunk olyan felvételt, amit felveszünk sok mikrofonnal közel mikrofonozva, modernül, utómunkázva és sztereóban élőben kevés (mondjuk 2) mikrofonnal is. Csak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, mi mindent lehet a felvételbe belemalackodni utólag.

De még egyszer leszögezném: senkit nem szeretnék arról meggyőzni, hogy ne keressen felbontást, meg részleteket, főképpen nem egy kábeles topikban, tegye nyugodtan bárki, ha kedve tartja.

[gomolalaci]

Ajaj! Én már nem tudom melyik résznél nem vagyok észnél.....
Ha valaki mindezt követni tudja, írjon privátban, és legyünk barátok......

[Rock60]

1. Az átlag modern, kommersz felvételek dinamikája kb 10 dB. Ezen semmilyen kábelcsere nem fog segíteni.

2. A "felbontás", a "részlet", "testesség" megfoghatatlan fogalmak, műszaki értelemben. És az élethű hangzás is.

3. A felbontás és a részlet egy pöccintés az eq-n, meg a zengetésnél az utómunka során és általában a természetellenesen közelmikrofonozott felvételek sajátja.

1. A dinamikán lehet, hogy nem sokat segít, a hangon igen.
Nem tudom, a TV adásnak mekkora a dinamikája, a felbontása biztosan kevés, de bármikor, ha kábelt cseréltem, akár digitet a box és a dac, akár RCA - t a dac és az erősítő között, mindig szignifikáns különbség hallatszott. / Most ezüst LessLoss digi van és Kondo AN-VZ./

2. A "felbontás", "részlet", "testesség", "élethű" valóban, véletlenül sem műszaki fogalmak, de a zenehallgatás sem műszaki tevékenység.

3. A pöccintés az eq - n, nem tudom, hogyan növelné a felbontást.

Ha emelünk kicsit pl. a prezensz tartományon, bizonyos hangok előtérbe kerülnek, olyan dolgok is hallhatóak lesznek, amit valójában nem, vagy sokkal halkabban hallanánk élő zene esetén.
Ez nem valóságos részlet és valóságos felbontás, inkább annak hamis, elhangolt illúziója.
A felbontás - szerintem - akkor jobb, ha az egész produkció életszerűbb, valóságosabb, a hangspektrumnak egyik részét sem torzítja el, hamisítja meg, helyesebben, líneárisabban jeleníti meg.
Ez kb. az eq-zás ellentéte.

A " felbontás " -t lehet, hogy kisé eltérően értelmezzük...

[chord_]

Még annyit, hogy ebből a sokváltozós mátrixból, kábelileg, kettőt emelnék ki:

Az egyik a fentebb kitárgyalt, jobb híján EQ-zásnak elmondott jelenség, amikor a többé-kevésbé jól körülírható 'alap' hifis paraméterek észlelése változhat, pl. basszus, magas / mély, felbontás, 3D térérzet, ilyesmi. Talán még a tónus, a hangszerhűség is.

A másik, amiről azért érdemes szót ejteni, az a nehezen megfogható dolog, ami (szerintem) valamiféle torzítás vagy szűrés vagy valamiféle interferencia (valami valamivel, fogalmam sincs amúgy,), vagyis a jelalak / hang változása a 'kellemetlen' vagy a 'kellemes' irányba.
Vagyis, létezik kábel, amely az először említett dolgokkal kb. semmit sem csinál. Vagyis a balansz az marad szinte ugyanaz, a magas ugyanolyan jó, a basszus dettó, stb, de a hallgatási élményfaktor ugrásszerűen megnő. Csak úgy tudom körülírni, mintha egy fésűből kiszednénk a hajat, hogy marad a fogsűrűség, meg fésül is, de az egész valahogy teljesen más. Jobb.
A különös ismertetőjel az, hogy a fárasztó tényező, főleg a balhésabb felvételeken, drasztikusan csökken. Meg hogy akarunk zenét hallgatni vele. És hogy a hangmérnök, az mégis jófej.

Ennek van ellenkezője is. Hogy minden kb. ugyanúgy szól, csak egyszerűen rossz érzés vele zenét hallgatni, bár nincs paraméter, amibe bele lehetne kötni.

És ezeknek mindenféle keveredése.
Hogy van olyan 'analógos' hangú kábel (vagy bármi), ami majdnem szemérmetlen adatelnyelést csinál, ez akár észlelhető is, de valami miatt módfelett kellemes vele zenét hallgatni, sőt, hiányérzet sincs, akkor sem, ha tudjuk, hogy elcsal.
És van olyan 'fantasztikus' felbontású kábel, amivel meg sehogy sem akar menni a zenehallgatás, mert valahogy darabjaira szedi szét a hangot, az előadók kényszeredetten játszanak, egyszerűen rossz az egész.

És a fentiekre mindannyian különböző módon vagyunk érzékenyek.
Mások a preferenciák.
Más az ízlésünk.

[revox]

Nehezen tudom elképzelni, hogy a felbontás növekedése, dinamika, testesség, élethűbb hangzás, több apró részlet elérhető lenne bármiféle tologatással, forgatással. Persze nyilván egy forrás, erősítő, vagy hangsugárzó csere, vagy ezek részeinek a cseréje is hozhat ilyet. Ahogy a kábelek cserélgetése szintén.

Meg kellene egyszer próbálni a hangfal tologatást, forgatást nagyon tanulságos. :)
Az egyik legjobban működő upgrade lehetőség, és ingyen van.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Off, mert akusztika, viszont nálam most aktuális lett, hogy fene enné meg: belőttem mindent pár hónapja a lehetőségeimhez képest, nem pont szemből hallgatva (kimondott zenehallgatáskor nyilván igen), attól jobbra, semmi "döngés", de jó pár nappal ezelőtt előbbre hoztam a könyves polcokat, más könnyen mozdítható ikeás polcokat a faltól (szellőzés miatt), egy kicsit elhúztam rendezői jobbra a hangfalakat, a beforgatással is variáltam, és most döng...kezdhetem előlről....

a hangfaltologatás nem upGrade, hanem kötelező dolog. A többit eldugtam, mert nem drót, de hátha valakit érdekel...

[OFF - katt ide ha látni akarod]

De ki kell tanulni, mert sokszor milimétereken múlik, hogy a rendszer a tudása 30%-át hozza, vagy a teljeset. Tapasztalatom, hogy ehhez, vagyis az installhoz, sokkal kevesebben értenek, mint azt gondolják és ebben benne van erősen a hangfalak helyes pozíciójának megtalálása is. Általában egy párnak, az adott akusztikai közegben egy igazán jó beállítása lesz, ezt kell megtalálni.
rahedli pénzt öl sok ember mindenféle bigyóba, meg csillapítókba és nem jön a boldogság. Mert nem ott kell keresni a megoldást. Férle ne menjen, én is használok "csillapítókat" vagy terelőket. Ennél a JM Labnél egy kartondobozkát...

akit érdekel a teljes sztori, itt van
https://www.halfnote.hu/blogs/revox/tmp ... utatoterem

[Rock60]

"Ahogy megjelentek a digitális utómunka rendszerek és a velük készített felvételek. Kb a tér is ekkor jelet meg, mint elvárás."
Én ugyan 1979-től csak a HFM-ből értesültem a HiFi tényléges állásáról, de az Opus3 és RR lemezek tesztjeiben jócskán előfordultak a tér, térhatás kifejezések. Analóg felvételek voltak akkor.
Úgy érzem, a felvételtechnikának nincs köze a térhatáshoz, talán a hangmérnöknek, zenei rendezőnek annál több.

Persze.
Olyan, mintha azt mondaná valaki, hogy 1980 előtt nem volt sör. Hiszi a Piszi...
A felvételtechnikának szerintem van köze a térhatáshoz.
Legalább is nagyon mellbevágott minket anno a DDD CD -k két dimenziós előadásmódja a korábbi technikával rögzített, LP - n lévő, utómunka nélküli, természetes térhatású előadásokhoz képest.

[GTomi]

Nehezen tudom elképzelni, hogy a felbontás növekedése, dinamika, testesség, élethűbb hangzás, több apró részlet elérhető lenne bármiféle tologatással, forgatással. Persze nyilván egy forrás, erősítő, vagy hangsugárzó csere, vagy ezek részeinek a cseréje is hozhat ilyet. Ahogy a kábelek cserélgetése szintén.

Meg kellene egyszer próbálni a hangfal tologatást, forgatást nagyon tanulságos. :)
Az egyik legjobban működő upgrade lehetőség, és ingyen van.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Off, mert akusztika, viszont nálam most aktuális lett, hogy fene enné meg: belőttem mindent pár hónapja a lehetőségeimhez képest, nem pont szemből hallgatva (kimondott zenehallgatáskor nyilván igen), attól jobbra, semmi "döngés", de jó pár nappal ezelőtt előbbre hoztam a könyves polcokat, más könnyen mozdítható ikeás polcokat a faltól (szellőzés miatt), egy kicsit elhúztam rendezői jobbra a hangfalakat, a beforgatással is variáltam, és most döng...kezdhetem előlről....

[istvan01]

Egy lószart, mama !
A nyolcvanas évek elején - közepén, mikor megismertem egy közös ismerősünkön keresztül akit nevezzük Karcsinak, TJ - t, alias tunerman - t, és meghallgattuk Nála a cuccot, kérdezte Karcsi tőlem, hogy hallottál már ilyen jó térleképezést, mint itt ?

Én manapság hallgatom ismét a Mercury Living Presence CD gyűjteményemet, most már flac fájban mind. Ezek eredetije Wilma Cozart munkásságával 1951-1968 között készült, kettő-három mikrofonos technikával a háromcsatornás sztereohoz is, egy részük 35mm filmszalagra. Torzítás és szalag zaj van, de ami zene élményt, energiában és dinamikával, és még térrel is közvetítenek, elképesztő. Nem, abban az időben nem volt utómunka fogalom, Ha valami, az lehetett kevés korrekció, eszköz se nagyon volt hozzá.
Amerikába emigrált magyar karmesterek is brillíroznak ezeken a felvételeken, legtöbb Doráti Antallal.
https://mercury.lacyway.com/

[akvapark]

"Ahogy megjelentek a digitális utómunka rendszerek és a velük készített felvételek. Kb a tér is ekkor jelet meg, mint elvárás."
Én ugyan 1979-től csak a HFM-ből értesültem a HiFi tényléges állásáról, de az Opus3 és RR lemezek tesztjeiben jócskán előfordultak a tér, térhatás kifejezések. Analóg felvételek voltak akkor.
Úgy érzem, a felvételtechnikának nincs köze a térhatáshoz, talán a hangmérnöknek, zenei rendezőnek annál több.

[Rock60]

Ahogy megjelentek a digitális utómunka rendszerek és a velük készített felvételek. Kb a tér is ekkor jelet meg, mint elvárás.

Egy lószart, mama !
A nyolcvanas évek elején - közepén, mikor megismertem egy közös ismerősünkön keresztül akit nevezzük Karcsinak, TJ - t, alias tunerman - t, és meghallgattuk Nála a cuccot, kérdezte Karcsi tőlem, hogy hallottál már ilyen jó térleképezést, mint itt ?
Napirenden lévő téma volt a mélységérzet, a magasság, hogy fenn a karzaton hogy szól a kórus, stb, stb...
Kizárólag LP-t hallgatunk, 99,99 százalékban analóg felvételeket, nyoma nem volt még hál'Istennek a digitális dömpingnek.
Tehát nem volt a tesztprogramban véletlenűl sem digitális felvétel, de volt a térleképezéssel szemben elvárás.
Akkoriban ez központi kérdés volt nálunk, mondhatni kicsit "becsípődött" a téma.
Elmentünk egyszer alkudozni egy futóműre, - Oraculum Delphi - meghallgatni nem tudtuk, szét volt szedve a rendszer.
Kérdezem az embertől : ...És tere van ?
Ember néz, pislog...
Ja, ha nincsen tere, akkor kösz, nem érdekel, már ott sem voltunk...

[kaef2]

Azért ezt az utolsó bekezdést némileg vitatnám, mert ez túlságosan általános jellemzés, hogy a kábelekkel hangszínt szabályozunk.
Ilyesmire is van példa, de ha az történik, ami nálam a legutóbbi kábelcserénél, akkor nekem nem az equalizálás jut eszembe.
Konkrétan javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet. Az én fogalmaimban/tapasztalatom szerint, egy hifi célra készül parametrikus equalizerrel, meghatározott frekvencia tartományokon tudunk változtatni, amik ugyan hangzás változásokat idéznek elő, de teljesen más jellegűeket, mint a fent vázoltak.
Most abba ne menjünk bele, hogy számitógépes úton(DSP) miket lehet elérni, akár már a felvételek során, mert szerintem ez meghaladja egy átlag hifista/zenehallgató "hatáskörét".

Már egy ideje agyalgatok egy íráson, ami az általad felvetetteket boncolgatná, talán meg is írom hamarosan. Azt is érintve, hogy a "javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet" véleményt hogyan kell értelmezni - mert hát ugye ezek mögött nagyon kevés megfogható műszaki fogalom (neadjisten mérés) áll, főképpen úgy hogy gőzünk nincs az alkotók mit hallottak, hagytak jóvá.

Rövid megjegyzések:
- az eqzás nem bűn, nem ciki, ha valaki használja, vannak problémák, amikre nem nagyon van más vagy egyszerűbb megoldás
- az eqzás esetében ne ragadjunk le a hifi tornyokba berakott 1 vagy 2U magas parametrikus eq elképzelésének a szintjén, gondoljunk olyesmire is, mint amit egy Roon vagy Hqplayerbe épített szoftverek tudnak, vagy a pro fázishiba nélkül működő EQ plug-inekre pár tíz, vagy max egy-két száz eurós átlag áron.
- a kábelek hatásának megítélésekor számomra a fontos kérdés, hogy amit egy cserekor a rendszerben hallok azt a változást elő lehet-e idézni a rendszer más pontján valami változtatással? Mint amilyen a hangfal tologatása, forgatása például?

Ilyen alapon a neves hifi szaklapok tesztelőit, cikkeik szerzőit is érheti a kritika, mert Mi hozzájuk képest csak kisinasok vagyunk 1-1 hangzás, hangkép körülirásában. Nehéz, és ingoványos kérdes ez, mert nagyjából minden meghatározást lehet kritizálni, másként magyarázni, másként értelmezni. Így ilyen alapon nagyon könnyű kétségbe vonni más jellemzését, leírását, de nem tudom, hogy ezek nélkül hogyan kellene egy jellemzést, beszámolót közzétenni? Milyen "egyezményes" kifejezések kellene használni, hogy az a többségnek elfogadható, értelmezhető legyen?
Komoly érdeklődéssel várom az írásodat ezzel kapcsolatban.
Nekem csak a parametrikus equalizerekkel van/ volt némi, elég felületes tapasztalatom, a számitógépes megoldásokról semmit sem tudok, nekem az fehér folt.

Jól látod, az újságírók lehetnek a felelősek.
Nekem 1981-től járt a Hifi News, a Stereophile, a Hifi Choice, a What HiFi vagy jó 20 éven keresztül. Kb a nyolcvanas évek közepe felé, nem sokkal a Cd megjelenését követően kezdett el megjelenni a detail, meg a resolution kifejezések a tesztjeikben. Ahogy megjelentek a digitális utómunka rendszerek és a velük készített felvételek. Kb a tér is ekkor jelet meg, mint elvárás.

[kaef2]

Nehezen tudom elképzelni, hogy a felbontás növekedése, dinamika, testesség, élethűbb hangzás, több apró részlet elérhető lenne bármiféle tologatással, forgatással. Persze nyilván egy forrás, erősítő, vagy hangsugárzó csere, vagy ezek részeinek a cseréje is hozhat ilyet. Ahogy a kábelek cserélgetése szintén.

Meg kellene egyszer próbálni a hangfal tologatást, forgatást nagyon tanulságos. :)
Az egyik legjobban működő upgrade lehetőség, és ingyen van.

Az átlag modern, kommersz felvételek dinamikája kb 10 dB. Ezen semmilyen kábelcsere nem fog segíteni.
A "felbontás", a "részlet", "testesség" megfoghatatlan fogalmak, műszaki értelemben. És az élethű hangzás is.
A felbontás és a részlet egy pöccintés az eq-n, meg a zengetésnél az utómunka során és általában a természetellenesen közelmikrofonozott felvételek sajátja.

De hát ez ez van, ezt kell szeretni. megértem, ha ezzel gondoljuk leírni a hangzási élményt.

[Voyager]

Az, hogy valakinek egy adott rendszerben mi tetszik jobban, ízlés és akusztikai környezet függvénye, és valóban nem szükséges hozzá semmilyen "magyarázkodás."

Ennek ellenére sokan mégis ezt teszik.

[wasiliy888]

Nehezen tudom elképzelni, hogy a felbontás növekedése, dinamika, testesség, élethűbb hangzás, több apró részlet elérhető lenne bármiféle tologatással, forgatással. Persze nyilván egy forrás, erősítő, vagy hangsugárzó csere, vagy ezek részeinek a cseréje is hozhat ilyet. Ahogy a kábelek cserélgetése szintén.

Van egy olyan elmélet, hogy ahogy a zajszint csökken, azzal arányosan több információ jön át, amit mi hallgatók, egyre jobb, élethűbb hangzásnak értékelünk.

[Rock60]

Nyilván senki se "tervez kábellel hangszínt szabályozni", az olyan amatőr lenne! Ugyanakkor a kábelcsere pozitív hatásainak leírásában igen gyakran szerepelnek olyan kifejezések, mint "jobb lett a mély, nem feltétlenül több, de követhetőbb", vagy "több részletet mutat meg, valószínűleg a középtartományt hangsúlyozza", vagy "fényesebb a hangzás, nagyobb energiákat közvetít a magasban is", meg hasonlók, amelyek valójában ekvalizáció-szerű hatásokra utaló megjegyzések. Vagyis végeredményben mégis a "hangszín szabályozásával" próbáljuk igazolni a változtatást, még ha nem is azzal a céllal vágtunk bele.
Persze akinek nem inge, ne vegye magára!

MrCollector is megjegyezte lejjebb, vagy följebb, hogy ez bármelyik hifi komponensükről elmondható.
Mikor erősítőt cseréltem - a több apró különbség mellett - bennem is az fogalmazódott meg előszőr, hogy milyen a mélye, ( teltebb) milyen a magasa, ( finomabb, természetesebb).
Akkor most hangszínt szabályoztam ?
Frászkarikát, szerintem.
Mert hogy a középtartomány is testesebb, élőbb, a tér atmoszférája pedig klasszissal nagyobb. Visszatéve a korábbi motyót, minden kicsit művibb lett...
Kábelcseréknél is hasonló különbségekben bízunk és reménykedünk, ami nagyobb lépés esetén be is jön.
Ahogy az elektronikáknak, futóműveknek, dobozoknak lehet a hangzási ballanszában némi eltérés az abszolút líneárishoz képest, nyilván a kábeleknek is lehet. Ezeknek a komponenseknek az egymásra találása már a synergia világa.
És, ahogy Zoli76 is célzott rá :
Ha a hangmérnökök húzhatják - vonhatják a potikat, mélyet, magasat, térélményt kevernek, ne hogy már a felhasználónak a saját akusztikai környezetében az adott rendszerében magyarázkodni kelljen, hogy miért tetszik neki jobban az új kábelének a mélye, vagy magasa...
Nyilván hangszínt szabályoz a perverzje...

[zoli73]

Ezért is írtam úgy, ahogy:



Nyilvánvalóan nem úgy gondolja a többség, hogy eq-zni akarna vele, de mégis a sikeres vagy sikertelen kábelcserék elmesélése esetében a jellemzés, indoklás, ahogy írod is, gyakorlatilag kizárólag tonális jellemzők használatával történik.
Amivel persze semmi baj nincsen, de ettől még tény.

Azért ezt az utolsó bekezdést némileg vitatnám, mert ez túlságosan általános jellemzés, hogy a kábelekkel hangszínt szabályozunk.
Ilyesmire is van példa, de ha az történik, ami nálam a legutóbbi kábelcserénél, akkor nekem nem az equalizálás jut eszembe.
Konkrétan javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet. Az én fogalmaimban/tapasztalatom szerint, egy hifi célra készül parametrikus equalizerrel, meghatározott frekvencia tartományokon tudunk változtatni, amik ugyan hangzás változásokat idéznek elő, de teljesen más jellegűeket, mint a fent vázoltak.
Most abba ne menjünk bele, hogy számitógépes úton(DSP) miket lehet elérni, akár már a felvételek során, mert szerintem ez meghaladja egy átlag hifista/zenehallgató "hatáskörét".

Már egy ideje agyalgatok egy íráson, ami az általad felvetetteket boncolgatná, talán meg is írom hamarosan. Azt is érintve, hogy a "javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet" véleményt hogyan kell értelmezni - mert hát ugye ezek mögött nagyon kevés megfogható műszaki fogalom (neadjisten mérés) áll, főképpen úgy hogy gőzünk nincs az alkotók mit hallottak, hagytak jóvá.

Rövid megjegyzések:
- az eqzás nem bűn, nem ciki, ha valaki használja, vannak problémák, amikre nem nagyon van más vagy egyszerűbb megoldás
- az eqzás esetében ne ragadjunk le a hifi tornyokba berakott 1 vagy 2U magas parametrikus eq elképzelésének a szintjén, gondoljunk olyesmire is, mint amit egy Roon vagy Hqplayerbe épített szoftverek tudnak, vagy a pro fázishiba nélkül működő EQ plug-inekre pár tíz, vagy max egy-két száz eurós átlag áron.
- a kábelek hatásának megítélésekor számomra a fontos kérdés, hogy amit egy cserekor a rendszerben hallok azt a változást elő lehet-e idézni a rendszer más pontján valami változtatással? Mint amilyen a hangfal tologatása, forgatása például?

Ilyen alapon a neves hifi szaklapok tesztelőit, cikkeik szerzőit is érheti a kritika, mert Mi hozzájuk képest csak kisinasok vagyunk 1-1 hangzás, hangkép körülirásában. Nehéz, és ingoványos kérdes ez, mert nagyjából minden meghatározást lehet kritizálni, másként magyarázni, másként értelmezni. Így ilyen alapon nagyon könnyű kétségbe vonni más jellemzését, leírását, de nem tudom, hogy ezek nélkül hogyan kellene egy jellemzést, beszámolót közzétenni? Milyen "egyezményes" kifejezések kellene használni, hogy az a többségnek elfogadható, értelmezhető legyen?
Komoly érdeklődéssel várom az írásodat ezzel kapcsolatban.
Nekem csak a parametrikus equalizerekkel van/ volt némi, elég felületes tapasztalatom, a számitógépes megoldásokról semmit sem tudok, nekem az fehér folt.

[kaef2]

Nyilván senki se "tervez kábellel hangszínt szabályozni", az olyan amatőr lenne! Ugyanakkor a kábelcsere pozitív hatásainak leírásában igen gyakran szerepelnek olyan kifejezések, mint "jobb lett a mély, nem feltétlenül több, de követhetőbb", vagy "több részletet mutat meg, valószínűleg a középtartományt hangsúlyozza", vagy "fényesebb a hangzás, nagyobb energiákat közvetít a magasban is", meg hasonlók, amelyek valójában ekvalizáció-szerű hatásokra utaló megjegyzések. Vagyis végeredményben mégis a "hangszín szabályozásával" próbáljuk igazolni a változtatást, még ha nem is azzal a céllal vágtunk bele.
Persze akinek nem inge, ne vegye magára!

Ezért is írtam úgy, ahogy:

A hifiben a többség a kábeleket kimondva, kimondatlanul egyfajta hangszínszabályzóként, tonális beavatkozó eszközként próbálja használni

Nyilvánvalóan nem úgy gondolja a többség, hogy eq-zni akarna vele, de mégis a sikeres vagy sikertelen kábelcserék elmesélése esetében a jellemzés, indoklás, ahogy írod is, gyakorlatilag kizárólag tonális jellemzők használatával történik.
Amivel persze semmi baj nincsen, de ettől még tény.

Azért ezt az utolsó bekezdést némileg vitatnám, mert ez túlságosan általános jellemzés, hogy a kábelekkel hangszínt szabályozunk.
Ilyesmire is van példa, de ha az történik, ami nálam a legutóbbi kábelcserénél, akkor nekem nem az equalizálás jut eszembe.
Konkrétan javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet. Az én fogalmaimban/tapasztalatom szerint, egy hifi célra készül parametrikus equalizerrel, meghatározott frekvencia tartományokon tudunk változtatni, amik ugyan hangzás változásokat idéznek elő, de teljesen más jellegűeket, mint a fent vázoltak.
Most abba ne menjünk bele, hogy számitógépes úton(DSP) miket lehet elérni, akár már a felvételek során, mert szerintem ez meghaladja egy átlag hifista/zenehallgató "hatáskörét".

Már egy ideje agyalgatok egy íráson, ami az általad felvetetteket boncolgatná, talán meg is írom hamarosan. Azt is érintve, hogy a "javult a felbontás, részletezés, kiterjedtebb lett a tér, valóságosabbak lettek az ének, és hangszerhangok, fokozódott a jelenlétérzet" véleményt hogyan kell értelmezni - mert hát ugye ezek mögött nagyon kevés megfogható műszaki fogalom (neadjisten mérés) áll, főképpen úgy hogy gőzünk nincs az alkotók mit hallottak, hagytak jóvá.

Rövid megjegyzések:
- az eqzás nem bűn, nem ciki, ha valaki használja, vannak problémák, amikre nem nagyon van más vagy egyszerűbb megoldás
- az eqzás esetében ne ragadjunk le a hifi tornyokba berakott 1 vagy 2U magas parametrikus eq elképzelésének a szintjén, gondoljunk olyesmire is, mint amit egy Roon vagy Hqplayerbe épített szoftverek tudnak, vagy a pro fázishiba nélkül működő EQ plug-inekre pár tíz, vagy max egy-két száz eurós átlag áron.
- a kábelek hatásának megítélésekor számomra a fontos kérdés, hogy amit egy cserekor a rendszerben hallok azt a változást elő lehet-e idézni a rendszer más pontján valami változtatással? Mint amilyen a hangfal tologatása, forgatása például?

[GTomi]

Jutott eszembe pár hete, hogy van itthon egy 75 ohm-os 60cm rca - rca kábelem, Monitor, made in germany, kb. 15 éve biztosan meg van.

Az emlékeimben az volt hogy ez egy nagyon rossz kábel, mert "magasba" húz, vékony a hangja... és totál elképzelhető volt talán akkor, mikor vettem és rendszerben volt anno.

De azt most nem tudnám megmondani, hogy akkor JBL, Rega, vagy a DIY hangfalam volt éppen, de esélyes hogy az első kettő közül vmelyik, és a cd lejátszóm mi. (Sony, esetleg HK, lehetett talán), hangfalkábel barna lapos volt, neve nem ugrik be (ismertebb márkanév pedig) vhol szerintem meg van az is, vagy esetleg
Supra Ply 3,4, vagy éppen az óriásölő "tűzálló" lehetett :)
Dac az Vibavoice vagy egy kínai (vagy taiwani?), műanyag dobozos volt, akkor ismertebb márka volt, a chi-fi még. (sehol talán a fotója meg van), a tápkábelek, pedig sima egyszerű gyáriak...

Most betettem a cd lejátszó (Revox b226 és dac közé, (addig nem is néztem, hogy a csatija vékony és befér a Revox-ba) és csodálatosan, kiegyensúlyozottan szól, amin rohadtul meglepődtem, mert nem így "kellene" szólnia az emlékeim szerint...

Van egy ezer éves Videoton hangfal itthon, fiam pc-jére van kötve, erősítő+dac. Már nem is tudom milyen hangfalkábellel(talán Dietz) volt összekötve és nagyon nem szólt szépen, aztán eszembe jutott, hogy a dobozaim mélyén van egy Audioquest type2-es. És "lett" hangja a Videoton DB2001e hangfalaknak, pedig nem egy csúcs ugyebár, de a körülményekhez képest jelentősen jobban szól. (Persze játékhoz használja jellemzően, de néha zenét is hallgat.)