Heed Audio termékek

[Rotox]

...
Ebből is jól látszik, hogy a két erősítő se nem jobb, se nem rosszabb a másiktól, csak más. Más karaktert, más érzést fog meg az emberben, mivel a zenének eltérő motívumaira fókuszál.
...

- A Malac egy 18 éves erősítő, mely jelenleg 5-700 E Ft körül vásárolható meg az EU használtpiacon,
- A Lagrange ennél jóval újabb, használtat nemigen találni (bár épp nemrég volt itt egy eladó 870 E Ft-ért), újonnan 1 990 E Ft DAC/streamer kártya nélkül, 2 320 E Ft DAC/streamer kártyával.

Konklúzió? Szvsz. az itt lévők legnagyobb részének nagyjából ugyanaz. Párunknak pedig más...

A mondanivalóm/tapasztalatom pont nem arra irányult, hogy az egyik vagy másik mennyibe kerül újonnan/használtan.

Megpróbálok egyértelműbben fogalmazni (konfliktuskerülő ember lévén ennél őszintébben viszont nem fogok ): (ebben az esetben) vajon találhatunk-e bármilyen logikus érvet a Malac Lagrange-ra történő cseréje mellett?

[Alex_Aston]

Hát azért én is furcsának tartom, hogy pl. szimfonikus zenekari felvétel vagy jazz trió nélkül értékelni tudtak két készüléket. Ezzel természetesen nem minősítek senkit, csak így nekem semmit sem mond ez a háziteszt…

Elég beszűkült (beszürkült?) látásmód szerintem ezt venni alapul, mert a zenék kb. 80-90%-a (vagy több?) nem ez a stílus. Speciel nagyzenekart kb. sosem hallgatok. Nagy néha egy-két híresebb művet, de inkabb filmzenét.

Egyéb iránt a Hadouk Trio, amit irtam az előbb kiegészítésnek, az akkor milyen műfaj? ;)

Ezért is szép a világ, mert annyiféle zene és rendszer létezik, hogy mindenki talál magának valót.

Egyén iránt hallgattam olyan rendszert, amint a klasszikus zene, oper tökéletes volt, viszont szinte minden más a konkrétan hallgathatatlan kategória (nem egyedül voltam ezzel a velemennyel). Az rossz rendszer lett volna? Akié, sz az esetek 95%-ban csak az említett két stílust hallgatja. Arra kell, hogy jó legyen, a többi számára nem releváns.

Én egyébként írtam, hogy várok bárkit szeretettel, lehetett volna bármi mással is hallgatni. Élt vele valaki? Kb. 3 fórum társunk.
Ne puffogni tessék, hanem eljönni legközelebb, vagy szervezni hasonlót. Én szívesen részt veszek rajta. :cheers1:

De az utólagos fotel vélemény nyilvánítás szerintem nem vezet sehova, csak értelmetlen és felesleges vitákra.

[GOB]

Hát azért én is furcsának tartom, hogy pl. szimfonikus zenekari felvétel vagy jazz trió nélkül értékelni tudtak két készüléket. Ezzel természetesen nem minősítek senkit, csak így nekem semmit sem mond ez a háziteszt…

Szerintem nem feltétlenül kell jazz-t vagy szimfomikus zenét használod tesztelés során, hogy meg tudj alkotni egy véleményt. Azokkal a zenékkel kell tesztelni, amiket ismersz, szeretsz és legfőképpen hallgatsz.
Én pl még soha nem hallgattam szimfonikus zenét és valószínűleg nem is fogok. De nélküle is tudom azt, hogy számomra igen jó, ha nem a legjobb rendszert raktam össze.

[GOB]

Mindenki úgy választ készüléket, és úgy tesztel ahogy akar, és ahogy neki tetszik. Épp ezért véletlenül se szeretnék kötözködni, csak a szakmai kisördög nem hagy nyugodni.
Beszéltek itt térleképzésről, hangszer szeparizációról, jelenlétérzetről, miközben a forrás anyag Depeche Mode, Yello és Mike Oldfield volt. Én ezt nem értem.

egyszerű pedig: (pl.) ezeket hallgatja Alex

Azzal semmi baj sincs, olyan zenéket hallgat, ami neki tetszik. Ezeknél a zenéknél lehet figyelni tonális egyensúlyra, felbontásra, dinamikára (már amelyiken van dinamika egyátalán). De térleképzésre, jelenlétérzetre???

Miért ne lehetne? Az elektronikus zenéhez is hangszereket használnak - pl. szintetizátor vagy az elektromos gitár.
Attól még, hogy különböző kütyüket használnak a hang előállítására, attól van jelenlét érzet ugyanúgy.

[PgSpa]

Hát azért én is furcsának tartom, hogy pl. szimfonikus zenekari felvétel vagy jazz trió nélkül értékelni tudtak két készüléket. Ezzel természetesen nem minősítek senkit, csak így nekem semmit sem mond ez a háziteszt…

[Alex_Aston]

Azzal semmi baj sincs, olyan zenéket hallgat, ami neki tetszik. Ezeknél a zenéknél lehet figyelni tonális egyensúlyra, felbontásra, dinamikára (már amelyiken van dinamika egyátalán). De térleképzésre, jelenlétérzetre???

Ezért sem szólok hozzá pl. a klasszikus zenékhez.
De biztos vagyok benne, hogy ezeket a zenéket nem ismered annyira. A Depeche Mode-ot legalább is biztosan.
De nem kéne ezekbe most belemenni, mert ez nem a szidjuk egymás zenei ízlését topik.

Amúgy mi a baj a Tubular Bells II-vel ilyen szempontból?

Egyébként volt még tegnap Sting, Stanley Clarke, Massive Attack, Hadouk Trio is, ami most hirtelen eszembe jut.

És az elmúlt 3 napban részemről meg rengeteg más is.

[alto]

Mindenki úgy választ készüléket, és úgy tesztel ahogy akar, és ahogy neki tetszik. Épp ezért véletlenül se szeretnék kötözködni, csak a szakmai kisördög nem hagy nyugodni.
Beszéltek itt térleképzésről, hangszer szeparizációról, jelenlétérzetről, miközben a forrás anyag Depeche Mode, Yello és Mike Oldfield volt. Én ezt nem értem.

egyszerű pedig: (pl.) ezeket hallgatja Alex

Azzal semmi baj sincs, olyan zenéket hallgat, ami neki tetszik. Ezeknél a zenéknél lehet figyelni tonális egyensúlyra, felbontásra, dinamikára (már amelyiken van dinamika egyátalán). De térleképzésre, jelenlétérzetre???

[alto]

Mindenki úgy választ készüléket, és úgy tesztel ahogy akar, és ahogy neki tetszik. Épp ezért véletlenül se szeretnék kötözködni, csak a szakmai kisördög nem hagy nyugodni.
Beszéltek itt térleképzésről, hangszer szeparizációról, jelenlétérzetről, miközben a forrás anyag Depeche Mode, Yello és Mike Oldfield volt. Én ezt nem értem.

[GOB]

...
Ebből is jól látszik, hogy a két erősítő se nem jobb, se nem rosszabb a másiktól, csak más. Más karaktert, más érzést fog meg az emberben, mivel a zenének eltérő motívumaira fókuszál.
...

- A Malac egy 18 éves erősítő, mely jelenleg 5-700 E Ft körül vásárolható meg az EU használtpiacon,
- A Lagrange ennél jóval újabb, használtat nemigen találni (bár épp nemrég volt itt egy eladó 870 E Ft-ért), újonnan 1 990 E Ft DAC/streamer kártya nélkül, 2 320 E Ft DAC/streamer kártyával.

Konklúzió? Szvsz. az itt lévők legnagyobb részének nagyjából ugyanaz. Párunknak pedig más...

A mondanivalóm/tapasztalatom pont nem arra irányult, hogy az egyik vagy másik mennyibe kerül újonnan/használtan.

[Rotox]

...
Ebből is jól látszik, hogy a két erősítő se nem jobb, se nem rosszabb a másiktól, csak más. Más karaktert, más érzést fog meg az emberben, mivel a zenének eltérő motívumaira fókuszál.
...

- A Malac egy 18 éves erősítő, mely jelenleg 5-700 E Ft körül vásárolható meg az EU használtpiacon,
- A Lagrange ennél jóval újabb, használtat nemigen találni (bár épp nemrég volt itt egy eladó 870 E Ft-ért), újonnan 1 990 E Ft DAC/streamer kártya nélkül, 2 320 E Ft DAC/streamer kártyával.

Konklúzió? Szvsz. az itt lévők legnagyobb részének nagyjából ugyanaz. Párunknak pedig más...

[GOB]

Sziasztok,

Alex által említett 3 fórum társ közül az egyik szerény személyem volna, így megosztanám a tapasztalataimat/hallottakat.

Az eredeti terv a Marantz és a "kis" dínók fülelése lett volna a két ünnep közt, de amikor Alex említette, hogy van nála egy Lagrange is teszt gyanánt, az csak hab a tortán volt, mivel Zsolt munkásságát jó ideje nyomon követem és régóta motoszkált bennem a kíváncsiság, vajon milyen lehet egy általa készített termék, tudva hogy Zsolt termékinek igen jó a reputációja nemzetközi vizeken.

Mikor megérkeztem Alexhez a Lagrange volt bekötve a rendszerbe analóg RCA kábelen keresztül. Érkezésem után nem sokkal Alon fórumtárs is megérkezett egy coax kábel társaságában, így lehetőség nyílt összevetni a Lagrange saját - opcionálisan elérhető - DAC modulját a Marantz saját DAC-jával.

Mivel a Lagrange volt "előmelegítve' így az is került elsőként górcső alá.
3 eltérő stílusú és korszakból való albumot hallgattunk meg, melyek a Depeche Mode-tól, Yello-tól illetve Mike Oldfield-tól voltak prezentálva. Sajnos a pontos album címekre nem emlékszem az utolsót kivéve, de Alex talán emlékszik még rá.

Mivel a DAC "váltást" nem zeneszámonként oldottuk meg, hanem az éppen aktuálisan pörgő zeneszám közben, az aktuális zeneszámot követően osztottuk meg egymással a véleményünket a hallottakról.

Az első két albummal kapcsolatosan a hallottak alapján nekem úgy tűnt, hogy az adott albumokról egyik zene a Lagrange DAC-jának fekszik jobban, a másik zene pedig a Marantz-nak. Itt meg kell jegyeznem, hogy nem arról van szó, hogy jobban vagy rosszabbul szólt volna egyik vagy a másik, hanem, hogy másként! Zenénként mást mutatott meg a Lagrange és mást a Marantz ugyanabból a zenéből.
Számomra mindkét előadás mód szerethető volt pont az előbb említett oknál fogva, hiszen az adott zene más - más motívumára helyezte a hangsúlyt.

Mike Oldfield albuma egy kakukk tojás volt abból a szempontból, hogy ennél az albumnál a Marantz DAC-ja az én fülemnek jobban tetszett. Hogy miért is, arra mindjárt kitérek.

De a kifejtés előtt még egy erősítő csere és a Marantz került górcső alá. Igaz itt a rendszer szinergiája már más, hiszen a forrás és az erősítő is Marantz.
Az meghallgatott albumok sorrendje ugyanaz volt.

A hallottak alapján az első két albumnál ugyanaz az volt az érzésem, mint Lagrange esetében. Egyik zene jobban passzol a Marantz előadásához, a másik kevésbé.
Kakukk tojás itt szintén Mike Oldfield albuma, ami a Marantz párossal jobban tetszett a fülemnek.

Na de akkor a kifejtés, ami szigorúan személyesen ért impulzusok által generálódott bennem! :)
A Marantz a hangsúlyt inkább a térleképzésre helyezi enyhe fátyolosság kíséretében. Hangszerek szeparációja artikulált maradt végig, meg tudtam mondani, melyik hangszer hol van a térben. Hangzást tekintve inkább a nyugodtabb, plasztikusnak mondható.

A Lagrange a térleképzés helyett a jelenlét érzését fogja meg a hallgatóban. Ezt értem úgy, hogy szűkebb térben helyezi el a hangszereket, ugyanakkor olyan érzése támad az embernek, hogy közvetlenül az orra előtt vannak hangszerek, ezáltal növelve a jelenlét érzését az embernek mindennemű fátyolosság nélkül. Hangzást tekintve inkább energikusabb, agilisebb az előadásmódja.

Ebből is jól látszik, hogy a két erősítő se nem jobb, se nem rosszabb a másiktól, csak más. Más karaktert, más érzést fog meg az emberben, mivel a zenének eltérő motívumaira fókuszál.

Végszó gyanánt pedig csak annyit fűznék hozzá, hogy jól eső érzés volt végre fülvégre kapni egy másik, kis hazánkban készülő, nemzetközi szinten szintén a világ élvonalába tartozó terméket is.

[Alex_Aston]

Tegnap délután vissza lett rakva a Marantz PM-11S1, vége a Lagrange próbának.
Elmondható részemről, hogy még én is hallottam különbséget közöttük, sokkal többet egy "minthánál".

Ami számomra észrevehető volt, az az, hogy a HEED több esetben közelebb tol a hagatóhoz bizonyos hangokat, ezáltal intenzívebbnek tűnik a zene. Viszont talán ez nem minden zenével, vagy nem mindenki számára előny. Ez már ízlés kérdése szerintem. A Marantz inkább egy szélesebb színpadot tár elénk, nyugodtabb hangképpel.

Részletező képességben nem hallottam különbséget, csak ezek karakterében van szerintem némi eltérés, hasonlóan a korábban említettek szerint.

Az erősítő teljesítménye bőven elegendő a Contour 20-akhoz. Messze nem tudtam kiaknázni a benne rejlő tartalékokat itt a 34m2-en sem. Szóval ez a Lagrange talán a legtöbb, nem lakás méretű nappaliba is elég lehet.

Volt itt tegnap 3 fórum társunk is. Remélem ők is írnak majd pár sort, hogy mit hallottak, mert közben volt az erősítő csere.

Egyúttal a Lagrange DAC is ki lett próbálva, mert benne volt az erősítőben a kártya. A Marantz CD-17MKIII volt az alany, és annak koax kimenete. Itt is az volt az egyöntetű a vélemény, hogy egyik zenéhez talán az egyik a jobb, más stílushoz pedig a másik. Én bevallom, ez esetben nem hallottam markáns különbséget, mindkettővel együtt lehet élni.

Összefoglalva egy nagyon jó vas ez a Lagrange, főleg úgy nézve, hogy ha benne van a streamer kártya, meg a DAC is, akkor nagyon hely takarékos, kiváló minőségű cuccot kap az ember, nem kevés kábelt megspórolva. Szerintem ez lehetne az igazi felhasználási módja, bár nem tudom, a DAC kártya és a hamarosan érkező streamer modul mennyit kóstál.

Huszti Zsolt pedig büszke lehet, mert amit a napokban megtapasztaltam a termékeiből (meg amiket korábban máshol hallottam), azzal tényleg a nemzetközi piacon sem kell szégyenkeznie, és amennyire tudom, igen jó a fogadtatása külföldön.


Viszont nálam a Marantz marad, elégedett vagyok vele még most is. Nem érzem semmiben sem gyengének. Ha feljebb akarok lépni, akkor úgy is a Limetree az, amit vagy a nagytesóra érdemes cserélni, vagy esetleg külső DAC, valami streamer futóművel. De egyik sem fenyeget most, mert sokkal nagyobb anyagi invesztigació lenne a kapott különbséghez számomra.

Inkább hátra dőlök, és zenét hallgatok, mint eddig is tettem jó sokáig, csak volt egy kis kitérő...
Nem kergetek olyan álmokat, amiket elrni és megtartani úgy sem lehet.
Esetleg majd még hangfal kábelt próbálok egy-két fajtát, hogy abban van e nekem valami, ami tényleg jobb. De ebbe sok energiát nem feccölök.


Ahogy Zsoltnak is mondtam ma, köszönöm a lehetőséget, mert számomra eredményes és tanulságos volt!

[Shimano]

A Lagrange örömteli, de felvet bennem egy kérdést: egy "átlag" Thesis szetthez képest az ára jóval alacsonyabb, míg hangban már sokkal közelebb van hozzá. Szerintem újra fogják gondolni a Thesist is Zsolték....
Azaz szerintem egy kicsit rámászott a Thesis árkategóriára, lényeges

Zsolt említette hogy a lagrange mellett valamiért a thesis eladások is elindultak, megszaporodtak,na persze nem nálunk.Meg hát mindenki mást is szeretne.Van aki azért "sír" hogy miért csak 5 dobozból áll a szett,és van aki az egyszerűbb kombinációt preferálja.Nekem jó ötletnek tűnt a lagrange megalkotása,és a visszajelzések is ezt igazolják,a teljes thesis szett meg egy más árkategória,más vásárlói igényeknek.
Én teljesen jónak és racionálisnak is tartom a jelenlegi kínálatot.Kívülállóként talán egy enigma 5/2 még talán érdekes lehetne,de Zsolt szerint olyan mértékben felment még egy készülék előlap elkészítési ára is az utóbbi időben,hogy ilyen árakon minden új fejlesztést többször is át kell gondolni.

[iistván]

A Lagrange-nál már elgyengültem.

Vannak,és lesznek is ezzel még így páran. Zsolton is láttam hogy örül és tetszik neki,beérett a sok munka,mert azért lehetett az erősítőn kívül a dackártyával,+ a streamer kártyával is bőven munka és finomítgatni való mire ez így összeállt.De hát ez így van jól,ha valami jót alkotunk,annak örülni is kell.
A tiédben van dackártya is,vagy más a forrás?A lagrange dac és streamer kártyájáról még kevés szó esett,meg arról is,hogy ez a streaming dolog valójában hogyan is működik vele.
Azért szó ami szó,az nagyon vagány és modern is,hogy egy készülék képes ennyi forrást is kiszolgálni.

Az enyémben az 5.0-és DAC kártya van (legalábbis ezt írja ki a Win11).
Nem a streameres DAC modult kértem, mert azon nincs USB és amúgy sem streamelek, csak ritkán, arra pedig nekem megfelel a Rpi + Allo Digione Signature, SPDIF-en keresztül.

A demo példányban még korábbi AKM chipes verzió volt. Az 5.0-ás nagyobb sztereo teret hozott nálam, legalábbis, én ennyit hallok belőle

Tudomásom szerint a streamer modul telefonos app-on keresztül dolgozik és helyi hálózatot, eszközt (pl. HDD, NAS) nem lát, szóval Tidal stb, előfizetés nélkül nem szólal meg "offline".

A Lagrange örömteli, de felvet bennem egy kérdést: egy "átlag" Thesis szetthez képest az ára jóval alacsonyabb, míg hangban már sokkal közelebb van hozzá. Szerintem újra fogják gondolni a Thesist is Zsolték....
Azaz szerintem egy kicsit rámászott a Thesis árkategóriára, lényeges

[Shimano]

A Lagrange-nál már elgyengültem.

Vannak,és lesznek is ezzel még így páran. Zsolton is láttam hogy örül és tetszik neki,beérett a sok munka,mert azért lehetett az erősítőn kívül a dackártyával,+ a streamer kártyával is bőven munka és finomítgatni való mire ez így összeállt.De hát ez így van jól,ha valami jót alkotunk,annak örülni is kell.
A tiédben van dackártya is,vagy más a forrás?A lagrange dac és streamer kártyájáról még kevés szó esett,meg arról is,hogy ez a streaming dolog valójában hogyan is működik vele.
Azért szó ami szó,az nagyon vagány és modern is,hogy egy készülék képes ennyi forrást is kiszolgálni.

[iistván]

Nekem annak idején az si2 volt az első Heed erősítőm (x2-vel meg dt-vel fehérben) és azt a hangot nagyon szerettem. Amikor elkezdtem lépegetni és cserélgetni/uppgrade-elni akkor a konkrét okot nem tudtam megmondani (ma sem tudnám…) csak hoztam valamit Zsolt-tól mert volt. Amennyire vissza tudok emlékezni az si2-nél nem volt igazi hiányérzetem , később viszont hamar fészkelődni kezdtem talán azért mert nem szoktam hozzá az új hanghoz.
Azért ha szembetalálkoznék egy fehér si2-dt párossal hamar beadnám a derekam.

Hát igen,egy dt,si2,x2 triót nehéz és talán felesleges is elengedni,főleg ha ott van mellettük az enigma 5 is,mert ettől ugyan jobb hifis hang valszeg sok van,de fészkelődés mentesebb nem igazán.
Most próbálgatom az si3-at,újra,és ugyan kezd is már beérni,(új vas volt)de most úgy érzem hogy jobb esetben is csak egy oldalra lépés lehet vele az élet,azt meg minek ha már adott egy olyan számomra tuti hang,amitől tudom hogy mit várhatok,és azt adja is.
Az a csavar a történetben hogy tisztán hallom azt hogy ez az si3 egy jobb erősítő az si2-nél,de összességében nem érzem azt hogy jobban is élvezném.(Ebbe a mondatba kéretik nem belekötni, mert ugyan adja magát az ami,de ezt csak az értheti,aki hallja azt amit én is.)
Időt még adok neki mert egyrészt a tatár sem hajt, másrészt meg végül is azért vettem egyet újra,mert kíváncsi voltam arra hogy miben nyújt más érzéseket bennem most az si2 után hallgatva.
A heednél annyira jó az alap is hogy a kis lépések nem visznek előrébb.Vagy lépjünk egy jó nagyot,de ott mindenben,vagy maradjunk a seggünkön, nekem ez jött le eddig.

Nekem is pontosan ez volt a véleményem anno, amikor kipróbáltam az Si3-at Enigma 5-el.
A Lagrange-nál már elgyengültem.

[Shimano]

Nekem annak idején az si2 volt az első Heed erősítőm (x2-vel meg dt-vel fehérben) és azt a hangot nagyon szerettem. Amikor elkezdtem lépegetni és cserélgetni/uppgrade-elni akkor a konkrét okot nem tudtam megmondani (ma sem tudnám…) csak hoztam valamit Zsolt-tól mert volt. Amennyire vissza tudok emlékezni az si2-nél nem volt igazi hiányérzetem , később viszont hamar fészkelődni kezdtem talán azért mert nem szoktam hozzá az új hanghoz.
Azért ha szembetalálkoznék egy fehér si2-dt párossal hamar beadnám a derekam.

Hát igen,egy dt,si2,x2 triót nehéz és talán felesleges is elengedni,főleg ha ott van mellettük az enigma 5 is,mert ettől ugyan jobb hifis hang valszeg sok van,de fészkelődés mentesebb nem igazán.
Most próbálgatom az si3-at,újra,és ugyan kezd is már beérni,(új vas volt)de most úgy érzem hogy jobb esetben is csak egy oldalra lépés lehet vele az élet,azt meg minek ha már adott egy olyan számomra tuti hang,amitől tudom hogy mit várhatok,és azt adja is.
Az a csavar a történetben hogy tisztán hallom azt hogy ez az si3 egy jobb erősítő az si2-nél,de összességében nem érzem azt hogy jobban is élvezném.(Ebbe a mondatba kéretik nem belekötni, mert ugyan adja magát az ami,de ezt csak az értheti,aki hallja azt amit én is.)
Időt még adok neki mert egyrészt a tatár sem hajt, másrészt meg végül is azért vettem egyet újra,mert kíváncsi voltam arra hogy miben nyújt más érzéseket bennem most az si2 után hallgatva.
A heednél annyira jó az alap is hogy a kis lépések nem visznek előrébb.Vagy lépjünk egy jó nagyot,de ott mindenben,vagy maradjunk a seggünkön, nekem ez jött le eddig.

[vazze]

Nem mozgat meg,és az emocionális hatások sem jönnek még át annyira.
Na majd meglátjuk hosszabb távon.

Nem, ez eldőlt. Te is tudod, már csak győzködöd önmagad

Még nem dőlt el,csak egyszerűen nehezen kötök barátságot az új hangzásokkal,és ez mindig is így volt.Most is azt érzem mintha egy gát lenne köztem és a hangzás közt,amit vagy én emelek,vagy a készülék,nem tudom,de ott van,és ameddig ez a gát át nem szakad,és nem tudok önfeledten lubickolni a zenei árban,addig az van ami most is.
Nem vagyok egy egyszerű eset. De ezt már átéltem többször is,pl akkor is mikor az első si2-est adta Zsolt,mert az sem tetszett egy ideig,és egy idő után szóltam is neki hogy én kérném inkább vissza azt a régebbi si-t amit beszámolt,de annak már csak a hűlt helye volt,mert oda adta közben másnak.Ezután az si2-vel végül is sikerült egy olyan barátságot kialakítanom,ami még most is tart,szóval korai még temetni ezt az si3-at,mert végül is tetszik,csak még nem tudom úgy élvezni is,ahogyan annak értelme is van..
Majd meglátjuk,időt adok neki,és remélem ledönteti velem azt a fránya akadályt is.
Ha meg nem,akkor meg úgy jártam,nem tragédia ez.

Nekem annak idején az si2 volt az első Heed erősítőm (x2-vel meg dt-vel fehérben) és azt a hangot nagyon szerettem. Amikor elkezdtem lépegetni és cserélgetni/uppgrade-elni akkor a konkrét okot nem tudtam megmondani (ma sem tudnám…) csak hoztam valamit Zsolt-tól mert volt. Amennyire vissza tudok emlékezni az si2-nél nem volt igazi hiányérzetem , később viszont hamar fészkelődni kezdtem talán azért mert nem szoktam hozzá az új hanghoz.
Azért ha szembetalálkoznék egy fehér si2-dt párossal hamar beadnám a derekam.

[mishow]

Az erősítő átadása 3,5 órás beszélgetés lett úgy, hogy életemben most találkoztunk először...

Igen, ő ilyen

[Mathias]

Szóval a Lagrange az Enigma5-tel is jól szól ám, és mivel minden egyéb Heed készüléket kivált, lehet nem is kellene olyan sokat hozzátenni az árakhoz.

Nekem pár éve DA+Si3-am volt Enigma5-el. És szóba jött a Grand Enigma + Lagrange váltás. Végül "csak" Grand Enigma lett belőle, mert akkor és ott nekem a DA+Si3 inkább volt az, amit hallani szerettem volna, mint a Lagrange+5.0-ás Dac kártya. De így utólag szerintem akkor már nagyon megszerettem a DA-t és nem jutott eszembe az az opció, hogy a DA marad és mellé a Lagrange. Na de majd egyszer...
De a lényeg, amiért írok. Szerintem ha Si3+Enigma5-ről kell két lépcsőben upgradelni, akkor én először a Grand Enigmát javaslom. Mert bár én is úgy voltam vele, hogy az Si3+Enigma5 olyan, amivel boldogan együtt lehet élni egy életen át, bármiféle hiányérzet nélkül, de azért a Grand Enigma más szint.*(az újat még nem is hallottam) És talán a 2.3 vs 5.0/5.1 dac card is eléggé különbözik, ahhoz hogy ezt a különbséget előbb kell figyelembe venni, mint a két erősítő közti különbséget.
*: Egyrészt érezhetően mélyebbre megy. Érzésre ez sokat számít. Bár én elégedett voltam az Enigma5-el is. Másrészt így utólag az Enigma5 doboza kicsit "jobban él". Értem ez alatt, hogy a Grand Enigma, ha megszólaltat két hangot, akkor az a két hang szól, semmi más. Az Enigma 5 ennél színesebb azért. Vagy nem tudom hogy fogalmazzam meg a dolgot, de mintha levenne némi szinezetet a hangról. És talán épp ezért hangerőben kicsit feljebb jön meg az "élő", "ott vagyok a koncerten" érzés.

[Mathias]

mondta, hogy egy nagyon jó erősítő a PM-11.

Igen, hallottam tőle ezt jópár évvel ezelőtt is. Nem újkeletű ez a véleménye.

[Alex_Aston]

Ma elmentem a vasért.
Mikor hívtam Zsoltot délelőtt, mondta, hogy épp bent van, mehetek most is. 5 perc tőlem, ezért máris odaugrottam. Az erősítő átadása 3,5 órás beszélgetés lett úgy, hogy életemben most találkoztunk először... Végtelenül szimpatikus úriember.
Mondjuk első fél óra témája a Skoda Octavia volt, mert nemrég vett egy utolsó szériás második generációsat, ami szó szerint mindent megkapott, ami akkor elérhető volt. Nekem is hasonló autóm volt 3 évig, ezért jót beszéltünk erről az elején.

A többi már a zenékről, hifiről szólt, sok régi történetét mondott a 80-as évekből, hogy szerinte mi változott azóta, mi az ami ugyanaz maradt, a hazai mentalitásról, általában a hifistákról, stb. Úgy vettem észre, hogy elég hasonló a világnézetünk, és a zenehallgatáshoz való hozzáállásunkról.
A beszélgetésünk csúcspontja az volt, mikor mondta, hogy egy nagyon jó erősítő a PM-11. Kész. Már megérte megszületnem
Persze nem ez volt a lényeg, ez csak egy általa tett megjegyzés volt. Ez csak nálam végtelenül szimpatikus általános hozzáállást képvisel, mikor valaki a konkurenciát nem ócsárolja (idehaza sokszor megfigyelhető sajna), hanem tiszteletben tartja és/vagy elismeri.

Meghallgattam nála a Lagranget a Grand Enigmával, és a szinten HEED DAC/streamaer eszközzel, Tidalon. Nagyon kellemes volt a hangja, simán elfogadám otthonra azt a hangot.
Egyedül a Depeche Mode - Question of Lust szólt úgy, ami szinte bántotta az ember fülét. De ez valami Remaster kiadás volt, amit ő is hallott, hogy borzasztó minőségű.
Ekkor került szóba az MQA, amire mondta, hogy nem foglkozik vele, szerinte nép átverő hülyeség, amivel csak pénzt akarnak kivenni az emberek zsebéből.

Ezen felül beszélgettünk az általános minőségéről, alkatrészekből is, hogy ő is látja, csak 10 évvel ezelőtt is mennyivel tartósabb volt egy neves gyártó kondija is, mint ma. Van, hogy valami 1-2 évet sem bír ki...

Szóval jól, és érdekesen telt nála a látogatásom, azt gondolom, sok hasonló mentalitású emberke kellene.

A nálam lévő eszköz hangjáról korai lenne bármit is mondani, majd jövőre tudok végső állást foglalni. 30-án reggel adom vissza, addig hallgatom, aztán majd vissza teszt pár napig.
Amit korábban is hallottam a Lagrangeból, már akkor meggyőzött, hogy nem valami középszerű cucc. Most még csak pár számot hallgattam, de tényleg jó a Dynokkal is. Sőt, nagyon jó.

Ha érdekel valakit, 29. kora délutánig szívesen látom.

20221227_165952.jpg (2.07 MiB) Megtekintve 3524 alkalommal

[mishow]

Valójában volt itt egy kis félteértés.
A direkt jelút kifejezést az Obeliskbe közvetlenül integrált kártyára értettem, nem a DA kétféle kimenetének összevetésére.
A torzításra pedig nem durva hibaként hivatkoztam, hanem mint olyan jelenségre, amit a plusz erősítő fokozat szükségképpen bevisz a hangképbe.
Aminek vannak jó hozadékai is, hiszen tudjuk, ami hangosabb, azt a fülünk eleve jobban preferálja.

Bocs ha félreérthető voltam, de az ünnepek alatt telefonról fórumozok, és így nem mindig tudok minden mondatot aprólékosan kibontani

[Shimano]

Nem mondanám, hogy a DA line level kimenete "torzítana", vagy hogy a direkt kimenet kevésbé torzítana.

Nyilván arról lehet szó,hogy az egyik erősített kimenet,még a másik nem,és hogy ezt ki miként és hová rakja a megítélése szerint,azt engedjük meg neki.
Ha arról lenne valakinek konkrét infója,hogy a nagy dackártyák miért olyan szokatlanul kicsi kimeneti jelszinttel rendelkeznek,attól is csak okosodnánk egy kicsit.
Pre előfokban,vagy az újabb delta cd játszóban is (ezeket próbáltam) harapósabban reagál a nagykártya,a da-ban + az si3-ban meg szokatlanul nagyobb hangerő állás kell,vajon miért?Az ok hogy a kisebb kimeneti jelszint miatt,de miért lett ez ilyen?
Most hogy beraktam egy kis dackártyát az si3-ba,szinte esküdni mernék rá hogy így ritmusosabb,és lendületesebb is lett a sound,de az is lehet hogy becsapás áldozatává váltam.

[Mathias]

Ha már DAC kártyák, szeretnék kérdezni:
Valaki próbálta az Obelisk Si3+X2 + belső 2.X-es nagy DAC kártyát vs. Obelisk Si3+X2 + DA + 2.X-es kártya?
Mik a tapasztalatok, labdába tud rúgni a belső DAC kártyás felállás is?

Igen, próbáltam, és igen, nagyon jó tud lenni a belső dac kártyás felállás.
A lényeget épp most írták meg előttem @dgab és @Mathias:
A DA “high” kimenetét használva hangosabb lesz a rendszer, és bejön a képbe az előfok hangja, ettől pl a zúzósabb zenék jobban zúznak, és fura mód a halk zenék is jobban “andalítanak”.
A direkt felállás halkabb, ezért ahogy előttem írták, gyakran “11-12 óra” hangerő potinál jön a “dög” viszont mivel direkt a jelút, nincs torzítás, tekerheted extrém hangosra is, bírni fogja. A DA “9 óránál” már szobahangerőt tol, 12-nél már majdnem sok.
A kisebb torzítás miatt a finomságok direkt üzemben jobban kijönnek, komolyzenén például szebbek, hitelesebbek a hangszerhangok, poprockzenén viszont néha az eszköztelen hangzást sterilnek lehet érezni - vagy fel kell tekerni a potit

Nem mondanám, hogy a DA line level kimenete "torzítana", vagy hogy a direkt kimenet kevésbé torzítana.