DAC-olás

[hodyka]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

https://www.catawiki.com/en/l/93830112? ... &utm_term=

[kaef2]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

Ha egy viszonylag jól felszerelt ADC-t szeretnél, akkor pl:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... EavYC6oL3Y

Vagy ha egy egyszerűbbet, olcsóbban:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... /pocketadc

Köszönöm ez jónak tűnik.

Ide valószínűleg túlzás lesz, de hátha valaki mondjuk szeretne szalagokat is digitalizálni egyszer majd igényesen.
Érdemes esetleg megnézni használtam ezt a Tascamot, igen kiváló minőségű készülék, nem kell hozzá számítógép sem, SDXC kártyára rögzít akár DSD128-at is. TCXO clockolt.

https://www.thomann.de/hu/tascam_da_300 ... d9EALw_wcB

[kaef2]

Kis ezo...
Az a fekete izébigyó ott alatta egy Shakti kő? (akkor nem csak én magyarázom meg magamnak...) Nálam a digi vonalon hoztak a Shakti OnLine-ok a legtöbbet és pont akkor amikor az XMOS csipp főlé-alá helyeztem 1-2-dbot. (az USB Spdif transzportom nincs dobozolva) Itt a laptopos vonalon is megtáltosodott a régi hivox fémdobozkám 6 db köré bluetacezett OnLine-tól. Minden esetre szerintem ilyen helyekre nagyságrendekkel jobbak mint kábelen. Fura módon úgy találtam hogy az Acute belsejébe nem kell ilyesmi, nem érzékeny erre, bár ott amúgy is vannak kis fura fekete izék (jó lenne tudni mi az) a mindenre ráragasztgatva, viszont a kimenőtrafók fölé telepedett be a nagyobbik kő. A korábbi cd-dacjaim is meghálálták ha elszórtam ide-oda pár darabot. (az egyik cd-mmel jól is járt valaki, mert benne felejtettem 3at...)

Én kb 25 éve használok Shaktikat, egy időben még felvételkészítéshez is és hangosításban is. Reflexszerűen kiteszem őket és nem igazán gondolkozok azon, hogy kell-e, egyszerűen hiányzik a látványa is, ha nincs egy pár kint.

[zizi8003]

(A kontextusok okán meghagynám az idézeteket, hátha nem zavaró)

Szerdán összejöttünk páran nálam, ami igen ritka esemény, nem szoktam csoportos meghallgatásokat otthon szervezni.
Részben azért, hogy az aktív hangsugárzókban lévő erősítőket firmware upgradeljük és persze, hogy meg is hallgassuk az előtérben lévő DAC-al közvetlenül meghajtva.

Ennek az AKM chipes DAC-nak a különlegessége, hogy cserélhető benne az USB interfész modul és akár XMOS, akár Amanero interfésszel is használható. A DAC koncepcióját, tápját tekintve nagyon hasonlít arra megoldásra, ami az aktív hangsugárzóban is megtalálható. A DAC tervezője és megépítője, Tóth Gábor hozott belőle egy dobozos verziót is, amiben szintén cserélhető az USB interfész, ámde másik műveleti erősítő IC van benne.

Mindenféle verzióban és beállítással hallgattuk a két DAC-ot, nem csak XMOS vs Amanero, de a kétféle műveleti erősítő tekintetében is. A konklúzió az lett röviden, hogy a dobozolatlan DAC-ban lévő műveleti erősítővel (TI OPA1612) és a 6-os szűrő állással kaptuk (Low Dispersion Short Delay Filter) az adott rendszerben a többségünknek leginkább tetsző eredményt.

Némi tanakodás után azt is kb egyöntetűen megállapítottuk, hogy az Amanero egy kicsit élvezhetőbben szól, de a különség az XMOS-hoz képest hangyafaroknyi és persze rendszer - és felvételfüggő is. Minél kevesebb a felvételben a beavatkozás, annál kevésbé hallhatóak a különbségek.

A fentebb leírtak így semmilyen módon sem tekinthetőek tudományos eredménynek, maximum felületes benyomásnak mondanám, még az olykor teljesen egyértelmű tapasztalásaink esetében is.

A következő egy-két hétben ismét kísérletezés megy majd nálam.
Az alábbi DAC-ban van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni.
Hátha kiderül van-e a hangjuk között az adott környezetben különbség.
A készülék hazai ötlet és kísérletező kedv eredménye, egy barátom áldozott rá sok órát a nemlétező szabadidejéből.

A viszonylag rövid idő és a többször is hajnalig tartó hallgatózások következtében az alábbiakat látom érdemesnek leírni az XMOS vs Amanero kérdésben a Tóth Gábor-féle DAC-ban használva:

1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.

2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.

3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.

4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.

5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).

6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.

7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.

Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.

Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.

A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.

Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.

Kis ezo...
Az a fekete izébigyó ott alatta egy Shakti kő? (akkor nem csak én magyarázom meg magamnak...) Nálam a digi vonalon hoztak a Shakti OnLine-ok a legtöbbet és pont akkor amikor az XMOS csipp főlé-alá helyeztem 1-2-dbot. (az USB Spdif transzportom nincs dobozolva) Itt a laptopos vonalon is megtáltosodott a régi hivox fémdobozkám 6 db köré bluetacezett OnLine-tól. Minden esetre szerintem ilyen helyekre nagyságrendekkel jobbak mint kábelen. Fura módon úgy találtam hogy az Acute belsejébe nem kell ilyesmi, nem érzékeny erre, bár ott amúgy is vannak kis fura fekete izék (jó lenne tudni mi az) a mindenre ráragasztgatva, viszont a kimenőtrafók fölé telepedett be a nagyobbik kő. A korábbi cd-dacjaim is meghálálták ha elszórtam ide-oda pár darabot. (az egyik cd-mmel jól is járt valaki, mert benne felejtettem 3at...)

[Mézga Aladár]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

Ha egy viszonylag jól felszerelt ADC-t szeretnél, akkor pl:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... EavYC6oL3Y

Vagy ha egy egyszerűbbet, olcsóbban:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... /pocketadc

Köszönöm ez jónak tűnik.

[denesdr]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

Ha egy viszonylag jól felszerelt ADC-t szeretnél, akkor pl:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... EavYC6oL3Y

Vagy ha egy egyszerűbbet, olcsóbban:
https://www.minidsp.com/products/usb-au ... /pocketadc

[Mézga Aladár]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

Általában minden pro audio USB interfaceben van ADC. Nem is rosszak.
Ahhoz, hogy konkrét típust tudjunk ajánlani kellene valami támpont, mik közé, milyen csatlakozás preferált és az árkategória is érdekes.

Sima otthoni hifi, most pl. egy régi Technics alsó kategóriás kazettás magnót használnék ideglenesen.
A kimenet coax/toslink.
Árkategória legyen 300 e. forintig.
Néztem a DAT, CD rekorder eszközöket is.

[kaef2]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

Általában minden pro audio USB interfaceben van ADC. Nem is rosszak.
Ahhoz, hogy konkrét típust tudjunk ajánlani kellene valami támpont, mik közé, milyen csatlakozás preferált és az árkategória is érdekes.

[Mézga Aladár]

Sziasztok!

Tud valaki ADC (analog to digital) konvertert ajánlani.
A mostani rendszeremben már csak digitális bemenet van és időnként szükség lenne rá.

[kaef2]

(A kontextusok okán meghagynám az idézeteket, hátha nem zavaró)

Szerdán összejöttünk páran nálam, ami igen ritka esemény, nem szoktam csoportos meghallgatásokat otthon szervezni.
Részben azért, hogy az aktív hangsugárzókban lévő erősítőket firmware upgradeljük és persze, hogy meg is hallgassuk az előtérben lévő DAC-al közvetlenül meghajtva.

Ennek az AKM chipes DAC-nak a különlegessége, hogy cserélhető benne az USB interfész modul és akár XMOS, akár Amanero interfésszel is használható. A DAC koncepcióját, tápját tekintve nagyon hasonlít arra megoldásra, ami az aktív hangsugárzóban is megtalálható. A DAC tervezője és megépítője, Tóth Gábor hozott belőle egy dobozos verziót is, amiben szintén cserélhető az USB interfész, ámde másik műveleti erősítő IC van benne.

Mindenféle verzióban és beállítással hallgattuk a két DAC-ot, nem csak XMOS vs Amanero, de a kétféle műveleti erősítő tekintetében is. A konklúzió az lett röviden, hogy a dobozolatlan DAC-ban lévő műveleti erősítővel (TI OPA1612) és a 6-os szűrő állással kaptuk (Low Dispersion Short Delay Filter) az adott rendszerben a többségünknek leginkább tetsző eredményt.

Némi tanakodás után azt is kb egyöntetűen megállapítottuk, hogy az Amanero egy kicsit élvezhetőbben szól, de a különség az XMOS-hoz képest hangyafaroknyi és persze rendszer - és felvételfüggő is. Minél kevesebb a felvételben a beavatkozás, annál kevésbé hallhatóak a különbségek.

A fentebb leírtak így semmilyen módon sem tekinthetőek tudományos eredménynek, maximum felületes benyomásnak mondanám, még az olykor teljesen egyértelmű tapasztalásaink esetében is.

A következő egy-két hétben ismét kísérletezés megy majd nálam.
Az alábbi DAC-ban van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni.
Hátha kiderül van-e a hangjuk között az adott környezetben különbség.
A készülék hazai ötlet és kísérletező kedv eredménye, egy barátom áldozott rá sok órát a nemlétező szabadidejéből.

A viszonylag rövid idő és a többször is hajnalig tartó hallgatózások következtében az alábbiakat látom érdemesnek leírni az XMOS vs Amanero kérdésben a Tóth Gábor-féle DAC-ban használva:

1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.

2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.

3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.

4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.

5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).

6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.

7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.

Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.

Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.

A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.

Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.

[kaef2]

Több dacnál is problémát okoz a digitális szűrő 2-7 féle állíthatósága. Sajnos ritkán van úgy, hogy egy bizonyos szűrő beállítás jobban/szebben szól az összes zenén. A felvétel készítésén múlik legtöbbször, és ha valaki nagyon sokféle zenét hallgat, akkor bizony váltogatni kell a szűrőket, mert többet számíthat, mint hogy pl. milyen összekötő kábelt használunk. A mérések sem teljesen mérvadóak, mert a forrás jele sem tökéletes, csak annak ismeretében lehet értékelni a méréseket.
Persze be lehet venni a leszarom tablettát, fölhörpinteni egy dózis eztvagyazt, és hallgatni vigyorogva a cuccost.

Az AKM esetében amit itt használtunk, 6 állás van. A "Low Dispersion Short Delay Filter" vált be a legtöbb meghallgatott zenén. A legjobb mérési eredményű "Sharp Roll-off" szólt a legrosszabbul.

[kaef2]

Miből gondolod, hogy digitális?

Bocs, ha félreértettem, de a -30dB kivezérlést megjelenítő kijelzővel elsősorban a digitális tartományban dolgozó hangerőszabályozásnál találkoztam, így egyből arra asszociáltam.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Te tényleg racionálisnak tartod a teljes kivezérlésében mondjuk úgy 2V körüli jelet 0.063V-ra csillapítani ahhoz, hogy utána egy jót erősíthessünk rajta normális hangerőhöz?
Ha jól számolom, -30dB csillapítás az épp 1/1000-ed teljesítményt jelent, nyilván nem lineáris a dolog, de abból a 3x2000W-ból jó ha 3x pár wattot használtál a teszt során a normális hangerőhöz. Hidd el, itt már 3x50-100W is bőven eléggé lineáris lenne hétköznapi körülmények közötti magas minőségű zenehallgatáshoz.
Így számomra ez a koncepció irracionálisan "overkill", de ha van rá igény és érdeklődés, sok sikert hozzá!

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A hangfal ugye prototípus, nem biztos, hogy valaha termék lesz belőle. Azért, hogy az Audio Expora elkészüljön, csak a rendelkezésre álló 1000W-os modulokból lehetett építkezni. Nem volt idő beépíteni a kisebb teljesítményűeket. Azt használtuk, ami volt. De ez beválni látszik, ha termék lesz sem biztos, hogy más, kisebb, erősítő modulok kerülnek bele. Azóta létezik 800 W-os hidalt verzió is és 200W-os nem hidalt. Ez utóbbi hajtotta a két héttel később a Hifi Kiállításon bemutatott egy utas+ szub kombót DSP-n keresztül. Vagyis az idő szűke miatt van így, de vak tyúk is talál szemet alapon, ez elég jól működik így is. Ha elkészül a szub+szetellit, két dobozos hifi verzió a Hóbagolyból ott már lesz többféle választási lehetőség is.

[fülelek]

Több dacnál is problémát okoz a digitális szűrő 2-7 féle állíthatósága. Sajnos ritkán van úgy, hogy egy bizonyos szűrő beállítás jobban/szebben szól az összes zenén. A felvétel készítésén múlik legtöbbször, és ha valaki nagyon sokféle zenét hallgat, akkor bizony váltogatni kell a szűrőket, mert többet számíthat, mint hogy pl. milyen összekötő kábelt használunk. A mérések sem teljesen mérvadóak, mert a forrás jele sem tökéletes, csak annak ismeretében lehet értékelni a méréseket.
Persze be lehet venni a leszarom tablettát, fölhörpinteni egy dózis eztvagyazt, és hallgatni vigyorogva a cuccost.

[La_Valse]

Egy adalék az Amanero, Xmos összevetéséhez. Nem túl régen, bő egy éve olvastam egy DAC bemutatása kapcsán
arról, hogy bizony az eredeti Xmos referencia kód hibákat tartalmaz (very buggy), sok cégnek komoly gondot
okoz ezek javítása.
Számos gyártó ezért az USB interfész fejlesztése során Xmos-ról STM32 kontrollerre tért át. Nem annyira olcsó,
cserébe hatékonyabb, megbízhatóbb.

[juliush]

Miből gondolod, hogy digitális?

Bocs, ha félreértettem, de a -30dB kivezérlést megjelenítő kijelzővel elsősorban a digitális tartományban dolgozó hangerőszabályozásnál találkoztam, így egyből arra asszociáltam.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Te tényleg racionálisnak tartod a teljes kivezérlésében mondjuk úgy 2V körüli jelet 0.063V-ra csillapítani ahhoz, hogy utána egy jót erősíthessünk rajta normális hangerőhöz?
Ha jól számolom, -30dB csillapítás az épp 1/1000-ed teljesítményt jelent, nyilván nem lineáris a dolog, de abból a 3x2000W-ból jó ha 3x pár wattot használtál a teszt során a normális hangerőhöz. Hidd el, itt már 3x50-100W is bőven eléggé lineáris lenne hétköznapi körülmények közötti magas minőségű zenehallgatáshoz.
Így számomra ez a koncepció irracionálisan "overkill", de ha van rá igény és érdeklődés, sok sikert hozzá!

[kaef2]

Ha egyszerre részletgazdagabb és ugyanakkor simább hangú, akkor az (nekem) elég indok a döntéshez.

A "simábbságról" nem írtam.

"4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero."

Mármint részletesebben kifejtve, ez nálam inkább csak az említés kategóriája, de igazad van, meg lett említve. Kösz a helyesbítést.

A szűrő karakterisztikák és hatféle módon változtathatóak, azzal már nem akartam megbonyolítani az írást, de a simaságot némileg befolyásolják és a részletgazdagságot is, a dinamikai viselkedést csak kevésbé. Van olyan szűrő, amivel az Amanero is simán és részletgazdagon szól, csak egy picit tompábban, ahhoz képest, amit szeretek.
Nem az szól a legjobban, ami mérve a legjobb, egy másik szűrő az, amit az ízlésem és a rendszer szerint a legjobnak érzek.

[kaef2]

Analóg a hangerőszabályzás.
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.

Akkor mégiscsak digitális volt, nem?
(Mennyire értelmetlen otthoni környezetben az a bődületes erősítés/teljesítmény, mikor értelmes hangerőt csak a forrásoldalon és/vagy előerősítőben alkalmazott erőteljes csillapítással realizálhat az ember!)

Miből gondolod, hogy digitális? Mit írtam félreérthetően? Analóg. Mind a DAC kimenetén, mind az aktív hangsugárzóban, csak azt ugye nem használom. Csupán a kijelzése az aktuális állásnak digitális.

Mi értelme egy Ferrarit használni a hétköznapok során a magyar utakon?

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A hangsugárzóban nemcsak, hogy 3x2000W az erősítők max teljesítménye (de a hangszórók érzékenysége is 100 dB körüli és az AMT magas waveguide-ja ezt még kb 5 dB-lel meg is dobja.

A nagy teljesítmény és a magas érzékenység értelme pedig az eszköztelenség és a korlátlan dinamika érzés kialakítása.
Ami nekem és a tervezőknek is fontos.

Normál szobai körülmények között a beépített erősítőknek és a használt hangszóróróknak csak igen minimális torzítása van, 1W-on például 0,0015 % az erősítők THD+N torzítása. Minimális a membrán elmozdulás is a közép (4x 5 inch)- és mélysugárzó 1x18 inch) esetében, az AMT-nél meg nem is igazán értelmezhető. A tervezők számára fontos volt a tranziens viselkedés és a linearitás, abban az értelemben, hogy se az erősítőnek, se a hangsugárzónak ne legyen "hangja". És a DAC is ebbe az iskolába tartozik, szerintem.

[fülelek]

Ha egyszerre részletgazdagabb és ugyanakkor simább hangú, akkor az (nekem) elég indok a döntéshez.

A "simábbságról" nem írtam.

"4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero."

[juliush]

Analóg a hangerőszabályzás.
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.

Akkor mégiscsak digitális volt, nem?
(Mennyire értelmetlen otthoni környezetben az a bődületes erősítés/teljesítmény, mikor értelmes hangerőt csak a forrásoldalon és/vagy előerősítőben alkalmazott erőteljes csillapítással realizálhat az ember!)

[kaef2]

...A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
...- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- ... Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában...

Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy digitális hangerőszabályozást használtatok-e, illetve a fenti körülmények között azt a hangerőt mekkora csillapítással értétek el.

Analóg a hangerőszabályzás.
A hangsugárzókban 6x1000W erősítő van oldalanként, páronként bridgelve és teljesen szimmetrikus jelútvonallal, maxra kitekert hangerőszabályzással. A bemeneti érzékenység és impedancia a pro audióban szokásos.
A Dac kimenetén a hangosabb hallgatáskor -30 dB-t mutat a kijelző.

[kaef2]

Ha egyszerre részletgazdagabb és ugyanakkor simább hangú, akkor az (nekem) elég indok a döntéshez.

A "simábbságról" nem írtam.

[juliush]

...A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
...- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- ... Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában...

Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy digitális hangerőszabályozást használtatok-e, illetve a fenti körülmények között azt a hangerőt mekkora csillapítással értétek el.

[fülelek]

Ha egyszerre részletgazdagabb és ugyanakkor simább hangú, akkor az (nekem) elég indok a döntéshez.

[kaef2]

A következő egy-két hétben ismét kísérletezés megy majd nálam.
Az alábbi DAC-ban van egy Amanero és egy XMOS interfész is és lehet őket kapcsolgatni.
Hátha kiderül van-e a hangjuk között az adott környezetben különbség.
A készülék hazai ötlet és kísérletező kedv eredménye, egy barátom áldozott rá sok órát a nemlétező szabadidejéből.

A viszonylag rövid idő és a többször is hajnalig tartó hallgatózások következtében az alábbiakat látom érdemesnek leírni az XMOS vs Amanero kérdésben a Tóth Gábor-féle DAC-ban használva:

1. Az XMOS érzékenyebb az USB kábelekre, azok cseréjével többet változik a hangja, jó és rossz irányban egyaránt. Sőt arra is érzékeny, hogy egy több PCI buszos számítógép esetében melyik USB csatlakozást használjuk. USB3 csatlakozással nálam jobban tetszett, mint USB2-vel. Az Amanero nem mutatott számomra érzékelhető különbséget ilyen módon végigpróbálva azt is a 6 USB csatlakozással a számítógépen.

2. Az USB kábelhosszra egyik sem érzékeny, van pár kábelem többféle hosszban, hazai készítésű réz és ezüst és AQ meg WW is, ez utóbbiból 4,5m-es a leghosszabb. A sima bolti USB-k között, nagyobb különbségeket mutat mindkettő interfész mint a drágák használata esetében. Ha influenszeri karrierre vágynék, akkor most megírnám, hogy a boltiak között melyik verte le a drágákat és hogy ezt majd a következő részben elárulom, de ilyesmi nem történt sajnos. A legjobban egy hazai készítésű ezüst vált be, ami ráadásul 2m hosszú.

3. Az Amanero, mintha egy picit hangosabb lenne, de ez valószínűleg érzéki csalódás. Nagyon halkan több a tartás az Amanero hangjában.

4. Az XMOS picivel részletgazdagabb, talán egy picivel simább hangú is, mint az Amanero.

5. Az Amanero viszont jobban leválik a hangsugárzókról, előre, hátra is oldalirányban is, hozzá képest az XMOS kicsit beszorul a hangsugárzók közé és inkább csak hátrafelé terjeszti ki a hangzást (az aktív hangfalak és a DAC hálózati kábeleit dugóforgatással is megpróbáltam, mindkét polaritással ez volt a tapasztalatom).

6. Az Amanero hangja élőbb kicsivel, lendületesebb, jobban kezeli a hangos modern maszterelésú zenéket, az XMOS időnként egy nagyon hangos zene estében kicsit zavarossá válik, a mélytartományban kevéssé maradnak a szólamai követhetőek, már amikor a producer célja valamiféle szólamtisztaság volt és nem csak a hangerő.

7. Az “élőség” azt is jelenti számomra, hogy az Amaneroval hangyafaroknyit testesebbek a hangszerek (az érzéki csalódás határán) és fél hangyafarknyival talán jobbnak mondható a tranziens viselkedés.
8. A DAC és az aktív hangsugárzók fázishelyes bedugással szólnak jobban (számomra). A használt, FIR DSP keresztváltott aktív hangsugárzók a hangfrekvenciás tartományban gyakorlatilag fázishiba nélkül működnek, és kb 25 Hz és 18 kHz között lineárisak, +/- 1,5 dB-n belül, a - 3 dB pont 19 Hz-nél van.

Összességében:
DAC konstrukció, rendszer- és ízlésfüggőnek mondanám, hogy kinek melyik jön be az XMOS vs Amanero kérdésben.

Használati értékét, hangminőségét tekintve számomra egyenértékű a két interfész. Persze az én ízlésem és a rendszer megszólalása szerint. A helyi tárról lejátszott file-ok esetében valahogy kisebb volt minden különbség, mint a streamek esetében. Minél nagyobb volt a mintavételezés, annál kisebbek voltak az amúgy sem drámai különbségek, DSD256 esetében voltak a legkisebbek. Ez valószínűleg összefügghet a felhasznált AKM csipek működésével.

A rendszer nagyon egyszerű volt:
- a DAC szabályozható kimenete közvetlenül egy Siltech 880 sorozatú XLR kábelen keresztül (3m) csatlakozott a Hóbagoly hangsugárzókba, amiket 3m-es Crystal Cable tápkábelek láttak el árammal.
- Minden táp egy egyszerű Wireworld elosztóba ment, ami egy Siltech 880-as sorozatú tápkábellel kapott a dedikált ösvényről (Gigawave tápkábellel és Gigawave megszakítón keresztül) betápot. Siltech 880 a tápkábele a DAC-nak és a Roon/Audirvana szervernek is.
- Leginkább a képen a földön látható audio optimalizált Ubuntu szerveres Roon/Audirvana gépről szólt minden, ami egy 4 magos Xeon CPU-s, lineáris tápos, passzív hűtésű, Asus munkaállomás alaplapos, 16 GB ECC memóriás munkaállomás, grafikus kártya nélkül, headless módban használva.
- De próbáltam M3 Macbook Air-rel, iMac Pro-val és lineáris tápos inteles Macbook Proval is. Semmilyen Windows-os gép nincs a lakásban, így azokkal nem tudtam kipróbálni.
- A max szobai hangerő 85-88 dB lehetett, de összességében 82-84 dB volt az átlag.
- A hangsugárzók az első összeszereléskor 5000m2-es csarnokban bemért és beállított lineáris beállításban voltak, semmiféle DSP-s szobai korrekciót nem használtam. Kb 3 m-ről hallgattam őket, az átlagosnál magasabban ülve, 28 m2-es szobában.

Ha érdekes majd pár zenét megadhatok a Tidalról, amiket használtam, természetesen a saját My Reel Club, a szalagról digitalizált Djabe, és a Kishonti István-féle kevés (2 vagy 4) mikrofonos, élő felvételek mellett.

[severance]

Ma csinálok az Amaneroval is fotót, és mellé teszem az XMOS interfészt is.

Esetleg lehet kérni egy nagyobb felbontású képet az Amanero kártyáról is? Abban milyen chipset van?