GTomi írta: ↑2026.06.17., szer. 16:52
.... a Mofi se az eredeti mesterszalagokat használta, csak a látszatot tartotta fent az Original Master Recording kiadványoknál, hanem a kiadó által biztosított digitális(dsd) forrást...
Ha valaki tisztában lenne azzal, hogy DSD-t alapvetően archiválásra találták ki. A DSD kódolás és dekódolás a "leganalógabb" digitális eljárás. Szerencsére az eredeti mesterszalagokat jobb kiadók még időben archiválták DSD-be, így megőrizve azok minőségét mindörökre.
Nyilvánvalóan nem volt elegáns megnevezés az "original master recording", mert sokakban azt az érzést keltette, hogy az eredeti mesterszalagokat használták. Szerencsére nem, mert a 20+ éves mesterszalagokban sajnálatosan a mágneses hordozók fizikailag igyekszenek visszarendeződni a felmágnesezés előtti állapotba, azaz folyamatosan veszítenek a felvételek a minőségükből.
Ezért az újra kiadások, ha az eredeti mesterszalagot használják forrásnak, igen csak sok trükköt be kell, hogy vessenek, hogy az elveszett információt hallhatatlanná tegyék. Persze az elveszett információ, az örökre elveszett, de át lehet verni a nagyérdeműt mesterségesen kreált frekvencia menettel, dinamikával, ami nagy felbontás illúzióját kelti. (és itt jön be az, hogy miért is jobbak az első kiadások vagy azok, amik pár éven belül készültek, mint ahogy a felvétel készült)
A MoFi-t meghurcolták a DSD forrás miatt, pedig így ők sokkal közelebb kerültek az eredeti felvételhez, mintha az idő közben leromlott mesterszalagot használták volna. Érdekes módon senki nem panaszkodott a MoFi kiadások hangminősége miatt.