Utolsó éjszaka a Sohoban sokkal jobb, nemrég néztem, s gondolkodnom kellett, láttam-e vagy végül nem akartam megnézni. Közepe táján gondolkodtam, ebből ennyi elég, de érdekelt lesz-e valami értelme. Hát nem lett. A Sohos film, bár a tartalmát már nem tudnám felidézni, de azt igen, hogy tetszett. Szóval szerintem ne tedd hátrébb.scaurus írta: ↑2024.09.08., vas. 18:26Világvége (The World's End)
(MAX)
A Cornetto-trilógia záró darabja, amire utólag jöttem rá.
Nem értettem ezt a filmet.
Mintha két különböző filmből lett volna összevágva.
Indul egy vessünk számot a múlttal, idézzük fel fiatalkorunkat történettel, majd átcsap egy teljesen értelmetlen testcserés/idegen inváziós marhaságba.
Külön-külön akár jó filmek is lehettek volna, de ez így egy elképesztően döbbenetes katyvasz, ami egyáltalán nem érte meg a ráfordított időt.
Mondjuk, már a Scott Pilgrim is intő jel volt a rendező munkásságával kapcsolatban, még akkor is, ha ez utóbbi összességében tetszett.
Mindenesetre, az Utolsó éjszaka a Soho-ban kicsit hátrébb került a megnézendő listámon.
Hétvégén a Liebes Kind (Dear Child / Drága gyermek) sorozatot néztem, feleségem nélkül kezdtem, mivel tartottam tőle, hogy elég explicit lesz, de egyáltalán nem volt vészes, sőt még bele is kapcsolódott, pedig annyira nincs oda a thriller jellegű krimikért. Szép lassan adagolódó információk, nem teljesen egyenesen haladva a végkifejlet felé, de igazán nagy ellentmondást nem találtam benne. A szereplők néha furcsán reagálnak, de el tudom képzelni, traumák hatására nem biztos, hogy bárki logikusan gondolkodna. Szépen mutatja az egyes érintettek világát is, nem is túl hosszú. Engem néhány spanyol filmre emlékeztetett armoszférában, habár nem a "végén legyen egy csavar"-ra épített, mert a néző felé is lassan felépül mi történik, hol a nyomozok előtt, hol velük párhuzamosan.