Általában a hifiről

[fererencz]

...egyszer már hallottam PCM 768 kHz-es felbontású felvételt is hasonló felbontású DAC-ról. Erre a szintre mondom azt, hogy a nagyfelbontású digitális hanghordozó közelít az analóg hanghordozókról általam hallani szokottakhoz atekintetben, hogy nagyfelbontáson már nem eleve annyira rideg szintetizátorgéphangúak a hangszerek, mint a kisebb, például CD-szintű felbontások esetében.

24x768.
Szép szám.
96x jobb, mint a 192.

http://soundexpert.org/encoders-192-kbps

[kammerer]

A kérdés vajon az, hogy mekkora felbontásnak kell lennie ahhoz, hogy nem csak elméletben, de gyakorlatban is gyorsabban mintavételezzen a digitális formátum, hogy a hallószervünk ne különböztesse meg az információmennyiséget, illetve két beérkező minta közötti "szakadást" ne detektáljuk?

Nem csak a hallószervünk miatt kérdés. Hanem legalább annyira kérdés, hogy a hangszerhangok (összessége) bármely egyes rezgésperiódusának a "tiszta" szinuszgörbe periódusánál sokkal-sokkal bonyolultabb gidreit-gödreit milyen minimális felbontással lehet többé-kevésbé pontosan mintavételezni a pontos visszaszintetizálás végett. Csak ezután kerül sorra a fül felbontási és időzítési képességeinek kérdése. Ugyanis hiába jobb esetleg az adott mintavételi felbontás mintavételezési eredménye a fül ezirányú képességeinél, ha az eredeti jelenséget nem tudja elegendően mintavételezni a mintavételezés (és az analóggá visszaszintetizálás lejátszáskor). Szerk.: Persze te is érthetted így is a mondatodat, ez esetben csak mások számára szólt a hozzáfűzményem.

Ferinek is:
A meghallgatásos kísérletes tapasztalataimról egy-két mondat.
Nekem eddig tapasztalatom a PCM 384kHz és DSD256 szintig van, illetve egyszer már hallottam PCM 768 kHz-es felbontású felvételt is hasonló felbontású DAC-ról. Erre a szintre mondom azt, hogy a nagyfelbontású digitális hanghordozó közelít az analóg hanghordozókról általam hallani szokottakhoz atekintetben, hogy nagyfelbontáson már nem eleve annyira rideg szintetizátorgéphangúak a hangszerek, mint a kisebb, például CD-szintű felbontások esetében. De még ezen magasabb digitális felbontásokhoz képest is jóval könnyebb az analóg hanghordozók által elhitetni az agyamnak velem, hogy hangszerhangot hallok a konzervzenéből, nem pedig géphangot. Pontosítok: a DSD előnyösebb a PCM-nél, akár a DSD64 is tud kevésbé géphang lenni, mint a PCM 384 kHz - ami nem anullálja, hogy (egyelőre?) a DSD256 is csak megközelíti az analóg konzervzene eleve természetszerűbbségét. Az én agyam tapasztalata ez.

[denesdr]

A minap itt is mutattam kedvenc példámat arról, hogy hogyan néz ki általában egy valós hangszer valós három térdimenziós hangrezgésének egy periódusa kétdimenziós grafikonon ábrázolva. Hja, "szinuszgörbe", persze (ne hozzátok megint ide, mert nem ide tartozik, hogy ezek éppen hány Hertzen megnyilvánuló eredők, tehát hogy a gyakorlatban egyébként hány minta jut egy periódusra adott felbontásban - ez itt most mindegy).
hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg

Ezekre a szép jelalakokra rakjál rá egy aluláteresztő szűrőt, ami megfelel mondjuk egy tipikus hangsugárzó (vagy épp a saját fülünk/hallásunk) alulátersztő-szűrő tulajdonságával és mindjárt nem így fognak kinézni.

[denesdr]

A digitális hangrögzítés mintavételez - utalt rá Jenő. KORLÁTOZOTT számú DISZKRÉT mintát vesz a FOLYAMATOS, ergo belsőleg "végtelen" felbontású fizikai eseményből - utalt rá Jenő. ELEVE, DEFINITÍVE veszteséges rögzítés - utalt rá Jenő. Én is ugye arra utaltam, hogy a nagyfelbontású digitális hangformátumok közelítik az analógot a digitális hibák kiküszöbölése tekintetében.
Az analóg hangrögzítés ugyebár nem mintavételez, hanem az egész folyamatot rögzíti, kvázi "végtelen" felbontásban, a digitális pedig mintavételez, igencsak alacsony felbontásban - utalt rá Jenő. És ehhez semmi köze nincs annak, hogy a világban semmi sem 100%-os hatékonysággal működik - tehát, hogy a világban minden "veszteséges". Persze, az analógnak ÉS A DIGITÁLISNAK IS megvannak a technológiai tökéletlenségből eredő hibái, alias "veszteségei" - de ennek semmi köze nincs ahhoz, amire Jenő utalt, amely ráutalás arról szólt, hogy a digitális hangrögzítés definitíve mintavételezési módszerre alapulása eleve egy visszaesés az analóg hangrögzítés "végtelen", tehát e szempontból elvileg veszteségmentes felbontásához képest.
Hatalmas viszaesés eleve. Definitíve.

Az analóg rögzítés sem végtelen felbontású, még kvázi sem, annak ellenére, hogy nem mintavételez. A felső határfrekvencia határozza meg a max felbontást ugyanúgy, mint a digitális rögzítés esetén. De minek is nekünk 20kHz feletti felbontás, amikor az emberek nagy része jó ha 15kHz-ig hall és egyébként a hangsugárzók túlnyomó többsége sem tudja azt visszaadni?
De, ennek elég sok köze van ahhoz, hogy a világban semmi sem működik 100%-os hatékonysággal.

[kaef2]

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Minden felvételi technológia veszteséges az információ rögzítése tekintetében.

Ez az a tipikus értetlenkedő mindentmegrelativizálás megint. "Nem akarom érteni, hogy mit mond a másik" típusú "olvasás".

A digitális hangrögzítés mintavételez - utalt rá Jenő. KORLÁTOZOTT számú DISZKRÉT mintát vesz a FOLYAMATOS, ergo belsőleg "végtelen" felbontású fizikai eseményből - utalt rá Jenő. ELEVE, DEFINITÍVE veszteséges rögzítés - utalt rá Jenő. Én is ugye arra utaltam, hogy a nagyfelbontású digitális hangformátumok közelítik az analógot a digitális hibák kiküszöbölése tekintetében.
Az analóg hangrögzítés ugyebár nem mintavételez, hanem az egész folyamatot rögzíti, kvázi "végtelen" felbontásban, a digitális pedig mintavételez, igencsak alacsony felbontásban - utalt rá Jenő. És ehhez semmi köze nincs annak, hogy a világban semmi sem 100%-os hatékonysággal működik - tehát, hogy a világban minden "veszteséges". Persze, az analógnak ÉS A DIGITÁLISNAK IS megvannak a technológiai tökéletlenségből eredő hibái, alias "veszteségei" - de ennek semmi köze nincs ahhoz, amire Jenő utalt, amely ráutalás arról szólt, hogy a digitális hangrögzítés definitíve mintavételezési módszerre alapulása eleve egy visszaesés az analóg hangrögzítés "végtelen", tehát e szempontból elvileg veszteségmentes felbontásához képest.
Hatalmas viszaesés eleve. Definitíve.

Tehát nem, nem minden felvételi technológia veszteséges "az információ rögzítése tekintetében". A digitális hangrögzítési technológia definitíve veszteséges információrögzítő technológia. Veszteséges hangrögzítési TECHNOLÓGIA. Eldobja a rögzítendő folyamatos, tehát "végtelen" belső felbontású hangjelenség szinte teljes egészét, hogy igencsak véges számú diszkrét mintahalmazt állítson elő a jelenségből azon az alapon, hogy abból a mintából majd vissza tudja SZINTETIZÁLNI az eredeti folyamatos jelenséget. De mivel relatíve nagyon nagyon ritkán vesz mintát a jelenségből, ezért nagyon kevéssé tudja visszaállítani az eredeti jelenséget.

A minap itt is mutattam kedvenc példámat arról, hogy hogyan néz ki általában egy valós hangszer valós három térdimenziós hangrezgésének egy periódusa kétdimenziós grafikonon ábrázolva. Hja, "szinuszgörbe", persze (ne hozzátok megint ide, mert nem ide tartozik, hogy ezek éppen hány Hertzen megnyilvánuló eredők, tehát hogy a gyakorlatban egyébként hány minta jut egy periódusra adott felbontásban - ez itt most mindegy).
hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg

Versus a Nyquist-Shannon-epigonok arról, hogy két egész valahány tized minta elegendő a hangszer rezgésperiódusának tökéletes visszaállításához, mert szinuszgörbe.
És ez csak egy-egy hangszer, nem egy egész zenekar, kórussal.
A digitális hangrögzítés veszteséges elvű TECHNOLÓGIA. Az analóg hangrögzítés veszteségmentes elvű TECHNOLÓGIA. Ez független attól, hogy az adott technológiák adott szintjének tökéletlenségeiből adódóan a gyakorlatban melyiknek milyen gyakorlati veszteségei vannak. Az is fontos téma, de semmi köze Jenő mondásához.

Másképpen kell értelmezni az analóg jelfeldolgozás és a digitális jelfeldolgozás veszteségeit.
Az analóg jelfeldolgozás (és rögzítés) felbontása sem végtelen, hiszen limitálja a fizikai tárolók (mint a magnószalag, vagy vinil) elektromos, mechanikai és anyagszerkezeti tulajdonságainak összessége illetve a feldolgozást végző alkatrészek, áramkörök saját zajai, veszteségei.

Amikor a valós, gyakorlatban alkalmazott mindennapi hangfelvételi folyamatokat, utómunkástól próbáljuk veszteség szempontjából elemezni, akkor azért hamar belefutunk az analóg technika korlátaiba. Nem véletlen, hogy már a hatvanas évek végétől igen sok pénzt fordítottak a digitális hangrögzítés, kutatására, fejlesztésére az iparág óriásai.

A 2007-es Stereophile interjújában mondta Tim Paravicini ( a (magyar) Pallavicini grófi család tagja mellesleg ) az alábbiakat:

"if we did 384kHz at 24-bit, we'll have a system that will resolve on a par with the best analog. That's the holy grail. And the problem, for the computer people, is having the balls to go that whole hog." - vagyis a 384 kHz/24 bit egyenértékű szerinte a legjobb analóggal (csak ennek a használatát az akkor számítógépes technológiák még nem engedték mindennapossá válni). Tim Paravicini modifikált és épített életében jó pár 1 collos szalagos Studer magnót, sztereó felvételhez és 76cm/s sebességhez.

Ez azért is tanulságos mondás, mert amikor a digitálisról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy nem a CD mintavételezése jelenti a "digitálist".

Ma már a DXD (352,8 kHz/24 vagy 32 bit) vagy a DSD256 (11,2 Mhz/1 bit) is teljesen megfizethető, mindennapos rögzítési és disztribúciós alternatívát kínálnak akár a szalagos rögzítéssel szemben is. Még az ilyen magas mintavételezésű felvételek disztribúciója is lehetséges adatkezelési értelemben vett veszteségmentes módon.

Ettől még igaz lehet, amit az elméleti felbontásról és annak végtelenségéről irsz, csak érdemes gyakorlati szemmel tovább gondolni egy kicsit

[wittao]

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Minden felvételi technológia veszteséges az információ rögzítése tekintetében.

Ez az a tipikus értetlenkedő mindentmegrelativizálás megint. "Nem akarom érteni, hogy mit mond a másik" típusú "olvasás".

A digitális hangrögzítés mintavételez - utalt rá Jenő. KORLÁTOZOTT számú DISZKRÉT mintát vesz a FOLYAMATOS, ergo belsőleg "végtelen" felbontású fizikai eseményből - utalt rá Jenő. ELEVE, DEFINITÍVE veszteséges rögzítés - utalt rá Jenő. Én is ugye arra utaltam, hogy a nagyfelbontású digitális hangformátumok közelítik az analógot a digitális hibák kiküszöbölése tekintetében.
Az analóg hangrögzítés ugyebár nem mintavételez, hanem az egész folyamatot rögzíti, kvázi "végtelen" felbontásban, a digitális pedig mintavételez, igencsak alacsony felbontásban - utalt rá Jenő. És ehhez semmi köze nincs annak, hogy a világban semmi sem 100%-os hatékonysággal működik - tehát, hogy a világban minden "veszteséges". Persze, az analógnak ÉS A DIGITÁLISNAK IS megvannak a technológiai tökéletlenségből eredő hibái, alias "veszteségei" - de ennek semmi köze nincs ahhoz, amire Jenő utalt, amely ráutalás arról szólt, hogy a digitális hangrögzítés definitíve mintavételezési módszerre alapulása eleve egy visszaesés az analóg hangrögzítés "végtelen", tehát e szempontból elvileg veszteségmentes felbontásához képest.
Hatalmas viszaesés eleve. Definitíve.

Tehát nem, nem minden felvételi technológia veszteséges "az információ rögzítése tekintetében". A digitális hangrögzítési technológia definitíve veszteséges információrögzítő technológia. Veszteséges hangrögzítési TECHNOLÓGIA. Eldobja a rögzítendő folyamatos, tehát "végtelen" belső felbontású hangjelenség szinte teljes egészét, hogy igencsak véges számú diszkrét mintahalmazt állítson elő a jelenségből azon az alapon, hogy abból a mintából majd vissza tudja SZINTETIZÁLNI az eredeti folyamatos jelenséget. De mivel relatíve nagyon nagyon ritkán vesz mintát a jelenségből, ezért nagyon kevéssé tudja visszaállítani az eredeti jelenséget.

A minap itt is mutattam kedvenc példámat arról, hogy hogyan néz ki általában egy valós hangszer valós három térdimenziós hangrezgésének egy periódusa kétdimenziós grafikonon ábrázolva. Hja, "szinuszgörbe", persze (ne hozzátok megint ide, mert nem ide tartozik, hogy ezek éppen hány Hertzen megnyilvánuló eredők, tehát hogy a gyakorlatban egyébként hány minta jut egy periódusra adott felbontásban - ez itt most mindegy).
hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg

Versus a Nyquist-Shannon-epigonok arról, hogy két egész valahány tized minta elegendő a hangszer rezgésperiódusának tökéletes visszaállításához, mert szinuszgörbe.
És ez csak egy-egy hangszer, nem egy egész zenekar, kórussal.
A digitális hangrögzítés veszteséges elvű TECHNOLÓGIA. Az analóg hangrögzítés veszteségmentes elvű TECHNOLÓGIA. Ez független attól, hogy az adott technológiák adott szintjének tökéletlenségeiből adódóan a gyakorlatban melyiknek milyen gyakorlati veszteségei vannak. Az is fontos téma, de semmi köze Jenő mondásához.

Szerintem többen arra próbáltak utalni, hogy:
- amikor hangrögzítés történik mondjuk egy 16-20-24 sávos magnóval, és ezzel párhuzamosan a keverőpulton PCM24/96 felbontásban és egy DSD256 digitális felvétel is "élőben" készül, akkor valójában az élő adáshoz képest mindegyik veszteséges, tekintve már a felvételi lánc keverőhöz történő beérkezésig eltelt jelfolyam veszteségeit, zavarait.
- utána jön a nagy kérdés, hogy az analóg szalagból hanyadik (mondjuk 2-3) másolást követően lesz egy mesterszalagunk (mert ugye illik kivágni belőle az oda nem illő dolgokat, esetleg a több sávot 1db 2 sávosra átvenni stb.
Szóval amit mindenek felett álló mesterszalagnak hívunk az is mondjuk 2-3 másolást elszenved a szalagos magnókon.
Ezt követően csinálnak Master Copy-t is szebb napokra.
És indulhat a további gyártás.
Ha a Master Copy jut el a direktvágásra, akkor egy jó minőségű analóg felvétel készíthető vinyl-re, ami "csupán" 3x-4x szenvedett el veszteséget forrás oldalon, és gyártáskor még egyet. És mindegyikbe beleszól a lejátszó rendszer állapota.
- nézzük meg ehhez képest a digitális oldalt, ami valóban elszenved veszteségeket a mintavételezés nem végtelen mivolta miatt... itt azért érdemes megjegyezni, hogy vajon az analóg világunk mennyi idő után kezd el az érzékszerveink tekintetében zavarba jönni, amikor már nagyon nagy felbontása van a digitálisnak. Erre talán nem a legjobb példa, de most ez jut eszembe: amikor 1mpx felbontású Kodak digitális fényképezőgépünk megérkezett, elkezdtük ontani a képeket a családdal, de azért még a filmes Nikon/Canon gépek a családban tovább dolgoztak, és a minőségi képeket ezek készítették, míg a másik a "tömeget" képviselte. Azután valahol jött egy áttörés, amikor már 15-20-40-100mpx felbontással operáltak, brutális minőségű lencsékkel és CCD-vel az újabb csodák, és már a professzionális felhasználók is a digitálissal dolgoznak (utómunka, költséghatékonyság, és minden egyéb tekintetében lenyomta a filmes megoldásokat). Amikor kitettek elém két képet, az egyik digitálisból, a másik "hagyományos" megoldással készült, a digitálisra böktem rá, hogy szerintem ő az analóg. Amatőr, hozzá nem értőként nálam itt eldőlt ez a kérdés. A mobiltelefonok korában pedig már 99.9999% a digitális oldal.

A kérdés vajon az, hogy mekkora felbontásnak kell lennie ahhoz, hogy nem csak elméletben, de gyakorlatban is gyorsabban mintavételezzen a digitális formátum, hogy a hallószervünk ne különböztesse meg az információmennyiséget, illetve két beérkező minta közötti "szakadást" ne detektáljuk? Van itt RedBook-unk is, és világ legjobb CD-játszója, amit sok tizenmilliós LP-nél is jobbnak hallanak egyesek (CD100), és akkor még nem beszéltünk a 24/96-24/192-24/768-DSD1024 felbontásokról... ott már brutális mintaszámról beszélhetünk. Vajon elértük a 100mpx, jó CCD, jó optikával készített képek minőségét, csak zenei oldalon?
- vajon ha a közvetlenül DSD256-ba rögzített felvételt azonnal egy orsósmagnóra rögzítem, jobb eredményt kapok-e, mintha az 5x másolatból csinálok egy 6. másolatot? (ami gyakorlatilag a legelső, amihez földi halandó hozzáférhet)
- vajon ha az elmúlt 30-40 év digitális stúdiómunkáját figyelembe vesszük, és az azok digitális terméséből készített vinyl kiadványokat (mondjuk a vinyl kiadványok 98%-át ezek teszik ki), akkor hány analóg rajongó rajong a digitális forrásból készített "analóg" albumaiért?

[kammerer]

Úgynevezett mesterséges intelligencia, azaz emberi létrehozású gépi (ön)tudat fejlesztése folyik, zajlik, többféle módszerrel, többféle helyen.

Egyelőre (nyilvánosan) nem jött létre mesterséges intelligencia - szerencsére. Remélem, egy darabig nem is jön létre, mert ha létrejön, az igencsak sok újfajta veszélyt rejt magában az emberiségre nézvést, amiket kétséges, hogy mennyire tudunk majd kezelni. A mesterséges intelligencia megnevezés egyelőre olcsó marketingeszköz bizonyos kódhalmazok és hardvereik működési módjára.

Úgynevezett Turing-teszten egyelőre hiába megy esetileg át olyan kódgyűjtemény, amit mesterséges intelligenciának igyekeznek létrehozni és nevezni, ez az "átmenetel" nem jelent semmit. Az úgynevezett Turing-teszt(ek) egyelőre nagyjából semmi mérvadással nem bír(nak) atekintetben, hogy valóban intelligencia-e, azaz (ön)tudat-e a szóbanforgó kódhalmaz és hardverei.

Alto kolléga szóbanforgó fia nem azért húz valamekkora fizetést adott helyen, mert a mesterséges intelligencia létezik, hanem mert foglalkoznak a kifejlesztésével - valamint az adott állapotú előképeinek a felhasználásával is.

Az intelligencia kategória ezirányú használata más szóval (ön)tudat jelentésű. Egyetlen nyilvánosan propagált gép se ébredt még öntudatára, tehát nincs még mesterséges intelligencia, alias mesterséges (ön)tudat. Egyelőre.
Egyelőre kutyának, delfinnek, emberszabású majomnak több (ön)tudata van, mint bármelyik gépnek. Egyelőre.

Sokan vitatják, hogy lehetséges-e mesterséges intelligencia, azaz ember által létrehozott (ön)tudat létrejötte. Szerintem természetesen lehetséges, és feltehetőleg meg is fog történni. Egyelőre nem tartunk ott. Még nem történt meg a Föld bolygón. Legalábbis a marketingileg nyilvános ilyen kódhalmazok és hardvereik még nem (ön)tudatok. Hogy katonai titkosítás alatt (sub rosa) történik-e ilyesmi, azt nem tudom, de szerintem még nem történt úgy sem.

Szerk.: Nem mellesleg hogy állunk a létrehozandó mesterséges intelligencia, azaz ember által létrehozandó gépi (ön)tudat emberi jogainak a megalkotásával? (Sehogy - és ez is már eleve hatalmas veszély az emberiségre nézvést.)

[kammerer]

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Minden felvételi technológia veszteséges az információ rögzítése tekintetében.

Ez az a tipikus értetlenkedő mindentmegrelativizálás megint. "Nem akarom érteni, hogy mit mond a másik" típusú "olvasás".

A digitális hangrögzítés mintavételez - utalt rá Jenő. KORLÁTOZOTT számú DISZKRÉT mintát vesz a FOLYAMATOS, ergo belsőleg "végtelen" felbontású fizikai eseményből - utalt rá Jenő. ELEVE, DEFINITÍVE veszteséges rögzítés - utalt rá Jenő. Én is ugye arra utaltam, hogy a nagyfelbontású digitális hangformátumok közelítik az analógot a digitális hibák kiküszöbölése tekintetében.
Az analóg hangrögzítés ugyebár nem mintavételez, hanem az egész folyamatot rögzíti, kvázi "végtelen" felbontásban, a digitális pedig mintavételez, igencsak alacsony felbontásban - utalt rá Jenő. És ehhez semmi köze nincs annak, hogy a világban semmi sem 100%-os hatékonysággal működik - tehát, hogy a világban minden "veszteséges". Persze, az analógnak ÉS A DIGITÁLISNAK IS megvannak a technológiai tökéletlenségből eredő hibái, alias "veszteségei" - de ennek semmi köze nincs ahhoz, amire Jenő utalt, amely ráutalás arról szólt, hogy a digitális hangrögzítés definitíve mintavételezési módszerre alapulása eleve egy visszaesés az analóg hangrögzítés "végtelen", tehát e szempontból elvileg veszteségmentes felbontásához képest.
Hatalmas viszaesés eleve. Definitíve.

Tehát nem, nem minden felvételi technológia veszteséges "az információ rögzítése tekintetében". A digitális hangrögzítési technológia definitíve veszteséges információrögzítő technológia. Veszteséges hangrögzítési TECHNOLÓGIA. Eldobja a rögzítendő folyamatos, tehát "végtelen" belső felbontású hangjelenség szinte teljes egészét, hogy igencsak véges számú diszkrét mintahalmazt állítson elő a jelenségből azon az alapon, hogy abból a mintából majd vissza tudja SZINTETIZÁLNI az eredeti folyamatos jelenséget. De mivel relatíve nagyon nagyon ritkán vesz mintát a jelenségből, ezért nagyon kevéssé tudja visszaállítani az eredeti jelenséget.

A minap itt is mutattam kedvenc példámat arról, hogy hogyan néz ki általában egy valós hangszer valós három térdimenziós hangrezgésének egy periódusa kétdimenziós grafikonon ábrázolva. Hja, "szinuszgörbe", persze (ne hozzátok megint ide, mert nem ide tartozik, hogy ezek éppen hány Hertzen megnyilvánuló eredők, tehát hogy a gyakorlatban egyébként hány minta jut egy periódusra adott felbontásban - ez itt most mindegy).

hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg (31.08 KiB) Megtekintve 805 alkalommal

Versus a Nyquist-Shannon-epigonok arról, hogy két egész valahány tized minta elegendő a hangszer rezgésperiódusának tökéletes visszaállításához, mert szinuszgörbe.
És ez csak egy-egy hangszer, nem egy egész zenekar, kórussal.
A digitális hangrögzítés veszteséges elvű TECHNOLÓGIA. Az analóg hangrögzítés veszteségmentes elvű TECHNOLÓGIA. Ez független attól, hogy az adott technológiák adott szintjének tökéletlenségeiből adódóan a gyakorlatban melyiknek milyen gyakorlati veszteségei vannak. Az is fontos téma, de semmi köze Jenő mondásához.

[ELEX]

Ami most folyik a magyar tudománypolitikában, az a jövőbeli lehetőségeink szisztematikus leépítése.

Igen, ennek ékes bizonyítéka Krausz Ferenc 20.000.000.000.- Ft-os állami kutatási támogatása, a szegedi lézerközpont létrehozása......mindez Covid, világválság, háborús hisztéria, migrációs válság, idióta EU szankciós időkben, ami miatt az egekbe szöktek az energia árak és ezzel együtt az infláció (és nem csak nálunk!)..... amikor azért büntetnek minket, mert nem engedjük be az európai keresztény világ elpusztítására ránk szabadított hordákat.
Nem biztos, hogy Európa szisztematikus leépítése nálunk kezdődik.......

[Aszpirin]

A fiam már doktoranduszként is 40.000 Euró/év fizetést kap, a PhD fokozat megszerzése után pedig 100.000 - 150.000 Eurós állásajánlatok között válogathat (versenyszférában, ha akadémiai vonalon folytatná, akkor "csak" 60.000-70.000 Euro). Elég szép pénzek ezek ahhoz képest, hogy egy "nemlétező" tudomány területről beszélünk.

Gratulálok a fiadnak és sok sikert a doktori címhez (kelleni fog a drukkolás, az n ismeretségi körömben 10 doktoranduszképzést elkezdőből 1 megy el a végéig, és szerzi is meg a fokozatot... Kívánom, hogy a fiad legyen az egy a tízből.
A "létező vagy nemlétező" AI nézőpont és értelmezés kérdése. Én azt hangoztatom (és emellett kitartok), hogy a mai AI nem intelligencia, és nagyon sokáig nem is lesz az, de addig legalábbis mindenképp, amíg nem értjük meg az öntudat működését (ebben a sajnos már 95 felé közeledő korú, amúgy agyilag még mindig nagyon fitt Nobel-díjas Roger Penrose tett le már valamit /legalább egy értelmezhető elméletet, ami még nem nyert ugyan bizonyítást, és egészen friss időkig egy öreg zseni hóbortjának tartotta a tudományos világ, de amint olvasom, kezdenek kísérleti úton is olyan eredmények előjönni, amelyek közelebb visznek Penrose öntudat-elméletei igaolásához vagy cáfolatához. /). Addig ugyanis, amíg nem ismerjük az öntudat működését, az emberi értelemben vett intelligencia nem fog előállni a mai AI algoritmusokkal. Van egyébként olyan iskola, amely az ún. emergens intelligenciát hirdeti, azaz abban hisz, hogy ha elég sok adattal tápláljuk a mai legfejlettebb AI-algoritmusokat, akkor azok valamiféle varázsütésre öntudatra ébrednek. Ez sajnos nemcsak filozófiai, hanem objeltiv fizikai téren is nagyon sok sebből vérzik, én személyesen pedig egyszerűen nem hiszek benne, mert a fizikábsn már bizonyított dolog, hogy az alacsonyabb szintű törvényekről a magasabb szintre lépéskor nincs emergens törvény, ami a magasabb szintű törvények által bevezetett szimmetrián kívül, mintegy a komplexitás hozzáadott értékeként jönne létre (a szabad akarat kérédése pont emiatt nagyon problémás, ugyanis létezése ezt az elvileg már bizonyított dolgot nullázná le, vagyi sellentmondana az eddii ismereteinknek).

Egyébként az igaz, hogy az AI itthon tudományos szinten nem létezik. A fiam rendszeresen jár tudományos konferenciákra ebben a témakörben, és még sosem futott össze magyarországi kutatóval, nincsenek magyar publikációk a témában. Már most behozhatatlanul elment mellettünk világ ezen a terülten (is).

Ami a publikációkat illeti, na ez pont az a terület, amiben világszerte nem hemzsegnek a publikációk (szerintem), mert sok ilyen kutatás-fejlesztés nagy cégeknél folyik, akik titokban tartják, vagy azért nem publikáljákl eredményeiket, mert vagy publikálsz, vagy szabadalmaztatsz, ha előbb publikálsz, mint a szabadalmi közzététel, akkor ugrott a szabadalom.
Az, hogy elment mellettünk a világ, ráadásul behozhatatlanul, az - bocs - de a 21. már nehezen értelmezhető, mert nem csak az akadémiai világ létezik, és ugye nem csak az aladémiai világban vannak kutatások (sőt egyre inkább nem csak...), márpedig az "üzleti" szereplőkre már nehéz nemzeti fogalmak mellett ilyen kijelentéseket tenni, mert magyarok magyarországi helyszíneken igenis részt vesznek AI alapkutatásban, igaz aztán nem magyar publikációként v. szabadalomként jelenik meg a munkájuk eredménye (bár a szerzők nevét azért nem változtatják meg), ha egyáltalán megjelenik, lásd fennebb.

[alto]

Már most behozhatatlanul elment mellettünk világ ezen a terülten (is).

Én ezt mind elhiszem, de azért nem kell így általánosságban szomorkodnunk a magyarságunk miatt. Elég sok mindent feltaláltunk, meg aztán a Börzsöny meg tele van arannyal :)

Ez nem szomorkodás, hanem maga a szomorú valóság. Akkor is ez van, ha nem beszélünk róla vagy ha jó magyar szokás szerint a múltba révedéssel takargatjuk, hogy a világ elmegy mellettünk. Persze sok mindent feltaláltunk, de zömében emigrációra kényszerült vagy kényszerített magyar tudósok által, más országok gazdaságát segítve ezzel.

Ami most folyik a magyar tudománypolitikában, az a jövőbeli lehetőségeink szisztematikus leépítése.

[cables]

Már most behozhatatlanul elment mellettünk világ ezen a terülten (is).

Én ezt mind elhiszem, de azért nem kell így általánosságban szomorkodnunk a magyarságunk miatt. Elég sok mindent feltaláltunk, meg aztán a Börzsöny meg tele van arannyal :)

[alto]

Épp most olvastam, hogy a ChatGPT-4 átment a Turing teszten:

https://www.livescience.com/technology/ ... hers-claim

A fiam már doktoranduszként is 40.000 Euró/év fizetést kap, a PhD fokozat megszerzése után pedig 100.000 - 150.000 Eurós állásajánlatok között válogathat (versenyszférában, ha akadémiai vonalon folytatná, akkor "csak" 60.000-70.000 Euro). Elég szép pénzek ezek ahhoz képest, hogy egy "nemlétező" tudomány területről beszélünk.

Egyébként az igaz, hogy az AI itthon tudományos szinten nem létezik. A fiam rendszeresen jár tudományos konferenciákra ebben a témakörben, és még sosem futott össze magyarországi kutatóval, nincsenek magyar publikációk a témában. Már most behozhatatlanul elment mellettünk világ ezen a terülten (is).

[chord_]

A nagyfelbontású digitális hangformátumok ma már elkezdték közelíteni az analóg formátumok hangminőségét azon paraméterekben is, amely paraméterekben hatalmas visszaesést hozott a digitális hangrögzítés.

Mik lennének azok a paraméterek és mekkora az a hatalmas visszaesés? Lehetőleg számszerűsítve, ha már paraméterekről van szó. Hadd informálodjon az ide tévedő olvasó.

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Óvatos ellenvélemény:
1. Nem (csak) a rögzítés volt gond, hanem inkább az elégtelen CD játszók a lejátszó oldalon; ott sokkal gázabb dolgok történtek. A piacot elárasztották azok a lejátszók, amelyek kifejezetten sz@rul szóltak; egy LP12-nek nem volt túl nagy fáradság ezeket felülmúlni, egy olyan ős-birodalomban, ahol a CD100 volt a trónon (vagy a trón közelében).
2. Amíg erős berögzülés ez a '100 egységből 100-x -et tudunk rögzíteni, és 100-2x -et tudunk lejátszani', addig értelmes technikai vita lefolytatható, de a dolog jóval bonyolultabb, ötezerszer átbeszéltük.

[gomolalaci]

A kisebbik fiam éppen doktorál a "nemlétező" AI és machine learning témában.

Szerintem csak a doktorátus megszerzése után áruld el neki, hogy maga a témakör sem létezik, sőt talán fiaid sincsenek. Bezzeg a digitális hangzáson vitatkozók mindig is lesznek.

Köszönöm a lenéző, lekezelő véleményed! Ha létezne MI, akkor létezne ,,önvezető" autó is!
És a chat robot ,, szia miben segíthetek" kérdésére azt válaszolom: kérem ne tegezzen, megáll a beszélgetés.
Pedig egy intelligens ember értené amit kértem...

Fapaci! Túl nagy a mellényed! Leestek a visszapillantó tükreid?

[kaef2]

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Minden felvételi technológia veszteséges az információ rögzítése tekintetében.

Sajnos már a levegő is veszteséges, ami a mikrofonkapszula és a hangszer között van. A hangfelvételi lánc minden eleme valamilyen veszteséggel vagy torzítással működik. Az analóg szalagos másolás is.

A veszteségek tekintetében valószínűleg, ha a teljes felvételi, utómunka folyamatot, produkciós, disztribúciós láncot, nézzük, a digitális rendszerek veszteségei összességében kisebbek lehetnek.

Ettől persze mindenki azt szeret hallgatni, ami csak jólesik neki.

[kaef2]

A kisebbik fiam éppen doktorál a "nemlétező" AI és machine learning témában.

Szerintem csak a doktorátus megszerzése után áruld el neki, hogy maga a témakör sem létezik, sőt talán fiaid sincsenek. Bezzeg a digitális hangzáson vitatkozók mindig is lesznek.

ha minden olyan szép és jó a digitális oldalon,mért AAA-ként készült ez ? ...megfelelési kényszerként az AAA hitgyülekezetnek,trendnek?

Ha nincs utómunka és nincs tervezve CD vagy streaming a kiadások között, akkor az LP egy kiváló formátum, mondhatni az egyetlen, amin kiadni érdemes.

Márpedig ebből nem lesz sem CD, sem streaming. Letölthető DSD256 igen, de csak később és az is az eredeti, első generációs szalagról digitalizálva.

Az analóg/digitális kérdés egyik fontos eleme, hogy a modern felvételkészítési és disztribúciós módszerek utómunka nélkül nem működnek.

Utómunka központúvá vált minden, és egyszerűen lehetetlen nem használni digitális eszközöket, főképpen, ha valami populárisabb műfajú zenét is hallgatna az ember, nem csak klasszikust.

Vagyis akadémikus, mondhatni elméleti szintű a vita, hogy melyik jobb, mert hát full analóg felvételek, csekély számú kivételtől eltekintve, már jó ideje nem készülnek.

Ez az album azért készült el, mert a kiváló, élőben is tökéletesen játszó zenészek örömmel mentek bele abba, hogy nem lesz semmi sem megváltoztatva utólag, a pillanatot rögzítjük, úgy ahogy megtörtént, ráadásul csak két mikrofonnal. Nem volt semmilyen dinamikai beavatkozás, még csak keverés sem, a sztereó két csatorna a mikrofon erősítőből bement a Nagrába és felvettük, ami történt. Majd utána megfelelő sorrendbe másoltuk a Nagráról egy nagy Otari MTR20-ra és a szalag ment ki a Hollandiába és a lehető legigényesebb anyagból, eljárással elkészült a lemez.

Ennyi a története.

Így készült a lemez:

https://youtu.be/aZFrEQsBu-c?si=CIfcJbSidG8BJJka

[juliush]

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

Minden felvételi technológia veszteséges az információ rögzítése tekintetében.

[tunerman]

A nagyfelbontású digitális hangformátumok ma már elkezdték közelíteni az analóg formátumok hangminőségét azon paraméterekben is, amely paraméterekben hatalmas visszaesést hozott a digitális hangrögzítés.

Mik lennének azok a paraméterek és mekkora az a hatalmas visszaesés? Lehetőleg számszerűsítve, ha már paraméterekről van szó. Hadd informálodjon az ide tévedő olvasó.

A felvételre kerülő információ veszteséges rőgzítése volt elsőre az a "visszaesés"
TJ.

[denesdr]

A nagyfelbontású digitális hangformátumok ma már elkezdték közelíteni az analóg formátumok hangminőségét azon paraméterekben is, amely paraméterekben hatalmas visszaesést hozott a digitális hangrögzítés.

Mik lennének azok a paraméterek és mekkora az a hatalmas visszaesés? Lehetőleg számszerűsítve, ha már paraméterekről van szó. Hadd informálodjon az ide tévedő olvasó.

[kammerer]

A digitális hangrögzítés fejlesztésén legalább négy okból fáradoztak adott időszak óta.

1. Tudományos alapkutatás.
2. Hangminőségi célzattal, az analóg hangrögzítés (és hanghordozókészítés) hibáit kiküszöbölendő.
3. Kényelmi és szórakoztatóelektronikai szempontok.
4. Üzleti célzattal. Alkalomadtán éppen azért is, mert nem volt még üzleti agglomerációja. Új üzleti agglomerációt kiépíteni hatalmas üzlet, ha van rá vásárlóerő. Lett.

A hangminőségi célzat egyelőre igencsak felemásan valósult meg - azazhogy számos fonákja lett. A nagyfelbontású digitális hangformátumok ma már elkezdték közelíteni az analóg formátumok hangminőségét azon paraméterekben is, amely paraméterekben hatalmas visszaesést hozott a digitális hangrögzítés.

[juliush]

Ilyen provokatív kérdéseket fordítva is fel lehet tenni. Például, ha minden olyan szép és jó az AAA oldalon, miért fáradoztak annyit már a 60-as évek közepétől a digitális hangrögzítés fejlesztésén, mikor annak anyagi haszonnal kecsegtető üzleti modellje és disztribúciós csatornái, mint a kereskedelmi forgalomban terjeszthető digitális formátumú médiumok (CD, DAT, MD, DCC, SACD,...), vagy épp a hálózati terjesztés, még sehol sem voltak?
Kis olvasnivaló:

fine_dawn-of-digital.pdf

(5.71 MiB) Letöltve 48 alkalommal.

[chord_]

ha minden olyan szép és jó a digitális oldalon,mért AAA-ként készült ez ? ...megfelelési kényszerként az AAA hitgyülekezetnek,trendnek?

Igen, jól sejted.:)
Ez ma egy technikai kuriózum, sok munkával, igényesen kivitelezve, vélhetőleg nagy örömöt okoz majd pár embernek.
A digitál/analóg vitában nem fog semmit eldönteni.

[dixie-chicken]

A kisebbik fiam éppen doktorál a "nemlétező" AI és machine learning témában.

Szerintem csak a doktorátus megszerzése után áruld el neki, hogy maga a témakör sem létezik, sőt talán fiaid sincsenek. Bezzeg a digitális hangzáson vitatkozók mindig is lesznek.

ha minden olyan szép és jó a digitális oldalon,mért AAA-ként készült ez ? ...megfelelési kényszerként az AAA hitgyülekezetnek,trendnek?

[cables]

...kicsit arcátlan próba, amit én (mi) más sok éve megcsináltunk: egy nagyon jó AD-vel (szintén nagyon jó) LP-ről digitális felvételt készíteni, kiírni CD-re, és egy (szintén nagyon jó) CD játszóval lejátszani.
Az LP utolsó vérig védett hangi sajátosságai (mert vannak, ez talán tény), furcsa módon átvándorolnak a CD-re. Amit én hallottam, legalább a 90%-a.

Valami ehhez hasonlót én is átéltem. Egy analog (Direct-cut) LP-t lejátszani és CDt készíteni belőle, ami jobban szól, mint a lemezkiadó stúdiójában felvett jazz CD? Ez ugye szinte hihetetlen. Pedig pár éve két FIM Records CD-vel ezt tapasztaltam.

A Jun Fukamachi At Steinway lemez a legjobb zongora felvétel amit én CD-ről hallottam. Egy érdekesség, hogy ezzel a lemezzel egy csomagban kaptam egy másik FIM lemezt, amelyen egy jazz trió játszott, a zongorista ugyancsak Steinway zongorán. Ez utóbbi új, FIM felvétel volt, míg a Fukamachi lemezt 1976-ban vették fel közvetlen lemezre vágással. A CD boríton a FIM vezetője Winston Ma elmeséli, hogy régi vágya volt egy Direct-cut LP újrakiadása és nem könnyen sikerült megszereznie a Toshiba-EMI Japan lemez könyvtárából az LP egyetlen érintetlen példányát. A lemezt a biztonság kedvéért jól becsomagolva, a térdén tartva vitte a hosszú repülő úton Amerikába. Ami érdekesség, hogy az LP-ről lejátszott lemezen sokkal jobban szól a zongora, mint a FIM akkor készült saját felvételén. Ez utóbbi lemezt nem is tartottam meg, mert a másikhoz képest kiábrándítóan szólt.

Akkoriban sokat gondolkodtam azon, hogy lehetséges ez. Arra jutottam, hogy jobb mikrofonokkal vehették fel Fukamachi zongora játékát.