DAC-olás

[fülelek]

Az ADI-2 hangerőszabályzása nagyon jónak tűnik, bár a mérés körülményei nem ismertek.
Vajon egy 16 bites felvételt 50dB csökkentve milyen lesz?
Van itt valakinek ilyen készüléke?

[denesdr]

nekem a Benchmark inkább referencia szintű, mint a Parasound, az érthetetlenül gyenge eresztés

Nem gondom, hogy 50dB digitális szintcsökkentés elfogadható lenne a minőségi zenehallgatásban. A "legalább 24 biten" meg elég illuzórikus kijelentés a 32bit meg a 384kHz elég értelmetlennek tűnik eleddig

Valóban nem nehéz találni a JC-2-től alacsonyabb zajú előfokot, pl.: Topping Pre90. A zaj spektruma (analóg vs digitális zaj) nem tudom számít-e -80, -90dB vagy ez alatti érték esetén. A Topping D30Pro-nak -50dBFS esetén 77dB a jel-zaj/torzítás aránya az IMD mérés alapján... de valóban érdemes úgy belőni a további gain-t, hogy az a -50dB hangerőállás már halk legyen, na most ehhez viszonyítva még 77dB-el kevesebb a torzítás/zaj. Ki hallja ezt meg, most komolyan?
Mindenesetre ajánlom másnak is a figyelmébe a 63. oldalon kezdődő "31.14 Digital Volume Control" részt:
https://www.rme-audio.de/downloads/adi2dac_e.pdf

[fülelek]

20dB feletti szint csökkentésnél (ilyenkor az analógoknál a 100m (V) szintnél kell nézni a torzítást már elég kicsi a különbség és egész biztos, hogy a zaj dominál az analóg cuccoknál (nekem a Benchmark inkább referencia szintű, mint a Parasound, az érthetetlenül gyenge eresztés. Az analóg zaj amúgy spektrálisan kevésbé zavaró, mint a digitális zaj.
Van egy 100wattos Parahang thx minősítésű végerősítőnk, ami 1V bemeneti feszültségre produkálja a 100wattot a terhelésre. Már amennyiben 8 ohmos hangsugárzónk van, amúgy még 3dB- jelet kell csökkenteni 4 Ohmos terhelésnél. Az átlagos odafigyelős zenehallgatási hangerőhöz (80dB) átlagos hangszóró hatásfokkal (85dB/W/m) 2,5m távolságból sztereo üzemmódban az átlagos teljesítmény 1W körül lesz. A zene dinamikája következtében előforduló általában rövid idejű zenei csúcsok 20dB-t feltételezve a csúcsteljesítmény 10W.
Azaz eleve a tizedére le kell osztani a bemenő jelet, hogy ne legyen túl hangos a csúcsoknál sem (100dB )
De az átlagteljesítményen a bemenő jel átlagosan már 40dB-lel kisebb, csak 100mV, 4 ohmos hangsugárzóknál 70mV. No itt már nem előnyös a digitális hangerőszabályzás, mert a 16 bites elméleti felbontású kedvenc nótánkból 9bit se marad

Mi következik ebből? A jelszint illesztés igen fontos tényező. Ha valaki előfokot használ, az ne legyen se zaj, se torzítás miatt rosszabb, mint a dac analóg kimeneti fokozata. No woman no cry -ha nincs előfok, akkor nincs hozzáadott torzítás és zaj. A végfok bemenetén levő (lehetőleg minőségi) hangerőszabályzóval rontunk a legkevesebbet.

Olvasva juliush hozzászólását: Még elég sokáig a 16 bites felvételek maradnak velünk, és a 24 bitesek sem azok gyakorlatilag, mert a felvételkészítés folyamán messze vannak a teljes kivezérléstől (majd esetleg fapaci leírja, mennyivel) Nem gondom, hogy 50dB digitális szintcsökkentés elfogadható lenne a minőségi zenehallgatásban. A "legalább 24 biten" meg elég illuzórikus kijelentés a 32bit meg a 384kHz elég értelmetlennek tűnik eleddig

[juliush]

RE: analóg vs. digitális hangerőszabályozás
Az analóg szabályozás előnye abban tűnik megnyilvánulni az elmélet szintjén, hogy a hangerő csökkentésével praktikusan megörződni látszik az eredeti dinamika tartomány mindaddig míg az aljával nem ütközünk az erősítő saját termikus zajába, hiszen a jel és a zaj szintjét arányosan csökkenti, míg a digitális megoldásnál a bitmélységtől függő kvantálási zaj állandó marad, tehát a hangerő csökkentésével egyre szűkül a felette rendelkezésre álló tartomány. A valóságban azonban, különösen a hétköznapi zenehallgatás zajkörnyezete mellett a legalább 24-biten ábrázolt információn simán lehet akár 40-50 dB-es elnyomást (akár 8 bitnyi felbontásbeli csökkenést) is alkalmazni úgy, hogy a megmaradó dinamika tartomány (ami praktikusan még mindig bármelyik analóg forrás lépességeit messze meghaladó CD dinamika) bőségesen elegendő maradjon. Ugyanakkor digitális tartományban elfelejthetjük az analóg erősítés és szabályozás linearitásbeli problémáit.

[denesdr]

...
Na nézzük akkor hogyan is fest a hangerőszabályozás az említett analóg vs digitális módon....

Valami itt félrement. Eredetileg egyáltalán nem a digitális hangerőszabályzásról írtam ( és nem is használok olyat ). Ezek a diagramok a különböző - már digitálisan generált - bemenő jelszintekhez tartozó, adott szinten mért kimeneti értékek.

Értem amit írsz, de én csak fülelek hozzászólására reagáltam, mert ő azt írta, hogy azért nem jó a nagyobb mértékű digitális jelszintcsökkentés, mert romlik a jel-zaj és jel-torzítás arány (és ez lesz utána felerősítve az erősítő által), de mint láthatjuk a két grafikonról, ez a jelenség analóg jelszintcsökkentés esetén is ugyanúgy fennáll és nem az elv (analóg vs digitális) határozza meg kimenet zaj- és torzítási szintjét/arányát, hanem a megvalósítás.

Szerk.: legalábbis ha a mérési szinuszjelet elfogadjuk jelnek.

[shany]

...
Na nézzük akkor hogyan is fest a hangerőszabályozás az említett analóg vs digitális módon....

Valami itt félrement. Eredetileg egyáltalán nem a digitális hangerőszabályzásról írtam ( és nem is használok olyat ). Ezek a diagramok a különböző - már digitálisan generált - bemenő jelszintekhez tartozó, adott szinten mért kimeneti értékek.

Minden dac-nak ( és erősítőnek, stb ) van egy alap zajszintje, zajpadlója, ez többnyire konstans érték. Ennél jóval magasabban, dacok esetén 90-150dB-vel van magasabban a dac névleges 0dB-es kimeneti szintje. A szabványos THD+N mérés esetén, ehhez a 0dB, tehát a legmagasabb kimeneti szinhez adják meg a THD+N értéket, ez adja a legszebb, legkisebb %-os értéket.
Ha elkezdünk lefele indulni a 90-150dB távolsára eső zajpadló felé, és a maximális 0dB-es jelszintnél egyre kisebbeket adunk a bemenetere ( nyilván digitális formában ) és mindig megmérjük és kifejezzük az ehhez az éppen aktuális kisebb szintekhez tartozó THD+N értéket, akkor az előbbi diagramokhon látható görbékhez hasonlóakat kapunk.
Ezek a görbék két alapvető komponenes összegét tartalmazzák: a torzítás ( IMD vagy THD ) és a adott jelszinten mérhető zaj nagyságát.
Amint haladunk lefelé a legalacsonyabb jelszint felé, úgy lesz a zaj komponens aránya egyre nagyobb.
Amiről írtam, az az jelenség, hogy a dacok torzítása ( IMD,THD ) nagyobb mértékben nő alacsonyabb jelszintek felé haladva, mint a zaj. Tehát előállhat az a helyzet, hogy hiába van megadva az adatlapon 0.00..% THD+N, SINAD, akkor is elképzelhető, hogy hallhatóvá válik a dac saját torzítása hangsugárzóval. A hangsugárzó torzítása nem állítható közvetlenül szinkronba ezzel az adattal.

[denesdr]

NA ezért nem szabad digitálisan ekkora szintcsökkentést alkalmazni.

A torzítási grafikon alapján a legcélszerűbb beállítás a -8dB digitális szintcsökkentés, mert felette megint torzítás növekedés figyelhető meg. A többi szabályozást analóg módon kell elvégezni.

Na nézzük akkor hogyan is fest a hangerőszabályozás az említett analóg vs digitális módon. Az alábbi grafikonon egy 4000 Dolláros Parasound JC-2-es analóg előfok intermodulációs torzítása látható a kimeneti jelszint függvényében (felső kép), megfigyelhető, hogy a Parasound ebből a szempontból (de más szempontból is, akár harmónikus torzítás, akár zaj) semmivel nem jobb, sőt, egyértelműen gyengébben szerepel mint egy 400 Dolláros, digitális szabályzású Topping D30Pro (alsó kép):
https://www.audiosciencereview.com/foru ... iew.14779/
https://www.audiosciencereview.com/foru ... dac.20259/

Parasound JC2 Preamplifier Balanced IMD vs Level Audio Measurements.png (23.92 KiB) Megtekintve 1744 alkalommal

Topping D30Pro Measurements USB Balanced DAC IMD distortion.png (21.8 KiB) Megtekintve 1744 alkalommal

[La_Valse]

Jók ezek az elmélkedések, nekem csak az a gondom velük, hogy egy/két szinuszra alapoznak. Inkább egyidejűleg
végtelen számú szinuszt szeretnénk hallgatni.
Bár erősítőket konstruáltak, de Mati Otala generációja a méréseket illetően mintha találékonyabb lett volna
a maiaknál. Emlékszik még valaki pl. a fűrészjeles méréseikre? (Inverse sawtooth) A mostaniak megveszik az
Ap analizátort, aztán csodálkoznak, milyen jó a SINAD, az eszköz auditív megitélése mégis sokszor kétséges.

[fülelek]

NA ezért nem szabad digitálisan ekkora szintcsökkentést alkalmazni.
Van egy 87dB/W/m hangsugárzónk, 100wattot elbír valahogy mondjuk a 100-3000Hz sávban. Max hangnyomás 107dB/m, ez egy átlagos 24nm lakószobában, 2,5m-ről hallgatva sztereoban kb. 104dB hangnyomás, ami nyilván nem folyamatos, csak csúcsban lép fel, (zenét hallgatunk és nem generátorokat), ennyi azért legtöbbször elegendő, (ezt még 60Hz-en is épp tudja két 18cm-es mély hangszóróval oldalanként)
Ha 20dB-t szabályzunk lefelé digitálisan, akkor egy kellemes hangerőt kapunk feltéve, hogy az erősítőnk max teljesítménye a dac 0dB-hez tartozó kimeneti feszültségén lép fel, ha ennél érzékenyebb, analóg szintszabályzóval csökkenteni kell a bemeneti érzékenységet a megfelelő szintre, ami általában 2V RMS.
Ebben az esetben a digitális oldal torzítási szint emelkedése csak tízszeres lesz, és nagy valószínűséggel belevész a környezeti zajba.
A torzítási grafikon alapján a legcélszerűbb beállítás a -8dB digitális szintcsökkentés, mert felette megint torzítás növekedés figyelhető meg. A többi szabályozást analóg módon kell elvégezni.

[shany]

...
A matek jónak tűnik, viszont így a hangsugárzó harmónikus torzítását hasonlítjuk az elektronika intermodulációs torzításához (a grafikon ezt mutatja). Nem ugyanaz a kettő. Mondjuk az intermodulációs torzítás állítólag kellemetlenebb tud lenni mint a harmónikus torzítás vagy legalábbis hamarabb észlelhető.

Mivel ez a mérés volt könnyen, gyorsan elérhető, de tessék egy THD vs level mérés, a trend nyilván ua, de a nyagyságrend is:

M-DAC_48k_bal_optimal_spectrum_thdn_ratio.png (78.5 KiB) Megtekintve 1816 alkalommal

Mellesleg a Schiit Modi 3 DAC sinad-ja 92dB, ha ebből csak egyszeűen kivonod a 50dB, akkor is oda jutsz nagysárendileg: -50dB - THD ~ 0.8%

De nem a konkrét számok a lényegesek, hanem az elv......bár látszólag az sem számít

[denesdr]

Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget.

Nelson Pass azt mondta egyszer, hogy bár lehet 0.01% a torzítás, de számít annak milyensége, tehát egy 0.01% torzítást hallhatunk másnak, mint egy másmilyen 0.01% torzítású jelet. Lehet ez vonatkozik 0.001%ra is, nem tudom.

Így van, nem mindegy hogy hanyadik harmónikus és hogy milyen a fázisa az alaphanghoz képest.

Süteményx:
A grafikon intermodulációs torzítás mérést mutat, IMD.

[Mathias]

Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget.

Nelson Pass azt mondta egyszer, hogy bár lehet 0.01% a torzítás, de számít annak milyensége, tehát egy 0.01% torzítást hallhatunk másnak, mint egy másmilyen 0.01% torzítású jelet. Lehet ez vonatkozik 0.001%ra is, nem tudom.

[Mathias]

De az eredeti (bár teorikus) felvetés arról szólt, hogy valami (jó esetben hang) alapján igenis preferálódik.

Ööö szerintem elvesztettem a fonalat. Erre gondolsz?

Ha szignifikánsan rosszabb mérési eredményeket produkáló eszközöket mégis jobbnak hallanak sokan

Én úgy képzelem, sejtem, hogy ez azért nem általános, vagy legalábbis nincs egy

bizonyos jellegű és nyilván nem túlzó, de mégis kimutatható mértékű torzítás, zaj

, ami miatt "jól szólnak" a jól szóló készülékek.
Tehát összefoglalva, ha valaki vesz egy rossz mérési eredményű cuccot, akkor két eset lehetséges szerintem.
1. Jobbnak hallja. De ez egyéni szinten dől el szerintem, mert az adott felhasználó korábbi hifizése során épp olyan fajta torzításhoz szokott és ezt keresi az új kütyüben is.
2. Nem számít a rossz mérés, mert

az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

[sutemenyx]

...
Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget. A hangsugárzók - még a legjobbak is - ennél nagyságrenddel magasabb torzítással rendelkeznek.

Számoljunk:
Van egy alacsony torzítású, magas hangnyomás előűllításara is alkalmas lehallgatórendszerünk.
Állítsuk be a hangerőszabályzót oly módon, hogy a (digitális) jelforrás maximális 0dB-es szintjéhez 120dB SPL hangnyomás tartozzon a hallgatási pontban.
Mekkora lesz a torzítás pl. -50dB jelszinten ?:
Tekintsünk el az erősítő torzításától ( pl. Soulutiont használunk ) és a kompressziós torzítástól. A hangsugárzó torzítása alapvetően hangnyomástól függ, ebben a helyzetben 120-50 dB, tehát 70dB SPL-t kapunk. Egy alacsony torzítású hangsugárzó torzítása ezen a hangnyomáson kisebb mint 0.1%...
Mekkora a dac torzítása ezen a -50dB szinten? Pl. ha Schiit Modi 3 DAC-t használunk USB bemenetről, akkor 1.3% !
Schiit Modi 3 DAC vs Modi 3 Intermodulation Distortion Comparison Measurement.png

( persze van még egy tényező, a lehallgató helység 15-40dB SPL közötti alapzaja, ez befolyásolja az érzékelést )

A matek jónak tűnik, viszont így a hangsugárzó harmónikus torzítását hasonlítjuk az elektronika intermodulációs torzításához. Nem ugyanaz a kettő. Mondjuk az intermodulációs torzítás állítólag kellemetlenebb tud lenni mint a harmónikus torzítás.

Nem feltétlen IMD az. Lehet az sigma/delta deviáció is. Az meg inkabb harmonikus.

[denesdr]

...
Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget. A hangsugárzók - még a legjobbak is - ennél nagyságrenddel magasabb torzítással rendelkeznek.

Számoljunk:
Van egy alacsony torzítású, magas hangnyomás előűllításara is alkalmas lehallgatórendszerünk.
Állítsuk be a hangerőszabályzót oly módon, hogy a (digitális) jelforrás maximális 0dB-es szintjéhez 120dB SPL hangnyomás tartozzon a hallgatási pontban.
Mekkora lesz a torzítás pl. -50dB jelszinten ?:
Tekintsünk el az erősítő torzításától ( pl. Soulutiont használunk ) és a kompressziós torzítástól. A hangsugárzó torzítása alapvetően hangnyomástól függ, ebben a helyzetben 120-50 dB, tehát 70dB SPL-t kapunk. Egy alacsony torzítású hangsugárzó torzítása ezen a hangnyomáson kisebb mint 0.1%...
Mekkora a dac torzítása ezen a -50dB szinten? Pl. ha Schiit Modi 3 DAC-t használunk USB bemenetről, akkor 1.3% !
Schiit Modi 3 DAC vs Modi 3 Intermodulation Distortion Comparison Measurement.png

( persze van még egy tényező, a lehallgató helység 15-40dB SPL közötti alapzaja, ez befolyásolja az érzékelést )

A matek jónak tűnik, viszont így a hangsugárzó harmónikus torzítását hasonlítjuk az elektronika intermodulációs torzításához (a grafikon ezt mutatja). Nem ugyanaz a kettő. Mondjuk az intermodulációs torzítás állítólag kellemetlenebb tud lenni mint a harmónikus torzítás vagy legalábbis hamarabb észlelhető.

[shany]

...
Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget. A hangsugárzók - még a legjobbak is - ennél nagyságrenddel magasabb torzítással rendelkeznek.

Számoljunk:
Van egy alacsony torzítású, magas hangnyomás előűllításara is alkalmas lehallgatórendszerünk.
Állítsuk be a hangerőszabályzót oly módon, hogy a (digitális) jelforrás maximális 0dB-es szintjéhez 120dB SPL hangnyomás tartozzon a hallgatási pontban.
Mekkora lesz a torzítás pl. -50dB jelszinten ?:
Tekintsünk el az erősítő torzításától ( pl. Soulutiont használunk ) és a kompressziós torzítástól. A hangsugárzó torzítása alapvetően hangnyomástól függ, ebben a helyzetben 120-50 dB, tehát 70dB SPL-t kapunk. Egy alacsony torzítású hangsugárzó torzítása ezen a hangnyomáson kisebb mint 0.1%...
Mekkora a dac torzítása ezen a -50dB szinten? Pl. ha Schiit Modi 3 DAC-t használunk USB bemenetről, akkor 1.3% !

Schiit Modi 3 DAC vs Modi 3 Intermodulation Distortion Comparison Measurement.png (81.11 KiB) Megtekintve 2034 alkalommal

( persze van még egy tényező, a lehallgató helység 15-40dB SPL közötti alapzaja, ez befolyásolja az érzékelést )

[sutemenyx]

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Preferálódik? Nem biztos. Egyszerűen nem szempont, ha a usernél épp nem számít az említett okok miatt, így ugyanúgy jó lenne a jobb mérési eredményű is.

A usernek a penzugyi lehetosegein belul elerheto SZAMARA legkedvesebb hang szamit. Minden ez utan jon.

Nembiztos, előfordul a márkahűség is. Denon/Marantz készülékek lazán szembemennek bármilyen racionalitással. Ide besorolható az Audio Note is néha.

[denesdr]

Szerintem nem az van, hogy szükséges, inkább az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Preferálódik? Nem biztos. Egyszerűen nem szempont, ha a usernél épp nem számít az említett okok miatt, így ugyanúgy jó lenne a jobb mérési eredményű is.

De az eredeti (bár teorikus) felvetés arról szólt, hogy valami (jó esetben hang) alapján igenis preferálódik.

[Mathias]

b.) a szubjektíven "jó hanghoz" épphogy szükséges bizonyos jellegű és nyilván nem túlzó, de mégis kimutatható mértékű torzítás, zaj jelenléte?

Szerintem nem az van, hogy szükséges, inkább az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Preferálódik? Nem biztos. Egyszerűen nem szempont, ha a usernél épp nem számít az említett okok miatt, így ugyanúgy jó lenne a jobb mérési eredményű is.

[sutemenyx]

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Hát van az a hülye elmélet, hogy a csöves cuccok másodrendű harmonikust termelnek, ami nagyon kellemes állítólag. Szerintem ennek okán kerül elő mindig ez a felvetés. Mondjuk hülyeség az egész…max annyi igaz, hogy elviselhetőbb a másodrendű, mint a magasabb rendű. Ettől önmagában még biztos nem jobb, mint a nulla torzítás.

Azert ha megnezunk egy Solution 725 PreAmpot a maga 0.00009% torzitasaval es ugyanezt az elvonalba tartozo elektroncsoves erostiokkel hasonlitjuk ossze pl. Engstrom Monica 0.03%, McIntosh MA12000 elofok resze 0.03%, Audio Research Ref6 0.03% (2dobozos elofok 0.006%).
Van kulonbseg, es torzitasban rendre alul maradnak a csovesek. Megis tobbnyire kellemes, lagy, meleg kifejezesek amik elsonek elhagyjak a hallgatok szajat, amikor elektroncsoves erositoket es egyeb csoves keszulekeket hallgatnak.

Igen, de nem a néhány század % torzítás miatt. Ha ugyanezt vagy mégtöbb, akár többtized másodrendű torzitast megcsinalsz felvezetosen, akkor sem lesz meleg.

[alto]

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Hát van az a hülye elmélet, hogy a csöves cuccok másodrendű harmonikust termelnek, ami nagyon kellemes állítólag. Szerintem ennek okán kerül elő mindig ez a felvetés. Mondjuk hülyeség az egész…max annyi igaz, hogy elviselhetőbb a másodrendű, mint a magasabb rendű. Ettől önmagában még biztos nem jobb, mint a nulla torzítás.

Azert ha megnezunk egy Solution 725 PreAmpot a maga 0.00009% torzitasaval es ugyanezt az elvonalba tartozo elektroncsoves erostiokkel hasonlitjuk ossze pl. Engstrom Monica 0.03%, McIntosh MA12000 elofok resze 0.03%, Audio Research Ref6 0.03% (2dobozos elofok 0.006%).
Van kulonbseg, es torzitasban rendre alul maradnak a csovesek. Megis tobbnyire kellemes, lagy, meleg kifejezesek amik elsonek elhagyjak a hallgatok szajat, amikor elektroncsoves erositoket es egyeb csoves keszulekeket hallgatnak.

Hozzátenném, hogy nincs az az emberi fül, amelyik kihallja egy 0,001%-os és egy 0,0005% THD közötti különbséget. A hangsugárzók - még a legjobbak is - ennél nagyságrenddel magasabb torzítással rendelkeznek.

[shany]

...
b.) a szubjektíven "jó hanghoz" épphogy szükséges bizonyos jellegű és nyilván nem túlzó, de mégis kimutatható mértékű torzítás, zaj jelenléte?

SZVSZ a hifisták túlnyomó része a dinamikai sáv kb. felső 40-50dB-vel foglalkozik. Részben mert nem hallgat zenét magas csúcs hangnyomás mellett ( egyszerűen nem is hallhatja az igazán alacsony szintű információt, ez elvész/nem is létezik ilyenkor ) avagy a berendezése nem alkalmas erre értelmesen alacsony torzítással.
Ennek következtében – számukra - felesleges a -60dB szinten mért vagy ez alatti nonlinearitás hajkurászása, sőt hátrányos is: egy extrém alacsony torzítású műsorforrás a legalacsonyabb szinteken szubjektíve üres hangzású tud lenni, mintha nem is lenne ott semmi.......kevés, nem ad eleget, nem eléggé hifi.
Amennyiben az alacsony szintű információ torzabb ( a dacok torzítása a szint csökkenésével nő ), az egy kisebb dinamika átfogású, nagyobb torzítású, alacsonyabb hangerőn hallgatott rendszerben is jobban érzékelhető ingert ad: szubjektíve erősebb térérzetet, kontúrokat. Ilyenkor lehet levonni azokat a téves következtetéseket, hogy a torzabb hangú rendszer nagyobb felbontású, holott valójában csak egy hangeffekt hoz létre, téves illúziót.
Az extrém alacsony torzítás önmagában nem írja le a kapott hangélményt, inkább a mozgásteret korlátozza a konstruktőr számára a kellemes hangi kreációk ---> „jól szól” hangképek létrehozásában.
Hiszen a készülékek is küzdenek a mérhető jellemző faktorok mellett egy mérhetetlen résszel: ez ugyanaz a jelenség, mint pl. a kábelek esetében is. Ez a két rész határozza meg a készülék „hangját”. A konstruktőrökön múlik a mix összetétele: milyen elvárásoknak akarnak megfelelni?
( És persze a műszaki részen belül eleve korlátozó tényező a választott arhitectúrával elérhető műszaki minőség és a tervezők műszaki tudása/konkrét lehetőségei )

[denesdr]

Szerintem nem az van, hogy szükséges, inkább az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Hát van az a hülye elmélet, hogy a csöves cuccok másodrendű harmonikust termelnek, ami nagyon kellemes állítólag. Szerintem ennek okán kerül elő mindig ez a felvetés. Mondjuk hülyeség az egész…max annyi igaz, hogy elviselhetőbb a másodrendű, mint a magasabb rendű. Ettől önmagában még biztos nem jobb, mint a nulla torzítás.

Objektíven, száraz adatok alapján vizsgálva valóban nem jobb/rosszabb egyik fajta torzítás sem a többinél, viszont fülre már lehet, hogy más lenne a helyzet, persze ez sem biztos. Viszont, ha mégsem a mért torzításon/zajon múlik a dolog, akkor életbe lép az a.) pont, miszerint ezek a mérések nem reprezentatívak a szubjektív preferencia szempontjából, szóval vagy nem lehet megmérni vagy nem tudjuk mit is kellene mérni, hogy megjósolhassuk egy készülék hangkarakterét.

[sutemenyx]

b.) a szubjektíven "jó hanghoz" épphogy szükséges bizonyos jellegű és nyilván nem túlzó, de mégis kimutatható mértékű torzítás, zaj jelenléte?

Szerintem nem az van, hogy szükséges, inkább az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)

Hát van az a hülye elmélet, hogy a csöves cuccok másodrendű harmonikust termelnek, ami nagyon kellemes állítólag. Szerintem ennek okán kerül elő mindig ez a felvetés. Mondjuk hülyeség az egész…max annyi igaz, hogy elviselhetőbb a másodrendű, mint a magasabb rendű. Ettől önmagában még biztos nem jobb, mint a nulla torzítás.

[denesdr]

b.) a szubjektíven "jó hanghoz" épphogy szükséges bizonyos jellegű és nyilván nem túlzó, de mégis kimutatható mértékű torzítás, zaj jelenléte?

Szerintem nem az van, hogy szükséges, inkább az adott környezetben (az éppen használt többi komponens között, abban az akusztikában), az adott felhasználás (pl hangerő, zenei műfaj, stb) során nem, vagy kevésbé számít az adott felhasználónak (pl. kevésbé érzékeny arra a fajta hibára).

De ettől még miért preferálódna a zajosabb/torzítóbb készülék a jobb mérési eredményűvel szemben? :)