Nem tudom miért ~160 ezer Ft most
Igazából működik, de pl. fűzfával és hasonló zölddel nem tud mit kezdeni. Komolyabb és szárazabb fa az megy simán.



Az enyém, ami meghalt az ilyen.: https://www.arukereso.hu/aprito-szecska ... 140142772/pali923 írta: ↑2025.03.21., pén. 09:35Én elég sokat foglalkoztam ezzel a témával tavaly. Nálunk egy tavaszi nagy metszés után egy hét volt a darálás, nem túlzok, keresgéltem valami combosabbat.
Kétfajta daráló van nagyjából az olcsóbb kategóriában. Az a késes, ami a tied lehet, és a fogaskerekes. A késes szinte mindent le tudna darálni, ágakat, leveleket, csak ágakhoz sokszor kicsi a teljesítménye, és a késsel is lehetnek gondok (eltörik, eltompul). A másik probléma ezekkel sokszor a hangja. Van ismerősöm, aki vett egy ilyet, de nem meri használni a szomszédokra való tekintettel, akkora visító hangja van.
Erre egy példa: https://www.praktiker.hu/kert/kerti-gep ... l/p/413635
Nekünk egy fogaskerekes van az Aldiból immáron évtizedes használatban. Ez nagyon jó gép, nem is annyira drága, és jól használható. Az ágakat ledarálja simán, vékonyat, vastagot is, de a lágyszárúakkal nem tud mit kezdeni, pontosabban csak átmennek rajta. A mienk ennek a régebbi változata: https://www.akciosujsag.info/aldi-agaprito-gardenline/
Van ebből olyan is, amihez nincs láda az alján, de ez sokkal jobb. Sok hasonló van, pl. Makita is, az talán megbízhatóbb. Igaz, hogy az aldissal is ledaráltam már sok köbméternyit minden gond nélkül.
A nagy keresgélés közben rátaláltam a Bosch egyik gépére, ami szinte ennek a kettőnek a kombinációja, elég sok jó tesztet is láttam róla, hosszú távon is megbízható: https://www.timarszerszam.hu/bosch-axt- ... J6xSR7RnEl
Én ezt néztem ki, szerintem ez a legjobb ebben a témában. Igaz, hogy sokkal többe kerül, mint a másik fajták, de akinek sok ilyesmit kell csinálnia, annak megérheti.
Itt tartottam, amikor jött asszonypajtás, és talált egy nagyágyút. Meg is vettük a brutális ára ellenére (rendes férj nem vitatkozik),és azt kell mondanom, hogy nem bántuk meg. https://www.andlkft.hu/erdo/agdaralok/r ... aralo.html
Mindent is ledarál, szinte fűrészport is tud csinálni bármiből, ha úgy állítom be, mulcsnak tökéletes, és nagyon gyorsan is dolgozik. Hát, az ára az ennyi, sajnos.
Én elég sokat foglalkoztam ezzel a témával tavaly. Nálunk egy tavaszi nagy metszés után egy hét volt a darálás, nem túlzok, keresgéltem valami combosabbat.

Valószínűleg jól teszed, bár nem vagy elkésve szerintem. Minden esetre már elkezdett nőni nálunk is, a hideg ellenére is, de még csak foltokban. Pontosabban reggel -5, délután meg 14-15 fok van, elég nehéz lehet a növényeknek is.



Nem csak a haldokló nyugaton van a sövény a telekhatáron,ha nem mindenhol,mert ennek csak így van értelme.A kérdés ilyen esetben persze az is hogy kinek a kerítése mellé tesszük,és az milyen is,pl lehet az zárt és átláthatatlan,vagy hálós kivitelű is.Ha hálós,tehát átlátszó,és ha ez még a szomszédé is,akkor csak úgy mehet mellé akármi is ha ő is beleegyezik ebbe,mert hát csak az ő kerítéséről van szó.Ha a miénk a kerítés,az mellé olyan sövényt tehetünk amilyet akarunk,de itt is nekünk kell arról gondoskodnunk hogy ez ne menjen át a szomszédba is,tehát azt is nekünk kell nyírni és kezelni.PgSpa írta: ↑2024.08.29., csüt. 15:26A szőlő esetében teljesen igazad van, de ki az, aki a sövényét a kerítéstől 2m-re telepíti?
Ha belenő a kerítésbe, átkéredszkedsz a szomszédhoz. Tőlünk nyugatabbra, a haldokló vidéken
sok helyen egy sövényt telepítenek a telekhatárra közösen, és így megoldják.
Én többször tapasztaltam a smaragdtuja korszakban, hogy a kerítés mindkét oldalára telepítettek...

Nem veszed figyelembe azt hogy az ültetett növények nőnek,és nem csak felfelé,ha nem természetszerűen oldal irányban is,tehát amit pl 2m-re ültetsz,az a szőlő kivételével jó eséllyel előbb utóbb eléri a telekhatárt is.De a szőlőt sem a szomszéd telkéről permetezed,tehát jó,és kell is az a 2m hogy hozzáférj,és a többi is kb rendben van,szerintem,de nem hinném hogy ezek kőbe vésett adatok,és ha valaki fél méterrel odébb rak valamit,az már olyan borzasztóan nagy vétség lenne.Ezek irányadó adatok,de senki sem fogja ezt tolómérővel ellenőrizni,ismét csak szerintem.PgSpa írta: ↑2024.08.29., csüt. 09:20Most szakemberként írok, és ez nem vélemény, hanem tény:
-általánosságban a Ptk szabályozza ezt a kérdést, de ilyenkor neked kell bizonyítani, hogy a szomszéd fája sérelmet okoz.
-helyi rendelet van, de a települések kis hányadában, és többségük nem életszerű. Ide másoltam egy ilyet, és értékelem:
A belterületen és a külterületnek a zártkerten belül eső részén:
a) lágyszárú növényzet (ide nem értve a gyepet) 0,50 méter, -a fél méteres sávot lebetonozom?
b) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor
(élősövény) esetében 2,00 méter, - a sövény és a kerítés között akkor elhagyok egy 2m-es sávot? Egy 15m széles átlag teleknél a hasznos felület 11m-re csökken...
c) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2,50 méter, -kb. ok
d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb
bokor (élősövény) esetében 4,00 méter, -szintén egy 15m széles teleknél a középső 7m-es sávban lehet fát ültetni, ugye milyen esztétikus?
e) 5,0 méternél magasabbra növő minden növény 7,00 méter; kivéve diófa, ami 8,00
méter -ez alapján a minta 15m széles telek közepére lehet fát tenni![]()
Én meg azt hittem, a mi telkünk keskeny. 20 méteres széles telkeket csináltak itt annak idején, valamikor a 70-es években, pontosabban 10 öleset. Amiket meg mostanában csináltak szántóföldből, azok 25 méteresek, oda már lehet a telek közepére is házat építeni.

Megnéztem, kb. ugyan ez itt Vörösváron.


Nekem a mélykúti szivattyúhoz ilyesmi van:ZolaBA írta: ↑2024.08.29., csüt. 07:05Bocs rétegprobléma következik. Saját kutról öntözéssel bíbelődik valaki?
Nálunk egy relatív komplex rendszer van. A kútból egy szivattyú tölt egy IBC tartályt (mert kicsi a kút hozama). Az IBC tartályban pedig van egy másik szivattyú ami ellátja az öntöző rendszert és a kerti csapokat. A feltöltő szivattyút sima úszókapcsolók vezérlik, egszerű és jól működik. A IBC-ből nyomás fenntartás viszont egy áramláskapcsolóval van megoldva (Pedrollo EasySmall II). Na most ez az hülye áramláskapcsoló durván megszivatot, nem állította le a 100 ezres szivattyút, ami leégett... valszeg gazdasági totálkár, de a bevizsgálás, szerelés másfél hónap lesz/lenne, szóval vettem egy új szivattyút. És most azon vakarom a fejem mivel vezéreljem.
Vannak ilyen digitális nyomáskapcsólók pl: https://www.szivattyubolt.hu/coelbo-swi ... askapcsolo
A boltos szerint ne vegyem meg, vegyem a pedrollo áramláskapcsolót (ami megszivatott), mert jó az csak nem volt szerencsénk, én meg kétszer nem lépnék ugyanabba a szarba. Még a hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló is szóbajön, csak az nem tudja az elekronikus csodákat, mint szárazon futás elleni védelem, csepegés elleni védelem, stb.
esetleg valami tipp?![]()
![]()
Ez éppen most jött szembe véletlenül hasonló esetekről a dívány c. tudományos szaklapban.
Nem biztos, hogy teljesen értem, de így első körben az jutott eszembe, hogy be kéne építeni valamilyen biztonsági kapcsolót az áramláskapcsoló mellé, ami ilyen vészhelyzetben lelőné a szivattyút. Pl. egy úszókapcsoló oda is? Vagy: én most szereltem össze egy automata öntözőt egy időzítő kapcsolóval, amit éppen lehetett kapni az Aldiban 10000-ért (még szombaton is volt a boltban belőle). Biztosan van olyan időszak, amikor semmiképpen nem kéne futni a rendszernek, akkor kikapcsolna mindent, amíg odaérsz ránézni.



Eddig Budapesten kívül 3 településen éltem, mindhárom helyen szabályozták az örökzöldek, fák kerítéshez ültetését. Fákat én nem ültettem,,de minden mást úgy, hogy be tudjak mögé menni és megnyírni, ha szükséges. Ez így korrekt a szomszéddal szemben is.PgSpa írta: ↑2024.08.24., szomb. 11:08Shimano nem teljesen jó, amit írsz: országos szabályozás már nincsen, a Ptk. általános szabályai szerint járnak el vitás esetben. Abban igazad van, hogy az önkormányzatok egy része (a kisebb) szabályozza a kerítés melleti telepítési távolságokat, de ez nem általános.
A régi, módszerváltás előtti jogszabály már nehezen lenne alkalmazható, hiszen a kerítésede mellé nem tudnál 2m-es sövényt sem telepíteni, hanem egy 2m-es sávot kellene hagynod a szomszédig.
Annyit még, hogy manapság az antropocentrikus gondolkodás helyett mindig mérlegelni kell azt is, hogy az adott fa önmagában értéket képvisel, mert élőlény. Az emberközpontú gondolkodás szerint is bevezettek egy mérhető paramétert, ezt ökölógiai szolgáltatásnak hívják, ami számbaveszi az előnyöket (Oxigén termelés, pormegkötés, árnyékolás, hűtés stb.) és mérlegre teszi a negatívumokkal szemben.
Most köröztetnek egy jogaszbálytervezetet, amely többek között pl. a nagyobb vállalatok, beruházások esetében kötelezővé tenné a zöldfelületek mennyiségi értékelését az asszmiláló felület számított értéke alapján. Úgy hírlik, hogy hosszú távon ezt magánházaknál is be fogják vezetni. Kb. olyan lesz, mint az energetikai tanúsítvány. Így végre vége lesz a babérmeggy sövény műfű, kavicsmező korszaknak.
Nálunk nem lehet a kerítés mellé fákat ültetni,de ez nem is életszerű és ésszerű,mert hát nem járhatunk át a szomszédba az átlógó ágakról leszedni a termést,arról nem is beszélve hogy minden fa szemetel,és ne a szomszéddal gerebjésztessük már fel azt ami a mi hülyeségünktől került oda.Ilyen esetben ha nem jutnék dűlőre a szomszéddal,én tuti levágnék minden átlógó ágat róla.PgSpa írta: ↑2024.08.24., szomb. 11:08Shimano nem teljesen jó, amit írsz: országos szabályozás már nincsen, a Ptk. általános szabályai szerint járnak el vitás esetben. Abban igazad van, hogy az önkormányzatok egy része (a kisebb) szabályozza a kerítés melleti telepítési távolságokat, de ez nem általános.
A régi, módszerváltás előtti jogszabály már nehezen lenne alkalmazható, hiszen a kerítésede mellé nem tudnál 2m-es sövényt sem telepíteni, hanem egy 2m-es sávot kellene hagynod a szomszédig.
Annyit még, hogy manapság az antropocentrikus gondolkodás helyett mindig mérlegelni kell azt is, hogy az adott fa önmagában értéket képvisel, mert élőlény. Az emberközpontú gondolkodás szerint is bevezettek egy mérhető paramétert, ezt ökölógiai szolgáltatásnak hívják, ami számbaveszi az előnyöket (Oxigén termelés, pormegkötés, árnyékolás, hűtés stb.) és mérlegre teszi a negatívumokkal szemben.
Most köröztetnek egy jogaszbálytervezetet, amely többek között pl. a nagyobb vállalatok, beruházások esetében kötelezővé tenné a zöldfelületek mennyiségi értékelését az asszmiláló felület számított értéke alapján. Úgy hírlik, hogy hosszú távon ezt magánházaknál is be fogják vezetni. Kb. olyan lesz, mint az energetikai tanúsítvány. Így végre vége lesz a babérmeggy sövény műfű, kavicsmező korszaknak.
