szerinted


szerinted
Az olaj híres porfogó, minden szennyeződés megtapad rajta/benne.istvan01 írta: ↑2025.03.08., szomb. 13:18
Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát
Lehet, hogy a rugó használata nem terjedt el széles körben, de a Solid Tech termékeit megnézve, láthatsz pár példát a használatára.konok írta: ↑2025.03.08., szomb. 11:14Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.
Volt kísérletem olajozással. Az üveg kehely középpontjára egy csepp olaj (pl szilikon olaj), amit a golyó majd szétterít maga alatt. Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbátkonok írta: ↑2025.03.08., szomb. 11:14Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.
Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?istvan01 írta: ↑2024.10.30., szer. 08:14A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.
Természetesen egy próbát megérhet, bár lehet az újdonság miatt, de így is tetszik most.
Tüskét én is próbálnék, illetve öntapadós kúppal próbálnám ki.
Hali !andarson írta: ↑2025.01.24., pén. 16:36
Egyelőre, ahogy írtam összeszokás van, mert az összkép viszonylag sokat változott. Levegő, tér és nyíltság érkezett a zenébe, ami ellenére mégis nyugodtabb, ez főleg a mély szekcióban jelenik meg... szerintem javult a hangkép, amit innen is köszönök Rock60-nak is, mert ő volt az aki nálam járva utalást tett, hogy a rendszeremnek ezt a részét fejlesztené.
Én is kipróbálnám a tüskét. Sőt, akármennyire is vékony az állvány profilja, feltölteném apró méretű, minél gömbölyűbb vasnikkel szóróanyaggal. lehet, hogy fél kg belemenne állványonként. Annak már bőven lenne hatása. Nálam ez eddig mindig bevált.andarson írta: ↑2025.01.24., pén. 16:36Szia,
Köszi a tippet, annak idején chord_ azt írta, hogy a hangsugárzó és az állvány közé ne rakjak semmit sem, és az állvány alá sem tüskét ajánlott, hanem fadarab, vagy bitumen, vagy gyurma, valami bármi aminek tetszik a hangja, de meg merné kockáztatni simán a kövön is az állványt.
Valahogy ez az ajánlás fogott meg a leginkább, a KenrickSound féle fa szerkezeten agyaltam még ami elsőre megnyerő volt, főleg designra, de hangra azt feltételeztem, ez több nyugodtságot biztosítana.
A korábbi, masszív és súlyos állványhoz képest ugyanolyan magas ez is, csak ezen másképp helyezkedik el a hangsugárzó, illetve más a szerkezete, a koncepció.
Egyelőre, ahogy írtam összeszokás van, mert az összkép viszonylag sokat változott. Levegő, tér és nyíltság érkezett a zenébe, ami ellenére mégis nyugodtabb, ez főleg a mély szekcióban jelenik meg... szerintem javult a hangkép, amit innen is köszönök Rock60-nak is, mert ő volt az aki nálam járva utalást tett, hogy a rendszeremnek ezt a részét fejlesztené.
Ha kérdezhetlek, miért javaslod a tüskéket még? Köszönettel!
Szia,
Sziaandarson írta: ↑2025.01.23., csüt. 20:11chord_ ajánlása felé mentem el végül, ami fent írtaktól annyiban tér el, hogy 20x20mm a zártszelvény, de az alsó keret tömör acél, ahogy írta. Tegnap este érkezett meg, így igazán még nem tudtam zenét hallgatni, barátkozás fázisa van, remélem hétvégén több időm lesz rá :)
![]()
IMG_1207 (1).jpeg
chord_ ajánlása felé mentem el végül, ami fent írtaktól annyiban tér el, hogy 20x20mm a zártszelvény, de az alsó keret tömör acél, ahogy írta. Tegnap este érkezett meg, így igazán még nem tudtam zenét hallgatni, barátkozás fázisa van, remélem hétvégén több időm lesz rá :)
Igen, az a legkomolyabb minőség, az tényleg már majdnem parketta ...Rock60 írta: ↑2025.01.21., kedd 11:57Én eddig olyannal találkoztam csak - legutóbb két éve, amikor raktam le otthon - aminél a hordozóréteg kb 12 mm vastag valódi fenyőfa, kb 5 cm széles oldalragasztással toldott darabokból, - látszik a fonákján - keresztbe futtatott száliránnyal és arra van ragasztva a 3 - 4 mm-es keményfa járó réteg. Ezek még óvatosan egyszer - kétszer csiszolhatóak is...
Lehet, hogy olyan is van...
.... és akkor fokozzuk: a laminát lap valamilyen ismeretlen, többnyire újrafelhasznált műanyaghulladékból gyártott, alaplapra kassírozott linóleum "szerű" műanyagfólia, az az alá tekert szigetelés pedig nagy valószínűséggel darált PET palack.
Ezek a legalja alátétek. Bár ahol padlófűtés van alatta még macerásabb. Ott előre kell tervezni a rendszer helyét! :)Rock60 írta: ↑2025.01.21., kedd 09:28Általában 2 - 3 mm-es polifoam tekercset vágnak a laminált-és szalagparketta alá.
Ritkában a merevebb, mégis jobb lépészaj csökkentő 4-5 mm-es, a lépésálló polistirolnál is keményebb XPS lapokat rakosgatják le.
Mind a kettő a hifi halála./ Nálam is az van, sajna.../
Általában 2 - 3 mm-es polifoam tekercset vágnak a laminált-és szalagparketta alá.
Kíváncsi voltam:
Szerintem ha már mindenképp csakis rönk, akkor az is legyen nehéz! Tölgyre voksolnék és legalább 50 kg-ra. Viszonylag kis területen, azaz valószínű lenne magassága.....d.janos írta: ↑2025.01.20., hétf. 17:58Minden hozzászólást köszönök, mert amit meg tudok (belefér a keretbe) valósítani, az tapasztalatot hoz majd.
A márványt próbáltam anno is az Atacama SE24 + Quad 11L2, sőt van most is a lakásban, nekem nem tetszett a hangra gyakorolt hatása, bár kétségtelen, hogy nyíltabb lett, de nekem picit bántó volt hosszabb távon és kikerültek, ezért is fontos a visszapróba. A padlószőnyeges szobában is, meg ebben a lamináltban is próbáltam a márványt, most se lett kedvelt, kikerült. Mindkét esetben ugyanezzel a Dunaudio állóhangsugárzóval próbáltam, most se hozta amilyen irányt szerettem volna, melegebb, természetesebb hangzást keresem.
Az elérhető pár ezer forintos költségek is adnak egy irányt, a gres lap / BluTack / vágódeszka / beton járdalap és a beragadt rönkszeletet is, ami 4eFt/db amit találtam, az is belefér a próbába. A rugós Solid Tech alátétet erősítő alatt próbáltam anno, az nem maradt végül, akkor... Ami jó volt a Quad 11L2 alatt az a Daruma volt. Viszont most állódobozoknál próbálkozom és a fa téglatestek tetszettek legjobban, ezért gondoltam, hogy a fa egy jó irány lehet, de tudjuk, hogy nincs olyan, hogy egy konkrét felállás minden rendszerben, pláne helyiségben hozza azt amit egyszer valakinél hozott, de azt tapasztaltam, hogy összehasonlítva egyik alátétet egy másikhoz, azokat a tulajdonságokat tapasztalhatjuk egy másik rendszer esetében is. Az, hogy ott jó-e amilyen irányba változik a hang, azt csak az tudja megítélni, aki hallgatja majd...![]()
Azért, ha valaki használt már rönkszeletet, érdekelne a tapasztalt változás (mondom és, h beragadt)
Az a baj, hogy a "neked tetszik" és a valóban jó között sokszor ég és föld egyeseknél a különbség! És ezt legtöbben nem is fogják fel, meg nem is értik vagy tudják....mishow írta: ↑2025.01.19., vas. 21:57Az alap problémát a laminált lap és az alatta lévő lépésálló rugalmas réteg jelenti, amit nem pontosan ismersz.
Igazán akkor jártál volna jól, ha marad a padlószőnyeg, és a hangdobozokat tüskére állítod, amit egyszerűen átszúrsz a betonig.
Laktam lakótelepen, prímán működött.
A porózus alátétektől óvnálak (beton, márvány) ezek gyakran tompítják a hangot.
Ajánlanék egy filléres kísérletet: vegyél pár forintért két sima gres járólapot, ragassz az aljára négy-négy pötty BluTac gyurmagolyót. Erre ragassz egy-egy olcsó ikeás vágódeszkát, szintén BluTackal. Erre tedd a dobozokat tüskére állítva, a tüskét belenyomva a deszkába.
Az egész kísérlet pár ezer forint, de meglepő módon a hangi változások iránya meg fogja mutatni, mikkel érdemes játszanod. Ja, és a sorrendek is cserélhetők, pl a fakocka mehet a greslap alá, a dobozt ragaszthatod a BluTackal közvetlenül a greslapra, és így tovább. Egész bátran elengedheted a fantáziádat, építhetsz több réteget, stb. Ha a végén valami kialakul, AKKOR csináltass drága rönköt, vágass drága gránitlapot, vegyél jobb tüskét!
Ezzel elleszel így hetekig, a gatyád nem megy rá, sokat tanulsz belőle - és végül az fog kijönni, ami NÁLAD jó és NEKED tetszik.
Végigcsináltam, működik, ezért merem ajánlani![]()