Kábelezzünk

[Voyager]

Engedjétek meg, hogy megosszam az elképzeléseimet, bár tudom, hogy ezek tudományosan nehezen bizonyíthatók, de talán van néhány lehetséges magyarázat.

Az egyik, hogy a jobb minőségű tápkábel csökkenti a hálózati zajok bejutását a lemezjátszó tápegységébe, ezáltal kevesebb elektromos interferencia éri a rendszert. Emellett a (jó) kábel csökkentheti a motor által generált mikrovibrációk átvitelét, ami jobb hangzást eredményezhet (?). És végső soron a zaj visszajutása a hálózatba is mérséklődik, ami jótékony hatással lehet a többi komponensre.

ui: nálam a GR kapott a gyáritól jobb kábelt és fejlődött a hang (kicsit simább lett). Lehet, hogy pszichoakusztikai hatás, de kit érdekel, ha élvezem.

[zoli73]

Már csak azért kérdezem, mert itt többekkel együtt nekem is az a tapasztalatom, hogy a lemezjátszóba szinte mindegy, hogy milyen tápkábelt dugok, mert minimális hatással van a hangra, pedig egy elég rendes analóg tápegységet táplál. Ellenben a phono kifejezetten igényli, ill. meghálálja a jó tápkábelt.

Már többedjére futok neki a kérdésnek, és amíg nem kapok értelmezhető magyarázatot - a " csak " az nem elég - addig néha felteszem újra, hátha közben birtokába jutott valaki a megfelelő ismeretnek...
Mivel magyarázható a lemezjátszó futóművek tápkábelének a hangra gyakorolt, akár csak minimális hatása is ?
Mérve nem forog sem pontosabban, sem simábban, mégis, a jobb kábellel hallhatóan jobban szól.

Végeredményben jó a kérdes, de lásdd ELEX utolsó mondatát!
Mitől jó, egy jó tápkábel? Ha ezt valaki pontosan meg tudná határozni, az joggal pályázna a fizikai Nobeldíjra.
Azt, hogy egy elektronika tud profitálni egy tápkábel pozitív hatásából, az már evidens, de hogy egy lemezjátszó motor(és némi elektronika) miért, az jó kérdés.
A lemezjátszóm gyári, telefontöltő szerű tápegységének cseréje, egy jobb minőségű analóg tápegységre, még mérve is javulást hozott. Kisebb lett a fordulatszám ingadozás.
Viszont a tápkábel csere(és a DC kábel) már semmi mérhető változást nem hozott. A többi készüléknél jóval kesesebb hallható hatása volt, de azért valami volt.
A magam részéről, én örömmel konstatálom az ilyen változásokat, de a magarázatán annyira nem töröm magam.
Használok néhány ezo eszközt, aminknek hallható pozitív hatásuk van, magyarázat nyilván nincs rájuk, de nekem annyira nem is fontos. Jó és kész. Nem attól fogom jobbnak hallani, egyáltalán hallani a hatásukat, mert tisztában vagy a fizikai, kémiai, pszihés, stb., működésükkel.

[Voyager]

Már többedjére futok neki a kérdésnek, és amíg nem kapok értelmezhető magyarázatot - a " csak " az nem elég - addig néha felteszem újra, hátha közben birtokába jutott valaki a megfelelő ismeretnek...
Mivel magyarázható a lemezjátszó futóművek tápkábelének a hangra gyakorolt, akár csak minimális hatása is ?
Mérve nem forog sem pontosabban, sem simábban, mégis, a jobb kábellel hallhatóan jobban szól.

"Nyilván ezer más hatása is van egy jobb tápkábelnek, ami érezhető javulást, romlást okoz. Ha tudnám, hogy mi és miért, én már milliomos lennék - Dollárban."

[SoundMania]

Már csak azért kérdezem, mert itt többekkel együtt nekem is az a tapasztalatom, hogy a lemezjátszóba szinte mindegy, hogy milyen tápkábelt dugok, mert minimális hatással van a hangra, pedig egy elég rendes analóg tápegységet táplál. Ellenben a phono kifejezetten igényli, ill. meghálálja a jó tápkábelt.

Már többedjére futok neki a kérdésnek, és amíg nem kapok értelmezhető magyarázatot - a " csak " az nem elég - addig néha felteszem újra, hátha közben birtokába jutott valaki a megfelelő ismeretnek...
Mivel magyarázható a lemezjátszó futóművek tápkábelének a hangra gyakorolt, akár csak minimális hatása is ?
Mérve nem forog sem pontosabban, sem simábban, mégis, a jobb kábellel hallhatóan jobban szól.

Biztosan azért, amiért egy jobb táppal is jobb hangja lesz.... :)

[supravox]

Már csak azért kérdezem, mert itt többekkel együtt nekem is az a tapasztalatom, hogy a lemezjátszóba szinte mindegy, hogy milyen tápkábelt dugok, mert minimális hatással van a hangra, pedig egy elég rendes analóg tápegységet táplál. Ellenben a phono kifejezetten igényli, ill. meghálálja a jó tápkábelt.

Már többedjére futok neki a kérdésnek, és amíg nem kapok értelmezhető magyarázatot - a " csak " az nem elég - addig néha felteszem újra, hátha közben birtokába jutott valaki a megfelelő ismeretnek...
Mivel magyarázható a lemezjátszó futóművek tápkábelének a hangra gyakorolt, akár csak minimális hatása is ?
Mérve nem forog sem pontosabban, sem simábban, mégis, a jobb kábellel hallhatóan jobban szól.

Ennyi nem elég Neked?

[Rock60]

Már csak azért kérdezem, mert itt többekkel együtt nekem is az a tapasztalatom, hogy a lemezjátszóba szinte mindegy, hogy milyen tápkábelt dugok, mert minimális hatással van a hangra, pedig egy elég rendes analóg tápegységet táplál. Ellenben a phono kifejezetten igényli, ill. meghálálja a jó tápkábelt.

Már többedjére futok neki a kérdésnek, és amíg nem kapok értelmezhető magyarázatot - a " csak " az nem elég - addig néha felteszem újra, hátha közben birtokába jutott valaki a megfelelő ismeretnek...
Mivel magyarázható a lemezjátszó futóművek tápkábelének a hangra gyakorolt, akár csak minimális hatása is ?
Mérve nem forog sem pontosabban, sem simábban, mégis, a jobb kábellel hallhatóan jobban szól.

[ELEX]

Szabad megkérdeznem, Te mekkora legnagyobb frekvenciájú és amplitúdójú zavarjelet láttál szkópon Magyarországon?

Nem a nagyfrekvenciás rádió zavarokról beszéltem. Sehol nem is említettem:
"nem mindegyike rendelkezik kellően nagy tápfesz elnyomással főleg a magasabb frekvenciákon"
Mivel te a phono korrekciós előerősítők átviteléből arra a következtetésre jutottál, hogy nem jutnak a kimenetre bárhonnan származó "nagyfrekvenciás" zavarok: "...Evvel a magasvágással egyidejűleg mindenféle akárhonnan is rárakódott nagyfrekvenciás zajt is elnyom, emiatt pont nem olyan érzékeny...", erre válaszoltam, hogy nem csak a bemeneten keresztül juthatnak zavarok a kimenetre, hanem a tápegységen keresztül is, mivel nem végtelen a tápfesz elnyomása egy elektronikának.
Sehol nem beszéltem rádiófrekvenciás, mikrohullámú zavarokról.
Olyan zavarok, zajok juthatnak a tápfeszültség felől a kimenetre, amik sajnos hallhatóak. Nem véletlenül igyekeznek a komolyabb gyártók a lehető legzajtalanabb stabilizált tápfeszültséggel megtáplálni az elektronikáikat, mert van egy szint, ami felett már ez is nagyon számít. A 99%-ban elegendő egy 7815, 7915 toktáp is. De van, ahol már nem.
És nem csak a lineáris analóg erősítő fokozatokban, hanem a korrekciós phono fokozatokban is. A digitális eszközöket hagyjuk most békén. Van azoknak ezer más bajuk is, mint a tápfeszültség zaja. De ott is számít, nem kicsit. uV-ról nV tartományba csökkentik néhány jobb helyen a tápfeszültségek zaját, mert még az is befolyásolja a kapott hangminőséget. Sajnos az analóg fokozatoknál is hasonló a helyzet.

Pont a minap volt nálam egy komolyabb gyártó tisztán analóg előerősítője, ahol az elsődleges tápegységből ujjnyi kábelek vitték szeparáltan a tápfeszültségeket az erősítő panelekre, ahol síneken továbbították azt a helyi stabilizátorokhoz.
Próbáltam zajfeszültséget mérni a tápokon, nem tudtam, pedig a műszerem nV nagyságrendben is mér.

Szóval nem szabad lebecsülni a tápfesz oldalról az elektronikákba jutó zavarokat. Más a hatásuk, mint a bemenetről érkező zavaroknak. Egyik sem jó, kerülni kell őket, védekezni kell ellenük.
Ennek egyik módja tápkábel, aminek a hatása megkérdőjelezhetetlen.
Nyilván ezer más hatása is van egy jobb tápkábelnek, ami érezhető javulást, romlást okoz. Ha tudnám, hogy mi és miért, én már milliomos lennék - Dollárban.

[zoli73]

Na - akkor én is
A Front End legyen mindig kiesztergálva maxra, mert ami elől elveszik/elromlik azt már semmi sem állítja vissza...
TJ.

Azzal együtt, hogy én is ezt vallom, de egy analóg forrásnál mit tekintsünk front end-nek?
Már csak azért kérdezem, mert itt többekkel együtt nekem is az a tapasztalatom, hogy a lemezjátszóba szinte mindegy, hogy milyen tápkábelt dugok, mert minimális hatással van a hangra, pedig egy elég rendes analóg tápegységet táplál. Ellenben a phono kifejezetten igényli, ill. meghálálja a jó tápkábelt.
Ennek ellenére azért a lemezjátszó sem gatyamadzagról üzemel nálam.

Ui.: Tudom, a legelső láncszem a hangszedő.

[tunerman]

Na - akkor én is
A Front End legyen mindig kiesztergálva maxra, mert ami elől elveszik/elromlik azt már semmi sem állítja vissza...
TJ.

[Rock60]

DE!!!
Itt pont a tákábelről volt szó és az szorosan összefüggésben van a phono előerősítő tápegységével.
Sajnálatosan az elektronikák nem mindegyike rendelkezik kellően nagy tápfesz elnyomással főleg a magasabb frekvenciákon. Így a tápegységben a hálózatból rárakódott zavarok eljutnak a phono fokozatig, onnan annak kimenetére is.

Műszaki részéhez nem értek, de tapasztalatom szerint ha nem is nagyobb, de legalább akkora jelentősége van a jobb tápkábelnek a phononál, mint az integrált csövesnél.
/ Kicsit bonyolítja a kérdést, hogy a phonoban és az erősítőben nem ugyan az a kábel szól jobban./
Ha viszont csak 1 db jobb kábelünk van, azt mindenképpen praktikusabb az erősítőben használni, hiszen annak hozadékát kamatoztatja az analóg és a digi forrás is.

[Tctronic]

Holnap estig tavaszi akció (-20% kedvezmény) a Kácsa Audióban.

https://kacsa-audio.hu/

[fülelek]

Szabad megkérdeznem, Te mekkora legnagyobb frekvenciájú és amplitúdójú zavarjelet láttál szkópon Magyarországon? A rátesszük a mobiltelefont a készülékre, mikor adásban van, nem ér

[ELEX]

....Lemezjátszót említett a kérdező.
Ebben az esetben a lemezjátszó elektronikája komoly magasvágást végez a RIAA korrekció miatt. Evvel a magasvágással egyidejűleg mindenféle akárhonnan is rárakódott nagyfrekvenciás zajt is elnyom, emiatt pont nem olyan érzékeny, mint egy lineáris átvitelű erősítő......

Amit a lemezjátszó phono előerősítő korrekciós fokozatának frekvencia átviteléről írtál, azzal teljességgel egyetértek.
A bemenetre érkező magasabb frekvenciás zajokat a korrekció miatt jelentősen csillapítva kapjuk meg a kimeneten.
DE!!!
Itt pont a tákábelről volt szó és az szorosan összefüggésben van a phono előerősítő tápegységével.
Sajnálatosan az elektronikák nem mindegyike rendelkezik kellően nagy tápfesz elnyomással főleg a magasabb frekvenciákon. Így a tápegységben a hálózatból rárakódott zavarok eljutnak a phono fokozatig, onnan annak kimenetére is. Nem a bemeneten keresztül, hanem az erősítő fokozatok tápellátásán keresztül. Itt jön be a képbe a jobb hálózati kábel, jobb tápegység.
Saját tapasztalatom szerint a komolyabb gyártók a legnagyobb hangsúlyt a különböző audio fokozatok tápellátására fektetik.
Elképesztően brutális tápegységek sokasága van egy egyszerűnek tűnő előerősítőben és egy phono előerősítőben is. Igyekeznek a lehető legzajtalanabb tápfeszültséget előállítani és a lehetőségekhez mérten egymástól független tápfeszültséggel ellátni az erősítő fokozatokat, hogy azok egymásra hatását is minimalizálni lehessen

[DeProtector]

Hogy némiképp eltérítsem a témát a kábelek felé, tapasztaltabbakat kérdezném, hogy KSL-SPC vs Lexus összehasonlításban mi a tapasztalat? Hangfal és összekötő kábel szintjén egyaránt. A Lexust nyilván sokkal egyszerűbb beszerezni, de az SPC-nek nagy nimbusza van.
Aki hallotta mindkettőt, annak nagyon érdekelne a véleménye.

[fülelek]

Én biztosan a forrásnál próbálkoznék.
Azt tapasztaltam, hogy minél előrébb, a forrás felé piszkálunk valamit az ac kábelnél, annál érdemlegesebb változás lesz. Nem biztos, hogy 'nagyobb', de nálam pl. 'érzékenyebb' a változás.

És csak egy jó tanács: ha úgy hallod, merjed azt mondani, hogy az eredeti szg öntött / akármilyen krumpli kábel a jobb hangú, mint a bepróbált xy sokkal-sokkal drágább kábel.

Lemezjátszót említett a kérdező.
Ebben az esetben a lemezjátszó elektronikája komoly magasvágást végez a RIAA korrekció miatt. Evvel a magasvágással egyidejűleg mindenféle akárhonnan is rárakódott nagyfrekvenciás zajt is elnyom, emiatt pont nem olyan érzékeny, mint egy lineáris átvitelű erősítő. A dac az más, ott valóban fontosabb a jó hálózati, mint az erősítőnél.
Mondani lehet, hogy neki jó a krumpli, csak általános következtetést nem érdemes levonni ebből, mert túlnyomórészt ez nem így van, persze ízlésről nem szoktunk vitatkozni, hamar odébb kell állni

[Voyager]

Igazad van, de én azon rugóztam, hogy miből gondolod, hogy egy lakásnak 20% a normális páratartalma. A lecsapódás szobahőmérsékleten esélytelen egy réz kábel esetén, ahhoz 10,2°C-ra kellene hűlnie. Az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint egy olyan szigetelés esetén, ami teljesn elzárja a levegőtől, de mi van akkor, ha a pamut, mint anyag pozitív hatása bőven ellensúlyozza az oxidáció negatív hatását? Csak kérdezem, nem állítom, de felmerül bennem az, hogy itt a viták során mindig kiemelésre kerül egy-egy szempont, de egészében vizsgálva más lehet a helyzet?

Értem és logikus, amit írsz, de én olyat sem írtam (és még csak nem is gondoltam), hogy a ~20% RH normális lenne egy szobában.

Nem vitatom, hogy talán túlzottnak tűnik az aggodalmam amiatt, hogy egy 40-60% RH értékű helyiségben a pamut felvehet annyi nedvességet, ami károsan hathat a vezető felületére. Viszont úgy gondolom, hogy bevonat/védelem nélküli vezetőre ráhúzva a pamut nem nyújt megfelelő védelmet a korrozív hatások ellen.

[PgSpa]

[/quote]

Nem sikerült.
Nem írtam vezetőképességről, hanem a korrózió nagyobb esélyéről, amikor a szigetelő anyag nedvszívó tulajdonságú.
[/quote]

Igazad van, de én azon rugóztam, hogy miből gondolod, hogy egy lakásnak 20% a normális páratartalma. A lecsapódás szobahőmérsékleten esélytelen egy réz kábel esetén, ahhoz 10,2°C-ra kellene hűlnie. Az is biztos, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint egy olyan szigetelés esetén, ami teljesn elzárja a levegőtől, de mi van akkor, ha a pamut, mint anyag pozitív hatása bőven ellensúlyozza az oxidáció negatív hatását? Csak kérdezem, nem állítom, de felmerül bennem az, hogy itt a viták során mindig kiemelésre kerül egy-egy szempont, de egészében vizsgálva más lehet a helyzet?

[PgSpa]

Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem 7,7 gramm az a 7,7 liter?

Igen pontosítok, elnéztem a mértékegységet, 7,7g/kg, és igen, mivel a levegő kb. 1,2kg/m3, akkor 9,24g/m3.

[Voyager]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem sikerült.
Nem írtam vezetőképességről, hanem a korrózió nagyobb esélyéről, amikor a szigetelő anyag nedvszívó tulajdonságú.

[hodyka]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

"Nyáron a levegő relatív nedvességtartalma 40-50%, 1 m3
levegőben 8-10 gramm nedvesség
található vízgőz formájában. Télen a levegő relatív nedvesség tartalma nagyon magas, 70-
90%. Azonban az abszolút nedvességtartalom nagyon alacsony, a levegő 1 m3
-ében
mindössze 1-3 gramm nedvességtartalom található."

https://www.greendrone.hu/templates/dok ... -43-25.pdf

[La_Valse]

Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Nem 7,7 gramm az a 7,7 liter?

[cables]

Volna egy kérdésem : van egy hifi rendszer. Áll mondjuk egy forráskészülékből (ennek a példámban muszáj lemezjátszónak lenni), van egy külön phonó erősítőm (ezért) és van egy integrált erősítőm. (nincs benne phonó bemenet.)
Ha csak egyiknek cserélhetném ki a 220-as kábelét (tételezzük fel, hogy ez van, csak a példa kedvéért) melyik egység kábelének cseréjével érném el a legnagyobb változást?

Erre a helyes válasz szerintem az, hogy ez csak próbával dönthető el, és a gyakorlatban ezt is érdemes csinálni!
Ugyanis a hálózati kábel igazi hatása a zajszűrő képessége mindkét irányban. A saját készülékeink zaja is hat egymásra, tehát a készülék felőli zajszűrés épp olyan fontos, mint a hálózat felőli. Azt pedig csak a próba mutatja meg, hol hol segít legtöbbet egy jobb hálózati. Itt jelentkezik az elosztott paraméterű zajszűrés előnye a diszkrét elemekből készült zajszűrőkkel szemben.

[Voyager]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Elegendő annyi nedvességet magába szívnia, hogy a vezető felszínét elérje a környezet páratartalma. - ezáltal az közvetlenebbül ki van téve a korróziónak -

A higroszkóp jelenséget még mindig másképp értelmezed. A higroszkóposság azt jelenti, hogy relatív nedvességet von el a környezetétől, aminek eredménye az, hogy az anyag térfogatában, felületén több a nedvesség mint a környezetében úgy is hogy, folyadékot lehet róla edényben is összegyűjteni. A pamut egyáltalán nem higroszkópos. Sőt, abban segít, hogy a vele érintkező egyéb anyagról nedvességet szellőztessen el a környezetbe. Másképpen, az a bizonyos fémes vezető csak levegővel érintkezve is páralecsapódási felület addig, amíg annak felületi hőmérséklete azonos a környezetével. (Ha áram járja a vezetőt, akkor az a vezető nagyon csekély höemelkedésével már tud szárító hatású lenni.) Tehát a pamut inkább elvonja a felületről a nedvességet.

Mit csinál egy pamut borítás? Azt a felületet növeli, többszörözi meg amivel érintkezik, annak párolgási felületét sokzorozza meg. Ehhez persze az is kell, hogy az a pamuttal borított dolog ne legyen légmentesen lezárva. Ha meg teljesen zárt, akkor a bezárás előtt száraz levegővel kell telíteni.

https://sciencenotes.org/hygroscopic-de ... -examples/



youtu.be/oBXgIEIbfIA


Examples of Hygroscopic Substances
Many salts, fibers, and porous materials are hygroscopic. Examples of hygroscopic substances include:

Table salt (sodium chloride)
Sodium hydroxide
Potassium hydroxide
Sulfuric acid
Brown sugar
Ethanol
Methanol
Hair
Honey
Molasses
Caramel
Glycerol
Many fertilizers
Paper
Wool
Cotton
Nylon
Poly(methyl methacrylate) (PMMA and Plexiglas)
Silica gel

[Rock60]

Volna egy kérdésem : van egy hifi rendszer. Áll mondjuk egy forráskészülékből (ennek a példámban muszáj lemezjátszónak lenni), van egy külön phonó erősítőm (ezért) és van egy integrált erősítőm.
Ha csak egyiknek cserélhetném ki a 220-as kábelét (tételezzük fel, hogy ez van, csak a példa kedvéért) melyik egység kábelének cseréjével érném el a legnagyobb változást?

Én biztosan a forrásnál próbálkoznék.
Azt tapasztaltam, hogy minél előrébb, a forrás felé piszkálunk valamit az ac kábelnél, annál érdemlegesebb változás lesz. Nem biztos, hogy 'nagyobb', de nálam pl. 'érzékenyebb' a változás.

Én is a forráskészülékbe dugnám a jobb kábelt digitális forrás esetén.
Lp-s láncban viszont nálam a phono jelentené a piorítást, második helyen az integrált erősítő állna és csak harmadik helyen a lemezjátszó futómű.
Tehát, ha lenne egy jobb kábelem, azt a phonóban tenném próbára elsősorban.

[istvan01]

Remélem, hogy értve olvastam a hozzászólásod, de abból az derül ki számomra, hogy szerinted 20% relatív páratartalom felett a pamutszigetelés problémás, mert magába szívja a vizet. Ezzel az a gond, hogy egy átlagos belső téri helyiség páratartalma az általam említett 40-60% között van, és mégsem csöpög a víz a ruhásszekrényből, megszárad a törölköző stb. A pamut nem annyira higroszkópos, hogy normál relatív páratartalom mellett annyira nedves legyen, hogy vezetőképessé váljon. Ami meglepő, és nem agrár vagy építőiparos végzettségűek számára nehezen elfogadható, hogy 21°C-on, 50% relatív páratartalomnál 1m3 levegőben 7,7 liter víz van!

Elegendő annyi nedvességet magába szívnia, hogy a vezető felszínét elérje a környezet páratartalma. - ezáltal az közvetlenebbül ki van téve a korróziónak -

A higroszkóp jelenséget még mindig másképp értelmezed. A higroszkóposság azt jelenti, hogy relatív nedvességet von el a környezetétől, aminek eredménye az, hogy az anyag térfogatában, felületén több a nedvesség mint a környezetében úgy is hogy, folyadékot lehet róla edényben is összegyűjteni. A pamut egyáltalán nem higroszkópos. Sőt, abban segít, hogy a vele érintkező egyéb anyagról nedvességet szellőztessen el a környezetbe. Másképpen, az a bizonyos fémes vezető csak levegővel érintkezve is páralecsapódási felület addig, amíg annak felületi hőmérséklete azonos a környezetével. (Ha áram járja a vezetőt, akkor az a vezető nagyon csekély höemelkedésével már tud szárító hatású lenni.) Tehát a pamut inkább elvonja a felületről a nedvességet.

Mit csinál egy pamut borítás? Azt a felületet növeli, többszörözi meg amivel érintkezik, annak párolgási felületét sokzorozza meg. Ehhez persze az is kell, hogy az a pamuttal borított dolog ne legyen légmentesen lezárva. Ha meg teljesen zárt, akkor a bezárás előtt száraz levegővel kell telíteni.