Általában a hifiről

[fererencz]

A képen egy elrettentő példa látható.
A hangfrekvencias jel kb 20cm utat tesz meg.

Ez soknak számít ?
Nekem ez elég kompakt darabnak tűnik...

Nem. Ez inkább reklám lehet?

[Rock60]

A képen egy elrettentő példa látható.
A hangfrekvencias jel kb 20cm utat tesz meg.

Ez soknak számít ?
Nekem ez elég kompakt darabnak tűnik...

[Rock60]

A szóban forgó Onkyo receiver "direkt" állásban kihagyta a hangszínszabályzó áramköri egységet, ezért volt ebben az esetben tisztább a hangja.

Tisztább talán, de ki képes ezt felfogni? Azt a néhány dB "nyereséget" már annál inkább. És tudatjuk, ami hangosabb, hajlamosak vagyunk jobbnak ítélni.

Bárki, akinek volt ilyen erősítője, hogy kipróbálhatta így is, úgy is és fogékony az ilyen szintű különbségekre.
Nem hangosabb, hanem tisztább, természetesebb.
Kevésbé ködös, kevésbé maszatos, kevésbé tompa. Csak ennyi.

[VibaVoice]

Sokan írtak arról, hogy egy egy készüléken, erősítőn belül milyen hosszú kábel, vezeték, jelút, tápvezeték az ideális.
A képen egy elrettentő példa látható.
A bemeneti RCA csatlakozóktól a hangsugárzók banán csatlakozókig a hangfrekvencias jel kb 20cm utat tesz meg.
Számszerint az RCA csatlakozóktól a bemenet választó relékig 3-4cm a jel útja, a reléktől az ALPS potencióméterig 5-6cm. A potitól a végerősitő IC-ig 4cm, ettől a banán aljzatokig 6cm az az út, amit meg kell tennie a hangnak.
A DC csatlakozótól a 2db 4700uF/35V ultra gyors puffer kondikhoz 2cm hosszú síneken érkezik a tápfeszültség, ahonnan 3cm hosszú sínek vezetnek a végerősitő lábaihoz. A hangfrekvencias jel útjában a végerősitő bejáratánál 1db 1uF/25V Kemet gyártmányú XLR7 kondi található (ez a hangsugárzókat védő DC védelem).
Ennyi.
Tudom, ezer helyen bele lehet kötni egy ilyen pofon egyszerű felépítésű elektronikába, de mikor megszólal a zene, mindenki csak mosolyog, és boldogan hallgat.
Ez a lényeg, nem?

[Rock60]

Igen, mint ahogy a gyárilag beépített torzítások, a mesterségesen kreált karakter a "menőbb" cuccokknál.

De mégis mi választja el a többitől, ahol mondjuk jó esetben ismét az a cél, hogy amit a doboz-szoba elvesz/hozzáad, azt kompenzáljuk "semlegesre"?

Ahogy mondtam - nyilván nem árultam el titkot - a RIAAA a lemeznyomás ELENGEDHETETLEN, létfontosságú lépcsőfoka. Anélkül nem lenne hanglemez.
Ez azért elég nyomós érv, nem ?

Az összes többi, az választható, tetszőleges, kinek a papné, kinek a lánya, tudod...

Szerintem kérdezd meg pl. Tunnermant, Sütit vagy Füleleket, hogy épít - e be szándékosan torzítást az erősítőjébe. Nem hinném.

A hangkarakter meg van. Minden alkatrésznek hangja van, gondolom a kapcsolástechnika és az alkatrészek minősége, mennyísége határozza meg a készülék sajáthangját.
Nyilván van bizonyos játéktere a konstruktőrnek, de senki nem pumpálja tele örömében a készülékét " mesterségesen kreált " karakterrel.

[feket663]

Mikor valaki nem ismeri egy készülék felépítését, akkor téves következtetéseket von le.
A szóban forgó Onkyo receiver "direkt" állásban kihagyta a hangszínszabályzó áramköri egységet, ezért volt ebben az esetben tisztább a hangja.
Mindennek oka van.

Nem értem, hogy mi volt a következtetésemben téves. Egyébként meg ismertem a felépítését, mert sk. alakítottam ki benne line előfok kimenetet, hogy egy másik végerősítővel hajtsam, nem a sajátjával (gyárilag nem volt rajta ilyesmi, de egy kondenzátor-pár átforrasztásával máris tudta, de ez itt totális mellékszál).

[Rock60]

Mikor valaki nem ismeri egy készülék felépítését, akkor téves következtetéseket von le.
A szóban forgó Onkyo receiver "direkt" állásban kihagyta a hangszínszabályzó áramköri egységet, ezért volt ebben az esetben tisztább a hangja.
Mindennek oka van.

Fekete 663 nem vont le téves következtetést.
Azért mert nem ment bele műszaki részletekbe, attól még számára is evidens lehet, hogy inaktív módban nincsen útban a hangszín szabályzásért felelős áramkör.

[fererencz]

Ezt nem nevezném a klasszikus értelemben vett hangszínszabályzásnak, hiszen ez nem kivánság műsor, hanem a lemezvágást lehetővé tevő technológia szerves része.

Igen, mint ahogy a gyárilag beépített torzítások, a mesterségesen kreált karakter a "menőbb" cuccokknál.

De mégis mi választja el a többitől, ahol mondjuk jó esetben ismét az a cél, hogy amit a doboz-szoba elvesz/hozzáad, azt kompenzáljuk "semlegesre"?

Szerk.
Vagy ahogy előbb sugallták, amit a formátum, keverés, stb "elvett/hozzáadott".

[fererencz]

Mikor valaki nem ismeri egy készülék felépítését, akkor téves következtetéseket von le.
A szóban forgó Onkyo receiver "direkt" állásban kihagyta a hangszínszabályzó áramköri egységet, ezért volt ebben az esetben tisztább a hangja.
Mindennek oka van.

Tisztább talán, de ki képes ezt felfogni? Azt a néhány dB "nyereséget" már annál inkább. És tudatjuk, ami hangosabb, hajlamosak vagyunk jobbnak ítélni.

[Rock60]

Jópáran talán még emlékezünk arra az időszakra, amikor a hangszínszabályzó, loudness kapcsoló vagy az ekvalizer a hifi rendszerek megbecsült és ha a szükségét érezte az ember, lelkiismeret furdalás nélkül használt eleme volt.

Nem, nem emlékszünk.

Az elcseszett hangú elektronikákba próbáltak életet lehelni ezekkel a borzadályokkal, de mivel sajnos nem mindig lehetett minden funkciót inaktivizálni, csak tetézték a bajt.
A katalógusok címoldalán rohadtul jól mutattak ezek az ezer gombbal felvértezett tornyok, de nekem már akkor lelkiismeret furdalás nélkül görcsbe rándult tőlük a gyomrom.
Nagyon helyes volt és jókor jött a Hifi Magazin cikksorozata ez ügyben.

[VibaVoice]

Nekem az Onkyo hálózati receiverem annak idején határozottan ködösebben, laposabban szólt bekapcsolt hangszínszabályzókkal, sokkal szívesebben hallgattam direkt módban, pedig néha jól jött volna kicsivel több basszus az elcseszett szobaakusztika miatt. Szóval nem mindig nyereség a tone controll és a loudness.

Mikor valaki nem ismeri egy készülék felépítését, akkor téves következtetéseket von le.
A szóban forgó Onkyo receiver "direkt" állásban kihagyta a hangszínszabályzó áramköri egységet, ezért volt ebben az esetben tisztább a hangja.
Mindennek oka van.

[dixie-chicken]

Sajnos nagyon terjednek ezek a házilagos videófelvételek, amiken hangrendszerek produkcióját mutatják be, hifisták pedig csapatosan vitatják meg őket, hogy melyik a JOBB. Épeszű ember szerintem ilyenkor csak hátradől a fejét fogva és szemeit lehunyva.

ezen egy picit vitatkoznék ...tény és valóság sokk ilyen van a neten,ismertebb,és kevésbé ismertebb "bloggerek" is raknak fel ilyeneket (akár új lemezkiadványok bemutatása/összehasonlitása:first press/remaster,AP/MoFi vs sztenderd kiadás stb.)...tény és valóság,hogy laptop+nixminőségű füles segitségével,nem jók az előjelek a jó konzekvenciára...de vannak bizonyos pontok,amelyek adhatnak némi támpontot...ha van egy csoporteszt,pl 20 féle hangszedő,azon belül bizonyos hangzásviszonyok leváloghatóak,ugyanazon zenei anyag,ismételve,ugyanazon rendszeren feltételezvén hogy nincs közte semmilyem,hátsó szándékú manipláció...a felszinen kapirgálható vlmi...természetesen,nagy bukták is lehetnek benne,elismerem,jártam igy magam is,de úgy általában 80-85% elég jó támpontokat adhatnak ezek a videók...de szwsz,ez a magánvéleményem

[Rock60]

Lehet még tovább is menni...

Ezt nem nevezném a klasszikus értelemben vett hangszínszabályzásnak, hiszen ez nem kivánság műsor, hanem a lemezvágást lehetővé tevő technológia szerves része.

Juliush

Nem vetném a Hifi Magazin szemére, hogy tájékoztatott arról a tendenciáról, ami a világban zajlik.
Felhomályosította a nagyérdeműt arról, hogy a csili - vili erősítőkön található gomboknak a 80 százaléka a hang szempontjából jó esetben fölöslegesen, rosszabb esetben kártékony hatással kerültek rájuk.
Tudom, a tömegigény... Egy lószart, mama.
Igényt ébresztettek a gyártók és előbb utóbb amelyik cégnek az erősítőjén még látszott az előlap a gombok között, azt már nem lehetett eladni.
Na, pont ideje volt ebből a tendenciából kitolatni.
Nekem két ilyesmi erőlködőm volt, egy Onkyo és egy Pioneer. Hála istennek mind a kettőn volt direct gomb, amivel a hangszínszabályzók inaktivizálhatóak voltak.
És minő meglepetés - elitista álláspontom szerint - hallhatóan jobban szólt mindkettő mint az aktív beállításnál, még ha a gombok nullára is voltak tekerve.
Ezt tudták az akkori elektronikák, ezeken nőttünk fel, nekem ma sem hiányzik ilyesmi.
Nem vitás, nyilván a maiak sokkal jobbak.
Állítólag, ha szükséges, kicsivel többet többet hoznak, mint visznek.

[feket663]

És még csodálkozunk azon, hogy a fiatalok messze elkerülik ezt a fórumot, közösséget!
Jópáran talán még emlékezünk arra az időszakra, amikor a hangszínszabályzó, loudness kapcsoló vagy az ekvalizer a hifi rendszerek megbecsült és ha a szükségét érezte az ember, lelkiismeret furdalás nélkül használt eleme volt. Aztán jött a nyolcvanas években a többek között Hifi Magazin által istenített angol "audiofil kultúra", amely a jól-rosszul értelmezett "hangzáshűség" nevében, meg a "kevesebb több" elv mentén száműzte ezeket, olyannyira, hogy magára valamit is adó audiofil csak félve, titokban mert ilyesmihez fordulni, mikor ezek hiányában egy-egy elcseszett felvétel, vagy egy szuboptimális hallgatási környezet a szórakoztatás útjába állt. Vagy csak szimplán élvezetesebb volt így hallgatni.
"Etikátlannak", "károsnak" beállítani ezek kései, kifinomultabb leszármazottait SZVSZ egy beszűkült, elitista nézőpont, amely totálisan szem elől téveszti a "szórakoztató" elektronika célját és lényegét.
Azért vannak minőség-orientált gyártók, akik nem félnek bepiszkítani a kezüket:
https://www.schiit-europe.com/product/l ... -nexus-eq/

Nekem az Onkyo hálózati receiverem annak idején határozottan ködösebben, laposabban szólt bekapcsolt hangszínszabályzókkal, sokkal szívesebben hallgattam direkt módban, pedig néha jól jött volna kicsivel több basszus az elcseszett szobaakusztika miatt. Szóval nem mindig nyereség a tone controll és a loudness.

[Rock60]

Nem hiszem, hogy a kiállító HiFi kereskedők és gyártók - akik ugye leginkább eladni szeretnének - ne használnának teljesen másféle zenéket, ha a látogatóknak arra lenne igénye.

Igen, erre igyekeztem utalni. Ha az lenne a tömeges igény...

Kereskedője válogatja.
Erre tudnék példát mondani ...

A tömeges igény...
Erre a legkényelmesebb hivatkozni.
Nem Neked, hanem akik a tömeges igényt kielégítik.
Az emberek igénye, ízlése formálható, javítható, nem aláígérni kell, hanem feljebb húzni. Csak egy kicsit.
Egyébként, én kizártnak tartom, hogy azok az általam nehezményezett zenék báriféle igényt kielégítenének, nem hogy a tömegeset.
Gondoljátok, hogy otthon ezt hallgatják ?
Bárki komolyan feltételezi, hogy tömegesen azért vesznek emberek 50 - 100 millióért egy rendszert, hogy otthon pár pengetést és csilingelést hallgassanak rajta ?
Nem , egyszerűen ezek a kilugozott s...ok szolnak a legmeggyőzőbben, a legérthetőbben, azért demóznak ezekkel.
Erre mondtam, hogy ez az emberek - tömeges - lenézése.

[fererencz]

Vagy éppen:

Lehet még tovább is menni...
https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/ ... .html?pg=2

[Luxor Audio]

Aztán ha valakit továbbra is olyan gondolatok gyötörnek, hogy az ilyen és ehhez hasonló eszközök használata nem "etikus", annak érdemes elgondolkodni azon is, hogy egy ki tudja milyen átviteli görbével rendelkező hangsugárzót, egy ki tudja milyen átvitelű szobában, ki tudja milyen átvitelű hallgatási pozícióban hallgatva mennyire etikus tevékenység...

tone control.jpg (186.29 KiB) Megtekintve 1436 alkalommal

[tunerman]

... az eredeti jel hibátlanul visszaállítható ...

Ezek a (mese)tankönyvi meghatározások sohasem avulnak el
TJ.

Valóban pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy a hallási tartományon belül a jelenleg ismert analóg reprodukciós rendszerekénél kevesebb hibával állítható vissza...

Ezt inkább nem kellett volna beìrnod - szép kis elvi(!) tétel ami az aktuális pillanathoz köti a meghatározásait.
És a példa kedvéért - holnaputántól már más lehet a tétel, vagy valahol az is le van írva, hogy az analóg jelátvitel nem fejleszthető?
TJ.

[pärt]

Fischer Iván is javasolt egy ilyen "hangzásjavító maszkot", ami a fent említett tenyér használatot utánozza, mert elég nehéz végigülni egy koncertet a fülünkön tartott tenyérrel. Viccesen néz ki, de abszolút működik.


youtu.be/qHFXmIuEu7s

Még valamikor a pleisztocén korszak környékén az egyik külföldi show-n papírból készült miki egér füleket osztogattak a látogatóknak. Nem tudom, milyen arányban vették fel.

[fererencz]

... az eredeti jel hibátlanul visszaállítható ...

Ezek a (mese)tankönyvi meghatározások sohasem avulnak el
TJ.

A régi, téves berögződések nem akarnak elavulni. Mesének nevezni egy bizonyított, levezetett tételt nem bölcs dolog szvsz.

Juliush:
A tétel szab azért feltételeket is, így teljesen helytálló. A feltételek nem elrugaszkodottak.

[alto]

Meg ne sértődjön senki a bumfordi analógián, de annyiszor előjön, hogy ki, mivel demózik és miért nem lehet "színvonalasabb" zenéket berakni a show-n.

Nem hiszem, hogy a kiállító HiFi kereskedők és gyártók - akik ugye leginkább eladni szeretnének - ne használnának teljesen másféle zenéket, ha a látogatóknak arra lenne igénye. Persze azok sem tetszenének mindenkinek.

Itt van egy piaci rés, lehetőség. Highend online hangzásbemutató, összehasonlító. Sok szerencsét az online vásárláshoz. Photoshop helyett 'audioshop' - polt hangmintákkal esetleg megfűszerezve.

Fotó- és hangmanipuláló eszközök? Csak nem!? Jó reggelt kívánok! Sajnos nagyon terjednek ezek a házilagos videófelvételek, amiken hangrendszerek produkcióját mutatják be, hifisták pedig csapatosan vitatják meg őket, hogy melyik a JOBB. Épeszű ember szerintem ilyenkor csak hátradől a fejét fogva és szemeit lehunyva.

A saját tapasztalásnál semmi sem erősebb, ennek szellemében végezzétek el a következő kísérletet! Zenehallgatás közben tegyétek a fületek mögé a tenyereteket egyfajta tölcsért képezve, mint mikor nagyon akarunk hallani valamit! Jól megmutatja, mennyire lehet befolyásolni a hangot akusztikailag, meg a mikrofon használatával, szóval mégcsak szoftver sem szükséges hozzá.

Évek óta zajlik egy olyan szoftver fejlesztése, ami az érdeklődő szobájának akusztikai felmérése után szimulálja, hogy ott hogyan szólalna meg XY hangrendszer. Engem is megkerestek, hogy szálljak be a csapatba, de inkább elhárítottam a lehetőséget. Számomra ez a buli jobban kötődik a pornóiparhoz, mint a zenehallgatáshoz, de nincs kétségem afelől, hogy valami hasonló szimulált, virtuális élményről fog szólni a HiFi (utódja) pár évtized múlva.

Fischer Iván is javasolt egy ilyen "hangzásjavító maszkot", ami a fent említett tenyér használatot utánozza, mert elég nehéz végigülni egy koncertet a fülünkön tartott tenyérrel. Viccesen néz ki, de abszolút működik.


youtu.be/qHFXmIuEu7s

[juliush]

... az eredeti jel hibátlanul visszaállítható ...

Ezek a (mese)tankönyvi meghatározások sohasem avulnak el
TJ.

Valóban pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy a hallási tartományon belül a jelenleg ismert analóg reprodukciós rendszerekénél kevesebb hibával állítható vissza...

[tunerman]

... az eredeti jel hibátlanul visszaállítható ...

Ezek a (mese)tankönyvi meghatározások sohasem avulnak el
TJ.

[fererencz]

Ebben nincs ellentmondás. LP-ről analóg hangjel jön le, CD-ről már eleve torz, a mintavétel miatt.

mintavétel analog jelből.png

Tisztában vagy a mintavételezés alap fogalmával?
És azt tudod, hogy a CD esetében e mintavételezési frekvencia mit takar?

Szerintem érdemes lenne ezeknek utánaolvasnod. Sosem késő valami újat tanulni.

[alto]

A rendszerek hangjának minőségét az határozza meg, hogy mennyire torzítják el a hangjelet. A gitáros lány és a nagy zenekar hangjelét jelét egy adott rendszer ugyanúgy viszi át, ha az egyiknél nem torzít, akkor a másiknál sem fog torzítani. Persze, mint minden amít írunk SZVSZ.

És akkor miért mondtad kábel teszteléskor, hogy klasszikus zenét csak analóg forrásból szabad meghallgatni, digitből nem?

Ebben nincs ellentmondás. LP-ről analóg hangjel jön le, CD-ről már eleve torz, a mintavétel miatt.


mintavétel analog jelből.png


A komolyzene nagyobb felbontást igényel, de hangzást értékelni sokkal nehezebb komolyzenén.

De akkor már beszéljünk arról is, hogy értékelni csak valami előbb hallotthoz lehet igazán.

Bocsánat, de ha ismernéd a digitális audio technika alapját jelentő Shannon–Nyquist tételt, akkor nem tennél be ilyen félrevezető ábrát.
https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/02/ch07.html