Általában a hifiről

[fererencz]

Ugye nem komoly hogy youtube videó alapján kellene itélkezni a felvételek zajosságáról???

A Szabadi videó eredeti hangjában biztosan nincs zaj vagy cicergés, súgás, meg ilyesmi.
Megvan az eredeti 96/24 bites felvétel is, meg a tévére maszterelt 48k/24 bites, egyikben sincs semmi zaj, mi csináltuk anno még a Pennában, Válik Laci hangmérnökösködésével. A teljes felvételi lánc Audience tápszűrőről és Audience meg Nirvana tápkábelekkel és ha jól emlékszem Gotham Lyric HG XLR kábelekkel ment.

Én kétlem, hogy a YouTube ilyen zajokat adna random a felvételekhez. Egyébként sem onnan hallgatok zenéket (bár nincs jelentősége).

Az is lehet, hogy más nem hallja, csak én.

[kaef2]

Pl. mindkettőben hallani valami "alapzajt", ami a felvétel része, utóbbiban erősebben:


youtu.be/d8XCaBmNnDs


youtu.be/jBuKNkVFaMU

Ja, itt hallja mindenki, miről beszélek?
https://www.youtube.com/watch?v=3jtgd9POD6M

Ugye nem komoly hogy youtube videó alapján kellene itélkezni a felvételek zajosságáról???

A Szabadi videó eredeti hangjában biztosan nincs zaj vagy cicergés, súgás, meg ilyesmi.
Megvan az eredeti 96/24 bites felvétel is, meg a tévére maszterelt 48k/24 bites, egyikben sincs semmi zaj, mi csináltuk anno még a Pennában, Válik Laci hangmérnökösködésével. A teljes felvételi lánc Audience tápszűrőről és Audience meg Nirvana tápkábelekkel és ha jól emlékszem Gotham Lyric HG XLR kábelekkel ment.

[fererencz]

Pl. mindkettőben hallani valami "alapzajt", ami a felvétel része, utóbbiban erősebben:


youtu.be/d8XCaBmNnDs


youtu.be/jBuKNkVFaMU

Ja, itt hallja mindenki, miről beszélek?
https://www.youtube.com/watch?v=3jtgd9POD6M

[tunerman]

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

Digitális rendszerek zajához nem tudok hozzászólni... Van neki olyan ?

Ha lemezt hallgatunk, amire szalagos magnóval vették fel a zenét, több felvételnél hallatszik a befutóbarázdán és a számok között is, még az első taktusok megszólalása előtt a hang nagyon halk " szellemképe ".
Ez a szalagon lévő jel átmágneseződése az egy fordulattal korábbi néma részre.
Persze, ez nem tekinthető zajnak a klasszikus értelemben, gyengébb rendszeren is jól hallható, de jobb cuccokon, ahol a csend jobban jelen van, sokkal feltűnőbb.

Érdekes dolog a zajnak a hifi minőségével arányos jelleg-változása.
Több emlékem is van róla, akár komplett lemezjátszó csere, vagy akár hangszedőcsere után, ahogy ráengedem a tűt a befutóbarázdára, az akkor halható sercintésből és a következő pár fordulat zajából - honnan hallatszik a sercegés, milyen tónusú, milyen intenzitású - lehet következtetni a várható hangminőségre. Már a zajnak is meg van a maga aurája.
Ez így leírva elég hülyén hangzik, de aki LP - n nőtt fel, tudja miről van szó.

Amikor a befutóbarázdán halad a tűd és meghallod a felkevert studiószalag zaját (< -70dB), akkor legalább tudod, hogy a phonod ebből a szempontból rendben van.
Mondjuk ettől még lehet azért sz@r hangja, mert olcsó opampok vannak a RIAA korrektorodban
TJ.

[fererencz]

A szalag - és esetleg csöves elektronika (mikrofon erősítő például) által okozott zajokon kívül nem jellemző, hogy cicergések legyenek a felvételben. Nevesebb kiadó esetében teljesen kizárható, hogy ez előforduljon, mivel mások csinálják a felvételeket, mások kevernek és mások maszterelnek és komoly átvételi folyamat is van a legvégén. Olyanok a körülmények, hogy biztosan észrevesznek ilyesmit és nem mehet ki a kész anyag ilyen hibákkal. Főképpen, ha stúdió és nem élő koncertfelvételről van szó.

Persze ma már szinte bárki csinálhat és adhat ki felvételt akár közel nulla forintból is, és így nem zárható ki hogy belekerülnek ilyen problémák is, de túl gyakorinak nem mondanám.

Azt meg, hogy valaki kihallhatna (és biztosan be is azonosíthatna, kétséget kizáróan) egy tápellátási, tápszűrési problémát, ami nem cicergésben nyilvánul meg egy stúdióban készült albumon, bármilyen drága otthoni rendszeren is, illúziónak tartom.

Úgy gondolom, hogy valami ilyesmire gondoltam, azt nem tudom, hogy kizárólag ezek okozzák-e. A cicergés az már az extrém eset. :)

[Rock60]

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

Digitális rendszerek zajához nem tudok hozzászólni... Van neki olyan ?

Ha lemezt hallgatunk, amire szalagos magnóval vették fel a zenét, több felvételnél hallatszik a befutóbarázdán és a számok között is, még az első taktusok megszólalása előtt a hang nagyon halk " szellemképe ".
Ez a szalagon lévő jel átmágneseződése az egy fordulattal korábbi néma részre.
Persze, ez nem tekinthető zajnak a klasszikus értelemben, gyengébb rendszeren is jól hallható, de jobb cuccokon, ahol a csend jobban jelen van, sokkal feltűnőbb.

Érdekes dolog a zajnak a hifi minőségével arányos jelleg-változása.
Több emlékem is van róla, akár komplett lemezjátszó csere, vagy akár hangszedőcsere után, ahogy ráengedem a tűt a befutóbarázdára, az akkor halható sercintésből és a következő pár fordulat zajából - honnan hallatszik a sercegés, milyen tónusú, milyen intenzitású - lehet következtetni a várható hangminőségre. Már a zajnak is meg van a maga aurája.
Ez így leírva elég hülyén hangzik, de aki LP - n nőtt fel, tudja miről van szó.

[kaef2]

Mondanál konkrétan olyan kiadványt, amiben úgy gondolod, hogy valami nincs rendben és észrevettél valami olyan zajt, hibát, aminek nem kellene ott lenni?

Gondolom, nekem szólt.

Én ezeket annyira nem élem meg hibának. Gyakran szoktam lejátszási listákat hallgatni (vegyes vágott, tudom, ez bűn ), különböző műfajokból és korokból, elég nagy szórással. Gyakron kapom fel a fejem, hogy mi ez a "súgás", "zzzzz", "fffffff", stb hang? Hol a hiba, mi nem jó? Aztán a következő zeneszámnál "elmúlik", vagy csak átalakul.

Az előbb linkeltem egy régebbi hozzászólásomat. Az egy szélsőségesebb esetre utalt, ami egyből feltűnt. Egy PC-be dugott alap fejhallgatóval ráadásul.

A szalag - és esetleg csöves elektronika (mikrofon erősítő például) által okozott zajokon kívül nem jellemző, hogy cicergések legyenek a felvételben. Nevesebb kiadó esetében teljesen kizárható, hogy ez előforduljon, mivel mások csinálják a felvételeket, mások kevernek és mások maszterelnek és komoly átvételi folyamat is van a legvégén. Olyanok a körülmények, hogy biztosan észrevesznek ilyesmit és nem mehet ki a kész anyag ilyen hibákkal. Főképpen, ha stúdió és nem élő koncertfelvételről van szó.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A My Reel Club MRC1902-es kiadványa, a Varga Gábor Quartet album esetében például azért is nem lett hangsúlyosabb az AEA sztereó ribbon a végleges kevert hangban, mert a falba húzott kábel összeszedett zajt és volt benne cicergés, anno letölthetővé tettem belőle egy rövid részletet, biztosan lesz aki emlékszik rá.

Persze ma már szinte bárki csinálhat és adhat ki felvételt akár közel nulla forintból is, és így nem zárható ki hogy belekerülnek ilyen problémák is, de túl gyakorinak nem mondanám.

Azt meg, hogy valaki kihallhatna (és biztosan be is azonosíthatna, kétséget kizáróan) egy tápellátási, tápszűrési problémát, ami nem cicergésben nyilvánul meg egy stúdióban készült albumon, bármilyen drága otthoni rendszeren is, illúziónak tartom.

[fererencz]

Mondanál konkrétan olyan kiadványt, amiben úgy gondolod, hogy valami nincs rendben és észrevettél valami olyan zajt, hibát, aminek nem kellene ott lenni?

Gondolom, nekem szólt.

Én ezeket annyira nem élem meg hibának. Gyakran szoktam lejátszási listákat hallgatni (vegyes vágott, tudom, ez bűn ), különböző műfajokból és korokból, elég nagy szórással. Gyakron kapom fel a fejem, hogy mi ez a "súgás", "zzzzz", "fffffff", stb hang? Hol a hiba, mi nem jó? Aztán a következő zeneszámnál "elmúlik", vagy csak átalakul.

Az előbb linkeltem egy régebbi hozzászólásomat. Az egy szélsőségesebb esetre utalt, ami egyből feltűnt. Egy PC-be dugott alap fejhallgatóval ráadásul.

[tunerman]

Amire én gondolok, azok a felvétel készítése közben keletkező (elektromos?) zajok, semmi közök a jelenléti aurához.

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

Mondanál konkrétan olyan kiadványt, amiben úgy gondolod, hogy valami nincs rendben és észrevettél valami olyan zajt, hibát, aminek nem kellene ott lenni?

Tévedésben vagy, nem én voltam aki kérdezett - a válaszban csak arra utaltam, hogyha van, és lejátsza az otthoni rendszer, akkor az nagyon rendben is van.
TJ.

[fererencz]

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

Akkor most ott tartok, hogy nem tudom, mi számít profinak, mert akkor a többség nem az. Egy krumpli-rendszeren is hallani az alapzaj különböző szintű és tulajdonságú megjelenését a különböző felvételeken (persze nem mindig egyértelműen hallhatóan). viewtopic.php?f=209&t=23913&p=2879758#p2879758

[kaef2]

Amikor a lejátszó rendszer - pl. CD - forrásról a felvétel helyszínén lévő "zajszintet" vissza tudja adni - akkor én ezt NEM tekintem negatív hozadéknak
Sőt!
Ezt a helyszín akusztikus körülményeit, auráját én " jelenlét érzékelésnek " nevezem, amire szerintem csak bizonyos szint fetti high end rendszerek képesek.
TJ.

Amire én gondolok, azok a felvétel készítése közben keletkező (elektromos?) zajok, semmi közök a jelenléti aurához.

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

Mondanál konkrétan olyan kiadványt, amiben úgy gondolod, hogy valami nincs rendben és észrevettél valami olyan zajt, hibát, aminek nem kellene ott lenni?

[tunerman]

Amikor a lejátszó rendszer - pl. CD - forrásról a felvétel helyszínén lévő "zajszintet" vissza tudja adni - akkor én ezt NEM tekintem negatív hozadéknak
Sőt!
Ezt a helyszín akusztikus körülményeit, auráját én " jelenlét érzékelésnek " nevezem, amire szerintem csak bizonyos szint fetti high end rendszerek képesek.
TJ.

Amire én gondolok, azok a felvétel készítése közben keletkező (elektromos?) zajok, semmi közök a jelenléti aurához.

OK, még mindig nyerésben vagyok , mert az az otthoni rendszer amelyik a profi, studió rendszerek műszaki paramétereit "lebuktatja" , az nagyon rendben van.
TJ.

[fererencz]

Amikor a lejátszó rendszer - pl. CD - forrásról a felvétel helyszínén lévő "zajszintet" vissza tudja adni - akkor én ezt NEM tekintem negatív hozadéknak
Sőt!
Ezt a helyszín akusztikus körülményeit, auráját én " jelenlét érzékelésnek " nevezem, amire szerintem csak bizonyos szint fetti high end rendszerek képesek.
TJ.

Amire én gondolok, azok a felvétel készítése közben keletkező (elektromos?) zajok, semmi közök a jelenléti aurához.

[tunerman]

Arról még talán nem volt elegendően szó, hogy mi a helyzet a felvételekkel, pontosabban a kisebb-nagyobb mértékben azokon jelenlévő sistergés-súgás-cicergéssel? A szobák jellemző alapzaját már ismerhetjük, de mekkora hatásuk van a zene mellé csomagolt zajoknak (főleg a csúcs SNR-ekhez-, JITTER eredményekhez-, tápszűrő hatákonyságokhoz képest)?

Ha valakinek ez a probléma nem mond semmit, akkor hozzám képest szerencsés helyzetben van.

Amikor a lejátszó rendszer - pl. CD - forrásról a felvétel helyszínén lévő "zajszintet" vissza tudja adni - akkor én ezt NEM tekintem negatív hozadéknak
Sőt!
Ezt a helyszín akusztikus körülményeit, auráját én " jelenlét érzékelésnek " nevezem, amire szerintem csak bizonyos szint fetti high end rendszerek képesek.
TJ.

[fererencz]

Arról még talán nem volt elegendően szó, hogy mi a helyzet a felvételekkel, pontosabban a kisebb-nagyobb mértékben azokon jelenlévő sistergés-súgás-cicergéssel? A szobák jellemző alapzaját már ismerhetjük, de mekkora hatásuk van a zene mellé csomagolt zajoknak (főleg a csúcs SNR-ekhez-, JITTER eredményekhez-, tápszűrő hatákonyságokhoz képest)?

Ha valakinek ez a probléma nem mond semmit, akkor hozzám képest szerencsés helyzetben van.

[Rock60]

Általában a hifiről, érdekes blog Long - tól tápokról, kábelekről, egyebekről :

https://longkft.hu/audioblog/switch-tap...tortenetek/

Nem megy ez néked.
https://longkft.hu/audioblog/switch-tap ... ortenetek/

Tényleg nem...
Az én " változatomnál " előbb rá kell kattintani a kezdőlapra, nem tudom miért...
A lényeg a végén ugyan az.

[La_Valse]

Egy kis segédlet a rövidítések közötti eligazodáshoz, meg persze a közöttük levő kapcsolatokat is mutatja.
Hátsó szándék az nincs benne.

[zoli73]

Biztos, hogy a villamos hálózat zaja az, ami a leginkább megkeseríti a hifisták életét?
Szerintem például az akusztika ennél sokkal nagyobb szerepet játszik, és nagyobb hatékonysággal a kapott hangminőségben, hangképben, mint a villamos hálózat zaja.

Nem biztos, most az egyik alátét-tüskét nem találom és az nagyon elkeserít.

Mikor MC hangszedőd volt és búgott, az is egy zaj.
A meglévő készülékeidben is van valamilyen zajvédelem, ha nem lenne, most is zúgna, búgna ez - az...
A műszerrel kimutatható, de nem hallható zajok is károsan befolyásolják a hangminőséget, azért alattomosak, de ha pl. kihúzol pár fölösleges kapcsitápot, hallhatod a változást, vagy behúzol egy ösvényt, ugye...
Ha becsukom a 3 rétegű ablakokat, kuss borul a szobára, az akusztikai zajvédelemmel így megbírkózok, az elektromos zajok így, vagy úgy, kevésbé vagy jobban, de mindig jelen vannak.

Az MC hangszedővel sohasem volt "búgási", problémám. A környékben lakó rádióamatőr forgalmazását szedte össze, de az nem villamos hálózati zaj. Nem kérdőjelezem meg a létezésüket, de én még a DC hatásán kívül(trafózúgás), még nem találkoztam a villamos hálózati zaj nagyon zavaró hatásával.
Ezt a "kapcsolóüzemű tápok zaját" már leteszteltem. Mikor egyedül voltam itthon, minden ilyet kihúztam, még a hűtőszekrényt, televíziót is, de semmilyen változást nem tudtam felfedezni, pedig nagyon szerettem volna, mert ugye ezek az eszközök ádáz ellenségei a hifistáknak. Többszöri oda-vissza próba után sem érzékeltem semmit. Mielőtt botfülűnek titulálnál elárulom, hogy jóideje, egy barátom ezo eszközeit, ötleteit, megoldásait tesztelem, és bizony szinte mindet kivétel nélkül hallom, és olyannak, amilyennek a barátom szerint hallani kell. Ezek az ezo dolgok sokak szerint csak hit kérdései, és a hatásuk nem is mérhető, ellenben a kapcsolóüzemű tápok hálózatba való visszahatását igen. Említhetném a készülékalátéteket, állványokat, eddig ezek között mindig, határozottan tudtam különbséget tenni, de ez a "rettegett" kapcsolóüzemű tápok hálózati zaja, engem addig még nem támadot meg, pedig van a háztartásban jónéhány ilyen eszköz.
Akusztikai probléma alatt nem azt értem(értjük) elsősorban, hogy ha nyitva az ablak, akkor zavaróan behallatszik az utca zaja.

Mindössze megütötte a szemem, hogy mostanában egyesek ezt a "villamos hálózati zaj" kérdését nagyon feszegetik, és úgy érzem, nem minden hátsó szándék nélkül...

[La_Valse]

Általában a hifiről, érdekes blog Long - tól tápokról, kábelekről, egyebekről :

https://longkft.hu/audioblog/switch-tap...tortenetek/

Nem megy ez néked.
https://longkft.hu/audioblog/switch-tap ... ortenetek/

[Rock60]

Biztos, hogy a villamos hálózat zaja az, ami a leginkább megkeseríti a hifisták életét?
Szerintem például az akusztika ennél sokkal nagyobb szerepet játszik, és nagyobb hatékonysággal a kapott hangminőségben, hangképben, mint a villamos hálózat zaja.

Nem biztos, most az egyik alátét-tüskét nem találom és az nagyon elkeserít.

Mikor MC hangszedőd volt és búgott, az is egy zaj.
A meglévő készülékeidben is van valamilyen zajvédelem, ha nem lenne, most is zúgna, búgna ez - az...
A műszerrel kimutatható, de nem hallható zajok is károsan befolyásolják a hangminőséget, azért alattomosak, de ha pl. kihúzol pár fölösleges kapcsitápot, hallhatod a változást, vagy behúzol egy ösvényt, ugye...
Ha becsukom a 3 rétegű ablakokat, kuss borul a szobára, az akusztikai zajvédelemmel így megbírkózok, az elektromos zajok így, vagy úgy, kevésbé vagy jobban, de mindig jelen vannak.

[Rock60]

Feltételezem, hogy a különböző irányból támadó zajok sokasodtak az elmúlt pár évtizedben, de ha csak az elszaporodó kapcsitápokra, mobilokra, wifi-re, wireless rendszerekre és társaira gondolok...
30 - 35 éve gyakorlatilag ezekből semmi nem volt.

Az Apple 1999-ben mutatta be az első, már wifit is tudó iBookját. A wifi és a 2,4 GHz spektrum használatáról 1985 óta beszél az ipar. Ethernet hálózat is van már 3 évtizede, mobil telefon is.

Ami azóta változott, hogy több van belőlük, magasabb frekvenciákon mennek, nagyobb lett a CPU-k, GPU-k, DSP-k, FPGA-k teljesítménye...

Nem látom az ellentmondást az évek tekintetében, ezen ne számháboruzzunk, de ha már dátumok...

Hogy miről beszél az ipar, azt mikor vezetik be és az mikorra terjed el, az nem ugyan az... / wifi és 2.4 Ghz /
Mobilja a magyar lakosságnak 1990 - ben gyakorlatilag nem volt, - 1 % - az akkori szolgáltató, a Westel támogatásával, rohamos fejlődéssel, azok száma 2000 - re elérte a 26 % - ot.

Igen, a volumen, ez volt a kiindulópont.

[zoli73]

Olvasva a kommenteket, felmerült bennem 1-2 kérdés.
Biztos, hogy a villamos hálózat zaja az, ami a leginkább megkeseríti a hifisták életét? Biztos, hogy ez az, ami leginkább negatívan befolyásolja/zavarja a zavartalan zenehallgatást?
Szerintem például az akusztika ennél sokkal nagyobb szerepet játszik, és nagyobb hatékonysággal a kapott hangminőségben, hangképben, mint a villamos hálózat zaja.
Biztos, hogy ez a villamos hálózati zaj annyira kardinális kérdés, hogy ezt ennyit kell firtatni?
Én például a saját rendszeremben nem tudnám senkinek sem demonstrálni a hálózati zaj hatását, ellenben sok minden mást igen.

[kaef2]

Mellesleg van a hazai audio iparban több olyan tervező, szereplő, aki nemzetközi szintű tudással, évtizedes tapasztalattal rendelkezik az EMI, RFI zavarok mérése, zavarvédelme tekintetében, de egyikük sem gyárt külső szűrő eszközt hanem olyan konstrukciókat hoznak létre, amik eszközkonstrukció szinten próbálják meg kezelni a problémák nagy részét.

Közel 50 éve követve az angolszász audiofil szaksajtót, kiállítások százain járva, nem látok semmi olyan trendet RFI és EMI zavarok kezelése kapcsán az audio iparban, ami ne lett volna jelen már 15-20 éve.

Akár konstrukción belül van megoldva a zajvédelem, vagy külső eszköz segítségével, vagy - a sokszor kétségbe vont létjogosultságú - kábelárnyékolással, vagy éppen tápgenerátorral, nem mondhatjuk, hogy nem létező problémáról beszélünk.
Feltételezem, hogy a különböző irányból támadó zajok sokasodtak az elmúlt pár évtizedben, de ha csak az elszaporodó kapcsitápokra, mobilokra, wifi-re, wireless rendszerekre és társaira gondolok, meglepődnék, ha nem.
30 - 35 éve gyakorlatilag ezekből semmi nem volt.

Az Apple 1999-ben mutatta be az első, már wifit is tudó iBookját. A wifi és a 2,4 GHz spektrum használatáról 1985 óta beszél az ipar. Ethernet hálózat is van már 3 évtizede, mobil telefon is.

Ami azóta változott, hogy több van belőlük, magasabb frekvenciákon mennek, nagyobb lett a CPU-k, GPU-k, DSP-k, FPGA-k teljesítménye, viszont megjelentek a pár (tíz) nanométeres szerelési technológiák, és a szigorú zavarvédelmi elvárások is a szabványok szintjén.

Nem látok továbbra sem semmi olyan fejleményt ami miatt 2024 augusztusában egy igényes audiofilnek rá kellene csodálkozni az RFI, meg EMI zavarok létezésére.

[kaef2]

A pro audio ipar szintén kb 3, 4 évtizede tisztában van az EMC, RFI zavarok fontosságával, furcsa módon ott mégsem terjedtek el a külső, "villamos" zavarvédelmi eszközök. Nem nagyon ismerek olyan stúdiót, vagy hangosító céget, aki a napi munkájában bármilyen érdemi módon tápszűrő eszközöket használna mostanság.

Feri, ebben most tévedsz, pl. a Furman (https://furmanpower.com) cég kifejezetten proaudio célokra is gyárt tápszűrőket. Zenészek és hangmérnökök is használják, én a saját szememmel is láttam Victor Wooten basszusgitáros koncert cuccában egy ilyet.

victor_wooten_bass_rig_gear.jpg

Természetesen ismerem a Furmannt. Volt vagy 15 éve nekem is egy rövid ideig. A Furmann sem a zavarszűrő képességéről híres, hanem azért veszik sokan, mert akár egy ki tudja milyen tápos koncerthelyszín esetén is segít kiszámítható tápellátást biztosítani a sokféle kütyünek a színpadon és a keverő rackjénél.

Nem az ilyen jellegű tápelosztó eszközökre gondoltam, hanem az un virtuális földekre, USB zajcsökkentőkre, Ethernet kábeles zajcsökkentésre és más csodaszerekre. Ezek a teljesen ismeretlenek a pro audió világában.
Ugye ott csatlakoztam a beszélgetésbe, hogy elhangzott egy állítás:

"egyre jobban terjed ezek használata"

Amire az én válaszom az, hogy semmivel nem terjed jobban, mint terjedt 10-15 éve.

A Pennában 2007 táján hoztuk be az első Acoustic Revive Schumann generátort, az Acoustic Revive virtuális földjét, 2010 körül az első Acoustic Revive Ethernet zajcsökkentőt, a japánok ugyanis a világot megelőzve már 20 éve kisérleteznek ilyesmikkel. A 2009-es Hifi shown már wifi-ről streamelt a Devialet és fél napot kísérleteztünk azzal, hova kerüljön a wifi router hogy hol szól majd jobban a rendszer az elhelyezésétől függően.

Egy régi blogomon már 2011-ben írtam például az Ethernet kábelek "hangjáról" és abban az írásban van egy pár zajokkal foglalkozó mondat is, a Cirrus Logic nevű chip gyártót idézve:

"A Cirrus Logic, aki egy nagy és jól ismert digitális chip gyártó, A/D és D/A konverterekkel és mindenféle egyéb ipari alkalmazásokhoz gyártott számos egyéb digitális termékkel. Vagyis nem egy átlag barkácsoló hifista. Mégis az egyik Appnote-jában a CS18101 CobraNet (professzionális IP-alapú sok csatornás audio interfész, sok éve használják hangosításban) chiphez igen érdekes dolgokat ír.

Pár idézet az elektromágneses interferencia (EMI) kapcsán (az én fordításomban, aki kiváncsi az eredeti angol szövegre, annak szívesen elküldöm).

"...Akárcsak a hő okozta problémák esetében, az EMI elmélete is jól ismert, ám a gyakorlat sokszor teljesen mást mutat, mint ami az elméletből következne. Olyan sok tényező van, ami az EMI hatását befolyásolja, hogy az ezzel foglakozás a fekete mágia körébe is tartozhatna. Olyannyira, hogy egy a témában megjelent könyv címe is ez:

High Speed Digital Design: A Handbook of Black Magic
Howard W. Johnson & Martin Graham
Prentice-Hall, Inc.
ISBN: 0-13-395724-1

... a helyes csatlakozások, jel terhelés, elcsatolás, stb, mind drámai befolyással lehet az EMI hatására.
Az Rj45 csatlakozók kiváló elektromos csatlakozást kell, hogy biztosítsanak a készülékházzal. Tesztek során részszalaggal is biztosítani lehet a csatlakozást. A rossz csatlakozás megnövelheti a sugárzott emissziót akár 6 dB-lel is!

Amennyiben lehetséges, ne használjunk ribbon kábeleket a modulok csatlakoztatására a hoszt rendszerhez. A közvetlen csatlakozás sokkal jobban működik, mind a jelkezelés integritása, mind az EMI szempontjából.
Amikor az EMI tesztelést végzi, használjon többféle Ethernet switchet is. A gyakorlati tapasztalatok szerint a különböző switchek akár 12 dB különbséget is okozhatnak közös módú emisszióban. Vagyis próbáljunk ki többféle switchet, amíg meg nem találjuk az igazit.

A megfelelő tápegység kiválasztása is befolyásolhatja az EMI hatásokat és a közös módú emissziót, ezért válasszuk ki a jót!"

Még egyszer leírom, mielőtt a "csak 0 és 1" érvet használók lecsapnak a témára, hogy ezt nem egy kisérletező kedvű hifista, hanem a Cirrus Logic jónevű chip gyártó írja....

Írnak még más érdekességet is a "Maintaining Signal Quality" című fejezetben.

"... számos villamos mérnök, akik audio termékeket terveznek, nincsenek tisztában a nagy sebességű digitális áramkörök működésével és azok működésének ANALÓG HATÁSAIVAL.. A csatoló kondenzátorok kritikusak a jel és a tápvonal minőségének megőrzésében.... A modulok közötti távolságokat röviden kell tartani. 4 inchet meghaladó távolságban buffer áramköröket kell használni ...""

https://broadcast-info.blog.hu/2010/08/ ... kete_magia

Nem nagyon van új a nap alatt...

[Luxor Audio]

Feri, ebben most tévedsz, pl. a Furman (https://furmanpower.com) cég kifejezetten proaudio célokra is gyárt tápszűrőket. Zenészek és hangmérnökök is használják, én a saját szememmel is láttam Victor Wooten basszusgitáros koncert cuccában egy ilyet.

Persze, egyáltalán nem ritka az ilyen eszköz a Pro Audioban (Switchcraft, Schaffner, Schurter, stb.), de ott inkább a készülékbe kerül beépítésre. Gitárosoknál pláne lényeges kérdés, mert a hangszedők kisszintű jelén igen nagyot kell erősíteni, a jel/zaj viszony itt fontos paraméter és nyilván van köze a tápszűréshez is.

Ha megbontunk sok HiFi és professzinális cuccot, szerintem észrevehető, hogy a tápegységek és a ki/bemenetek kialakítása igencsak különbözik, utóbbiek jellemzően erősebben védettek. (Talán ezért érzéketlenebbek pl. a kábelezésre.) Ezért is mondjuk, hogy a Pro Audio berendezés nem feltétlenül eredményez jobb hangminőséget a kommerszhez képest, viszont a 22 fokos lakószobán kívül is működik. A HiFi-ben sokáig, néhányaknál még ma is él az a hiedelem, hogy mindent külön dobozba kell építeni, ezért itt feltűnőbb a különálló zavarszűrő jelenléte. Meg látva, hogy ezekbe mit építenek, vagyok olyan merész és azt mondom, igen jó haszonnal el is lehet adni őket.