Hálózati audio lejátszók

[Linner]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szo…..
…
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

1. Az emeleti Asus switchre tenném a media konvertert, nem közvetlenül a Telekom routerre, nálam ezzel a megoldással jobb lett a hang, egy lineárisan tápolt Cisco switch-csel, persze abban van SFP csatlakozás eleve.
2. Amennyiben a Telekom routeren van 2,5 Gbites RJ45 akar az mehetne az Asus swihchbe, feltéve hogy annak is van 2,5 Gigabites RJ45-je. (Mondjuk nálam 2 Gigabites a Telekom optika)
3. A TP Link switch és a streamer közé a földszinten is tennék egy média konvertert. Legalább egy egyszeri kísérlet miatt.
4. A lehető legtöbb aktív hálózati eszköznek adnék lineáris tápot. Igyekezném kerülni a gyári kapcsoló üzeműeket. Ha egy helyre kellene tenni, akkor ez a TP LInk switch lenne, amennyiben persze tápolható külső tápról.

Kösz a visszajelzést!
1. Ezt könnyű lesz majd kipróbálni, mivel egymás mellett van a két eszköz.
2. Nekem sima Gbites előfizetésem van. A 2,5 Gbites RJ45 bír valamilyen különös ismertető jeggyel? Vagy csak a speckóból állpítható meg? Btw, tudja vki, hogy a több gigás előfizetéshez van a Telekomnak olyan routere, aminek van optikai kimenete?
3. Ok, ez kipróbálható persze majd finomításként. A földszinti switch kapcsán felmerült bennem, hogy érdemes-e olyan switchet keresni, aminek van sfp portja? Ezzel mgspórol az ember egy eszközt, annak tápját, egy hálózati kábelt. Az anyagiakon túl nálam a hifi környékén kialakult helyszűke miatt is előnyös lenne ez a megoldás. Ha jól értem a Te Cisco-d ilyen. Ezt direkt “audio” szempont alapján választottad? Van esetleg másnak tapasztalata, ajánlása ilyen eszközre, kimondottan média felhasználáshoz?
4. Ez tervben van. A konkrét lineáris tápoknak indítanék majd egy külön hozzászólást, de annyit azért idetennék kérdésként, hogy a nem az “audio ágon” levő eszközök tápolása is fontos? Mármint hogy úgy azok is kevesebb zajt visznek fel a LAN hálózatra?

Kösz!

[kaef2]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szorult. Gépész aggyal már az elektronok világa is enyhén problémás, a digitális adatátvitel, jelfeldolgozás, mint kutyának a telihold… Addig ok, míg össze kell csak dugdosni elemeket. Annyira jutottam, hogy a streamer és NAS környékén a LAN kábeleket mezeiekről Supra CAT8-asokra cseréltem, ezek hallható javulást hoztak.
Azt értem, hogy a hálózati eszközök tápjának javításával előre tudok lépni (ebben is kérek majd tanácsot), de abban sem voltam biztos, hogy a jelen felépítés és jelen eszközök a megoldás.
A hifibogár elé a kergethető galacsint az itt lentebb felmerült optikai leválasztás téma és kaef2 fórumtárs blokkdiagramja dobta. Ennek részben az oka, hogy abban bízok a régi használaton kívüli coax kábel helyén le lehet fűzni az optikai kábelt ez emelet és a földszint közt.
Az említett blokkdiagram alapján lerajzoltam a jelen felépítést nálam:

Network map current 20251108.png

Ehhez képest most ezt tervezem:

Network map planned 20251108.png
Az alapvető gondolat az volt, hogy így ki tudok alakítani egy optikailag leválasztott dedikált ágat a nappaliban lévő média cuccoknak és még a földszinti wifi ap-t is fizikailag át tudom helyezni, távolabb a hifitől. Ez szerintetek jó? Vagy van jobb javaslat?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

1. Az emeleti Asus switchre tenném a media konvertert, nem közvetlenül a Telekom routerre, nálam ezzel a megoldással jobb lett a hang, egy lineárisan tápolt Cisco switch-csel, persze abban van SFP csatlakozás eleve.
2. Amennyiben a Telekom routeren van 2,5 Gbites RJ45 akar az mehetne az Asus swihchbe, feltéve hogy annak is van 2,5 Gigabites RJ45-je. (Mondjuk nálam 2 Gigabites a Telekom optika)
3. A TP Link switch és a streamer közé a földszinten is tennék egy média konvertert. Legalább egy egyszeri kísérlet miatt.
4. A lehető legtöbb aktív hálózati eszköznek adnék lineáris tápot. Igyekezném kerülni a gyári kapcsoló üzeműeket. Ha egy helyre kellene tenni, akkor ez a TP LInk switch lenne, amennyiben persze tápolható külső tápról.

[Linner]

Üdv!
Kis segítséget szeretnék kérni a nagyérdeműtől a hálózati lejátszást javító célú hálózatfejlesztési projektemben. Az elmúlt években a fejlesztéseim a hifi komponensek kábelezésével telt, de a digitális vonal fejlesztése - hozzáértésem hiányából fakadóan – háttérbe szorult. Gépész aggyal már az elektronok világa is enyhén problémás, a digitális adatátvitel, jelfeldolgozás, mint kutyának a telihold… Addig ok, míg össze kell csak dugdosni elemeket. Annyira jutottam, hogy a streamer és NAS környékén a LAN kábeleket mezeiekről Supra CAT8-asokra cseréltem, ezek hallható javulást hoztak.
Azt értem, hogy a hálózati eszközök tápjának javításával előre tudok lépni (ebben is kérek majd tanácsot), de abban sem voltam biztos, hogy a jelen felépítés és jelen eszközök a megoldás.
A hifibogár elé a kergethető galacsint az itt lentebb felmerült optikai leválasztás téma és kaef2 fórumtárs blokkdiagramja dobta. Ennek részben az oka, hogy abban bízok a régi használaton kívüli coax kábel helyén le lehet fűzni az optikai kábelt ez emelet és a földszint közt.
Az említett blokkdiagram alapján lerajzoltam a jelen felépítést nálam:

Network map current 20251108.png (40.03 KiB) Megtekintve 1207 alkalommal

Ehhez képest most ezt tervezem:

Network map planned 20251108.png (41.45 KiB) Megtekintve 1207 alkalommal

Az alapvető gondolat az volt, hogy így ki tudok alakítani egy optikailag leválasztott dedikált ágat a nappaliban lévő média cuccoknak és még a földszinti wifi ap-t is fizikailag át tudom helyezni, távolabb a hifitől. Ez szerintetek jó? Vagy van jobb javaslat?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat és elnézést, ha nagyon alap kérdéseket feszegetek!

[Gergo5000]

A Zidoo (sajnos) pont az a ceg amelyik csak nagyon kiveteles esetben nyul hozza a nem aktualis termekvonaluk firmware-jehez. A Neo sorozat ket generacioval a mostani elott volt aktualis, az utolso firmware tavaly nyari (6.7.88). En nem nagyon remenykednek hogy valaha lesz meg ra frissites, plane nem hogy audio-t erinto funkciok miatt. A kapacitasuk jelentos reszet lekoti az egyre nepesebb es nepszerubb Eversolo szeria tamogatasa.

https://forum.zidoo.tv/index.php?thread ... ase.98674/

Értem, köszönöm a segítségedet.

Viszont úgy néz ki, hogy megtaláltam a probléma okát: nem frissíteni kellene a szoftvert egy újabbra (feltéve ha lesz), hanem pont hogy visszatenni egy régebbit.

A külföldi Zidoo fórumon pont most olvastam, hogy valaki panaszkodott ugyanerre. Igaz, neki nem Neo szériája van, de ugyanahhoz a v6.4.68-as release-re épül a most elérhető legújabb szoftver...
Azt írta, hogy amióta feltette az új szoftvert, a Tidal Connect nem viszi át a 24 bitet, és szinte ugyanaz a problémája, mint nekem.
Visszatette a régebbi verziót, és megint ment nála rendesen a Hi-res.

Most ebben reménykedem, hogy ez megoldja, két régebbi szoftver is megpróbálok.

[robi20064]

A Zidoo (sajnos) pont az a ceg amelyik csak nagyon kiveteles esetben nyul hozza a nem aktualis termekvonaluk firmware-jehez. A Neo sorozat ket generacioval a mostani elott volt aktualis, az utolso firmware tavaly nyari (6.7.88). En nem nagyon remenykednek hogy valaha lesz meg ra frissites, plane nem hogy audio-t erinto funkciok miatt. A kapacitasuk jelentos reszet lekoti az egyre nepesebb es nepszerubb Eversolo szeria tamogatasa.

https://forum.zidoo.tv/index.php?thread ... ase.98674/

[Gergo5000]

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban. A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A Neo S elvileg 2023-ban megkapta a Tidal Connect funkciót és az alábbi videó szerint működik nagyobb felbontásban is.


youtu.be/L70M8ezsUHc

A táblagépen indíts el egy lejátszást Tidal Connect-nél a Zidoot választva lejátszói eszközként! Ilyenkor a táblagépen és a Zidoon is megjelenik a Tidal lejátszó ablak, mindkettőben engedélyezd a HR módot! Ugyanezt a Zidoo saját menüjében is meg kell tenni. A bit-perfect mód még nem elég, hiszen az lehet 44kHz/16bit is. Ellenőrizted, hogy Tidaltól függetlenül lejátszik-e a cucc nagyfelbontású anyagot?

Ha nagyon nem jön össze, egy gyári reset esetleg segíthet, főleg ha manuálisan próbáltál ráerőltetni valamit, amit magától nem akart.

Értem, köszönöm szépen.
A HR-módot majd megnézem, lehet, hogy ott volt a hiba, bár nem is emlékszem ilyen opcióra. Remélem, tényleg ez lesz a gond, mert akkor ez rögtön megoldaná a problémát. Bár emlékeim szerint nem volt külön ilyen beállítás, inkább csak a bit-perfect módot láttam a menüben. A Tidal beállításainál ’Max’-ra volt állítva a minőség, szóval azzal elvileg nem lehetett gond. A Zidoo beállításainál is, ha jól emlékszem, a DAC résznél vagy az Audio menüben a Sampling Rate ’Max’-ra vagy ’Native’-ra volt állítva, szóval ott is rendben kellett lennie. Külön HR ikonra viszont nem emlékszem.

Viszont ezen a videón megint MQA van, és a Flac valószínűleg más tészta. Tehát az a gyanúm, hogyha nem állt volna át a Tidal 24 bites FLAC-re, akkor működött volna az MQA fájlokkal. Lehet a Zidoo-nak még ez irányba kéne kiadnia egy frissítést, hogy ez is meglegyen oldva.

Gyári reset már volt egyébként.

[Luxor Audio]

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban. A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A Neo S elvileg 2023-ban megkapta a Tidal Connect funkciót és az alábbi videó szerint működik nagyobb felbontásban is.


youtu.be/L70M8ezsUHc

A táblagépen indíts el egy lejátszást Tidal Connect-nél a Zidoot választva lejátszói eszközként! Ilyenkor a táblagépen és a Zidoon is megjelenik a Tidal lejátszó ablak, mindkettőben engedélyezd a HR módot! Ugyanezt a Zidoo saját menüjében is meg kell tenni. A bit-perfect mód még nem elég, hiszen az lehet 44kHz/16bit is. Ellenőrizted, hogy Tidaltól függetlenül lejátszik-e a cucc nagyfelbontású anyagot?

Ha nagyon nem jön össze, egy gyári reset esetleg segíthet, főleg ha manuálisan próbáltál ráerőltetni valamit, amit magától nem akart.

[Gergo5000]

Sziasztok!

Egy barátomnak segítek beállítani a rendszerét, és elakadtunk a Zidoo Neo S médialejátszóval kapcsolatban.
A probléma: nem sikerül elérni, hogy a Tidal Hi-Res minőségben játsszon le zenét.

A történet röviden:

A Neo S-re a legfrissebb firmware-t (v6.7.88) telepítettem, ami a leírás szerint már tartalmazza a Tidal / Qobuz / Hiresaudio integrációt. Ezek azonban csak a Zidoo Controller alkalmazáson keresztül érhetők el, amit Androidos telefonról vagy táblagépről lehet vezérelni.
A beépített Music Player alkalmazásban sajnos nem jelennek meg ezek a szolgáltatások, így onnan nem is indítható a streaming.

A táblagépre telepítettem a Zidoo Controller appot, amely rendben felismerte a lejátszót.
Amikor innen elindítottam a Tidal-t, a lejátszás nem Hi-Res formátumban történt: a kijelzőn AAC+ 32-bit / 41 kHz formátum jelent meg, és a hangminőség is egyértelműen elmaradt a várt 96 kHz vagy 192 kHz / 24-bit szinttől.
Minden beállítást többször átnéztem, bit-perfect lejátszásra van konfigurálva.

Ezután kipróbáltam a Tidal hivatalos alkalmazását is a táblagépen. Ott helyben minden rendben működött, megkaptam a maximális Hi-Res minőséget.
Viszont amikor Tidal Connect-tel a lejátszást a Zidoo Neo S-re küldtem át, a minőség azonnal visszaesett CD-szintre (16-bit / 44.1 kHz).

Ugyanezt tapasztaltam, amikor Windows-os laptopról próbáltam az asztali Tidal alkalmazással: a Zidoo-ra küldve a lejátszást ott is csak CD-minőséget kaptam.
Még amit próbáltam: a PC-n Audirvana lejátszóval is teszteltem, de itt is csak CD-minőségben ment át.
A Zidoo-ra megpróbáltam külső forrásból feltelepíteni a Tidal alkalmazást, fel is ment, viszont nem lehetett megnyitni.
Ezután az UAPP-ot is próbáltam feltenni, de ugyanez történt.

Jelenleg a Zidoo RCA kábellel csatlakozik az erősítőhöz (hamarosan XLR lesz), és 5 GHz-es Wi-Fi-n működik.
A barátom nemsokára vesz egy minőségi LAN-kábelt, és úgy lesz bekötve, de nem hiszem, hogy ez megoldaná a problémát.

Amit még nem sikerült kipróbálni, de tervben van, hogy Bluetooth kapcsolaton keresztül próbálom átküldeni a jelet a Zidoo és a táblagép között. Ezt a lehetőséget a Zidoo fórumon olvastam.
Jelenleg ugye a Zidoo és a táblagép is ugyanazon 5 Ghz-es hálózaton vannak.

Emellett még az mconnect alkalmazást is meg fogom próbálni.

A Zidoo fórumon találtam egy képet, konkrétan egy Zidoo Neo S (2023-as kép) kijelzőjéről, ahol egyértelműen látszik, hogy Tidal Connect használatakor átment az MQA minőség is. Ez azonban még azelőtt volt, hogy a Tidal megszüntette volna az MQA formátum támogatását, és átállt a saját Hi-Res FLAC alapú formátumára.

Arra is gondoltam, hogy ha a táblagép és a Zidoo USB kábellel lenne összekötve, akkor talán átmenne a Hi-Res minőség. Viszont ebben sem vagyok biztos, és kérdéses, hogy ez mennyire lenne jó megoldás. A minőségi Ethernet kábel beszerzése is plusz költség lesz a barátomnak, és ha még egy minőségi USB-kábel is kell, akkor az tovább növelné a kiadásokat.
Ráadásul az sem garantált, hogy ez ténylegesen megoldaná a problémát.

Van -e valakinek bármi ötlete?

Köszönöm szépen,
Gergő

[kaef2]

Kezdetnek egy TP-Link is megteszi, ha bevalt akkor lehet kiserletezni Sonore opticalModule-al vagy Uptone EtherREGEN-el, meg persze extrabb tapolas legalabb a fogado / streamer feloli oldalon. Meg kesobb meg kulonbozo SFP transceiver cserevel (single/multi mode, AOC, DAC kabelek stb).

A TP-Link ok, az van nálam is.
Minden informatikai eszköz lineáris táppal megy. Talán csak ennyi a trükk. Ha bármi trükköt keresnénk.

A további bonyolításnak nem volt érdemi hozadéka, ahogy írtam is reggel.
Egy határon túl nem érdemes az informatikát otthon túl bonyolítani szerintem.

[robi20064]

Kezdetnek egy TP-Link is megteszi, ha bevalt akkor lehet kiserletezni Sonore opticalModule-al vagy Uptone EtherREGEN-el, meg persze extrabb tapolas legalabb a fogado / streamer feloli oldalon. Meg kesobb meg kulonbozo SFP transceiver cserevel (single/multi mode, AOC, DAC kabelek stb).

[O_S]

@kaef2:
Nekem a szolgáltató routere és a Lumin között egy, a két végén ferrit gyűrűvel ellátott réz kábel viszi a jelet.
Két media konverter közbeiktatása, a két konverter között optikai kábellel, gondolom javíthat a hangzáson.
Milyen szintű konverterrel érdemes foglalkozni?
Egy TP-LINK MC220L már használható lehet?
Köszi a segítséget.

[kaef2]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Nekem sok évnyi kísérletezés után ez a felállás vált be a legjobban, lásd a rajzot alább. Bal felülről kell követni a jel irányát. Egy időben a streamer előtt használtam még egy vagy kettő hazai készítésű switchet stackelve, de végül is minimális volt a jelentősége a rendszerben és így maradtam ennél a felállásnál hosszú távon. A Roon Core egy saját összerakású és egyik kollégám által írott linuxos, Xeon CPU-s passzív hűtésű gép, kb 400 ezer tracket (nagy része nagy felbontású) kezel 5 db USB (SSD) háttértáron minden gond nélkül. A linuxos gépen futtatható Audirvana is, de nem szereti a sok file-t annyira, mint a Roon így maradtam a Roon-nál nagy általánosságban.

[hukkle]

Nekem mindig is szoftveres cégnek tűnt az Auralic. Aztán rájöttem, hogy nem azok. IOS alapon indultak, aztán nem lett Android vezérlés csak 3rd party megoldásokkal. A Tidal tök jó volt, csak nem volt bővülés. Jöttek a drágább és exlkluzió termékek a porfólióba, de ezek csak elkanyarodások voltak. Az Aries széria termékeinek sikerét valahogy nem lehetett megismételni. Népszerű termék nélkül pedig elfogyott a levegő. A termék portfólióból kikoptak az olcsó cuccok, amit kannibalizált egy csomó más márka a támogatott stream szolgáltatások bőséges kínálatával.

Az AURALiC leáll: Vámok, értékesítési összeomlás és bizonytalan jövő
https://cecritic.com/news/news/auralic- ... ain-future

[hukkle]

"NAS-on futó Roon vált be"

Milyen típusú ez a bizonyos NAS?

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

[SSS]

Annyiban árnyalnám a képet, hogy a saját letöltött zenék streamelése upnp alapon szoftveres frissítések nélkül is megmarad nyilván, azonban az ondemand zeneszolgáltatók gyorsan változó világa miatt (pl. a Spotify mostanában végre elkezdte lossless streamelést, vagy a Tidal nemrégen állt át MQA-ról HD Flacre, stb.) ezek elérése frissítések nélkül előbb-utóbb ellehetetlenül.

Érdemes lehet a döntést megelőzően alaposan végiggondolni, hogy valójában milyen funkcionalitási elemekre van szükségünk, és ezeket milyen eszközök által biztosított opciókkal biztosíthatjuk! Van-e saját albumgyűjteményünk is, amelyből szeretnénk kényelmesen mazsolázgatni és lejátszani? Milyen netes streaming tartalom megosztó rendszer(ek) tartalmait szeretnénk hallgatni? Tidal, Qobuz, Spotify, Deezer...? Tényleg szükség van ennyire, vagy valójában 1-2 előfizetésről beszélünk?
Korábban már érveltem az olyan megoldások mellett, ahol a streaming szolgáltatók végpont/bridge funkcióit nem az audio rendszerünk dobozaira, a "hálózati audio lejátszóra", hanem jól konfigurálható, és szoftveresen könnyebben fejleszthető számítástechnikai eszközökre helyezzük, legyen szó dedikált (vagy épp nem is dedikált) PC-ről, MAC-ről, NAS-ról. Ezeken futhathatnak könnyen kezelhető verziókövetéssel az egyes streaming szolgáltatók (Tidal, Qobuz, Spotify...) kliensei csakúgy, mint a a saját katalógusunkat kezelő rendszerek (Roon, Jriver...), és amellett, hogy az esetleg általuk közvetlenül hajtott DAC-ot etetik, a tartalmat az audio végpont által olyan jóval egyszerűbben kezelhető hálózati streamekbe helyezik át, amelyek protokollja viszonylag hosszú távon állandósult, mint a RAAT (Roon), UPnP/DLNA, Dante, Ravenna és társaik. Innentől kezdve a dedikált "streamer", vagy hálózati lejátszó feladata nagy mértékben egyszerűsödik, amelynek akár a hangzásra is lehet pozitív hatása.
A Roon ökoszisztéma mutatta meg talán leginkább markáns módon, mennyire kényelmes is lehet olyan katalógusban kalandozni, amely integráltan tartalmazza a saját gyűjtemény mellett a Tidal és/vagy Qobuz tartalmait is.
Ha a saját példámat nézem, amely nyilván egyéni igényeket elégít ki, amire szükségem van leginkább az i.) a saját párezer albumnyi gyűjteményem és ii.) a Tidal kereshetősége és hallgathatósága, amelynek konszolidált kezelésére a NAS-on futó Roon vált be. Megfelelő szerver hardver esetén még olyan jelfeldolgozásra is képes lehet, mint a formátumok között konverziók (pl. DSD-re nem alkalmas DAC esetén a PCM-re történő konvertálás), DSP funkciók, ekvalizáció, stb...
Innentől kezdve a "hálózati audio lejátszóm" egy kutya-közönséges RAAT/UPnP bridge, amely az elmúlt 6 évben mindenféle frissítés nelkül teszi a dolgát. A Tidal (és persze ha lenne nekem, a Qobuz) által szükségessé váló frissítésekről a Roon gondoskodik a háttérben, számomra teljesen észrevehetetlenül.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nagy ritkán hallgatok egyéb streaming forrásokat is, de ilyenkor a laptopom, vagy iPad-em is bőven elegendő a DAC hajtására.
Szóval szerintem tényleg érdemes realisztikusan végiggondolni, hogy a gyártók által ránk zúdított funkcióözönből mire is van szükségünk valójában, és mennyire érdemes magunkat kiszolgáltatni egy a mai volatilisen változó világunkban bizonytalan jövővel bíró, zárt architektúrának, amint azt az Auralic példája is szemlélteti. Vagy az audio-oldalt tartsuk a szükséges minimumon, és a jól fejleszthető informatikai eszközökre bízzuk a feladat oroszlánrészét.

Teljesen egyet ertek, en mondjuk raspberryt hasznalok volumioval mar vagy 8-10 eve. Nincs sajat digitalizalt lemezgyujtemenyem, csak streamernek hasznalom, bar sajat gyujtemenyt is tud kezelni a volumio.
Leginkabb azt tartom zavaronak/zavarosnak, hogy streamer neven sokszor nem a streamer oldalt hasonlitjak streamerhez hanem a streamerbe beepitett dacokat. Azaz a kulonbozo streamereket ugyan azon kulso dac es rendszerrel lehetne objektivan osszehasonlitani. Na ilyen osszehasonlitast keveset latok. En tesztelgettem parszor rpi/volumio, mac/audionirvana, pc/mindenfele driverrel, meg chromecast szinten mint streamer. A chromecast nem volt jo, de a tobbi kozott nem hallottam eget rengeto kulonbseget. Legutobb a mac/audionirvana vs rpi/voluioval jatszottam, mas a ketto de nem jobb vagy rosszabb, es a kulonbsegek nem eget rengetoek. De a segitseg az lenne ha almat almaval hasonlitanank.

[merida]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

Olyan van nekem is. A speciális táp, erősen érdekel!

[fülelek]

Mercusys MS105 switch külön speciális táppal nekem bevált, a vastagon aranyozott bullshit kissé röhejes...

[pali923]

Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

Hát, ha neked a Lumin nem elég drága, akkor válaszd pl. ezt: https://gedeonaudio.hu/product/silent-a ... io-switch/
Nem próbáltam, akár jó is lehet.

[alto]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

De miééért?

[merida]

Köszönöm a segítséget!
Kinél, milyen switch vált be ? A Lumin-on kívül.

[alto]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

Hangzásban milyen a Lumin L2?

Hallhatóan jobb mint egy közönséges switch, főleg ha a streamert optikai LAN kábellel kötöm be.

[Töki]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

Hangzásban milyen a Lumin L2?

[Lazac]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Long és Alhpha-audio (ingyenes) írásait jó szívvel ajánlom, ha még nem olvastad őket, bár nem feltétlenül ebben a kontextusban boncolgatják a témát.
https://longkft.hu/audioblog/?s=Switch+
https://www.alpha-audio.net/?s=Switch

[alto]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?

Én csak egyet használok, de az egy Lumin L2.

[merida]

Afelől érdeklődök a nagyérdemű közösségtől, hogy az irányú tapasztalata van-e bárkinek, hogy a switch-ek, összefűzésének, van-e vége. Tehát, ki mennyit köt, egymás után ?